HUT66980A - Suspension device for pipe - Google Patents

Description

A találmány csőfüggesztőre vonatkozik két ütközőt tartó menetes rúddal és olyan szalagalakú tartógyűrűvel, amelynek a • * ·

- 2 végein meghajtott, rögzítéssel kapcsolódó, egymásra fekvő olyan peremek vannak, amelyek az ütközőkkel egymásnak feszithetők úgy, hogy az első peremnek a menetes rúd részére szolgáló átmenő furata van, a második peremnek pedig a menetes rúd részére a szabad vége felé nyitott kivágása van.

A csővezetékek falakon vagy födémeken történő elhelyezéséhez ismertek csőfüggésztok. A 2 309 664 számú német közzétételi irat például olyan csőfüggesztőt mutat be, amely fémszalag alakjában olyan tartógyűrűbol áll, amelynek a végén meghajtott, rögzítéssel kapcsolódó, egymásra fekvő peremek vannak. Az első peremnek kiegészítésül átmenő furata, a második peremnek pedig a szabad vége felé nyiló kivágása van.

A felfüggesztett csövek a saját súlyukkal és az áramló közeg súlyával húzóerőt fejtenek ki a tartógyűrűben. Ez a húzóerő olyan értelmű, hogy az egymásra fekvő peremeket egymásról ki akarja húzni. Azért, hogy ezt megakadályozzuk, a peremrészeknek szorító szakasza és kapaszkodó szakasza van. Mivel a peremek a tartógyűrűhöz képest meg vannak hajtva, a tartógyűrűtől a meghajtott peremek felé a húzóerő kedvezőtlen átadása jelentkezik.

A tartógyűrű szakaszánál nagy húzóerő fellépése esetén a meghajtott részeknél, különösen a második peremszakasznál deformáció jöhet létre. Ez az egymásba kapcsolódó rögzítésnek megfelelő szakaszon az első és a második perem között tengelyirányú eltolódást okoz úgy, hogy a fellépő teljes húzóerőt egyidejűleg nem a szorító szakasz és a rögzítés veszi át, hanem mindenek előtt egyedül a szorító szakasz.

Ennek ismét a rögzítés szakaszán alakváltozás, illetve deformáció a következménye úgy, hogy többé a rögzítés nem képes a • · · ·

- 3 fellépő húzóerő felvételére. A szorító szakasznál a peremek eltolódása következtében gyűrődés következhet be úgy az említett szorító szakaszban, hogy a továbbra is ható húzóerőt végül is a rögzítésnek kell felvenni.

A találmány alapját az a feladat jelenti, hogy olyan egyszerű szerkezetű csőfüggesztőt hozzunk létre, amely képes nagy húzóerőket átvenni.

A találmány szerint ez azáltal érhető el, hogy az első peremhez a tartógyűrű megfelelő szakaszával párhuzamos meghoszszabbítás csatlakozik és ezen a megfelelő szakaszon, valamint a meghosszabbításon egymáshoz kapcsolódó rögzítés van.

A kiegészítő rögzítés a fellépő húzóerő felvételére szolgál. A két egymás felett lévő perem között a kölcsönös eltolódást a meghajtott peremrészen lévő rögzítés akadályozza meg. Ilymódon a meghajlított peremrészen nem tud alakváltozás létrejönni.

Az ilymódon kialakított csőfüggesztő különösen alkalmas tűzoltóberendezések szereléséhez, mivel tűzeset esetén a leszakadó elemek a rögzített csövekre esnek és ezáltal a csőfüggesztéseknél nagyon nagy húzóerők jelentkeznek. Ezeket a húzóerőket lehet a találmány szerinti csőfüggesztőkkel felfogni.

A rögzítést előnyős módon egy ütköző él és egy kiugrás képezi. Az ütköző él például az átmenő furatnak az a fala lehet, amelyhez az átmenő nyílásba nyúló kiugrás a tartógyűrű szabadon álló, rásímuló részének alakjában ér hozzá. Az ütköző élet behajtott végződésként, a kiugrást pedig a behajtott végződést felfogó hajtásként is ki lehet képezni.

Célszerű módon az ütköző él az első perem meghosszabbításán, a kiugrás pedig a második perem megfelelő szakaszán van. Az ···« ·« ···· ·· * · · · · · • · · · · «· • · · · · előállítás és a kezelés szempontjából a kiugrás a tartógyűrű megfelelő szakaszából a tartógyűru belsejébe nyúlik be a meghosszabbításnak ugyancsak a tartógyűrű belseje felé szabaddá tett részébe. A meghosszabbítás szabaddá tett része képezi azt az ütköző élt, amelyhez a kiugrás kapcsolódik. E mellett az ütköző él és a kiugrás a tartógyűrű peremközeli szakaszánál van.

Célszerűen az ütköző él és a kiugrás a tartógyűrű szélességének 20-70 %-át teszi ki. Az a szélesség, amelyben az ütköző él és a kiugrás ki van képezve, függ a tartógyűrűnek megfelelő szakaszon fellépő húzóerőtől. Ugyancsak függ ez a szélesség az ütköző él és a kiugrás kialakításának módjától. így például az erős kialakítású kiugrás és ütköző él a tartógyűrű kisebb szélességét teheti ki, mint az az ütköző él és kiugrás, amely kevéssé erős kiképzésű.

A következőkben a találmányt két olyan rajz segítségével ismertetjük közelebbről, amelyek egy kiviteli példát mutatnak be.

A rajzok a következők:

1. ábra: a találmány szerinti csőfüggesztő menetes rúddal és ütközővel csővezeték nélkül,

2. ábra: az 1. ábra szerinti csőfüggesztő felülnézete menetes rúd- és ütközők nélkül.

Az 1. és a 2. ábrán feltüntetett csőfüggesztő olyan szalagalakú 1 tartógyűrűből áll, amelynek a végei meghajtott 2 és 3 peremként vannak kiképezve.

Ennek az 1 tartógyűrűnek az első 2 peremén van a 4 átmenő furat és az a 2 peremhez csatlakozó 5 hosszabbítás, amelynek az 1 tartógyűrű belsejébe nyúló 6 kinyomása van. Ennek a kinyomásnak az első 2 perem szabad vége felé néző

torkolati része képezi a 7 ütköző élet.

Az 1 tartógyűrű második 3 pereme ugyancsak meg van hajtva és a szabad vége felé nyitott 8 kivágása van. A nyitott 8 kivágás szélessége, valamint az első 2 peremben a 4 átmenő furat átmérője lényegében egyforma. Az 1 tartógyűrűnek a megfelelő 9 szakaszán olyan az 1 tartógyűrű belsejébe nyúló kinyomott 10 kiugrása van, amely az 5 hosszabbítás megfelelő részén lévő 7 ütköző éllel lép kapcsolatba a rögzítésnél, illetve a cső megfogása esetén. Az 1 tartógyűrűre ható húzóerőt egészében a 10 kiugrás és a 7 ütköző él veszi fel.

Az egymásra simuló 2 és 3 peremek olyan további rögzítéssel vannak, ellátva, amely az első 2 peremen lévő 11 csatlakozó élből és a második 3 peremen lévő 12 kiugrásból áll.

A 12 kiugrásnak a 3 perem szabad végének irányába haladó olyan 16 bevezető lejtője van, amely az 1 tartógyűrű öszszezárásakor a 2 perem külső részére illeszkedik és mindkét, lényegében egymásra illeszkedő 2 és 3 perem rövid kimozdulását teszi lehetővé. A 12 kiugrás ezt követőleg a 2 peremen lévő megfelelő 17 bevágásba nyúlik bele és a 7 ütköző éllel érintkezik. Ezáltal a két egymásra fekvő 2 és 3 perem is ismét kölcsönös érintkezésbe kerül.

A második 3 perem szabad vége felé nyíló 8 kiugrás és az első 2 peremben lévő 4 átmenő furat következtében a 13 menetes rúd tengelyirányban állítható. Ennek a 13 menetes rúdnak a menethez tartozó külső átmérője ez esetben kisebb, mint a 4 átmenő furat átmérője, illetve a szabad végződés felé nyíló 8 kivágás szélessége. A két egymásra simuló 2 és 3 peremet két 14 és 15 anya formájában kivitelezett állítható ütköző segítségével lehet egymáshoz szorítani. A 14 és 15 anyák ez esetben úgy helyezkednek el a 13 menetes rúdon, hogy az egyik 15 anya az 1 tartógyűrűn kívül, a másik 14 anya pedig az 1 tartógyűrűn belül van.

Claims (4)

1. Csőfüggesztő, két ütközőt tartó menetes rúddal (13) és olyan szalagalakú tartógyűrűvel, amelynek a végein meghajlított, rögzítéssel kapcsolódó, egymásra fekvő olyan peremek (2, 3) vannak, amelyek az ütközőkkel egymásnak szoríthatók úgy, hogy az első peremnek (2) a menetes rúd (13) részére szolgáló átmenő furata (4) van, a második peremnek (3) pedig a menetes rúd (13) részére a szabad vége felé nyitott kivágása (8) van, azzal j ellemezve, hogy az első peremhez (2) a tartógyűrű (1) megfelelő szakaszával (9) párhuzamosan futó hosszabbítás (5) csatlakozik és ezen a megfelelő szakaszon (9), valamint a hoszszabbításon (5) egymáshoz kapcsolódó rögzítés van.

2. Az 1. igénypont szerinti csőíüggesztő, azzal j ellemezve, hogy a rögzítést ütköző él (7) és kiugrás (10) képezi.

3. A 2. igénypont szerinti csőfüggesztő, azzal j ellemezve, hogy az ütköző él (7) az első perem (2) hosszabbításán (5), a kiugrás (10) pedig a második perem (3) megfelelő szakaszán (9) van kiképezve.

4. A 2., vagy a 3. igénypont szerinti csőfüggesztő, azzal jellemezve, hogy az ütköző él (7) és a kiugrás (10) a tartógyűrű (1) , illetve a hosszabbítás (5) szélességének 20 - 70 %-át teszi ki.