HUT67879A

HUT67879A - A method and device for the biological control of insects

Info

Publication number: HUT67879A
Application number: HU9300481A
Authority: HU
Inventors: Haim B Gunner; Fernando Agudela-Silva; David W Miller; Meir Broza
Original assignee: Ecoscience Corp
Priority date: 1990-08-23
Filing date: 1990-09-14
Publication date: 1995-03-22
Also published as: WO1992003055A1; US5189831A; BR9008037A; JPH06503800A; AU6529590A; KR970010052B1; AU656125B2; CA2089879A1; KR930701110A; EP0544661A1; HU9300481D0

Description

Szabadalmi bejelentésünk a 07/572 486 és 07/324 461 számú amerikai egyesült államokbeli bejelentésekhez kapcsolódó CIP-bejelentés.

A találmány biológiai rovarirtásra, ezen belül egy fertőző kamrában entomopatogén gomba alkalmazásával megvalósított biológiai rovarirtásra alkalmas eszközre és eljárásra vonatkozik.

Számos rovar okoz nagymértékű mezőgazdasági veszteséget vagy terjeszt emberek vagy állatok között különböző betegségeket. Az ilyen rovarok elleni védekezés többnyire a rovarirtó szerekkel megvalósított védekezésre korlátozódik. Ezek a rovarirtó szerek azonban nagyon költségesek, és általában, főleg ha rövid hatásidejűek, a környezetre is veszélyesek. Emellett a kezelt rovarok között kialakulnak a rezisztens törzsek, ami nagy mennyiségű és különböző kemikáliák alkalmazását teszi szükségessé. A kémiai rovarirtó szerek alkalmazása a természetes biológiai szabályozók nem szándékolt pusztulását is eredményezi.

A rovarok elleni védekezésben szokásosan alkalmazott nagyon mérgező kémiai rovarölő szerek lehetséges alternatívái a rovarkórokozók. Ezek egyik legígéretesebb csoportját a rovarok elleni védekezésben biológiai szerként alkalmazható gombák alkotják.

A gombák vagy egysejtű szervezetek vagy soksejtű kolóniák. A gombák eukarióta szervezetek, ezért a baktériumoknál jobban, a fejlettebb növényeknél kevésbé differenciáltak. A gombák nem képesek a fény energiaforrásként való hasznosítására, ezért szaprofiták vagy paraziták.

A gombák fejlődése és reprodukciója általában olyan vegetatív vagy ivartalan reprodukció, amely magában foglalja a spóraképződést és a spórák csíraképződését. Az ivartalan spórák vagy konidiumok a csúcsoknál és a multicelluláris kolóniák elágazó rostos szerkezeteinél, a hifák oldalai mentén alakulnak ki. Megfelelő környezetben a konidium csírázásnak indul, és nagyobb csíragumókká alakul át. A csíragumók azonnal hifákká, ezek pedig kolóniákká alakulnak át.

A bizonyos fajta rovarokra fertőző hatású gombák egyik példája a Metarhizium anisopliae. A gomba rovarkártevőkre való alkalmazása különböző eljárásokkal, például közvetlen permetezéssel, fecskendezéssel vagy a rovarkártevő lakóhelyéül vagy táplálékául szolgáló növényre való alkalmazásával történhet. Ez a gomba néhány rovarfajtára alkalmazva halálos fertőző hatást mutat. Bizonyos fajtáknál a fertőzött egyedek kolóniájuk nem fertőzött tagjait is megfertőzték. A Metarhizium anisopliae az egyik legszélesebb körben tanulmányozott gomba a biológiai rovarirtás területén.

A rovarokra ártalmas hatású gombákkal kapcsolatos eddigi kutatási eredmények alkalmazásának korlátja többnyire az, hogy a kísérleteket a rovarok tényleges előfordulási helyétől teljesen különböző laboratóriumi körülmények között végezték. A kezelt rovarok többnyire úgy pusztultak el, hogy etetéssel vagy fecskendezéssel annyi spórát alkalmaztak, amennyi önmagában is toxikus lehetett. Más esetben úgy jártak el, hogy a rovarokat nagy mennyiségű gombaspórát tartalmazó vizsgálócsőben megforgatva fertőzték meg. Ezek az eljárások nagyüzemi eljárásként teljesen használhatatlanok.

Ezen túlmenően a hatósági előírások is megnehezítik az olyan gomba rovarölő szer regisztrálását, amely a rovarokkal fertőzött területen, gyakorlatilag emberek és élelmiszerek fertőzési veszélye mellett véletlenszerű és nagy mennyiségű spórát bocsátanak ki.

Eddig még nem fejlesztettek ki rovarok fertőzésére alkalmas^ megbízható és gyakorlatban alkalmazható módszert, amely biztosítaná a gomba oltóanyag nagy területen való szétoszlatását.

A Blattella germanica (német svábbogár) és a Periplaneta americana (amerikai svábbogár) az egész világon elterjedt rovarkártevő. Ezek a rovarok számos humán betegség bacilusgazdáinak tekinthetők. Néhány irodalmi helyen az M. anisopliae alkalmasságát svábbogár fertőzésre ismertetik. S.G.S., J. Invertebr. Pathol. (46)3, 312-319, (1985) irodalmi helyen például azt ismertetik, hogy a Periplaneta americana az M. anisopliae conidium hatására védelmi reakciót (csomóképződés) mutat. Ezen túlmenően az entomopatogén gombákkal való érintkezés nem minden rovarfajtára fertőző.

A közegészségügyi szempontokból a házilégy elleni védekezés az egész világon fontos gazdasági probléma. A házilégy, amint azt a Bida Wid, S.P., J.I. Braim és R.M. Matossian, Ann. Trop. Med. Párásítói. 72(2): 117-121 (1978) irodalmi helyen ismertetik, számos humán kórokozó mechanikus hordozója. A légy emellett az embert, a szarvasmarhát és a baromfit is nagymértékben zavarja; emiatt például a haszonállatok az evéssel kevesebb időt töltenek, és ezért csökken táplálék hasznosításuk.

Az irodalmi áttekintés azt mutatja, hogy az M. domestica elleni védekezéshez potenciálisan nem áll rendelkezésre megfelelő kórokozó. A házilégy kórokozókkal foglalkozó hatalmas irodalmi anyag gyakorlati hasznosíthatóság nélkül ismerteti a rovarok elpusztítására végzett laboratóriumi kísérleteket. A legtöbb gombás légyfertőzés, amint azt Zuberi és munkatársai a Pakistan J. Sci. Ind. Rés. 12, 77-82 (1969) irodalmi helyen ismertetik, ártalmatlan. A szerzők M. domestica lárva és felnőtt egyedekből Aspergillus niger, A. flavus, A. ustus és Mucor racemosus gombákat izoláltak. Ezek a légypopulációkra nem fejtettek ki jelentős hatást.

A felnőtt házilégy bizonyos laboratóriumi körülmények között, megfelelő gombákkal elpusztítható. így például az M. domestica Aspergillus flavus-szal megbetegíthető, ha a rovart nagy koncentrációjú (lxl0⁹-ig terjedő) gombaspórával megetetjük. Ebben az esetben a betegséget feltehetően a spóraméreg okozza. A halálozási arány 7 nap után 57 %, és 11 nap múlva 100 %. 7 nap múlva is 100 % pusztulás érhető el, ha a legyeket az Amonker és Nair, J. Invertebr. Pathol. 7: 513-514 (1965) és Dresner, J.N.Y. Entomol. Soc. 58: 269-279 (1950) irodalmi helyen ismertetettek szerint érzéstelenítik, és gombaspórákkal érintkeztetik. Szerzők azt is ismertetik, hogy ha az M. domestica-t a tápközegben lévő Beauveria bassiana csírázó konidium porral fertőzik, a rovarból a gomba izolálható. A gomba akkor is fertőző hatású volt a legyekre, ha a rovarokat egy tál, gombakonidiumot tartalmazó tejjel etették.

D.C. Rizzo a J. Invert, Pathol. 30, 127-130 (1977) iro dalmi helyen a Metarhizium anisopliae vagy Beauveria bassina gombákkal fertőzött legyek pusztulását ismerteti. Azt tapasztalta, hogy a fertőzéstől a rovar elpusztulásáig eltelt idő független a gombatenyészet korától. A legyeket úgy fertőzték, hogy 10 percen át egy négyhetes, ferdesíkú gombatenyészeten addig hengergették, amíg a rovar teljesen érintkezett a spórákkal, majd nedves kamrában tartották. A szerző a 127. oldalon megjegyzi, hogy ezen kórokozókról mindezideig nem ismertették, hogy a természetes légypopulációkban mikózist okoznának”.

1990-ben azonban D.C. Steinkraus és munkatársai J. Med. Entomology 27(3), 309-312. irodalmi helyen azt ismertetik, hogy egy New York-i tejtelepen Beauveria bassianá-val fertőzött Musca domestica L.-t találtak, de csak 1 %-nál kisebb mennyiségben (31165-ből 28). A gomba a laboratóriumban tenyésztett legyekre fertőző volt, de a természetben kismértékben előforduló fertőzés a szerzőket arra a következtetésre juttatta, hogy valószínűtlen, hogy ezek a fertőzési arányok a természetben előforduló házilégy populációknál járványt idéznének elő (lásd 310. oldal).

Ezek a kísérletek arra a felismerésre vezettek, hogy, megvan a lehetőség rovarok elleni, gombafertőzéssel megvalósított védekezésre. Eddig azonban még nem sikerült olyan megbízható, nagyüzemi körülmények között alkalmazható, gombával megvalósított védekező eljárást kifejleszteni, amely a lakóházakat és épületeket fertőző rovarok elleni biológiai védekezést a létező populációk teljes körére alkalmassá tenné.

A találmány egyik célkitűzése eljárás rovarkártevők ellen entomopatogén gomba alkalmazásával megvalósított biológiai védekezésre.

A találmány másik célkitűzése olyan eszköz kifejlesztése, amely a rovarok elleni biológiai védekezésre alkalmazott gombákkal megvalósított kezelést megbízhatóvá és gazdaságosan alkalmazhatóvá teszi.

A találmány kővetkező célkitűzése eljárás és eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egy létező rovarkolónia összes egyedét a rovarra patogén gomba széthintésével fertőzzük.

A találmány további célja eljárás és eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a rovarokat különböző gombákkal úgy fertőzzük, hogy rezisztens törzsek ne alakuljanak ki.

A találmány tárgya eljárás rovarok elleni védekezésre és rovarirtásra, amely eljárás során a rovarokat, ezen belül svábbogarakat, repülő rovarokat, mint például házilegyet és egyéb rovarokat, mint például gabona gyökérféreg felnőtt egyedeket a rovarokra patogén gombával, egy fertőző kamra alkalmazásával a fertőzéshez elegendő gombával kezeljük.

A kamra a rovarokra fertőző gombaspórákat életben tartja, a környezet hatásaitól (például eső, ultraibolya fény, szél) megvédi, a rovarok számára vonzó, és lehetővé teszi a rovarok nagyszámú spórával való beoltását. A gombatenyészet hosszú időn át folyamatosan szolgáltatja a spórákat. A spórák a rovarokhoz tapadnak, és a rovarokba behatoló csíratömlőket növesztenek, amelyek a rovarokat 3-4 nap alatt elpusztítják. A rovar számára alkalmas vonzó hatás lehet önmagában a kamra kialakítása így formája és színe. További vonzó hatás lehet a táplálék vagy a vonzó illat. Az elsődleges ha tású külső fertőzés mellett a rovarok egymással érintkezve, valamint a spórák megevésével is fertőződhetnek. Némely esetben a megevett konidium is toxikus lehet.

A két legelőnyösebb entomopatogén gomba a Metarhizium anisopliae és a Beauveria bassiana, de a fertőző kamrában végzett oltáshoz egyéb patogén gomba is alkalmazható. Példaként megemlítjük: a Blattella germanica (német svábbogár), Periplaneta americana (amerikai svábbogár), Fannia canicularis (kis házilégy), Musca domestica (házilégy) és Diabrotica undecempunctata ellen Metarhizium anisopliae és Beauveria bassiana kórokozókkal megvalósított védekezési eljárásokat.

A rajzok rövid ismertetése:

Az 1. ábrán egy olyan, svábbogár entomopatogén gombával fertőzésre alkalmas kamra keresztmetszetét mutatjuk be, amely egy tápanyagtartalmú agar mennyezetet borító gombatenyészetet; és a kamra nedvességtartalmának fenntartását biztosító steril polisztirol párnával borított alsó részt (padlót) tartalmaz. A két szemben lévő felületet egy olyan 2-3 mm-es sáv választja el, amelyen a svábbogár átjárhat.

A 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott kamra felnagyított keresztmetszetét mutatjuk be, amely 50 ml gombatápközeget tartalmaz, és entomopatogén gombákkal van beoltva; a gombák hifa és konidium (spóra) szőnyeget alkotnak.

A 3. ábrán az 1. ábrán bemutatott kamra felső részének keresztmetszetét mutatjuk be; az ábrán láthatók a kerületen egyenlő távolságban elhelyezett nyílások.

A 4. ábrán a felnőtt Blattella germanica svábbogarak pusztulását (%-os túlélés) ábrázoljuk, a kezelés megkezdését követő idő (napok) függvényében; a kezelést M. anisopliae fertőző kamrában, 28 °C-on és 75 % nedvességtartalom mellett végeztük (a kontroll jelölése: nyitott kör, a kezelt egyedé: telekor).

Az 5. ábrán 5 Blattella germanica svábbogár felnőtt populáció pusztulási (túlélési) százalékát ábrázoljuk a kezelés után eltelt napok függvényében; a kezelést egyetlen M. anisopliae fertőző kamrában, 28 ’C-on és 75 % relatív nedvességtartalom mellett végeztük. A svábbogár populációk mindegyikét 3 hetes fertőzésnek tettük ki.

A 6. ábrán svábbogár pusztulási (túlélési) százalékot ábrázolunk a kezelés után eltelt napok függvényében.

Az ábra jelölései a következők:

patogén gomba nélkül végzett kezelés: nyitott kör; entomopatogén M. anisopliae gombával, csalogató szer nélkül végzett kezelés: háromszög;

M. anisopliae gombával és (1) banánkivonat csalogató szerrel végzett kezelés: négyszög;

M. anisopliae gombával és (2) Purina^R táp csalogató szerrel végzett kezelés: rombusz.

A 7A és 7B ábrán a svábbogarak pusztulási (túlélési) százalékát ábrázoljuk; a 7A ábrán M. anisopliae-val fertőzött spóra tetemekkel való érintkezés utáni idő (nap) függvényében, az ábra jelölései a következők: kontroll: —nyitott négyszög—, egy tetem: -sötét hatszög-, öt tetem: -sötét háromszög-, tíz tetem: -sötét négyszög-, vagy 7B ábrán fertőzött egyedekkel való érintkezés utáni idő (nap) függvényében, az ábra jelölései a következők: nem fertőzött: -sötét négyszög-, fertőzött: -nyitott négys zög-, kontroll: —sötét négyszög—, és kontroll: —nyitott négyszög—.

A kezelést 28 °C-on és 75 % nedvességtartalom mellett végeztük.

A 8. ábrán egy fertőző kamra távlati képét mutatjuk be, amely legyek entomopatogén fertőzésére alkalmas, mely kamra egy házat, tenyészközeget, spórásodó gombatenyészetet és csalogató szert tartalmaz. A 8A ábrán a kamra külső nézetét, a 8B ábrán pedig a kamra belső alsó részét láthatjuk.

A 9. ábrán az M. domestica pusztulását (%-os túlélését) ábrázoljuk a Metarhizium anisopliae gombát tartalmazó kamrával való érintkezés utáni idő (nap) függvényében (üres négyszög) ; formaldehiddel kezelt gombát tartalmazó kamrával való érintkezés utáni idő függvényében (rombusz) ; és gombát nem tartalmazó kamrával való érintkezés utáni idő függvényében (pontos négyszög).

A 10. ábrán M. domestica pusztulását (%-os túlélését) ábrázoljuk a Beauveria bassiana gombát (rombusz), illetve gombát nem tartalmazó (pontos négyszög) kamrával való érintkezés utáni idő (nap) függvényében.

A 11. ábrán Fannia canicularis pusztulását (%-os túlélését) ábrázoljuk a Metarhizium anisopliae, ATCC MA 38249 törzs (rombusz) vagy ATCC MA 62176 törzs (üres négyszög) , illetve gombát nem tartalmazó kamrával való érintkezés utáni idő (nap) függvényében.

A 12. ábrán Fannia canicularis pusztulását (%-os túlélését) ábrázoljuk Beauveria bassiana, ATCC 24318 törzs (rombusz) , az ATCC 48585 törzs (üres négyszög), illetve gombát nem tartalmazó kamrával való érintkezés utáni idő függvényében.

A 13. ábrán Musca domestica összesített százalékos pusztulását (10000 légy/ketrec) ábrázoljuk csirke ketrecekben lévő Metarhizium anisopliae-t tartalmazó fertőző kamrával való érintkezés utáni idő (napok) függvényében; a 4. napon összegyűjtött legyek mennyiségét körrel, a 8. napon összegyűjtöttekét üres négyszöggel, a 11. napon összegyűjtöttekét háromszöggel és a 15. napon összegyűjtöttekét fordított nyíllal jelöljük.

A 14A ábrán a nyugvó M. domestica legyek százalékos csökkenését ábrázoljuk (10000 légy/ketrec) a csirkeketrecekben M. anisopliae-t tartalmazó fertőző kamrával való érintkezés utáni idő (napok) függvényében.

A 14B ábrán az M. domestica ürülék/hányadék foltok %-os csökkenését (10000 légy/ketrec) ábrázoljuk a csirkeketrecben M. anisopliae-t tartalmazó fertőző kamrával való érintkezés utáni idő (napok) függvényében.

A 15. ábrán a Beauveria bassiana 48585-t tartalmazó kamrával érintkeztetett Diabrotica undecempunctata felnőtt legyek %-os túlélését (rombusz) a gombát nem tartalmazó kamrával érintkeztetett legyek túléléséhez hasonlítjuk (üres négyszög).

A továbbiakban részletesen ismertetett találmányunk sze rinti eljárás és eszköz entomopatogén gombák alkalmazásával olyan kényelmes és megbízható rovarok elleni védekezést tesz lehetővé, amely a rovarokon kívül más állatokra nem mérgező, emellett gazdaságos és hatékony.

A kisméretű, könnyű fertőző kamrák feltűnésmentes kialakításúak, könnyen a nagymértékben rovar-fertőzött helyekre telepíthetők, és ezáltal az eszköz hatékonysága növekszik. Mivel az eszköz a gombaszaporodásra hosszú időn át kedvező feltételeket biztosít, az egyszerű eszköz az egyéb eljárásokhoz, például permetezéshez viszonyítva - amelyben a hatóanyag hatása rövid idő alatt eltűnik - hosszabb idejű védekezést tesz lehetővé. Az oltóanyag élettartama a hatásos kezeléshez szükséges alkalmazás gyakorisága és összes száma függvényében csökken. Az eszköz másik előnye, hogy könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó anyagokból állítható elő, ezért nagy mennyiségben gazdaságosan alkalmazható.

A fertőző kamra legfontosabb előnyei a következők:

1. a fertőző kamrában nagyon kicsi helyen rendkívül nagy mennyiségű gomba-oltóanyag koncentrálódik, a kis hely arra kényszeríti a bejutott rovarokat, hogy a spórákkal ami megfertőzi és elpusztítja őket érintkezzenek; és

2. az eszköz a gombaspórákat tartalmazza, emiatt a környezetet csak minimális mennyiségű patogén gombával terheli, a gombákat is megvédi a környezettől, ezáltal növeli a tenyészet életképességét, és minimalizálja a gombatenyészet elszennyeződését.

Mivel az eszköz a gombák számára hosszú időn át szaporodásra alkalmas feltételeket biztosít, az egyszerű eszköz az egyéb eljárásokhoz, például permetezéshez viszonyítva

- amelyben a hatóanyag rövid idő alatt eltűnik - hosszabb idejű védekezést tesz lehetővé.

A találmány szerinti egyik előnyös eljárásban a rovarok gombával való fertőzése a rovarok belépésére és távozására alkalmas nyílásokkal ellátott kis kamrákban történik. A rovarok kamrába való belépése vagy a szokásos kutatás vagy az eszközben lévő csalogató szer (mint például élelem vagy férőmön) hatására történik. A kamrába már belépett rovar mindenképpen érintkezik az entomopatogén gombákkal. A gombakonidium a rovar testéhez tapad, majd a rovar bőrén csírázásnak indul, és a csíratömlők áthatolnak a rovar kutikuláján. Ez az áthatolás addig folytatódik, míg a rovar belső testüregét (hemocoel) el nem érik, és a rovar el nem pusztul. A rovar elpusztulása után a megfelelő nedvességtartalmú és hőmérsékletű környezetben a gomba micélium a rovar testében szaporodásnak indulhat, és így az elpusztult rovarban kialakult konidiummal érintkező egyéb rovarok is fertőződhetnek.

A fertőzött rovarok testfelületén lévő spórákkal vagy az elpusztult rovarokban szaporodó gombákkal érintkező egyéb rovarok hatásosan továbbítják a kórokozót a fertőzött rovarokról az egyéb nem fertőzöttekre. Számos rovar a spórákat is megeszi, és emiatt a rovar pusztulási arány tovább nő.

A gomba kiválasztása

A két entomopatogén gombafaj, azaz a Metarhizium anisopliae és a Beauveria bassiana gombák legalább két-két törzse alkalmazható hatásosan a svábbogarak, legyek és a felnőtt gabona gyökérféreg elleni védekezésre. Egyéb, mesterséges közegben könnyen szaporodó, gyorsan növekedő, és nagy menynyiségű konidiát termelő gombák is alkalmazhatók. Ilyen gombák például a Verticillium és a Paecilomyces spp. A hatásos gombák a fertőzött rovarokból izolálhatók vagy korlátozás nélkül beszerezhetők az Amerikai Egyesült Államok American Type Culture Collection, 12301 Parklawn Drive, Rockville, Maryland 20852 tenyészhelyéről.

A gombák szaporodására alkalmas tenvészközeq

A kamrában alkalmazható tenyészközeg a technika állásából ismert közeg, például burgonya, dextróz, agar és rizsagar lehet.

A Metarhizium és Beauveria tenyésztésére alkalmas közeg például 1 tömeg% élesztőkivonatot, 5 tömeg% rizslisztet, 1,5 tömeg% agart és 0,5 tömeg% 5x Dubois spóra tápsót tartalmaz. A Dubois spóra tápsó összetétele: 15 g (NH4)2SO4/IOOO ml; 0,30 g MgSO₄ 7H₂O/1000 ml; 0,15 g MnS0₄ H₂0/1000 ml;

0,0375 g CuS0₄ 5H₂0/1000 ml; 0,0375 g ZnSO₄ 7H₂O/1000 ml; és 0,0038 g FeS0₄ 7H₂0/1000 ml. A közeget úgy készítjük, hogy a következő só hozzáadása előtt mindegyik sót feloldjuk, majd az oldatot autoklávban kezeljük. Egyéb ismert tenyészközeg is alkalmazható vagy ismert közegekből optimalizálással kiválasztható.

A közeg beoltása qombaspórákkal

Az 1. ábrán bemutatott, svábbogár-fertőzésre alkalmas 10 fertőző kamrát úgy készítjük, hogy a 16 tálba, például egy 100x15 mm-es műanyag petricsészébe a 14 gomba számára alkalmas 50 ml 12 tenyészközeget teszünk. A tenyészközeget megfelelő patogén gombaspórával oltjuk be (a beoltást úgy végez- 15 zük, hogy egy gombaspórát tartalmazó oltó hurkot a közeg felületéhez ütögetünk, vagy a spórákat a folyékony közeghez keverjük) .

A 14 gomba 28 °C-on, 75 % relatív nedvességtartalom mellett, 7 nap alatt a 2. ábrán látható vastag 18 micélium és 20 konidiumréteget állít elő, ami a 12 tenyészközeg felületét betakarja. A 16 tálat ezután megfordítjuk, és így a 12 tenyészközeg a növekvő 14 gombával a 10 kamra mennyezetét alkotja.

Kamrakialakítás

A kamrát építhetjük hagyományos anyagokból, például üvegből vagy fémből, de a költségek minimalizálására előnyösen extrudálható vagy önthető műanyagot alkalmazunk. A kamrán lévő nyílásoknak elegendően nagyoknak kell lenniük, hogy a rovarok szabad átjárását lehetővé tegyék. A kamra felső részét előnyösen biztonságosan az alsó részéhez rögzítjük, vagy a kamrát egy darabból készítjük. A táplálék csalogató szert és, ha alkalmazunk, érkezésre alkalmas helyet, úgy helyezzük el, hogy a rovar a spórákkal közeli érintkezésbe lépjen. A fertőzés maximalizálására a kamrát úgy is tervezhetjük, hogy a gomba a kamra alján, tetején és/vagy oldalain is szaporodjon. A rovar fertőzése vagy a kamrában lévő gombával érintkezve vagy a lábával történő kaparás közben történik.

Az 1. ábrán láthatjuk, hogy a 10 kamra 24 fenekén egy steril 22 polisztirol párna helyezkedik el. A megfordított 10 kamra felső részén lévő 26 spórásodó gomba felülete és a kamra 22 polisztirol alja között 2-3 mm rés van, ami a 10 —t .: .- .:

• ♦ .

• * · · · φ

- 16 kamrán áthaladó svábbogarat a gombával való érintkezésre kényszeríti.

A 3. ábrán a 10 kamra keresztmetszetét láthatjuk. A 28a-28f nyílások a 10 kamra 30 kerületén helyezkednek el. A nyílások 9 mm szélesek, és a fertőző kamra kerületen egyenletes távolságban helyezkednek el. A nyílások mérete a rovarok méretének megfelelő. így például nagyméretű rovarfajtákhoz, mint például a keleti svábbogárhoz nagyobb nyílásokat alkalmazunk. Ha a kamrát a svábbogárral fertőzött területen helyezzük el, a rovar a nyíláson belépve áthalad a kamrán, és a gombaspórákkal kénytelen érintkezni.

A gomba-fertőző kamra alkalmazásával fertőzhető rovarok

A gombát tartalmazó fertőző kamrák akkor patogénhatásúak, ha a kamrába csalogatott vagy másképpen bejutó és azon áthaladó rovarok nagy részére hatásos mennyiségű gombát juttatnak .

A következőkben ismertetésre kerülő példákban két svábbogárfajta, két légyfajta és egy svábbogárféle gabona gyökérféreg kifejlett egyedei elleni hatásos védekezési eljárást ismertetjük. Bár a leírásban legyet említünk, ezen belül is közönséges M. domestica házilegyet, azonban a légy kifejezést minden olyan repülő rovarra vonatkoztatjuk, amely a kamrába bejutva az entomopatogén gombával fertőződik. Ilyen repülő rovar például a kis házilégy (Fannia canicularis), cece légy, mediterrán gyümölcslégy és keleti gyümölcslégy, darázs, fehérlégy és néhány rovar, például gabona gyökérféreg vagy Diabrotica undecempunctata kifejlett egyedei.

- 17 ~

Csalogató szerek

Az alkalmas csalogató szerek a kezelendő rovarfajtától függenek.

így például repülő rovarok csalogató szereként alkalmazhatunk gyümölcsöt, mint például mazsolát, feromonokat, mint például hím szexferomont, például Carlson és Bereza Environ, Entomol, 2, 555-560 (1973) irodalmi helyen ismertetett ilyen anyagokat; vagy Lursect kereskedelmi nevű, McClaughlin, Gormley and King Co., Minneapolis, MN táplálék csalogató szert. A kamra alakja és/vagy színe, valamint az elhelyezése is alkalmas a repülő rovar csalogatására. A repülő rovarok számára alkalmas csalogató táplálék térbeli és időbeli hatásának, és a különböző csalétkek vonzó hatásának és kiszerelésének vizsgálatára végzett kísérletek eredményeit elsősorban Musca domestica rovarok esetén a következő irodalmi helyeken ismertetik: Willson and Mulla, in Environ, Entomol. 4(3), 395-399 (1975) és 2(5), 815-822 (1973).

A következő példákban a találmány szerinti fertőző kamrák három különböző rendű rovar elleni védekezésre való alkalmazását mutatjuk be nem korlátozó jelleggel.

A találmány szerinti fertőző kamra alkalmazásával, a kamrában lévő gomba hatására minden esetben jelentősen csökken a rovarpopuláció.

1. példa

Különböző fejlődési állapotú Blattella qermanica fertőzése és irtása Metarhizium anisopliae, PA-2 törzs alkalmazásával

A kísérlethez a svábbogarakat egy 147x294x98 mm méretű műanyag dobozban tartjuk. A dobozt egy olyan fedéllel takartuk le, amely 10 szellőző nyílást tartalmazott. A lyukakat a rovarok megszökése ellen és a nedvesség összegyűjtésére rovarhálóval borítottuk be. Három különböző fejlődési állapotú Blattella germanica-t (német svábbogár) tanulmányoztunk a következők szerint:

- harmadik lárvaállapotú, kifejletlen svábbogár;

- hatodik lárvaállapotú, kifejletlen svábbogár; és

- kifejlett (felnőtt) svábbogár.

Dobozonként 20, mindegyik fejlődési állapotban 10-10 nőstény és hím egyedet tanulmányoztunk, és mindegyik fejlődési állapotú egyedet két párhuzamos vizsgálatnak vetettük alá. A kontroll vizsgálatokat gombát nem tartalmazó kamrával végeztük, és ezt a vizsgálatot a különböző fejlődési állapotú rovar normál pusztulási arányának meghatározására alkalmaztuk.

Mindegyik doboz egyik végéhez egy fertőző kamrát tettünk. A kamrákat úgy helyeztük el, hogy a gomba a kamra felső részén legyen. A kamra oldalnyílásai nyitva voltak, hogy a svábbogarak be tudjanak menni. A doboz másik végéhez Purina csalétekből álló élelmet és vizet tettünk.

A svábbogarak fertőző kamrába való belépésekor a gombakonidiumok a rovarokhoz tapadtak, a konidium csírázásnak indult, behatolt a rovar testébe, és így a rovar elpusztult.

Hat héten át minden héten értékeltük a rovarok pusztulásának mértékét. A kísérlet eredményeit a 4. és 5. ábrán, valamint az 1. táblázatban ismertetjük.

Az eredményekből egyértelműen látható, hogy az eszköz a ♦ *· vizsgált összes fejlődési állapotú német svábbogár elleni védekezésben hatásosan alkalmazható.

1. táblázat

Az M. anisopliae PA-2 törzzsel fertőzött svábbogarak %-os pusztulása

A fertőző kamrával való érintkezés utáni idő [hét]	Svábbocjár %-os túlélés Fejlődési állapot III. VI. kifejlett
2 3 4 6	85 95 80 80 60 60 60 45 45 15 10 5

A kontroll svábbogarak %-os túlélése több, mint 90 % volt. Ezt a gomba törzset, Metarhizium anisopliae PA-2 törzset úgy választottuk ki, hogy svábbogarakat Metarhizium anisopliae hatásának tettünk ki, az elpusztult svábbogarakból izoláltuk a gombát, és ezután a gombát mesterséges tápközegben tenyésztettük.

2. példa

Svábboqarak elleni hosszútávú védekezés a fertőző kamra alkalmazásával

Ezzel a kísérlettel azt mutatjuk be, hogy a találmány szerinti eszközben hosszú időn át megmarad az aktív entomopatogén gombatenyészet, és a gombaspórák a svábbogarakra több héten keresztül fertőzőképesek. A kísérlet gyakorlati haszna, hogy a kamrák gyakorlatban előforduló időperióduson át is alkalmazhatók.

A fertőző kamrát az előző kísérletben ismertetetteknek megfelelően a különböző fejlődési állapotú svábbogarat tar♦ · • 4

talmazó műanyagdobozhoz helyeztük. A harmadik és a hatodik héten a fertőző kamrát 20 darab, megfelelő fejlődési állapotú fertőzetlen német svábbogarat tartalmazó dobozhoz tettük.

Hat héten át hetenként értékeltük a svábbogár populációk pusztulási arányát. Az eredményeket a 2. táblázatban foglaljuk össze.

2. táblázat

A fertőző kamrák hatásos élettartama

Kamra kora [hét]	Kamrában való érintkezés utáni hét	Svábboqár %-os túlélés
Feílődési állapot
III.	VI.	kifejlett
0	2	95	90	98
	3	80	23	73
	4	60	10	50
	6	58	10	3
3	2	95	80	83
	3	90	30	58
	4	85	18	40
	6	58	3	18
6	₂	88	65	55
	3	88	45	45
	4	60	10	10
	6	13	5	0

Amint azt az eredményekből láthatjuk, a fertőző kamra svábbogár populációk pusztulására kifejtett hatása a kamra

3-6 hetes korában ugyanolyan mértékű volt, mint frissen készített korában (0 hét) . így például a hatodik fejlődési állapotú lárva a 6 hetes kamrában való érintkeztetés után lényegében ugyanolyan %-os túlélést mutatott, mint az új

- 21 kamrával (0 hetes) való érintkeztetés után.

Ezek az eredmények azt a következtetést vonják maguk után, hogy a kamrák több, mint 6 héten át megtartják pusztító teljesítményüket, és azt mutatják, hogy a kamrák legalább 6 héten át lényegesen csökkentik a svábbogár-populációkat. A kísérlet módosított változatai is ugyanezt az eredményt mutatták .

populációt egymás után egyetlen, M. anisopliae

ATCC 62176 törzset tartalmazó fertőző kamrával érintkeztettünk három-három héten át. Az 5. ábrán ábrázolt eredmények azt mutatják, hogy a fertőző kamra akár 15 héten át is nagyon hatásosan alkalmazható.

A kontroll svábbogarak túlélése minden esetben több, mint 90 %-os volt.

3. példa

A fertőző kamrában rovarcsalogató szer járulékos alkalmazásának hatása

A kísérletet célja annak meghatározására, hogy a fertőző kamrában járulékosan alkalmazott svábbogár csalogató szer növeli-e a rovarok pusztulását. Kétféle csalogató szert vizsgáltunk; banán kivonatot és Purina^R csalogató szert. A csalogató szert a fertőző kamra aljára helyeztük.

A kísérletet az 1. és 2. példában ismertetett eljárással folytattuk le, és a kifejlett német svábbogarakra kapott eredményeket a 6. ábrán foglaljuk össze.

Az eredmények azt mutatják, hogy a csalogató szert is tartalmazó fertőző kamrák pusztító hatása a csalogató szert nem tartalmazó kamrákéhoz képest nő.

4. példa

Metarhizium anisopliae PA-2 törzs alkalmazása Periplaneta americana fertőzésére és pusztítására

A kísérletet az 1., 2. és 3. példákban ismertetett eljárással folytattuk le azzal a különbséggel, hogy a vizsgált rovar Periplaneta americana (amerikai svábbogár) volt, és a dobozokba a nagyobb relatív nedvességtartalom biztosítására, és ezzel a gomba hatásának növelésére egy nedves szivacsot helyeztünk.

A kapott eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.

3. táblázat

M. anisopliae PA-2 törzs fertőző hatása a Periplaneta americana fertőzésére

A svábbogarak kamrában való érintkeztetése utáni idő [hét]	Svábbogár %-os túlélés
1	70
2	25
3	15

A kontroll svábbogarak %-os túlélése minden esetben 90 % felett volt.

Az előzőekben ismertetett kísérletek azt mutatják, hogy a svábbogarak megfelelő eszközben alkalmazott, a kiválasztott M. anisopliae törzzsel fertőzhetők.

A következő példákban egyéb entomopatogén gombák svábbogarak pusztítására kifejtett fertőző hatását ismertetjük.

5. példa

Blattella germanica (német svábbogár) fertőzése és irtása egy másik M. anisopliae törzzsel és Beauveria bassinával

A kísérletet egy különböző potenciálisan patogén gombával, a Beauveria bassinával és a Paecilomyces farinosus 38F-6 törzzsel, valamint egy második M. anisoplieae törzzsel végeztük. A kísérlet többi része megegyezett az 1. példában ismertetett kísérlettel. A kísérletben német svábbogarakat alkalmaztunk.

Amint azt a 4. és 5. táblázatban összefoglalt eredmények mutatják a Beauveria bassina, valamint legalább még egy M. anisopliae törzs hatásosan alkalmazható mind a német, mind az amerikai svábbogarak hatodik fejlődési állapotú és kifejtett populációira. Azonban ugyanilyen körülmények között legalább egy gombatörzs, Paecilomytes farinosus 38 F-6 törzs a svábbogarakra hatástalannak bizonyult.

4. táblázat

Blattella germanica (német svábbogár) fertőzése és irtása M. anisopliae PA-2 törzzsel, M. anisopliae 1958 törzzsel, Beauveria bassina 252 F-9 törzzsel és Paecilomyces farinosus 38 F-6 törzzsel

Svábbogár %-os túlélése	(VI.	fejlődési	állapotú lárvánál)
A svábbogarak kamrában való		G	o m b	a t	ö r	z s
érintkeztetése		M.a.	M.a.	M.a.	Bb	Pf
utáni idő [hét]	Kontroll	PA-2	RS-703	1958	252 F-	•9 38 F-6
1	100	100	100	100	100	100
4	100	100	100	100	100	100
13	95	90	75	75	80	90
20	95	40	65	40	75	90
26	95	25	50	25	45	90
29	95	50	15	15	40	85

Ma PA-2: M. anisopliae PA-2 törzs

Ma RS-703: M. anisopliae RS-703 törzs

Ma 1958: M. anisopliae 1958 törzs

Bb 252 F-9: Beauveria bassiana 252 F-9 törzs

Pf 38 F-6: Paecilomyces farinosus 38 F-6 törzs

Az eredményekből egyértelműen látható, hogy ha a svábbogarakat a hatodik lárva fejlődési állapotban Ma Pa-2,

Ma RS-703, Ma 1958 és Bb 252 F-9 törzsekkel fertőzzük, a svábbogár populációk túlélési %-a lényegesen lecsökken. Egyértelműen látható, hogy a P. farinosus entomopatogén gombatörzs a kifejletlen svábbogarak irtására nem volt jelentős hatással.

A hatodik lárva fejlődési állapotban hatástalan gombák néhány izolátuma a kifejlett svábbogarakra is hatástalan volt, amint azt az 5. táblázatban ismertetjük.

5. táblázat

Blattella germanica (német svábbogár) fertőzése és irtása

M. anisopliae PA-2 törzzsel, M. anisopliae 1958 törzzsel, Beauveria bassina 252 F-9 törzzsel és Paecilomyces farinosus 38 F-6 törzzsel

Svábbogár %-os túlélése (kifejlett)
A svábbogarak kamrában való			G O	m	b	a t ö	r z	s
érintkeztetése		M.a.	M.a	•	M.a.	Bb	Bb	Pf
utáni idő	[hét]	Kontroll	PA-2	RS-703	1958	252 F-9	533-	10 38F-6
1		100	100	100		100	100	100	100
4		100	100	100		100	100	100	100
13		100	100	100		100	95	95	100
20		100	90	100		85	95	100	95
26		100	45	100		35	65	100	90
29		100	30	90		30	60	100	90

Az eredményekből látható, hogy az Ma PA-2, Ma 1958 és

Bb 252 F-9 a kifejlett svábbogarak %-os túlélését csökkenti.

Egyéb virulens gombatörzseket úgy izolálhatunk, hogy a gombákat a svábbogár kutikula különböző elemeire kifejtett hatásuk szerinti szűrővizsgálatnak vetjük alá. Ilyen elemek például az oldható anyagok, amelyek a tapadást és a konidium csírázást növelik.

Ez a szelektív szűrés a hatásos patogén/gazda szervezetek kialakítására alkalmas eljárás, amely lehetővé teszi a rovar elleni védekezésre alkalmazott fertőző kamrában alkalmazható gombák számának növelését.

6. példa

Blattella germanica fertőzése spórákat tartalmazó tetemmel és fertőzött egvedekkel való érintkezéssel

Egy dobozba 20 darab nem fertőzött svábbogarat és 1, 5 vagy 10 db spórákat tartalmazó svábbogár tetemet, és a dobozhoz a tetemek fertőzőképességének vizsgálatára M. anisopliae-t tartalmazó fertőző kamrát tettünk. A pusztulás mértékét hetente értékeltük.

Egy dobozba 20 nem fertőzött svábbogarat és egy fertőző kamrába bejutott 10 db svábbogarat tettünk. A pusztulás mértékét hetente kétszer értékeltük [négyszeres párhuzamos méréssel] az élő rovarok fertőzöttségének meghatározására.

A 7A. és 7B. ábrán összefoglalt eredmények a spórákat tartalmazó tetemekkel, illetve a fertőzött egyedekkel érintkezett rovarok pusztulási arányát mutatják.

Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy a fertőzött élő rovarok és a spórákat tartalmazó tetemek az egészséges svábbogarakra egyaránt nagyon fertőzőképesek.

7. példa

Musca domestica fertőzése gombát tartalmazó fertőző kamrában

A 8A. és 8B. ábrán bemutatott 40 fertőző kamrát standard eljárásokkal állítjuk elő úgy, hogy a 44 gomba tenyészközeg számára kialakítunk egy 42 tartályt, és a kamrát olyan 46 tetővel fedjük le, amely a kamrába belépő rovarok számára szabad átjárást biztosító 48 nyílásokat tartalmaz. A 44 közegen szaporodó gomba 50 micéliumot és 52 spórákat fejleszt. Az 54 csalogató táplálékot a 40 kamra belsejében, az 52 spó rák közvetlen közelében helyezzük el. A csalogatószert adott esetben a 42 tartályhoz vagy a 46 fedőhöz rögzített lemezre helyezzük a gombákkal való közvetlen érintkezés elkerülésére és a szálló rovarok leszállásának elősegítésére. A kamra nedvességtartalmát például úgy szabályozhatjuk, hogy a nyílások méretét és számát megfelelően tervezzük. Az eszköz előnyös megvalósítási formájában a kamrát az 58 horog segítségével a szálló rovarok vonzására legalkalmasabb helyen helyezzük el.

A következő kísérletekben ilyen kamrákat alkalmazunk.

Zárt ketrecekbe házilégy lárvákat tettünk. A ketrecek vagy egy spóratermelő gombát tartalmazó fertőző kamrát (kezelő kamra) vagy egy gombát nem tartalmazó kontroll kamrát tartalmaztak. A lárvakorból kinövő kifejlett legyek táplálására mindegyik ketrecbe cukrot, tejport, vizet és pamutot tartalmazó fiolákat tettünk.

A legyek kifejlődése után naponta értékeltük a pusztulásukat, és feljegyeztük az eredményeket.

A kezelő kamrából kiválasztott légytetemeket, testfelületükön sterilizáltunk, és mikroszkóp alatti vizsgálattal fertőzöttnek talált tetemeket nedves kamrában inkubáltuk a kezelésre alkalmazott tenyészetben lévő entomopatogén gomba légytetemekben való szaporodásának meghatározására.

A kifejlett legyek pusztulása akár a Metarhizium anisopliae, akár a Beauveria bassiana gombát tartalmazó kamrában végezzük az érintkeztetést, a gombát nem tartalmazó kamrában érintkeztetett legyekéhez képest sokkal nagyobb, amint azt a 9., illetőleg 10. ábrákon láthatjuk.

A 9. ábrán az M. anisopliae gombával érintkezhetett legyekkel kapcsolatos kísérletek eredményeit foglaljuk össze. A legyek 80 %-a már 5 nap múlva, és majdnem 100 %-a pedig az érintkeztetés utáni 7 napon elpusztult. A formaldehiddel megölt gomba, a gomba nélküli kontroll kamrában való érintkeztetéshez hasonló eredményű pusztítást végzett.

A 10. ábrán a B. bassiana gombával végzett kísérletek eredményeit foglaljuk össze. A gombával való érintkeztetés után lényegében a legyek 100 %-a elpusztult.

A B. bassiana gombával való érintkeztetés után elpusztult legyeket a testfelületükön való sterilizálás után megvizsgáltuk, és azt tapasztaltuk, hogy a testük belsejében gombát tartalmaznak. Ez azt mutatja, hogy a gomba megfertőzte a legyet, és a légy elpusztulása előtt behatolt a testébe.

8. példa

Fannia canicularis fertőzése gombát tartalmazó fertőző kamra alkalmazásával

Zárt ketrecekbe légy lárvákat helyeztünk. Egy hét múlva a ketrecekbe spóratermelő gombát tartalmazó fertőző kamrát (kezelő kamra) vagy gombát nem tartalmazó kontroll kamrát helyeztünk. A lárvakorból kinövő kifejlett legyek táplálására mindegyik ketrecbe cukrot, tejport, vizet és pamutot tartalmazó fiolákat tettünk. A gombákat a következő beszerzési helyről vettük: American Type Culture Collection, 12301 Parklawn Drive, Rockville, Maryland 20852, Amerikai Egyesült Államok. Innen a gombák korlátozás nélkül beszerezhetők.

A kifejlett legyek kialakulása után naponta értékeltük a legyek pusztulását, és az eredményt feljegyeztük.

A kapott eredményeket a 11. és 12. ábrákon láthatjuk. Az eredmények azt mutatják, hogy akár a Metarhizium anisopliae gombát, akár a Beauveria bassiana gombát tartalmazó kamrákban való érintkeztetés eredményeként a kezelt házilégy pusztulás lényegesen nagyobb volt, mint a kontroll kamrában végzett érintkeztetés után.

A 11. ábrán az M. anisopliae 62176 és 38249 törzsekkel végzett kísérletek eredményeit összegezzük. A legyek 80 %-a már a gombával való érintkeztetés utáni 6. napon, és majdnem 100 %-a a 8. napon elpusztult.

A 12. ábrán a B. bassiana 24318 és 48585 törzsekkel kapott eredményeket összegezzük. A gombákkal való érintkeztetés után 4 nappal lényegében a legyek 100 %-a elpusztult.

9. példa

Csirke ketrecek Musca domestica elleni védelme Metarhizium anisopliae-t tartalmazó kamrák alkalmazásával

A legyek elleni védekezésre alkalmas gombákat tartalmazó kamrák laboratóriumi körülményekhez viszonyított valódi (nagyüzemi) hatékonyságát két, egyenként 306x306x153 mm-es, ketrecenként 20 kamrát tartalmazó csirkekeltetőkben vizsgáltuk. A ketrecek a fertőző kamrán kívül napos csibéket, tehéntrágyát és 10000 M. domestica legyet is tartalmaztak. A kamrákkal való érintkeztetés utáni 4., 8., 11. és 15. napon ketrecenként 100 legyet kivettünk, és a pusztulási arány meghatározására laboratóriumban tenyésztettük. A nyugvó legyek megszámolására mindegyik ketrecbe 15 db papírlapot (208,25x269,5 mm) tettünk. A széklet és hányás foltok meg30 számolására, azaz a kamrákban való érintkeztetés után megmaradó legyek számának meghatározására mindegyik ketrecbe 15 db kártyát (73,5x122,5 mm) tettünk.

A 13. ábrán összefoglalt grafikus eredmények azt mutatják, hogy a gombát tartalmazó kamrákkal ellátott ketrecekben a legyek pusztulása 100 %-os.

A 14A. ábrán láthatjuk, hogy a nyugvó legyek száma a

15. napon a legyek 78 %-os pusztulását jelzi.

A 14B. ábrán látható eredmények azt mutatják, hogy a széklet és hányás foltok száma alapján a legyek mennyisége 80 %-kal csökkent.

10. példa

Diabrotica elleni védekezés Beauveria bassiana 48585 alkalmazásával

Hengeres műanyag dobozokból körülbelül 318,5 mm átmérőjű 171,5 mm magas tartályokat készítettünk, és mindegyik doboz oldalán két körülbelül 91,875 mm-es lyukat fúrtunk. Ezekbe a lyukakba lábfejnélküli zoknikat ragasztottunk, amelyek segítségével a doboz belsejéhez való hozzáférésre alkalmas benyúló kesztűket készítettünk. Ezeket használaton kívül csomóra kötöttük a rovarok megszökésének megakadályozására. A dobozt olyan fedővel láttuk el, amelyet a kísérlet alatt biztonságosan a dobozhoz rögzítettünk, majd utána eltávolítottunk. A dobozok alját szűrőpapírral borítottuk.

Diabrotica undecimpunctata lárvákat a felnőtt egyedek kifejlődéséig 28 °C-on tartottunk. Ezután a kifejlett egyedeket összegyűjtöttük, és műanyag dobozokba tettük. Mindegyik dobozba 40 bogarat tettünk.

Fertőző kamrát készítettünk 60x15 mm-es, gombát tartalmazó Petri lemez, Beauveria bassiana ATCC 48585 (és a kontrolihoz üres Petri lemez) és 150 cm³-es papírcsészék alkalmazásával. A viaszos papírcsészéket úgy vágtuk ki, hogy a Petri lemezekre illeszkedjenek. A csészék oldalain 5 darab, 36,75x12,25 mm-es, derékszögű nyílásokat vágtunk. A csészéket megfordítva a Petri lemezekre helyeztük, és szalaggal odaragasztottuk. A kamrákba csalogatószerként mazsolát tettünk.

A kamrákat a doboz belsejébe akasztottuk. Kezelésenként 3 dobozt alkalmaztunk. A dobozokat 27 ’C-os és 76 % relatív nedvességet tartalmazó inkubátorba helyeztük. Ezekben fényt nem alkalmaztunk. A dobozok mindegyikébe kis tál kereskedelmi táplálékot (a méhészek által használt pollen helyettesítő anyaghoz hasonló táplálék), néhány szelet nyers cukkinit vagy nyári tököt és egy csészében 30 ml vizet helyeztünk. A csészéket a svábbogarak itatására alkalmas gyapotfonalakkal láttuk el.

A dobozokat hetente háromszor karbantartottuk. A régi élelmet kivettük, a szűrőpapírra vizet tettünk és friss élelmiszert tettünk be. Az elpusztult rovarokat kivettük, és megszámoltuk. A kísérletet 2 hónap (61 nap) múlva fejeztük be.

A kapott eredményeket a 15. ábrán mutatjuk be. A gombákkal érintkezett túlélő felnőtt svábbogarak száma körülbelül a fele a gombákkal nem érintkezett kontroll rovarokénak.

Természetesen az entomopatogén gombát tartalmazó fertőző kamra alkalmazásával megvalósított eljárás és a kezelésre alkalmas eszköz módosított változatai is a találmány oltalmi köréhez tartoznak.

Claims

1. Eszköz rovarok elleni védekezésre, azzal jellemezve, hogy a rovarok számára vonzó kamra, amely legalább egy bejáratot és egy tápközegen, pusztulást okozó hatásos mennyiségben a rovarok számára patogén élő gombatenyészetet tartalmaz .

2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy repülőrovarként svábbogarak, legyek, darazsak, fehér legyek és bogarak repülő formái számára vonzó kialakítású.

3. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy patogén gombaként Metarhizium, Beauveria, Verticillium, Paecilomyces fajtába tartozó gombákat és ezek kombinációit tartalmazza.

4. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy egy kamra nedvességtartalom szabályozására alkalmas eszközt is tartalmaz.

5. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a kamra olyan kialakítású, hogy a rovarokat a gombával való érintkezésre készteti.

6. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a kamra a repülőrovarok számára vonzó színű, formájú, elhelyezésű vagy ezek kombinációjával kialakított formájú.

7. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a kamra kémiai csalogatószerek, feromonok vagy táplálék alkalmazásával kialakított vonzó hatású.

8. Eljárás rovarok pusztulási arányának növelésére, azzal jellemezve, hogy a rovarok számára vonzó kamrát alkalmazunk, amely legalább egy bejáratot és egy tápközegen, pusztulást okozó hatásos mennyiségben a rovarok számára patogén élő gombatenyészetet tartalmaz.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy rovarként svábbogarak, legyek, darazsak, fehér legyek, és bogarak repülő formái számára vonzó kialakítású kamrát alkalmazunk.

10. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy patogén gombaként Metarhizium, Beauveria, Verticillium, Paecilomyces fajtába tartozó gombákat és ezek kombinációit alkalmazzuk.

11. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan kamrát alkalmazunk, amely egy nedvességtartalom szabályozására alkalmas eszközt is tartalmaz.

12. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gombatenyészet közvetlen közelében kialakított platót is tartalmazó kamrát alkalmazunk.

13. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a repülőrovarok számára vonzó színű, formájú, elhelyezésű és ezek kombinációjával kialakított formájú kamrát alkalmazunk.

14. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy kémiai csalogatószert, feromont vagy táplálékot tartalmazó kamrát alkalmazunk.

15. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kamrát a rovarok által rendszeresen látogatott helyre helyezzük.

Javított igénypontok [A nemzetközi irodába beérkezett: 1991. július 23-án (91.07.23.) az eredeti 1-15. igénypontok javított 1—14. igénypontokkal (2 oldal) vannak helyettesítve.]

1. Eszköz rovarok elleni védekezésre, azzal jellemezve, hogy a célzott rovarok számára vonzó kamra, amely

a) egy tápközegen, a célzott rovarok számára patogén élő gombatenyészetet tartalmaz, a kamra a gombatenyészetet megóvja a környezettől és nagy mennyiségű gomba-oltóanyagot tartalmaz; és

b) olyan geometriai kialakítású és alakú, hogy a célzott rovarokat becsalogatva, pusztulást okozó hatásos menynyiségű gombával való érintkezésre kényszeríti.

2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy célzott rovarként repülőrovarok, amelyek lehetnek svábbogarak, legyek, darazsak, fehér legyek és bogarak repülő formái számára vonzó kialakítású.

5. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a kamra a repülőrovarok számára vonzó színű, formájú, «·«<

·«*

- 37 elhelyezésű vagy ezek kombinációjával kialakított formájú.

6. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a kamra kémiai csalogatószerek feromonok vagy táplálék alkalmazásával kialakított vonzó hatású.

7. Eljárás célzott rovarfajok pusztulási arányának növelésére, azzal jellemezve, hogy a célzott rovarok számára vonzó kamrát alkalmazunk, amely

8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy célzott rovarként repülőrovarok, amelyek lehetnek svábbogarak, legyek, darazsak, fehér legyek, és bogarak repülő formái számára vonzó kialakítású kamrát alkalmazunk.

9. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy patogén gombaként Metarhizium, Beauveria, Verticillium, Paecilomyces fajtába tartozó gombákat és ezek kombinációit alkalmazzuk.

10. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan kamrát alkalmazunk, amely egy nedvességtartalom szabályozására alkalmas eszközt is tartalmaz.

11. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gombatenyészet közvetlen közelében kialakított platót is tartalmazó kamrát alkalmazunk.

··«·

12. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a repülő rovarok számára vonzó színű, formájú, elhelyezésű és ezek kombinációjával kialakított formájú kamrát alkalmazunk.

13. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy kémiai csalogatószert, feromont vagy táplálékot tartalmazó kamrát alkalmazunk.

14. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kamrát a célzott rovar által rendszeresen látogatott helyre helyezzük.