HU176761B - Process for producing 2,2,6,6-tetramethyl-4-oxopiperidine bracket triacetonamine bracket closed - Google Patents

Process for producing 2,2,6,6-tetramethyl-4-oxopiperidine bracket triacetonamine bracket closed Download PDF

Info

Publication number
HU176761B
HU176761B HUCI001483A HU176761B HU 176761 B HU176761 B HU 176761B HU CI001483 A HUCI001483 A HU CI001483A HU 176761 B HU176761 B HU 176761B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
acid
acetone
priority
april
ammonium
Prior art date
Application number
Other languages
English (en)
Inventor
Ivan Orban
Hanns Lind
Heimo Brunetti
Jean Rody
Michael Rasberger
Original Assignee
Ciba Geigy Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from CH924173A external-priority patent/CH574412A5/de
Priority claimed from CH701874A external-priority patent/CH582147A5/de
Application filed by Ciba Geigy Ag filed Critical Ciba Geigy Ag
Publication of HU176761B publication Critical patent/HU176761B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D211/00—Heterocyclic compounds containing hydrogenated pyridine rings, not condensed with other rings
    • C07D211/04—Heterocyclic compounds containing hydrogenated pyridine rings, not condensed with other rings with only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom
    • C07D211/68—Heterocyclic compounds containing hydrogenated pyridine rings, not condensed with other rings with only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member
    • C07D211/72—Heterocyclic compounds containing hydrogenated pyridine rings, not condensed with other rings with only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atom having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms, with at the most one bond to halogen, directly attached to ring carbon atoms
    • C07D211/74—Oxygen atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D211/00—Heterocyclic compounds containing hydrogenated pyridine rings, not condensed with other rings
    • C07D211/02—Preparation by ring-closure or hydrogenation

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Hydrogenated Pyridines (AREA)
  • Low-Molecular Organic Synthesis Reactions Using Catalysts (AREA)
  • Catalysts (AREA)

Description

A találmány 2,2,6,6-tetrametil-4-oxopiperidin (triacetonamin) előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. E vegyület értékes intermedier például az 1.695.753 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali iratban ismertetett stabilizátorok előállításánál. 5
A 2,2,6,6-tetrametil-4-oxopiperidint (triacetonamint) egy ismert eljárás szerint úgy állítjuk elő, hogy 2,2,4,4,6-pentametil-2,3,4,5-tetrahidropirimidint víz jelenlétében valamely Lewis-savval, előnyösen cinkkloriddal vagy kálciumkloriddal, reagáltatnak. A kiindulási anyagként alkalmazható pirimídin-származék acetonból és ammóniából előállítható, a reakcióközegből való elkülönítése, valamint adott esetben tisztítása, jelentős munkaráfordítást igényel.
Történtek már arra is kísérletek, hogy a két reakciólépést egyesítsék, azaz a triacetonamint közvetlenül acetonból, a pentametiltetrahidropirimidin elkülönítése nélkül, állítsák elő. A megfelelő kísérletek azonban mindezideig nem adtak kielégítő kitermeléseket, reakcióelegyek keletkeznek, amelyek szétválasztása nehéz és veszteséges.
Triacetonamin előállítását ismerteti az 1.695.753 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat. Az eljárás szerint diacetonalkoholt, ammóniát és egy ketont reagáltatnak Lewis-sav jelenlétében. Ugyan- 25 akkor a találmány szerinti eljárásban egyrészt nemcsak Lewis-savak, hanem protonsavak és azoknak ammóniával vagy szerves nitrogénbázisokkal alkotott sói is használhatók katalizátorként, lényegesen kevesebb (0,2— 12 mólszázalék) katalizátor használata szükséges, mint a 30 hivatkozott eljárásban, ahol a mennyiség 52—54%, ugyanakkor a reakció nem lassúbb a jelen találmány esetén. A korábbi eljárás maximális kitermelése 52%, szemben a jelen találmány 80—90%-os kitermelési értékeivel.
Ugyancsak triacetonamin előállítását ismerteti az Mh. Chem. 99, 1145 cikke (Asinger eljárás). Ezen eljárásban acetonból és ammóniából indulnak ki, és a reakciót kalciumklorid jelenlétéban végzik. Nem definiálják azon10 bán a reagensek egymáshoz viszonyított mólarányát.
A katalizátor mennyisége, bár konkrétan nem adják meg, mindenképpen 50% felett kell legyen, az alkalmazott acetonhoz viszonyítva. A reakció hőmérséklete 150 C° felett van, míg a találmány szerint, jóllehet lénye 15 gesen kevesebb katalizátort használunk, 65 C° alatti hőmérsékleten dolgozunk. Az Asinger-eljárás csak 40% körüli kitermeléseket ad, tehát kitermelése mindössze fele a találmány szerinti eljárásnak.
Meglepő módon azt találtuk, hogy meghatározott cl20 járási körülmények betartása esetén közvetlenül acetonból állítható elő triacetonamin jó kitermeléssel és jó tisztaságban. Az eljárás két eljárási lépésből áll, amelyek közvetlenül egymás után végrehajthatóak, így az eljárás mindenekelőtt tetrametilpiperidon nagyipari előállítására alkalmas. A találmány tárgya tehát eljárás 2,2,6,6-tetrametil-4-oxo-piperidin előállítására aceton és ammónia protonsav, Lewis-sav vagy protonsav-ammóniumsó katalizátor jelenlétében végzett reakciójával, melynek során adott esetben az aceton egy részét diacetonalkohollal helyettesítjük, és/vagy adott esetben valamely szervetlen ammóniutn- vagy alkálifémsó, jód, karbamidnitrát vagy dietilammónium-tozilát katalizátor jelenlétében dolgozunk.
Az eljárás lényege, hogy az acetont és ammóniát 5— 60 C° hőmérsékleten, adott esetben további oldószer jelenlétében, 0,2—12 mól% protonsav, Lewis-sav vagy protonsav-ammóniumsó katalizátor jelenlétében reagáltatjuk, majd a reakcióelegyet adott esetben további aceton és/vagy katalizátor — az aceton összmennyiségére számított legfeljebb 12 mól%-nyi mennyiségig történő — hozzáadása után tovább melegítjük, mikoris a reakció során az acetont és ammóniát 1,6:1 vagy annál nagyobb mólarányban alkalmazzuk.
Az eljárás első lépcsőjében előnyösen legalább 0,15 mól ammóniát reagáltatunk az acetonnal, gyakorlati okokból azonban célszerűbb, ha a reakcióelegyet ammóniával telítjük, ezért az ammóniát előnyösen fölöslegben alkalmazzuk.
Katalizátorként vagy valamely Lewis-savat, így például alumíniumkloridot, óntetrakloridot vagy — előnyösen — bórtrifluoridot, illetve valamely bórtrifluorid-adduktot használhatunk, vagy valamely protonsavat, vagy a protonsavnak ammóniával vagy egy nitrogéntartalmú szerves bázissal, különösen valamely primer, szekunder vagy tercier nitrogénbázissal alkotott sóját alkalmazzuk.
Protonsavak, illetve savas katalizátorokként alkalmazott protonsav-sók savkomponenseinek a példáiként a következő savakat említjük meg:
Ásványi savak, így sósav, brómhidrogénsav, jódhidrogénsav, salétromsav, kénsav és foszforsav, valamint szulfonsavak, így alifás vagy aromás szulfonsavak, például metánszulfonsav, benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav vagy naftalinszulfonsav, foszfonsavak és foszfinsavak, így alifás vagy aromás, például metil-, benzilvagy fenilfoszfonsav, vagy dimetil-, dietil- vagy fenilfoszfinsav, és karbonsavak, így egybázisú, kétbázisú alifás vagy aromás karbonsavak, például telített vagy telítetlen egybázisú alifás 1—48 szénatomos karbonsavak, így hangyasav, ecetsav, klórecetsav, diklórecetsav, ciánccetsav, propionsav, vajsav, laurinsav, palmitinsav, sztearinsav, akrilsav, metakrilsav és fahéjsav, telített és telítetlen kétbázisú alifás karbonsavak, így oxálsav, malonsav, borostyánkősav, adipinsav, szebacinsav, borkősav, almasav, fumársav és maleinsav, hárombázisú alifás karbonsavak, így citromsav, egybázisú aromás karbonsavak, így adott esetben helyettesített benzoesav és naftoesav, és kétbázisú aromás karbonsavak, így ftáisav és tereftálsav. Előnyösek az egybázisú és kétbázisú ahfás vagy aromás karbonsavak és az egybázisú aromás szulfonsavak, így az ecetsav, borostyánkősav, maleinsav, benzoesav, m-metilbenzoesav, p-terc.butilbenzoesav, p-toluolszulfonsav és a fahéjsav. Szerves bázisokként alkalmasak a következők: alifás, aliciklusos és aromás, primer, szekunder és tercier aminok, telített és telítetlen nitrogénbázisok, karbamid, tiokarbamid és a bázisos ioncserélőgyanták. így alifás primer aminok, például metilamin, etilamin, n-butilamin, oktilamin, dodecilamin és hexametiléndiamin, alifás szekunder aminok, például dimetilamin, dietilamin, di-n-propilamjn és di-izobutilamin, alifás tercier aminok, például trietilamin, aliciklusos primer aminok, például ciklohexilamin, aromás primer aminok, például anilin, toluidin, naftilamin és benzidin, aromás szekunder aminok, például N-metilanilin és a difenilamin, aromás tercier aminok, például
Ν,Ν-dietilanilin, telített és telítetlen nitrogénbázisok, például heterociklusos bázisok, például pirrolidin, piperidin, N-metil-2-pirrolidon, pirazolidin, piperazin, piridin, indol, kinuklidin, morfolin, N-metilmorfolin, 1,4-diazabiciklo[2,2,2]-oktán és triacetonainin, karbamid, tiokarbamid, erősen és gyengén bázisos ioncserélő gyanták. Előnyösek az acetonin, valamint a diacetonamin és triacetonamin. Előnyös sók példáiként a következőket nevezzük meg: ciklohexilamin-formiát, piridinformiát, piridin-p-toluolszulfonát, di-n-butilaminacetát, di-n-butilaminbenzoát, morfolinszukcinát, morfolinmaleát, trietilaminacetát, trietilaminszukcinát, trietilaminmaleát, anilinacetát, triacetonamin-p-toluolszulfonát és acetonin-hidroklor id.
Különösen előnyösek az ammóniumklorid és a bórtrifluorid vagy e két vegyület elegye.
Ezeket a katalizátorokat 0,2 és 12 mól% mennyiségben alkalmazzuk az alkalmazott acetonra vonatkoztatva, előnyösen 2—5 mól/i-ot használunk.
A savas katalizátorhoz előnyösen a következő társkatalizátorok adhatók az acetonra vonatkoztatva 0,01— 0,5 mól% mennyiségben: káliumjodid, nátriumjodid, lítiumbromid, lítiumjodid, lítiumrodanid, ammóniumrodanid, lítiumcianid, lítiumnitrát, ammóniumszulfid, bróm, jód vagy az ammónia.
A reakcióhőmérséklet az első eljárási lépcsőben 5 C° és 60 C° között van, előnyösen 5 C°-tól 35 C°-ig, különösen 5 C°-tól 25 C°-ig terjed. Előnyösnek bizonyult az, ha az első eljárási lépcsőben valamely mono- vagy polifunkciós alkoholt adagolunk. Erre a célra alkalmas alkoholok példáiként a metanolt, butanolt, ciklohexanolt, benzilalkoholt, etilénglikolt, dietilénglikolt, propilénglikolt, etilénglikolmonometilétert vagy a 2-etilhexanolt említjük meg. Előnyösen kis szénatomszámú monoalkoholokat, így metanolt, etanolt és izopropanolt alkalmazunk, ezek közül különösen a metanol előnyös.
Az első, alacsony hőmérsékleten lejátszódó eljárási lépcső reakcióideje legalább 1 óra, előnyösen 3 óra.
Egy előnyös eljárásváltozat a következő:
Az első reakciószakaszt követően a reakcióközeghez további mennyiségű acetont és/vagy diacetonalkoholt adunk és a hőmérsékletet előnyösen 40—65 C°-ra növeljük. Szokásosan acetont adagolunk, mégpedig a kezdetben alkalmazott acetonmennyiségre vonatkoztatva legalább 0,5, különösen 1, előnyösen 2—4 rész/I rész aceton mennyiségben. Az acetonhoz hasonlóan az előzőekben felsorolt aceton-származék ugyancsak alkalmazható, előnyösen az aceton vagy ezek acetonnal alkotott elegye. Előnyös lehet továbbá, ha ebben a második reakciólépcsőben további katalizátort adunk a reakcióközeghez. A hozzáadás történhet az acetonnal, illetve aceton-származékkal együtt, de történhet később is. Katalizátorokként ugyanazok az anyagok alkalmasak, mint az első eljárási lépcsőben, különösen megfelelőek a bórtrifluorid, ammóniumklorid, tömény kénsav vagy a klórhidrogén.
A második, megnövelt hőmérsékleten végbemenő eljárási lépcsőnél szükséges reakcióidő körülbelül 3 órától 20 óráig terjed.
Előnyös a b) lépcsőnél a következő eljárásmenet is: 8—20 óra 50—55 C°-on, vagy először 2—7 óra 50— 55 C°-on és utána további 2—6 óra a visszafolyatás hőmérsékletén, különösen 56—60 C°-on.
Mindkét eljárási lépcső esetében dolgozhatunk meg·* növelt nyomáson, például 1—30, különösen 1—10.
mindenekelőtt 1—3 atmoszféra túlnyomáson is. Ebben az esetben 60 C° feletti hőmérsékletek is alkalmazhatók.
A tetrametilpiperidon elkülönítése önmagában ismert módon történhet, így például vizet adhatunk az elegyhez és a terméket hidrát alakjában választjuk le, vagy 5 savak, így sósav, kénsav vagy oxálsav hozzáadása útján sóként különítjük el, vagy lúgfelesleg hozzáadásával, különösen tömény lúgok, így vizes nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid bevitelével szerves rétegként választjuk le, de az elkülönítés történhet desztillációval is a 10 katalizátor adott esetben valamely bázissal, így nátriumhidroxiddal, káliumhidroxiddal vagy nátriumkarbonáttal való semlegesítés után.
Az eljárás első lépcsőjében alkalmazott aceton bizonyos mennyiségű vizet és/vagy az aceton kondenzációs 15 termékeit, így diacetonalkoholt, mezitiloxidot, foront, diacetonamint és/vagy triacetondiamínt tartalmazhat. Ilyen adalék kedvező hatással lehet a kitermelésre. Az aceton egy előnyös kondenzációs terméke a mezitiloxid és különösen a diacetonalkohol. Ezáltal lehetővé válik, 20 hogy a desztillációs feldolgozásnál a második lépcső végén keletkező desztillátumot nyersanyagként az első lépcsőben alkalmazzuk, amely nagy acetonátalakulást eredményez. Amennyiben a víztartalom a reakcióközegben nagyon megnövekszik, például egy ilyen visszakeringte- 25 tés következtében, ajánlatos, a víz egy részének a reakcióközegből való eltávolítása. Ez például oly módon történhet, hogy az első lépcső végén tömény alkálit, például nátriumhidroxidot adunk a reakcióelegyhez és rövid ideig tartó keverés után a vizes részt elkülönítjük. 30
A találmány szerinti eljárásnál szerves oldószereket is alkalmazhatunk.
Azok a szerves oldószerek, amelyek a találmány szerinti eljárásnál különösen alkalmasak, például a következők lehetnek: szénhidrogének, így aromás szénhidro- 35 gének, például benzol, toluol és xilol, úgyszintén alifás szénhidrogének, például hexán, heptán és ciklohexán, valamint klórozott szénhidrogének, így metilénklorid, triklóretán, széntetraklorid, kloroform, etilénklorid és klórbenzol, valamint éterek, így tetrahidrofurán, dioxán 40 és dietiléter, úgyszintén nitrilek, így acetonitril, továbbá aprotonos poláros oldószerek, így szulfolán, nitrometán, dimetilformamid, dimetilacetamid, tetrametilkarbamid, hexametilfoszforsavamid és dimetilszulfoxid; különösen előnyösek az alkoholok, így mono- vagy polifunkciós, 45 helyettesítetlen vagy helyettesített alifás alkoholok, például kis szénatomszámú alkanolok, így metanol, etanol, propanol, izopropanol és tercier butanol, valamint ciklohexanol, benzilalkohol, etilénglikol-monometiléter, glikol és propán-l,3-diól, valamint ketonok, így aceton, 50 metiletilketon és ciklohexanon. Mindenek előtt alkalmas valamely Cf—C4-alkohol, így metanol, valamint diacetonalkohol, foron, diacetonamin, triacetondiamin és mezitiloxid. Ugyancsak alkalmasak a fenti oldószerek elegyei is. 55
A találmányt a következő példákon is bemutatjuk.
1. példa g ammóniumkloridból és 340 g aceton, valamint 64 g metanol elegyéből álló szuszpenziót 12 óra leforgása alatt 13—17 C°-on ammóniagázzal telítünk. Ezt követően a keletkező színtelen olajat 350 g acetonnal hígítjuk és keverés közben 15—20 óra hosszat 50—55 C°-on 65 tartjuk. Ezután a felesleges oldószert vákuumban való lepárlással eltávolítjuk és a vöröses színű maradékhoz 36 g vizet adunk. A 0—5 C°-on meginduló kristályosodást 2 óra hosszat tartó keveréssel teljessé tesszük. Ily módon 286 g tríacetonamin-hidrátot kapunk, amely 55—60 C°-on olvad. A termék gyengén sárgás színű kristályos anyag. Tisztasága 95%. Ha a reakcióelegyet oxálsavval semlegesítjük, a terméket oxálátsóként kapjuk, amelynek a bomláspontja 180 C°.
2. példa
Az 1. példában megadott módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy a 2. lépésben az acetonnal együtt 1,3 g éterben oldott bórtrifluoridot adunk az elegyhez. A triacetonamin elkülönítése az 1. példában leírt módon történik. A hidrát olvadáspontja 55—60 C°, tisztasága 95%. Kitermelés 82%.
3. példa
Az 1. példában leírt módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy ammóniumklorid helyett 1,3 g éterben oldott bórtrifluoridot adunk az elegyhez. A 2. eljárási lépésben azután 11 g ammóniumkloridot adunk az acetonnal együtt a reakcióelegyhez. Kitermelés 84%, op.: 55— 60 C° (hidrát).
4—7. példa g ammóniumkloridból, 340 g acetonból és 64 g metanolból álló szuszpenziót 4 óra leforgása alatt 13— 17 C°-on ammóniagázzal telítünk. Ezt követően a keletkező színtelen olajat 900 g acetonnal hígítjuk és 15—20 óra hosszat keverés közben 50—55 C°-on tartjuk. Az első 6 óra után az oldathoz 1—2 óra leforgása alatt 70 g 97%-os kénsavat csepegtetünk. A reakcióidő végén a reakcióelegy pH-értékét 97%-os kénsavval 1—2 óra alatt 4,5—5 értékre állítjuk be. A keletkező szuszpenzióban a triacetonamin hidroszulfátja van, amelyet 5— 10 C°-on szűrés útján elkülönítünk és acetonnal utánamosunk. Ily módon 655 g hidroszulfátsót kapunk (bomláspont: 175 C°, tisztaság 98%) amely 381 g 2,2,6,6-tetrametil-4-oxopiperidinnek felel meg.
Amennyiben az itt leírtak szerint járunk el, azonban a
2. reakciólépésben az 1. táblázatban megadott mennyiségű acetont és kénsavat alkalmazunk, akkor a táblázat harmadik oszlopában megadott kitermeléseket kapjuk. A termékek bomláspontja 175 C°, tisztaság 98%.
Példa Aceton mennyisége a 2.lépcsőben Kénsav mennyisége (6 óra után hozzáadva) 2,2,6,6-tetrametiMoxopiperidin 100% kitermelés (hidroszulfát alakjában elkülönítve)
5 900 g _ 342 g
6 1140 g 70 g 402 g
7 670 g 45 g 314 g
8. példa g ammóniumkloridból, 340 g acetonból és 64 g metanolból álló szuszpenziót 4 óra leforgása alatt 13— 17 C°-on ammóniagázzal telítünk. Ezt követően a kelet kező színtelen olajat 900 g acetonnal hígítjuk és 15— 20 óra hosszat keverés közben 50—55 C°-on tartjuk. Az első 6 óra eltelte után az oldat pH-értékét körülbelül 23 g klórhidrogéngáz bevezetése útján 8,5—8,6 értékre állítjuk be. A reakcióidő végén a reakcióelegy pH-értékét klórhidrogénnel 1—2 óra alatt 5—6 értékre állítjuk be. Ekkor szuszpenzió képződik, amely a triacetonamin-hidroklorid szuszpenziója. Ezt 0—5 C°-on szűrés útján elkülönítjük és acetonnal utánamossuk. Ily módon 400 g hidroklorid-sót kapunk (bomláspont 175 C°, tisztaság 98%), amely 293 g 2,2,6,6-tetrametil-4-oxopiperidinnek felel meg.
Az anyalúgból víz és metanol ledesztillálása és a desztillációs maradék acetonnal való hígítása után további 95 g hidrokloridot kapunk, amely 70 g triacetonaminnak felel meg.
9. példa
126 g acetonból, 22,5 g metanolból és 4,7 g ammóniumkloridból álló elegybe körülbelül 4 óra leforgása alatt 13—15 C°-on 40 g ammóniagázt vezetünk. A reakcióelegyet ezt követően még 30 percig ezen a hőmérsékleten tovább keverjük. Ezután 220 g diacetonalkoholt és 110 g acetont adunk a reakcíóelegyhez. és az egészet 1 óra alatt 55 C°-ra melegítjük, majd ezen a hőmérsékleten tartjuk 12 óra hosszat. A reakcióelegyet frakcionáltan desztilláljuk és így 125 g triacetonamint kapunk.
10. példa g ammóniumkloridból, 340 g acetonból és 64 g metanolból álló szuszpenziót 4 óra alatt 13—17 C°-on ammóniagázzal telítünk. A keletkező színtelen olajat ezt követően 900 g acetonnal hígítjuk és 15—20 óra hosszat keverés közben 50—55 C°-on tartjuk.
A keletkező reakcióelegy gázkromatográfiás elemzés szerint 378 g triacetonamint tartalmaz, amely desztilláció útján különíthető el, 84 C°/14 Hgmtn forráspontú frakcióként. Op.: 35—36 C°, tisztaság: 98%.
11. példa g ammóniumklorid, 340 g aceton és 4 g 20%-os vizes ammóniumszulfid-oldat szuszpenzióját 4 óra leforgása alatt 13—17 C°-on ammóniagázzal telítjük. Ezután a Í0. példában megadott módon járunk el.
A reakcióelegy a végén 450 g triacetonamint tartalmaz, op.: 35—36 C°, tisztaság: 98%.
12. példa g ammóniumklorid, 340 g aceton és 1 g káliumjodid szuszpenzióját 4 óra alatt ammóniagázzal telítjük. Az eljárást ezután a 10. példában leírt módon folytatjuk. A reakcióelegy 400 g triacetonamint tartalmaz. Op.: 35—36 C°, tisztaság: 98%.
Ha a jelen példa szerinti eljárásban a káliumjodidot egyenértékű mennyiségű további kokatalizátorral helyettesítjük, a fent megadott kitermelési értékeket kapjuk, ± 2%-os kitermelés eltéréssel. A kokatalizátorok a következők: NH4Br, NH4NO3, NH4I, LiBr, Lil, LiNO3, NaI, I2 karbamidnitrát, trietilammónium-p-toluolszulfonát, NH4SCN vagy LiSCN.
13. példa
A 10. példában ismertetett módon járunk el, azonban 64 g metanol helyett 64 g dioxánt alkalmazunk. A reakcióelegyet frakcionált desztillációnak alávetve 85%-os kitermeléssel 2,2,6,6-tetrametil-4-oxo-piperidint kapunk, mely 14 Hgmm nyomáson 84 C°-on forr. A termék 98%-os tisztaságú és op.: 35—36 C°.
14. példa
A 10. példában megadott módon járunk el, de 64 g metanol helyett 64 g etanolt alkalmazunk.
A reakcióelegy 363 g triacetonamint tartalmaz. Op.: 35—36 C°, tisztaság 98%.
15. példa
A 10. példában leírt módon járunk el, de 64 g metanol helyett 64 g izopropanolt alkalmazunk.
A reakcióelegy 350 g triacetonamint tartalmaz. Op.: 35—36 C°, tisztaság 98%.
16. példa
A 15. példa szerinti eredményt kapjuk, ha a metanolt 64 g dimetilfonnamiddal helyettesítjük. A termék olvadáspontja 35—36 C°, tisztaság 98%.
17. példa
A 10. példában megadott módon járunk el, de metanolt nem adagolunk.
A reakcióelegy 336 g triacetonamint tartalmaz, op.: 35—36 C°, tisztaság 98%.
18. példa g ammóniumkloridból, 340 g acetonból és 64 g metanolból álló szuszpenziót 4 óra alatt 13—17 C°-on ammóniagázzal telítünk.
Ezt követően a keletkező színtelen olajat 1360 g acetonnal hígítjuk és 15—20 óra hosszat keverés közben 50—55 C°-on tartjuk.
A keletkező reakcióelegy 420 g triacetonamint tartalmaz. Op.: 35—36 C°, tisztaság: 98%.
19. példa
A 10. példában leírt módon járunk el, de az elegyet 900 g acetonnal való hígítás után először 6 óra hosszat 50—55 C°-on és ezután 3 óra hosszat erős keverés közben a visszafolyatás hőmérsékletén (56—60 C°-on) tartjuk.
A keletkező reakcióelegy 337 g triacetonamint tartalmaz. Op.: 35—36 C°, tisztaság: 98%.
20. példa
A 10. példában megadott módon járunk el, de a 11 g ammóniumklorid helyett 5,5 g, illetve 38 g ammóniumkloridot alkalmazunk. Az összehasonlítást az alábbi táblázat szemlélteti.
Ammóniumklorid g Triacetonamín a reakcióelegyben g
5,5 220
38 381
21. példa g ammóniumbromidot, 340 g acetont és 64 g metanolt tartalmazó szuszpenziót 4 órán át 13—14 C° hőmérsékleten ammóniagázzal telítünk. Ezután a keletkezett színtelen olajat 900 g acetonnal hígítjuk, és 15— 20 órán át 50—55 C° hőmérsékleten keverünk.
A keletkezett reakcióelegy gázkromatográfiás vizsgálat szerint 425 g 2,2,6,6-tetrametil-4-oxo-piperidint tartalmaz, melyet frakcionált desztillálásnak alávetve 84 C°/14 Hgmm forráspontú frakcióként kapjuk a kívánt terméket.
22. példa
5,15 g ammóniumbromid 420 g acetonnal készített szuszpenziójába 24—26 C° hőmérsékleten 18,7 g folyékony ammóniát vezetünk be. Ezután a reakcióelegyet 7 órán át 64—65 C° hőmérsékleten keverjük. Az ily módon keletkezett 2,2,6,6-tetrametil-4-oxo-piperidint frakcionált desztillálásnak alávetve, 84 C°/14 Hgmm forráspontú frakcióként 90% feletti kitermeléssel kapjuk, az anyag olvadáspontja 35—36 C°.
23. példa
A 22. példában leírtak szerint járunk el, az ammóniumbromid helyett egyenértéknyi mennyiségű sósavat, hidrogénbromidot, hidrogénjodidot, salétromsavat, kénsavat, propionsavat, oxálsavat, malonsavat, maleinsavat, borostyánkősavat, fumársavat, benzoesavat, fahéjsavat vagy ftálsavat alkalmazva. A keletkezett 2,2,6,6tetrametil-4-oxo-piperidint tartalmazó reakcióelegyet frakcionált desztillációnak alávetve ±3% eltéréssel a 22. példában megadott kitermeléssel nyerjük a kívánt terméket. Fp.: 84 C°/14 Hgmm, op.: 35—36 C°, tisztaság: 98%.
24. példa
A 22. példában leírtak szerint járunk el, azonban az ammóniumbromid helyett egyenértékű mennyiségű metánszulfonsavat, benzolszulfonsavat, p-toluolszulfonsavat, bórtrifluoridot, cinkkloridot, ammóniumkloridot, ammóniumjodidot, ammóniumnitrátot, ammóniumszulfátot, ammóniumformiátot, ammóniumacetátot, ammóniumtozilátot, trietilammóniumtozilátot, karbamidnitrátot. karbamidtozilátot, tiokarbamid-dihidro kloridot, piridinformiátot, illetve triacetonamin-hidrokloridot használunk. A kívánt terméket a 22. példában megadottak szerint feldolgozva a 2,2,6,6-tetrameti|-4-oxo-piperidint (op.: 35—36 C°) a 22. példában megadottakkal azonos kitermeléssel kapjuk.
25. példa g ammóniumnitrátot, 340 g acetont és 64 g metanolt tartalmazó szuszpenziót 4 órán át 13—17 C° hőmérsékleten telítünk. Ezután a színtelen olajat 900 g acetonnal hígítjuk és 15—20 órán át 50—55 C° hőmérsékleten keverjük.
A keletkezett reakcióelegy gázkromatográfiás vizsgálat szerint 380 g 2,2,6,6-tetrametil-4-oxo-piperidint tartalmaz. A reakcióelegyet frakcionált desztillálásnak alávetve 84 C°/14 Hgmm forráspontú frakcióként kapjuk a terméket, melynek olvadáspontja 35—36 C°.
26. példa g ammóniumnitrátot, 340 g acetont és 116 g diacetonalkoholt tartalmazó szuszpenziót 2 órán át 13—17 C° hőmérsékleten ammóniagázzal telítünk. Ezután a reakcióelegyet 900 g acetonnal hígítjuk és a színtelen olajat 15 órán át 60—65 C° hőmérsékleten tartjuk. A keletkezett reakcióelegy 380 g triacetonamint tartalmaz, melyet desztillációval izolálunk.
27. példa
A 26. példa szerint járunk el, azonban a reakcióelegyet először csak 30 percig, 48—53 C° hőmérsékleten melegítjük, majd a 900 g aceton hozzáadása után a hőmérsékletet 12 órán át tartjuk 60—65 C° hőmérsékleten. Ily módon eljárva a 26. példával megegyező kitermelési értékeket kapunk.
28. példa g ammóniumnitrát 420 g acetonnal készített szuszpenziójába 24—26 C° hőmérsékleten 77 g folyékony ammóniát vezetünk be. Ezután a reakcióelegyet 14 órán át 64—65 C° hőmérsékleten keverjük. A triacetonamint ily módon gyakorlatilag kvantitatív kitermeléssel kapjuk.
29. példa
A 28. példa szerint járunk el, azonban csak 49 g folyékony ammóniát használunk. A kitermelési érték a 29. példához hasonlóan magas.
30. példa
A 28. példában leírtak szerint eljárva, de 30,6 g folyékony ammóniát használva a 28. példában elérthez megegyező kitermelést kapunk.
31. példa
A 28. példában leírtak szerint eljárva, azonban 10,2 g folyékony ammóniát használva a 28. példa szerint elérttel megegyező kitermelést érünk el.

Claims (38)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás 2,2,6,6-tetrametil-4-oxo-piperidin előállítására aceton és ammónia protonsav, Lewis-sav vagy protonsav-ammóniumsó katalizátor jelenlétében végzett reakciójával, melynek során adott esetben az aceton egy részét diacetonalkohollal helyettesítjük, és/vagy adott esetben valamely szervetlen ammónium- vagy alkálifémsó, jód, karbamidnitrát vagy dietilammónium-tozilát kokatalizátor jelenlétében dolgozunk, azzal jellemezve, hogy az acetont és ammóniát 5—60 C° hőmérsékleten, adott esetben további oldószer jelenlétében, 0,2— 12 mól% protonsav, Lewis-sav vagy protonsav-ammóniumsó katalizátor jelenlétében reagáltatjuk, majd a reakcióelegyet adott esetben további aceton és/vagy katalizátor —· az aceton összmennyiségére számított legfeljebb 12 mól%-nyi mennyiségig történő — hozzáadása után tovább melegítjük, mikoris a reakció során az acetont és ammóniát 1,6: 1 vagy annál nagyobb mólarányban alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az acetont az első eljárási lépésben részben diacetonalkohollal helyettesítjük. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az acetont a második eljárási lépésben részben vagy egészben diacetonalkohollal helyettesítjük. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az acetont részben vagy egészben diacetonalkohollal helyettesítjük. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakcióban használt acetonnak az alkalmazott ammóniamennyiséghez viszonyított összmennyiségét 2—6:1-en tartjuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első eljárási lépésben az acetont és az ammóniát 0,8—1,1: 1 mólarányban alkalmazzuk, és a fennmaradó acetont a második eljárási lépésben használjuk fel. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy savas katalizátorként valamely protonsavnak ammóniával alkotott sóját alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy valamely ásványi sav vagy szerves sav ammóniumsóját alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy valamely szulfonsav vagy karbonsav ammóniumsóját alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  10. 10. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy sóként valamely ásványi sav ammóniumsóját alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  11. 11. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy sóként valamely szerves sav ammóniumsóját alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  12. 12. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy sóként a klórhidrogénsav, brómhidrogénsav, jódhidrogénsav, salétromsav, benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav, metánszulfonsav, diklór- vagy ciánecetsav ammóniumsóját használjuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  13. 13. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy sóként ammóniumkloridot, ammóniumbromidot, ammóniumjodidot, ammóniumformiátot vagy ammóniumtozilátot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  14. 14. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy hexametiléndiamin-dihidrokloridot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  15. 15. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy katalizátorként bórtrifluoridot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  16. 16. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy katalizátorként valamely protonsavat alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy protonsavként ásványi savat vagy valamely szerves savat alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  18. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves savként szulfonsavat vagy karbonsavat alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  19. 19. A 16. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy protonsavként klórhidrogénsavat, hangyasavat, ecetsavat, malonsavat, borostyánkősavat, maleinsavat, benzoesavat, fahéjsavat, benzolszulfonsavat vagy p-toluolszulfonsavat alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  20. 20. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a protonsav, Lewis-sav vagy protonsav-ammóniumsó katalizátorhoz pótlólag 0,01—0,5 mól%-nyi kokatalizátort alkalmazunk, az a) eljárási lépésben használt acetonra vonatkoztatva. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  21. 21. A 20. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy társkatalizátorként káliumjodidot, nátriumjodidot, litiumbromidoi, lítiumjodidot, lítiumrodanidot, ammóniumrodanidot, lítiumcianidot, lítiumnitrátot, ammóniumszulfidot, jódot vagy ammónia bromidját, jodidját, nitrátját alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  22. 22. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első eljárási lépésben 5—35 C° hőmérsékleten dolgozunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  23. 23. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első eljárási lépésben 5—25 C° hőmérsékleten dolgozunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  24. 24. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve; hogy a reakciót valamely egy vagy többértékű alkohol, vagy ilyen alkoholok elegy® jelenlétében hajtjuk végre. (Elsőbbsége: 1974. május 223
  25. 25. A 24. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alkoholként valamely rövidszénláncú alkoholt alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  26. 26. A 25. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy metanolt, etanolt, etilénglikolmonometilétert vagy ezeknek az oldószereknek az elegyét alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  27. 27. A 25. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alkoholként metanolt használunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  28. 28. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy mól acetonra számítva legalább 0,15 mól ammóniát használunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  29. 29. A 24. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az acetont metanolban vagy etanolban egy mól aceton-kiindulási anyagra vonatkoztatva legalább 0,15 mól ammóniával, az acetonkiindulási anyagra számítva 0,2—7 mólszázalék:
    a) valamely 5,0 pK-érték alatti sav ammóníumsója, vagy
    b) valamely 5,0 pK-érték alatti sav vagy
    c) bórtrifluorid vagy
    d) bórtrifluorid és az a) pont szerinti ammóniumsó, illetve ab) pont szerinti sav elegyének jelenlétében, 5 C° és 25 C° közötti hőmérsékleten legalább 3 óra hosszat reagáltatunk, és ezt követően az első eljárási lépésben alkalmazott acetonnak legalább a felét hozzáadjuk a reakcióelegyhez, és a reakciót 40 C° és 65 C° közötti hőmérsékleten legalább 3 óra alatt folytatjuk. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
  30. 30. A 29. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első eljárási lépésben katalizátorként ammőniumkloridot vagy bórtrifluoridot vagy a kettő keverékét alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
  31. 31. A 30. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az acetont ammóniagázzal telítjük és a reakciót metanolban, az alkalmazott acetonra vonatkoztatva 2—5 mól% ammóniumklorid jelenlétében 10 C° és 17 C° közötti hőmérsékleten 3— 5 óra hosszat végezzük majd a reakciót 50 C° és 55 C° közötti hőmérsékleten 8—20 órán keresztül tovább folytatjuk. (Elsőbbsége: 1973. június 25.)
  32. 32. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első lépésben katalizátorként valamely Lewis- vagy protonsavat alkalmazunk, és 5—35 C°-on dolgozunk, a második lépésben pedig a reakciót további aceton és/vagy diacetonalkohol hozzáadásával és a hőmérséklet emelésével folytatjuk. (Elsőbbsége: 1974. április 24.)
  33. 33. A 32. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben pótlólagosan Lewis-savat, vagy protonsavat adunk a reakcióelegyhez. (Elsőbbsége: 1974. április 24.) 55
  34. 34. A 29. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben pótlólagosan Lewis-savat, vagy protonsavat adunk a reakcióelegyhez. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
    5 35. A 34. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben bórtrifluoridot vagy ammőniumkloridot adunk a reakcióelegyhez. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
    36. A 34. igénypont szerinti eljárás foganatosítási 10 módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben tömény kénsavat adagolunk. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
    37. A 34. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépés-
    15 ben sósavat adagolunk. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
    38. A 32. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben az első lépésben alkalmazott aceton egy súlyrészére vonatkoztatva legalább 0,5 súlyrész acetont és/vagy
    20 diacetonalkoholt alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1974. április 24.)
    39. A 38. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben 2—4 súlyrész acetont és/vagy diacetonalkoholt al-
    25 kalmazunk az első lépésben felhasznált aceton egy súlyrésznyi mennyiségére számítva. (Elsőbbsége: 1974. április 24.)
    40. A 39. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben
    30 az első eljárási lépésben alkalmazott aceton 2—4-szeres mennyiségét adagoljuk. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
    41. A 29. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben pótlólagosan az első eljárási lépésben alkalmazott
  35. 35 acetonmennyiségnek legalább a kétszeresét és az első eljárási lépésben felhasznált acetonra számított 0,05— 1 mól 97%-os kénsavat adagolunk, és a reakciót 40 C° és 65 C° közötti hőmérsékleten 8—20 óra alatt játszatjuk le. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
  36. 40 42. A 41. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben kénsav helyett sósavat adagolunk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
  37. 43. A 40. igénypont szerinti eljárás foganatosítási 45 módja, azzal jellemezve, hogy a második eljárási lépésben az első eljárási lépésben alkalmazott acetonmennyiség 2—4-szeresét és az első lépésben használt acetonra számítva 5—12 mól/o tömény kénsavat vagy klórhidrogént adagolunk, és a reakciót 8—20 óra hosszat 40 C°
    50 és 65 C° közötti hőmérsékleten játszatjuk le. (Elsőbbsége: 1974. április 19.)
  38. 44. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy aceton és víz és/vagy valamely kis szénatomszámú monoalkohol elegyét alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1974. május 22.)
HUCI001483 1973-06-25 1974-06-21 Process for producing 2,2,6,6-tetramethyl-4-oxopiperidine bracket triacetonamine bracket closed HU176761B (en)

Applications Claiming Priority (5)

Application Number Priority Date Filing Date Title
CH924173A CH574412A5 (en) 1973-06-25 1973-06-25 2,2,6,6-Tetra-methyl-4-oxo-piperidine prepn. - from acetone and ammonia with acid catalyst in two stages with addn. of further acetone in second stage
CH1425773 1973-10-05
CH543974 1974-04-19
CH559974 1974-04-24
CH701874A CH582147A5 (en) 1974-05-22 1974-05-22 2,2,6,6-Tetra-methyl-4-oxo-piperidine prepn. - from acetone and ammonia with acid catalyst in two stages with addn. of further acetone in second stage

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU176761B true HU176761B (en) 1981-05-28

Family

ID=27509238

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HUCI001483 HU176761B (en) 1973-06-25 1974-06-21 Process for producing 2,2,6,6-tetramethyl-4-oxopiperidine bracket triacetonamine bracket closed

Country Status (19)

Country Link
JP (1) JPS5929589B2 (hu)
AR (1) AR202653A1 (hu)
AT (1) AT338262B (hu)
BG (1) BG27080A3 (hu)
CA (1) CA1027950A (hu)
DD (1) DD112443A5 (hu)
DE (1) DE2429937A1 (hu)
DK (1) DK139678B (hu)
FI (1) FI190574A (hu)
FR (1) FR2234291B1 (hu)
GB (1) GB1461703A (hu)
HU (1) HU176761B (hu)
IE (1) IE39523B1 (hu)
IL (1) IL45095A (hu)
IT (1) IT1021057B (hu)
LU (1) LU70387A1 (hu)
NL (1) NL190846C (hu)
NO (1) NO742255L (hu)
SE (1) SE403478B (hu)

Families Citing this family (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2807172A1 (de) * 1978-02-20 1979-08-23 Huels Chemische Werke Ag Verfahren zur herstellung von 2,2,6,6-tetramethylpiperidon-(4)
IT1094039B (it) * 1978-03-31 1985-07-26 Chimosa Chimica Organica Spa Processo per la preparazione di 2,2,6,6-tetrametil-4-piperidone
US4275211A (en) * 1978-11-17 1981-06-23 Ciba-Geigy Corporation Process for preparing 2,2,6,6-tetraalkyl-4-oxopiperidines
DE2916471A1 (de) * 1979-04-24 1980-11-06 Hoechst Ag Verfahren zur herstellung von 2,2, 6,6-tetramethylpiperidon-4
DE3013403A1 (de) * 1980-04-05 1981-10-08 Hoechst Ag, 6000 Frankfurt Verfahren zur herstellung von 2,2,6,6-tetramethylpiperdon-4
DE3119514A1 (de) * 1981-05-15 1983-02-24 Empresa Cubana Exportadora e Importadora de Productos Médicos Medicuba, La Habana Triacetonaminhydrochlorid, verfahren zu seiner herstellung und arzneimittel
JPH0739389B2 (ja) * 1986-03-03 1995-05-01 吉富製薬株式会社 ２，２，６，６−テトラメチル−４−オキソピペリジンの製造方法
DE19634157A1 (de) * 1996-08-23 1998-02-26 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von 2,2,6,6-Tetramethylpiperidin-4-on
DE102012215903A1 (de) 2012-09-07 2014-03-13 Evonik Industries Ag Verfahren zur Behandlung eines Abwasserstroms, der bei der Aufarbeitung eines Triacetonamin-haltigen Reaktionsgemisches entsteht
DE102012215900A1 (de) 2012-09-07 2014-05-15 Evonik Industries Ag Verfahren zur Herstellung und Aufarbeitung eines Triacetonamin-haltigen Reaktionsgemisches
EP3663284B1 (de) 2018-12-07 2021-02-03 Evonik Operations GmbH Verbessertes verfahren zur herstellung von triacetonamin
EP3750876A1 (de) 2019-06-13 2020-12-16 Evonik Operations GmbH Verfahren zur herstellung von triacetonamin, 2,2,4,6-tetramethylpiperidin und/oder den salzen des 2,2,4,6-tetramethylpiperidins
US11731940B2 (en) 2020-05-07 2023-08-22 Evonik Operations Gmbh Process for preparing triacetonamine
EP4279484A1 (de) 2022-05-17 2023-11-22 Sabo GmbH Verbessertes verfahren zur herstellung von triacetonamin

Family Cites Families (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3513170A (en) * 1966-07-23 1970-05-19 Sankyo Co Preparation of 2,2,6,6-tetramethyl-4-oxopiperidine

Also Published As

Publication number Publication date
ATA517774A (de) 1976-12-15
SE403478B (sv) 1978-08-21
IL45095A (en) 1977-05-31
NL7408409A (hu) 1974-12-30
IE39523L (en) 1974-12-25
GB1461703A (en) 1977-01-19
DE2429937A1 (de) 1975-01-16
IL45095A0 (en) 1974-09-10
AT338262B (de) 1977-08-10
DD112443A5 (de) 1975-04-12
AR202653A1 (es) 1975-06-30
DK139678B (da) 1979-03-26
JPS5036473A (hu) 1975-04-05
CA1027950A (en) 1978-03-14
FI190574A (hu) 1974-12-26
DE2429937C2 (hu) 1988-01-28
NL190846B (nl) 1994-04-18
SE7408172L (hu) 1974-12-27
DK139678C (hu) 1979-09-10
NO742255L (hu) 1975-01-20
DK330874A (hu) 1975-02-17
AU7043274A (en) 1976-01-08
IT1021057B (it) 1978-01-30
JPS5929589B2 (ja) 1984-07-21
BG27080A3 (hu) 1979-08-15
NL190846C (nl) 1994-09-16
IE39523B1 (en) 1978-10-25
FR2234291A1 (hu) 1975-01-17
FR2234291B1 (hu) 1980-01-25
LU70387A1 (hu) 1976-04-13

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU176761B (en) Process for producing 2,2,6,6-tetramethyl-4-oxopiperidine bracket triacetonamine bracket closed
IMMEDIATA et al. β-Naphthyl derivatives of ethanolamine and n-substituted ethanolamines
HU176760B (en) Process for producing 2,2,6,6-tetramethyl-4-oxopiperidine bracket triacetonamine bracket closed
EP2537829B1 (de) Aminobenzoylsulfonsäureamide und deren Herstellung
KR100371698B1 (ko) 지방족이민의제조방법
US3959295A (en) Process for the preparation of 2,2,6,6-tetramethyl-4-oxopiperidine
US3963730A (en) Process for preparing triacetonamine
US6720451B2 (en) Method for producing N-methyl-N′-nitroguanidine
US3959298A (en) Process for preparing triacetonamine
US2573644A (en) beta-chloroethyl aminoindanes
EP2097398B1 (en) Process of producing amorolfine free base
JPH0458468B2 (hu)
US2713048A (en) Pyridyl thenylamines
FI60858B (fi) Nytt foerfarande foer framstaellning av 4-amino-3,5-dihalogen-fenyl-etanolaminer
JPS5830308B2 (ja) トリアセトンアミンノ カイリヨウセイホウ
SU670217A3 (ru) Способ получени 2,2,6,6-тетраметил4-оксопиперидина
US3450709A (en) Process for the preparation of ring-substituted 2-aminoimidazoles
DE2924712A1 (de) Verfahren zur herstellung von n-alkylbenzothiazolonderivaten
Kreling et al. AMINO NITRILES: III. REACTION OF AMINO NITRILES WITH ISOTHIURONIUM SALTS
EP0041170B1 (de) 3-Nitro-pivaloyl-acetanilide, Verfahren zu ihrer Herstellung und ihre Verwendung
JPS6284060A (ja) ２，２，６，６−テトラメチル−４−オキソピペリジンの製造方法
PL93316B1 (hu)
JPS63222157A (ja) ２，２，６，６−テトラメチル−４−オキソピペリジンの製造方法
EP1497267B1 (de) Verfahren zur herstellung von chiralen imidazolidin-2-onen
JPS62129267A (ja) ２，２，６，６−テトラメチル−４−オキソピペリジンの製造方法