HUT68430A - Process for reversible transformation of hydrocarbons - Google Patents

Description

A találmány tág értelemben vegyi anyagok alkalmazására, szállítására, tárolására, kinyerésére és újra felhasználására vonatkozik. Közelebbről a találmány tárgya eljárás szerves vegyületek olyan formában történő reverzibilis átalakítására, mely forma azután megfelelően kezelhető és amelyből a szerves vegyületek könnyen kinyerhetők.

A találmány szerinti eljárás jól alkalmazható - de alkalmazása nem korlátozódik - természetes vagy szintetikus folyékony szénhidrogének és/vagy származékaik kinyerésére és újrafelhasználására, és várhatóan különösen előnyösen alkalmazható kifolyt olajból szénhidrogének kinyerésére.

Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az olajszállító tankhajók balesete következtében kiömlő nyersolaj visszanyerésére nincs hatásos eljárás. Az Exxon Valdez katasztrófa, amelynél 40 millió liter nyersolaj jutott az óceánba, és a még közelebbi Mega Borg katasztrófa, amelynél hasonlóan, több mint 11 millió liter olaj ömlött ki, illusztrálják a probléma nagyságrendjét. Az Exxon Valdez esetében a tankhajó tulajdonosai a pénzügyi veszteségen kívül, amit a kitermelt olaj elvesztése okozott, több mint 2 milliárd US dollárt költöttek arra, hogy megpróbálták a kiömlött olajat feltakarítani, és várhatóan még legkevesebb mint 1,5 milliárd US dollár büntetést is ki kell fizetniük.

A kiömlött olaj feltakarítására jelenleg ismert eljárások a következők:

1. olaj-lefölöző csónakok és elszigetelő barikádok alkalmazása;

- 3 • · ····

2. a lebegő olaj kémiai diszpergálószerekkel történő bombázása; és

3. biokezelés, amelynél olaj-emésztő baktériumot szórnak az olajra.

A jelenleg ismert módszerek egyike sem tekinthető megfelelőnek azonban, ha nagy mennyiségű olaj ömlött ki, hiszen nyilvánvalóan ilyen módszerekkel nagy mennyiségek nem gyűjthetők össze, vagy diszpergálhatók. Ennek következtében a környezetszennyeződés a kijutás után még évekkel később is folytatódik.

Hátrányos továbbá, hogy a leginkább használt kémiai diszpergálószereket alkalmazó eljárásban az alkalmazott detergensek nem távolítják el a kiömlött olajat, hanem csak egyszerűen csökkentik az olaj folt nagyságát. így az csak látszólag kisebb és veszélytelenebb a környezetre, az igazság az, hogy a környezetre továbbra is káros. Az adott területen feleslegben alkalmazott detergens pedig maga is környe z ets z ennye z ő.

Egy másik terület, ahol a vegyületek különösen a folyékony szerves vegyületek, ellenőrzött kezelésére szükség van, a mérgező hulladékok kidobása és tárolása. Jelenleg a mérgező hulladékokat általában gyűjtőtartályokban tárolják, amelyeket a talajon elégetnek. Jól tudott, hogy a gyűjtőtartályok megsérülhetnek, rozsdásodhatnak vagy más okok következtében kilyukadhatnak, és így veszélyes anyagok szivároghatnak ki a környezetbe.

Az olajkút tüzek úgyszintén példázzák, hogy milyen rendkívül nehéz szerves vegyületek - ebben az esetben égő • ·

- 4 szénhidrogének - kézbentartása; a tüzek kioltása akár több hónapot is igénybevehet. Ezekben az esetekben a fő probléma a tűzzel együttjáró intenzív hő, amely a maradék olaj és azzal együttjáró illó komponensek újra gyúlását okozhatja.

Az ilyen problémák kiküszöbölésére a technika állásából ismert megoldások magukba foglalják hűtőközegek, mint például szilárd vagy folyékony szén-dioxid és folyékony nitrogén alkalmazását a vizen lévő olaj foltokra, abból a célból, hogy az olajat szilárddá tegyék, illetve, hogy mozgását befolyásolni tudják.

Más ismert eljárásokban szilárd anyagokat alkalmaznak a kiömlött folyékony szénhidrogének abszorbeálására. Ilyen anyagok a szalma, újságpapír, kiterjesztett perlit és különböző összetételű és konfigurációjú polimerek.

A polimerek alkalmazásánál felismerték, hogy számos szénhidrogén polimer befolyásolja a folyékony szénhidrogént - amelyben oldva van - viszkozitás! jellemzőit. A polimer koncentrációtól függően a folyadék viszkozitását változtatni lehet a viszkozitás-csökkentéstől a viszkozitás növeléséig egészen egy gumiszerű fél-szilárd vagy szilárd forma kialakulásáig.

Mindazonáltal azt is felismerték, hogy a nagy molekulatömegű polimerek nagyon lassan oldódnak, és így az eljárásokban a polimert és a szénhidrogént környezeti és viszonylag emelt hőmérsékletek közötti hőmérsékleten érintkeztetik. Mivel számos gumiszerű polimeres anyag viszonylag lágy és rugalmas, ezeket rendkívül nehéz, sőt gyakran lehetetlen szétaprítani.

Az US 4 420 400 számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárásban a folyékony szénhidrogének testesítésére abban egy megfelelő polimert oldanak fel viszkozitásának jelentős növelésére, és ily módon a folyékony szénhidrogént fél-szilárd géllé vagy gumiszerű szilárd anyaggá alakítják. Az eljárás sikeres gyakorlati kivitelezésénél szükséges, hogy a polimer kriogénesen legyen aprítva és a szénhidrogénhez egy kriogén hűtőközeggel együtt legyen alkalmazva. Az aprítást oly módon oldják meg, hogy egy polimer lemezt kriogénesen lehűtenek, majd kisebb darabokra vágnak. Az eljárásban előnyösen viszonylag nagy molekulatömegű, legalább 1 000 000 molekulatömegű polimereket alkalmaznak.

A PCT/US86/02638 számú nemzetközi szabadalmi bejelentésben stabil, nem agglomerálódó és gyorsan oldódó részecske formájú polimer készítmények előállítását ismertetik. Az eljárás során a polimert üvegesedési hőmérséklete alá hűtik egy inért kriogén hűtőközeg alkalmazásával, majd a hűtött és törékeny polimert aprítják. Az így kapott polimer részecskéket üvegesedési hőmérsékletük alatt tartják és egy finom eloszlású szilárd bevonószerrel elegyítik. A bevonószernek szilárdnak kell lennie és követelmény, hogy a polimerrel ne lépjen reakcióba. További követelmény, hogy közepes részecskeátmérője a polimer közepes részecskeátmérőjének egytizedénél kisebb legyen. A bevonószer részecskéket és a polimer részecskéket, miközben az elegy hőmérsékletét a polimer üvegesedési hőmérséklete fölé melegítik, fizikailag összekeverik, ily módon minden egyes polimer részecske körül a bevonószer többrétegű héjat képez.

• · «

Ezek a törekvések kiömlött olaj-foltok kezelésére jelentős hátrányokkal rendelkeznek, beleértve a bonyolult reakciókörülményeket, a lassú feloldódási időket, az alacsony hőmérsékletek szükségszerűségét, a felhasználás előtt a komponensek nyomásálló tartályban történő tárolását, és ennek következtében költséges szállítását.

Célúi tűztük ki a fent említett problémák egyikének vagy mindegyikének a leküzdését vagy legalábbis enyhítését. Célunk volt, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amely nemcsak, hogy alkalmas a szénhidrogének és egyéb vegyületek alkalmazására, szállítására, tárolására, kitermelésére és újra felhasználására, hanem egy hasznos végterméket is szolgáltat, amely tovább dolgozva termékekké vagy ilyen termékek prekurzoraivá jelentős kereskedelmi értékkel is bír.

Felismertük, hogy ha egy szénhidrogén(eke)t egy vagy több meghatározott reagenssel érintkeztétünk, egy abszorbenst állíthatunk elő, amely abszorbeálja lényegében az összes szénhidrogén(eke)t és egy olyan termékké alakul, amelynek rugalmasságát könnyedén szabályozni lehet az elasztikustól, a viszkózus folyadékon át a plasztikus vagy törékeny, szilárd formáig hatásos és gyors módon és amelyből az eredeti szénhidrogént könnyedén vissza lehet nyerni.

Célkitűzésünket egy olyan eljárás kidolgozásával valósítottuk meg, amely eljárásban egy szénhidrogént vagy származékát reverzibilisen átalakítunk oly módon, hogy (a) a szénhidrogént vagy származékát egy első reagenssel érintkeztétjük; és (b) ezután a kapott elegyet legalább egy második • · ····· · « · • · · · · · · ♦ · ····· · · ··«· ·· · ···· ·

- 7 reagenssel érintkeztetjük;

oly módon, hogy lényegében az összes szénhidrogén vagy származéka és az első és második reagens egy előre meghatározott rugalmasságú homogén termékké alakul, melynek rugalmasságát az első és második reagens megválasztásával lehet szabályozni.

Bár a találmány szerinti eljárásban a szénhidrogének általában folyékonyak, ez nem alapvető követelmény a találmány szerinti eljárás sikeres megvalósításában. így a szénhidrogén lehet szilárd, folyékony vagy egy megfelelő közegben oldott vagy bezárt gáz. A szénhidrogén lehet vízben oldódó vagy oldhatatlan, bár a legjobb eredményeket olyan szénhidrogének esetében kapjuk, amelyek vízben oldhatatlanok. Szénhidrogénként előnyösek az éterek; kőolaj alapú folyadékok, beleértve a kerozint, petróleumot, nyersolajat; aromás vegyűletek, mint például toluol; ketonok, mint például metil-(i-butil)-keton; természetes és finomított állati-, ásványi- és növényi olajok, mint például napraforgóolaj.

A találmány szerinti eljárásban első reagensként előnyösen egy részben oldhatatlan, de a szénhidrogénben vagy származékában oldódó szerves- vagy szervetlen savat, sót vagy bázist alkalmazunk.

Még előnyösebben egy szerves savat alkalmazunk, ami egy zsírsav, mint például sztearinsav, palmitinsav vagy levulinsav.

A találmány szerinti eljárásban a második reagens kiválasztása a kívánt végterméktől függ. így, ha granulátum formájú végtermék a cél, második reagensként előnyösen egy • · · · · ·· ···· • · · * · · · • · · · « · · • · ····· · · • · · · · · ··«« · alkáliét alkalmazunk; ha egy fél-rugalmas termék a cél, akkor második reagensként egy latex- vagy elasztomer oldatot alkalmazunk; és ha még elasztikusabb termék a cél, akkor a latex- vagy elasztomer-oldat adagolása után egy vizes acetát-oldatot is adagolunk.

Még előnyösebben második reagensként, mint alkálidként ammóniát, nátrium-hidroxidot, nátrium-karbonátot, nátrium-hidrogén-karbonátot vagy egy szerves alkalikus reagenst alkalmazunk; latexként Latex kereskedelmi néven hozzáférhető terméket, amelynek latex-tartalma egy vizes bázisban körülbelül 60 tömeg% és pH-értéke megközelítőleg 10, alkalmazunk; és acetátként bármilyen szerves- vagy fém-acetátot, így például ammónium-acetátot vagy cink-acetátot alkalmazunk.

Jól ismert, hogy a szénhidrogén alapú termékek a mai kereskedelmi világban nagy részt foglalnak el és előre látható, hogy a találmányunk szerinti eljárás számos területen hasznosan alkalmazható. így anélkül, hogy a találmányunk szerinti eljárás alkalmazhatóságát korlátozni kívánnánk, az alábbiakban felsoroljuk azokat a területeket, amelyeken a találmányunk szerinti eljárás különösen hatásosan alkalmazható:

a) különböző, a napjainkban mindennapos használati tárgyak készítésénél felhasznált műanyagok előállításánál alkalmazott szilárd vagy viszkózus folyékony vegyületek gyártásában.

b) Illékony, nem stabil, környezeti hatásokra érzékeny vagy mérgező szénhidrogének tárolásához és/vagy szállításához egy megfelelő, kényelmes és biztonságos módszer kidől·· · »···· «· · • · · · « * t • · ····« · · ···· · * · ···· ·

- 9 gozásában.

c) Egy eszköz a folyékony szénhidrogén vegyületek hatásos '•feltörlésére.

d) Egy eszköz a folyékony szénhidrogén vegyületek sérült tárolóinak vagy lyukas tárolóinak a lezárására.

e) Egy eszköz az illó, folyékony szénhidrogének átalakítására kevésbé illó és ily módon könnyebben kezelhető vegyületekké.

Ezen belül egy lehetséges felhasználási mód szilárd üzemanyagok előállítása. Ennél a megvalósítási módnál a gázformájú szénhidrogének közvetlen felszabadulását szabályozni lehet, és ily módon például a hagyományos porlasztó - ami szükséges a hagyományos folyékony szénhidrogén üzemanyagok elpárologtatásához - alkalmazását el lehet hagyni.

f) Egy módszer a folyékony szénhidrogének viszkozitásának a növelésére.

g) Egy módszer a folyékony szénhidrogének törékeny, szilárd anyagokká, és ha szükséges a törékeny, szilárd anyagok kevésbé törékeny és/vagy plasztikus vagy rugalmas vegyületekké történő alakításában.

h) Egy módszer a talajra vagy vízbe baleset következtében kiömlő vagy kijutó folyékony nyersolaj vagy egyéb folyékony szénhidrogének összegyűjtésének a megkönnyítésére. így nagymértékben csökkenti az ilyen kiömlött anyagok által okozott környezet károsodását, szennyeződését.

Előnyösen a találmány szerinti eljárás ilyen célú megvalósítási módjánál a szénhidrogént úgy módosítjuk, hogy egy rugalmas vegyületet állítunk elő, ami azután könnyedén • · · • 4 ·« · 44· • ••44 4· • 444« *« • 4 4 4 4 · 4 ·« • · · · 44 · · · · ··

- 10 összegyűjthető a vízből a nagy számban ismert megfelelő módszerek bármelyikével. Ilyen módszerek lehetnek a víz felszínéről a rugalmas anyag lehúzása, lenyomása vagy lefölözése, vagy két tartály között csatlakozó tüskés kerekek alkalmazásával a rugalmas anyag feltekerése.

Ennek a megvalósítási módnak az egyik módosítása az, amikor az olaj-foltnak csak a kerületét kezeljük, és ily módon a maradék kezeletlen szénhidrogén körül egy visszatartó gátat állítunk elő, és ily módon kiküszöböljük a mesterséges határolók vagy gátak alkalmazását.

i) Egy rendszer, amit tartályhajókon szállítunk vagy a helyszínen tárolunk, hogy megakadályozzuk a súlyos olaj vagy hasonló termékek kifolyását vagy kiszivárgását, és alkalmazhatunk egy ilyan kifolyások vagy kiszivárgások semlegesítésében és feltisztításában vagy összegyűjtésében.

j) Egy módszer levegő vagy egyéb gázok egy mátrix formába történő bezárására habok képzése céljából.

k) Egy eljárás olajkút tüzek és ehhez hasonló tüzek kioltására .

Ennél a megvalósítási módnál az első reagenst az olajkútba egy megfelelő helyen, a lángfront alatt beinjektáljuk, majd a második reagenst az első reagens fölött pár méterrel, de még mindig a lángfront alatt injektáljuk be. Az első és a második reagens megfelelő megválasztásával a kapott homogén termék gyertyaszerű konzisztenciájú lehet, ami sokkal alacsonyabb hőmérsékleten ég, mint a nem kezelt olaj, és ami ily módon sokkal könnyebben kioltódik. Ebben az eljárásban égésgátló szert is adagolhatunk, ami tovább segíti a • · · · • * • ·· · ♦ * • « ····· · · ··*· ·· · ···· ·

- 11 tűz kioltását. Az égésgátló szert adagolhatjuk az első és/vagy második reagenssel egyidejűleg, vagy elkülönítve az első reagenst követően.

A találmány tárgya továbbá eljárás végtermék kialakítására, amely eljárás során

a) egy szénhidrogént vagy származékát a fentiekben ismertetett eljárással reverzibilisen átalakítunk; és

b) a kapott terméket tovább módosítjuk a cél végtermék előállítására.

A további módosítás magában foglalhatja egy sor megfelelő anyag adagolását abból a célból, hogy kötő-, szerkezetképző-, úsztató- vagy égésgátló közeget állítsunk elő. Ilyen adalékanyagok, például a szénpor, agyagok, homok, égésgátlószerek, természetes- és mesterséges szálak, keményítő- és lágyítószerek, töltőanyagok, színezőanyagok, erősítőanyagok és tartósítószerek.

Bár nem kívánjuk magunkat kizárólag erre az elméletre korlátozni, úgy tűnik, hogy a találmányunk szerinti eljárás sikere abban van, hogy a második reagens beadagolása után egy nagy térfogatú, finom eloszlású abszorbens csapadék képződik, amely azután készségesen abszorbeálja a szénhidrogént. A legjobb eredményeket akkor kapjuk, ha víz nagy mennyiségben van jelen, amely magyarázatul szolgálhat arra, hogy a találmányunk szerinti eljárás különösen alkalmas vizen lévő olajszennyeződésekből a szénhidrogének visszanyerésére.

A találmányunk szerinti eljárás előnyös megvalósítási módjait a következő példákkal illusztráljuk.

·· ·· · · · «··« • · · ♦ · · · • β ··«·«· · ···· ·· · ·«·« ·

1. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g ammónium-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g sztearinsavat és 10 g nyersolajat tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után koherens termék alakul ki, ami ezt követően rugalmas szilárd formájú termékké alakul.

2. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g palmitinsavat és 10 g petróleumbenzint tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas termék alakul ki.

3. példa g sztearinsavat 20 g petróleumbenzinnel elegyítünk. Az elegyet nátrium-hidroxiddal semlegesítjük. Az elegy gyorsan pasztaformájúvá alakul, amely forma az összes benzint tartalmazza. Állás közben a benzin elpárolog kis mennyiségű száraz sztearát por marad vissza.

4. példa

A 3. példát ismételjük meg, azzal az eltéréssel, hogy a nátrium-hidroxid helyett ammónium-hidroxidot vagy nátrium—hidrogén-karbonátot alkalmazunk.

5. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g ammónium-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g sztearinsavat és 10 g petróleumbenzint tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte • · ·· ····· ·« « • · · · · · · • · ······ · •♦♦· ·· · ···· ·

- 13 után koherens termék alakul ki, ami ezt követően rugalmas szilárd formájú termékké alakul. Hosszú időn át történő állás közben a benzin elpárolog.

6. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g palmitinsavat és 10 g nyersolajat tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas termék alakul ki.

7. példa g sztearinsavat 20 g nyersolajjal elegyítünk. Az elegyet nátrium-hidroxiddal semlegesítjük. A nyersolaj gyorsan pasztaformájúvá szilárdul.

8. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g palmitinsavat és 10 g napraforgóolajat tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas, könnyen kezelhető termék alakul ki.

9. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g palmitinsavat és 10 g étert tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas, termék alakul ki.

10. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet • · ·· szobahőmérsékleten 1 g sztearinsavat és 10 g kerozint tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas, termék alakul ki.

11. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g palmitinsavat és 10 g toluolt tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas, termék alakul ki.

12. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g palmitinsavat és 10 g MIBK-t tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas termék alakul ki.

13. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g magnézium-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g sztearinsavat és 10 g petróleumbenzint tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas termék alakul ki.

14. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g nátrium-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g olajsavat és 10 g petróleumbenzint tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas termék alakul ki.

• · · ····· « · · • ·♦ » « 9 · • · ····· · » •·♦· ·· · ···. «

15. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g ammónium-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g palmitinsavat és 10 g petróleumbenzint tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas termék alakul ki.

16. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g ammónium-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g sztearinsavat és 10 g nyersolajat tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után koherens termék alakul ki, ami ezt követően rugalmas szilárd formájúvá alakul.

17. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g ammónium-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g olajsavat és 10 g nyersolajat tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után koherens termék alakul ki, ami ezt követően rugalmas szilárd formájúvá alakul.

18. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g olaj savat és 10 g napraforgóolajat tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas, termék alakul ki.

19. példa g olajsavat 20 g petróleumbenzinnel elegyítünk. Az • * ····» ·« 9 • ·· · * * * • · >44444 4 ·*·· ·· 4 4**4 4

- 16 elegyet nátrium-hidroxiddal semlegesítjük. A benzin gyorsan pasztaformájúvá szilárdul.

20. példa g sztearinsavat 20 g petróleumbenzinnel elegyítünk. Az elegyet nátrium-hidroxiddal semlegesítjük. A benzin gyorsan pasztaformájúvá szilárdul.

21. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g cink-acetáttal és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g palmitinsavat és 10 g petróleumbenzint tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas termék alakul ki.

22. példa g Kereskedelmi Latex oldatot (60% Latex) összekeverünk 1 g ammónium-acetáttal, 2 g GUARD” tűzkioltó porral és 10 g vízzel, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 g sztearinsavat és 10 g nyersolajat tartalmazó oldathoz adjuk. Néhány másodperc eltelte után rugalmas termék alakul ki. A rugalmas termék gázláng hatására gyulladás nélkül megolvad.

A fenti példákban kapott termékekből az eredeti szénhidrogént könnyen visszanyerhetjük a homogén termék egyszerű bepárlásával, desztillációjával vagy újra oldásával.

Az 1-21. példákban kapott homogén termékek gázláng hatására gyertyaszerű lánggal égnek. Ezt a gyertyaszerű lángot könnyen kiolthatjuk.

A találmányunk szerinti eljárást megfelelően alkalmazhatjuk szerves vegyületek széles sorában, a vegyületek szilárd vagy pasztaszerű anyaggá történő gyors átalakítására. A reak···· • · · · · ·· • · · · · · · • ·· · · · · • · ····«· · ··*· ·· « ···« ·

- 17 ciótermékek nem folynak és mintegy szilárd anyag rakhatók, lapátolhatok és kezelhetők. A termékek egyszerűen kezelhetők abból a célból, hogy az eredeti folyékony anyagokat az eredeti állapotukban nyerjük ki belőlük. Fentiek ismeretében nyilvánvaló, hogy a találmányunk szerinti eljárás nagyon nagy jelentőséggel bír a veszélyes folyadékok szállításánál és tárolásánál a biztonság megteremtésében. A szilárd közeg vagy forma csökkenti az eltört tartályokból kiömlő rakomány elcsúszásának, folyásának és súlyos szennyeződésének a veszélyét. Ha ilyen kiömlések mégis előfordulnak, akkor a szilárd termékek sokkal könnyebben eltávolíthatók és az értékes folyékony anyagok megmenthetők. A találmány szerinti eljárással megakadályozhatjuk, hogy éghető és toxikus folyékony szennyeződések kerüljenek ki a környezetbe, folyjanak a talaj vízrendszerébe vagy diszpergálódjanak a tavakban.

A vízben oldhatatlan vagy vízzel nem elegyedő szerves reagensek gyors átalakítása egy könnyű tömegű szilárd anyaggá, lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti eljárást folyékony szénhidrogén kiömlések, így elsősorban nyersolaj és kőolaj termékek talajra vagy vízre kerülése esetében, a feltisztítás folyamán alkalmazzuk. A kémiai reagenseket levegőből vagy hajóról a kifolyt szénhidrogén folt felszínére szórhatjuk, ott néhány percen át állni hagyjuk, és amikor megszilárdult lebegő, szilárd tömeggé, ezt a víz vagy a föld felületéről lehúzhatjuk, lenyomhatjuk, lefölözhetjük vagy feltekercselhetjük és megfelelő szennyeződésgyűjtő helyre távolíthatjuk.

A fenti példákkal illusztráltuk a találmány szerinti eljárás megvalósítását és előnyeit, a példákat módosíthatjuk

- 18 a következő igénypontokkal definiált találmány oltalmi körén belül.

Claims (19)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás egy szénhidrogén vagy származékának reverzibilis átalakítására, azzal jellemezv e, hogy (a) a szénhidrogént vagy származékát egy első reagenssel érintkeztetjük; és (b) ezután a kapott elegyet legalább egy második reagenssel érintkeztetjük;

   oly módon, hogy lényegében az összes szénhidrogént vagy származékát és az első és második reagenst egy előre meghatározott rugalmasságú homogén termékké alakítjuk, melynek rugalmasságát az első és második reagens megválasztásával szabályozzuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, az- zal jellemezve, hogy a legalább egy második reagenssel történő érintkeztetés után egy csapadék képződik, amely abszorbeálja a szénhidrogént homogén termék kialakulása közben.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogén nagy feleslegben lévő vízzel van éritkezésben.
4. 4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy első reagensként egy vízben oldhatatlan de a szénhidrogénben vagy származékában oldható szerves savat alkalmazunk.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, az ·· ·«· • · · · « · • ♦····«· · ♦·»· ·4 4 <··«· · zal jellemezve, hogy szerves savként egy zsírsavat alkalmazunk.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, az- zal jellemezve, hogy zsírsavként sztearinsavat, olajsavat, palmitinsavat vagy levulinsavat alkalmazunk.
7. 7. Az 1.-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy második reagensként egy alkálit vagy egy latex oldatot alkalmazunk.
8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, az- zal jellemezve, hogy latex oldatként egy acetátot is tartalmazó oldatot alkalmazunk.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, az- zal jellemezve, hogy acetátként cink-, magnézium- vagy nátrium-acetátot tartalmazó latex oldatot alkalmazunk.
10. 10. A 8. igénypont szerinti eljárás, az- zal jellemezve, hogy acetátként ammóniumacetátot tartalmazó latex oldatot alkalmazunk.
11. 11. A 7. igénypont szerinti eljárás, az- zal jellemezve, hogy alkáliként nátriumhidroxidot, nátrium-karbonátot, nátrium-hidrogén-karbonátot vagy egy szerves alkalikus reagenst alkalmazunk.
12. 12. Eljárás végtermék kialakítására, az- zal jellemezve, hogy (a) egy szénhidrogént vagy származékát az l.-ll. igénypontok bármelyike szerinti eljárással reverzibilisen átalakítunk; és (b) a kapott terméket tovább módosítjuk a végtermék ·* ·· t ·· ···!

    • ••«I « · · • · · · « « » • · ♦ ···· · · ··»· «« 4 · «44 4 kialakítására.
13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, az- zal jellemezve, hogy a további módosítás folyamán a következő anyagok közül legalább egyet adagolunk: szénpor, agyagok, homok, égésgátlók, természetes- és mesterséges szálak, keményítő- és lágyítószerek, töltőanyagok, színezőanyagok, erősítőanyagok és tartósítószerek.
14. 14. Eljárás lyukas vagy károsult folyékony szénhidrogén tartály lezárására, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogént az l.-ll. igénypontok bármelyike szerinti eljárással nem-folyó termékké reverzibilisen átalakítjuk.
15. 15. Eljárás vízből egy folyékony szénhidrogén kimentésére azzal jellemezve, hogy (a) a szénhidrogént az l.-ll. igénypontok bármelyike szerinti eljárással rugalmas homogén termékké reverzibilisen átalakítjuk; és (b) a homogén terméket a vízből kinyerjük.
16. 16. Eljárás olajkút tüzek elfojtására, az- zal jellemezve, hogy az olajkútban égő szénhidrogént az l.-ll. igénypontok bármelyike szerinti eljárással reverzibilisen átalakítjuk oly módon, hogy az első reagenst az olajkútba egy megfelelő helyen a láng front alatt injektáljuk be.és a második reagenst az első reagens fölé de a lángfront alatt injektáljuk be homogén termék kialakítására.
17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az első reagenssel és/vagy a második reagenssel egyidejűleg egy égésgátló szert adagolunk, vagy az első reagens után külön egy égésgátló szert adagolunk.

    ···!
18. 18. Homogén termék, azzal jellemez- v e, hogy az 1.-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárással van előállítva.
19. 19. A 18. igénypont szerinti homogén termék, azzal jellemezve, hogy egy szilárd üzemanyag.