HUT70989A - Cast open end - Google Patents

Description

A találmány könnyen nyitható Hegelemre vonatkozik, különösen, de nem kizárólag olyan könnyen nyitható fémdoboz-végelemre, amilyent fém-doboztesthez való csatlakoztatásra használnak, és amely Hegelemnek lemezzel lezárt kiadagoló nyílása van. A π égelemhez húzófül nagy húzógyürü van rögzítse, amely a felemelésével egy, a végelemben levő beméljiités /horony/ áttörését teszi lehetővé, miáltal a végelem megnyílik, és a doboz tartalma - a dobozban levő termék - hozzáférhetővé válik.

Ilyen típusú doboz-végelem például a GB-4-1 540 229.számú brit találmányi leírásból ismerhető meg; e megoldásnál a lemez a doboz megnyitása után ahhoz rögzítve marad. A doboz-végelem könnyű nyitását a fül felemelésével érik el, aminek következtében a fül elülső része a lemezbe kapaszkodik, ég azt arra kényszeríti, hogy elszakadjon a bemetszett nyilásképző hornya mentén.

A GB-4-1 540 229. számú brit találmányi leírás szerinti dobozvégelem, és más ismert doboz-végelemek nyilásképző hornyának a mélysége változó. Az ismert ég hagználatos doboz-végelemek nyilásképző hornyai jellemzően rendelkeznek egy kemény hellyel, vagy határozatlansági ponttal, úgyhogy a doboz megnyitága két lépcsőben történik. Ezt a határozatlansági pontot a nyilásképző horony mélységének a fokozatos változtatásával kapják. Egy első lépcsőben lehetővé válik egy mély nyilásképző horony felszakitásával a dobozból a levegő kibocsátása e felszakított horony mentén, amelynél tehát a lemezv_astagság kicsi; e horony lemezvastagságának az átszakadásakor a dobozban uralkodó belső nyomás és a külső atmoszférikus nyomás kiegyenli« · · · •« * · · · • A t ··· ··« · · · • · · « Λ · · · · · *·« · ·· · · ♦♦

- 3 tődik. Ezután a nyilásképző horony melysége csökken, az itteni horony-lemezvastagság nagyobb, úgyhogy a nyílás nem tehető szabaddá egy lépcsőben, hanem a megnyitást egy további, második lépcsőben kell μ ég rehajtani.

Az olyan doboz-végelemek, amelyek akár kemény hellyel, akár határozatlansági ponttal rendelkeznek, számos problémát jelentenek mind a gyártás, mind a használat vonatkozásában. á változó mélységű nyilásképző horony készítése igen kis mérettürésü szerszámot feltételez, amelynek rövidebh az élettartama, mint a szokásosan használt ilyen szerszámoké. További problémát okoz, hogy amikor a nyilásképző hornyot a nagyobb mélységű szakasza mentén - ahol a felszakítandó fémlemez-réteg vastagsága csekély - felszakitják a belső nyomás kiegyenlítése céljából, a dobozban levő termék kilövellhet, illetve szennyező anyagok szívódhatnak a doboz belsejébe attól függően, hogy ott pozitív vagy negatív nyomás uralkodik.

Emikor a felszakitó fület úgy használják, hogy ezzel nyomást fejtenek ki a könnyen nyitható végelem lemezére, amellyel a nyilásképző horony mentén megnyitják a végelemet, az egyik probléma, amivel számolni kell, hogy a végelem megnyitása nem tartható megnyugtatóan, illetve kielégítően kézben. A gyakorlatban kiderült, hogy amikor a doboz belsejében a nyomás pozitív, azaz ott túlnyomás van, fennáll az a veszély, hogy a végelem mintegy lerobban a dobozról, meglepő, és néha igen erőszakos módon. Negatív nyomás esetén viszont - tehát amikor a doboz belsejében teljes vagy részleges vákuum van azzal a kockázattal kell számolni, hogy a végelem abban a pillanat• « ·· ···· ·· • * « · · ·

- 4 bán, amikor átszakad, erőszakosan besüllyed a dobozba, vagy szinte berobban. Mindkét fent ismertetett jelenség problémát jelenthet a fogyasztók számára, akár azért, mert a termék egy része veszendőbe megy, kispriccel, sőt a sérülés veszélye is fennáll.

Az FR-B-1 590 786. számú francia találmányi leírás szerinti megoldásnál egy nyomáskiegyenlitéshez előirányzott nyilásképző horony van kialakítva a gyűrű alakú húzóelem alatt, annak a szegecsnek a közvetlen szomszédságában, amely a gyürli alakú húzóelemet a végelemhez rögzíti. A rendszer elméletileg úgy van tervezve, hogy amikor a doboz használója felfelé húzza a gyűrűt, a nyomáskiegyenlitéshez előirányzott nyilásképző horony azelőtt szakad fel, hogy a fő-horony megnyílnék, miáltal a doboz belsejében a nyomáskiegyenlitődés a doboz teljes megnyitása előtt bekövetkezik. Fontos megjegyezni, hogy a kiegyenlítő horony megnyitásának biztosítása céljából a gyűrű a fő-horony közelében fekszik fel a végelemre, ami azt eredményezi, hogy az esetek nagy részében, amikoris a fő-horony mégis a nyomáskiegyenlitő horony átszakadása előtt nyílik meg, az egész rendszer hatástalanná válik. E megoldásnál tapasztalható magas hibaszázalék egyik oka kétségtelenül az, hogy nehéz ellenőrizni, illetve beállítani a nyomáskiegyenlitéshez előirányzott bemetszés /horony/ ellenállását, mert e bemetszés a gyűrű rögzítési helyének a pereménél van, ahol a fém tulajdonságai a szegecs készítése során ébredő feszültségek miatt bizonytalanok.

Az US-.A-4O43479· számú találmányi leírásból olyan teljes nyílású, könnyen nyitható végelem ismerhető meg, amelynek egy má- • 4· · * · 99

9 9··· • 9 9 9 9 9 9 99 • 99 9 9999

9 99 9 9 ·

• · · · · ♦ sodlagos /szekunder/ nyilásképző nyomáskiegyenlitő /kiszellőző/ hornya Mán, amelyet egy, a fülön levő kiugró rész tör át, mielőtt átszakadna a tulajdonképpeni fő nyilásképző horony. Egy alternatív megoldás szerint a fülön levő kiugró rész a végelem belső lemezének egy második kiugró részével kerül érintkezésbe és működik egy ütt.

A találmány feladata, hogy olyan, az ismerteknél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező végelemet, különösen doboz-végelemet szolgáltasson, amelynek a megnyitása ellenőrizhető abban az esetben is, ha a zárt doboz belsejében uralkodó nyomás eltér a külső /atmoszférikus/ nyomástól, a könnyű nyitás lehetősége azonban például egy patkó alakú gyűrűs húzó-fül segítségével biztosítható.

Λ kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan könnyen nyitható végelem segítségével oldottuk meg, amelynek

- egy első nyilásképző horony által meghatározott kiadagoló nyílással kialakított belső /központi/ lemeze;

- a belső lemezhez csatlakoztatott füle, valamint kiugró része, és ahhoz tartozó második nyilásképző hornya van, és amely végelemre az jellemző, hogy

- a végelemnek a kiadagoló nyílás lezárására szolgáló záróeleme van, amely a belső lemezhez az első nyilásképző horony nagyobb része mentén, valamint a fennmaradó részen egy hajlítható tartomány révén van csatlakoztatva;

- a kiugró rész vagy a fölön, vagy a zárólemezen, a zárólemez és a fül együttműködését eredményező módon van kialakítva;

• · ·· • 0 * · · · • · t «·· ··« ··· • ···«· · ·· · ··· 9 ·· ·· ·«

- a második nyilásképző horony a zárólemezen van kiképez- ve;

- a második nyilásképző horony - a fül megemelése révén a második nyilásképző horonynak a felszakadásai! az első nyilasképző horony felszakadása előtt biztosítandó - mélyebb, mint az első nyilásképző horony*

Előnyös, ha a második vagy nyomáskiegyenlitő /kiszellőztető/ nyilásképző horony legalább részlegesen a fül kinyúló része alatt helyezkedik el. A második nyilásképző horony eltérhet az első vagy fő nyilásképző horonytól a felszakadás meggátlása, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a ny omáskiegyenlitő horony nem hatol a fő horonyba. A horony-felszakadás megindulása és az ebből következő kiszellőzés, vagyis a doboz tartalmának a nyomása és az atmoszférikus nyomás kiegyenlitődése ily módon a fül alatt megy v égbe.

Kiküszöböltük tehát azt a veszélyt, hogy a doboz tartalma kispricceljen, és lefröcskölje a fogyasztót, vagy hogy szennyeződés szívódjék a doboz belsejébe. Az a belső nyomás is, amely a zárólemezt eltávolítja /lerobbantja/, jóval a doboz repedései okozó nyomás fölé növelhető, mivel a horony - bemetszés - határoló lemezrészének a vastagsága konstans lehet, tehát kiküszöböltük annak szükségességét, hogy e lemezrészt túlságosan el kelljen vékonyítani.

A kiugró rész rendszerint a fül és a lemez közös hossztengelye mentén helyezkedik ei, alternatív megoldásként azonban e tengely• ·· • · · · · · • ·· ··· ♦·♦ ··· • ····· · ·· * ··« · ·· ·· ·«

- Ί tői eltoltan is megválasztható a helyzete, Vagy ha egynél több kiugró rész kerül alkalmazásra, ezek az említett tengelyhez képest szimmetrikusan lehetnek elrendezve.

A fül lényegében a központi lemez középpontjában lehet e lemezhez csatlakoztatna, és a nyílás a központi lemez középpontjától annak a külső pereme felé terjedhet ki. Ily módon a fül hátsó része a középpont felől a központi lemez peremének egy azzal átellenben elhelyezkedő pontja felé irányul, amerre az említett nyilas kiterjed. Előnyös, ha a fül átnyúlik a hajlítható tartományon, vagyis a hajlítható lemezrészen.

Előnyös, ha az első nyilásképző horony egyforma mélységű, azonban alternatív megoldásként e mélység variálható, ha ezzel a zárórész eltávolítása megkönnyíthető.

A fent részletezett találmány szerinti megoldás általában italdobozokhoz alkalmazott könnyen nyitható végelemekhez alkalmazható előnyösen, amely fülként huzógyürüvel rendelkezhet.

A találmány tárgyát képezi egy másik könnyen nyitható végelem is, amelynek egy kiadagoló nyílás lezárására szolgáló központi lemeze van, amely egy első nyilásképző horony mentén a végelem egy külső részéhez csatlakozik; a központi lemezhez fül van csatlakoztatva, amelynek a központi lemezben levő kiugró részt legalább részben átfedő előrenyúló része, valamint a fülnek a központi lemeztől való elemelésére szolgáló hátsó része van, és amely a kinyúló részhez a kiugró részével kapcsolódik. Ebben az esetben a kiugró részhez egy második nyilásképző horony tartozik, és a központi lemez felszakadása először a második nyilásképző horony mentén következik be.

·· ·· ··· · ·· -Λ * ·· ··· ♦·· ··♦ • 4 4 4 4 « · · ·· ··· 4 ·♦ ····

- 8 Előnyös, ha a második vagy nyomásképző /kiszellőző/ nyiláaképzo horony részlegesen a fül alatt helyezkedik el. Az első '«agy fő nyilásképző horonynak rendszerint azonos a mélysége. A fent leirt megoldás különösen előnyösen használható étel /élelmiszer/ tárolására szolgáló dobozokhoz, A fület például húzógyürü képezheti.

Alternatív megoldásként két, a fül kinyúló része alatt elhelyezkedő kiugró résszel rendelkezhet a végelem. Mindegyik kiugró részhez külön nyilásképző horony tartozik, amelyek - a kirepedést, vagy a fő horonyba Való esetleges átrepedést /a repedés előrehaladása következtében/ meggátlandó - hullámvonal alakúak lehetnek.

A találmány tárgyát képezi az a további könnyen nyitható végelem is, amelynek

- egy kiadagoló nyilas előállításához teljesen eltávolítható belső lemeze van, amely a végelem egy külső részéhez egy első nyilásképző horonnyal van csatlakoztatva;

- a belső /központi/ lemezhez csatlakoztatott füllel rendelkezik, amely a belső lemezben kialakított második nyilásképző hornyot átfedő orral, valamint a fülnek a belső lemeztől való emeléséhez és az orr és a belső lemez között az első nyilásképző horony szomszédságában kapcsolat létesítésére szolgáló hátsó résszel rendelkezik ;

- a fül és/vagy a belső lemez egy, a fül alatt elhelyezkedő része egy vagy több kiugró részt tartalmaz oly módon, hogy az orr a belső lemeztől egy első távközzel helyezkedik el, az első nyilásképző horonynak és a fül azon részének a közelében, amely közelebb van a belső lemezhez, mint az orr. Erre a könnyen nyitható végelem• · ··

9 ···· ·· • · ♦ • ·· ♦·· · ·· • · · · • · · ' ·· ♦ · ·· re az jellemző, hogy a második nyilásképző horony mélysége - a fül felemelésekor a belső lemeznek a második nyilásképző horony mentén történő felszakadását az első nyilásképző horony mentén történő felszakadását megelőzően biztosizandó - nagyobb, mint az első nyilásképző horonyé. E megoldás is elsősorban ételes dobozokhoz való alkalmazásra javasolható, és az az előnye, hogy a fül által közvetített erő először a második vagy nyomáskiegyenlitő /kiszellőző/ horonyra, vagy annak közeli környezetére hat, ami biztosítja, hogy a nyomáskiegyenlitő horony még azt megelőzően megnyílik, hogy az orr elkezd hatni a központi lemezre az első, a fő horony szomszédságában. Ily módon a dobozban uralkodó nyomás az atmoszférikusra még azt megelőzően kiegyenlítődik, hogy a fő horony alaplemezének megkezdődik az átszakadása.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a könnyen nyitható végelem előnyös kiviteli példáit tartalmazzák.

• · • · ··

A rajzokon az 1, a 2.

a 3.

a 4.

az 5a az 5)3 az 5c a 6.

a 7.

ábrán a könnyen nyitható fedél egy kiviteli alakja felülnézetben látható, a fül csatlakoztatása előtti állapotában;

ábra az 1. ábrán bejelölt II-II -vonal mentén -vett metszet, ebben az állapotban azonban már a fül is csatlakoztatja -van a jégelemhez;

ábrán a 2. ábra szerinti jégelemet tüntettük fel, a fülnek azzal a felemelt helyzeté-vei, amelyben a doboz nyomáski egyenlít és ét biztosítja;

ábrán ugyancsak a 2. ábra szerinti jégelem látható, de abban az állapotban, amikor a fül annyira fel jan emelje, ami a nyitást eredményezi;

ábra az 1, ábrán bejelölt V részlet nagyobb méretarányú rajza;

ábra egy nyilásképző horony nagyobb méretarányú keresztmetszete;

ábra a horonyhoz tartozó lemezrész mélységi -változásának a diagramja egy hagyományos és egy találmány szerinti jégelem esetében;

ábrán egy könnyen nyitható jégelem egy tojábbi kintteli példája felülnézetben látható;

ábrán a 6. ábra szerinti jégelemet a fül csatlakoztatása előtti állapotában tüntettük fel;

• · • · ··

- 11 a 8. a 9.

a 10.

a 11.

a 12.

a 13.

a 14.

a 15.

a 16, a 17.

a 18.

ábra a 6. ábrán bejelölt VIII-VIII vonal mentén -vett nagyobb méretarányú metszet;

ábra a találmány szerinti könnyen nyitható végelem egy másik kiviteli alakjának a felülnézete;

ábrán a 9. ábra szerinti végelem látható felülnézetben, azonban a fül csatlakoztatását megelőző állapotában;

ábra a 9. ábrán bejelölt XI-XI vonal mentén vett nagyobb méretarányú metszet;

ábrán a 9. és 11. ábra szerinti végelem fülének az alsó oldala perspektivikus nézetben látható;

ábrán egy másik, a 12. ábra szerintitől eltérő kialakítású fül alsó oldalát ugyancsak perspektivikus nézetben ábrázoltuk;

ábra a 13. ábra szerinti fül felső oldalának a perspektivikus nézete;

ábrán a találmány szerinti könnyen nyitható végelein negyedik kiviteli példája látható felülnézetben;

ábrán a 17. ábra szerinti végelemet a fül csatlakoztatását megelőző állapotában tüntettük fel;

ábra a 16. ábrán bejelölt XVII-XVII vonal mentén vett nagyobb méretarányú metszet;

ábrán a találmány szerinti könnyen nyitható végelem ötödik kiviteli alakja felülnézetben látható, a fül csatlakoztatása előtti állapotában;

a 19. ábra a 18. ábra szerinti -végeiéin felninézete, a hozzá kapcsolt füllel együtt;

a 20. ábra a 18. ábrán bejelölt nagyobb méretarányú metszet .

Az 1. ábrán látható könnyen nyitható Hegelemnek, amely egy tipikus italdoboz-négelem, 10 központi lemeze -van, amelyet a 20 külső rész -vesz körül. A működésbe hozható 30 zárólemez egy kiadagoló nyílás lezárására szolgál, és a 10 központi lemezhez egy 40 hajlítható lemezrész és egy nyilásképző 50 fő horony ré-vén nan csatlalkoztatna. A 60 fület az 1. ábrán szaggatott -Vonallal tüntettük fel. Ez a 60 fül a 10 központi lemezhez a 70 helyen /2. és 3· ábra/ kapcsolódik, és 65 kinyúló része a 30 zárólemez egy részét lefedi.

A 30 zárólemezben kiképzett 80 kiugrás úgy -van elrendezne, hogy részlegesen a 60 fül alatt helyezkedik el. Λ hozzá tartozó nyilásképző 90 nyomáskiegyenlitő hornyot /kiszellőztető hornyot/ a 65 kinyúló rész teljesen takarja. A 80 kiugrás és a hozzá tartozó 90 nyomáskiegyenlitő horony 60 fül alatt elfoglalt helyzete jobban látható a 2. ábrán. Valamely italdobozban az ital nyomás alá helyezhető, úgyhogy a -végelemre a 2. ábrán feltüntetett nyilaknak megfelelő nyomás hat.

A 3· ábrán a 60 fül a nyomáskiegyenlitést /kiszellőztetést/ biztosító helyzetében látható, amelyben a 60 fül 65 kinyúló része a 80 kiugrásra támaszkodik. A doboz-négelem e helyzetben már át nan szakadna a 90 nyomáskiegyenlitő horony mentén, ami lehetőné teszi, hogy a kibocsátandó gáz a 65 kinyúló rész alatt lenő 95 nyomáskiegyen• · · » ··«« ·· «« · ♦ · · • · · ·«· ··· ··* ··«··> · ·· · ο « · · «· ·· ··

- 13 litő nyíláson /gázkibocsátó nyíláson/ át távozzék a doboz belsejéből. A 60 fület topább emelne felfelé, azt a 4. ábrán feltüntetett nyitási helyzetébe hozzuk. Ha a 30 zárólemezre a doboz kiszellőzéséhez /a nyomáskiegyenlitéshez/ szükségesnél nagyobb erőt fejtünk ki, a nyilásképző 50 fő horony mentén fokozatosan előre haladna átszakad a négelem, és abban az 55 hinatkozási számmal jelölt rés alakul ki. A felszakadási folyamat addig tart, amíg a 30 zárólemezt már csak a 40 hajlítható lemezrész kapcsolja a 10 központi lemezhez. Az ital, nagy más, a dobozban tárolt termék azután az igy képződött nyilason át kiadagolható /például kiönthető/ a dobozból.

Az 5a. ábrán feltüntetett megoldásnál az 50 fő horony /például bemetszés/ mélysége annak teljes hosszában azonos. Ez a tényleges mélység az alkalmazott anyagtól függően náltozhat, de általában kb. 0,11 mm /4,5 thou/ például abban az esetben, ha a doboz-négelem alumínium lemezének a nastagsága 0,245 mm. Az ismert és korábban alkalmazott alumínium doboz-négelemek esetében a horony alatt maradó /az 5b. ábrán R hinatkozási betiinel jelölt/ lemeznastagság a nyomáskiegyenlités /kiszellőzés/ biztosításához 0,11 mm-ről /4,5 thou/ kb. 0,15 mm-re /6,0 thou/ náltozik - növekszik -, mégpedig az 5a. ábrán bejelölt 4. ponttól kiindulna a B határozatlansági pontig, nagyis ezzel bezárólag. Innen kiindulna az 50 fő horony mélysége nönekszik, nagyis a lemeznastagság csökken a c. pontig, ahol az értéke 0,095 mm /3,75 thou/. Itt a horony-lemez átszakitásához szükséges erők nagyobbak az 50 zárólemezre ható 65 kinyúló rész által alkotott erő-támadásponttól naló tánolság miatt. Az 5c. ábrán látható gr_afi« · ·<··

- 14 konon tüntettük fel a találmány szerinti és a hagyományos 'Jegelem fő hornyát határoló lemezvastagságok /illetve horonymélységek/ v iszonyát.

Meglepő módon azt találtuk, hogy egy külön kialakított 9C nyomáskiegyenlitő horony /kiszellőző horony/ alkalmazása, amelynek a határoló /maradék/ lemezrésze kisebb vastagságú, mint az 50 fő horonyé, lehetővé teszi, hogy az 50 fő horony állandó mélységű legyen. Sz a körülmény nagy mértékben csökkenti a szerszám-költségeket, és kiküszöböli a határozatlansági pont kialakításának szükségességét, azaz, azét a pontét, amelynél a nyilásképző horony mélysége megváltozik. Ez viszont azt eredményezi, hogy a gyártási méret tűrésben tág érzékenységi határok engedhetők meg.

.Azt találtuk továbbá, hogy az állandó mélységű nyilásképző 50 fő horony határoló /maradék/ lemezrésze a szokásoshoz képest csökkentett vastagságú lehet, arai a nyitáshoz kisebb erőkifejtégt igényel. Mindazonáltal fontos követelmény, hogy az 50 fő hornyot határoló maradék lemezrégz vastagsága nagyobb legyen, mint a 90 nyomáskiegyenlitő hornyot határoló lemezrészé, mert a nyomáskiegyenlitégnek /kiszellőzésnek/ a tényleges nyitásnál előbb kell bekövetkeznie, tehát a lemeznek előbb kell felszakadni a 90 nyomáskiegyenlitő horony, mint az 50 fő horony mentén.

Rátérve a 6-8. ábrák szerinti kiviteli példára, azokon egy élelmiszer-doboz teljesen nyitható 100 végeleme látható, amely ugyancsak könnyen nyitható típusú végelem. E kiviteli példa esetében a nyilásképző 150 fő horony a doboz-végelem teljes kerületmenti ·· ·*«♦ ·· tartományában végighúzódik. Ennek a kör alakú végelemnek a pereme 110 illesztő szegélyrészt /például korcoláshoz/ tartalmaz, amelynek segítségével a végelem a doboztesthez csatlakoztatható. A doboztestet a rajzokon nem tüntettük fel, magától értetődő azonban, hogy annak a 100 végelemhez igazodó alakkal és méretekkel kell rendelkeznie. A végelem könnyű - külön célszerszámot nem igénylő megnyithatósága érdekében a végelemnek nyilásképző 150 fő hornya van, amely a kör alakú végelem kerületmenti tartományában, a 110 illesztő szegély résszel koncentrikusan, ennek szomszédságában húzódik végig; emellett a végelem gyűrű alakú 160 füllel - húzófüllel is rendelkezik. E kiviteli példánál nyilvánvalóan nincs hajlítható lemezrész, mint a fent ismertetett, 1-4. ábrák szerinti italos doboz végeleménél, hiszen a 150 fő horony a doboz teljes megnyitását teszi lehetővé.

Az - általános formáját tekintve - önmagában jól ismert 160 fül 165 orrot tartalmaz, és szegecseléssel van a 100 végelem 130 központi lemezéhez rögzítve. A 160 fül rögzítése úgy történik, hogy a 165 orr a 150 fő horony közelében hathat - ennek megnyitását előidézendő - a 130 központi lemezre. A 170 szegecsfejet a 130 központi lemez egy 171 zömitett része képezi. Ez a 171 zömitett rész a 160 fül 162 nyílásába csatlakozik, és be van ott ékelődve. A 160 fülnek van egy patkó alakú nyilásképző 161 hornya, amely önmagában ismert módon a szegecsfej körül húzódik, és rendeltetése, hogy megkönnyítse a gyűrű alakú fül 90°-os elforditáaát a 130 központi lemeztől a nyitás pillanatában. A 160 fül alatt a 130 központi lemez··

- 16 ben ki van alakítva egy 190 nyomáslciegyenlitő horony /kiszellőztető horony/ is.

A 160 fülnek és/vagy a végelem 130 központi lemezének az alakja úgy van meghatározva, hogy a 165 orr a 130 központi lemeztől £ távközzel, a nyilásképző 150 fő horonnyal szemben helyezkedik el. A 160 fülnek egy másik, a 190 nyomáskiegyenlitő horony /bemetszés/ közelében levő része közelebb Van a 130 központi lemezhez, mint a 165 orr, sőt, azzal még érintkezhet is. Amint a 8. ábrán világosan látható, ezt az alakzatot úgy valósíthatjuk meg, hogy a 130 központi lemezben 180 kiugró részt képezünk ki, amely csaknem érinti a 160 fül /húzógyürü/ belső felületét.

A 6-8. ábrák szerinti kiviteli példa esetében a doboz-végelemnek egyetlen 190 nyomáskiegyenlitő hornya van, amely a 160 fül szimmetria-tengelyére kereszt irányban húzódik /ez a szimmetria-tengely egyébként a 8. ábra szerinti metszet síkjában húzódik/. A 190 nyomáskiegyenlitő horony előre meghatározott távolságra van a 160 fül rögzítési helyétől, vagyis a 171 zömitett résztől. Azáltal hogy a 190 nyomáskiegyenlitő horony viszonylag távolt helyezkedik el a 171 zömitett résztől, következésképpen a hidegalakítással /hideg kovácsolással/ készített 170 szegecsfejtől, a nyomáski egyenlitő hornyot határoló lemezrész állapota nem változik a szegecs készítésével járó hidegalakitási műveletet megelőző állapotához képest. Ez az elhelyezés tehát biztosítja azt, hogy a 190 nyomáskiegyenlitő horony tulajdonságai a 160 fül rögzítésekor /és természetesen ez után is/ változatlanok maradnak.

« ···· ·· « * ·* • · « ««4 «··♦·· • ···· w » · ·· ··· · ·· ·’ ··

- 17 A 130 központi lemezben kialakított 180 kiugrás e lemez síkjában közelítőleg kör alakú, és lekerekített profillal rendelkezik, a 190 nyomáskiegyenlitő horonynak pedig van egy íves része, amely a 180 kiugró rész szélének a közelében húzódik /lásd a 7. ábrát/. Annak érdekében, hogy a 160 fület /húzógyürüt/ annak ellenére rögzíteni lehessen a 130 központi lemezhez, hogy a 180 kiugró rész ezt gátolja, a 160 fülnek két, egymástól eltérő mélységű 163, 164 bemélyitése van, amelyek koncentrikusak a 160 fülnek a 130 központi lemezhez való rögzítési pontjára, azaz, koncentrikusak a 162 nyílásra, amely körül a szegecset kialakítottuk. A 180 kiugrás a 163 külső bemélyités alatt helyezkedik el, ahol a legkisebb a mélység, míg a szegecselés végrehajtása a mélyebb belső 164 bemélyités középső tartományánál tört énik.

Amikor a 160 fület /húzógyürüt/ megemeljük, a nyilásképző 190 nyomáskiegyenlitő horonyra /bemetszésre/ fejtünk ki hatást, ami a 180 kiugró rész jelenlétének a következménye. Ekkor a 150 fő horony a 165 orr és a 130 központi lemez közötti £ távolságnak köszönhetően még nem kerül feszültség alá, tehát nem kap semmiféle ilyen igénybevételt. Ez a szerkezeti kialakítás ily módon garantálja, hogy a 190 nyomáskiegyenlitő horony már a 150 fő horony átszakadása előtt átszakad, azaz, a doboz belseje atmoszférikus nyomás alá kerül, mielőtt a 150 fő horony átszakadása megkezdődnék.

A 9-12. ábrák szerinti kiviteli példa esetében a szerkezeti elemek a 6-8. ábrán látható megoldás szerkezeti elemeihez hasonlóak, ezért az utóbb említett ábrákon használt hivatkozási számokat a 9-12.

• «··· s* e· « · · · • · · 4·· 4·· ***

- 18 ábrákon értelemszerűen alkalmazzuk az azonos szerkezeti elemek jelölésére, és ezeket ismételten nem részletezzük. A 9-12. ábrák szerinti kiniteli példánál a kiugró rész _a 160 fülben /húzógyürüben/ nan kiképezne. Ennek a 160 fülnek két koncentrikus 163, 164 bemélyitése nan, amelyek - mint a 6-8. ábrákon feltüntetett kiniteli példánál is - egymástól eltérő mélységüek. A kiugrás a kisebb mélységű külső 162 beméljit ésben nan kialakitna. A 181 kiugró rész a 190 nyomáskiegyenlitő horony közelében csaknem érintkezik a négelem 130 központi lemezénél.

E kiniteli példa esetében a 160 fül /húzógyürü/ külső 163 bemélyitésében két tonábbi 182 kiugró rész van kiképezne, amelyek a 181 kiugró részhez képest 120°-os szöggel nannak elrendezne, és a 160 fülnek a 130 központi lemezhez naló jobb illeszkedését segitik elő, ami megkönnyíti a szegecs készítését e 130 központi lemezben.

A 13. és 14. ábrákon a 160 fül /húzógyürü/ egy tonábbi kiniteli példáját tüntettük fel, amelynél a 160 fülnek csak egyetlen 165 bemélyitése nan, és a kiugró részt 166 borda alkotja, amely a 160 fül szimmetria tengely énei párhuzamos. Ezt a kis 166 bordát általában az egyetlen 165 bemélyités fenékrésze képezi, amely bemélyitésnek két 167 szektora nan. Ezek a 166 rúd két oldalán, e rúdhoz képest 90°-os szögben helyezkednek el. Amikor a 160 fület egy könnyen nyitható négelem központi lemezéhez rögzítjük, e fület a bemélyités aljának azzal a teljes részénél illesztjük a 130 központi lemezre, amely nem került alakításra, nagyis a 166 borda kerül érintkezésbe a központi lemezzel azon a teljes radiális tánolságon, amely a rögzítési hely és a 190 nyomáskiegyenlitő horony között nan.

- 19 A 15-17. ábrák szerinti kiviteli példa esetében a könnyen nyitható végelem központi lemezében két kiugró rész, és két ezekhez kapcsolódó nyomáskiegyenlitő horony van kialakítva. A két kiugró rész a fül /húzógyürü/ szimmetria tengelyének két oldalán helyezkedik el, azaz, egy-egy kiugró rész van a szimmetria tengelytől kétoldalt kiképezve, szemben a fül egy külső görbült peremrészével /lásd a 15. ábrát/, Amint az előzőekben tárgyalt kiviteli példák esetében is az orr a végelem központi lemezétől távközzel helyezkedik el, úgyhogy amikor a fület a nyitás céljából elemeljük a központi lemeztől, a két nyomáskiegyenlitő horony felszakadása a fő horony /bemetszés/ bármely kismértékű felszakadása előtt bekövetkezik. A fül felemelésével lefelé irányuló erő hat a két kiugró részre, mihelyt a fül görbült peremének alsó oldala érintkezésbe kerül ezekkel a kiugró részekkel. .Amint a 7. ábra szerinti kiviteli példa esetében, itt is van mindegyik nyomáskiegyenlitő horonynak Íves része, amely a legközelebb helyezkedik el a hozzá tartozó kiugró részhez.

E kiviteli példánál a fülnek csak egyetlen bemélyitése van, amelynek a középpontjánál történik a fül szegeccsel való rögzítése.

A 18-20. ábrákon bemutatott kiviteli példa hasonló a 15-17. ábrák szerintihez; ebben az esetben ismét egy teljes nyílású végelemről van szó, amely általában élelmiszer /étel/ tárolására szolgáló dobozokon alkalmazható. E kiviteli példánál, mint a többi, a 6-17. ábrák szerinti teljes nyílású végelemek esetében is, a teljes 130 központi lemez képezi a zárótagot, és a nyilásképző 150 fő horony a 120 külső résszel körülvéve, folyamatosan húzódik végig a • · · · · · • ····· · · * , *

- 20 zárótag körül. A doboz végeleme tehát teljesen megnyílik, vagyis a könnyen nyitható végelemben a 120 külső rész két-két átellenes pontja között, teljes nyílás képződik. Az étel-dobozokat gyakran forró anyaggal töltik meg, és igy zárják be, úgyhogy hűtéskor jelentős vákuum képződik, ami a nyomáskiegyenlitődéskor a végelemnek a doboz belsejébe nyomódását eredményezi. A 6-20. ábrák szerinti kiviteli példák esetében ez a probléma azáltal küszöbölődik ki, hogy a nyi-; táskor egy vagy több nyomáskiegyenlitő horony /bemetszés/ felszakad, mielőtt a fő nyilásképző horony megnyílása /felszakadása/ bekövetkeznék.

A 18-20. ábrákon feltüntetett két 180 kiugró rész a 150 fő horonytól befelé eltoltan, a 160 fül /húzógyürü/ pereme alatt helyezkedik el. A 160 fül rendszerint a 170 szegecsfejjel van a 130 központi lemezhez rögzítve. .Azért alkalmazunk általában két kiugró részt, hogy kiegyensúlyozzuk a nyitáshoz szükséges erőket. Hullámvonal alakú nyilásképző 190 hornyok /bemetszések/ vannak kialakítva részben a 160 fül /húzógyürü/ alatt, és a 150 fő horonytól el vannak választva, és attól eltérő irányúak, hogy kiküszöbölődjék a veszélye a kirepedésüknek, vagy a 150 fő-horonyba való átrepedésüknek, ami a kirepedés kiterjedése miatt bekövetkezhetne. A helyük - elhelyezésük kevésbé fontos, mint italdoboz-végelemek esetében, mivel az ételdobozok belsejében vákuum uralkodik, ami inkább idézi elő külső /idegen/ anyagoknak, például pornak a dobozba hatolását, mint az éltei kispriccelődését a doboz megnyitásakor. Más szóval: nem olyan fontos, hogy a nyomáskiegyenlités a fül alatt következzék be, mint az italos « · ·

- 21 dobozok esetében, ahol az ital egyébként kispriccelne és lefröcskölné a fogyasztót. Nyilvánvaló, hogy a nyomáskiegyenlitő /kiszellőző/ hornyok, illetve bemetszések fül alatti elhelyezését célszerű előnyben részesíteni, azonban elsősorban akkor, ha fennáll annak a kockázata, hogy a dobozon belül pozitív nyomás, azaz túlnyomás uralkodik, ami feltehetőleg mind italok, mind ételek dobozban tárolása esetén előfordulhat.

A 180 kiugró részek a 150 fő horonnyal /bemetszéssel/ koncentrikusak, és egyazon osztókörön helyezkednek el, a 160 fül hossztengelyéhez képest szimmetrikusan. Az egyik, vagy mindkét hozzájuk tartozó 190 nyomáskiegyenlitő horony átszakadva a korábbi kiviteli példákban leírtakhoz hasonló módon nyomáskiegyenlitődést /kiszellőzést/ eredményez a doboz belsejében. Amint a többi kiviteli példa esetében is, ez a nyomáski egyenlitődés a 150 fő horony /bemetszés/ átszakadását megelőzően történik. A 150 fő horony határoló lemeze csak akkor szakad át, amikor a fület annál feljebb emeljük, amire a nyomáskiegyenlitő horony átszakitásához volt szükség. A 150 fő horony áttörését a 160 fül /húzógyürü./ egy kiugrásának, például a 165 orrának a nyomása idézi elő.

A találmány természetesen nem korlátozódik a könnyen nyitható végelem fentiekben részletezett konkrét kiviteli példáira, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül többféle módon, számos változtatással megvalósítható anélkül, hogy ezzel az oltalmi kört túllépnénk.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Könnyen nyitható végelem, amelynek

   - egy első nyilásképző horony /50/ által meghatározott kiadagoló nyílással kialakított belső /központi/ lemeze /10/;

   - a belső lemezhez /10/ csatlakoztatott fiile /60/, valamint kiugró része, és ahhoz tartozó második nyilásképző hornya /90/ van, azzal jellemezve, hogy

   - a végelemnek a kiadagoló nyílás lezárására szolgáló zárólemeze /30/ van, amely a belső lemezhez /10/ az első nyilásképző horony /50/ nagyobb része mentén, Valamint a fennmaradó részen egy hajlítható tartomány /40/ révén van csatlakoztatva;

   - a kiugró rész /80/ vagy a fülön /60/, vagy a zárólemezen /30/, a zárólemez /30/ és a fül /60/ együttműködését eredményező módon van kialakítva;

   - a második nyilásképző horony /90/ a zárólemezen /30/ van kiképezve;

   - a második nyilásképző horony /90/ - a fül /60/ megemelése révén a második nyilásképző horonynak /90/ a felszakadását az első nyilásképző horony /50/ felszakadása előtt biztosítandó - mélyebb, mint az első nyilásképző horony /50/.
2. 2. Könnyen nyitható végelem, amelynek

   - egy kiadagoló nyílás előállításához teljesen eltávolítható belső lemeze /130/ van, amely a végelem /100/ egy külső részéhez egy első nyilásképző horonnyal /150/ bán csatlakoztatta;

   - a belső /központi/ lemezhez /130/ csatlakoztatott füllel /160/ rendelkezik, amely a belső lemezben /130/ kialakított második nyilásképző hornyot /190/ átfedő orral /165/, valamint a fülnek /160/ a belső lemeztől /130/ Való elemeléséhez és az orr /165/ és a belső lemez /130/ között az első nyilásképző horony /150/ szomszédságában kapcsolat létesítésére szolgáló hátsó részszel rendelkezik;

   - a fül /160/ és/bagy a belső lemez /130/ egy, a fül /160/ alatt elhelyezkedő része egy Vagy több kiugró részt /180/ tartalmaz oly módon, hogy az orr /165/ a belső lemeztől /130/ egy első térközzel /c/ helyezkedik el, az első nyilásképző horonynak /150/ és a fül /160/ azon részének a közelében, amely közelebb Van a belső lemezhez /130/, mint az orr /165/, azzal jellemezbe , hogy

   - a második nyilásképző horony /190/ mélysége - a fül /160/ felemelésekor a belső lemeznek a második nyilásképző horony /190/ mentén történő felszakadását az első nyilásképző horony /150/ mentén történő felszakadását megelőzően biztosítandó - nagyobb, mint az első nyilásképző horonyé /150/.
3. 3. -Az 1. -vagy 2. igénypont szerinti könnyen nyitható -végeiéin azzal jellemezbe, hogy a fület /160/ olyan gyűrű alkotja, amelynek két, egymástól eltérő mélységű bemélyitése /163, 164/ bán, amelyek koncentrikusak a gyűrűnek a belső lemezhez /130/ csat lakoztatási helyével, és a külső bemélyitég /163/ mélysége kisebb, mint a belső hemélyitésé /164/.
4. 4. 4 3. igénypont szerinti könnyen nyitható végelem azzal j ellemezv e , hogy a kiugró rész a külső bemélyitésben van kialakítva.
5. 5. 4 4. igénypont szerinti könnyen nyitható végelem azzal j ellemezve , hogy a kiugró részt borda alkotja.
6. 6. 4 3. igénypont szerinti könnyen nyitható végelem azzal jellemezve, hogy legalább egy kiugró rész a belső lemezben, a külső bemélyités alatt helyezkedik el.
7. 7. 4z 1-6. igénypontok bármelyike szerinti könnyen nyitható végelem azzal jellemezv e , hogy az első nyilásképző horony egyforma mélységű.
8. 8. 4z 1-7. igénypontok bármelyike szerinti könnyen nyitható végelem azzal jellemezve, hogy a második nyilásképző horony eltér az első nyilásképző horonytól.