HUT70715A

HUT70715A - Method and electrical apparatus for generating antiseptic

Info

Publication number: HUT70715A
Application number: HU9403374A
Authority: HU
Inventors: James W Gibboney
Original assignee: Scient Prod Corp
Priority date: 1992-05-27
Filing date: 1993-05-24
Publication date: 1995-10-30
Also published as: US5300266A; US5407637A; AU4523993A; EP0649342A4; KR950701546A; EP0649342A1; FI945552A0; CA2136750A1; BR9306423A; RU94046182A; HU9403374D0; OA09970A; JPH07507484A; FI945552A; US5487874A; WO1993024220A1

Description

Eljárás és villamos berendezés fertőtlenítő anyag előállítására

Scientific Products Corporation, C^NYER^yŰS o tx^ers

Iár

Feltaláló/GIBBONEY James W„ y^C^NYER§>US o hkjevs

A nemzetközi bejelentés napja: 1993. 05.24.

Uniós elsőbbsége: 1992.05.27. 07/889167 US

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/US93/05042

A nemzetközi közzététel száma: WO 93/24220

MŰSZAKI TERÜLET

A találmány tárgya fertőtlenítő anyag előállítására szolgáló eljárás és villamos berendezés, melynél egyenárammal negatív töltésű, [MO_X]' általános képletű molekulákat állítunk elő, ahol M pozitív ion, O oxigénatom és x egy szám, amelynek értéke legalább 3. Az ilyen vegyületek alkalmasak fertőtlenítésre, szagtalanításra és egyéb higiéniai célokra.

• · . . ···; .......

• · - ♦ · • . _t· ··· ··· ••·· ···· · · · · • · · · ·

-2A KORÁBBI TECHNIKA

Az ózon elismerten alkalmas sokféle anyag oxidálására. Az ózon a vízzel hidrogén peroxidot képez, mely köztudottan fertőtlenítő hatású, s így alkalmas fertőtlenítésre, szagtalanításra és más higiéniai célokra. Az ózonra mint oxidálóra nagy az ipari kereslet. Emellett az ózon és más fertőtlenítő, szagtalanító és egyéb higiéniai célokat szolgáló anyagok az üzleti és magánélet számos területén alkalmazásra találnak háztartási tisztítószerek, mosószerek, spray-k, légfrissítők, levegőszűrők és hasonló termékek formájában.

Az ózon-generátorok számos formája létezik, legtöbbjük váltóárammal üzemel. Két olyan generátor ismert, mely egyenáramot használ, vagyis olyan áramot, amely nem vált polaritást. Ezek a generátorok az US 4 417 966, valamint az US 4 048 668 szabadalmi leírásokban vannak ismertetve, azonban időben változó szintű áramot alkalmaznak. Az első szabadalom egy körülbelül 350 Hz frekvenciával megszaggatott áramú készüléket ír le, míg az utóbbi egy tíztől tizenhat kHz-ig terjedő frekvenciával pulzáló áramot használ.

Ezen ózon-generátorok legtöbbje hűtő szerkezeteket igényel az ózon generálásakor keletkezett hőmennyiség disszipálására, illetve olyan rendszereket, amelyek nagy nyomáson üzemelnek. Az ilyen típusú ismert generátorok ellenére folyamatosan igény van olyan fertőtlenítő anyagot előállító berendezésekre, melyek gyorsan, tökéletesen és hatékonyan fertőtlenítenek, tisztítanak és szagtalanítanak, és mindezt permetezett folyadékok, valamint mosó és más folyadékos kezelés által okozott kellemetlenségek nélkül teszik. Ez utóbbiak nem kívánatos módon időt igényelnek, amíg a felületek megszáradnak, illetve az illékony vegyi anyagok eloszlanak.

A TALÁLMÁNY ISMERTETÉSE

A jelen találmány egy olyan berendezés, mely fertőtlenítő anyagot állít elő kétatomos oxigénből. A fertőtlenítő anyag [MO_X] általános képletű, ahol M pozitív ion, O oxigénatom és x egy szám, amelynek értéke legalább 3. A berendezés lényegében állandó nagyságú feszültséggel mágneses mezőt és plazmamezőt generál. A mágneses mező a kétatomos oxigén molekulát ionokra bontja, és ···

-3azokat a plazmamező felé gyorsítja. A plazmamező ideiglenesen körülzárja a felgyorsított oxigén ionokat, s ez az idő elég arra, hogy azok egymáshoz kapcsolódjanak. A plazmamezőben egy pozitív ionokat kibocsátó forrás található, úgymint a katód és az anód, melyek a plazmamezőt generálják, valamint annak alakját és terjedelmét meghatározzák. A katód és az anód célszerűen lágy vezető anyagból készülnek, melyek az oxigén atomok becsapódásakor pozitív ionokat bocsátanak ki. A kibocsátott pozitív ionok és az oxigén ionok összekapcsolódásával létrejönnek a töltéssel rendelkező molekulák, melyek azután elhagyják a mágneses mezőt.

A találmány egyik igen fontos előnyös jellemzője, hogy töltéssel rendelkező molekulákat állít elő. A negatívan töltött és jelentős sebességgel haladó részecskék elhagyják a berendezést és a közeli felületekhez tapadnak, illetve azokba behatolnak. Ott töltésük gyorsan semlegesítődik, és az oxigén atomok eloxidálják a felületeken található baktériumokat, gombákat, penészgombákat és rozsdásodást kiváltó kórokozókat. Ezek a molekulák instabilak és rövid időn belül stabil formákra bomlanak. A molekulák háromatomos formája (x=3) tart a legtovább, megközelítőleg 20 percig. A négyatomos forma (x=4) bomlási ideje körülbelül négyöt perc, az ötatomos formáé (x=5) körülbelül egy perc. A pozitív ion segít megkötni a járulékos oxigén ionokat, és a negatívan töltött molekulákat a közönséges ózonnál stabilabbá teszi.

A találmány másik fontos jellemzője a mágneses mező és a plazmamező kombinációja. A mágneses mező az oxigén ionokat az általa körülzárt plazmamező felé gyorsítja. A plazmamező a speciálisan kialakított anódra és katódra kapcsolt, tipikusan 20 kV nagyságrendű feszültség alkalmazásával hozható létre. A mágneses mezőt a plazmamező generálja. A két mező együttes hatásaként az oxigén molekulák ionokra bomlanak, és az így adódó ionokból létrejönnek a töltéssel rendelkező molekulák. Az ily módon kialakult molekulák ezután kilökődnek a berendezésből.

A találmány ugyancsak fontos jellemzője az anód kialakítása. Az anód nagyszámú, egyik végén a másik végénél szélesebb elektródból áll. Az elektródok a szélesebb végükön villamos kapcsolatban vannak egymással, vékonyabb végük szeparált. Az elektródok vékonyabb, szeparált végei közelebb vannak a katódhoz mint a szélesebb, összekapcsolt végek. Az anód ilyen kialakítása segíti a plazmamező létrejöttét és alakjának meghatározását.

-4A találmány egy további jellemzője a katód kialakítása, amely ernyő vagy rács alakú és nagyszámú “áteresztő nyílást” tartalmaz, melyeken keresztül a töltéssel rendelkező molekulák el tudják hagyni a berendezést. A mágneses erőtér gyorsító hatására a töltéssel rendelkező molekulák a katód felé áramlanak. A plazmamezőt elhagyó molekulák momentuma lehetővé teszi, hogy a molekulák az ernyő vagy rács nyílásain áthaladva elhagyják a berendezést.

A találmány egyik szintén fontos jellemzője a beállíthatóság. Az anód és a katód közötti rés növelhető, illetve csökkenthető. A katód pedig tartalmaz egy ellenállást, célszerűen egy változtatható ellenállást, mellyel a plazmamező intenzitása megváltoztatható, illetve beállítható.

A találmány jellemzőit és előnyeit a továbbiakban egy előnyös kiviteli alakot ismertető részletes leírás és rajzok alapján ismertetjük.

A RAJZOK RÖVID LEÍRÁSA

Az 1. ábra a találmány egy előnyös kiviteli alakjának megfelelő berendezés perspektivikus nézete, a 2. ábra az 1. ábrán mutatott berendezés 2-2 vonal mentén vett keresztmetszeti rajza, és a 3. ábra a találmány egy előnyös kiviteli alakjának megfelelő berendezés egyszerűsített tömbvázlata.

A TALÁLMÁNY EGY MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA

A jelen találmány fertőtlenítő anyag előállítására szolgáló berendezésre és eljárásra vonatkozik. A fertőtlenítő anyag töltéssel rendelkező molekulákból áll, melyek oxidálnak, és így elpusztítják a baktériumokat, gombákat, penészgombákat, rozsdásodást kiváltó kórokozókat és szaganyagokat. A molekula [MOJ’ általános képletű, ahol M pozitív ion, O oxigénatom és x egy szám, amelynek értéke legalább

3. Az x értéke előnyösen három, négy vagy öt.

A töltéssel rendelkező molekulát a berendezés meghatározott sebességgel emittálja, és a molekula az eredő negatív töltése miatt a felületekre tapad. A molekula sebességéből kifolyólag kis mélységekig a felületekbe is behatolhat. Mihelyt a molekula a felületre tapadt, legyen az fal, szőnyeg textilszála vagy ··· ·· ····

-5porszemcse, a molekula töltése gyorsan semlegesítődik, és a többlet oxigén agresszíven oxidálja környezetét. A víz vagy vízpára hidrogén-peroxiddá alakul, mely hatékony antiszeptikus anyag.

Az 1. és 2. ábrán a találmány egy előnyös kiviteli alakjának megfelelő berendezés látható. Az általánosan 10 referencia számmal jelzett berendezés tartalmaz egy 12 házat, amely nemvezető, előnyösen szigetelő anyagból - mint például üvegből - készül. A 12 ház belsejében található egy 14 anód, a 12 ház végén egy 16 katód. A 14 anód két fő részből áll: egy első 20 részből, mely hosszú villamos mezőt generál, és egy második 22 részből, mely a plazmamező létrehozására szolgál. A villamos mező és a plazmamező mágneses mezőt generál, amely a kétatomos oxigén molekulákat szétbontja, majd előre a plazma felé, végül pedig a 10 berendezésből kifelé gyorsítja.

Az első 20 rész tartalmaz egy rögzítő 30 keresztrudat, egy anódbeállító 32 tengelyt, egy 34 rácsot, és egy anódgenerátor 36 tengelyt. Ezen részek mindegyike azonos villamos potenciálon van. A 30 keresztrúd a 14 anód megtámasztására szolgál. A 36 tengely viszonylag hosszú, hogy hosszúkás alakú villamos mező jöhessen létre. így a 12 házon áthaladó molekulák magas szintű ionizációja érhető el és tartható fenn. A 36 tengely támasztékul is szolgál az anódbeállító 32 tengely számára. Amikor a 14 anódra és a 16 katódra lényegében állandó feszültséget kapcsolunk, a 36 tengely mentén a 30 keresztrúd és a 34 rács között kialakuló villamos mező mágneses mezőt hoz létre. A mágneses mező úgy irányított, hogy a 12 házba 18 helyen belépő kétatomos oxigén molekulák ionizálódnak és a 36 tengellyel párhuzamosan gyorsulnak. A mágneses mező és a plazmamező generálására megközelítőleg 20 kV elegendő. A 12 ház az oxigén és más ionokat magas gerjesztettségi állapotban tartja a 10 berendezésen történő áthaladás közben.

A 14 anód második 22 része a 16 katóddal együttműködve hozza létre a plazmamezőt. A második 22 rész nagyszámú 40 elektródot tartalmaz, melyek széttartanak az anódbeállító 32 tengellyel való közös csatlakozási pontból. A 40 elektródok egyik vége szélesebb, ezen a végükön vannak egymással és az anódbeállító 32 tengellyel villamos és fizikai kapcsolatban. A 40 elektródok másik vége elvékonyodó és egymástól el van választva. A 40 elektródok lehetnek egymásba fonott vagy más elrendezésben, feltéve hogy a 16 kátédhoz közelebb eső végeik külön állnak. A mágneses mező körülzárja a plazmamezőt és szerepet ···· ···· játszik abban, hogy a töltéssel rendelkező molekulák kijutnak az őket körülzáró plazmamezőből.

A 16 katód 42 rácsból és 44 katódvezetőből áll, amely utóbbin 46 katódellenállás és 48 ellenállásház található. A 42 rács lehet háló vagy perforált lemez is, feltéve hogy azokon nagyszámú áteresztő nyílás található, melyeken keresztül a 2. ábrán nyilakkal jelzett, töltéssel rendelkező molekulák áthaladhatnak.

A anódbeállító 32 tengely menetesen kapcsolódik az anódgenerátor 36 tengelyhez. A 32 tengely végén egy 50 vágat található, így a 32 tengely csavarásával a 36 tengely előretolható illetve visszahúzható, s ezáltal a 14 anód és a 16 katód közötti rés beállítható. Egy centiméterenként körülbelül 12 fordulattal rendelkező anódbeállító 32 tengely kielégítően finom szabályozást tesz lehetővé a rés méretének megfelelő megválasztásához.

A 16 katód 46 katódellenállása a 44 katódvezető 48 ellenállásházában van elhelyezve. A 46 katódel|enállással a 16 katód terhelhető, és ezáltal a plazmamező intenzitása beállítható. 20 kV feszültség alkalmazása esetén a berendezésen átfolyó áram megközelítőleg 250 μΑ, mely elhanyagolható mennyiségű hőt termel. Az átbocsátó képesség növelésére adott esetben a levegőt a 14 anód felől hajtó ventilátor is alkalmazható. Ez azonban nem feltétlenül szükséges, mert a mágneses mező elegendő nyomást hoz létre az oxigén ionok gyorsításával. Ennélfogva a töltéssel rendelkező molekulák előállításához nem szükséges a bejövő levegő hűtése, vagy más speciális kezelése.

A 14 anód és a 16 katód előnyösen két különböző lágy és elektronban gazdag vezető anyagból készül, melyekből pozitív ionok a becsapódó oxigén ionok hatására kilökődhetnek. Ilyen lehet például valamely lágy fém, a szén, az üveggyapot vagy más vezető, illetve félvezető anyag. A 14 anód például készülhet bronzból, a 16 katód pedig alumíniumból. Mindenesetre szükség van egy pozitív ionokat kibocsátó forrásra, valamint egy 14 anódra és egy 16 katódra. A találmány szerinti berendezés ezeket a kívánalmakat vezető anyagokból lévő 14 anód és 16 katód formájában realizálja, melyek a mágneses mező által felgyorsított oxigén ionok becsapódásakor pozitív ionokat bocsátanak ki.

Működéskor, ahogy a 3. ábra is mutatja, a 60 generátor elektronika modul 62 és 64 kapcsolóval aktiválható. A 64 kapcsoló egy főtápkapcsoló, mely 66 szabályzó elektronika modult és 68 ventilátort aktivál. A 64 kapcsoló célszerűen pillanatkapcsoló, vagyis nem marad a “be” pozícióban. A 64 kapcsoló jelzi a 66 ’··:.·* .· !·· ··· .*·. .···· »··ι

-7szabályzó elektronika modulnak, hogy az indíthatja a 60 generátor elektronika modult, amely ezután aktiválja a 70 berendezést. Egy előre megválasztott idő elteltével a 60 generátor elektronika modul leállítja a 70 berendezést. A 68 ventilátor még egy időre bekapcsolva maradhat a rendszer tisztítására.

A tápfeszültséget vagy 72 telep vagy 75 egyenirányítóval egyenirányított 120 V-os váltakozó feszültségű 74 tápforrás szolgáltatja.

A 60 generátor elektronika modul nagy feszültséget, célszerűen körülbelül 20 kV-ot állít elő, mely a 70 berendezés 76 anódjára és 78 katódjára van kapcsolva. A 76 anód és a 78 katód nagy intenzitású villamos erőteret generál, mely nagy sűrűségű plazmamezőt hoz létre a 76 anód és a 78 katód között és környezetében. A plazmamező nagy intenzitású mágneses mezőt generál a 70 berendezés belsejében. A mágneses mező bekeríti és körülveszi a plazmamezőt, és végigfut a villamos mező hosszában. A mágneses mező polarizálja a beérkező kétatomos oxigént, mely azután oxigén ionokra bomlik a mágneses taszítás, a villamos gerjesztés és a nagy sebességű molekuláris ütközések miatt. A mágneses mező az oxigén ionokat a 76 anód és a 78 katód felé gyorsítja. Az oxigén ionok a 76 anódba és a 78 katódba csapódnak, s így a 76 anód és a 78 katód vezető anyagából pozitív ionok kilökődését okozzák. A plazmában ezek az ionok a gerjesztettség és a gerjesztéses ütközések magas szintjét érik el. Az oxigén ionok összekapcsolódnak egymással és a 76 anódból, illetve a 78 katódból kilökődött ionokkal, s így kialakítják a negatív töltéssel rendelkező három, négy és öt oxigénatomos molekulákat. Ezek a molekulák, mivel nagyobb momentummal rendelkeznek mint az egyes oxigén ionok, kiszöknek a plazmából és megindulnak a 78 katód felé. A töltéssel rendelkező molekulák áthaladnak a 78 katód nyílásain és kilépnek a 70 berendezésből.

A szakember számára nyilvánvaló, hogy számos változtatás és helyettesítés eszközölhető a fentiekben leírt előnyös kiviteli alakban anélkül, hogy eltérnénk a jelen találmány szellemétől és oltalmi körétől, amelyet a csatolt szabadalmi igénypontok rögzítenek.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Berendezés fertőtlenítő anyag előállítására kétatomos oxigénből, azzal jellemezve, hogy a berendezés tartalmaz egy első generáló eszközt mágneses tér generálására, amely első generáló eszköz lényegében állandó feszültségre van csatlakoztatva, egy második generáló eszközt plazmamező generálására, amely második generáló eszköz a lényegében állandó feszültségre van villamosán csatlakoztatva, ahol az első generáló eszköz alkalmas a mágneses mező olyan orientálására, hogy a kétatomos oxigén a plazmamező felé gyorsul, miközben oxigén ionokra ionizálódik, és a plazmamező úgy van elhelyezve és kialakítva, hogy befogja és körülzárja az ionizált oxigén ionokat amíg legalább egy részük összekapcsolódhat egymással, hogy kialakítsák a fertőtlenítő anyagot és ezáltal kilépjenek a plazmamezőből.
2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a plazmamezőben pozitív ionokat kibocsátó forrás van elhelyezve oly módon, hogy az oxigén ionok összekapcsolódhassanak a pozitív ionokkal, s így kialakítsák a [MO_X]' általános képletű molekulákat, ahol M pozitív ion, O oxigénatom és x egy szám, amelynek értéke legalább 3.
3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második generáló eszköz tartalmaz egy anódot, mely anód egy első fajta villamosán vezető anyagból készül, és egy katódot, amely az anódtól elkülönítve van elhelyezve és egy második fajta villamosán vezető anyagból készül, ahol a felgyorsított oxigén ionok becsapódásukkal az első és második fajta villamosán vezető anyagokból ionokat szabadítanak fel, majd ezekkel a plazmamezőben összekapcsolódnak.
4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második generáló eszköz tartalmaz egy katódot, mely több áteresztő nyílással rendelkezik, melyeken keresztül a fertőtlenítő anyag és az egyesült oxigén ionok ki tudnak jutni a berendezésből.
5. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második generáló eszköz tartalmaz egy anódot, mely több elektróddal rendelkezik, amely elektródok mindegyike rendelkezik egy első és egy második véggel, ahol az elektródok első végei egymással összekapcsoltak, második végei pedig egymástól el vannak választva.

··· ···

-9• ·* .· ··♦ ···· ··,· ζ \_φ·
6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második generáló eszköz tartalmaz egy anódot, mely több elektróddal rendelkezik, amely elektródok mindegyike rendelkezik egy első és egy második véggel és szélesebb az első végén és keskenyebb a második végén, ahol az elektródok első végei egymással összekapcsoltak, második végei pedig egymástól el vannak választva.
7. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második generáló eszköz tartalmaz egy anódot és egy katódot, mely az anódtól elkülönítve van elhelyezve, s így egy térköz jön létre köztük, továbbá egy eszközt a térköz beállítására.
8. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első generáló eszköz úgy hozza létre a mágneses mezőt, hogy az a plazmamezőt körülzárja.
9. Berendezés fertőtlenítő anyag előállítására kétatomos oxigénből, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy anódot és egy katódot, mely az anódtól elkülönítve van elhelyezve, s így egy térköz jön létre köztük, amely anód és katód egymással együttműködve plazmamezőt hoz létre az anód és a katód között, amikor az anódra és a katódra lényegében állandó feszültség van kapcsolva, amely plazmamező mágneses mezőt generál, amely alkalmas a kétatomos oxigén ionizálására és az oxigén ionoknak a mágneses mező által körülvett plazmamező felé történő gyorsítására, és amely plazmamező úgy van elhelyezve és irányítva, hogy alkalmas legyen a felgyorsított oxigén ionok befogására és bezárja az oxigén ionokat, amíg legalább egy részük egyesül egymással, hogy kialakítsák a fertőtlenítő anyagot és ezáltal kilépjenek a plazmamezőből·
10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az anód több elektródot tartalmaz, melyek mindegyike egy első és egy második véggel rendelkezik, ahol az elektródok első végei egymással összekapcsoltak, második végei pedig egymástól el vannak választva, és az anód elhelyezése olyan, hogy a második végek közelebb vannak a kátédhoz, mint az első végek.
11. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az anód több elektródot tartalmaz, melyek mindegyike rendelkezik egy első és egy második véggel és szélesebb az első végén és keskenyebb a második végén, és az elektródok első végei egymással összekapcsoltak, második végei pedig egymástól el vannak választva.

·· ·· · ·
12. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy eszközt a térköz beállítására.
13. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a katód több áteresztő nyílással rendelkezik, melyeken keresztül a fertőtlenítő anyag és az egyesült oxigén ionok ki tudnak jutni a berendezésből.
14. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az anód és a katód között áram folyik, amikor feszültséget kapcsolunk rájuk, és a berendezés tartalmaz egy a katód által hordozott eszközt az áram beállítására.
15. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a plazmamezőben pozitív ionokat kibocsátó forrás van elhelyezve, s így az oxigén ionok össze tudnak kapcsolódni a pozitív ionokkal, hogy létrehozzanak [MO_X] általános képletű, töltéssel rendelkező molekulákat, ahol M pozitív ion, O oxigénatom és x egy szám, amelynek értéke legalább 3.
16. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az anód egy első fajta villamosán vezető anyagból, a katód pedig egy második fajta villamosán vezető anyagból készül, a felgyorsított oxigén ionok becsapódásukkal ionokat szabadítanak fel az első és a második fajta villamosán vezető anyagból, mely ionok a plazmában az oxigén ionokkal összekapcsolódnak.
17. Eljárás [MO_X]' általános képletű, töltéssel rendelkező molekulák előállítására, ahol M villamosán vezető anyag pozitív ionja, O oxigénatom és x egy szám, amelynek értéke legalább 3, amely molekulák kétatomos oxigénből jönnek létre és fertőtlenítő anyagként használhatóak, azzal jellemezve, hogy plazmamezőt hozunk létre, a kétatomos oxigént ionokra bontjuk, az oxigén ionokat a plazmamező felé gyorsítjuk és az oxigén ionokat a plazmamezőbe bezárjuk, amely plazmamezőben a villamosán vezető anyag úgy van elhelyezve, hogy az oxigén ionok az anyagba csapódjanak és az anyagból felszabadítsák az pozitív ionokat, s ezáltal az oxigén ionok legalább egy része hozzákapcsolódik a pozitív ionokhoz, és így létrehozzák a töltéssel rendelkező molekulákat, melyek el tudják hagyni a plazmamezőt.
18. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a plazmamező létrehozásához egymástól térközzel elválasztott anódot és katódot alkalmazunk, amely anód több elektródból áll, amelyek egyik végükön össze vannak kapcsolva egymással, másik végükön pedig egymástól el vannak választva, és az elektródok ···· ···· másik vége a katód felé van irányítva, továbbá az anódra és katódra lényegében állandó feszültséget kapcsolunk.
19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszültség megközelítőleg 20 000 V.
20. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oxigén ionok gyorsításához olyan irányítású mágneses mezőt hozunk létre, hogy az oxigén ionok a plazmamező felé gyorsuljanak.