HU176404B - Method and apparatus for straightening section materials - Google Patents

Description

Λ találmány tárgya eljárás profilanyagok t/-yengetésére, melynek során a munkadarabot forgó hajtogatásnak vetjük alá és az így létrehozott görbületek nagysága először fokozódik és eközts.: az anyagban fellépő feszültség eléri vágj túllépi a folyáshatárt, majd a görbületek nagysága lecsökken. Találmány tárgyát képezi továbbá' az e’já.á· foganatosítására szolgáló berendezés is.

Ismeretes, hogy prcfilanyagok sgyengetésénél sok problémát okoz az. előírt egyenesség) követel- 1 menyek pontos betartása. Különösen a magas folyáshatárral é>’-..g>· kis rugalmassági modulusszal rendelkező anyagokból készült munkadarabok megmunkálásánál lépnek fel egyengető-alakításj nehézségek. Ugyancsak sok probléma lép fel, ha foko- 1 zottabb iránypontossági követelményeket kell kielégíteni, például ha az egyengetett acélrudak vagy hasonlók további feldolgozása csiszolással történik.

Több olyan egyengetési eljárás ismeretes, amelynek lényege ugyancsak forgó hajtogatás. A tömör 2' körkeresztmetszetű rudak, profilanyagok megmunkálása kéthengeres vagy forgókoszorós egyengetőgépeken történik, míg csövek megmunkálásánál hatvagy héthengeres egyengetőgépeket alkalmaznak. Megemlíthetők még a rezgőegyengető gépek is, 2. melyeket a körtől eltérő keresztmetszetű profilanyagok megmunkálásánál alkalmaznak.

Az ismert egyengetőgépeknél az egyengetőgörgők vagy egyengető húzószemek munkadarabra kifejtett hatásának érzékeltetésére - statikus szem- 3>

lélet alapján - egy vagy több egyenlőszárú hajlítóháromszög képezhető. Áttérve dinamikai és tisztán minőségi szemléletre, megállapítható, hogy a hajlítóháromszög az olyan hajlítgatások forgó burkoló5 görbéjét képezi, amely hajtogatásoknak a munkadarab egy keresztmetszeténél az egyenlőszárú hajlitóháromszögnek megfelelő axialis irányú áthaladása közben ki van téve. A forgó hajlítgatások során, vagyis a munkadarabhoz képest forgónak tekintik hető hajlítóháromszög esetében, a létrejövő burkolófelület kettőskúpnak tekinthető Ez a megközelítően kettőskúp két azonos kúpból áll, amelyek alapfelületeikkel vannak egymáshoz illesztve.

A találmány szerinti eljárás és berendezés szá5 mára kitűzött feladat, hogy a forgó hajtogatással való egyengetés eredményességét a görbületek nagysági lefolyásának változtatásával fokozza.

A kitűzött feladat a találmány révén azáltal oldható meg, hogy a képlékeny alakítással létre) hozott görbületek nagysága lassabban csökken, mint amilyen ütemben azok növekedése történt. (A görbületek lecsengése lassúbb, mint azok felfutása.) A görbületek - amelyek a munkadarab egy keresztmetszeténél, ennek a hajlítgató zónán 5 való áthaladásakor következnek be - felfutási és csökkenési szakaszbeli lefolyásának találmány szerinti megváltoztatása folytán a csökkenő görbületek tartományára több képlékeny hajlitás és visszahajtoás jut, ennek eredményeként a munkadarab egyeneJ sebbé válik. A csökkenő görbületek tartománya, annak különösen ama szakasza, amelyikhez a munkadarab részleges képlékenysége tartozik, döntő mértékben befolyásolja az egyengetés eredményességét. Az egy hajlítóháromszögre vonatkoztatott hajlítások száma - az összes hajlítás - nem változik. A csökkenő görbületek tartományához tartozó burkológörbe laposabb lefolyásának további eredménye, hogy a legkisebb maradó-görbületek - amelyek az egyengetett munkadarab kissé csavarvonal-szerű alakjának okozói — jelentősen csökkennek.

A találmány szerinti megoldás alkalmazása mellett a munkadarab kifutásánál - a kilépőoldalon a támasztóerők (reakcióerők) kisebbek. Ezeknek a támasztóerőknek a munkadarab felületi finomságára gyakorolt befolyásuk miatt van különös jelentőségük. Megfelelően csökken a munkadarab kifutásánál a vezetővonalzó által kifejtett erő' is. Ezáltal a kifutó munkadarabnál a karcolások és hasonló sérülések elmaradnak, vagy legalábbis korlátozódnak. Az eljárás különös előnye, hogy minden ismert egyengető berendezésnél alkalmazható, amennyiben az a munkadarabot forgó hajlítgatásnak teszi ki.

Előre látható, hogy a találmány szerinti előnyös megoldás folytán a lecsengési szakaszhoz tartozó görbületek közül csak azok csökkennek lassan, amelyek legalább részben képlékeny alakítás eredményei, míg az ezek melletti, tisztán rugalmas alakváltozással létrehozott görbületek hirtelen megszűnnek. Ez a csökkenő görbületek tartománya azon részének további kiterjesztéséhez vezet, amelyikre a legalább részben képlékeny alakítással létrehozott, csökkenő mértékű görbületek tartoznak, miáltal még nagyobb számú ilyen görbület esik ebbe a tartományba, amely körülmény kedvező az elérhető egyenesség szempontjából. Az említett tartományhoz tartozó burkológörbe még laposabb, ami azt jelenti, hogy a még meglevő maradó-görbületek tovább csökkennek. A tisztán rugalmas alakváltozás eredményezte görbületek száma, amelyek az egyengetési hatást már nem befolyásolják, nagymértékben csökkenthető.

Ά találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló, homorú egyengetőhengerrel rendelkező kéthengeres egyengető berendezés jellemző tulajdonsága, hogy a homorú egyengetőhenger legkisebb átmérőjű része az egyengetőhenger hosszanti közepétől eltérő helyen, a munkadarab befutási oldala felé eltolódva van. így az egyengetőhenger aszimmetrikus. Ez a körülmény az egyengetőhenger hosszát nem változtatja meg. A másik henger olyan kiképzésű, hogy a maximális hajlítónyomatékhoz tartozó szakaszon közel azonos méretű egyengetőrés adódik a két henger között. Ennek megfelelően ez a második henger a homorú egyengetőhenger felülete görbültségétől függő olyan domború felülettel van ellátva a bemeneti végénél, amely a homorú egyengetőhenger legkisebb átmérőjű részével szemközti szakaszon hengeres felületbe megy át. (E kialakítás a későbbiekben példa kapcsán részletesebben lesz ismertetve). Az aszimmetrikus homorú egyengetőhenger kéthengeres egyengetőgépben alkalmazva magában hordja azt az előnyt, hogy - az ismert technikai szinthez képest - az egyengetőhengerek azonos radiális irányú beállítása és szöghelyzete mellett a munkadarab nagyobb mértékben görbíthető. Ezáltal a kéthengeres egyengetőgép többféle munkadarab esetében alkalmazható. Itt elsősorban kis átmérőjű magas folyási határú illetve kis rugalmassági tényezőjű anyagból készített munkadarabokra kell gondolni, amelyek az egyengetés előtt nagyon görbék.

A homorú egyengeté'henger legkisebb átmérőjű helyének a munkadarab belépési oldala felé való eltolása nem teszi szükségessé az egyengetőhenger hosszának megváltoztatását. E körülmény folytán lehetővé válik, hogy a meglevő, már üzemeltetett kéthengeres egyengetőgépeket is könnyűszerrel átalakítják a találmánynak megfelelően. A homorú egyengetőhenger kilépési oldala felőli kontúrjának laposabb alakja folytán a munkadarab kisebb kilépési szöggel hagyja el a hengerpárt (szemben az egyenesen átfutó munkadarab hasonló szögével). A kilépési oldalnál csak csekélyebb hajlító csatornát kell biztosítani, ami főleg az egyengetés további finomítása szempontjából szükséges.

Kéthengeres egyengetőgépek esetén a legkedvezőbb eredményt akkor lehet elérni, ha a homorú egyengetőhenger kialakítása olyan, hogy a legkisebb átmérőjű része a hengert hosszában két olyan szakaszra osztja, amelyeknek aránya 1 : 1,4-1 :2.5 között van.

A találmány eddig ismertetett jellemzőinek továbbfejlesztése során előnyösnek tapasztaltuk, ha a kéthengeres egyengetőgép hengereinek ferde beállítása esetén a hengerek egymás felett úgy helyezkednek el. hogy középvonalaik vetületi metszéspontja - felülnézetben szemlélve — a hengerek hosszirányú közepétől eltérő helyen, a munkadarab befutási oldala felé eltoltan helyezkedik el, továbbá a mindkét hengerre vonatkoztatott elvi középvonal is átmegy ezen a metszésponton. Ezáltal biztosítható, hogy a homorú felső henger legkisebb átmérőjű részénél — a hengerek helyzetétől függetlenül - egyenközű egyengetőrés adódjék.

A legtöbb egyengetőgép az egyengetés mellett simító megmunkálást is végez, amelyet a növekvő görbületek végzése során hajt végre és amelynek előfeltétele az egyenközű egyengetőrés léte.

A munkadarab középvonalának és az egyengetőhengerek középvonalainak metszéspontja vetületben egybeesik.

A találmány egy további kiviteli alakjánál - kéthengeres egyengetőgépen - a kívánt célt úgy érjük el, hogy a hengerek egyikét - a munkadarab befutási oldalán — a vízszintes helyzetből kissé lebillentjük. Ezzel az egyszerű, költségráfordítást nem igénylő változtatással jelentős mértékben javítható az egyengetés minősége.

A találmány egy további kiviteli alakjánál az egyik egyengetőhenger kontúrja hiperbolikus szakaszokból tevődik össze, amelyeket a henger tengelye körül forgatva különböző hiperboloidokat kapunk, melyek egyesítéséből homorú henger alakul ki. Ezzel lehetővé válik, hogy csekély költségnövelés mellett az általánosan használt szerszámgépeken, a már jól bevált gyártástechnológia alkalmazásával állítsuk elő az egyengető hengereket.

A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható vezetővonalzó nélküli, olyan kéthengeres egyengetőgépeken is, amelyeknek alsó hengere három részre osztott. Ilyen kialakítást ismertet a 2 113 713 számú DE PS. Az ilyen gépnél az eddig leírtak mellett az alsó aszimmetrikus homorú egyengető henger további jellemzője, hogy a legkisebb átmérőjű részétől a munkadarab befutási oldala felé haladva növekszik az átmérője.

A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható három vagy többhengeres egyengetőgépeken, amelyeknél a kívánt hatást úgy érjük el, hogy a munkadarab képlékeny alakításához szükséges erőt átadó henger a vele szomszédos hengerek között úgy helyezkedik el, hogy a befutási oldalon levő hengertől mért távolsága kisebb, mint a kifutási oldalon levő hengertől mért távolság. (Ilyen megoldás értelemszerűen vonatkozik olyan esetekre is, ahol hengerek helyett hengerpárokról lehet beszélni). Különösen hathengeres egyengetőgépek átalakítása válik így egyszerűvé, amikor is a három hengerpár közül a középső - kisebb átmérőjű hengerekből álló — hengerpár a két szomszédos hengerpár között a befutó oldali hengerpár felé eltoltan helyezkedik el. A korábban ismertetett kéthengeres egyengetőgépeken alkalmazott hengerelrendezést hathengeres egyengetőgépen alkalmazva, a hengerek görgőként való kialakításával érjük el a találmány szerinti hatást. Az ilyen kiviteli alakok esetén látható, hogy a középső - görgőként kialakított hengerpár torzult profilú és a munkadarab befutási oldala felé eltolt helyzetű. A jellemzőket kombinálhatjuk.

A három vagy többhengeres egyengetőgépek további előnyös jellemzője, hogy az utolsó henger ill. hengerpár helyzete önmagában ismert szerkezet segítségével állítható, amelynek következtében a munkadarab kitérítésének mértéke változtatható. Ily módon a hajlítgatás értéke mindig a legkevésbé igénybevett hajlítószerszámon állítható be, és megmunkálás során az állítószerkezet segítségével a fellépő erők nagysága előnyösen változtatható.

A találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakjánál a munkadarab átfutási irányában az utolsó henger ill. hengerpár helyzete állítható.

A találmány szerinti megoldás előnyösen alkalmazható forgó vagy rezgő egyengető eljárással dolgozó gépeken is, ahol a találmány szerinti megoldás érvényesítése végett a forgó vagy rezgő egyengetőszerszámot a két szomszédos, rögzített feszítőszerszám között, a munkadarab befutási oldala felőli feszítőszerszám felé eltolva helyezzük el.

A találmány szerinti eljárás forgó egyengetőgépen történő alkalmazásának lehetősége elméleti meggondolásokból adódik Abból a feltevésből indultunk ki, hogy az ilyen típusú gépek esetén általában középen helyezkedik el a forgó egyengetőszerszám és a munkadarab mindkét oldalon mereven rögzítve van, s ennek következtében a hajlítgatási zóna három részre tagozódik, amelyekben kb. azonos számú olyan görbületet hozunk létre, amelyekkel a képlékeny alakítást végzünk. A képlékeny alakítási tartomány találmány szerinti eltolódása és deformációja következtében a kifutási oldalon levő megtámasztásnál valamint a forgó egyengetőszerszámnál fellépő hajlítónyomatékok aránya csökken, melynek következtében a megmunkálás minősége javul. Különösen előnyös, ha az egyengetőszerszámot középről, a befutási oldali 5 megtámasztás felé annyira eltoljuk, hogy a szerszámhoz tartozó hajlítási tartományban nagyobb képlékeny deformáció jöjjön létre, míg a kifutási oldalon levő megtámasztásnál már csak rugalmas alakváltozást szenvedjen a munkadarab. így a harci madik képlékeny alakítási tartomány elmarad. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a kifutási oldal radiális megtámasztása felé haladó munkadarabban a képlékeny deformáció nagyon gyorsan megszűnik. A hajlítgató tartomány középső azon része, amely,5 ben a forgó egyengetőszerszám dolgozik, úgy alakul át, hogy a munkadarabban létrehozott maximális nagyságú görbületek a befutási oldal közelébe essenek és a hajlítgatások, különösen a képlékeny alakváltozással járó hajlítgatások mértéke lassúbb 0 lecsengésű.

A találmány egy további kiviteli alakját az jellemzi, hogy a kéthengeres egyengetőgép hajlítóhengere két részre osztott, és két excentrikus elrendezésű részhengerei közül az egyik egyenes hen5 ger, amely egyenes hengeres szakasszal szemben helyezkedik el a homorú egyengetőhenger. így érjük el, hogy a hajlítgatási tartomány azon részén, amelyben a képlékeny alakítás történik, a görbületek mértéke a tartomány belseje felé növekedjék, 0 míg az egyengetés minőségét nem befolyásoló rugalmas hajlítgatások mértéke csökkenjen. A kettős excentricitással ágyazott hengerszakasz alaphelyzetében a szomszédos hengeres résszel koaxiális. A két tagú henger további előnye, hogy egyik tag 5 mint hengertoldat a másik hengerrész csapján van ágyazva.

Egy a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas kéthengeres egyengetőgép további kiviteli alakjánál az alsó henger befutási oldali homlokfelü0 léténél egy nagy furat van kialakítva, mely furatba a hozzá tartozó hengerszék csapja nyúlik. Ezen a csapon a henger billenthetően van ágyazva, továbbá a henger munkafelületének a munkadarab befutási oldala felőli részét olyan gömbfelület-darab képezi, 5 amelynek középpontja kb. egybeesik a billenthető ágyazás bíllenési középpontjával, és a kifutási oldali csaphoz egy önmagában ismert állítószerkezet kapcsolódik, amelynek segítségével a kifutási oldali egyengetőrés nagysága változtatható. Az ilyen kiala0 kítás azzal az előnnyel jár, hogy magával a henger helyzetével állítható be a kifutás oldali egyengetőrés anélkül, hogy egyidejűleg a befutási oldali egyengetőrés is változna.

Egy további előnyös kiviteli alakot az jellemez, hogy az alsó henger kontúrja olyan, hogy a be- ill. kifutási oldalainál hordó alakú kontúrszakaszai vannak, amely szakaszok között kb. a henger hosszúságának 1/3-át kitevő laposabb szakasz van, amely szakasz görbülete kisebb, mint az ott áthaladó 3 munkadarab hajlítási görbülete, továbbá a kifutási oldal felőli végátmérője kisebb, mint a befutási oldal felőli végátmérő. Ezáltal a henger ezen szakasza hozza létre a munkadarabban a képlékeny vagy részben képlékeny alakváltozást eredményező, 5 csökkenő mértékű hajlítgatásokat. A képlékeny vagy részben képlékeny hajlítgatások mértéke, a rugalmas hajtogatások tartományába történő átmenetig lassabban csökken, és ennek következtében az egyengetés minősége jelentős mértékben javul és a munkadarab csavarvonal-szerű alakja egyenesebbé 5 válik vagy teljesen megszűnik.

A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható olyan háromhengeres egyengetőgépen, amelynek alsó hengere két részre osztott és amelynek kifutási oldalánál — a munkadarab átfutási iránya- 10 bán szemlélve - kettős excenter van és ezzel a munkadarabhoz képest radiális irányban állítható a henger.

A találmányt néhány kiviteli példa alapján részletesebben ismertetjük, a rajzok segítségével. Az 15

1. ábra a találmány szerinti egyengető eljárás alkalmazása során a hajtogatási tartományban fellépő görbületek lefolyásának vázlatát szemlélteti, a

2. ábra kéthengeres egyengetőgép találmány sze- 20 rint kialakított hengereit mutatja, a

3. ábra hathengeres egyengetőgép találmány szerinti eljárást megvalósító hengerelrendezését tünteti fel, a

4. ábrán héthengeres egyengetőgép hengereken- 25 dezése látható, az

5. ábra kéthengeres egyengetőgép találmány szerinti előnyös hengerkialakítását és hengerelrendezését mutatja, a

6. ábra háromhengeres egyengetőgép hengereinek 30 találmány szerinti eljárást megvalósító hengerelrendezését szemlélteti, a

7. ábra a 2. ábra szerinti hengerelrendezést felülnézetben tünteti fel, a

8. ábra vezetőléc nélküli egyengetőgép henger- 35 elrendezése.a

9. ábra egy forgó-hajlítgató szerszámmal dolgozó egyengetőgép elrendezésének vázlata, a

10. ábra osztott álsó hengert! kéthengeres egyengetőgép hengerelrendezését mutatja, a 40

11. ábra kéthengeres egyengetőgép hengere' kialakítását szemlélteti, a

12. ábra kéthengeres egyengetőgép előnyös hengerkialakítását tünteti fel, a

13. ábra pedig háromhengeres egyengetőgép elő- 45 nyös hengerkialakítását mutatja.

Az 1. ábra egy egyengetőgép megmunkáló szakaszán áthaladó 2 munkadarab egy vizsgált keresztmetszetében, a hajlítgatások következtében létre- 50 jövő görbületek lefolyásának vázlata, Az 1 nyíl a munkadarabnak a szerszámhoz viszonyított mozgásirányát szemlélteti. A megmunkálás során a 3 tartományban a forgó hajlítgatások által létre hozott görbületek mértéke növekszik, ennek követ- 55 kéziében a munkadarabban fellépő feszültség nagysága eléri vagy túllépi az anyag folyáshatárát, majd a 3 tartomány végén ez a folyamat befejeződik és ettől kezdve a görbületek mértéke a 4 tartomány mentén fokozatosan csökken. 60

A 3 és 4 tartományok hosszúságainak aránya kb. 0,4-0,7 között van.

A megmunkálás teljes tartományának a találmány szerinti, növekvő illetve csökkenő 3 Sietve 4 tartományaira történő felosztása azt eredményezi, 65 hogy az egyengetés minőségére hatással levő csökkenő mértékű hajlítgatások száma jelentős mértékben megnövekszik.

A csökkenő görbületek 4 tartományához tartozó burkoló görbe érintőjének iránytangense kisebb, mint a növekvő görbületek 3 tartományához tartozó burkoló görbe érintőjének iránytangense, ennek következtében a visszamaradó görbeségek — amelyek a megmunkált munkadarab csavarvonal-szerű alakját okozzák - nagysága jelentős mértékben lecsökken.

A 2. ábra a találmány szerint kialakított homorú 5 hengert és a hozzá tartozó - a homorú 5 henger profiljához igazodóan kialakított - 6 hengert szemlélteti.

A homorú 5 henger alakja egy túlméretezett légpuskatöltényhez hasonló, amelynek végeinél levő 7 és 8 hengerpalástok átmérői közel azonosak. A homorú 5 henger kontúrját vizsgálva - a munkadarab 16 nyíllal szemléltetett áthaladási irányában — azt tapasztaljuk, hogy a befutási oldali 8 hengerpalásttal kezdődik és e szakasz végének közvetlen közelében egy igen erősen csökkenő' átmérőjű szakaszban folytatódva — az 5 henger hoszszanti középrésze előtt levő 10 legkisebb átmérőjű részbe torkollik és innen egy homorú, nyújtott szakaszon keresztül a 7 hengerpalástban fejeződik be. Az 5 henger középső szakaszai a 9 és 10 hiperbolikus szakaszok. Az említett szakaszokból álló görbét az 5 henger tengelye körül megforgatva alakul ki a két különböző hiperboloid vagyis így jön létre a homorú 5 henger.

Az alsó 6 henger alakja ugyancsak egy lövedékre emlékeztet, amely a hordószerű 13 domború szakasszal kezdődik, s ezt egy 14 hengeres rész követ, majd a kifutási oldalon a 17 lekerekítéssel zárul. A 6 henger kialakítása és beállítása olyan, hogy közte és az 5 henger 10 legkisebb átmérőjű része között egyenközű egyengetőrés alakuljon ki. Az 5 és 6 hengerek egymáshoz képest — mint azt a 7. ábra kapcsán bővebben tárgyalni fogjuk ferde beállitásúak és középvonalaik vetületben metszik egymást. Az 5 henger 10 legkisebb átmérőjű részével a 6 henger azon része van szemben, ahol a 6 henger 13 domború szakasza a 14 hengeres részbe megy át. Az itt nem ábrázolt munkadarab a 16 nyíl irányában halad át a hengerek között.

A 3. ábra egy olyan hengerelrendezést szemléltet, amelynél a középső 18, 19 hengerek a befutási oldal felőli 20, 21 hengerek és a kifutási oldal felőli 22, 23 hengerek között úgy helyezkednek el, hogy a 20 és 21 hengerektől mért távolságuk kisebb, mint a 22 és 23 hengerektől mért távolságuk. A 20 és 21 hengerek, ifi. a 22 és 23 hengerek egymástól mért távolsága az eddig szokásos mérettől nem tér el. A középső 18, 19 hengerek a be- ill. kifutási oldali hengerek közötti távolságot 1 :1,4—1 :2,5 arányban osztják meg.

A 4. ábra egy héthengeres egyengetőgép hengerelrendezését szemlélteti, ahol a 24, 25 26, ill. 27, 28, 29 hengerek a munkadarab két oldalán a radiális irányú megtámasztást végzik. A megmunkálás során a munkadarabban fellépő képlékeny alakváltozást a 30 egyengetőhenger hozza létre. A 30 egyengetőhenger a támasztó 24, 25, 26 és 27,

28, 29 hengerek között a hengerelrendezés hoszszanti közepén kívül, a befutási oldali 24, 25, 26 hengerek felé eltoltan helyezkedik el. A 31 nyű a munkadarab átfutási irányát szemlélteti.

Az 5. ábra kéthengeres egyengetőgép egy további előnyös hengerelrendezését szemlélteti, amellyel ugyancsak megvalósítható a találmány szerinti eljárás. A 32 és 33 hengerek egy hagyományos egyengetőgép hengereiként alkalmazhatók. A 32 henger szimmetrikus kialakítású és a henger hosszanti középpontja beleesik a legkisebb átmérőjű síkba. A 33 henger kialakítása is szimmetrikus. Ezzel az előnyös kialakítással és hengerelrendezéssel - a 2. ábrán szemléltetett kiviteli alakhoz hasonlóan — ugyancsak jelentős mértékben javítható az egyengetés minősége. Az alsó 33 henger - mint az ábrán is látható - a felső 32 hengerhez képest a munkadarab befutási oldalán - a vízszintes helyzetből kissé felfelé billentett.

A 33 henger ilyen beállítása mellett a hengerek közötti, kifutási oldali egyengetőrés megnövekszik, továbbá a nagyobb hajlítóerők a befutási oldal felé eltolódnak, ami a találmány szerinti minőségjavulást eredményezi. A 34 nyíl a munkadarab áthaladási irányát jelöli.

A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható a 6, ábra szerinti háromhengeres egyengetőgépen is. A 6. ábra szerinti hengerelrendezés a 35, 36 és a 37 hengerekből tevődik össze, ahol a 35 és 36 hengerek egy közös 38 tengelyen helyezkednek el. A 38 tengelyen a 39 munkafelületű 36 henger önmagában ismert szerkezet segítségével mozgatható. A 35 henger 37 hengerrel szomszédos felületszakaszának határoló görbéje erősen csökkenő és ezzel az erősen csökkenő határoló görbével szemben a 37 henger 40 bővülő felületszakasza tartozik.

A 37 henger hosszanti középpontja jelentősen eltér a legnagyobb átmérőjű szakasztól és a kifutás oldali vége felé fokozatosan szűkül. A 37 henger a 36 és 35 hengerek között, a befutás oldali 35 henger felé eltoltan helyezkedik el. A 41 nyű a munkadarab átfutási irányát jelöli.

A 7. ábra a 42 és 43 hengerek felülnézete. Az említett hengerek 44 ill. 45 középvonalai - vetületűkben — a 48 pontban metszik egymást. Mint az ábrán is látható, a munkadarab - itt nem ábrázolt — 46 középvonala átmegy a 48 metszésponton. A 48 metszéspont a 42 ill. 43 hengerek hosszanti középpontjain kívül - a 47 nyíllal jelzett munkadarab átfutási irányban szemlélve — a befutási oldal felé eltoltan helyezkedik el. A 48 metszéspont a 42. ill. 43 hengerek hosszúságát 1 :2,5-1 :1,4 arányban osztja meg. A 48 metszéspont a 42 henger legkisebb átmérőjű részén van, és az itt a 44 középvonalra merőleges síkban van. A 42 henger helyzete azonos a 2. ábra szerinti 5 henger helyzetével, A 42 és 43 hengerek lengőtengelye ugyancsak keresztülhalad a 48 metszésponton.

A 8. ábra egy vezetővonalzó nélküli egyengetőgép hengerelrendezését szemlélteti, amely egy homorú felső 49 hengerből - amelynek kialakítása azonos a korábban ismertetett 5 ill. 42 hengerek kialakításával — és egy osztott alsó 50 hengerből tevődik össze. A 49 és 50 hengerek egymáshoz képest ferde elrendezésűek. Az osztott 50 henger külső 51 és 52 részhengerei a középső 53 részhengerhez képest excentrikusán és mozgathatóan van5 ,nak ágyazva. Az itt nem ábrázolt munkadarabot az nyíl irányában vezetjük át a 49 és 50 hengerek között. Az 51 és 52 részhengerek kialakítása olyan, hogy köztük és a 49 henger között akkora egyengetőrés adódjék, amelynek nagysága kisebb, 10 mint a munkadarab átmérője. Ebben a szűkített résben mozog a csavarvonalszerű munkadarab, amelyre nézve a megvezetés oldalról történik. Az itt alkalmazott hengerek különlegessége — mint azt korábban már részletesen leírtuk - a 49 henger 15 kiképzésében és az osztott 50 henger előnyös profilkialakításában van. A befutás oldali 51 részhenger rövidebb és domborúbb kialakítású, mint a kifutás oldali 52 részhenger. Az 51 részhenger kialakításában azonos a 6. ábra kapcsán ismertetett 20 37 henger kialakításával, vagyis a befutási oldalon erősen görbült profilú, amely a 49 henger 56 legkisebb átmérőjű részével szemben egy 55 hengeres részbe megy át. Az 52 részhenger alakja

- az 51 részhenger alakjával ellentétben - erősen 25 bővülő és a kifutási oldalon legömbölyítéssel zárul.

A 9- ábra forgó egyengetőszerszámmal dolgozó gép sematikus vázlata, amely két-két pár 57—60, 61—64 feszítőszerszámmal rendelkezik, amely feszítőszerszámok a forgó 65 egyengetőszerszám előtt 30 ill. mögött helyezkednek el. A 66 nyíl a szerszám mozgási irányát jelzi. A 65 egyengető szerszám a két behúzógörgőként kialakított 59, 60 feszítőszerszámok és a két kihúzógörgő szerepét ellátó 61, 62 feszítőszerszámok között, középtől a be35 húzógörgők felé eltoltan helyezkedik el.

A 10. ábra a 67 és 68 hengerekből álló hengerpárt szemléltet, ahol a 68 henger a hajlítóhenger. A 67 henger profilja a 69 és 70 hengerpalástoktól kiindulva az erősen csökkenő 71 és 72 homorú 40 szakaszokon keresztül egy elnyújtott 73 lapos szakaszba torkollva alakul ki. Ehhez a 67 hengerhez a 68 henger van hozzárendelve, amely 68 henger egy 74 hengeres fő részből és egy 75 hengertoldatból áll. A 75 hengertoldat a 74 hengeres főrész 76 45 csapjára van ágyazva, és a kettős 77 és 78 excenter segítségével a 76 csapon elmozdítható. A 75 hengertoldat a 68 henger kifutás oldali végén található, amely 75 hengertoldat összhangban van a 67 henger 73 lapos szakaszának kifutás oldali részével 50 és amely 75 hengertoldat a 74 hengeres főrész hosszúságának 1/4-ét teszi ki. A 75 hengertoldat munkafelülete a 68 henger profiljának azon részét képezi, amely a homorú 67 hengerrel szemben helyezkedik el.

A 11. ábra a 10. ábra szerinti hengerek egy további kiviteli alakját mutatja — részleteiben csak az alsó 79 hengert ismertetjük — ahol a 79 henger egy darabból áll és amelyben a munkadarab befutási oldali homlokfelületén egy nagy 80 furat találβο ható. Ebbe a 80 furatba a 79 hengerhez tartozó — itt nem ábrázolt — hengerszék 81 csapja nyúlik be. A 81 csapon a 79 henger — a papír síkjában - mozgathatóan van ágyazva. A 79 henger 81 csapon* való mozgatható ágyazása és a henger profilja összhangban van egymással és így a 79 henger kifutási oldalán levő 88 csapján levő — itt nem ábrázolt - önmagában ismert állítószerkezet segítségével a 82 nyíl irányában mozgatható anélkül, hogy a befutás oldali egyengetörés nagyságát ez számottevően befolyásolná. A 79 henger ilyen irányú mozgatása következtében a kifutási oldalon a munkadarabban kisebb járulékos hajlítóerő lép fel. A 79 henger végeinél levő 83 és 84 lekerekítések erősen görbültek, és a köztük levő 85 kontúrgörbe laposabb. A 83 lekerekítés görbületi középpontja kb. a 87 önbeálló csapágy forgási középpontjával esik egybe. A 79 hengerhez tartozó - csak részben ábrázolt - 86 henger kialakítása a korábban ismertetett 67 henger kialakításával azonos.

A 12. ábra olyan hengerpárt ábrázolt, amely egy homorú 89 hengerből és egy hajlító 90 hengerből áll, ahol a 89 és 90 hengerek egymáshoz képest - az ábrától eltérően - ferde beállításúak. A 89 henger kontúrjának végeinél erősen szűkülő 91 és 92 hengerszakaszok vannak. A 93 legkisebb átmérőjű rész a hengert hosszában két olyan részre osztja, amelyeknek hosszúsági aránya előnyösen 1 :1,4-1 :2,5 között van. A 89 henger kontúrját a munkadarab átfutási irányában szemlélve láthatjuk, hogy a 91 hengerszakasz a 93 legkisebb átmérőjű résznél egy enyhén növekvő átmérőjű 94 hengerszakaszba megy át, majd a kifutási oldalon az erősen görbült 92 hengerszakaszban fejeződik be. A 89 henger erősen görbült 92 hengerszakaszával szemben helyezkedik el a 90 henger kifutás oldali 96 hengerszakasza, míg a 90 henger másik, befutás oldali 97 hengerszakasza a 89 henger 93 legkisebb átmérőjű részével szemben helyezkedik el. A 96 és 97 hengerszakaszok között a 98 hengerszakasz van, amelynek görbülete kisebb, mint a munkadarab hajlítási vonaláé. A „d” jelzés a befutási 97 hengerszakasz és a kifutási 96 hengerszakasz átmérői különbségét szemlélteti.

A 13. ábra háromhengeres egyengetőgép egy további kiviteli alakját szemlélteti, ahol a 99 és

100 hengerek kialakítása azonos a 6. ábra szerinti 35 és 36 hengerek kialakításával, a középső osztott

101 henger pedig azonos a 10. ábra szerinti 68 hengerrel. Az osztott 101 henger kifutás oldali 101b részhengere - itt nem ábrázolt, de a 10. ábra kapcsán ismertetett - kettőse excenter segítségével a befutás oldali 101a részhenger 102 csapján a munkadarabhoz képest radiális irányban állíthatóan van ágyazva.

Claims (18)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Eljárás profilanyagok egyengetésére, amelynek során a munkadarabot forgó hajlítgatásnak vetjük alá úgy, hogy annak az így létrehozott görbülete előbb fokozódjon s eközben a munkadarabban fellépő feszültség eléije vagy túllépje a folyáshatárt, majd ezután csökkenjenek a létrehozott görbületek, azzal jellemezve, hogy a képlékeny alakítás szakaszában a görbületek mértékének csökkentése mellett nagyobb számú hajlítgatást végzünk, mint a görbületek növelése során.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a görbületek mértékének csökkentése során képlékeny alakítással több hajlítgatást végzünk, mint tisztán rugalmas alakítással.
3. 3. Kéthengeres egyengetőgép az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek homorú egyengetőhengere van, azzal jellemezve, hogy a homorú egyengetőhenger (5, 42, 49) legkisebb átmérőjű része (10, 56) a henger hosszúságának felezőpontján kívül, a munkadarab befutás oldali vége felé van eltolva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti kéthengeres egyengetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a homorú hengert (5, 42, 49) a legkisebb átmérőjű rész (10, 56) hosszában két olyan szakaszra osztja, amelyek hosszainak aránya 1 :1,4-1 :2,5 között van.
5. 5. A 3. igénypont szerinti kéthengeres egyengetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hengerek ferde beállításúak, középvonalaik (44, 45) vetületben metszik egymást, és a metszéspont (48) a hengerek hosszúsági felezőpontján kívül, azok munkadarab befutás oldali végei felé van eltolva.
6. 6. Kéthengeres egyengetőgép az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek egypiás felett elhelyezett egyengetőhengerei vannak, azzat jellemezve, hogy a két henger közül az egyik (33) a munkadarab befutás oldali végével vízszintes helyzetből a másik henger felé van billentve.
7. 7. A 3. igénypont szerinti kéthengeres egyengetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a homorú henger (5) kontúrjának hiperbolikus szakaszai (9, 11) vannak.
8. 8. A 3. igénypont szerinti kéthengeres egyengetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy alsó hengere (50) osztott és a középső részhenger (53) átmérője a felső homorú henger (49) legkisebb átmérőjű részével (56) van szemben.
9. 9. Három vagy többhengeres egyengetőgép az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy a képlékeny alakítást végző hengereknek (18, 19, 30, 37) a befutás oldali hengerektől (20, 21, 26, 24, 35) mért távolsága kisebb, mint a kifutás oldali hengerektől (22, 23, 27, 29, 36) mért távolság .
10. 10. A 9. igénypont szerinti egyengetőgép hathengeres kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a középső hengerpár (18, 19) a két szomszédos hengerpár (20, 21, 22, 23) között a befutás oldali hengerpár (20, 21) felé eltoltan helyezkedik el.
11. 11. A 9. igénypont szerinti egyengetőgép három vagy hathengeres kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a munkadarab átfutási irányában az utolsó hengernek (36) vagy hengerpámak (22, 23) állítószerkezete van.
12. 12. A 9. vagy 11. igénypont szerinti egyengetőgép három vagy hathengeres kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az utolsó henger (36) vagy hengerpár (22, 23) állítható.
13. 13. Egyengetőgép az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek forgó hajlítgató egyengető szerszáma van, azzal jellemezve, hogy az egyengető szerszám (65) a szomszédos feszítőszer6 számok (57, 60, 61, 64) között a befutási oldali feszítőszerszámok (57, 60) irányában el van tolva.
14. 14. Kéthengeres egyengetőgép a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy osztott alsó hengere (68) és ennek hengertoldata (75) van, amely utóbbi kettős excenter segítségével (77, 78) a homorú hengerhez (67) képest vízszintes irányban állítható.
15. 15. A 14. igénypont szerinti kéthengeres egyengetőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a hengertoldat (75) a hengeres főrész (74) csapján (76) van ágyazva.
16. 16. Kéthengeres egyengetőgép a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy az alsó henger (79) befutás oldali homlokfelületénél túrát (80) van, ebbe a hengerszék csapja (81) nyúlik, a csapon (81) a henger (79) billenthetően van ágyazva, továbbá a henger (79) kontúrgörbéjének (85) görbületi középpontja a csaphoz (81) tartozó önbeálló csapágy (87) billenési középpontjával egybeesik és a kifutás oldali csapján (88) egy az egyengetőrést változtató szerkezete van.

    5
17. 17. Kéthengeres egyengetőgép a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy az alsó henger (90) két domború kontúrszakasza (96, 97) között a henger (90) hosszúságának kb. 1/3-t kitevő laposabb hengerszakasz van, 10 amelyhez tartozó befutás oldali végátmérő nagyobb, mint a kifutás oldali végátmérő, továbbá görbülete kisebb, mint a munkadarab hajlítási vonaláé.
18. 18. Háromhengeres egyengetőgép a 2. igénypont

    15 szerinti eljárás foganatosítására, osztott alsó hengerrel (101) azzal jellemezve, hogy a kilépő oldali részhenger (101b) kettős excenter segítségével a munkadarabhoz képest sugárirányban állítható.