HUT64249A - Method and apparatus for purification of waste gases - Google Patents
Method and apparatus for purification of waste gases Download PDFInfo
- Publication number
- HUT64249A HUT64249A HU9202644A HU264492A HUT64249A HU T64249 A HUT64249 A HU T64249A HU 9202644 A HU9202644 A HU 9202644A HU 264492 A HU264492 A HU 264492A HU T64249 A HUT64249 A HU T64249A
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- gas
- reactor
- humidification
- region
- particles
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims abstract description 63
- 239000002912 waste gas Substances 0.000 title claims abstract description 15
- 238000000746 purification Methods 0.000 title abstract description 11
- 239000007789 gas Substances 0.000 claims abstract description 239
- 239000002245 particle Substances 0.000 claims abstract description 121
- 238000009736 wetting Methods 0.000 claims abstract description 60
- 239000002250 absorbent Substances 0.000 claims abstract description 39
- 230000002745 absorbent Effects 0.000 claims abstract description 39
- 239000003153 chemical reaction reagent Substances 0.000 claims abstract description 27
- 230000003213 activating effect Effects 0.000 claims abstract description 4
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 47
- 230000008569 process Effects 0.000 claims description 44
- RAHZWNYVWXNFOC-UHFFFAOYSA-N Sulphur dioxide Chemical compound O=S=O RAHZWNYVWXNFOC-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 34
- 239000000463 material Substances 0.000 claims description 26
- 239000007787 solid Substances 0.000 claims description 18
- 238000011144 upstream manufacturing Methods 0.000 claims description 12
- 239000000376 reactant Substances 0.000 claims description 9
- 239000002002 slurry Substances 0.000 claims description 9
- 239000000126 substance Substances 0.000 claims description 7
- 239000000356 contaminant Substances 0.000 claims description 5
- ZAMOUSCENKQFHK-UHFFFAOYSA-N Chlorine atom Chemical compound [Cl] ZAMOUSCENKQFHK-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 4
- 239000000460 chlorine Substances 0.000 claims description 4
- 229910052801 chlorine Inorganic materials 0.000 claims description 4
- 230000003134 recirculating effect Effects 0.000 claims description 4
- 238000001816 cooling Methods 0.000 claims description 3
- 150000002222 fluorine compounds Chemical class 0.000 claims description 3
- 239000012535 impurity Substances 0.000 claims description 3
- 229910052783 alkali metal Inorganic materials 0.000 claims description 2
- 150000001340 alkali metals Chemical class 0.000 claims description 2
- 229910052784 alkaline earth metal Inorganic materials 0.000 claims description 2
- 150000001342 alkaline earth metals Chemical class 0.000 claims description 2
- 150000004649 carbonic acid derivatives Chemical class 0.000 claims description 2
- 150000004679 hydroxides Chemical class 0.000 claims description 2
- 239000003344 environmental pollutant Substances 0.000 abstract description 3
- 231100000719 pollutant Toxicity 0.000 abstract description 3
- 238000004064 recycling Methods 0.000 abstract description 2
- NINIDFKCEFEMDL-UHFFFAOYSA-N Sulfur Chemical compound [S] NINIDFKCEFEMDL-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 37
- 239000011593 sulfur Substances 0.000 description 37
- 229910052717 sulfur Inorganic materials 0.000 description 37
- 238000001035 drying Methods 0.000 description 31
- 235000008733 Citrus aurantifolia Nutrition 0.000 description 29
- 235000011941 Tilia x europaea Nutrition 0.000 description 29
- 239000004571 lime Substances 0.000 description 29
- 238000006243 chemical reaction Methods 0.000 description 15
- 239000011575 calcium Substances 0.000 description 14
- 239000000725 suspension Substances 0.000 description 11
- 238000010521 absorption reaction Methods 0.000 description 10
- 239000000292 calcium oxide Substances 0.000 description 10
- ODINCKMPIJJUCX-UHFFFAOYSA-N calcium oxide Inorganic materials [Ca]=O ODINCKMPIJJUCX-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 10
- 235000019738 Limestone Nutrition 0.000 description 7
- 239000006028 limestone Substances 0.000 description 7
- BRPQOXSCLDDYGP-UHFFFAOYSA-N calcium oxide Chemical compound [O-2].[Ca+2] BRPQOXSCLDDYGP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 6
- OSGAYBCDTDRGGQ-UHFFFAOYSA-L calcium sulfate Chemical compound [Ca+2].[O-]S([O-])(=O)=O OSGAYBCDTDRGGQ-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 6
- 239000007921 spray Substances 0.000 description 6
- 238000002156 mixing Methods 0.000 description 5
- 230000009257 reactivity Effects 0.000 description 5
- 230000009467 reduction Effects 0.000 description 5
- 230000008021 deposition Effects 0.000 description 4
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 4
- 238000002309 gasification Methods 0.000 description 4
- 239000010410 layer Substances 0.000 description 4
- 230000014759 maintenance of location Effects 0.000 description 4
- VEXZGXHMUGYJMC-UHFFFAOYSA-N Hydrochloric acid Chemical compound Cl VEXZGXHMUGYJMC-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- AXCZMVOFGPJBDE-UHFFFAOYSA-L calcium dihydroxide Chemical compound [OH-].[OH-].[Ca+2] AXCZMVOFGPJBDE-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 3
- 239000000920 calcium hydroxide Substances 0.000 description 3
- 229910001861 calcium hydroxide Inorganic materials 0.000 description 3
- GBAOBIBJACZTNA-UHFFFAOYSA-L calcium sulfite Chemical compound [Ca+2].[O-]S([O-])=O GBAOBIBJACZTNA-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 3
- 235000010261 calcium sulphite Nutrition 0.000 description 3
- 238000004140 cleaning Methods 0.000 description 3
- 238000002485 combustion reaction Methods 0.000 description 3
- 239000000428 dust Substances 0.000 description 3
- 239000000446 fuel Substances 0.000 description 3
- 239000010802 sludge Substances 0.000 description 3
- QGZKDVFQNNGYKY-UHFFFAOYSA-N Ammonia Chemical compound N QGZKDVFQNNGYKY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- OYPRJOBELJOOCE-UHFFFAOYSA-N Calcium Chemical compound [Ca] OYPRJOBELJOOCE-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- KRHYYFGTRYWZRS-UHFFFAOYSA-N Fluorane Chemical compound F KRHYYFGTRYWZRS-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 239000007900 aqueous suspension Substances 0.000 description 2
- 230000008901 benefit Effects 0.000 description 2
- 229910052791 calcium Inorganic materials 0.000 description 2
- 238000001311 chemical methods and process Methods 0.000 description 2
- 150000001875 compounds Chemical class 0.000 description 2
- 238000007599 discharging Methods 0.000 description 2
- 239000012071 phase Substances 0.000 description 2
- 230000008092 positive effect Effects 0.000 description 2
- 238000000926 separation method Methods 0.000 description 2
- AKEJUJNQAAGONA-UHFFFAOYSA-N sulfur trioxide Chemical compound O=S(=O)=O AKEJUJNQAAGONA-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 239000002699 waste material Substances 0.000 description 2
- 238000005200 wet scrubbing Methods 0.000 description 2
- OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N Carbon Chemical compound [C] OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- UGFAIRIUMAVXCW-UHFFFAOYSA-N Carbon monoxide Chemical compound [O+]#[C-] UGFAIRIUMAVXCW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- PXGOKWXKJXAPGV-UHFFFAOYSA-N Fluorine Chemical compound FF PXGOKWXKJXAPGV-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- QAOWNCQODCNURD-UHFFFAOYSA-L Sulfate Chemical compound [O-]S([O-])(=O)=O QAOWNCQODCNURD-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- LSNNMFCWUKXFEE-UHFFFAOYSA-N Sulfurous acid Chemical compound OS(O)=O LSNNMFCWUKXFEE-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000003513 alkali Substances 0.000 description 1
- 229910021529 ammonia Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000007864 aqueous solution Substances 0.000 description 1
- 230000004888 barrier function Effects 0.000 description 1
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 1
- 229910052799 carbon Inorganic materials 0.000 description 1
- 230000008859 change Effects 0.000 description 1
- 239000007795 chemical reaction product Substances 0.000 description 1
- 239000003245 coal Substances 0.000 description 1
- 239000000567 combustion gas Substances 0.000 description 1
- 238000005260 corrosion Methods 0.000 description 1
- 230000007797 corrosion Effects 0.000 description 1
- 238000013016 damping Methods 0.000 description 1
- 239000006185 dispersion Substances 0.000 description 1
- 238000009826 distribution Methods 0.000 description 1
- 239000004744 fabric Substances 0.000 description 1
- 230000002349 favourable effect Effects 0.000 description 1
- 239000003546 flue gas Substances 0.000 description 1
- 229910052731 fluorine Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000011737 fluorine Substances 0.000 description 1
- 238000011010 flushing procedure Methods 0.000 description 1
- 235000011389 fruit/vegetable juice Nutrition 0.000 description 1
- 238000000227 grinding Methods 0.000 description 1
- 150000002430 hydrocarbons Chemical class 0.000 description 1
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 1
- 239000007791 liquid phase Substances 0.000 description 1
- 210000004185 liver Anatomy 0.000 description 1
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 1
- 238000010310 metallurgical process Methods 0.000 description 1
- 239000000203 mixture Substances 0.000 description 1
- 230000020477 pH reduction Effects 0.000 description 1
- 239000013502 plastic waste Substances 0.000 description 1
- 239000012858 resilient material Substances 0.000 description 1
- 238000007789 sealing Methods 0.000 description 1
- 239000004449 solid propellant Substances 0.000 description 1
- 239000002910 solid waste Substances 0.000 description 1
- 239000000243 solution Substances 0.000 description 1
- 238000005507 spraying Methods 0.000 description 1
- LSNNMFCWUKXFEE-UHFFFAOYSA-L sulfite Chemical class [O-]S([O-])=O LSNNMFCWUKXFEE-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- 150000003467 sulfuric acid derivatives Chemical class 0.000 description 1
- 239000002344 surface layer Substances 0.000 description 1
- 230000008016 vaporization Effects 0.000 description 1
- 238000005406 washing Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
- B01D—SEPARATION
- B01D53/00—Separation of gases or vapours; Recovering vapours of volatile solvents from gases; Chemical or biological purification of waste gases, e.g. engine exhaust gases, smoke, fumes, flue gases, aerosols
- B01D53/34—Chemical or biological purification of waste gases
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
- B01D—SEPARATION
- B01D53/00—Separation of gases or vapours; Recovering vapours of volatile solvents from gases; Chemical or biological purification of waste gases, e.g. engine exhaust gases, smoke, fumes, flue gases, aerosols
- B01D53/34—Chemical or biological purification of waste gases
- B01D53/46—Removing components of defined structure
- B01D53/48—Sulfur compounds
- B01D53/50—Sulfur oxides
- B01D53/501—Sulfur oxides by treating the gases with a solution or a suspension of an alkali or earth-alkali or ammonium compound
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
- B01D—SEPARATION
- B01D53/00—Separation of gases or vapours; Recovering vapours of volatile solvents from gases; Chemical or biological purification of waste gases, e.g. engine exhaust gases, smoke, fumes, flue gases, aerosols
- B01D53/34—Chemical or biological purification of waste gases
- B01D53/46—Removing components of defined structure
- B01D53/48—Sulfur compounds
- B01D53/50—Sulfur oxides
- B01D53/501—Sulfur oxides by treating the gases with a solution or a suspension of an alkali or earth-alkali or ammonium compound
- B01D53/504—Sulfur oxides by treating the gases with a solution or a suspension of an alkali or earth-alkali or ammonium compound characterised by a specific device
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Environmental & Geological Engineering (AREA)
- Biomedical Technology (AREA)
- Analytical Chemistry (AREA)
- General Chemical & Material Sciences (AREA)
- Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Treating Waste Gases (AREA)
- Filtering Of Dispersed Particles In Gases (AREA)
- Paper (AREA)
- Electrical Discharge Machining, Electrochemical Machining, And Combined Machining (AREA)
- Exhaust Gas After Treatment (AREA)
- Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)
- Ignition Installations For Internal Combustion Engines (AREA)
- Incineration Of Waste (AREA)
- Gas Separation By Absorption (AREA)
Description
KIVONAT tisztításáA találmány tárgya eljárás hulladék gáz amely gá^/például égetőber^hdezés, gázosító / / / különféle yegyi folyamatokat létrehozó berendezés kimeneténél jelenik meg, és amely gáz szennyeződéseket, például ra, berendezés, kéndioxidot, klór vagy fluor vegyületeket tartalmaz, és gázhoz a vegyi folyamat során vagy utána reagené ahol a és/vagy abszorbens, a gázban lévő szennyezéssel reakcióba hozható anyagokat adagolunk, a gázt vezetjük, aholis vízzel vagy gőzzel nedvesítjük, és ily mór dón aktiváljuk a gázban lévő reagens és/vagy abszorbens anyagokat, majd ezt követően azokat az abszorbens anya gokat, amelyek már reakcióba léptek a szennyező anyagokkal / 7 legalább részben leválasztjuk a gázból, j
A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a gázt legalább két szinten vezetjük be & nedvesítő reaktorba (10) , gáz egyik részét egy nedvesítő tartományba (30) vezetjük be, aholis a gázból és a reagens és/vagy abszorbens anyagokból vízzel és/vagy gőzzel egy szuszpenziót hozunk létre, a gáznak egy részét a vizet és/vagy gőzt szóró szó róelemek alatt vezetjük be a nedvesítő tartományba, míg a gáznak egy másik részét egy, a nedvesítő tartomány (30) alatt kiképezett részen keresztül vezetjük be, továbbá a gáz első és második részét a nedvesítő reaktorban (10) a lefelé áramló reagens és/vagy abszorbens anyagokkal szemben ellenáramba vezetjük keresztül felfele a nedvesítő tartományban (30) , a szilárd részecskéket a nedvesítő tartomány felett a nedvesítő reaktor (10) legfelső részén választjuk le a gázból, azután a gázt a nedvesítő reaktorból (10) elvezetjük, a nedvesítő tartomány (30) felett leválasztott szilárd részecskéket a gázból a nedvesítő tartomány (30) felé lefelé recirkuláljuk, a nedvesítő tartományba (30) vagy az alatti szintre ellenáramban a felfelé áramló gázzal, ily módon hozzuk létre a szilárd részecskék belső cirkulációját, és a nedvesítő reaktorban (10) egy olyan részecske koncentrációt, amely nagyobb, mint a nedvesítő reaktorba (10) bevezetett gázban a részecske koncentráció.
A találmány tövábbá berendezés hulladék gázok tisztítására ,j amely gázok égetőművekből, gázosító berendezésekből származnak, és a berendezés tartalmaz egy nedvesítő reaktort, amelynek gázbemenete (12, 14, 56) van, amelyen keresztül a gázokat bevezetjük, és a gázhoz reagens és/vágy abszorbens anyagokat adagolunk a gázban lévő szennyező anyagok eltávolítására, tartalmaz a berendezés egy víz vagy gőz szórófejet (20), amely létrehozza a nedvesítő tartó( / májnyt (3 0) a reagens és/vagy abszorbens anyagok aktiválására, tartalmaz egy gázkimenetet (16), amely a nedvesítő tartomány (30) felett van elhelyezve, tartalmaz továbbá egy szűrőelemet (22), amely a nedvesít^ reaktor (10) felső tar tományában a gázkímenethez (16) van csatlakoztatva, és ahol a gázból a szilárd részecskéket leválasztjuk és visszaveA találmány szerinti berendezés lényege, hogy a ned vesítő reaktor (10) legalább két különböző szinten elhe lyezett gázbemenettel (12, 14) van ellátva, és legalább az egyik gázbemenet (12) a nedvesítő tartományba (3 0) a víz és/vagy gőz szórófejek (20) magassága közelében van elhevan elhe lyezve.
ti. ábra)
| 0 A/ | KÖZZÉTÉTELI ·=· ;:· |
| Képviselő: | PÉLDÁNY g^24 9 |
DANUBIA SZABADALMI ÉS VÉDJEGY IRODA KFT.
Budapest
ELJÁRÁS ÉS BERENDEZÉS HULLADÉK GÁZ TISZTÍTÁSÁRA
A. AHLSTROM CORPORATION, Noormarkku, FI Feltaláló:
KUIVALAINEN Reijo, Karhula, FI
A nemzetközi bejelentés napja: 1991. 02. 19.
Elsőbbsége: 1990. 02. 23. (900915) FI
A nemzetközi bejelentés száma: PCT/FI91/00051
A nemzetközi közzététel száma: WO 91/12876
75.412-6238 KK/tz
A találmány tárgya eljárás és berendezés hulladék gáz tisztítására, amely hulladék gáz, például égetőkemencékben, gázosító berendezésekben vagy egyéb kémiai vagy metallurgiai eljárások során keletkezik. Ezekben a gázokban általában kéndioxid, ammónia, klorin és fluorin anyagok, valamint lecsapódó szénhidrogén vegyületek találhatók, mint szennyező anyagok. A találmány elsősorban egy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek során reagens és abszorbens anyagokat, amelyek a gázban lévő szennyező anyagokkal reakcióba lépnek, aktiválunk azáltal, hogy a gázt egy nedvesítő reaktorba vezetjük. Azok a reagens vagy abszorbens részecskék, amelyek már reakcióba léptek, teljes egészében vagy legalább részben a gázból le vannak választva. Reagens vagy abszorbens anyagként általában alkálifémek vagy alkáli földfémek karbonátjait, oxidjait vagy hidroxidjait szokásos használni.
A találmány tárgyát képező berendezés a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgál, és mint ilyen a hulladék gázok tisztítására. A találmány szerinti berendezés lényegében egy nedvesítő reaktor, amelynek egy, a hulladék gázokhoz kiképezett bemenete, egy a reagens és/vagy abszorbens anyagokhoz kiképezett bemenete van, tartalmaz még egy vízt vagy vízgőzt szóró szórófejet, és ez a szórófej az aktivált abszorbens anyag számára nedvesítő tartományt képez. A nedvesítő reaktorhoz tartozik még egy szűrőelem is, amely a nedvesítő reaktor felső részében a nedvesítő tartomány fölött van elvezetve, és a gázokból a szilárd részecskéket választja le. A nedvesítő reaktornak van egy gázkimenete a szűrőelemhez, valamint egy kimenete vagy egy kimeneti csöve, a gázból leválasztott részecskék számára, amely a nedvesítő reaktor alsó részében van elhelyezve.
Ismeretes, hogy szilárd fűtőanyagok elégetésekor olyan gázok keletkeznek, amelyek kéndioxidot tartalmaznak, és ez a kéndioxid a környezet savasodását eredményezi. A hulladék gáz kéntartalma attól függ, hogy eredendően a tüzelőanyagban mennyi volt a kéntartalom. Számos erőfeszítés történt abban a vonatkozásban, hogy olyan fűtőanyagokat és üzemanyagokat alkalmazzanak, amelybe mind több és több a kén, ugyanakkor egyre komolyabb megszorítások vannak abban a vonatkozásban, hogy a kén kibocsátás minél kisebb legyen. A különféle hulladékégető erőművek, amelyeknek száma állandóan növekszik, kéntartalmú kimeneti gázt hoznak létre, amelyet meg kell tisztítani úgy, hogy a benne lévő kéntartalom egy adott határértéken belül legyen. A kiáramló gázok, amelyek például a hulladék megsemmisítő erőművekből távoznak, különösen akkor, ha műanyag hulladékot égettek el, a kéndioxid mellett kéntrioxidot, sósavat és fluorsavat, valamint számos egyéb káros gázt és szilárd elemet tartalmaz.
A gázosító eljárások során keletkező gázok szintén számos kén- vagy egyéb tartalmú káros anyagot tartalmaznak, amelyeket a gázból a további kezelés előtt le kell választani .
Számos eljárást dolgoztak már ki az égető erőművek kén kibocsátásának a csökkentésére. A legáltalánosabban el·» · ·
- 4 terjedt eljárás az ún. nedves tisztítás, amelynek során a gázt reagenst tartalmazó víz szuszpenzióval tisztítják. A víz szuszpenziót az égetőkemence után elhelyezett tisztítókemencében vezetik be a gázáramba, a kén a víz szuszpenzióba abszorbeálódik, a kéndioxid reakcióba lép a mésszel és kálciumszulfát vagy kálciumszulfit keletkezik a következőképpen:
CaO + S02 + l/202 —> CaSO4 vagy CaO + SO2 —> CaSO3
A víz szuszpenziót olyan mennyiségben kell a gázba bevinni, hogy a kén részecskéknek ne legyen idejük arra, hogy megszáradjanak, hanem el lehessen őket a tisztítóberendezés alsó részéből, mint iszapot vezetni. A nedves tisztítási eljárás viszonylag bonyolult, szükséges hozzá egy, a víz szuszpenziót előállító szerkezet, valamint egy olyan szerkezet, amely annak az utókezelését is elvégzi. Ezen túlmenően pedig ennek az eljárásnak a megvalósításánál további energiára van szükség a keletkező iszap megszárítására, egy iszaputókezelő szerkezetben. Általában a víz szuszpenziót a rendszerbe olyan szárazon vezetik be, amennyire csak lehetséges annak érdekében, hogy minél kevesebb energiát kelljen felhasználni. Mivel viszonylag nagymennyiségű víz szuszpenzióról van szó, a gáz viszonylag alacsony hőmérsékletre hűl le a tisztítóberendezésben, és ennek következtében a tisztítóberendezésből távozó gáz a szűrőelemek korrózióját és eltömődését okozhatja. Ezt elkerülendő általában még további energiát igényel a gáznak az újramelegítése, mielőtt azt a rendszerből elvezetik. A nedves tisztítóberendezésekben a • 4 · « • ·
- 5 szeparáció foka, például kéndioxid esetére kb. 95 %.
Az utóbbi néhány évben ún. fél-száraz tisztító eljárásokat fejlesztettek ki, amelyeknek során finom alkáli szuszpenziót, például kálcium-hidroxid szuszpenziót vezettek szórófejen keresztül a még forró gázáramba egy kontaktreaktor segítségével, ahol azután a kéndioxid a vízben oldódik, és amikor a szuszpenzió megszárad a mészhez kötődik. A kontakt-reaktorban a víz elpárolog és ily módon szilárd hulladék keletkezik, a reakciótermékek, például a kén vagy mész a gáztól viszonylag könnyen leválasztható szűrő segítségével. Ennél az eljárásnál feltétlenül fenn kell tartani a kálcium-hidroxid szuszpenziónak a konzisztenciáját, és pedig egy olyan szinten, hogy az áramló gáznak az hőtartalma elegendő maradjon a benne lévő víz elpárologtatásához. A vastag mész szuszpenzió azonban adott esetben könnyen lerakódik a reaktor falára, különösen könnyen lerakódik a szórófej körül, ami végülis a szórófej teljes eltömődését eredményezheti. Ezeknek a reaktoroknak viszonylag nagy méretűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a lerakódást legalábbis minimalizálni lehessen, illetőleg a lerakódás hátrányait csökkenteni lehessen. Ezen túlmenően ennél az eljárásnál egy külön berendezésre is szükség van, a mész szuszpenzió előállítására, a fél-száraz tisztító eljáráshoz tehát viszonylag sok és nagyméretű berendezésre van szükség, ily módon tehát a gáz tisztítása viszonylag költséges. További nem túl előnyös kisérő jelensége ennek az eljárásnak az, hogy a mész szuszpenzió hatására a szórófej viszonylag hamar elkopik.
« · · 0» * ·»· • · * ··« β · · · · « ·· • · · · ·
A fél-száraz tisztítási eljárás előnye, hogy a gázban lévő szennyező anyagok, mint száraz hulladék anyagok távolíthatók el. Hátránya az eljárásnak, hogy viszonylag nehéz szabályozni, és a kén abszorpció mértéke 90 % alatt van, amely kisebb, mint a nedves tisztítási eljárás során elérhető hatásfok. Még egy további hátránya ennek az eljárásnak, hogy az olcsó mészkő nem használható a fél-száraz tisztítási eljárás során, mert ez a kénnel igen lassan lép reakcióba. Az eljárás során kálcium-oxidot vagy kálciumhidroxidot kell használni, amelyek már a mészkőnél sokkal drágábbak. Nagy égetőművekben az abszorbens anyagok költsége viszonylag jelentős.
Mészkő adagolása az égetőkemencébe vagy a gázosító berendezésekbe már korábban is megoldásként felmerült. Egy ilyen adagolás során a mészkő kálcium-oxiddá kalcinálódik a következő egyenlet szerint:
CaCO3 —> CaO + C02 .
A kálcium-oxid azután már jól tud reagálni az égetőkemencében keletkező kéndioxiddal. A reakció a következőképpen megy végbe:
CaO + SO2 + 1/2 O2 ——> CaSÖ4.
Ha a reakció végbement, úgy kálcium-szulfát vagy kálciumszulfit rétegek keletkeznek, amelyek a kálcium-oxid részecskéket beborítják, és megakadályozzák azt, hogy a kén a részecskékből kijöjjön, és ily módon lelassítják, és végül pedig teljesen megakadályozzák a kén és a mész közötti reakciót. Ennek az a következménye, hogy a mész nem lép teljes egészében reakcióba, és ily módon nem is használható fel optimálisan. Számos egyéb paraméter, mint például Ca/S mól arány, hőmérséklet vagy retenciós idő befolyásolja még a kén abszorpciót.
Minél közelebb van a reakció hőmérséklete a harmatponthoz, annál nagyobb lesz az alkáli vegyületeknek a reaktivitása. A jobb reaktivitást azáltal lehet elérni, hogy a nedvesített részecskékben a reakció a víz fázisban megy végbe, és ez ugyanolyan gyors, mint az ionos reakció. A harmatponthoz közel a részecskék nedvesített állapotban maradnak, és így a reaktivitásuk is hosszabb időn keresztül a kívánt szinten marad. A részecskék nedvességét legalább olyan magas szinten kell tartani, hogy a víz, amely körülveszi a részecskéket, be tudjon hatolni ezekbe. Amikor a víz a mész részecskéibe behatol, a szulfát vagy szulfit lerakódások, amelyek a mészen vannak, összetörnek, és ily módon új felületek válnak szabaddá a reakció számára szabaddá a mészben. A gázban lévő kéndioxid oldja a részecskéket a körülötte levő vízben, és a folyadékban a kálciummal reakcióra lép.
A 78.401 sz. finn szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelynél a kiáramló gázban lévő kéndioxidot egy reakció tartományban reagáltatjuk, és itt szilárd szulfátokká vagy szulfitekké alakítjuk, amely az áramló gázból leválasztható. Magát az áramló gázt egy függőleges, hosszú kontakt-reaktor alsó részébe vezetjük be. Porított mészt és vizet külön-külön adagolunk a reaktorba különböző pontokon azért, hogy a ként a mész elnyelje. Az áramló gáz szuszpenziót azután az átáramoltató reaktor felső részéből • ·»··
- 8 vezetjük el, és utána egy porleválasztó fokozatba továbbítjuk. A porított mészt és a vizet külön-külön vezetjük a reaktorba, ily módon a víz szuszpenzió kezelése, előállítása és szórása elkerülhető. Ezen szabadalmi leírás igénypontja szerint az eljárás, amikor ként kálcium-oxiddal nyeletnek el, 80 %-os kéndioxid csökkenést eredményez, ahol a Ca/S mól arány 1,56, és 90 %-os kéndioxid csökkenés érhető el, ha a Ca/S mól arány 2,22. A 98 %-os kéndioxid csökkenés nem érhető el addig, amíg a Ca/S mól arány nem lesz 4. Ennél az eljárásnál az áramló gáznak a hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy közel legyen a harmatponthoz, mivel az áramló gáz szuszpenzióban lévő szilárd részecskék különben a csöveknek és az egyéb berendezéseknek a falára lerakódna, és a porleválasztásnál problémát jelentenének.
A 0 104 335 európa bejelentés egy kétfázisú fél-száraz gáztisztító rendszert ismertet. Ennél az eljárásnál a száraz reagenst kontakt-reaktor első fokozatában vezetik az áramló gázhoz, azután vizet vagy vizes oldatot - amelyben oldott reagensek is vannak - adagolnak a második fokozatban a gázhoz. Az első fokozatban inaktív felületi réteg alakul ki a reagens részecskéken. A réteg lelassítja vagy megakadályozza a reagens és például a kéndioxid közötti reakciót. Amikor azonban a második fokozatban vizet adagolunk, a reagens reaktiválódik. Ily módon a reagensek sokkal jobb hatásfokkal használhatók. A gáz hőmérsékletét olyan mértékig lehet csak csökkenteni, hogy kismértékben a harmatpont fölött legyen, tehát például 105 C°-ig. A gáz hőmérsékletének ennél az eljárásnál nem szabad a harmatpont kö9 zelben lennie, mivel a nedvesített részecskék esetleg hosszú távon nehézséget jelentenének, még akkor is, hogyha a reagensek reaktivitása az alacsonyabb hőmérsékleten sokkal jobb. Ezen eljárás szerint a reagensek mennyisége úgy csökkenthető, hogy azokat a reagenst tartalmazó szilárd részecskéket, amelyek egy későbbi fokozatban kerültek leválasztásra, és valamilyen módon regenerálásra, visszavezetjük. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy külön berendezésre van szükség a recirkulált szilárd anyag tárolására és kezelésére.
Az US 4 509 049 sz. szabadalmi eljárás száraz gáztisztító rendszert ismertet, amelyben a bojlerben áramló gázhoz mészt adagolnak, a mész ebben a bojlerben, mint reaktorban lép reakcióba az áramló gázzal. A mész, amely az áramló gázban a szennyező anyagokkal részben reakcióra lépett egy, a reaktor felső részében elhelyezett szűrőben van leválasztva a gázból. A gázból leválasztott száraz mész a reaktor alsó részén vagy egy külön kamrában van azután összegyűjtve, ahol száraz gőzzel kezelik annak érdekében, hogy a száraz mész reaktivitását növeljék, majd ezt követően a mészt ismét recirkulálják a gázáramban a reaktor előtti részen. A mész szárazgőz kezelése 2-24 órát vesz igénybe, amely viszonylag hosszú idő és nagy az energiaigénye is.
A találmány célja egy olyan eljárás kidolgozása, amely hulladék gáz tisztítására szolgál, elsősorban pedig olyan gázokéra, amelyek jelentős mennyiségű kén, klórin vagy fluorin vegyületeket vagy egyéb hasonlóan szennyező • · · *
- 10 vegyületeket tartalmaznak.
A találmány tárgya továbbá egy olyan eljárás is, amelynek során, például a kén úgy csökkenthető, hogy nem kell a korábbi eljárásoknál nagyobb mennyiségű reagenst adagolni.
Ugyancsak tárgya a találmánynak egy olyan eljárás, amelynek során a gázt nedvesen, a harmatponthoz közeli hőmérsékleten, például a harmatponttól 0-20 C°-ra tisztítjuk egy nedvesítő reaktorban, amely eljárás lehetővé teszi, hogy a gázból leválasztott részecskéket a nedvesítő reaktorba száraz állapotban válasszuk le.
Ugyancsak tárgya a találmánynak egy olyan berendezés kidolgozása, amely az ismert berendezéseknél nagyobb hatásfokkal tudja a gázt tisztítani. Tárgy a továbbá a találmánynak egy olyan berendezés is, ahol a hulladék gázok a harmatpontjukhoz nagyon közeli hőmérsékleten vannak tisztítva, és a berendezés lehetővé teszi, hogy a gázból leválasztott részecskéket száraz állapotban távolítjuk el.
A találmány a kitűzött célt egy olyan eljárás segítségével éri el, amelynek során a gázt legalább két szinten vezetjük a nedvesítő reaktorba úgy, hogy a gáz egy részét bevezetjük a nedvesítő tartományba, aholis a gázból és a reagens és/vagy abszorbens anyagokból szuszpenziót hozunk létre, amelyet vízzel és/vagy gőzzel nedvesítünk, a gáznak egy második részét pedig egy második, a nedvesítő zóna alatti tartományba vezetünk, a nedvesítő tartományban a részecske szuszpenziónál a részecske sűrűsége nagyobb, mint a gázban lévő részecske sűrűség, amelyet a nedvesítő reaktor• · · • ·
-liba vezettünk be, és ezt azáltal érjük el, hogy a gázból leválasztott részecskéket a nedvesítő zónában recirkuláljuk, és a gázt a nedvesítő reaktorból a nedvesítő zóna feletti részből vezetjük el. A gáznak egy további része, mint szárítógáz van felhasználna, és az a szerepe, hogy a nedvesítő zónából lefelé áramló részecskéket szárítsa. A lefelé áramló részecskéknek legalább egy részét azután a felfelé áramló gáz magával viszi, és visszaviszi a nedvesítő zónába, és itt a még reakcióba nem lépett reagens vagy abszorbens anyagok ismét aktiválódnak. A reagens vagy abszorbens részecskék belső cirkulációjával biztosítani lehet, hogy a reagens vagy abszorbens részecskéknek a sűrűsége viszonylag nagy legyen.
A gázból a részecskéket különféle szűrőkkel lehet leválasztani, ezek lehetnek különféle mechanikus szűrők, villamos szűrők vagy egyéb szeparátorok. A részecskéket a szűrőből folyamatosan vagy szakaszosan, például impulzusszerű átöblítéssel, mosással vagy rázással lehet elvezetni, amikoris a részecskék vagy egymástól teljesen leválasztva, vagy pedig rögöket és csomókat képezve jutnak le a nedvesítő reaktorba.
A részecskéknek legalább egy része egymáshoz tapad a nedvesítő tartományban vagy a szűrőben, és nagyobb agglomerátumokat képez. Ezek a részecskék a nedvesítő zónán keresztül minden esetben lefelé fognak áramolni a reaktor alsó részébe, míg azokat a részecskék, amelyek kis méretűek, a felfelé áramló gáz viszi magával, és a nedvesítő tartományból a reaktor felső részébe jutnak. A nagyobb rö12 göket képező részecskéket, amelyek nedvesek és így viszonylag nehezek is, megszárítjuk, finom részecskékké aprítjuk a szárítógáz vagy más keverőszerkezet segítségével, akkor amikor a reaktor alsó részét elérik.
A szárítógázt előnyösen a reaktor alsó részénél vezetjük be először mint lefelé irányuló gázt. A szárítógáz megszárítja, felaprítja és örvénylésbe hozza a reaktor alsó részében lerakódott részecskéket. Azáltal, hogy a reaktor alsó részében lévő részecskéket megkevertük, komoly pozitív hatást értünk el, nevezetesen a részecske szuszpenzióban egy megfelelő hőmérséklet kiegyenlítés és nedvesség tartalom kiegyenlítés valósul meg. Abban az esetben, ha a részecskék megfelelően kis méretűek már, a reaktív felületük megnő. Ezt követően a részecskéknek legalább egy részét a szárítógázzal ismét átáramoltatjuk a nedvesítő zónán, aholis a részecskék aktiválódnak és ismét képesek lesznek arra, hogy a reakció tartományban lévő ként abszorbeálják.
A részecskék keverése és recirkulálása a retenciós időt, a porsűrűséget, a Ca/S mól arányt és a mész részecskék teljes felületét a reakció zónában megfelelően növeli és ezáltal csökken az igény új reagensek bevitelére. A találmány szerint a részecskék átlagos sűrűsége a nedvesítő reaktorban a belső cirkulációval van biztosítva, ez a sűrűség lényegesen nagyobb, mint a reaktorba bevezetett gázben lévő részecske sűrűség. A belső cirkuláció többféle módon szabályozható, szabályozható például úgy, hogy a szárító tartományba bevezetett gáz mennyiségét és sebességét szabályozzuk. Hasonló módon a recirkulálásra hatással van a szárítógáz bevezetésének helye is. Minél kisebb az a távolság, ahonnan a gázáramot a részecske réteg felé irányítjuk, annál erősebb lesz a fúvókából kiáramló gáz örvénylést létrehozó hatása.
A részecskék egy részét a reaktorból, a reaktor alsó részében elhelyezett kimeneten vezetjük el, ez az alsó rész a szárító tartomány alatt van. Az így elvezetett részecskéket - amennyiben szükséges - vissza lehet vezetni a nedvesítő reaktorba. Ily módon nemcsak belső, hanem egy külső cirkuláció is megvalósítható a nedvesítő reaktor felé. A részecskéket adott esetben a reaktoron kívül kezelni is lehet, például némely reagens anyagot regenerálni. A részecske sűrűség a reaktorban is szabályozható például úgy, hogy szabályozzuk azt a részecske mennyiséget, amelyet a reaktor alsó részéből elvezetünk.
A nedvesítő reaktorban a külső részecske cirkuláció megvalósítható úgy, hogy szűrőt vagy részecske szeparátort, amely teljesen vagy csak részben van a reaktoron kívül, helyezünk el a nedvesítő reaktor felső tartományánál. Egy ilyen szűrővel vagy részecske szeparátorral a már reagált vagy még nem reakcióba lépett abszorbens részecskéket a gázból leválasztjuk, és legalább egy részét a nedvesítő reaktor alsó tartományába vezetjük vissza, előnyösen a szárító tartományba. A részecskéket a szűrőből folyamatosan vagy szakaszosan lehet elvezetni és visszavezetni a nedvesítő reaktor alsó tartományába.
A találmány szerinti eljárás lehetőséget biztosít arra, hogy a gáz átlag hőmérséklete a nedvesítő reaktorban a harmatponttól 0-20°C-ra, előnyösen 0-10°C-ra legyen, adott esetben lehet az aktuális harmatpont értékű is, és még ebben az esetben is elkerülhető a technika állásának azon hátránya, amelyet a túlságosan nedves részecskék okoznak a reaktor felső vagy alsó tartományában. A nedvesített részecskék a nedvesítő zónából lefelé mozdulnak el, és a szárító zónában a szárító gáz megszárítja őket, ily módon a reaktor alsó részében már semmiféle nehézséget nem okoz a kezelésük. A recirkuláció következtében a hőmérséklet különbség és a nedvesség különbség rendkívül kicsi lesz a nedvesítő zóna fölött, sőt a hőmérséklet a reaktor különböző keresztmetszeti pontjain is megfelelően kiegyenlítődik ugyanúgy, mint a nedvesség tartalom. Ennek az a következménye, hogy a nedvesített részecskék vagy a vízcseppek által okozott helyi problémák elkerülhetők.
A nedvesítő reaktor különböző tartományaiba bevezetett gáz mennyisége a gáz hőmérsékletétől és összetételétől függően változhat. A nedvesítő tartományba bevezett gáz aránya a szárítógázhoz képest előnyösen 10:1 - 1:5 lehet. Általában előnyös, ha a nedvesítő tartományba több gázt vezetünk be, mint a szárító tartományba, például úgy, hogy a teljes gáznak kb. 60 %-át a nedvesítő tartományba vezetjük. A gáznak egy kis részét, előnyösen kisebb, mint 10 %nyi részét a nedvesítő tartomány feletti részbe tápláljuk, ezáltal biztosítjuk, hogy a felfelé áramló gáz szuszpenzió elegendően száraz legyen, amikor a szűrőbe belép. A szűrőn kialakuló abszorbens réteg tartalmaz még annyi reaktív abszorbens elemet, amely képes az ily módon bevezetett gázban « · 4
- 15 lévő kén jelentős részét is elnyelni.
A találmány egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy a nedvesítő reaktor falán a nedvesített részecskékből kialakuló lerakódás elkerülhető oly módon, hogy a gáznak legalább egy részét mintegy felületáramot vezetjük be, és a gázok közvetlenül vagy közvetetten a reaktor falát melegítik. A gázt a reaktorba például a reaktor falában kiképezett vezetékeken keresztül vezetjük be, ily módon a csövekben áramló forró gáz megakadályozza, hogy a reaktor fala lehűljön, és így megakadályozza azt is, hogy a reaktor falán szilárd lerakódások keletkezzenek. A gázt természetesen a reaktor belsejébe is lehet közvetlenül injektálni, majd olyan kényszermozgásba hozni, hogy a fal mentén áramoljon lefelé, a falak védelme ugyanis így is megvalósítható. A nedvesített részecskék ily módon a faltól elfelé vannak irányítva, vagy pedig akkor száradnak meg, amikor áthaladnak a csövön, mielőtt a falat érintenék. A köpenyáramlás úgy jön létre, hogy hengeralakú reaktorba vezetjük be a gázt egy, a falában kiképzett körgyűrű alakú nyíláson keresztül.
A falon képződött lerakódások eltávolíthatók úgy is, ha a falat megrázzuk, vagy magát a falat rugalmas anyagból alakítjuk, és az a nyomás változás, amely a rendszerben egyébként is fellép oly mértékben fogja a falat mozgatni, hogy a falon képződött lerakódások onnan eltávolodnak.
Elsősorban nagy reaktorok esetében a gáz a nedvesítő zóna belső tartományába is bevezethető, és ily módon valósul meg a gáz eloszlása annyira, amennyire lehetséges az adott reaktoron belül. Maga a gáz szórófejeken keresztül is bevezethető, vagy pedig olyan részeken, amelyek a reaktor középső részén lévő gázvezetékben vannak kialakítva. A gáz a nedvesítő reaktorba kettőnél több szinten kell bevezetve legyen.
A gáz a szárító tartományba szintén bevezethető köpenyáramként, de bevezethető a szárító tartomány középső részén is, és innen biztosítható a gáz megfelelő eloszlása.
Ha szórófejet alkalmazunk és vizet vagy gőzt szórunk, a nedvesítő zóna a nedvesítő reaktor felső vagy középső tartományában van. A vizet az áramló gázhoz lefele irányba, a gázt bevezető cső fölött lévő részről vezetjük be. A vízvagy gőzsugár úgy van bevezetve, hogy amennyire csak lehet a gázáram a teljes keresztmetszetet befedje.
A találmány tárgya továbbá egy olyan berendezés, ami lényegében egy nedvesítő reaktor, és amely a nedvesítő reaktor legalább két különböző szinten elhelyezett gázbemenettel van ellátva, és legalább az egyik gázbemenet a nedvesítő tartományba a víz és/vagy gőz szórófejek van elhelyezve, és legalább egy gázbemenet a nedvesítő tartomány alatti második tartományt képezően van elhelyezve.
Maga a nedvesítő reaktor teljesen vagy részben kialakítható dupla falúra is, és a falban van kiképezve a reaktorhoz bevezetendő gáz bemeneti csöve és kimeneti csöve.
A nedvesítő reaktor nedvesítő tartománya előnyösen lefelé irányított vizet vagy vízgőzt előállító szórófejekkel van ellátva, amelyek például azokon a tartóelemeken vannak elhelyezve, amelyek a nedvesítő reaktoron keresztül
- 17 vannak vezetve.
A nedvesítő reaktor felső tartományában elrendezett szűrő lehet valamilyen szövedéket tartalmazó szűrő, lehet tömlős szűrő vagy kazettás szűrő, adott esetben elektromos szűrő vagy egyéb hasonló olyan szűrőelem, amelyről a részecskéket a reaktor alsó részébe a szűrő rázásával, vagy a szűrő átáramoltatásával továbbítani lehet.
A reaktor alsó tartománya előnyösen mechanikus keverővei van ellátva, amely a reaktor alsó tartományában összegyűlt szilárd részecskéket keveri meg. A szilárd részecskék keverése a részecskék nedvesség és hő kiegyenlítését eredményezi, és ily módon azok a részecskék is, amelyek mind ez ideig nedvesek voltak, meg fognak száradni, amikor érintkezésbe lépnek a már száraz és melegebb részecskékkel. Ezzel egyidejűleg a keverő a részecskékből képezett nagyobb rögöket is felaprítja, és ily módon megkönnyíti, hogy azok a gázárammal a reaktor felső részébe továbbíthatók legyenek. A keverő lényegében a szárítógáz hatását növeli azáltal, hogy a reaktorban lévő részecskéket egy belső cirkulációba viszi. A keverő sebessége általában állítható, és ugyancsak állítható a keverőtérbe belépő gáz áramlási sebessége is, ezen két paraméter állításával a részecskék cirkulációja széles tartományban állítható.
A nedvesítő tartomány alsó része előnyösen el van látva egy, az itt leülepedett részecskéket a reaktorból elvezető elemmel. A részecskék előnyösen annak a keverőnek a segítségével vezethetők el, amelyről már az előbbiekben írtunk. A keverő ellátható olyan késekkel, amelyek rézsű18
tosan vannak elhelyezve, és ily módon a részecskéket a reaktor alsó tartományának az egyik végéhez továbbítják, ahonnan azután a részecskék megfelelő tömítőelemen keresztül szárazon eltávolíthatók. Eltávolíthatók a részecskék természetesen egy külön leválasztó csavarorsó vagy szállító szalag segítségével is. A részecskék a nedvesítő reaktorból előnyösen oly mértékben száraz állapotban szállíthatók el, hogy a további szállításuk például pneumatikusan is végbemehet .
Amennyiben szükséges a nedvesítő reaktor alsó tartománya további, reagensek vagy abszorbensek betáplálására kiépezett pontokkal is ellátható. Különféle reagensek vezethetők be a nedvesítő reaktorba annak érdekében, hogy egy lépésben eltávolítsák a gázból az összes káros anyagot.
A találmány szerinti eljárás és elrendezés előnyei a korábbi ismert megoldásokhoz képest a következők:
- Több szerepet lát el, egyrészt a kén abszorpciót elvégzi, nedvesíti a reagenseket, leválasztja és szárítja a részecskéket, és mindezt egyetlen berendezésen belül végzi el.
- A gáz nedvesítése ugyanott megy végbe, ahol a hamu leválasztása is történik, ily módon tehát nincs szükség külön reaktorra az egyes eljárási lépésekhez.
- A találmány szerinti eljárással lehetőség van arra, hogy az eljárás hőmérsékletét a harmatponthoz egészen közeli hőmérsékleten végezzük, adott esetben magánál a harmatpontnál is. Mivel a szűrőelem közvetlenül a reaktorban van elhelyezve, külön gázvezetékekre nincs szükség, és így elkerülhető, hogy lerakódás képződjön a gázcsövek falán a gáz to19 vábbításakor, még akkor is, ha a gáz hőmérséklete közel van a harmatponti hőmérséklethez. Azáltal, hogy az eljárás lehetőséget biztosít a harmatponthoz közeli hőmérsékleten történő működésre, sokkal hatásosabb az SO2, SO3, HC1 és HF emisszió csökkenése.
- A részecskék belső cirkulációja a nedvesítő tartományon keresztül lehetővé teszi, hogy a reagens vagy abszorbens anyagok mennyiségét eredőben csökkentsük. Az eljárással az abszorbens anyagok retenciós ideje a reaktor belsejében lényegesen hosszabb lesz, 2-10-szer hosszabb, mint az ismert egyszeri átáramlást biztosító reaktoroknál.
- A berendezésben a gázból a finom hamu is leválasztható. A hamu és az elhasznált abszorbens anyag szárazon kezelhető egyetlen közös lépésben. Csak egy hamuleválasztó rendszerre van szükség, és a hamut utókezelni kell. A száraz hamu és az abszorbens anyag pneumatikusan szállítható.
- Ha a korábbi ismert eljárásoknál a bemeneti gázban az S02 tartalom 40 ppm-nél kisebb volt, az SO2~t tartalmazó gázból a nedvesítő tartományban gyakorlatilag a teljes kén elnyelés biztosítva volt. A találmány szerinti eljárásnál azonban a kén teljes mértékű elnyelése biztosítható még akkor is, ha a bemeneti gázban az SO2 tartalom 100 ppm-nél nagyobb mennyiségben lép fel.
- A találmány szerinti eljárás és berendezés egyszerű.
A találmány szerinti elrendezésnél három fő tényezőt kell kiemelnünk, amelyeknek az abszorbeálási reakcióra rendkívül pozitív a hatása, és együttesen hatnak és optimális hatást biztosítanak. Ezek a tényezők a következők:
- A gáz hőmérséklete a harmatpontig vagy a harmatpont közeiéig van csak lehűtve, ily módon sokkal gyorsabbak a reakciók;
- a reakció tartományban nagy a Ca/S mól arány és
- hosszú retenciós idő van az abszorbens anyagok számára az optimális kihasználáshoz biztosítva.
A találmány a továbbiakban példaként! kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az
1. ábrán látható a találmány egyik példakénti kiviteli alakjának vázlatos rajza, a
2. ábrán a találmány egy további példakénti kiviteli alakja látható, míg a
3. ábrán a találmány még egy további alakjának vázlatos rajza látható, a
4. ábrán az SO2 és a Ca/S mól arány látható az előző ábrákon bemutatott kiviteli alakokra.
Az 1. ábrán látható egy, a találmány szerinti eljárás megvalósító 10 nedvesítő reaktor, amelynek 12 és 14 gázbemenete és 16 gázkimenete van, ez utóbbi egy cső, továbbá el van látva egy 18 ürítőcsővel is, ahol a gázból leválasztott részecskék vannak elvezetve. A 10 nedvesítő reaktorhoz tartozik még a példakénti kiviteli alaknál két 20 szórófej, amelynek segítségével vizet vagy gőzt lehet a 10 nedvesítő reaktor belsejébe juttatni. A 20 szórófejek a 12 és 14 gázemeletek fölött vannak a reakciótérben elhelyezve. A 10 nedvesítő reaktor felső tartományánál egy 22 szűrőelem van, amely a felfelé áramló gázból leválasztja a részecskéket.
A 10 nedvesítő reaktor a találmány értelmében úgy van kialakítva, hogy elhelyezhető egy nagy kemence égőtere utáni áramló gáz vezetékébe, vagy elhelyezhető egy üzemanyagot elégető vagy fluidágyas égető utáni gázvezetékben, használható cirkuláló fluidágyas reaktorok esetében is, ahol a 10 nedvesítő reaktor előnyösen a hővisszanyerő bojler után van elhelyezve. Mielőtt a kifelé áramló gáz a 10 nedvesítő reaktorba belépne , általában 300°C-nál kisebb hőmérsékletre, előnyösen azonban 150°C hőmérsékletűre le van hűtve. Ahhoz, hogy az áramló gázból a kéndioxidot eltávolítsuk, abszorbens anyagot, például mészkövet alkalmazunk, amelyet az égetőkemencébe vagy a fluidágyas reaktorba, vagy azután helyezünk el. Az abszorbens anyag legalább részben kalcinálódik a forró áramló gázban, itt kálcium-oxid keletkezik belőle, amely a ként és a kálcium-szulfátot, valamint a kálcium-szulfitet elnyeli. Ha a mész/kén arány 1,5-2,1-re választjuk meg, úgy például cirkuláló fluidágyas reaktorban a ként 80-95 %-kal tudjuk csökkenteni. A továbbáramló gáz még mindig tartalmaz ként éppúgy, mint reakcióba nem lépett meszet akkor, amikor a 10 a nedvesítő reaktorba belép. A találmány szerinti 10 nedvesítő reaktor egy igen fontos eleme, hogy a meszet vagy egyéb, az áramló gázban lévő abszorbens anyagot aktivál, és ily módon az áramló gázból az ott maradó kén is eltávolítható.
Az 1. ábrából látható kiviteli alaknál a 24 csövön keresztül vezetjük a 10 nedvesítő reaktorba a ként és meszet tartalmazó áramló gázt. Mielőtt azonban a ként és meszet tartalmazó áramló gáz a 10 nedvesítő reaktorba jutna, azt két részre elosztjuk, és a 24 csőből a gáz egy 26 és egy 28 csövön keresztül van a 10 nedvesítő reaktorba továbbítva. A 2 6 cső kb. abban a magasságban van vezetve a 10 nedvesítő reaktorhoz, amely megfelel a 20 szórófejek magasságának, míg a 28 cső a 10 nedvesítő reaktorhoz a 20 szórófejek szintjénél lényegesen alacsonyabb szinten csatlakozik be a 10 nedvesítő reaktorba. A 26 csövön beáramló gáz tekinthető lényegében a gáz fő áramlatának, az tehát, amely lényegében a 20 szórófejek magasságában vagy a 20 szórófejek fölött vagy egy kissé alatta van elhelyezve. A 26 cső tehát bevezethető pontosan a 20 szórófejek magasságában, vagy attól egy kicsit feljebb vagy attól a kicsit lejjebb. Lényeg az, hogy a 10 nedvesítő reaktorba bevezetett gáz a vízsugárral összekeveredjen. Mind a gáz, mind pedig a víz oly módon van a 10 nedvesítő reaktorba bevezetve, hogy egy lefelé irányúló áramlás jöjjön létre, amely a bemenettől kis távolságra már felfelé irányuló áramlássá alakul át. Ily módon a vízsugár, illetve a vízpermet és a gáz a nedvesítő zónában örvényleni fog, és ezzel egy igen jó keverő hatás biztosítható.
A vízpermet egy, az 1. ábrán is jól látható 30 nedvesítő tartományt képez a 10 nedvesítő reaktorban. Ebben a 30 nedvesítő tartományban az áramló gázt tehát nedvesítjük, és a harmatponti hőmérsékletének megfelelő hőmérséklet közeiére hűtjük le, előnyösen a harmatponti hőmérséklettől o-3°cra. A 30 nedvesítő tartományban a mész részecskék nedvessé válnak, a részecskék elnyelik a ként és a kén és a kálcium között folyékony fázisban rendkívül gyors ionos reakció jöhet létre.
A vizet célszerűen a 20 szórófejeken keresztül szórjuk, amely et célszerű úgy kialakítani, hogy a szemcseméret kicsi legyen, előnyösen kisebb, mint 100 μ, továbbá biztosítani kell, hogy a 20 szórófejeknek a hatósugara elég nagy legyen, azaz a 20 szórófejekből kibocsátott permet a 10 nedvesítő reaktor teljes keresztmetszetét és így a teljes gázáramot lefedje. A vizet lefelé irányba permetezzük. A 30 nedvesítő tartomány a 10 nedvesítő reaktornak egy olyan vízszintes tartománya, ahol a tartomány átmérője megegyezik a 10 nedvesítő reaktor hidraulikus átmérőjével.
Az 1. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, ahol a gázt a 10 nedvesítő reaktorban, mint egy köpenyáramot vezetjük be. A 26 csőből a gázt először egy 32 hengeralakú csőbe vezetjük, amely a 10 nedvesítő reaktort körbeveszi. A 32 hengeralakú csőből a gázokat lefelé irányuló 36 vezetékeken keresztül továbbítjuk, amely 36 vezetéket a reaktor 34 fala határol. Ez a 36 vezeték kialakítható úgy, hogy a 10 nedvesítő reaktor duplafalúra van kiképezve, és a 36 vezeték olyan gázbevezető elem, amely a 10 nedvesítő reaktor 34 és 38 fala közötti térrészből van kialakítva. A 36 vezetékből vagy adott esetben több 36 vezetékből az áramló gáz a 12 gázbemeneten keresztül jut el a 30 nedvesítő tartományba.
Hasonló módon a 10 nedvesítő reaktornak a 20 szórófej alatti részébe becsatlakozó 28 cső egy 42 hengeralakú csőhöz van csatlakoztatva, amely szintén a 10 nedvesítő reaktort körbevevően van elrendezve, és ebben is megtalálható egy lefelé irányuló áramlást biztosító 46 vezeték, amelyet a 10 nedvesítő reaktor 44 fala határol. A 46 vezetékből az áramló gáz az alsó tartományba jut, éspedig a 40 szárító tartományba.
A gáz bevezetése a 10 nedvesítő reaktorba, például 27 és 29 csillapító elemek segítségével szabályozható, amelyek a 26, illetőleg a 28 vezetékhez vannak csatlakoztatva, és különféle szelepek vagy áramlás szabályozók. Egy további szabályozási lehetőség a gáz bevezetésére az, ha a 46 vezetéknél egy állítható 48 rés van kiképezve.
A szárítógáz a 40 szárító tartományba úgy van bevezetve, hogy azok a részecskék, amelyek a 10 nedvesítő reaktor alsó tartományában összegyűlnek, lényegében teljesen megszáradjanak. A 10 nedvesítő reaktor alsó tartományában a hőmérséklet valamivel a harmatpont fölött van, és ez már elegendő a hatásos szárításhoz. A gázok a szárító tartományból felfelé áramolnak, és ily módon szárítják azokat a részecskéket is, amelyek a 22 szűrőből, illetőleg a 30 nedvesítő tartományból lefelé áramolnak. A szárítógáz áramlási sebessége 47 és 49 áramlás szabályozókkal állítható be, ennek összehangban kell lennie a 10 nedvesítő reaktor alsó tartományában lévő gáz hőmérsékletével, illetőleg az elvezetett részecskék hőmérsékletével.
A 10 nedvesítő reaktor alsó részén található még egy 50 keverő, amely a példakénti kiviteli alaknál mechanikus keverő. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál az 50 keverő a 10 nedvesítő reaktor alján van elhelyezve és el van látva 52 késekkel. Az 50 keverő elemei az alsó részből lefelé hulló részecskéket összetörik és felapritják. Az aprítással egyidejűleg azonban a részecskék hőmérséklet és nedvesség kiegyenlítése is megvalósul. Az 50 keverő 52 kései általában forgókések, és a 10 nedvesítő reaktor alsó részének egyik végére gyűjtik össze a részecskéket ahonnan azután a 18 ürítőcsövön keresztül el lehet azokat vezetni. A részecskék egy túlfolyó lemezen keresztül áramolnak, amelyet itt részletesebben nem jelölünk, és amely a 18 ürítőcsőben van. Ily módon tehát ez a részletesebben nem jelölt túlfolyó lényegében gátat képez a részecskék számára, és további lehetőséget biztosít arra, hogy a lefelé áramló részecskék hőmérséklete és nedvesség tartalma kiegyenlítődjön, azaz mindenképpen biztosítva van az, hogy a reaktorban a részecskék hőmérséklete és nedvesség tartalma minden esetben kiegyenlítődjön.
A 2. ábrán egy, az 1. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz hasonló 10 nedvesítő reaktor látható, ahol csak azokat az elemeket jelöltük külön hivatkozási jellel, amelyek az 1. ábrán nem szerepeltek. Ennél a kiviteli alaknál a gáz a szárító tartományban egy 54 csövön keresztül van bevezetve, amely 54 cső a reaktor belsejében van vezetve. Az 54 cső lefelé irányuló 56 fúvókákkal van ellátva, amelyeken keresztül a gáz először a 10 nedvesítő reaktor alsó részében felhalmozott részecskék felé áramlik, és csak azután fordul meg az áramlás iránya, és áramlik a gáz felfelé. Ily módon biztosítható, hogy a 10 nedvesítő reaktor alsó részében felhalmozott részecskék megfelelően meg legyenek keverve.
A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a 30 nedvesítő tartományba bevezetett víz mennyiségét egy 21 vízszabályozóval szabályozzuk a 10 nedvesítő reaktor felső részében lévő gáz hőmérsékletének megfelelően. A 10 nedvesítő reaktor ellátható különböző szinteken elhelyezett további 20 szórófejekkel is, annak érdekében, hogy ha a gázt még az eddigieknél is egyenletesebben kívánjuk nedvesíteni.
Az 1. és a 2. ábrán látható kiviteli alaknál a 10 nedvesítő reaktor hosszúkás szűrőkamrákat tartalmaz, amelyek mindegyike egy teljesen szokványos szűrő, és ezek a kamrák alsó részében, a 30 nedvesítő tartomány alsó részében és a 40 szárító tartományban vannak.
A 3. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, amely az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaktól abban tér el, hogy olyan 60 szűrőelemet tartalmaz, amely közvetlenül a reaktorkamra külső részénél van elhelyezve. Ily módon tehát nemcsak belső, hanem külső cirkuláció is megvalósítható a 10 nedvesítő reaktorban. A 30 nedvesítő tartományban nedvesített részecskék egy része leválik a gázból és a súlya következtében lefelé áramlik a szárító tartományban, ahol a szárítógáz fejti ki hatását. Ha a részecskék megszáradtak, úgy ismételten felfelé fognak áramolni a beszállított gázokkal együtt és ily módon jön létre a belső cirkuláció. A nedvesített részecskék egy része a 10 nedvesítő reaktor felső tartományába áramlik, aholis a 60 szűrőelem van, és a 60 szűrőelem után a 62 vezetéken keresztül jut vissza a 40 szárító tartományba. Amennyiben szükséges, úgy a 64 kimeneten lehet a visszavezetett szemcséket részben elvezetni, amely 64 vezetéket 66 szeleppel zárni is lehet. Ennél a
- 27 kiviteli alaknál a részecskék a 10 nedvesítő reaktoron kívül is nedvesíthetők.
A 3. ábrán látható kiviteli alaknál a 26 és 28 csövek az égetési eljárás különböző pontjaihoz csatlakoztathatók úgy, hogy az a gáz, amelyet a 10 nedvesítő reaktorba 2 6 csövön keresztül vezetünk be például jobban legyen hűtve, mint az a gáz, amelyet a 28 csövön keresztül vezetünk be, amely tehát forróbb gázt tartalmaz, ily módon biztosítva a szárítást.
A találmány szerinti megoldás lényegesen kedvezőbb kén elnyelést biztosít az áramló gázokból, ugyanakkor a mész fogyasztás kisebb, amelyet némely szén és mészkő esetében vizsgálatokkal is igazoltunk.
Példa
Az 1. ábrán látható berendezést alkalmaztuk a vizsgálatokhoz. A 10 nedvesítő reaktorban 870°C-os hőmérsékletű gázt vezettünk egy cirkuláló fluidágyas reaktorból, amely 1,41-2,33 Ca/S mól arányban tartalmazott mészkövet. Az áramló gáz elvi SO£ tartalma 860-960 ppm volt. Az áramló gázban lévő kén már a cirkuláló fluidágyas reaktorba, tehát mielőtt a 10 nedvesítő reaktorba lépett volna, oly módon reakcióba lépett a mésszel, hogy a 10 nedvesítő reaktorba belépő áramló gáznak az SO2 tartalma 60-201 ppm volt. A gázt azután a 10 nedvesítő reaktorba vezettük úgy, hogy a hőmérséklete már csak 130-160°C volt. A gáznak a 30 nedvesítő tartományban az elvi harmatpontja 54°C volt. Az eredményt az alábbi táblázat mutatja.
• ·
| Ca/S | Hőmérséklet | SO2 a | so2 a | so2 |
| a reaktor | reaktor | reaktor | absz. | |
| mol/mol | után (°C) | előtt (ppm) | után (ppm) | % |
| 1.88 | 55 | 201 | 27 | 97 |
| 1.91 | 55 | 111 | 2 | 100 |
| 1.95 | 55 | 107 | 0 | 100 |
| 1.94 | 57 | 105 | 0 | 100 |
| 2.33 | 57 | 129 | 2 | 100 |
| 1.93 | 59 | 60 | 0 | 100 |
| 1.41 | 61 | 183 | 83 | 91 |
| 1.87 | 63 | 121 | 25 | 97 |
| 2.00 | 66 | 136 | 61 | 93 |
| 2.08 | 81 | 77 | 53 | 95 |
A vizsgálatok egyértelműen igazolják azt, hogy a találmány szerinti eljárással még igen alacsony Ca/S mól arány mellett is a kén teljes elnyelése megvalósult, és még akkor is így volt ez, ha a végső reakció közel a harmatponthoz, attól l-5°C-nyira ment végbe. Nagyon jó eredményeket értünk el magasabb hőmérsékleten is, azaz a harmatponttól 10-30°Ckal magasabb hőmérsékleten, és mindehhez lényegesen kevesebb meszet kellett használni, mint a korábbi eljárásoknál.
Irodalmi adatok szerint az ismert nedvesítő reaktorok esetében 90 %-os SO2 csökkenés volt elérhető akkor, ha a Ca/S mól arány 2,22 volt. 98 %-os SO2 csökkenést nem lehetett elérni mindaddig, amíg a Ca/S mól arányt 4-re fel nem
- 29 emelték.
A 4. ábrán az SO2-elnyelés látható a Ca/S mól arány függvényében. Látható az alsó görbéből, hogy abban az esetben, hogyha nem alkalmaztuk a találmány szerinti 10 nedvesítő reaktort, akkor az S02 elnyelés lényegesen kisebb volt.
A találmány szerinti megoldással lehetőség van arra, hogy különböző eljárások különböző lépéseit egyetlen lépésben valósítsuk meg:
- A 10 nedvesítő reaktor egy olyan térrész, amely a 22 szűrőelem vagy egyéb leválasztó elem alatt van elhelyezve, és ezen térrészben 22 szórófej vagy szórórendszer van elhelyezve, amely a hamut és az abszorbens részecskéket nedvesíti, és az áramló gáz hőmérsékletét a harmatponti hőmérséklet 0-20°C-os környezetére csökkenti.
- A szűrő vagy valamilyen 22 szűrőelem vagy ellenáramú tisztítással működik, vagy impulzus árammal vagy rázással vagy visszamosással.
- A kombinált keverés és továbbítás biztosítva van a hamu és az abszorbens elem számára, amelynek kimenete például egy, a reaktor alján elhelyezett ürítőgaratba torkollik. Az 50 keverő előnyösen forgókeverő és olyan nagy sebességgel működik, hogy azokat a lerakódásokat és részecskéket, amelyek nedvesen esnek le, összetöri, a falról eltávolítja, megszűri és a forró gázárammal megszárítja.
- A hamu és az abszorbens elem cirkulációja megvalósul. A gázt a 10 nedvesítő reaktorba az 50 keverő alatt is be lehet vezetni, és ekkor a gáz a 10 nedvesítő reaktor alsó ré-
- 30 szében összegyűlt részecskéket fluidizálja. Az alsó részbe bevezetett gáz a fő gázárammal együtt, amely az oldalfalak felöl jön, a nedves részecskékből álló és a 10 nedvesítő reaktor felső részéből lefelé eső rögöket megszárítja. A gáz eléri a 30 nedvesítő tartományban levő részecskéket is, ily módon tehát a 30 nedvesítő tartományban egy belső cirkuláció is megvalósul.
Claims (20)
- - 31 SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Eljárás hulladék gáz tisztítására, amely gáz például égetőberendezés, gázosító berendezés, különféle vegyi folyamatokat létrehozó berendezés kimeneténél jelenik meg, és amely gáz szennyeződéseket, például kéndioxidot, klór vagy fluor vegyületeket tartalmaz, és ahol a gázhoz a vegyi folyamat során vagy utána reagens és/vagy abszorbens, a gázban lévő szennyezéssel reakcióba hozható anyagokat adagolunk, a gázt egy nedvesítő reaktorba vezetjük, aholis vízzel vagy gőzzel nedvesítjük, és ily módon aktiváljuk a gázban lévő reagens és/vagy abszorbens anyagokat, majd ezt követően azokat az abszorbens anyagokat, amelyek már reakcióba léptek a szennyező anyagokkal legalább részben leválasztjuk a gázból, azzal jellemezve, hogy a gázt legalább két szinten vezetjük be a nedvesítő reaktorba (10), a gáz egyik részét egy nedvesítő tartományba (30) vezetjük be, aholis a gázból és a reagens és/vagy abszorbens anyagokból vízzel és/vagy gőzzel egy szuszpenziót hozunk létre, a gáznak egy részét a vizet és/vagy gőzt szóró szóróelemek alatt vezetjük be a nedvesítő tartományba, míg a gáznak egy másik részét egy, a nedvesítő tartomány (30) alatt kiképezett részen keresztül vezetjük be, továbbá a gáz első és második részét a nedvesítő reaktorban (10) a lefelé áramló reagens és/vagy abszorbens anyagokkal szemben ellenáramba vezetjük keresztül felfele a nedvesítő tartományban (30) , a szilárd részecskéket a nedvesítő tartomány felett a nedve- • ·- 32 sítő reaktor (10) legfelső részén választjuk le a gázból, azután a gázt a nedvesítő reaktorból (10) elvezetjük, a nedvesítő tartomány (30) felett leválasztott szilárd részecskéket a gázból a nedvesítő tartomány (30) felé lefelé recirkuláljuk, a nedvesítő tartományba (30) vagy az alatti szintre ellenáramban a felfelé áramló gázzal, ily módon hozzuk létre a szilárd részecskék belső cirkulációját, és a nedvesítő reaktorban (10) egy olyan részecske koncentrációt, amely nagyobb, mint a nedvesítő reaktorba (10) bevezetett gázban a részecske koncentráció.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárd részecskéket a nedvesítő reaktorból (10) elvezetett gázból választjuk le egy olyan szűrőelemmel (22), amely a nedvesítő reaktor (10)felső tartományában van elhelyezve, és a leválasztott részecskéket a nedvesítő tartományba (30) és/vagy a nedvesítő reaktor (10) alsó részébe visszavezetjük.
- 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a részecskéket a szűrőelemből (22) szakaszosan továbbítjuk.
- 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gáz második részét a nedvesítő tartományból (30) lefelé áramló részecskével érintkeztetjük, és ily módon szárítjuk azokat.
- 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a gáz második részét a nedvesítő tartomány (30) alatti térrészbe vezetjük vissza, és ily módon a nedvesítő reaktor (10) alsó részében összegyűlt részecskéket a felső • · * « » · • ·«· « a *•44 «4- 33 részbe recirkuláljuk.
- 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a gáz második részét a nedvesítő tartomány (30) alatti részbe tápláljuk be, és egy vagy több vízsugarat legalább részben lefelé irányítva adagolunk, és az alsó részben összetapadt részecskéket fellazítjuk és összekeverjük.
- 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a részecskéket a nedvesítő reaktor (10) alsó részéből vezetjük el.
- 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alsó részből elvezetett részecskéket a nedvesítő reaktorba (10) recirkuláljuk.
- 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nedvesítő reaktorban (10) a gázt a harmatponti hőmérséklettől 0-20°C hőmérsékletre hűtjük.
- 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a gáz első . részének, amelyet a nedvesítő tartományba (30) vezetünk, a gáz második részéhez, amelyet a nedvesítő tartomány (30) alá vezetünk be, az aránya 10:1 1:5.
- 11. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a nedvesítő tartományba (30) betáplált gáz mennyisége nagyobb, mint a második tartományba betáplált gáz mennyisége.
- 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevezetett gáz kb. 60 %-át vezetjük be a nedvesítő tartományba (30).• · * * ····V* • * *r · 4* • · ·«· *· • ♦ · · ·
- 13. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nedvesítő reaktor (10) nedvesítő tartományába (30) bevezetett gáznak legalább egy részét köpenyáramlásként vezetjük be, és a gázt a nedvesítő reaktor (10) fala és/vagy a falai és a nedvesítő reaktor (10) falában kiképezett cső mentén vezetjük lefelé, a köpenyáramlás megakadályozza, hogy a fal kihűljön és szilárd lerakódások keletkezzenek rajta.
- 14. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nedvesítő tartományba (30) bevezetendő gáznak legalább egy részét köpenyáramlásként olyan csöveken vezetjük be, amely a nedvesítő reaktor (10) falában van elhelyezve, és a fal lehűlését megakadályozza.
- 15. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gáznak a nedvesítő tartomány (30) alá bevezetendő második részének legalább egy részét egy vagy több szórófejen (22) keresztül vezetjük be, a szórófejet (22) a nedvesítő reaktor (10) közepén helyezzük el, biztosítva ezáltal, hogy a gáz a teljes keresztmetszet mentén egyenletesen terüljön.
- 16. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a vizet vagy gőzt a nedvesítő tartományba (30) lefelé irányuló áramlással szórjuk.
- 17. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a vizet vagy gőzt a nedvesítő reaktorban (10) több tartományba tápláljuk be.
- 18. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a nedvesítő reaktorban (10) a recirkulációt vagy a « « ···· ·· · • · ··· 9 • · · · · belső parciális cirkulációt úgy szabályozzuk, hogy szabályozzuk a nedvesítő tartomány (30) alatti második adag gáz mennyiségét.
- 19. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alkálifémek vagy alkáli földfémek karbonátjait, oxidjait vagy hidroxidjait használjuk reagens és/vagy abszorbens anyagként
- 20. Berendezés hulladék gázok tisztítására, amely gáés a berendezés tartalmaz
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| FI900915A FI84435C (fi) | 1990-02-23 | 1990-02-23 | Foerfarande och anordning foer rengoering av foeroreningar innehaollande gaser |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9202644D0 HU9202644D0 (en) | 1993-03-01 |
| HUT64249A true HUT64249A (en) | 1993-12-28 |
Family
ID=8529937
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9202644A HUT64249A (en) | 1990-02-23 | 1991-02-19 | Method and apparatus for purification of waste gases |
Country Status (17)
| Country | Link |
|---|---|
| US (2) | US5310528A (hu) |
| EP (1) | EP0515474B1 (hu) |
| JP (1) | JPH0722673B2 (hu) |
| KR (1) | KR950012525B1 (hu) |
| AT (1) | ATE110584T1 (hu) |
| AU (1) | AU645528B2 (hu) |
| BG (1) | BG96897A (hu) |
| BR (1) | BR9106058A (hu) |
| CA (1) | CA2075379A1 (hu) |
| DE (1) | DE69103747T2 (hu) |
| DK (1) | DK0515474T3 (hu) |
| ES (1) | ES2063496T3 (hu) |
| FI (1) | FI84435C (hu) |
| HU (1) | HUT64249A (hu) |
| NO (1) | NO923284D0 (hu) |
| PL (1) | PL166298B1 (hu) |
| WO (1) | WO1991012876A1 (hu) |
Families Citing this family (14)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| FI86965C (fi) * | 1991-04-04 | 1992-11-10 | Ahlstroem Oy | Foerfarande och anordning foer rening av roekgaser |
| WO1993003824A1 (en) * | 1991-08-22 | 1993-03-04 | A. Ahlstrom Corporation | Method for purification of waste gases |
| EP0637988A1 (en) * | 1991-08-22 | 1995-02-15 | Foster Wheeler Energia Oy | Method for purification of waste gases |
| US5723099A (en) * | 1996-05-17 | 1998-03-03 | Steinke; Richard A. | Method and apparatus for remediation of toxic flue gases |
| TW200602591A (en) * | 2004-07-08 | 2006-01-16 | hong-yang Chen | Gas supply device by gasifying burnable liquid |
| CN1730618B (zh) * | 2005-08-31 | 2011-03-23 | 孙永福 | 高炉煤气全湿法清洗设备 |
| JP4584121B2 (ja) * | 2005-11-21 | 2010-11-17 | 株式会社キャタラー | アルカリ賦活の排ガスの処理方法 |
| US8136798B2 (en) * | 2008-01-10 | 2012-03-20 | Peter Robert Stewart | Fluid conditioning apparatus |
| ITMI20102158A1 (it) * | 2010-11-23 | 2012-05-24 | T S R L Ag | Macroapparato per la produzione e il trattamento di gas da carbone minerale |
| KR101258137B1 (ko) * | 2011-05-26 | 2013-04-25 | 고등기술연구원연구조합 | 하이브리드 집진장치 |
| AT512543B1 (de) * | 2012-07-17 | 2013-09-15 | Andritz Energy & Environment Gmbh | Anlage und Verfahren zur Absorption von Einzelkomponenten in Gasen |
| CA2940950C (en) * | 2015-09-03 | 2024-01-09 | Questor Technology Inc. | Method and system for reducing produced water disposal volumes utilizing waste heat |
| CN111085009A (zh) * | 2020-01-17 | 2020-05-01 | 苏州市中医医院 | 一种中药提取装置 |
| KR102915064B1 (ko) * | 2021-11-17 | 2026-01-19 | 주식회사 엘지화학 | 폐수 정제방법 |
Family Cites Families (12)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4322392A (en) * | 1979-03-30 | 1982-03-30 | Research-Cottrell, Inc. | SO2 Scrubbing system for flue gas desulfurization |
| US4305909A (en) * | 1979-10-17 | 1981-12-15 | Peabody Process Systems, Inc. | Integrated flue gas processing system |
| DK146214B (da) * | 1980-10-02 | 1983-08-01 | Anhydro As | Fremgangsmaade og apparat til formindskelse af indholdet af skadelige luftarter i roeggas ved forstoevningsabsorption |
| DE3235341A1 (de) * | 1982-09-24 | 1984-03-29 | Deutsche Babcock Anlagen Ag, 4200 Oberhausen | Verfahren zur reinigung von abgasen |
| DE3370942D1 (en) * | 1982-12-22 | 1987-05-21 | Smidth & Co As F L | Method of and apparatus for removing sulfur oxides from hot flue gases |
| SU1080836A1 (ru) * | 1983-02-21 | 1984-03-23 | Научно-Исследовательский Институт Прикладных Физических Проблем Им.Акад.А.Н.Севченко | Массообменный аппарат с барботажным слоем |
| DK155502B (da) * | 1985-02-04 | 1989-04-17 | Niro Atomizer As | Fremgangsmaade og anlaeg til rensning af varm spildgas, som forekommer i varierende maengder |
| US4600568A (en) * | 1985-03-22 | 1986-07-15 | Conoco Inc. | Flue gas desulfurization process |
| FI78401B (fi) * | 1985-04-24 | 1989-04-28 | Tampella Oy Ab | Foerfarande och anordning foer att bringa roekgasernas gasformiga svavelfoereningar saosom svaveldioxid att reagera till fasta foereningar som separeras fraon roekgaserna. |
| FR2590805B1 (fr) * | 1985-12-02 | 1990-02-09 | Propiorga | Procede et installation de neutralisation de fumees acides provenant notamment de la combustion de residus |
| EP0262396A3 (de) * | 1986-09-20 | 1989-08-23 | Heinz Dipl.-Ing. Hölter | Verfahren zum Herstellen von Calciumsulfatdihydrat bei der Rauchgasentschwefelung |
| US4834955A (en) * | 1988-04-26 | 1989-05-30 | Nalco Chemical Company | Chemical formulation and combined process for inhibiting deposition and corrosion in cooling water and gypsum scaling in flue gas desulfurization scrubber systems |
-
1990
- 1990-02-23 FI FI900915A patent/FI84435C/fi not_active IP Right Cessation
-
1991
- 1991-02-19 PL PL91295791A patent/PL166298B1/pl unknown
- 1991-02-19 EP EP91904205A patent/EP0515474B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1991-02-19 DE DE69103747T patent/DE69103747T2/de not_active Expired - Fee Related
- 1991-02-19 US US07/916,142 patent/US5310528A/en not_active Expired - Fee Related
- 1991-02-19 JP JP50423591A patent/JPH0722673B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 1991-02-19 HU HU9202644A patent/HUT64249A/hu unknown
- 1991-02-19 CA CA002075379A patent/CA2075379A1/en not_active Abandoned
- 1991-02-19 AU AU72565/91A patent/AU645528B2/en not_active Ceased
- 1991-02-19 ES ES91904205T patent/ES2063496T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1991-02-19 DK DK91904205.1T patent/DK0515474T3/da active
- 1991-02-19 KR KR1019920701898A patent/KR950012525B1/ko not_active Expired - Lifetime
- 1991-02-19 AT AT91904205T patent/ATE110584T1/de active
- 1991-02-19 BR BR919106058A patent/BR9106058A/pt not_active Application Discontinuation
- 1991-02-19 WO PCT/FI1991/000051 patent/WO1991012876A1/en not_active Ceased
-
1992
- 1992-08-21 NO NO923284A patent/NO923284D0/no unknown
- 1992-09-21 BG BG096897A patent/BG96897A/bg unknown
-
1994
- 1994-02-02 US US08/190,558 patent/US5380498A/en not_active Expired - Fee Related
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| US5310528A (en) | 1994-05-10 |
| FI900915A0 (fi) | 1990-02-23 |
| KR950012525B1 (ko) | 1995-10-18 |
| WO1991012876A1 (en) | 1991-09-05 |
| JPH0722673B2 (ja) | 1995-03-15 |
| BR9106058A (pt) | 1992-11-24 |
| BG96897A (bg) | 1993-12-24 |
| DE69103747D1 (de) | 1994-10-06 |
| FI84435C (fi) | 1995-02-22 |
| US5380498A (en) | 1995-01-10 |
| AU645528B2 (en) | 1994-01-20 |
| KR930700199A (ko) | 1993-03-13 |
| DE69103747T2 (de) | 1995-03-02 |
| ES2063496T3 (es) | 1995-01-01 |
| NO923284L (no) | 1992-08-21 |
| EP0515474A1 (en) | 1992-12-02 |
| FI84435B (fi) | 1991-08-30 |
| HU9202644D0 (en) | 1993-03-01 |
| JPH05504720A (ja) | 1993-07-22 |
| AU7256591A (en) | 1991-09-18 |
| PL166298B1 (pl) | 1995-05-31 |
| FI900915A7 (fi) | 1991-08-24 |
| EP0515474B1 (en) | 1994-08-31 |
| CA2075379A1 (en) | 1991-08-24 |
| DK0515474T3 (da) | 1994-11-28 |
| ATE110584T1 (de) | 1994-09-15 |
| NO923284D0 (no) | 1992-08-21 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| EP2295128B1 (en) | Mixer for moistening a particulate dust | |
| JP3881375B2 (ja) | 煙道ガス洗浄装置 | |
| JP3640674B2 (ja) | 熱処理ガスからガス状の汚染物質を分離する方法 | |
| HUT64249A (en) | Method and apparatus for purification of waste gases | |
| CS274271B2 (en) | Method of sulphur dioxide removal from fue gases and equipment for realization of this method | |
| HU221181B1 (en) | Improved wet scrubbing method and apparatus for removing sulfur oxides from combustion effluents | |
| US4324770A (en) | Process for dry scrubbing of flue gas | |
| US5480624A (en) | Method for purification of waste gases | |
| EP0170355A2 (en) | Emission control process for combustion flue gases | |
| FI80616B (fi) | Foerfarande foer avlaegsning av svaveldioxid fraon heta roekgaser. | |
| US4446109A (en) | System for dry scrubbing of flue gas | |
| EP0128698B1 (en) | Process and reactor for desulfurization of hot waste gas | |
| US6444184B1 (en) | Semidry removal of SO2 in circulating reactor | |
| US4764348A (en) | Emission control apparatus | |
| RU2104757C1 (ru) | Способ очистки газообразных отходов | |
| JP2695988B2 (ja) | 廃ガスの精製法 | |
| US5167931A (en) | SO2 control using moving granular beds | |
| EP0095459B1 (en) | Process and system for dry scrubbing of flue gas | |
| CA1168026A (en) | Process and system for dry scrubbing of flue gas | |
| FI84885B (fi) | Foerfarande foer rening av roekgaser. | |
| WO1993003824A1 (en) | Method for purification of waste gases | |
| PL168112B1 (pl) | Sposób oczyszczania gazów | |
| JPH04135617A (ja) | スパウト流動層による乾式脱硫方法 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DFD9 | Temporary protection cancelled due to non-payment of fee |