HU176522B - Method for producing buildings and building parts - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás épületek és épületrészek előállítására, különösen két- és többemeletes lakóépületek építésére és ezek részeinek előállítására. A csúszózsaluk útján történő házépítés eddig csak magas épületek építésénél volt alkalmazásban. Erre azért volt szükség, mert a mennyezetek később történő kiképzése és az épületek komplettírozása hátráltatta az építés ütemét és késleltette a befejezést.

Ismeretes az olyan építési eljárás, amely egyesíti magában a csúszózsaluzás és az előregyártott, térelválasztó elemekkel végrehajtott építési mód előnyeit, ami úgy történik, hogy a keresztirányú falakat, és a mennyezetet mint térhatároló elemeket tengelyük körül 90^e-oe szögben elforgatva csúszózsaluzásoe eljárással a helyszínen készítik el, majd szállítás előtt 0O°-ban visszaforgatva az építés színhelyére szállítják és ott összeszerelik.

Ennek az eljárásnak többszintes lakóépületek építése esetén csak korlátozott termelékenysége van, mégpedig azért, mert az előregyártott elemeket a szállításhoz és összeszereléshez szükséges eszközökkel felszerelve, vízszintes helyzetben szállítják, de függőleges helyzetben kell azokat beszerelni.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás segítségévéi ezeket a hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni és ugyanakkor a csúszózsaluzás nyújtotta előnyökkel egyesíteni.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárással tehát azt a feladatot kell megoldani, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amelynek során lehetőség van arra, hogy a félkész épülete5 két és épületelemeket szállítás és szerelés nélkül a helyszínen lehessen legyártani.

A feladatot oly módon oldjuk meg, hogy a falakat, a födémeket és a tetőszerkezetet, csúszózsaluzásos módszerrel az épületrész normális 10 helyzetéhez viszonyítva 90^D~ban elfordított helyzetben készítjük el, és a teljes épületrészt, miután az anyag megkötött és a zsalukat eltávolítottuk, az épületrészen, vagy külön kialakított rézsűn a beépítés helyére állítjuk fel. Az épület 15 falainak alsó részét a gördülési pálya formájának megfelelően alakítjuk ki. Az épületrész súlypontja és alátámasztási pontja közötti vízszintes irányban mért távolságot a gördítési pályán az épületrész felállításakor a lehető legkisebb érté20 kűre választjuk meg.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelően ez úgy történik, hogy a gördülési pályaszakaszon a falakat, a födémet vasalással vagy betétek révén megerősítjük. A betéteket a zsalu25 zás alatt is be lehet építeni.

Célszerű, ha a gördülőpályát negyedkor alakúra képezzük ki, és olyanra, amit ismét fel lehet használni. Az épületelem helyére állítása után a gördülőpályával kialakított épületelemet el lehet venni és a következő épületrész beállítására fel lehet használni.

A találmány szerint az épületrész helyére állítása alkalmával húzó és nyomóerők ébrednek, melyeket egy billentőszerkezet vesz fel. A billentés végrehajtását úgy szabályozzuk, hogy az épületrész súly- és alátámasztási pontjának helyét holtsúllyal vagy az épületelem és az alapozás között elrendezett pneumatikus szerkezettel változtatjuk.

A kettős falak elkerülése érdekében a találmány szerinti megoldásnak megfelelően a födémet egy- vagy két oldalon konzol-lapokkal együtt képezzük ki. A konzol-lapok szélességét a csúszózsaluzás alatt — a derékszögű alaprajzú épületrészek kialakítására, vagy az épületrészek között kialakuló kúpalakú hézagok kitöltése végett — lehet csökkenteni is. A tetőszerkezet hajlásút is a csúszózsaluzás tartama alatt alakítjuk ki.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a gördítés előtt az alul levő külső falakat a csúszózsaluzás előtt előre gyártjuk le, szereljük öszsze az épületrésszel és a kész épületrészt végleges helyére állítjuk. A csúszózsaluzás alatt a csúsztatás irányába eső profil-elemeket, például tartókat, ereszt és ehhez hasonlókat is elkészíthetjük.

Többszintes épületek készítése alkalmával az épületrészeket a már helyükre beállított épületrészek födémén készítjük el, és utána állítjuk fel. Ezen túlmenően mód van arra is, hogy az épületrészeket szélességüknek megfelelő térközben állítjuk elő és ezután egymást követően rakjuk össze. Az épületrészeket az általuk határolt terek kialakítása végett, egymástól elbillentjük, majd az így kialakított közteret födémmel látjuk el.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás egy célszerű kiviteli példája abban van, hogy többszintes épületek építése alkalmával az egymástól megfelelő távolságban felállított épületrészek közé egy cserélhető lapot helyezünk, amelyen az épületrészt elkészítjük, majd helyére billentjük. Ferde síkkal határolt épületrészek kialakítására a már helyükre billentett épületrészek felállítása után kerülhet sor, melyeket oldalsó irányú mozgatással kell helyükre állítani.

A találmány szerinti eljárásnak előnye az, hogy a nyersen összeszerelt épületrészeket rövid idő alatt és csekély manuális munkával, egységes technológiai eljárás segítségével készíthetjük el, anélkül, hogy a kész épületrészeket tovább kellene szállítani. Az előállításhoz szükséges berendezések, például a csúszózsalu és a keverőberendezés kis költséggel szerezhetők be és üzemeltethetők. Mindenesetre nincs szükség a falakat, mennyezetet és tetőszerkezetet alkotó nehéz épületelemek szállítására. A találmány lehetővé teszi azt is, hogy elkerüljük a felvonulási területen történő körülményes szállításokat is. Nincs szükség az olyan szerelési elemek előállítására sem, amelyeket a belső terek falainak kialakításánál használnak. Ezek számos típusváltozatban fordulnak ugyanis elő és a megfelelőket előre ki kell választani, vagy le kell gyártani. Nincs szükség a nehéz épületrészek Összeszereléséhez szükséges munkákra, amelyekhez általában szerelődarut alkalmaznak.

Kész épületrészek — így például az egyes szinteket elválasztó födémek előállítása — rendkívül nagy megtakarítással jár és arra is mód van, hogy régi városrészek épületeit felújítsuk, különösen olyan helyeken, ahol csak korlátozott tér áll rendelkezésre ahhoz, hogy az épületelemeket szállítani lehessen.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás lehetővé teszi — anélkül, hogy járulékos költségek merülnének fel — azt is, hogy egyes városrészeket változatos formában alakíthassuk ki. Mód van arra, hogy különböző épületformákat hozzunk létre, amelyeknek építészeti és funkcionális szerepet betöltő homlokzati része stílusos kivitelben készülhet el.

A találmányt néhány kiviteli példa kapcsán részletesen is megmagyarázzuk a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével. A leíráshoz mellékelt rajzokon az

1. ábrán nézeti elrendezésben látjuk az épületrészek gyártásának egyes szakaszait, majd az összeállított kész épületrészeket, a

2. ábra egy háromszintes épületrészt keresztmetszetben, gyártás közben és felállítása után mutatja be, a

3. ábra hosszmetszetben mutat be egy szegmensekből álló épületet konzol-lapokkal és azok nélkül, a

4. ábrán felülnézetben látunk egy épületet, amely sarkokkal van kialakítva, az

5. ábra keresztmetszetben mutatja be az egymáson előre elkészített épületrészeket, a

6. ábra keresztmetszetben ábrázolja egy ferde épületrész beépítési módját, a

7. ábra keresztmetszetben ábrázol két egymás melletti épületrészt kész állapotban, a

8. ábrán a 7. ábra szerinti épületrészeket helyükre állítva látjuk, a

9. ábra a 7. ábra szerinti épületrészeket tetőszerkezettel együtt mutatja be, a

10. ábra a 7. ábra szerinti épületrészeket egymás felett történő előállítási mód szerint kialakítva mutatja be, a

11. ábra két, egymás felé billentett épületrészből álló épület előállítását szemlélteti, a

12. ábra a 11. ábra szerinti épületrészekből álló épületet födémmel együtt mutatja be, a

13. ábra a 12. ábra szerinti épületrészekből álló, járulékos térelemekkel kibővített épületet ábrázol, a

14. ábrán pedig nézeti elrendezésben látjuk az egymás melleit legyártott csatorna alakú épületelemeket, amelyeket egymástól távolodva állítunk fel a beépítés helyére.

A 3 csúszózsalukkal, amelyek a végleges 1 épületrész keresztmetszetének megfelelő alapelrendezésben vannak kialakítva, a 4 falakat, az 5 födémeket és a 7 konzol-lapokat állítjuk elő. Ezeknek az elemeknek variációja révén egészen egyszerű módon különböző épületrészek állíthatók elő, amelyeknek a falak által határolt belső te2 rei, szintek magassága, a tető hajtása és hosszúsága, valamint a 7 konzol-lapok egymástól különbözhetnek,

A 3 csúszózsalukat sima, rögzített síkfelületen állítjuk fel. Segítségével önmagában ismert módon az 1 épületrészt készre gyártjuk. Ebben az építési szakaszban a nyílászáró szerkezetek, tehát ajtók, ablakok stb. kereteit befogadó épületelemeket is le lehet gyártani.

A gördülőpályákat később újra fel lehet használni. Ezáltal elérhető az, hogy a 2 gördülőpálya nem határolja le a kész 1 épületrészt, annak nem adja meg a végső formát, mert azt tetszés szerint képezhetjük ki. Egy célszerű kiviteli alak abban van, hogy a gördülőpályán történő gördítéses felállítás előtt az alul levő külső 8 határolófalat a csúszózsalus eljárás előtt készítjük el, összeszereljük az 1 épületrésszel, és ezzel együtt állítjuk végleges helyére.

Az 1 épületrész tervezett magasságának elérése után a 3 csúszózsalukat a gyártás helyén leszereljük, és egy 11 billentőberendezést állítunk fel. A 15 betét, vagy toldat eltávolítása után a már előre megépített 10 alapra állítjuk fel a kész szerkezetet. Amennyiben szükség van rá, a felállítás előtt egy 13 kitámasztószerelvényt építünk az épületrész alá. A kész épületrész felállítása a 2 gördülőpályán történő gördítés révén történik. A gördülőpályára — attól függően, hogy milyen terhet kell viselnie — acéllemezekből álló vasalást szerelhetünk, vagy egyéb erősítő szerelvénynyel láthatjuk el.

A 2 gördülőpálya célszerű kialakítása döntő hatással van a felállítás végrehajtására. Éppen ezért a gördülőpályát úgy kell kialakítani, hogy a felállítás minden fázisában az alátámasztási ponton átmenő függőleges lehetőleg egészen kis távolságban legyen az 1 épületrész 14 súlypontjától. Az 1 épületrész geometriájától függően, a 2 gördülőpálya célszerű kialakítása mellett az alátámasztási pont helyét a talaj felszínének megfelelő pozitív, vagy negatív görbületű kialakítása révén befolyásolni tudjuk.

A 11 billentőberendezés húzás, vagy nyomás hatása alatt dolgozik, attól függően, hogy az 1 épületrész 14 súlypontja a billentésnél felfelé, vagy lefelé mozog. Lehetséges az is, hogy a 11 billentőberendezést egy, a kész szerkezet tömegének és tömegeloszlásának változtatását végrehajtó 12 holtsúllyal egészítsük ki, ami lehet például vízzel töltött plasztiktömlő is. Ha a 14 súlypont oldalirányban mozdul el a billentési, azaz felállítási művelet tartama alatt, akkor a holtsúlyon túl pneumatikus berendezést is lehet alkalmazni, amelyből a levegőt folyamatosan kiengedjük.

Ennek a gyártási eljárásnak folyamatos ismétlődéséből áll össze egy olyan gyártóvonal, amilyet az 1. ábrán láthatunk. Az 5. és 6. ábrákon, bemutatott kiviteli példák esetében a 3 csúszózsalu felállítására olyan vízszintes síklapot használunk fel, amelyet egy már korábban elkészített és felállított 1 épületrész képez. Ezáltal lehetséges lesz az, hogy többszintes épületet építsünk, és ferde síkokat is beépítsük.

Amint a 10. ábrán látjuk, a gyártásnál az egyes épületrészek alapjait a különböző szinteken áthelyezhető alátétlapok képezik. Az épületen belüli terek különböző alakú kiképzése ré5 vén — melyek két 1 épületrész között vannak — különböző célú és rendeltetésű helyiségeket, például kulturális célokat szolgáló helyiségeket, termeket, összekötő folyosókat stb. lehet kiépíteni. A 14. ábrán egy már ismert módon kialakít10 ható csatomaszelvényt látunk. A 3 csuszózsaluk eltávolítása után a 11 billentőberendezést a két csatornaalakú 1 épületrész felső végei közé szereljük. A billentés a 11 billentőberendezés hoszszának folyamatos változtatása révén történik.

Claims (19)

1. Eljárás épületek, épületrészek helyszíni elő20 állítására, különösen két- vagy többszintes lakóépületek felépítésére, azzal jellemezve, hogy a falakat (4), a födémeket (5) és adott esetben a tetőszerkezetet (6) a normális helyzetből függőleges síkban 90°-ban elforgatott helyzetben csú25 szózsalukkal (3) alakítjuk ki, és a kész épületrészt (1) az anyag megkötése és a csúszózsaluk (3) eltávolítása után az épületrészen (1) és/vagy a talapzaton kialakított gördülőpályán (

2) a tervezett beépítési helyre billentjük.

30 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a falakat (4) vagy a födémet (5) a gördülőpálya (2) ívének megfelelően lekerekítjük.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí35 tási módja, azzal jellemezve, hogy az épületrész (1) billentésekor az épületrész alátámasztási pontja és súlypontja (14) közötti távolságot a lehető legkisebbre választjuk meg.

4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti 40 eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gördülőpálya (2) mentén a falakat (4), a födémet (5) és/vagy a talapzat bemélyedését betéttel (15) erősítjük, vagy vasalással látjuk el.

5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítá45 si módja, azzal jellemezve, hogy a betéteket (15) a csúszózsaluzás tartama alatt szereljük az épületrészre.

6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve,

50 hogy a gördülőpályát (2) előnyösen negyedkor alakban, többszöri felhasználásnak megfelelően képezzük ki.

7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a billentés alatt húzó- és nyomóerőt kifejtő billentőberendezést (11) alkalmazunk.

8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a billentést a készregyártott épületrész alátámasztási és súlypontját változtató holtsúllyal (12) és/vagy az épületrész (1) és az alap (10) között elrendezett pneumatikus berendezés alkalmazása mellett hajtjuk végre.

9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a födémeket egy, vagy két oldalról konzol-lapokkal (7) szereljük fel.

10. 1—9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a konzol-lapok (7) és a födémek (5) szélességét a csúszózsaluzás tartama alatt csökkentjük.

11. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tetőszerkezet és annak hajlásút a csúszózsaluzás tartama alatt alakítjuk ki.

12. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gördülőpályán történő billentés előtt az alsó, külső falat (8) a csúszózsaluzás előtt készítjük el, az épületrésszel (1) összekötjük, és azzal együtt végleges helyére felállítjuk.

13. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az épületrész homlokzatát és egyéb profil-alakú részeit, például az ereszt a csúszózsaluzás tartama alatt alakítjuk ki.

14. Az 1—13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az épületrészt (1) a már normális helyzetbe felállított előző épületrész födémén (5) állítjuk elő.

15. Az 1—14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyes épületrészeket (1) egymástól a szélességüknek megfelelő távolságban állítjuk elő, és utána billentjük beépítési helyükre.

16. Az 1—14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyes épületrészeket (1) egymástól széttartóan billentjük és állítjuk fel a beépítés helyére.

17. Az 1—16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy két épületrész közötti teret födémszerkezettel fedünk be.

18. A 17. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy két épületrész között áthelyezhető lapot alkalmazunk, amelyen az épületrészt legyártjuk, és billentve felállítjuk.

19. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ferdesíkú határolófelület beépítése alkalmával a felső épületrészt (1) a már billentve felállított épületrész födémén gyártjuk le, és oldalirányban eltolt helyzetben billentve állítjuk fel.