HU176489B - Eljárás lábbeli sertésfelsőbőrök előállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás lábbeli sertésfelsőbörök előállítására krómsóval cserzett, majd faragott sertésbőrökből.

Lábbeli sertésbőrök előállítására több eljárás ismeretes, de számottevő mennyiségű sertésbőr ilyen téren való 5 felhasználására még nem került sor. A sikertelenség okai a sertésbőr speciális, a többi nyersbőröktől eltérő tulajdonságaira vezethetők vissza, ugyanis a sertésbőrök szerkezete a topográfiai helytől függően igen nagy változásokat mutat. így a farrész igen kemény, míg a nyak- 10 és hasszél felé eső részek lazák, üresek. E nagy eltérést az 50-es években a bőrök darabolásával igyekeztek kiküszöbölni, illetve különleges darabolási formák segítségével sikerült használható árucikkeket kialakítani.

Az akkor kifejlesztett gyártástechnológia egy része 15 — például kesztyűbőr előállítása sertés hasszélből — mind a mai napig maradandónak bizonyult, az így készült kesztyűbőr ma már klasszikus, jól értékesíthető árucikknek tekinthető. Itt tehát a sertés hasszélek laza rostszerkezeti adottságát sikerült hasznosítani. 20

A hasszélek levágása után fennmaradó, kruponnak nevezett trapéz alakú bőrcsíkokat esetenként tovább darabolták. A még mindig laza nyakrészből bélést, a farrészből pedig igen alapos kémiai feltárás (intenzívmeszezés és pácolás) után cipővelúrbőrt készítettek. 25 Lényegében a darabolás után a mintegy 1 m^{1 2} felületű sertésbőrből igen kedvezőtlen módon 3—4 kis felületű darab maradt meg feldolgozásra. A cipővelúrbőr gyártása rövid idő után megszűnt, s a potenciális nyersanyagként rendelkezésre álló sertésbőrt más célokra 30 kellett hasznosítani. A kiküszöbölhetetlennek vélt topográfiai különbségek miatt a 60-as években a főcikk a bélésbőr lett. Kiegészítő árucikkek voltak még a díszműáru, talpbélés és egyes műszaki bőrök. A 70-es évek elején sikerült kidolgozni az egész sertésbőrökből gyártható ruházati bőráruk gyártási technológiáját. Ezek reprezentálják a jelenleg gyártott készbőrmennyiség mintegy 70%-át.

A következő táblázatokban a jelenleg gyártott sertésbőrtípusok fizikai tulajdonságait szemléltetjük topográfiai helyek szerint. Mindegyik érték 10 mérés átlaga.

A mérési adatokból látható, hogy egy bőrön belül milyen nagy különbségek vannak a különböző topográfiai helyek mechanikai tulajdonságai között. Ugyanakkor nagyon jelentős a különböző vizsgált értékek szabást iránytól (gerincvonallal párhuzamos, vagy arra merőleges) való függése is. A nagyipari cipőgyártás számára ilyen heterogén tulajdonságú nyersanyag gyakorlatilag

Szakítási szilárdság kp/mm^z

	Bélés- bőr	Ruhá- zati nappa	Ruhá- zati velúr
Farrészen	1,41	1,37	1,15
Nyakrészen	2,07	1,99	1,54
Középrészen	1,50	1,47	1,30
Hasszélen	1,59	1,43	0,92

Topográfiai hely és irány	Szakitási nyúlás0/,
Bélés- bőr	Ruhá- zati nappa	Ruhá- zati velúr
Farrészen hosszirányban Farrészen keresztirányban Nyakrészen hosszirányban Nyakrészen keresztirányban Középrészen hosszirányban Középrészen keresztirányban Hasszélen hosszirányban Hasszélen keresztirányban	37.5 26.9 53.5 46,7 40.5 35.5 42,0 57.9	59,2 54.1 61,5 64,0 50,0 56,8 43.1 92,0	43.9 39,2 48.9 54.7 44.4 43.4 33.8 56.8
Topográfiai hely és irány	Maradó nyuláS/o
Bélés- bőr	Ruhá- zati nappa	Ruhá- zati velúr
Farrészen hosszirányban Farrészen keresztirányban Nyakrészen hosszirányban Nyakrészen keresztirányban Középen hosszirányban Középen keresztirányban Hasszélen hosszirányban Hasszélen keresztirányban	12.4 9,0 18,2 19.4 14.4 12,1 17.4 25,2	21,6 20.3 26,2 26.9 18.9 23.4 19.9 45,8	16,0 14.2 19,0 20.3 16,0 17,6 15,0 25,2
Topográfiai hely és irány	Nyúlás 1 kp/m3 szakítást szilárdság mellett %-ban
Bélés- bőr	Ruhá- zati nappa	Ruhá- zati velúr
Farrészen hosszirányban Farrészen keresztirányban Nyakrészen hosszirányban Nyakrészen keresztirányban Középrészen hosszirányban Középrészen keresztirányban Hasszélen hosszirányban Hasszélen keresztirányban	26,2 19,4 34,3 33.6 29,0 23.6 28,2 40,0	45.6 49.8 42.2 46.9 36.7 49.3 31.4 83.5	35,8 40,5 40,5 34,0 40,1 33,0

használhatatlan. E nagy különbségek eredményes csökkentésére alkalmas utáncserzési és töltési eljárás mindezideig nem vált ismertté.

A másik ok, amely a sertésbőrből készült lábbelik elterjedését gátolja, szintén a sertésbőrök speciális tulajdonságaival függ össze. A második világháború utáni években gyűjtött tapasztalatok szerint a sertés felsőbőrökből készült cipők hordási tulajdonságai rossznak bizonyultak: a cipők rövid használat után deformálódtak, ugyanakkor keménnyé váltak. A deformáció a sertésbőrök nagy maradó nyúlására, a keményedés pedig a rossz izzadságállóságra vezethető vissza. A maradó nyúlás növényi cserzés alkalmazásával kissé csökkenthető, a növényi cserzésű bőrök izzadságállósága azonban nem kielégítő.

Sertésbőrből csak a krupont használták fel felsőbőralapanyag előállítására, amikoris a szokásos krómcserzés után organikus cserzőanyagokkal utáncserzést (helyesebben: utánkezelést) végeztek. Az organikus cserzöarvyagokkal, azaz növényi eredetű vagy szintetikus cserzőanyagokkal végzett utáncserzés célja tulajdon5 képpen a csiszolhatóság javítása (Stather és munkatársai: Ges-Abh. 1955, 12, 3—30, Freiberg) azonban így nem csökkenthetők annyira, hogy egészbőrt lehetne felhasználni cipőfelsőbőr céljára. A bélésbőr például az említett utáncserzési eljárással készül, és ahogy a fentiek10 ben ismertetett táblázatokból is kitűnik, a topográfiai különbségek igen tekintélyesek.

Utáncserzésre továbbá ún. gyantacserzőanyagokat is használnak. (A gyantacserzőanyagok elnevezése a német szakirodalom szó szerinti fordításából terjedt el. A ki15 fejezés szakmailag helytelen, mert ezen anyagoknak cserzőhatása általában nincs, csak a bőrök rostközti üregeiben lerakódva fejtenek ki töltőhatást. Tekintettel azonban arra, hogy a kifejezés a magyar szakirodalomban elterjedt, a jelen leírásban is használjuk, és rögzít20 jük, hogy itt gyantacserzőanyagokon diciándiamid, karbamid, melamin, biuret bázisú kondenzátumokat, valamint aktív csoportokat tartalmazó polimerdiszperziókat értünk.) A gyantacserzőanyagokat főleg töltőanyagként használják korrigált (azaz felületi csiszolással barkahiba25 mentesített) marhabőrök csiszolhatóságának javítására. A gyantacserzöanyagok a bőrt keménnyé, merevvé teszik.

Az organikus cserzőanyagok és gyantacserzőanyagok kombinációját a marhabőrök laza részeinek töltésére, feldolgozhatóságának javítására használják. Sertésbőr esetén a kombináció azonban nem alkalmazható, mert az organikus cserzőanyagoknál már részletezett hátrányok lépnek fel.

Végül ismertté vált az ún. cirkoncserzés, bár az is inkább utánkezelés, mivel egymagában, főcserzésként való alkalmazása az eljárás drága és bonyolult volta miatt nem tudott széles körben elterjedni, és a cirkonsókat inkább első sorban töltőanyagként, segédanyagként alkalmazzák. A cirkonsók cserzés céljára való alkalma40 zását első ízben az 1 940 610 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írták le. Nem sokkal később az IG Farbenindustrie is bázikus cirkonklorid felhasználásán alapuló cserzési eljárást szabadalmaztatott (643 087 számú német szabadalmi leírás).

Chambard és Lasserre modifikált (dezaminált, metilezett) és nem modifikált pőre (pőre=a meszezett bőr cserzés előtt) cirkonsókkal végzett cserzése után a megkötött cirkonsó mennyiségének alakulásából arra a következtetésre jutottak, hogy a cirkonsó cserzőhatását a kollagén peptid-csoportjai és a cirkonsó hidroxil-csoportjai közt létrejövő hidrogénkötések eredményezik. A krómsó ugyanakkor — általános nézet szerint — a kollagén karboxil-csoportjaival képez belső komplexet, s ily módon következik be a cserzés.

Ismereteink szerint a cirkonsós utáncserzést sertésbőrökre nem alkalmazzák. Saját kísérleteink során meggyőződtünk arról, hogy a cirkonsó kitűnően reagál ugyan a kollagén aktív helyeivel, de a laza, üres nyakés hasszélrészeken — ahol a bőr adottságai miatt a rostsűrűség, illetve az egységnyi bőr-köbtartalmon belül a kollagénrostok száma lényegesen kisebb, mint a tömött farrészeken — az elért töltőhatás nem volt kielégítő. A cirkon cserzőanyag alkalmazása javította a bőr izzadtságállóságát, csiszolhatóságát, csökkentette a laza részek nyúlékonyságát, de egymagában alkalmazva nem tette lehetővé a sertésbőrök topográfiai helyei között fennálló különbségek kielégítő mértékű csökkentését.

A sertés nyersbőr növekvő mennyisége miatt igény mutatkozott olyan technológia iránt, amellyel a sertésbőrökből cipőfelsőbőrnek alkalmas terméket lehet előállítani.

A megoldandó feladat olyan eljárás kidolgozása volt, amely a bőrön beiül helyektől és szabási iránytól függő különbségeket elfogadható szintre csökkenti, a bőrök deformációs tulajdonságait, valamint izzadtságállóságát a kívánt szintre javítja, és mely eljárás a bőripari technológia jelenlegi felépítésébe könnyen beiktatható.

Kísérleteink során arra a felismerésre jutottunk, hogy a fenti feladat megoldható, ha a cirkonsós cserzés és a gyantacserzőanyagokkal, illetve organikus anyagokkal végzett utáncserzés kombinációját alkalmazzuk.

A találmány tárgya tehát eljárás lábbeli felsőbőrök előállítására krómsóval főzésállóvá cserzett és/vagy glutáraldehiddel kezelt, majd méretre állított, faragott sertésbőrök utáncserzése és töltése útján.

A találmány értelmében úgy járunk el, hogy faragással méretre állított bőröket szerves savval 2,5—3,0 pH-ra beállított, faragási súlyra számított 0,5-2,5 súly% ZrO₂-nak megfelelő mennyiségű cirkoncserzőanyagot tartalmazó fürdőbe helyezünk, majd a fürdőben a bőröket legalább 10 percig forgatjuk, majd a bőrök ismert módon történő savtaianítása után a bőröket 5,0—5,5 pH-ra beállított, faragott súlyra számított 0,5-6,0 súly% szárazanyagnak megfelelő töltőhatású gyantát, előnyösen diciándiamid-formaldehid kondenzátumot,

1—6 súly% cserzőhatású anyagnak megfelelő mennyiségű szerves szintetikus és/vagy növényi cserzőanyagot tartalmazó fürdőbe helyezzük és abban legalább 20 percig forgatjuk, majd utána a bőröket önmagában ismert módon festjük, zsírozzuk, és rögzítjük.

Cirkoncserzőanyagként alkalmazható például a Blancorol ZB jelű készítmény (körülbelül 40% bázikusságú cirkonszulfát, melynek ZrO₂ tartalma körülbelül 25%), a cirkonsó mellett krómsót is tartalmazó Blancorol ZM jelű készítmény (A Blancorol ZB-hez hasonló összetételű, de a ZrO₂ tartalomra számítva körülbelül 10% Cr₂Oj-ot tartalmaz, lényegében tehát Cr₂O₃: ZrO₂= = 1:9 összetételű bázikus króm-cirkon-szulfát. Összes cserzőanyagtartalma körülbelül 26%), a Zirkotan T nevű készítmény (kis mennyiségű kovasavat is tartalmazó bázikus nátriumszulfátocirkonát, melynek ZrO₂ tartalma 26%, bázikussága 36%), valamint a Nátriumszulfátocirkonát nevű készítmény (körülbelül 30% ZrO₂-ot tartalmazó, 40% bázikusságú nátriumszulfátocirkonát).

Gyantacserzőanyagként alkalmazhatók például a Rezitán A, Satilan PLZ, Retingan R 7 és Drasil 507 nevű készítmények (anionos töltésű diciándiamid-formaldehid kondenzátumok, melyek megsavanyítva vagy növényi cserzőanyagok hatására kicsapódnak), a Derugaz Z nevű készítmény (a diciándiamid-formaldehid kondenzátumon kívül polimerdiszperziót is tartalmaz), a Retan 540 nevű készítmény (cserzőhatással is rendelkező polimerdiszperzió), valamint a Reaktív Binder nevű készítmény (katalizátor és hő hatására térhálósodó poliakrilát diszperzió).

Organikus cserzőanyagként szintetikus cserzőanyagokat és növényi cserzőanyagokat egyaránt használhatunk. Szintetikus cserzőanyagok példáiként az alábbiakat soroljuk fel: Syntatol special AFFE (csekély töltőhatású, fehéren cserző utáncserzőanyag), Pellutax 385 (világosan cserző, univerzálisan felhasználható szintetikus cserzőanyag), Basyntan supra DLE (fehér színű bőröket eredményező helyettesítő cserzőanyag). Mindhárom felsorolt cserzőanyag fenol kondenzációs termék. Növényi eredetű cserzőanyagként különböző növénykivonatok, például mimóza-extrakt, jönnek szóba.

A találmány szerinti eljárásban a fent megadott pHértékek pontos betartásának igen lényeges szerepe van. A cirkonsós utáncserzés optimális pH-értéke 2,5—3,0. Ezt a pH-értéket például hangyasavval állíthatjuk be. A savtalanítás után következő pH-beállításhoz különösen alkalmasnak találtuk a nátriumformiát-nátriumhidrogénkarbonát-puffer-rendszert. E pufferrendszer segítségével a bőr külső, mindkét oldalról 25%-ot kitevő rétegének pH-ja 5—5,5-re, a belső rétegé 4,5-re áll be. A külső rétegek magasabb pH-értéke következtében a gyantacserzőanyagok kellő mélységig tudnak behatolni a bőrbe.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint organikus cserzőanyagként valamilyen szintetikus cserzőanyagot és valamilyen növényi eredetű cserzőanyagot használunk, mert a kétféle organikus cserzőanyag hatásai kiegészítik egymást: a szintetikus cserzőanyag képes a nagy molekulasúlyú gyantarészecskéket diszpergálni, ami elősegíti a bőrbe való behatolást, a növényi cserzőanyagok pedig a már behatolt gyanta előkondenzálódására, illetve a prepolimerek molekulasúly-növekedésére hatnak, és ily módon biztosítják a gyanta rögzítését.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja szerint a cirkoniumsós cserzés, töltés, zsírozás és fixálás után a fixáló fürdőbe további 0,1—1% szárazanyagnak megfelelő mennyiségű poliakrilát bázisú gyantacserzőanyagot adagolunk. Ezzel a végső művelettel az adagolt anyagok különösen jó rögzítését érjük el.

A találmány szerinti utáncserzési eljárással kezelhető bőrök főcserzése nem különbözik a szokásos főcserzési eljárástól. Amennyiben azonban nagyobb puhaságú, különösen izzadságálló bőröket akarunk nyerni, a krómcserzés előtt, illetve azzal egyidejűleg glutáraldehid alapú cserzőanyaggal kezelt bőrökből indulunk ki. Ebben az esetben vulkanizálható felsőbőröket is előállíthatunk.

A találmány szerinti eljárás előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

1. Az eljárás csökkenti a sertésbőrök topográfiai helytől és szabási iránytól függő nyúláskülönbségeit és kellőképpen feltölti a bőr laza részeit. A népgazdaság szempontjából igen értékes bőranyag kihasználhatósága ezzel nő.

2. Az eljárás izzadságálló készárut eredményez, az ebből készült cipők használat közben nem keményednek, nem deformálódnak. A találmány szerinti eljárás új nyersanyagforrást nyújt a cipőipar számára.

3. Az eljárás ugyanakkor nem különleges kezelés, hanem mint utáncserzési eljárás minden meglevő technológiai sorba könnyen beépíthető; megvalósítása külön beruházást nem igényel.

A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákkal közelebbről megvilágítjuk. A példákban minden százalékos adat a bőrök faragási súlyára vonatkozik.

1. példa

A sertés nyersbőröket szokásos módon áztatjuk, meszezzük, mésztelenítjük, pácoljuk, pikkelyezzük és krómsóval cserezzük. A krómcserzett bőröket bakozás és víztelenítés után hasítjuk, majd a kívánt készáru méretnek megfelelő vastagságra faragjuk (1,2—1,5 mmes készáru mérethez 1,5—1,6 mm-re, illetve a farrészen

1.4- 1,5 mm-re).

A hordóban levő bőrökre 200% 40 °C-os vizet öntünk, amikoris 0,3% nemionos nedvesítőanyagot (Tinovetjn JU) adagolunk. A bőröket 15 percen keresztül forgatjuk. E munkaművelet célja a bőrök natúrzsírtartalmának csökkentése. Utána a flottát leengedjük.

A eirkonsós utáncserzéshez szükséges pH beállításához 200% 35 °C-os flottát alkalmazunk, melynek pHértékéí 0,5% hangyasav adagolásával úgy állítjuk be, hogy a 20 percet kitevő forgási idő elteltével a pH

2.5— 3 legyen.

A fenti előkészítő műveletek után új flotta alkalmazása mellett a eirkonsós utáncserzést végezzük 70% 35 °C-os vízzel és 1% ZrO₂-nek megfelelő mennyiségű cirkoncserző anyaggal (szovjet nátriumszulfátocirkonát, nedvességtartalma 23,4%, ZrO₂-tartalma 29,9%, bázikussága 40%, 1%-os oldatának pH értéke 1,4). A bőrök 30 perc forgási idő alatt ,a lében levő cirkonsót tökéletesen felveszik. Ezért 30 perc elteltével a fürdőt leengedjük, és a bőröket 35 °C-os vízzel végzett 10 perces mosással előmelegítjük a soron következő savtalanításhoz.

Savtajanításhoz az alábbi lét használjuk:

200% 35 °C-os víz;

0,7% nátriumfornúát, forgási idő 20 perc;

+ 1,5% nátriumhidrogénkarbonát, forgási idő 20 perc. A lé pH-ja 5,4. A bőrmetszet külső 25—25%-ának pH-ja 5,4, a belső rétegé 4,5. Amennyiben a lé kémhatása savasabb, további nátriumhidrogénkarbonátot adagolunk. Ezután a levet leengedjük, és a bőröket 50—55 °C-os vízzel végzett mosással a töltés hőmérsékletére előmelegítjük.

Töltéshez az alábbi levet használjuk:

150% 55 °C-os víz;

4% szárazanyagnak megfelelő anionos gyantacserzőanyag (Drasil 507, gyártja; Henkel), 30 perc forgás;

+3% organikus cserzőanyag (szintetikus cserzőanyag, a Henkel cég Pellutax 385 jelű gyártmánya), újra 30 perc forgás.

A levet elöntjük, és a bőröket ismert módon festjük, zsírozzuk és fixáljuk. A fixáló fürdőbe 0,5% hangyasavat, majd 0,5% szárazanyagnak megfelelő fent említett anionos gyantacserzőanyagot adagolunk. További 15 perc forgatás után bakozunk. Bakozás után a bőröket szárítjuk, nedvesítjük, puhítjuk, rámázzuk, majd kikészítjük.

A kapott bőrök fizikai tulajdonságait az alábbi táblázat szemlélteti:

	Farrészen	Nyakrészen
hossz- irány- ban	kereszt- irány- ban	hossz- irány. bán	kereszt- irány- ban
Szakadási helyen mért vastagság mm	1%	1,3	1,5	1,4
Szakítási szilárdság
kp/mm2	2,1	1,8	1,8	1,9
1 kp/mm2 terhelés melletti
nyúlás%	23	26	23	28
Szakadási nyúlás%	39	34	37	38
Maradó nyúlás%	9	10	9	10
Továbbszakadási szilárd-
ság kp/mm	6,7	8,2	9,4	8,6

Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti adatok 6 kb-nál nehezebb sertésbőrökből készült készbőrökkel végzett mérések eredményei, és ismert, hogy a szokásos 4 kb kprüli átlagsúlyú sertésbőröknél nehezebb bőrök sokká} üresebb, lazább készbőrt szolgáltatnak. Ezért különösei) szembetűnő a legtöroöttebb farrész és a leglazább nyakrész közti, gyakorlatilag elhanyagolható tulajdonságkülönbség.

2. példa

Az 1. példában leírt módon járunk el azzal a különbséggel, hogy gyantacserzőanyagként nem anionos cserzőanyagot, hanem polimer gyantacserzőanyagot (Polypristol A, gyártja : Scbill und Seilacher) alkalmazunk a savtalanítás utáni fázisban.

3. példa

Az 1. példában megadott módon járunk el azzal a különbséggel, hogy gyantacserzőanyagként a Schül and Seilacher cég Derugan Z jelű készítményét alkalmazzuk.

.4. példa

Az 1. példában leírt módon járunk el azzal a különbséggel, hogy organikus cserzőanyagként az ott említett szintetikus cserzőanyagqt (Pellutax 385), majd 15—20 perc forgatás után 6% (kb. 70% cserzőhatású anyagot tartalmazó) mimóza-extraktot alkalmasunk és ennek adagolása után további 60 percen át forgatjuk a bőröket. A további műveletek megegyeznek az 1. példában megadottakkal.

A 2—4. példa szerint kapott bőrök tulajdonságai mintegy azonosak az 1. példa szerint előállított bőrével.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás lábbeli felsőbőrök .előállítására krómsóval főzésállóvá cserzett és/vagy glutáraldehiddel kezelt, majd méretre állított, faragott sertésbőrök utáncserzése és töltése útján, azzal jellemezve, hogy faragással méretre állított bőröket szenes .savval 2,5—*3,0 ρΗτΓ& beállított faragási súlyra számított 0,5—2% ,súly% Z.rO₂-nak .megfelelő mennyiségű chkqn<^rzőaqya^ .tartalmazó íürdőbe helyezünk, majd a fürdőben a bőröket legalább 10 percig forgatjuk, majd a bőrök ismert módon történő savtalanítása után. a bőröket 5,0—5,5 pH-ra beállított, faragott súlyra számított 0,5—6,0 súly% szárazanyagnak megfelelő töltőhatású gyantát, előnyösen dicián- 5 diamid-formaídehid kondenzátumot, 1—6 súly% cserzőhatású anyagnak megfelelő mennyiségű szerves szintetikus és/vagy növényi cserzőanyagot tartalmazó fürdőbe helyezzük és abban legalább 20 percig forgatjuk, majd utána a bőröket önmagában ismert módon festjük, 10 zsírozzuk, és rögzítjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a bőrök kezelőanyagait 0,1— 1,0% szárazanyagnak megfelelő mennyiségű, töltőhatású pollakrilátot tartalmazó fürdőben rögzítjük.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy cirkoncserzőanyagként olyan króm-cirkon cserzőanyagot adagolunk, melynek Cr₂O₃: ZrO₂ aránya 1:0,1—0,5.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves cserzőanyagként 1 súlyrész szerves szintetikus és 2—4 súlyrész cserzőhatású anyagnak megfelelő növényi cserzőanyag kombinációját alkalmazzuk.