HUT64459A

HUT64459A - Process and apparatus for the diagnostics of cardiovascular

Info

Publication number: HUT64459A
Application number: HU9201079A
Authority: HU
Inventors: Mihaly Bodo; Istvan Nagy; Janos Peredi; Gyoergy Thuroczy; Laszlo Ozsvald
Original assignee: Richter Gedeon Vegyeszet
Priority date: 1992-03-31
Filing date: 1992-03-31
Publication date: 1994-01-28
Also published as: EP0633746A1; AU3573493A; WO1993019665A1; HU9201079D0; CA2133314A1; US5584297A

Description

A találmány keringési rendellenességek diagnosztizálására szolgáló eljárásra vonatkozik, amely lehetőséget nyújt érbetegségek korai felismerésére, és lehetővé teszi a cerebrovascularis érintettség és fenyegetettség kiszűrését. A találmány tárgyát képezi az eljárás Foganatosítására szolgáló berendezés is.

A halálozási okok között a szív-, a keringési és az érrendszeri megbetegedések világszerte vezető helyet foglalnak el, ezért gyógyításuknak kiemelkedő jelentősége van, és az orvostudomány nagy erőfeszítéseket tesz mind a kezelég tökéletesítése, mind a hatékony megelőzég érdekében. A hatásos gyógyítás ég a káros folyamatokba időben történő beavatkozás előfeltétele az átfogó, jó diagnosztikai munka.

Az orvosi diagnosztika jelenlegi gyakorlata szerint a keringégi rendellenességek feltárására - a beteg panaszai alapján - egymást kö vetően különféle elektro-diagnosztikai vizsgálatokat végeznek. Ilyen vizsgálatok például az EKG /elektrokardiográfia/, az EEG /elektroenkefalográfia/, valamint a pulzuahullám mérége. Az e vizsgálatok eredményeként kapott periodikus analóg jelekből az orvos diagnózist állapit meg, illetve diagnosztikus értékű információt szolgáltat.

Az érrendszeri megbetegedések vizsgálatánál diagnosztikus görbéket vesznek fel, ami általában a Doppler-effektus alapján működő műszerrel történik.

A jelenlegi vizsgálati módszerek legnagyobb hátránya, hogy az egyes vizsgálatokat egymástól térben és időben elkülönítve végzik, általában nem ugyanazok az orvosok /külön-külön dolgoznak belgyógyászok, szív- és érszakorvosok, kardiológusok, angiológusok stb./ ég az egymás

- 3 után - tehát nem egyidőben - fellett adatok nem nyújtanak elegendő pontosságú tájékoztatást a vizsgált személj állapotáról. Az egymástól eltérő időpontokban regisztrált adatok nem t esz i^k lehet övé az egyes paraméterek összefüggéseiből következtethető finomabb, árnyaltabb információk megszerzését, valamint az ezek alapján teendő leghatárosabb preventív és komplex intézkedések megtételét. A jelenlegi vizsgálati módszereknek természetesen az is hátránya, hogy a betegnek kell felkeresnie a különböző diagnosztikai részlegeket a differenciál diagnosztikához szükséges információkért, amelyek sok esetben csak fáradságos és körülményes módon szerezhetők meg. A jelenlegi diagnosztikai-vizsgálati módszerek hátránya továbbá, hogy nem alkalmasak /még a Dopplereljárás sem/ arra, hogy az érelmeszesedést egészen korai fázisban meg lehessen állapítani.

A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson rendellenességek diagnosztizálására, más szóval: az emberi érelmeszesedés fokának a megállapítására, amely rövid idő alatt, egyszerű módon teszi lehetővé a vizsgált személy keringési rendszerének komplex és maximális finomságú/részletességü/ megismerését, és ezáltal lehetőséget nyújt nemcsak a kezelés, illetve gyógyítás optimális módszerének vagy módszereinek a megválasztására, hanem a például elmeszesedési folyamatokba már olyan korán történő preventív beavatkozásra, amire a jelenleg ismert vizsgálati-diagnosztikai módszerek még nem adnak lehetőséget. A találmány feladata topábbá, hogy az eljárás foganatosításához használható korszerű berendezést is szolgáltasson.

A találmány az alábbi felismeréseken alapszik:

az egész keringési rendszer állapotának a vizsgálata szempontjából kiemelt jelentősége van az agyi vérkeringés, ezen belül az agyi erek funkció-csökkenese vizsgálatának, amit betegség vagy öregedés okozhat, és amely kvantitative megállapítható. További felismerésünk, hogy a maximális finomságú és komplex eredmény biztosításához a cerebrovascularis orientáció meghatározása mellett a perifériás keringés és a pszihofiziológiai állapot felmérése is elengedhetetlen. Felismertük továbbá, hogy az optimális diagnózis előfeltétele tájékoztató kérdőiv kitöltésének /a vizsgált személy kikérdezésének/ és műszeres vizsgálatnak a kombinált alkalmazása, és e kétféle forrásból származó információk alapján készíthető el a minden korábbinál pontosabb és finomabb, korai preventív beavatkozásra is lehetőséget nyújtó diagnózis.

A fenti felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során artériás véráramlási paramétereket mérünk és regisztrálunk, és a kapott eredmények alapján diagnózist állapítunk meg, és amely eljárásra az jellemző, hogy a/ a páciensnek a neurológiai állapotára vonatkozó kérdéseket teszünk fel és a válaszokat regisztráljuk;

b/ a páciens

- agyi elektromos aktivitását,

- feji és végtagi reográfiás pulzushullámait,

- a szivének elektromos aktivitását műszeresen mérjük és regisztráljuk;

-ίο/ a verbális ég műszeres Vizsgálat adatait együttesen értékeljük, és ezen együttes értékelés alapján állapítjuk meg a diganózist. Ezzel az eljárással összegyüjthetőkés számszerűen mérhetők az emberi érelmeszesedés szubjektív és objektív adatai, egyrészt olyan ideggyógyászati tünetek felmérése útján, amelyek utalhatnak az agyi keringés zavarára, másrészt olyan információk révén, amelyek tartalmazzák a kiemelt veszélyeztető faktorokat /stressz, dohányzás, magas vérnyomás, cukor- és szívbetegség, alkoholfogyasztás/ is. -Az eljárás során rövid idő alatt párhuzamosan, vagy lényegében párhuzamosan történik az élettani paraméterek mérése és adatfeldolgozása, amelynek során a hagyományos feldolgozások mellett lényeges szempont az egyes paraméterek közötti kapcsolatok és információk felderitéae, és ebből a diagnosztikai következtetés levonása /például EKG + pulzushullám = = pulzuskéség/, valamint gyakorlatilag az egész testre /fej, kéz, láb/ kiterjedő szimultán mérés, minimálisan három modalitásban, amelyek az EEG, A Rheogram, valamint a Rheoenkefalogram az EKG-val párhuzamosan.

Az eljárás olyan adatok és élettani mutatók egyidejű vizsgálatát teszi lehetővé, ami a jelenlegi orvosi gyakorlatban nem szokásos és új koncepciójú adatkezelést valósit meg a GRÁL nyelvvel, ami az intermodális információ kezelés elvével irható le, és az idősor analízis segítségével közelíthető matematikailag.

Λ rendszer qz említett komplexitáson belül kiemelten éjit annak a kórélettani jelenségnek a mérésébe, amit az érfali szélkazán funkció csökkenésének neveznek és az érfal rugalmasságának csökkenését jelenti az életkor, ill. érelmeszesedés folyamán.

- 6 Ezek alapján az eljárás alkalmas az agyi- és v égi ági keringés állapotában bekövetkező romlás /betegség/ számszerű mérésére, a legkorábbi fázisban való kimutatására és követésére, differenciál diagnosztikára, tömeges szűrővizsgálatra, gyógyszerhatás követésére, intenzív betegőrzésre, a regisztrált élettani mutatók analóg görbe formájában való megjelenítésére és archiválására. .Alkalmas a beépített hat ármegállapítások esetén döntéselőkészitési /diagnosztikai/ feladatok megoldására, és szakértői rendszerré alakitásra.

Az eljárás egy előnyös foganatositási módja szerint a verbális és műszeres vizsgálatot közvetlenül egymás után végezzük. Egy másik eljárási ismérvnek megfelelően előbb a verbális vizsgálat túlnyomó részét, majd a műszeres vizsgálatot, azt követően pedig a verbális vizsgálat fennmaradó részét végezzük el;,i célszerű, ha az első verbális vizsgálat során - vérnyomás- és pulzusfrekvencia-mérést magába foglaló első stressz-vizsgálatot végzünk, és a verbális vizsgálat fennmaradó részében ugyanilyen második stressz-vizsgálatot végzünk.

Az eljárás egy további előnjös foganatositási módjának megfelelően a verbális vizsgálat során megállapítjuk az arterioszklerózis rizikófaktorait, különösen a dohányzást, a rendszeres alkoholfogyasztást, a cukorbetegséget, szívbetegséget és a magas vérnyomást.

Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek számitógépe van, és e berendezésre az jellemző, hogy a számítógép adatátviteli csatorna útján páciens-illesztőegységgel van összekapcsolva, amely emberi élettani /fiziológiai/ paraméterek regisztrálására és továbbítására szolgáló jelfogó-átalakító csatornákat, adatgyűjtő egységet, táp egységet, a számítógép pedig a páciensbe vonatkozó illesztő''kártyát tartalmaz. Az adatok dBASE adatbázis kezelő rendszerben tárolódnak és az analóg jelfeldolgozás a GRÁL program útján velősül meg. A működtetés célszerűen egy IBM kompatibilis ÁT számitógép elé kapcsolt páciens-illesztő egység segítségével történik, amely tehát tartalmazza az analóg mérő /páciens élettani jeleit fogadó erősitő és jelátalakító/, ill* méreg adatgyűjtő /feldolgozó/, valamint ezek működését biztositó /IEC 601-es szabványnak megfelelő/tápegységet. A páciens egység illesztő kártyáját a számítógép tartalmazza.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás foganatosításához alkalmazható eszközöket tartalmazzák, valamint vizsgálati blokksémákat és vizsgálati eredményeket szemléltetnek. Á rajzokon az 1. ábrán az eljáráshoz használható berendezés egy előnyös kiviteli példájának a vázlatos felépítése látható;

a 2. ábra a vizsgálat blokksémája;

a 3. ábra az élettani funkciók mérési és adatfeldolgozási elvi rajza;

a 4. ábrán egy páciens fejének jobb- és baloldalán végzett frekvencia-analizis /EEG-vizsgálat/-eredménye látható;

az 5. ábrán ugyanannak a páciensnek a fején végzett jobb- és baloldali pulzushullám-mérés eredményét tüntettük fel, akire a 4. ábra vonatkozik.

• » *

Az 1. ábrán látható berendezés 2 számítógépe /amely például IBM-ΑΤ számítógép lehet/ a 6 adatátviteli csatorna útján van az egészében 1 hivatkozási számmal jelölt páciens-illesztőegységgel összef kapcsolva. Ez utóbbi 3a-3c jelfogadó-átalakító csatornákkal, 4 adatgyűjtő egységgel 5 tápegységgel, valamint 5e illesztő kártyával rendelkezik. A 3a-3c jelfogadó-átalakító csatornák a páciens élettani jeleinek fogadására, erősítésére és továbbítására szolgálnak. A 4 adatgyűjtő egység tárolja és továbbítja a mérési eredményeket és kikérdezéssel /verbális vizsgálattal/ nyert információkat. A 3a-3c jelfogadó-átalakító csatornákkal kapcsolatban álló 5 tápegység előnyösen az IEC-6O1 előírásainak megfelelő típus. Λ 6 adatátviteli csatorna nagysebességű, galvanikus leválasztott kétirányú adatátviteli csatorna.

A 2. ábrán az egyes blokkok a vizsgálat - vagyis a találmány szerinti eljárás - legfontosabb fázisait reprezentálják. A 7 blokk a páciens személyére irányuló azonosító kérdéseket és válaszokat /név, születési adatok, nem, súly, magasság, vizsgálat időpontja stb./ tartalmazza. A 8 blokkba foglaljuk az általános betegségekre és rizikófaktorokra vonatkozó kérdéseket és válaszokat /dohányáás, rendszeres alkoholfogyasztás, magas vérnyomás, szívbetegség,cukorbetegség/.

A 9 blokkba egy vérnyomás- és pulzusfrekvencia-méréssel kiegészített első verbális stresszvizsgálat /a pszihofizikai állapot vizsgálata/ eredményei kerülnek; kérdőíves vizsgálat esetén a kérdőív vonatkozó részét célszerűen a következőképpen állítjuk össze:

1. táblázat

PSZICHOPIZIOLÓGIAI ÁLLAPOT /a vizsgálat elején - éppen most/ :

Vérnyomás: Hgmm Szivfrekvencia /min

Gondtalannak érzem magam /1,2,3,4/

Ideges -vagyok /1,2,3,4/

Minden feszültségtől mentes vagyok . . ....... /1,2,3,4/

Elégedett vagyok /1,2,3,4/ .Aggódom /1,2,3,4/ = egyáltalán nem, 2 = valamennyire, 3 = eléggé, 4 = nagyon/teljesen

A 10 blokkba ideggyógyászati /agyérgörccael kapcsolatos/ kérdések és válaszok tartoznak, amelyek például az alábbi - 2. táblázat szerinti

- módon foglalhatók kérdőívbe:

2. táblázat

NEUROLÓGIA -I.

Jelezze X-el, ha korábban előfordult a felsorolt panaszok bármelyike.

Átmeneti gyengeség egy végtagon mind a négy végtagon az egyik oldali végtagokon . . . X

X több végtagon, vagy egyéb formában . . . X

Átmeneti zsibbadás, vagy érzéscsökkenés, illetve kiesés egy végtagon mind a négy végtagon .

arcon vagy törzsön

X az egyik oldali végtagokon . . . X

X több végtagon, vagy egyéb formában . . . X

X

Múló aavar a beszédben /szavak kiejtési ég megértési nehézsége/ . . . X

Múló zavar a látásban az egyik szem látásának átmeneti zavara, vágj kiesése mindkét szem látászavara · · · X kettős látás

NEUROLÓGIA -II.

Átmeheti nyelészavar • ·

Szédülés forgó jellegű . . .X bizonytalanság érzés /határozottan egy irányba, pl. halra/ . . .X bizonytalanság érzés /irányultság nélkiil/ . . .X

Bármely végtag, vagy végtagok múló ügyetlensége . . .X

Eszméletvesztés, vagy az emlékezés átmeneti kiesése . . .X

Olvasás, irás, számolás vagy térbeli tájékozódás múló zavara . . .X

Volt-e egyéb múló zavara, amely vélemtnye szerint idegrendszeri eredétli . . .X

A 11 blokk a fiziológiai vizsgálatok blokkja, A fiziológiai vizsgálatok keretében mérjük /az 1. ábrán látható 3a-3c Jelfogadó-átalakitó csatornákon keresztül/ az agyi elektromos aktivitást /EEG, vagyis elektroenkefalogram/; elektromos szivvizsgálatot végzünk /EKG, vagyis elektrokardiogram/, és regisztráljuk a pulzust egyrészt a fejen /REG, vagyis reo-enkefalogram/, másrészt a végtagokon /reográfiás vagy impedancia-pulzus/. A regisztrátumok mérési adatait táblázatba foglaljuk /lásd később/.

A 12 blokk egy második stressz-vizsgálatnak /pszichofizikai állapot-vizsgálatnak/ felel meg, amelyet pontosan az első ilyen -vizsgálatnak /1. táblázat/ megfelelően hajtunk -végre.

A 13 blokk az értékelésre -vonatkozik, amely összegzi a fentiek szerint elvégzett verbális ég műszeres vizsgálatok eredményeit, adott esetben kiegészítve azokat a 16 blokkból származó egyéb /a kérdőíven nem szereplő/ vizsgálat/ok/ eredményével; ilyen egyéb vizsgálatok elsősorban a koleszterin-szint, a vércukor-szint megállapítására irányulnak, valamint szemészeti vizsgálatot /szemfenék-vizsgálat/ foglalnak magukba.

A 14 blokk reprezentálja mágát a leletet, vagyis az iránydiagnózist, amely kérdőiv részeként az alábbi táblázat szerint állitható össze:

3. táblázat

VÉLEMENI /jelölje x-el a kiválasztott véleményeket/

1. Agyi vérkeringés!’zavar, vagy erre utaló adat nincs . . , X

2. A panaszok és/vagy leletek bizonytalansága a további- akban ellenőrzést /orvosi megfigyelést/ igényel . . .X

3. Kivizsgálást javasolt agyi keringészavar gyanújával . . .X

4. Kivizsgálást javasolt perifériás keringészavar gyanújával . . .X

5. Bel- vagy ideggyógyászati kivizsgálást javasolt . . .X

A lelet - diagnózis - alapján az orvos további vizsgálatok elvégzését javasolhatja a páciensnek. A 15 blokk reprezentálja a véráramlási vizs gálát /Doppler kontroll/ végrhhajtását, míg a 17 blokk felel meg az egyéb, a lelet /14 blokk/ alapján szükségessé -válható további -vizsgálatoknak.

Λ 3. ábrán a 2. ábrán feltüntetett, a műszeres fiziológiai vizsgálatra vonatkozó 11 blokkot részletesen ábrázoltuk, a 3. ábra tulajdonképpen egy folyamatszervezést érzékeltet. A 18 blokk az EEG /elektroenkefalogram-vizsgálat /ég mügzer/ blokkja; az a^ nyíl a fej jobboldali, az a,₂ nyil pedig a baloldali részéről nyert - mért információknak felel meg. A 19 blokk reprezentálja a REG /reo-enkefalogram/-vizsgálátot, az ap a_₂ nyilak ugyanezt jelentik, mint a 18 blokk esetében.

A 20 blokk a pulzus műszeres vizsgálatára /mérésére/ vonatkozik; a k^ és k_₂ nyilak a jobb- és balkéz pulzus-jeleit, mig az 1^, 1₂nyilak a jobb- és ballábról vett pulzus-jeleket érzékeltetik.

Λ 21 blokk az EKG II elvezetés blokkja, az m nyil az adatátviteli csatorna.

A 18-21 blokkoknak megfelelő műveletek végrehajtásához az 1. ábra szerinti berendezés 3a-3c jelfogadó-átalakító csatornák vannak előirányozva.

A 23 blokk számítástechnikai tevékenységnek, önmagában ismert gyors Fourier-analizisnek felel meg, mig a 22 blokk számit ástechnikai átlagolás! műveletet reprezentál, mégpedig minden egyes esetben különkülön; az átlagolás! művelet kb. 40 sec-ot igényel. A 22a blokk a 22 és 23 blokkokkal érzékeltetett műveletekhez számítástechnikai okból szükséges, az EKG-jelből származó indító impulzus képzését érzékelteti /a viszonyítási jel az EKG R-hulláma/.

Λ 24 blokk a pulzus-cgúcgkereség, mig a 25 blokk az EEG--vei kapcsolatos spektrum-csúcskeregég blokkja; minimum-maximum keresési számítási műbeletekről bán szó.

Végül a 25 blokk a kérdőib azon részének felel meg, ahoba a miiszerea bizsgálat számított értékeit /24 és 25 blokk/ a kérdőibbe beírjuk /lásd később a 4. táblázatot/. Az e 25 blokkba bekerülő értekek általában a számitógéppel kiszámított aszimmetria-értékek; a jobboldali testrészekről kapott értékeket tekintjük bázisnak, ég azokhoz biszonyitba a baloldalról számitott értékeket képezünk.

A 4. ábrán a 3. ábra szerinti 18, 23 és 25 blokkokkal kapcsolatban leirt folyamatok grafikus ábrázolással megjelenitett bégeredménye, bagyis az ábra egy konkrét esetben a két agyi félteke EEG-spektrun vizsgálatának az ábrázolása; alul a baloldali, felül a jobboldali agyi féltekéről kapott műszeres mérésének az eredménye látható, amely mintegy 40 mérési érték átlaga. A 4. ábra azt bizonyitja, hogy az adott konkrét esetben a páciens jobb- és baloldali agji féltekéje között az elektromos aktibitásban nincs különbség. Megjegyezzük, hogy az e bonatkozásban bilágszerte elfogadott álláspont szerint a gyakorlatban mintegy 30%-os EEG-amplitudo-differencia még nem kóros, az megengedett.

A 4. ábra szerinti esetben a két agyi félteke között a különbség százalékban elhanyagolható, hiszen ez nem natúr görbe, hanem számitógéppel készített több százszoros nagyításnak fogható fel.

Az 5. ábrán a 3. ábra szerinti 19, 22. és 24 blokkokkal kapcsolatban leirt folyamatok grafikus ábrázolással megjelenített bégeredménye látható; ugyanannak a páciensnek a jobb ég baloldali agyi félteké jóról származó pulzushullámokat /REG-vizsgálat/ tüntettük fel, akire a 4. ábra vonatkozik. Ebben az esetben is alul van a baloldali, felül a jobboldali agy i f éltekéről kiinduló pulzushullám /mintegy 40 mérés átlaga/ ábrázolva. Az 5. ábrából egyértelműen kitűnik, hogy itt már lényeges különbség van a kétféle pulzushullám között, hiszen a jobboldali agyi félteke pulzushullámánál bejelölt e. távolság /amely időtartamot érzékeltet/ már olyan hosszúságú, ami kóros elváltozásra utal /a nemzetközileg elfogadott határérték 180 Msec, ezt pedig az e_ távolságnak megfelelő érték jóval meghaladja.

A találmányt a továbbiakban példán keresztül ismertetjük részlet esen.

Példa

A vizsgált páciens adatai /2. ábra 3 blokk/ a következők voltak:

név: Σ.ϊ.

születési adatok: 1936.05.18., Budapest testsúly: 79 kg magasság: 174 cm a vizsgálat ideje:1992.január 5.

a páciens neme: nő

A fenti adatok felvétele után a vizsgált személynek a következő kérdéseket tettük fel, amelyekre a válaszok nemlegesek voltak /2. ábra, 8 blokk/:

dohányzik:

fogyaszt-e rendszeresen alkoholt?

szenved-e magas vérnyomásban?

• **··

- 15 szenved-e szivbeteggégben?

szenved-e cukorbetegségben?

Közvetlenül a kérdések megválaszolása után elvégeztük az első stressz-vizsgálatot /2. ábra 9 blokk./1. táblázat/, amelynek keretében a/ megmértük a páciens vérnyomását és pulzusfrekvenciáját.

A mérés eredménye a következő volt;

120/85; 74/perc b/ kérdéseket tettünk fel a pillanatnyi szorongás meghatározására /Spielberger-teszt rövid változata/, és a válaszokat regisztráltuk.

A következő lépésben tettük fel az agyi érgörcsre utaló tünetekre vonatkozó kérdéseinket /2. ábra 10 blokk, vagyis a neurológiai blokk/. Ezek alapvetően az alábbi tünetcsoportokra irányultak:

- végtagok átmeneti gyengesége, zsibbadás, érzéscsökkenese;

- átmeneti zsibbadás, érzészavar arcon, törzsön;

- múló zavar beszédben, látásban, nyelésben;

- szédülés, -végtagok múló ügyetlensége, eszméletvesztés;

- emlékezésvesztés, olvasás, írás, számolás, térbeli tájékozódás múló zavara;

- egyéb idegrendszerinek vélt zavar.

A már hivatkozott kérdőíven e kérdések a 2. táblázat szerint foglalhatók össze. A fenti tünet-csoportokkal kapcsolatos kérdésekre több esetben válaszolt úgy, hogy a baloldalon zavarai vannak /átmeneti gyengeség a bal lábon, átmeneti zsibbadás a bal lábon, a bal arcon, és a -törzs baloldali részén /bizonytalansági érzés balra, baloldali végtagok ügyetlensége/. Ezen túlmenően beszédzavart, és mindkét szemnél látászavart jelzett.

A fenti kérdések és válaszok gyakorlatilag a korábban már többször említett kérdőív kitöltésével kerülnek rögzítésre, és a kérdőív kitöltését követően a kapott információkat egy adatbázis-kezelő programba beírva számítógépbe /1. ábra/ tápláljuk, beleértve az első stressz-vizsgálatra adott válaszokat is.

A fenti kérdések megválaszolásával és számítógépbe táplálásával lezárult a szóbeli /verbális/ vizsgálat túlnyomó része. A leültetett páciensre ezután felerősítettük az EEG éa a REG vizsgálatokhoz szükséges elektródokat, majd hanyatt felfeküdt a vizsgáló ágyra. Ekkor helyeztük a testére /csukló és boka fölé/ mind a jobb-, mind a baloldalon az EKG és a végtagi pulzus vizsgálatához szükséges elektródákat. Az elektródok jeliogadó-átalakitó csatornákba csatlakoznak, amelyek egy, az említett számítógéppel összekapcsolt páciens-illesztőegység részét képezik /1. ábra/, annak bemenetel. A számitógép programjának elindításával megkezdődik az analóg fiziológiai jeleknek, nevezetesen az EEG-, a REG- és az EKG-jeleknek a mérése és adatfeldolgozása /3. ábra/.

E művelet eredményeként a következő adatokat kaptuk:

4. táblázat

RŐŰISZTRÁTUMOK MÉRÉSI ADATAI

BAL oldal_________________________________JOBB oldal

10,2/14,6 . . EEG domináns frekv ^Hz]/ampl .... 10,2/9,77

FEJEN ampl/idő jmsecj

-20,3/131	• · ·	1. min*	• · · ·	-11,7/140
30,5/368	• · ·	max.	• · ·	•	17,7/362
	ΝΪΑΚ0Ν ampl/idő ímsec; L J
-11,7/149	• · ·	1. min.	• · ·	•	3,91/419
61,7/476	• · ·	max.	• · ·	•	66,4/707
	KARON	ampl/idő msec
-16,4/179		1. min.	• ♦ ·	•	-16,4/176
9,37/254		max.	• · ·	•	14,8/254
		2. min.	• · ·	•	-9,37/1656
	LÁBON	ampl/idő imseci !_ J
-7,03/-70	• · ·	1. min.	• · ·	•	-1,56/-70
26,6/53	• · ·	max.	• · ·	•	23,4/53

Az első sor adatainak /EEG-frekvencia spektrum/ a grafikus ábrázolása is megtörtént /4. ábra/. Ugyancsak grafikusan ábrázoltuk a 2. sorban kijelzett REG-et /feji pulzushullám/ is. Az ábrázolásra azonban nincs feltétlenül szükség, legfeljebb akkor, ha már a vizsgálat e stádiumában érzékelhető, hogy további keringési vizsgálatokra fog sor kerülni.

> · ···· · ·· · • *· · » · · ♦ ··· *« «9» *· ·*

Az elektródák leszerelése után közvetlenül hajtottuk végre a második stressz-vizsgálatot /2. ábra, 12 blokk, 1. táblázat/, amelynek keretében ismét mértük a vérnyomást és a pulzusfrekvenciát, aminek eredménye:

130/80 és 60 perc, és ugyanazokra a kérdégekre kértünk választ, mint az első stresszvizsgálatnál, és e válaszokat is - mintegy az előző adatbázis folytatásaként - betápláltuk a számítógépbe.

A vizsgálat számítógéppel regisztrált eredményeiből a következőképpen alkottuk meg a leletet, vagyis a következő döntést hoztukí a/ A: kikérdezés alapján az alábbi kórosnak ítélhető állapotra lehet következtetni:

a baloldali tünetei? alapján az agy jobb féltekéjének keringési zavara feltételezhető. Más, kóros elváltozásra utaló jel nem volt. Az egyéb /kérdőíven üresen hagyott/ kérdésekre /más tünetek 2. ábra, 16 blokk/ adott válasz sem utalt arra, hogy a fentin túlmenő keringési rendellenesség lenne feltételezhető.

b/ Ezek után értékeltük a fiziológiai adatfeldolgozás eredményét, amely szerint:

- az EEG-ben és a végtagi pulzushullámokban /18.és 20, valamint 24 blokk a 3. ábrán/ a bal- ég a jobboldal között nincs értékelhető, illetve kóros eltérés (4. ábra);

- a REG-ben - amit az 5. ábrán grafikusan is ábrázoltunk eltérés mutatkozik a jobb és bal agyi félteke között, nevezetesen a jobboldali pulzushullám kóros - érelmeszesedésbe utaló - elváltozást reprezentál.

- 19 A kétféle vizsgálat alapján a döntésünk, vagyis a lelet /13 blokk, 2. ábra/ vélemény-része a következő volt:

kivizsgálás javasolt agyi keringégzavar gyanújával /2. ábra 14-15 blokkok/.

A példa kapcsán hangsúlyozni kívánjuk, hogy ha a páciens a panaszaival például körzeti orvoshoz fordult volna, az nem tette volna fel az általunk feltett kérdéscsoportokat /hiszen azok alapvetően neurológiai-szakmai kérdések/, másrészt nagy valószinüséggel pszihés eredetűnek tartotta volna a panaszokat. De ha el is végeztette volna a páciensen a Doppler-kontrolit, az is negatív eredményt adott volna. Megjegyezzük, hogy a saját pácienseink közül 28 személyt kontrolláltunk Doppler-vizsgálattal és az eredmény minden esetben negativ volt. Ezután ugyanezt a páciens-csoportot megvizsgáltuk a találmány szerinti eljárással, és kb. 80%-uknál /22 személynél/ találtunk kvalifikálható eltéréseket a fej, a kéz és a láb spulzushullámaiban, aminek alapján az érintett személyeknél további vizsgálatot indikáltunk, de legalábbis orvosi megfigyelést javasoltunk.

A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze:

a találmány legnagyobb előnye, hogy az arterioszklerozis, és az azt megelőző - kórosnak még nem minősíthető - keringési rendellenességek felismerését /érfali szélkazán funkció csökkenése/ a lehető legkorábbi stádiumban teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárással a normális állapottól való eltérés már akkor kimutatható, amikor még nem alakult ki valódi meszesedés az érfalban, de annak rugalmas20 sága már csökkent, igy a találmány a prevenció ideális eszköze.

/Jelenleg nem ismeretes olyan eljárás, amely az érrendszer elváltozásainak /szklerózis/ korai felismerégére lenne alkalmas, például a legkorszerűbbnek tartott Doppler-módszerrel is csak a már áramlászavart okozó meszes érfal következményét lehet mérni/. Az eljárásnak nincs invaziv eleme, betegkimelő, fájdalommentes, 30 perc alatt elvégezhető. Messzemenően gazdaságos.

Egyaránt alkalmas szűrővizsgálati célokra és gondozási feladatok végrehajtására. A vizsgálat végén a résztvevő az eredményeket tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyvet megkapja, azt szükség esetén további vizsgálatokhoz felhasználhatja.

A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben ismertetett megoldásokra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül többféle módon megvalósítható.

Claims

1. Eljárás keringési rendellenességek diagnosztizálására, amely eljárás során artériás véráramlási paramétereket mérünk és regisztrálunk, és a kapott eredmények alapján diagnózist állapítunk meg, azzal jellemezve, hogy a/ a páciensnek a neurológiai állapotára vonatkozó kérdéseket teszünk fel és a válaszokat regisztráljuk;

h/ a páciens

- agyi elektromos aktivitását,

- feji és végtagi reográfiás pulzushullámait,

- a szivének elektromos aktivitását műszeresen mérjük és regisztráljuk;

c/ a verbális és műszeres vizsgálat adatait együttesen értékeljük és ezen együttes értékelés alapján állapítjuk meg a diagnózist

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a verbális és műszeres vizsgálatot közvetlenül egymás után végezzük.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal j e 1 1 e m e z v e , hogy előbb a verbális vizsgálat túlnyomó részét, majd a műszeres vizsgálatot, azt követően pedig a verbális vizsgálat fennmaradó részét végezzük el.

4. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezv e , hogy előbb a verbális,vizsgálat során - vérnyomás - és pulzuafrekvencia-mérést magába foglaló - első stressz-vizsgálatot végzünk, és a verbális vizsgálat fennmaradó részében ugyanilyen második stressz-vizsgálatot végzünk.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a verbális vizsgálat során megállapítjuk az arterioszklerozis rizikófaktorait, különösen a dohányzást, a rendszeres alkoholfogyasztást, a cukorbetegséget, a szivbetegséget és a magas vérnyomást.

6. Berendezés az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely berendezésnek számítógépe /2/ van, azzal jellemezve, hogy a számitógép /2/ adatátviteli csatorna /6/ útján páciens-illesztőegységgel /1/ Tian összekapcsolva, amely emberi élettani /fiziológiai/ paraméterek regisztrálására és továbbítására szolgáló jelfogó-átalakitó csatornákat /3a-3c/ adatgyűjtő egységet /4/, tápegységet /5/, a számitógép /2/ pedig a páciensre vonatkozó illesztő kártyát /5a/ tartalmaz.