HUT63523A - Two- and three-wire data transmission system for transmissing data of public utility works - Google Patents

Description

csatlakoztatva. A találmány szerint kialakított berendezés lényege abban van, hogy tartalmaz egy távoli olvasó/programozó egységet, amely a vonalra van csatlakoztatva, és amely tartalmaz egy lekérdező jelet, valamint egy, az adatjeleket tároló tárolóelemet, tartalmaz egy kódoló egységet, amely a mérő által mért érték mennyiségével arányos kódolt jelet hoz létre, és létrehoz egy a lekérdező jellel arányos kódolt jelet, létrehozza a modulált adatjeleket, amely a mért érték mennyiségére jellemző, és ezt az adatjelet a vonalon keresztül a távoli olvasó/programozó egység felé továbbítja, a lekérdező jelet a kódoló egység modulálja, és létrehozza azt az adatjelet, amelynek jellemzői és paraméterei akkor változnak,ha az olvasó/programozó és a kódoló egység a legalább három vezetéken össze van kapcsolva és a modulált adatjel ezen keresztül van továbbítva.

KÉT- ÉS HÁROMVEZETÉKES ADATÁTVITELI RENDSZER KÖZÜZEMI

ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁRA

Inc., Atlanta, Georgia

SCHLUMBERGER Industries,

Feltalálók:

William J. BRENNAN Jr.

Dávid R. HAMILTON

Warren C. WYNN

A bejelentés napja: 1991.

Elsőbbsége: 1990.

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Montgomery,	Alabama
Auburη,	Alabama
Montgomery,	Alabama

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

05. ζΐΛΐ ,

05. 25. (07/528,391)

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

72371-6564/KK-KO

A találmány tárgya két- és háromvezetékes adatátviteli rendszer közüzemi adatok továbbítására.

A közüzemi adatok továbbítására kialakított különféle adatátviteli és kommunikációs rendszereket a villamos fogyasztásmérők, gázmérők vagy vízmérők adatainak a továbbítására használják, éspedig olyan rendszerek felé, amelyek távoli leolvasó egységeket tartalmaznak. Az ilyen típusú rendszereknél mindegyik mérő el van látva egy kódoló egységgel, amely az adott mechanikus vagy elektronikus mérőn és számlálón kijelzett, és a fogyasztással arányos információt vezetéken továbbítható jellé alakítja át, amely jelek azután a távolabb elhelyezett leolvasó egységeken olvashatók le. Ilyen kódoló egység, amely különféle mérőszámlálóknál használható van az US 4,085,287 számú US szabadalmi leírásban ismertetve. Az itt ismertetett megoldásnál egy sor vezetősáv van kiképezve, amelyhez mozgatható kontaktus csatlakoztatható, amely mozgatható kontaktus egy vagy több léptető típusú számláló mérőtárcsához van csatlakoztatva. A mozgó érintkező és a vezetősávok megfelelő kapcsolatával lehet kiválasztani azt, hogy a számlálótárcsa melyik helyzetben legyen, és innen lehet a mérőszámláló által kijelzett mennyiséget meghatározni.

Ha egy távoli egység felől lekérdezőjel érkezik, a számláló adott helyzeténél mérhető információs jelet háromvezetékes átviteli rendszeren keresztül továbbítják a távoli leolvasó egységhez. Az adatokat tehát a kódoló egységről a távoli leolvasó egységre viszik át.

Ismeretes az, hogy az US 4,085,287 számú US szabadalmi leírásban ismertetett kódolt mérőszámlálókat mérő interface egységhez lehet csatlakoztatni. Ilyen mérő interface egység (MIU) van a 4,852,152 számú US szabadalmi leírásban ismertetve. Az itt ismertetett elrendezésnél mindegyik kódolt számláló állandóan a mérő interface egységhez van csatlakoztatva. A mérő interface egység egy olyan illesztő egységgel van ellátva, amely lehetővé teszi, hogy telefonvonalon érkező lekérdező jelre a választ továbbítsa. A mérő interface egység azután a rácsatlakoztatott egy vagy több kódolt számlálót lekérdezi, és a leolvasott adatokat a telefonvonalon keresztül a felhasználónak visszaküldi.

A 4,085,287 számú US szabadalmi leírásban háromvezetékes rendszer van a fogyasztói adatok továbbítására kiképezve. A 4,782,341, 4,758,836, 4,652,877 és a 4,463,354 számú US szabadalmi leírásokban kétvezetékes kommunikációs rendszer van ismertetve, ahol a kommunikációs és adatátviteli rendszer a fogyasztásmérőhöz induktív úton van csatolva. Az ilyen rendszerekhez felhasznált hordozható mérő—leolvasó egység induktív hurokkal vagy tekerccsel van ellátva, amely a vevőn elhelyezett hasonló hurokhoz vagy tekercshez illeszthető. A vevőnél lévő tekercs a mérőszámlálóhoz két vezetéken keresztül van csatlakoztatva. A leolvasó egység tekercsét a vevő tekercsének a közelébe helyezzük el, és segítségével váltakozóáramú lekérdező jelet továbbítunk a mérőhöz. Ezt a váltakozóáramú jelet azután a távoli mérőszámlálóhoz a két tekercs kölcsönös induktivitásának segítségével továbbítjuk. A lekérdező jel az, amelyet mintegy felélesztő jelet használunk, amellyel a kódolt mérőszámlálót indítjuk, és a leolvasott adatjeleket a mérő mint modulált váltakozóáramú vivőhullámú jelet küldi vissza. A válta kozóáramú jel magában a mérő kódoló egységében is létrehozható, vagy lehet maga a lekérdező jel is.

A fent ismertetett leolvasó rendszereket igen széles körben használják, van azonban néhány hiányosságuk, ami alkalmazásuknak korlátot szab. Az induktív úton csatolt kétvezetékes mérő—leolvasó rendszer lehetővé teszi, hogy adatátvitelt valósítsunk meg egy kódolt mérőszámláló és egy hordozható mérő—leolvasó egység között. Ez az elrendezés azonban nem alkalmas arra, hogy önmagában ismert mérő interface egységekhez csatlakoztatható legyen, olyanokhoz, amelyeknél közvetlen háromvezetékes kapcsolatra van szükség az adatátvitelhez a kódolt mérőszámláló felé. Mind a kétvezetékes, mind pedig a háromvezetékes mérő—leolvasó rendszereknél olyan hordozható leolvasó egységet kell használni, amelyek minden egyes kódolt mérőszámlálóhoz külön-külön illesztendők, és az illesztés a huzalos illesztés. Az ilyen jellegű mérő—leolvasók különösen akkor, ha nagy számú kódolt mérőhöz kell csatlakoztatni, és ezeket viszonylag kis földrajzi területen kell leolvasni, meglehetősen kényelmetlenek. Ilyen fordulhat elő például hivatali épületekben, ahol sok iroda van, és így sok mérő is van, amelyekhez külön-külön kell az illesztő egységet kialakítani, vagy olyan házakban, ahol sok lakás van, apartman házakban vagy toronyházakban, és minden egyes apartmanban vagy lakásban külön egyedi mérők vannak elrendezve. A mérő—leolvasók alkalmazása ilyen esetekben rendkívül időigényes, hiszen minden esetben a hordozható leolvasót tízszer vagy százszor kell bedugaszolni és újból kikapcsolni az egyes kódolt mérőkhöz. Az, hogy az egyes kódolt mérőkhöz különkülön vevőket kell alkalmazni a telepítés költségeit is növeli

a felhasználók felé.

Az előzőeken túlmenően mindenfajta közüzemi szolgáltatás, azaz a gáz-, a víz- és a villamosenergiaszolgáltatásnak megvan a saját jól bevált vevő rendszere a hozzájuk tartozó, és ezeknek a feladatoknak megfelelően kialakított mérők leolvasására. A fogyasztásmérők nem ritkán különféle adatformákban dolgozzák fel a jeleket, ami azt jelenti, hogy a különböző típusú fogyasztásmérőkhöz nem használható egyetlen leolvasó egység.

Ezen hátrányok kiküszöbölésére lenne célszerű egy olyan adatátviteli rendszer kidolgozása, amely a különféle közüzemi mérők leolvasására használható, és amely lehetővé teszi, hogy a leolvasást mind a kétvezetékes, mind a háromvezetékes rendszernél el lehessen végezni, a kétvezetékesnél ott, ahol induktív csatolás van, a háromvezetékesnél, ahol vezetékes csatolás van, és azután az így leolvasott adatokat központi leolvasóhoz lehessen továbbítani. Ugyancsak előnyös lenne egy olyan megoldás, ahol a mérő—leolvasó rendszer azokban az esetekben is, ahol sok távoli mérőszámláló van, egyetlen hálózaton lehetne csatlakoztatható egyetlen olyan vevőhöz, amely lehetővé teszi, hogy ezeket a mérő berendezéseket egy hordozható leolvasó egységgel úgy lehessen leolvasni, hogy az egyes egységekre külön illesztő egységre ne legyen szükség.

További célszerű megoldás lenne, olyan mérő-leolvasó rendszer kialakítása vagy olyan mérő interface egység kialakítása, amely képes arra, hogy automatikusan felismerje és leolvassa nemcsak a különböző típusú mérőket, tehát gáz-, víz- vagy villamos fogyasztásmérőket, mitöbb a különböző gyártók által gyártott mérőket is meg tudja különböztetni.

« · «

A találmánnyal célul tűztük ki egy olyan adatátviteli rendszer kidolgozását, amely különféle közüzemi fogyasztásmérőkhöz vagy egyéb hasonló berendezésekhez csatlakoztatható, és legalább kétvezetékes vonallal rendelkezik.

A találmányt a továbiakban példaként! kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az

1. ábrán: látható a találmány egyik legáltalánosabb kiviteli alakjának vázlata, amely két- és háromvezetékes rendszerhez van kialakítva, a

2. ábrán: az 1. ábrán bemutatott elrendezéshez tartozó mérő- számláló kódolására szolgáló áramkör felépítése látható, a

3. ábrán: a találmány szerint kialakított mérő tárcsás kódoló mechanizmusának vázlatos rajza látható, a

4. ábrán: a 2. ábrán bemutatott áramkör egyik részletesebb kapcsolási rajza látható, amely a kódoló áramkör interface egységére vonatkozik, az

5. ábrán: az olvasó/programozó órajel és a bináris adatjel időfüggvénye látható, a

6. ábrán: az olvasó/programozó órajel és a demodulált adatjel látható, a

7. ábrán: a találmány szerint alkalmazott adatjelnek egy im- pulzusszélesség modulálása látható, a

8. ábrán: az olvasó/programozó egy példaként! kiviteli alakjá- nak a blokkvázlata látható, a

9. ábrán: a 8. ábrán bemutatott olvasó/programozónak a kétve- zetékes rendszerhez tartozó illesztő egysége látható, a

10. ábrán: a kétvezetékes rendszerhez illeszkedő mintavevő il- lesztő egy kiviteli alakja látható, míg a

11. ábrán: a 8. ábrán bemutatott olvasó/programozó egy további kiviteli alakja látható.

Visszatérve az 1. ábrára, az 1. ábrán látható a találmány szerinti elrendezés két- és háromvezetékes rendszerekhez kialakított kiviteli alakja. A rendszer tartalmaz egy 1 olvasó/programozó egységet, amelyhez 3 csatlakozó van elhelyezve, amely úgy van kialakítva, hogy közvetlenül csatlakoztatható egy 5 háromvezetékes vevőhöz, vagy egy 7 kétvezetékes vevőhöz, ez utóbbi esetben a 3 csatlakozó és a 7 kétvezetékes vevő közé 9 illesztő egység is csatlakoztatandó.

Maga az 1 olvasó/programozó egység tartalmaz egy 11 kijelzőt, valamint tölthető telepet vagy 13 tápegységet. Az 1 olvasó/programozó egység tartalmaz ezen kívül még adattárolókat, mikroprocesszort és kimeneti/bemeneti áramköröket, ahogyan ezekre majd a későbbiekben a 8. ábrán még visszatérünk.

Az 1 olvasó/programozó egység tartalmaz még egy 15 töltő és adatátviteli csatlakozót, amely úgy van kialakítva, hogy a 17 töltő és tartó - adatátviteli egységgel illeszthető, ahogyan ez az 1. ábrán látható. A 17 töltő-tartó és adatátviteli egység 19 számítógéphez van csatlakoztatva, amely 19 számítógép belső modemmel vagy 21 külső modemmel van ellátva, amelyeknek segítségével azután 23 telefonvonalhoz csatlakoztatható a 19 számítógép, és ez a 23 telefonvonal a 25 házi készülékekhez van csatlakoztatva, ezen keresztül lehet a számlázást, illetőleg a terhelést mérni.

Az 1 olvasó/programozó egység hordozható kivitelű, és el • · · · · · ·«· «««· . · W X. · * van látva olyan elemekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy előre meghatározott sorrend szerint végezze a méréseket. Mint ahogy szakemberek számára nagyon jól ismert, az 1 olvasó/programozó egység előre programozható, de adott esetben a 19 számítógépről is programozható a 17 töltő-tartó és adatátviteli egységen keresztül, ahonnan a mérési sorrend betáplálható az 1 olvasó/ /programozó egység memóriájába. A mérési sorrendre vonatkozó információ előhívható az 1 olvasó/programozóba és kijelezhető annak 11 kijelzőjén. Ez a mérési sorrendre vonatkozó információ a mérő-olvasónak megmondja, hogy hol helyezkedik el az a következő mérő, amit le kell olvasni, megadja a mérőnek a típusát, azaz víz-, gáz- vagy villamos fogyasztásmérőről van szó, megadja a leolvasandó mérő sorszámát és azt az utolsó mérőt, amit ezen az adott helyen le kell olvasni.

Alapvetően a táv-mérőolvasó rendszereknek, amelyek forgalomban vannak, két típusa van. Az egyik típusú rendszer van például az US 4,085,287 szabadalmi leírásban ismertetve, ahol a kódoló egység egy olyan mérőszámlálóval van összekapcsolva, amelynek a kódoló egysége úgy van kialakítva, hogy sorban elhelyezett vezetősávokat tartalmaz, ezekhez a vezetősávokhoz pedig mozgó kontaktus csatlakoztatható, és tartozik hozzá egy vagy több lépésmérő típusú számláló tárcsa. A mozgó érintkezőnek a helyzete az egyes vezetősávokhoz képest adja meg azt, hogy a számláló tárcsa milyen helyzetben van, és hogy mi az a mennyiség, amit a mérőszámlálónak ki kell jelezni. A hordozható 1 olvasó/programozó egység lekérdező jelére ez az információ azután három vagy tizennégy vezetéken keresztül jut el az 1 olvasó/ /programozó egységre. Az adatok azután a kódoló egységről a táv mérő-olvasóhoz jutnak.

A másik típusú rendszer úgy van kialakítva, hogy tartalmaz egy kódolt mérőszámlálót, amely kétvezetékes kimenethez van csatlakoztatva, és ez a kétvezetékes kimenet induktív úton van a hordozható mérő-leolvasóra csatlakoztatva. Ilyen rendszerek vannak például az US 4,782,341, a 4,758,836, a 4,652,877 és a 4,463,354 szabadalmi leírásokban ismertetve. Ezekben a rendszerekben a hordozható mérő-leolvasó egység induktív hurokkal vagy tekerccsel van ellátva, amely a vevőn elhelyezett hasonló induktív hurokhoz vagy tekercshez van csatlakoztatva. A vevő tehát kétvezetékesen van a kódolt mérőszámlálóhoz csatlakoztatva. A rendszer úgy működik, hogy a leolvasó egység tekercsét a vevő tekercse közelébe visszük, a tekercsen keresztül váltakozó áramú lekérdező jelet vezetünk keresztül, ezt a váltakozó áramú jelet azután továbbítjuk a távoli távadatmérőhöz, és a jeltovábbítás útja a két tekercs közötti induktív csatoláson keresztül valósul meg. A lekérdező jelet lényegében arra használjuk, hogy azt a kódolt mérőszámlálót, amely azután a lekérdező jelet képező váltakozó áramú jel modulálásával adja meg a kért információt, működésbe hozzuk. A váltakozó áramú vivő jel magában a mérő kódoló egységben is létrehozható, de maga a lekérdező jel is lehet ez.

Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál az 1 olvasó/programozó egység lehetővé teszi, hogy víz-, gáz- vagy villamos fogyasztásmérők jeleit háromvezetékes módon, tehát közvetlen villamos csatolással, vagy kétvezetékes módon induktív csatolással lekérdezzük és a fogyasztást leolvassuk. A rendszer maga saját tápegységgel rendelkezik, amely lehet a 13 tápegység is, amely « · ·

az 1 olvasó/programozó egységben van. A rendszer úgy van kialakítva, hogy egyszerre több kódolt mérőszámlálót tud egyidejűleg leolvasni, ily módon tehát több kódolt számláló csatlakoztatható egy közös kettő- vagy háromvezetékes buszhoz.

Ismételten visszatérve az 1. ábrára, látható, hogy a háromvezetékes rendszernél megtalálható az 1 olvasó/programozó egységhez csatlakoztatható 3 csatlakozó, amely 3 csatlakozó a 27 háromvezetékes buszhoz huzalozott 5 háromvezetékes vevőn keresztül van csatlakoztatva. Az 5 háromvezetékes vevő a 27 háromvezetékes buszon keresztül van a kódolt 29 vízmérőhöz, a szintén kódolt 31 villamos fogyasztásmérőhöz, valamint a szintén megfelelően kódolt 35 összetett mérőhöz csatlakoztatva. Mindegyik 29 vízmérő, 31 villamos fogyasztásmérő, 33 gázmérő és 35 összetett mérő kódolt számláló mechanizmussal van ellátva, amelyet a továbbiakban a 2., 3. és 4. ábra segítségével ismertetünk.

Mindegyik kódolt mérőszámláló az 1 olvasó/programozó egység által létrehozott, és a 27 háromvezetékes buszon keresztül továbbított lekérdező jelre adja meg a leolvasandó jelet. A lekérdező jel hatására történik meg az adatok kiolvasása.

Kétvezetékes rendszernél az 1 olvasó/programozó egység által létrehozott lekérdező jel 9 illesztő egységen keresztül, amely egy induktív hurkot vagy tekercset tartalmaz, amely részletesebben a 10. ábrán kerül bemutatásra, és amely egy 7 kétvezetékes vevő közelében van elhelyezve van, a 43 kétvezetékes buszra elvezetve. A 7 kétvezetékes vevő egy olyan hurkot vagy tekercset tartalmaz, amely illeszkedik a 9 illesztő egységen lévő induktív hurokhoz vagy tekercshez. A 43 kétvezetékes busz11 hoz kódolt 45 vízmérő, kódolt 47 villamos fogyasztásmérő, kódolt 49 gázmérő és kódolt 51 összetett mérő van csatlakoztatva, ezek mindegyikében van egy kódolt mérőszámláló, amelynek paraméterei és áramköri felépítése szintén a 2., 3. és 4. ábrákon lesz majd részletesebben bemutatva.

Itt jegyezzük meg azt, hogy az 1. ábrán bemutatott elrendezés, az ott bemutatott különféle mérőkkel csupán egy példaként! kiviteli alakot jelent, számos egyéb más típusú és más kialakítású mérőszámláló is alkalmazható a találmány szerinti rendszerben. Az 1. ábrán azt kívántuk csak hangsúlyozni, hogy az 1 olvasó/programozó egység képes arra, hogy mind a kétvezetékes, mind a háromvezetékes rendszeren érkező kódolt jeleket feldolgozza. Az 1 olvasó/programozó egységnek ez a képessége érvényes az ún. összetett mérőkre, mint például a 35 és az 51 összetett mérő. Összetett mérő alatt olyan vízmérőt értünk, amelynek első számlálója egy kis áramlási sebességet mérő elemmel van összekapcsolva, második számlálója pedig egy nagy áramlásmérő elem. Mindkét számlálót le kell olvasni annak érdekében, hogy a pontos vízfogyasztást meg lehessen állapítani.

A találmány szerinti elrendezés előnye az is, hogy a kódolt számlálók, amelyeket a későbbiekben még részletesen ismertetünk, egymás között cserélhetők a meglévő két-, illetőleg háromvezetékes rendszerekre csatlakoztatott távmérő olvasóknál. Ez azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell abból problémát csinálnia, hogy milyen rendszert használ, illetőleg saját elhatározása alapján dönthet úgy, hogy két- vagy háromvezetékes rendszert kíván alkalmazni, az egész rendszernek a kompatibilitása mit sem változik. Az 1 olvasó/programozó egység úgy van • · · · · · • · · ···· ·· ··· ·· kialakítva, hogy mind a kétvezetékes, mind a háromvezetékes rendszeren érkező kódolt jeleket ki tudja olvasni.

Az 1. ábrán látható még a 37 mérő interface egység (MIU), amely az 53 háromvezetékes buszon keresztül csatlakoztatható a kódolt mérőszámlálóhoz. A 2., 3. és 4. ábrákon a 37 mérő interface egységet mutatjuk be részletesebben. A 37 mérő interface egység négy adatbemenettel van ellátva, tehát ez azt jelenti, hogy egy-négy kódolt számláló vagy egyéb adatszolgáltató eszköz kapcsolható a bemenetére. Az egyszerűség kedvéért az 1. ábrán a kódolt 39 vízmérőt, a szintén kódolt 41 fogyasztásmérőt, a kódolt 42 gázmérőt csatlakoztattuk a 37 mérő interface egység bemenetére az 53 háromvezetékes buszon keresztül. A 37 mérő interface egység periodikusan lekérdezi a 39 vízmérőben, a 42 gázmérőben és a 41 villamos fogyasztásmérőkben levő számlálókat és tárolja ezeket a mért jeleket egy, a benne kialakított memóriában. A 37 mérő interface egység memóriában tárolt jelek azután a 25 házi készülék vagy egy 19 számítógép felől érkező lekérdező jel hatására kerülnek továbbításra és a jeltovábbítás az az 55 vagy 23 telefonvonalon keresztül történik a 25 házi készülékhez vagy a 19 számítógéphez.

Azok az adatok tehát, amelyek a 39 vízmérőtől, a 42 gázmérőtől, illetőleg a 41 villamos fogyasztásmérőtől a 25 házi készülékhez vagy a 19 számítógéphez továbbításra kerülnek, jellemzőek az adott mérő állására. Előnyösen a találmány szerinti rendszerben használt kódoló egységben közvetlenül használható az US 4,852,152 szabadalmi leírásban ismertetett mérő interface egység, amely olyan háromvezetékes rendszert ismertet, amely lehetőséget biztosít arra, hogy hordozható 1 olvasó/programozó • ·

- 13 egység segítségével mind két-, mind háromvezetékes üzemmódban üzemeltethető legyen.

A 2. ábrán látható egy kódoló számláló példakénti kiviteli alakja. A 3. ábrán pedig látható, hogy ezek az eleinek hogyan vannak egy vagy több lépésmérő elven működő 56 kapcsoló tárcsákhez csatlakoztatva. A 3. ábrán láthatók az 57 vezetősávok és látható egy 59 mozgó érintkező, amely a lépésmérő típusú kapcsoló tárcsához van csatlakoztatva. Az US 4,085,287 számú US szabadalmi leírás, valamint a 433,864 számon benyújtott US szabadalmi bejelentés lépésmérő elven működő tárcsa kódoló mechanizmus leírását tartalmazza. A 3. ábrán csak három számláló tárcsa látható, azonban a kódoló elrendezés, amelyet a 2. ábrán mutatunk be, értelemszerűen alkalmazható tetszőleges számú számláló vagy kijelző esetében is.

Visszatérve ismét a 2. ábrához, látható az U1 mikroprocesszor egység, amelynek egy sor, tipikusan tíz Wl, W2, ..., W0 kapcsolt bemenete van, amelyek a megfelelő 57 vezetősávokra vannak csatlakoztatva, amely 57 vezetősávok vannak a lépésmérő jellegű mérőtárcsával összekapcsolva, ahogy ez a 3. ábrán látható. Az U1 mikroprocesszor egység SÍ, S2, ..., S6 kapcsolt kimenetekkel van ellátva, amelyek az egyes 59 mozgó érintkezőkkel vannak összekapcsolva. A későbbiekben még részletesebben ismertetjük, itt jegyezzük azonban meg még azt, hogy amikor az U1 mikroprocesszor egység parancsot kap az SÍ - S6 kapcsolt kimenetek egymás után lekérdezésre kerülnek és a mért értékek a Wl, W2, ..., W0 kapcsolt bemeneteken keresztül kerülnek kijelzésre, ahol a jel jellemző lesz az adott számláló tárcsáinak helyzetére, és ezt a helyzetet érzékeli az U1 mikroprocesszor egység.

* · ··· · ··* • · · · · · «·· ···· ·· ··· ··

Az U1 mikroprocesszor egység az SGS Thompson által gyártott S6 család tagjából választható ki. Maga az ül mikroprocesszor egység 32 byte-os gerjeszthető programozható csak olvasható memóriát (EEPROM) tartalmaz, amelyek tárolni tudják mindazokat az adatokat, amelyek a hozzájuk tartozó kódoló számlálóra jellemzőek.

Az U1 mikroprocesszor egység előnyösen tartalmaz még egy további 61 kapcsolt kimenetet is, ez lehet például egy reed relé, amely a 39 vízmérő vagy egyéb mérő vezérlő mágnesének a közelében helyezhető el. Ha a mérőelem, például a 39 vízmérő forog, a vezérlő mágnes periodikusan elhalad a reed relé előtt és azt zárja. Ezt a zárást a 61 kapcsolt kimenet jelzi, és ezt lehet felhasználni a pillanatnyi fogyasztás mérésének a meghatározására vagy az áramlási sebesség mérésére. Erre ugyancsak visszatérünk még a későbbiek során.

Az U1 mikroprocesszor egység U2 interface egységhez van csatlakoztatva, ahogyan ez a 2. ábrán látható. Az U2 interface egység tartalmaz 63 feszültségszabályozót, modulátort és interface áramköröket. Az U2 interface egység az SGS Thompson cég által gyártott bipoláris családból választható ki.

Az U2 interface egység belső áramköri elrendezése részletesebben a 4. ábrán látható. Az U1 mikroprocesszor egységhez és az U2 interface egységhez a tápfeszültséget egy külső forrásról, például az 1 olvasó/programozó vagy a 37 mérő interface egység lekérdező jelére vezetjük az IN1 és az IN2 bemenetekre az U2 interface egységen. A lekérdező jel, vagy adott esetben a programozó jel, amelyre még szintén a későbbiekben visszatérünk, az U2 interface egység és az U1 mikroprocesszor egységre • · ·«· · ··· • · · * « · •·· ·«·· ·« ··· ·· az IN1 és az IN2 bemeneteken úgy jut el, hogy az IN1 és az IN2 bemenetek egy Dl, D2, D3, D4 diódákból álló egyenirányítóra vannak vezetve és ennek az egyenirányítónak a kimenetére van 63 feszültségszabályozó csatlakoztatva. A Dl - D4 diódák, valamint a 63 feszültségszabályozó biztosítja a V_out kimeneti feszültség megfelelő szabályozását, ennek értéke kb. 4,45 V-ra van beállítva, amelyet az U2 interface egység 3 kivezetésére, illetőleg az U1 mikroprocesszor egység V_out kimenetén vezetünk el. A tápegységhez tartozik egy C2 kondenzátor, amely szúrőkondenzátor szerepet játszik, és a V_out és a GND földpont közé van csatlakoztatva, ahogyan ez a 2. ábrán látható. Az elrendezéshez tartozik még egy további, a 2. ábrán C_ext kondenzátor is, amely a GND földpont és a U2 interface egység egyik kivezetése közé van csatlakoztatva, amely a 4. ábrán láthatóan a 63 feszültségszabályozó bemenete. Az ily módon kialakított tápegység lehetővé teszi, hogy a V_out kimeneti feszültség állandó jelleggel 4,45 V körül legyen, még akkor is, ha a lekérdező vagy programozó jel, amely az IN1 és az IN2 bemenetekre érkezik, 4,75 - 20 V között van.

A találmány szerinti elrendezésnek igen lényeges jellemzője az, hogy az U2 interface egység tartalmaz egyrészt olyan áramkört, amely kétvezetékes üzemmód esetén a kódolt számláló által felvett áramot modulálja, másrészt egy olyan interface áramkört, amely nyitott kollektoros és amely háromvezetékes üzemmódban hozza létre a kimenő jelet. Kétvezetékes üzemmódban a lekérdező jel frekvenciája kb. 19,2 kHz. Ennek a jelnek egy részét a Dl - D4 diódákból álló egyenirányító áramkör egyenirányítja, és az ül mikroprocesszor egység tápfeszültségeként « · · « *» • ·· • « ·· · használja, ahogy az előbb említettük már. Az U2 interface egység tartalmaz még egy olyan beállító áramkört, amely kijelzi a V_out kimeneti feszültséget, és az U1 mikroprocesszor egységet mindaddig alaphelyzetben tartja, amíg a V_out kimeneti feszültség el nem éri azt a szintet, amely biztosítja azt, hogy az U1 mikroprocesszor egység megfelelően működjön, ily módon megakadályozható, hogy a mikroprocesszor tévesen induljon, vagy éppen a megfelelő tápfeszültség hiánya miatt hibás adatjel kerüljön továbbításra. Az U2 interface egység tartalmaz még egy 65 Schmitt triggert is, amelynek bemenete az IN1 bemenetre van csatlakoztatva. A 65 Schmitt trigger feladata az, hogy az U1 mikroprocesszor egység felől érkező órajelet úgy indítsa, hogy biztosítva legyen a szinkron üzemmódban történő működés akkor, amikor a kimeneti adatsebességet a bemeneti CLK órajel határozza meg. Az U2 interface egységben megtalálható még egy Q1 tranzisztor, amelynek kollektora az IN2 bemenetre, emittere a GND földpontra, bázisa pedig egy korlátozó RÍ ellenálláson keresztül a DATA2 vonalra van kötve, amely egyébként az U1 mikroprocesszor egységhez van csatlakoztatva. Háromvezetékes üzemmódban az IN2 bemenet nyitott kollektoros áramkörként működik, és az 1 olvasó/programozó egység adatainak a leolvalsásakor úgy működik, hogy az IN2 bemeneten megjelenő jelet a Q1 tranzisztor szintjére húzza fel. Háromvezetékes üzemmódban az IN1 bemenet adja az órajelet.

Kétvezetékes üzemmódban az IN1 és az IN2 bemenetekre adott lekérdező vagy programozó jel a D5 és D6 diódákon keresztül a Q2 tranzisztor kollektorára van csatlakoztatva. Ez a Q2 tranzisztor adott esetben két tranzisztor kaszkád kapcsolásából is kialakítható.

A Q2 tranzisztornak az emittere a GND földpontra van kötve, célszerűen egy külső R_ext ellenálláson keresztül. A Q2 tranzisztornak a bázisa 67 leválasztó elemen van a DATA1 adatvonalra csatlakoztatva, amely egyébként az U1 mikroprocesszor egységre van kötve. Az R_ext ellenállás értékét annak alapján határozzuk meg, hogy milyen egyéb áramok folyhatnak a körbe, itt gondolunk például kétvezetékes üzemmód esetén a modulációs áramra.

Abban az esetben, ha a Q2 tranzisztor nyitott, ez további áramfelvételt jelent azon az áramon felül, amely akkor folyik a kódoló áramkörön keresztül, amikor a Q2 tranzisztor egyébként ki van kapcsolva. A különbség a modulációs áramnak az értéke, amelyet az IN1 és IN2 bemeneteken bevezetünk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez az egyetlen olyan jelentősebb áramváltozás, amely a R_ext ellenálláson áthalad. Ezen áramnak az értéke azonban nem változik annak függvényében, hogy az IN1 vagy IN2 bemeneteken mekkora feszültség van jelen.

Lekérdező üzemmódban 19,2 kHz-es négyszögjelet vezetünk be az U2 interface egység IN1 és IN2 bemenetéin. Ez a lekérdező jel létrehozható az 1 olvasó/programozó egység által vagy a 37 mérő interface egység által, ahogyan ez az 1. ábrán is egyébként látható. Ahogyan erre szintén a korábbiakban utaltunk már, a lekérdező jelet használjuk fel az ül mikroprocesszor egység tápáramának biztosítására is, amely azután ezt az áramkört feléleszti és ellenőrzi a W1 - WO kapcsolt bemenetek állapotát azzal, hogy az SÍ - S6 kapcsolt kimeneteket periodikusan lekérdezi. A számláló tárcsa információs jel, amely a megfelelő lépte• · ·

- 18 tő típusú tárcsa által mért érték leolvasása, megfelelően formattálva kerül az U1 mikroprocesszor egység kimenetére mint kétállapotú logikai szinkronjel sorozat. Ez a kétállapotú szinkronjel sorozat látható az 5. ábrán. Logikai 1 állapot lehet például akkor, ha tizenhat bemeneti órajel ciklus alatt fázis vagy állapotváltozás nem következik be. A logikai 0 jellemző lehet például arra, hogy valamilyen átmenet vagy változás jön létre az órajelciklus alatt. Az 5. ábrán látható fázis vagy állapotátmenet arra az impedanciaváltozásra jellemző, amely az IN1 és IN2 bemeneteken keresztül fellép a Q2 tranzisztornak a működése, illetőleg a R_ext ellenálláson fellépő modulációs áram következtében. A kétfázisú árammoduláció, amelyet a kétvezetékes rendszernél alkalmazunk a találmány szerint azt eredményezi, hogy az U2 interface egység által felvett áram tizenhat órajel ciklus alatt állandó marad, és jelzi azt, hogy a logikai 1 szint lett átvíve. Az IN1 és IN2 bemeneteken folyó áram tehát a tizenhat órajel ciklus alatt állandó marad.

Ha logikai 0 jelet viszünk át, az IN1 és IN2 bemeneteken folyó áram a tizenhat órajel ciklus alatt változni fog. ily módon tehát, ha az áram szintje minden tizenhatodik órajel ciklus után változik csak meg, ez azt jelenti, hogy logikai 1 jelet viszünk át, ha az áram szintje minden nyolcadik órajel ciklusnál változik, ez a logikai 0 jel átvitelére lesz a jellemző.

A gyakorlatban az alacsony modulációs szint kb. 1 mA, míg a magas modulációs szint kb. 3 mA. A kétfázisú kódolt adatsor az IN1 és az IN2 bemenetek felől a 43 kétvezetékes buszon keresztül, amely tipikusan ASCII formátumú, és a 6. ábrán látható, kerül továbbításra. A jelnek a formátuma olyan, hogy tar• · ·

- 19 talmaz egy start bitet, hét adatbitet, úgy, hogy a legjellemzőbb bitet viszi át először, ezt követi a paritás bit, majd a két stop bit. Az adatsor mindaddig továbbításra kerül, amíg órajel van. Ha egy teljes periódus lefutása után órajel még mindig van, úgy a számláló tárcsa helyzetét az Ul mikroprocesszor egység még egyszer leolvassa és a kimenetén továbbítja. Ezt mindaddig ismétli, amíg az IN1 és IN2 bemeneteken órajel van. Minden alkalommal, amikor az Ul mikroprocesszor egység órajelet ad ki, a 61 kapcsolt kimenet, amely adott esetben egy reed relé helyzete is ellenőrzésre kerül, megállapítandó azt, hogy a kapcsoló kinyitott-e és bezárt-e. Ha így van, akkor az Ul mikroprocesszor egységben a számláló egyetlen digittel fog növekedni, amely a kimeneti adatsorba is benne lesz, és megmutatva azt, hogy az adott mérőn, például a 45 vízmérőn áramlás van. Ha áramlás nincs, akkor ez az áramlási adatbit nulla marad.

A háromvezetékes üzemmódban az órajel, amelynek frekvenciája lehet például 2400 Hz, az IN1 és a GND földpont között van. Ugyanúgy, ahogy kétvezetékes üzemmódban is, a tápfeszültség az U2 interface egységre és az Ul mikroprocesszor egységre az órajelből van elvezetve. A számláló tárcsa helyzetére vonatkozó adatot az Ul mikroprocesszor egység gyűjti össze, és az órajellel együtt szinkron adja ki mint ASCII adatáramot a Q1 tranzisztoron keresztül, amely Q1 tranzisztor itt, ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, nyitott kollektoros üzemmódban üzemel. Az ASCII adatformátum ugyanaz, mint a kétvezetékes üzemmódban, azaz ahogy ez a 6. ábrán látható.

Mivel ez ugyanolyan szinkron üzemmód, mint a korábbiak20 bán részletesen ismertetett kétvezetékes változat esetében, az adatsebesség az IN2 bemenetnél a bemeneti órajel frekvenciájával határozható meg. Általánosságban ez az arány 1:1. Lehetőség van arra is azonban, hogy az adatbiteket csak minden előre meghatározott órajel ciklus után adjuk ki. ily módon lehetőség van arra, ha például tizenhatos leosztást alkalmazunk, hogy az IN2 bemeneten csak minden az IN1 bemenetre érkező tizenhatodik órajel ciklusnál jelenjen meg adatbit. Az osztási arány az U1 mikroprocesszor egységbe beprogramozható.

Az U1 mikroprocesszor egységben lévő EEPROM úgy programozható, hogy meglegyenek benne mindazok az adatok, amelyek a vele kapcsolódó kódolt számlálókra jellemző. Ezek az adatok többek között tartalmazhatják az adott mérőnek az azonosítási számát vagy sorszámát, a kiválasztásnak a sorszámát, az adott mérőnek az azonosítására vagy jellegére utaló számot, például azt, hogy gázmérőről, vízmérőről vagy villamos fogyasztásmérőről van szó, továbbá olyan adatokat, amely arra jellemző, hogy lehessen tudni, hogy két- vagy háromvezetékes üzemmódban üzemelő mérőről van szó, továbbá olyan adatokat, amely arra jellemző, hogy egy adott további mérőszámláló van-e vagy nincs. Annak kijelzése, hogy egy további mérőszámláló van-e vagy nincs abban az esetben szükséges, amikor két olyan mérőt kell leolvasni, amelyek egymással szoros kapcsolatban vannak, ilyen lehet például ha 39 vízmérő és 35 összetett mérő is van. Ezek az adatok azután az 1 olvasó/programozó egységben jelzik, hogy egy második 35 összetett mérő is van, így amikor az 1 olvasó/programozó egység az első számlálót lekérdezi, ahogyan ez az 1. ábrán is látható, az 1 olvasó/programozó egység utal arra, hogy egy má21 sodik mérő is van, amit le kell olvasni. Ezt követően az 1 olvasó/programozó egység az első mérő leolvasása után leolvassa a második mérőt is. Mindazok az adatok, amelyek az Ul mikroprocesszor egységben lévő EEPROM-ban vannak tárolva, természetesen megfelelő külső programozó jel hatására változtathatók is. Erre a későbbiek során még visszatérünk.

A találmány szerinti megoldásnak egy ilyen igen fontos jellemzője, hogy a mérő-leolvasó rendszer képes arra, hogy mind kétvezetékes, mind pedig háromvezetékes rendszeren csatlakoztatott kódolt mérőszámlálókat leolvasson. Az ismert rendszernél az 1 olvasó/programozó egység vagy a 37 mérő interface egység az adott hálózathoz tartozó különböző mérőknek az azonosítási számát vagy a sorszámát tárolja a megfelelő memóriákban. Ha a megfelelő két- vagy háromvezetékes hálózathoz csatlakoztatjuk az 1 olvasó/programozó egységet, az egymás után lekérdezi a memóriájában lévő azonosító számokhoz, illetőleg sorszámokhoz tartozó összes kódolt mérőszámlálót, ami az adott hálózaton van, és megvárja amíg erre az egyes mérők visszajeleznek. Az ilyen rendszer alkalmazásának gyakorlati határa van, mivel az 1 olvasó/programozó egységnek minden olyan lehetséges kódolt regiszterre vonatkozó adatot tartalmaznia kell, amely az adott útvonalon elérhető. A gyakorlatban a gazdasági és az egyéb villamos megfontolások figyelembevételével azonban egy kétvezetékes vagy háromvezetékes hálózatra csatlakoztatható kódolt mérőszámlálóknak a száma korlátozott. Éppen ezért előfordulhat, hogy adott esetben száz, sőt ezer mérő sorszámot egymás után lekérdezünk, amelyek az 1 olvasó/programozó egység memóriájába vannak tárolva, és eredményül azt kapjuk, hogy csak igen kis * · · számú olyan mérő van csatlakoztatva az adott két- vagy háromvezetékes hálózathoz, amely valóban üzemben van.

Ez a hátrány a találmány szerinti megoldással ki van küszöbölve, mivel számlálóválasztó adatsor egy olyan jellemző, amely az adott helyi hálózatra csatolt mérők számára utal. Az első számlálóválasztó szám lehet például 00, a második mérőkészlet száma lehet 01, a harmadiké 02 és így tovább. Ez azt jelenti, hogy az 1 olvasó/programozó egységnek egy adott helyi hálózathoz csatlakoztatott mérőszámlálóknak nem kell az összes azonosító adatát ismernie. Az 1 olvasó/programozó egységnek csak azt kell tudni, hogy egy adott számlálósorszámhoz a rendszeren belül hány mérő tartozik. Ha például a legnagyobb helyi hálózat olyan, hogy száz mérő tartozik egyetlen kétvezetékes vagy háromvezetékes helyi hálózathoz, akkor az 1 olvasó/ /programozó egységnek csak a 00-99 választószámokat kell megvizsgálni és leolvasnia annak érdekében, hogy biztos legyen, hogy az adott helyi hálózaton belül minden egyes mérő leolvasásra kerül. Ezen túlmenően lehetőség van arra, hogy a kódolt számlálókat úgy programozzuk be, hogy az EEPROM, amely az U1 mikroprocesszor egységen belül van, magába foglalja azokat az adatokat, amelyek az adott hálózathoz csatlakozó számlálóknak és mérőknek a számára jellemzők, vagy legalább azt az adatot foglalja magában, hogy az adott hálózathoz csatlakoztatott legnagyobb számlálóválasztó szám mekkora. Ez a speciális kódolt számláló különleges, vagy legalábbis könnyen azonosítható számlálóválasztó számmal látandó el, olyannal például, hogy 00 vagy 99. Az 1 olvasó/programozó egységet ezután úgy programozzuk be, hogy automatikusan ellenőrizze ezeket a különleges

- 23 számlálóválasztó számokat. Mivel az adatoknak egy része a kódolt számlálómérőktől visszajön, az 1 olvasó/programozó egység ekkor kapja meg a legnagyobb választható számról a teljes információt, azt tehát, hogy az adott helyi hálózathoz hány kódolt mérő van csatlakoztatva.

Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy az 1 olvasó/programozó egység gyorsan és teljes egészében lekérdezze az összes kódolt mérőt, éspedig csak azokat, amelyek valóban az adott hálózathoz vannak csatlakoztatva, ily módon rengeteg idő takarítható meg lekérdezéskor, és azokat a mérőket, amelyeket nem használunk nem is kell lekérdezni.

A számlálóválasztó szám az 1 olvasó/programozó egységről a 43 kétvezetékes buszon vagy a 27 háromvezetékes buszon keresztül mint nyolc bites szám (két hexadecimális karakter) kerül továbbításra. A számlálóválasztó adatok impulzusszélesség modulálással vannak kódolva, például úgy, hogy az 1 olvasó/ /programozó egységről továbbított CLK órajelnek a periodikus megszakításával állítjuk elő a logikai 1, illetőleg logikai 0 jelet. Alkalmazható például az a megoldás, hogy a logikai 0—hoz, illetőleg a logikai 1-hez tartozó megadott számú órajel ciklus után mindig 1 ms-os megszakítás következik. A 7. ábrán látható, hogy ha a megszakítások között az órajel ciklusnak a száma kisebb, mint 106, akkor az U1 mikroprocesszor egység ezt logikai 0 jelként értékeli, ha viszont az órajel ciklusok száma, amely két 1 ms-os megszakítás között van, nagyobb, mint 106, de kisebb, mint 138, akkor ezt az U1 mikroprocesszor egység mint logikai 1-et értékeli. Ha a megszakítások közötti órajel ciklusok száma nagyobb, mint 138, az U1 mikroprocesszor

egység ezt mint visszaállító jelet (RÉSÉT) értékeli, azaz az U1 mikroprocesszor egységen belül az a tároló terület, amely a bejövő számláálóválasztó adatbiteket keresi, automatikusan alaphelyzetbe áll vissza. Ez tehát akkor következik be, ha a két megszakítás között több mint 138 órajel ciklus kerül átvitelre.

A találmány szerinti megoldás egyik legfontosabb jellemzője az, hogy ha a mérőszámláló látja” a saját számlálőválasztó számát, azok az adatok, amelyek az U1 mikroprocesszor egységben lévő EEPROM és beégetett memóriában benne vannak, a fent leírt módon továbbításra kerülnek a 43 kétvezetékes buszon vagy a 27 háromvezetékes buszon. Mivel a számláló adatátvitelnél 138 órajel ciklusnál több került átvitelre, ez azt is jelenti, hogy minden olyan mérő, amely erre a közös buszra vagy helyi hálózatra van csatlakoztatva, automatikusan alaphelyzetbe áll akkor, ha a megfelelő számláló a számlálóválasztó számra választ ad, és az adatok továbbítódnak. Ez biztosítja, hogy minden egyes számláló, amely erre az adott hálózatra van kapcsolva, automatikusan újra szinkronba kerül a lekérdező jellel. így fölöslegessé válik a start és stop bit alkalmazása a két hexadecimális karakterhez, amelyet az 1 olvasó/programozó egység vitt át a kiválasztott számlálóválasztó szám hatására.

A találmány szerinti megoldásnál előnyös, ha az impulzusszélességes kódolást alkalmazzuk, ahogyan ez a 7. ábrán látható és a 19,2 kHz-es lekérdező vagy adatjelnél 1 ms-os szüneteket használunk a különböző adatbitek leválasztására. A logikai 1 a 19,2 kHz-es órajelnél 7 ms-os időtartamnak felel meg, a logikai 0 pedig a 19,2 kHz-es órajelet 4 ms-ig továbbítja. A programban vagy a lekérdező módban továbbított adatokat azután az ASCII paritást is használva továbbítjuk.

Ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, a találmány szerinti megoldásnak igen fontos jellemzője az a képessége, hogy az U1 mikroprocesszor egységben lévő EEPROM-ot újra lehet programozni. Az program”-üzemmódban az EEPROM-nak a tartalma átírható vagy változtatható. ”Lekérdező-üzemmódban a EEPROM tartalma csak kiolvasható, de nem változtatható. A program a felhasználónak biztosítja azt a lehetőséget, hogy az egyes kódolt számlálókra vonatkozó jellemzőket megfelelően karbantartsa, illetőleg változtassa. A lekérdező üzemmód a felhasználónak lehetővé teszi, hogy az EEPROM-ban lévő adatokat ellenőrizze és meggyőzdjön arról, hogy az EEPROM-ban lévő adatok megfelelően vannak-e beírva.

Annak érdekében, hogy a kódolt számlálót lekérdező vagy program üzemmódban helyezzük, az 1 olvasó/programozó egység egy speciális 38,4 kHz-es kérdező jelet hoz létre. Ennek a jelnek a frekvenciája pontosan kétszerese a lekérdező jel 19,2 kHz-es frekveniájának. Ez a speciális lekérdező-programozó jel minimum 50 ms ideig tart. A kódolt számláló U1 mikroprocesszor egysége úgy van programozva, hogy olyan időkijelzője van, amely a bejövő órajel frekvenciáját kijelzi. Ha a mikroprocesszor azt érzékeli, hogy a bejövő jel 19,2 kHz-es, úgy azonnal meg is állapítja azt, hogy ez egy normál lekérdező üzemmód, a különböző mérőszámlálók tárcsáinak a helyzetét kiolvassa, és az 1 olvasó/ /programozó egységet erről tájékoztatja, úgy, ahogy erről már a korábbiakban is írtunk. Ha az U1 mikroprocesszor egység 38,4 kHz-es frekvenciát érzékel, úgy azonnal érzékeli azt is, hogy itt egy lekérdező programról van szó, és belép a lekérdező26 programozó üzemmódba. Ezt követően az U1 mikroprocesszor egység megkeresi azt a ASCII karaktert, amelyet az 1 olvasó/programozó egység továbbított. Az 1 olvasó/programozó egység Q jelet küld akkor, ha kétvezetékes hálózaton kell lekérdezni az EEPROM tartalmát, q jelet küld akkor, ha háromvezetékes hálózaton keresztül kell az EEPROM tartalmát lekérdezni. Ha tehát az U1 mikroprocesszor egység Q vagy q jelet kap, akkor az EEPROM tartalmát továbbítja, továbbá továbbítja az ASCII paritásadatokat is.

Ahhoz, hogy az EEPROM-ot programozó-üzemmódba kapcsoljuk, az 1 olvasó/programozó egység egy P jelet küld, ha a hálózat kétvezetékes hálózat, p jelet küld akkor, ha háromvezetékes hálózattal működik a rendszer. Akár kétvezetékes, akár háromvezetékes üzemmódban dolgozik a rendszer, a P vagy p jelnek, mint program jellemzőnek a továbbítását követően az U1 mikroprocesszor egységhez 32 adatbit kerül továbbításra. Mivel az U1 mikroprocesszor egység programozó üzemmódban van, lehetőség van arra, hogy ezekkel az új adatokkal az EEPROM tartalmát felülírja. Ha ezeket az adatokat az U1 mikroprocesszor egység EEPROM részébe beírtuk, az U1 mikroprocesszor egység azonnal ki is olvassa az EEPROM új adatait, úgy, mintha lekérdező üzemmódban lenne, és visszaküldi az 1 olvasó/programozó egységhez, hogy megerősítse, hogy valóban ezek az adatok azok, amelyek az EEPROM-ba be lettek programozva.

Akár lekérdező, akár programozó üzemmódról van szó, a kódolt számláló lekérdezésének kiegészítéseként az U1 mikroprocesszor egység automatikusan visszatér a normál lekérdező üzemmódba. Ebben az üzemmódban a kódolt számlálók adatai 23—34 byte-nyi adattartalommal kerülnek átvitelre, a szám az a mérő• · tői, illetve az azonosító szám méretétől függ. Egy tipikus adatjel sorozat formátuma látható az alábbi 1. táblázatban.

1. táblázat: Standard ARB VI adat formátum

Byte-ok

száma	adattartalma	Jellemzők:
1	STX	—
1	1	adatforma kód
2	0-9	hálózat azonosító, logikai 1
—	0-9	hálózat azonosító, logikai 0
1	S	gyártó (pl. Schlumberger)
1	W	mérő típus
1	ETB	—
4-6	alfanumerikus	mérő olvasási mód
1	ETB	—
1-10	numerikus	azonosító szám
1	ETB	—
1	0-9	áramlási karakter
1	ETB	—
1	alf anumer ikus	felhasználó jellemző, 1
1	alfanumerikus	felhasználó jellemző, 2
1	alfanumerikus	felhasználó jellemző, 3
1	ETB	—
2	alfanumerikus	ellenőrző szám
1	EXT	—
	Az üzenet STX karakterrel	kezdődik, az adatblokkok ETB

karakterekkel vannak leválasztva és az üzenet minden esetben

EXT karakterrel végződik. Az áramlásra vonatkozó jellemzők 0 28

- 9 karaktert foglalhatnak el. Ha az áramlási sebességre nincs szükség, ennek a karakternek a helyén szünet lesz. A három felhasználói jellemző a mérő működésére nincsen hatással, de lehetővé teszi, hogy a felhasználó erre a helyre valamilyen azonosító karaktert vagy információs karaktert vigyen be. Az ezt követő két ellenőrző összegkarakter általában az összes adatkarakternek az összege, mindazoké, amely az üzenetben benne vannak, kivéve az STX és az ETX karaktereket. Amenynyiben kívánatos, úgy a programozó üzemmódban az ellenőrző öszszegkarakter is bevihető az EEPROM-ba, amely az U1 mikroprocesszor egységben van, és ily módon azonosíthatóvá válik, hogy melyek azok az adatok, amelyek mint mérőadatok szerepelnek és melyek azok az adatok, amelyek az EEPROM tartalmából származnak. Az U1 mikroprocesszor egység ezután az áramlásra vonatkozó adatokat, amennyiben erre szükség van, és a mérőre vonatkozó leolvasott adatokat ehhez az ellenőrző összegkarakterhez egyszerűen hozzáadja. ily módon időt lehet megtakarítani, mivel az U1 mikroprocesszor egységnek egyszerűen csak az áramlása, illetőleg a mérőállásra vonatkozó adatokat a már meglévő ellenőrző összegadathoz csak hozzá kell adni, és nem kell egy újbóli teljes ellenőrzést végezni. Ezen túlmenően ez a megoldás egy ellenőrzési és pótlólagos hitelesítési lehetőséget is rejt magában, éspedig arra vonatkozóan, hogy az EEPROM-ban lévő információs adatok nem változtak. Ilyen változás véletlenszerűen vagy valamilyen meghibásodás miatt léphet fel, ekkor az ellenőrző összeg nem lesz megfelelő, és az 1 olvasó/programozó egységhez egy hibára vonatkozó jel lesz visszavezetve.

Ahogyan erről már a korábbiakban is írtunk, a lekérdező • · • · * ·· üzemmódban a lekérdező jelnek a frekvenciája 19,2 kHz-es órajel, amelyet az 1 olvasó/programozó egység hoz létre, és a kétvagy háromvezetékes hálózaton keresztül a kódolt számlálóhoz továbbít. Az U2 interface egység a tápfeszültségét is ebből a lekérdező jelből veszi, és lényegében ezzel éleszti fel az U1 mikroprocesszor egységet. Az U1 mikroprocesszor egység a lekérdező órajel impulzust ellenőrzi, és megnézi, hogy valódi lekérdező jel van-e jelen, nem pedig zaj vagy egyéb tranziensből származó hibajel. Ezt követően az U1 mikroprocesszor egység az SÍ - S6 kapcsolt kimeneteket sorba lekérdezi és kijelzi, hogy a W1 - WO kapcsolt bemeneteken milyen jel van. Ezek az információs jelek azután egy átmeneti tárba kerülnek tárolásra, amely szintén az ül mikroprocesszor egységben van. Ugyanez a lekérdezési folyamat még egyszer megismétlésre kerül és a kiolvasott értékeket a memóriában már tárolt adatokkal a rendszer összehasonlítja. Ha az illeszkedés megfelelő, azaz az adatok ugyanazok, úgy a számláló helyzetének a kijelzése továbbításra kerül az egyéb olyan számláló adatokkal, amelyek az EEPROM-ban egyébként benne vannak. A jel tehát eljut az 1 olvasó/programozó egységbe. Ha két egymás utáni leolvasásnál nem azonos eredményt kapunk, úgy az U1 mikroprocesszor egység a számláló tárcsáknak a helyzetét adott esetben ötszöri megismétléssel leolvassa, és a mindenkori mért leolvasott értékeket a megelőző értékkel összehasonlítja mindaddig, amíg a megfelelő illeszkedés létre nem jön. Ha két egymás utáni mérésnél öt mérést elvégezve az adatok nem egyeznek, az U1 mikroprocesszor egység a mérő adatokra vonatkozó mezőt, amelyet az 1. táblázatban megtalálhatunk X karakterrel tölti meg a numerikus 0-9 karakterek helyett.

• ♦ · ·« • · · ♦ · · ·«· ···· ·· ·♦ · ··

- 30 Ezen túlmenően az U1 mikroprocesszor egység a rövidrezárt, illetőleg a nyitott érintkezőket az 57 vezetősáv és az 59 mozgó érintkezők között sorba lekérdezi. Ha nem megfelelő kapcsolást talált, például egy egyébként zárt érintkező helyén nyitott érintkező szerepel, úgy egy (-) kerül a mérő-leolvasó adatait tartalmazó résznek a megfelelő helyére. Rövidzár esetén H kerül a mérő-leolvasó adatmezejének a megfelelő helyére. Ezt a hibajelet azután a rendszer visszaadja az 1 olvasó/programozó egységnek. Az áramlásra, illetőleg a szivárgásra vonatkozó információ kijelzésére a 61 kapcsolt kimenet állapotát figyeli és jelzi ki az U1 mikroprocesszor egység. Ezen a helyen van a reed relé, amelynek a be- illetőleg kikapcsolt állapotát nézi.

A találmány szerinti elrendezés felhasználható áramlási sebesség mérésére is, és ekkor az ún. impulzus-kimenetet használjuk. Ebben az üzemmódban a kódolt számláló, például a 39 vízmérő, amely az 1. ábrán látható, a 37 mérő interface egységhez van csatlakoztatva. A 37 mérő interface egység vagy saját tápegységgel rendelkezik, és ebben az esetben a belsejében levő telepet használja, vagy pedig, és ez tekinthető a tipikusnak, az 55 telefonvonalon keresztül lévő feszültségről kapja a tápfeszültségét is. A 37 mérő interface egység szakaszosan vagy folyamatosan tudja kijelezni az áramlás tényét az U1 mikroprocesszor egységgel, amely a kódolt mérőszámlálóhoz van csatlakoztatva. A víznek a térfogata vagy az egyéb mért mennyiségnek a térfogata, jelen esetben a vízé, a 39 vízmérőhöz csatlakoztatott mágneses csatolóelemmel történik, amely a mérőnek minden egyes körüliordulásakor ad egy jelet az impulzusoknak, amelyet a 37 mérő interface egység a 39 vízmérőről mint kódolt számlá31 lótól kap egy adott időegység alatt, lesz jellemző a teljes fogyasztott vízmennyiségre, vagy arra az egyéb szolgáltatásra, amelyet az adott mérővel mérünk.

Az áramlás/szivárgás mérésére, valamint az áramlási sebesség mérésére a példaként! kiviteli alaknál reed relé alkalmazását valósítottuk meg, amely speciálisan van a vízmérőhöz csatlakoztatva, a találmány értelmében azonban bármilyen kódolt rendszer, amelyben egy kapcsoló vagy egyéb elemnek az állapota mérhető és érzékelhető, alkalmazható.

Villamos fogyasztásmérők esetében például az impulzuskimenet lehet a mérő tárcsájának a forgásának a kijelzése egy elektro-optikai átalakítóval. Egyéb impulzusforrások vagy állapotinformációk továbbítására szolgáló elemek is használhatók, például piezoelektromos átalakítók, amelyet impulzusgenerátor vezérel, vagy elektromotoros generátorok vagy egyebek, minden olyan elem, amely alkalmas az áramkör állapotának, illetőleg impulzusának a kijelzésére. Ez tehát azt jelenti, hogy a mérő—leolvasó rendszer a találmány értelmében régebbi távvezérelten olvasható mérőkhöz is csatlakoztatható, olyanokhoz, amelyeknél a 4,085,287 US szabadalmi leírásban ismertetett abszolút értékekre kódolt számláló mechanizmus nincs benne. Az impulzus üzemű mérők, mivel az abszolút értékre kódolt mérőszámláló nincsen meg bennük, általánosan ismertek. Az impulzus üzemmód lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti mérő-leolvasó rendszer tehát ezeknek a régi impulzus típusú mérőknek a mért értékeit is feldolgozza például egy egyszerű változtatással az 1 olvasó/programozó egységbe.

Ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk a találmány • · ·

- 32 szerinti mérő-leolvasó rendszer egyik nagyon fontos jellemzője az a képessége, hogy több kódolt mérőszámlálót tud lekérdezni és leolvasni, mindazokat, amelyek ugyanahhoz a kétvezetékes vagy háromvezetékes hálózathoz vannak csatlakoztatva. A lekérdező üzemmódban az 1 olvasó/programozó egység számlálóválasztó számot küld, amely például egy 00-99 közötti szám lehet. Mindegyik kódolt mérőszámláló, amely az adott helyi hálózathoz van csatlakoztatva, előzetesen beprogramozható (például az program-üzemmód használatával, amelyről már korábban írtunk) a számlálóválasztó számmal, amely az adott helyi hálózatra jellemző. A kódolt mérőszámlálók, elsősorban pedig az U1 mikroprocesszor egység, amely az egyes számlálókhoz van csatlakoztatva úgy van beprogramozva, hogy felismerje a hozzá tartozó számlálóválasztó számot, amelyet már korábban beprogramoztak és az Ül mikroprocesszor egységhez csatlakozó EEPROM-ban tároltak. A mérőszámláló a számlálóválasztó számot felismerve az adott mérőhöz tartozó kapcsoló kimenetét leolvassa és a választ az egyéb üzenetjellel, amely az 1. táblázatban látható, együtt küldi. Az 1. táblázatban látható hálózat azonosító lényegében a számlálóválasztó számnak felel meg.

Alap lekérdező üzemmódban az 1 olvasó/programozó egység a számlálóválasztó számokat 01, majd 02, stb. küldi ki, mindaddig, amíg az összes lehetséges mérőszámot le nem kérdezi. Azotól a kódolt mérőszámlálóktól fog csak választ kapni, amelyeknek a számláló száma lekérdezésre kerül. Ilymódon tehát az 1 olvasó/programozó egységnek nem kell feltétlenül tudnia az adott sorszámot vagy az adott kódolt mérőszámláló azonosító számát, csupán az összes számlálót végig kell néznie, hogy meg33 * ··· · ··· • · · · · «·· ·* ··« ·« győződjön arról, illetve megállapítsa azt, hogy az adott helyi hálózaton az adott kódolt számlálót le kell-e kérdeznie. Ha a két byte-os számlálóválasztó számot használjuk, abban az esetben egyetlen helyi hálózatra összesen 99 kódolt mérőszámláló csatlakoztatható. Természetesen ha igen nagy számú számláló lekérdezésére van szükség, akkor a számlálóválasztó adat egy további byte-tal bővíthető. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egyetlen helyi hálózatra nem célszerű 100nál több mérőt csatlakoztatni, mert ilymódon a hálózat kezelése viszonylag nehéz. Ennek az az oka, hogy viszonylag hosszú idő kell az összes mérőszámláló lekérdezésére, ezen kívül pedig a teljesítményigény, amelyre az 1 olvasó/programozó egységnek szüksége van nagy lesz, mert az összes kódolt számlálónak a tápfeszültségét is biztosítania kell, viszonylag hosszú vezetékeken keresztül. A vezetékeknek a megnövekedett ellenállása, illetőleg impedanciája bizonyos fokig kompenzálható, ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, ez azonban végülis az 1 olvasó/programozó egység fogyasztásának, illetőleg a sebességének a rovására tehető csak meg.

A számlálóválasztó számok használata lehetővé tesz egy sokkal gazdaságosabb lekérdezési eljárást is, mint amelyet a korábbiakban ismertettünk. Az 1 olvasó/programozó egység például beprogramozható úgy is, hogy mindig csak a 99 számlálóválasztó számot kérdezze le mint első kiválasztott számot. Ha egy helyi hálózaton egyetlen kódolt mérőszámláló van, akkor azt úgy kell beprogramozni, hogy a 99-re válaszoljon. Ebben az esetben a számláló nem a 99 számlálóválasztó számon jelez vissza, hanem azon a számon, amely az adott helyi hálózat mérőszáma. Például

győződjön arról, illetve megállapítsa azt, hogy az adott helyi hálózaton az adott kódolt számlálót le kell-e kérdeznie. Ha a két byte-os számlálóválasztó számot használjuk, abban az esetben egyetlen helyi hálózatra összesen 99 kódolt mérőszámláló csatlakoztatható. Természetesen ha igen nagy számú számláló lekérdezésére van szükség, akkor a számlálóválasztó adat egy további byte-tal bővíthető. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egyetlen helyi hálózatra nem célszerű 100nál több mérőt csatlakoztatni, mert ilymódon a hálózat kezelése viszonylag nehéz. Ennek az az oka, hogy viszonylag hosszú idő kell az összes mérőszámláló lekérdezésére, ezen kívül pedig a teljesítményigény, amelyre az 1 olvasó/programozó egységnek szüksége van nagy lesz, mert az összes kódolt számlálónak a tápfeszültségét is biztosítania kell, viszonylag hosszú vezetékeken keresztül. A vezetékeknek a megnövekedett ellenállása, illetőleg impedanciája bizonyos fokig kompenzálható, ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, ez azonban végülis az 1 olvasó/programozó egység fogyasztásának, illetőleg a sebességének a rovására tehető csak meg.

A számlálóválasztó számok használata lehetővé tesz egy sokkal gazdaságosabb lekérdezési eljárást is, mint amelyet a korábbiakban ismertettünk. Az 1 olvasó/programozó egység például beprogramozható úgy is, hogy mindig csak a 99 számlálóválasztó számot kérdezze le mint első kiválasztott számot. Ha egy helyi hálózaton egyetlen kódolt mérőszámláló van, akkor azt úgy kell beprogramozni, hogy a 99-re válaszoljon. Ebben az esetben a számláló nem a 99 számlálóválasztó számon jelez vissza, hanem azon a számon, amely az adott helyi hálózat azonosító száma.

Például ha három mérőszámláló van egy adott helyi hálózatra csatlakoztatva, a válasz a 4” számlálóválasztó számra fog érkezni, amely egyúttal azt is jelzi az 1 olvasó/programozó egységnek, hogy összesen még további három további számláló, illetőleg mérő van az adott hálózatra csatlakoztatva. Ezek a számlálók korábban már beprogramozásra kerültek a 01, 02 és 03 számlálóválasztó számmal. Az 1 olvasó/programozó egység tehát ezt a további három számlálót is minden esetben le fogja kérdezni. Ilymódon tehát a helyi hálózat lekérdezésekor az 1 olvasó/programozó egység azonnal tudja, hogy hány kódolt számláló van az adott hálózatra csatlakoztatva, és így nem fogja azzal tölteni a mérési időt, hogy olyan számlálóválasztó számokat is lekérdez, amelyek az adott hálózaton nem találhatók meg.

Ha például az az eset áll fenn, amely az 1. ábrán is látható, hogy 35 és 51 összetett mérők vannak a rendszerre csatlakoztatva, akkor az első kódolt mérőszámlálónak, amelyik az első összetett mérő, a számlálóválasztó száma lehet például a 99. Ez megmondja az 1 olvasó/programozó egységnek, hogy ez a mérő összetett mérő, és meg kell keresnie egy második mérőszámlálót is, amely ezzel az összetett mérővel van összekapcsolva. Ez a második kódolt számláló kaphatja például a 01 számlálóválasztó számot. Természetesen a fentiekben megadott számlálóválasztő számok tetszőleges módon megválaszthatok, változtathatók és az adott felhasználókhoz illeszthetők.

Az elrendezéssel az adott helyi hálózatra kapcsolt összes számláló lekérdezése gyorsan és jó hatásfokkal valósítható meg, és azonnal utal arra a mérés, hogy az összetett mérő két kódolt számlálót tartalmaz.

• · • « ··· ··· • * · · · ··· ···« ·· · ·· ·« - 35 Visszatérve a 8. ábrára látható egy 1 olvasó/programozó egység blokkvázlata. Az 1 olvasó/programozó egység tartalmaz egy 64 mikroprocesszort, előnyösen Z8 processzort, amelyet a Zilog cég gyárt. A 64 mikroprocesszor tartalmaz tárolókat, átmeneti tárolókat, órajelgenerátort, bemenet/kimenet (1/0) egységeket, amelyeknek segítségével a külső eszközökkel a 64 mikroprocesszor összekapcsolható. A mikroprocesszor, mint például a 64 mikroprocesszor is részleteiben nincs az ábrán bemutatva, ez önmagában ismert és a mikroprocesszorokhoz tartozó használati utasításokban részletes tájékoztatás van minden esetben a használatára. A rendszerhez tartozik a 64 mikroprocesszorhoz kapcsolt 66 tároló (RAM), amely véletlen elérésű tároló, és időszakosan tárolja azokat az intézkedéseket illetve adatokat, amelyeket a 64 mikroprocesszor feldolgoz. A 64 mikroprocesszor kapcsolatban van 67 leválasztó egységen, amely bemeneti/kimeneti áramkör a kétvezetékes rendszerrel és egy további 69 leválasztó egységen, amely szintén egy 1/0 egység a háromvezetékes rendszerrel. A 64 mikroprocesszorhoz 71 hangjelző is csatlakoztatva van, amely lehet bármilyen kürt vagy egyéb vészjelző, lényege az, hogy előre beállított feltételeknél hangos hangot kell kibocsásson. Ugyancsak a 64 mikroprocesszorhoz van csatlakoztatva 73 billentyűzet, amely 73 billentyűzet teszi lehetővé, hogy az adatokat vagy egyéb információkat kézi úton lehessen közvetlenül a 64 mikroprocesszorhoz továbbítani. Ugyancsak tartozik a rendszerhez egy 75 kijelző, amely gyakorlatilag ugyanolyan jellegű kijelző, mint a 11 kijelző az 1. ábrán, ahol vizuálisan lehet az adatokat vagy egyéb adatfeldolgozás alatt álló, a 64 mikroprocesszor által éppen feldolgozott vagy tárolt • · ·

- 36 adatokat megjeleníteni. Az 1 olvasó/programozó egység tartalmaz még egy 77 soros input/output egységet, amely egy RS232 interface, amely lehetővé teszi, hogy a 64 mikroprocesszor kívülről programozható legyen és/vagy a 65 tárolónak, amely egy RAM elem a tartalmát a 15 kimeneten ki lehessen olvasni.

Az 1 olvasó/programozó egységhez tartozik még egy 79 elem, amely az 1. ábrán általánosan jelölt 13 tápegységnek felel meg. A 79 elem előnyösen egy újratölthető nikkel-kadmium típusú elem, amely a 64 mikroprocesszor számára a tápfeszültséget biztosítja, biztosítja a tápfeszültséget a kétvezetékes 67 leválasztó egységre, valamint a háromvezetékes 69 leválasztó egységre, és az 1 olvasó/programozó egység egyéb áramkörei számára. Itt jegyezzük meg, hogy a 64 mikroprocesszor olyan feladatot is elláthat, hogy a 79 elemnek a kimeneti feszültségét figyeli és a 71 hangjelző és/vagy a 75 kijelzőn jelzi ha a 79 elemnek a kimeneti feszültsége egy előre megadott szint alá esik, és újratöltésre van szükség. Ugyancsak van egy figyelő áramkör is a 64 mikroprocesszorhoz, amelyen beállítható, hogy az 1 olvasó/programozó egység azon áramköreiről, amelyek éppen nincsenek működésben a tápegységet lekapcsolja. Ilymódon a 79 elemben tárolt energia megmarad akkor, ha az 1 olvasó/programozó egység valami miatt véletlenül bekapcsolva marad. Abban az esetben, hogyha a teljesítményt lekapcsoljuk, a 79 elemről csak minimális áramfogyasztás történik, annyi, amennyi ahhoz szükséges, hogy a berendezés állandóan üzemkész állapotban legyen, a 66 memória tartalma megmaradjon és az órajel eljusson a 64 mikroprocesszorra, illetőleg a kapcsolt bemenetek üzemképesek legyenek.

• · ♦ · ·

Kétvezetékes üzemmódban a 64 mikroprocesszor a 67 leválasztó egységen, amely egy 1/0 egység, vezérli a működést. A 67 leválasztó egységnek van 91 meghajtó tápegysége, 95 tekercsmeghajtója, 93 demodulátora és 97 logikai áramköre. Mindezek részletesen megfigyelhetők a 9. ábrán. A 95 tekercsmeghajtó áramkör és a 93 demodulátor a 83 meghajtó tekercshez van csatlakoztatva. Előnyösen a 83 meghajtó tekercs a 9 illesztő egységnek, amely a mintavevő illesztő egység egy részét képezi, amely az 1. ábrán is látható, és amely részletesebben a 10. ábrán van bemutatva. A 83 meghajtó tekercset többmenetű hurok képezi, amely a 9 illesztő egység végénél van elhelyezve. A 83 meghajtó tekercs közelében 85 érzékelő kapcsoló található. A 85 érzékelő kapcsoló normál állapotban nyitva van, és egy mechanikus szilikongumi kapcsoló, amelynek az alján vezető sáv van kiképezve. A 85 érzékelő kapcsoló teljes mértékben vízzáró és mindenféle környezeti behatással szemben tömített. A 9 illesztő egység másik végén négy csatlakozó található, kettő ezekből a 83 meghajtó tekercshez van kapcsolva, kettő pedig a 85 érzékelő kapcsolóhoz. Ezek a csatlakozók azokkal a csatlakozókkal kapcsolódnak, amelyek az 1 olvasó/programozó egységnek, amely az 1. ábrán is látható, a 3 csatlakozóját képezik. Az 1 olvasó/programozó egység 3 csatlakozója dugaszoló típusú csatlakozó, és lehetővé teszi, hogy a 9 illesztő egységet, amely mintavevő illesztő egység az 5 háromvezetékes vevőhöz lehessen csatlakoztatni háromvezetékes hálózaton keresztül, vagy pedig egy 14 csatlakozós kivezetéssel, ez az ábrán nincs bemutatva, az önmagában ismert kódolt mérőszámlálókhoz legyen csatlakoztatható. Ez utóbbiak a régebbi típusú mérőszámlálók.

- 38 Amikor a 85 érzékelő kapcsoló a 43 kétvezetékes busznál lévő induktív 7 kétvezetékes vevőhöz csatlakozik, ahogy ez az 1. ábrán is látható, úgy a 85 érzékelő kapcsoló zárása a 67 leválasztó elem felé, amely a kétvezetékes rendszerhez tartozik, jelzi, hogy a 9 illesztő egység a 7 kétvezetékes vevővel van összekapcsolva. A 7 kétvezetékes vevő egy vagy több hurkú vezetékből van kiképezve. Ha a 83 meghajtó tekercs a 7 kétvezetékes vevőnek a tekercsrésze közelébe kerül, úgy a két tekercs között induktív csatolás jön létre.

A 85 érzékelő kapcsoló zárása a kétvezetékes áramkörben lévő 1/0 egység 67 leválasztó elemét és a 64 mikroprocesszor egységet aktiválja vagy arra, hogy a kódolt számlálókat, amelyek 43 kétvezetékes hálózatra vannak kapcsolva kiolvassa, vagy arra, hogy programozza. Itt jegyezzük meg, hogy az 1 olvasó/programozó egység tartalmazhat, ahogyan ez az 1. és a 8. ábrákon is látható, 87 kézi működtető elemet, amely normál üzemmódban egy nyitott kapcsoló, és amely arra használható, hogy ezzel kézi úton lehessen működtetni a kétvezetékes 67 leválasztó elemet, a háromvezetékes 69 leválasztó elemet vagy a 64 mikroprocesszort. Az 1 olvasó/programozó egység kézi működtetésével a 85 érzékelő kapcsolót lehet áthidalni, amikor arra van szükség, hogy az 1 olvasó/programozó egységet kézi úton működtessük.

A kézi működtetése az 1 olvasó/programozó egységnek tehát egy tartalék működtető szerepet játszik, amely például akkor használható, ha az egyébként nyomásra működő 85 érzékelő kapcsoló valamilyen ok miatt meghibásodik. A korábbiakban, amikor a kétvezetékes 7 leválasztó elemet és a 9 illesztőegységet • · ·

- 39 ismertettük, bemutattuk a 85 érzékelő kapcsolót is. Ilyen érintésre működő érzékelő kapcsoló használható a 3 csatlakozónál is, amely az 1 olvasó/programozó egységhez tartozik, és amellyel ilymódon lehetőség van arra, hogy az 1 olvasó/programozó egységet automatikusan működtessük, amikor a háromvezetékes rendszerhez vagy a 14 vezetékkel kiképzett 5 vevőhöz csatlakoztatjuk. Ezek a rendszerek láthatók az 1. ábrán is.

Az 1 olvasó/programozó egység és a 43 kétvezetékes busz közötti csatlakozást meg lehet oldani induktív úton, ahogyan ez az 1. ábrán látható, de kialakítható úgy is, hogy a 67 leválasztó egységben az 1/0 egységet nem kell feltétlenül a 83 meghajtó tekercsen keresztül csatlakoztatni a 7 kétvezetékes mezőhöz .

Az induktív csatolás helyett a 83 meghajtó tekercs közvetlenül csatlakoztatható, akár állandóan vagy akár pedig leválaszthatóan a 43 kétvezetékes buszon keresztül a kétvezetékes rendszerhez. Kétvezetékes üzemmódban az 1 olvasó/programozó egység, valamint az ezekhez csatlakozott áramkörök, azaz a távvezérelt kódolt számlálók kiegyenlített üzemmódban működnek, amikor a 83 meghajtó tekercs és a 7 leválasztó elem és a kétvezetékes vevő egymáshoz kapcsolódik. Ha nem induktív csatolást használunk, úgy az 1 olvasó/programozó egység közvetlenül van a 43 kétvezetékes buszon keresztül a kétvezetékes hálózatra csatlakoztatva. Lehetőség van arra is, ahogyan ez a 2. ábrán is látható, hogy az U1 mikroprocesszor egységnél a Q1 tranzisztort, amely a 4. ábrán látható, a DATA2 vonalon keresztül a földre kössük mint referenciapontra. Ebben az esetben az U2 interface egység lebegését lehet megakadályozni, ha az IN1 és IN2 bemertetek mindegyike alacsony logikai szinten van. Az áramkör működése ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy az IN1 és az IN2 bemenetek mindegyike egyszerre lehet logikai szinten.

A kétvezetékes üzemmódban történő mérő lekérdezés és leolvasás működését mutatjuk be a következőkben részletesebben.

A 9. ábrán látható egy kétvezetékes rendszerhez tartozó 67 leválasztó elem részletesebb rajza. A 67 leválasztó elem tartalmaz egy 89 tápegységet, amelynek segítségével a különböző értékű szabályozott feszültségeket állítja elő a rendszer az áramkör többi elemei számára. A 89 tápegység állítja elő a V2 feszültséget, mint referenciafeszültséget, amelyeket a 67 leválasztó elem egyes részegységei referenciafeszültségként használnak.

A 91 meghajtó tápegység U6 integrált áramkört tartalmaz, amely kapcsoló üzemű szabályozó áramkör, amely L1 induktív tekerccsel és D5 diódával van összekapcsolva, és így állítja elő a lépcsős egyenfeszültség értékeket, többek között a V_meghaj_tó feszültséget, amely a 83 meghajtó tekercsnek a tápfeszültsége. A Q1 tranzisztor a 91 meghajtó tápegységben a DC-DC átalakítóként működő tápegység kapcsolóeleme. Ugyancsak a 9. ábrán, a 9b. ábrán látható a 93 demodulátor, amely tartalmaz egy oszcillátort, amely kristályoszcillátor, XT1 kristály van Ul időzítő áramkörrel összekapcsolva. Az oszcillátor kimenete U5 szűrőre van csatlakoztatva, amelynek vágási frekvenciája kb. 1500 Hz. Az oszcillátor által létrehozott idő alapfrekvenciája kb. százszorosa az U5 szűrőegység vágási frekvenciájának, azaz kb. 150 kHz. A 93 demodulálótor egy R17 ellenállást is tartalmaz, amely áram mintavételre van felhasználva. Az áram mintavételre •·· · ··· • · · · • · · · · · · használt R17 ellenállás a V_meghaj_tó feszültségre van csatlakoztatva, ugyanúgy, ahogyan a 83 meghajtó tekercs.

Ha a 83 meghajtó tekercsben megváltozik az áram, ez a megváltozott áram átfolyik az áram mintavételére szolgáló R17 ellenálláson is, el van vezetve innen a kapcsolt kondenzátorokat tartalmazó U5 szűrőhöz, amely a jelből kiszűri a nagy frekvenciákat, amelyek a 91 meghajtó tápegységről a lekérdező és órajelekkel együtt a 83 meghajtó tekercsre jutottak. Az óra-, illetőleg a lekérdező jel lehet például 19,2 kHz a normál lekérdező üzemmódban, a programozó üzemmódra pedig 38,4 kHz. Ezeknek a jeleknek az előállítására szolgáló áramköröket szintén részletesebben ismertetjük. A kapacitás rendszert tartalmazó U5 szűrő elemnek a szűrt kimenő jelét felerősítjük, elvezetjük egy Schmitt triggerhez, amely a R17 ellenálláson folyó áram változásában az alacsonyfrekvenciás változásokat figyeli. A mért áramértékeket azután feszültséggé alakítja, és ezt a feszültséget hasonlítjuk össze a Schmitt triggerben lévő V2 referenciafeszültséggel. Ilymódon a Schmitt trigger kimenete, amely az U2 tárolóhoz is el van vezetve, jellemző lesz a 83 meghajtó tekercsen keresztül folyó áram változására, amely azon impedanciaváltozások következménye, amelyet a kétfázisú modulált jelek hoztak létre. Ezeket a modulált jeleket a 43 kétvezetékes buszra az U2 interface egység Q2 tranzisztor párjainak a működése eredményezte, amely U2 interface egység az éppen mért kódolt mérőszámlálóhoz van csatlakoztatva.

A 64 mikroprocesszor egység fáziszárt húrkú algoritmussal rendelkező szotvert alkalmaz, amelyben az adatjeleknek a fázisát az árammal modulált jelben állapítják meg és a 93 demo42 dulátor jelzi ki. Ez a megoldás megakadályozza azt, hogy a kódolt mérőszámlálóról visszatérő adatokban olyan fáziseltolódás alakuljon ki, amely a 64 mikroprocesszor számára lehetetlenné teszi, hogy az adatokat pontosan helyreállítsa.

A találmány azon kiviteli alakjánál, amikor kétvezetékes üzemmódban üzemel a rendszer, a 95 tekercsmeghajtó egység, valamint a 91 meghajtó tápegység ki tudja jelezni, hogy a 43 kétvezetékes buszon keresztül a kétvezetékes hálózatról áramfogyasztás történt, például annak következtében, hogy a hálózatába további vezetékeket, illetőleg távadókat csatlakoztattak. Mivel a 43 kétvezetékes adatbusz és a hozzá tartozó rendszer tetszőleges hosszúságú lehet, a vezetékeknek, illetőleg az egyéb csatlakozó áramköröknek az ellenállása a lekérdező, illetőleg órajel frekvencián amely 19,2 kHz, változik. Ha külön kompenzációt nem alkalmazunk, ahogy ez a találmány szerinti megoldásnál is van, a hosszabb vezetékek nagyobb feszültséget indukálnak a 83 meghajtó tekercsben, illetőleg a 7 kétvezetékes vevőnél. Ez a nagyobb indukált feszültség adott esetben túllépheti azt a feszültséget, amely a 2. ábrán is bemutatott kódolt számláló áramkörnél alkalmazható.

A találmány szerinti megoldásnál a 83 meghajtó tekercs által felvett áramot kijelezzük, és a meghajtó jelet csökkentjük, ha az áramfogyasztás nő. Ezt a feladatot a 91 meghajtó tápegység kimenetére csatlakoztatott R20 ellenállással valósítjuk meg. A R20 ellenálláson át folyó áram a 43 kétvezetékes busz növekvő reaktanciája következtében növekvő áramot vesz fel, ez a R20 ellenálláson keresztül mérhető áram növekedésében tükröződik, amely pedig a feszültséget, amely kb. 15 V, és ame43 lyet a 91 meghajtó tápegységről vesz csökkenti, és ilymódon a 43 kétvezetékes buszon fellépő reaktancia változást kompenzálja.

A kódolt mérőszámláló, elsősorban pedig az U2 interface egység, mely a 2. és 4. ábrákon látható, a 43 kétvezetékes buszhoz és a kétvezetékes rendszerhez kapcsolt impedanciát, illetőleg terhelést megváltoztatja, és modulálja azt az áramot, amely a 83 meghajtó tekercsen keresztül folyik kétfázisú kódolt ASCII adat formájában, amelyet a 43 kétvezetékes buszon továbbítunk, és amely a 83 meghajtó tekercshez a 7 kétvezetékes vevőn keresztül van csatlakoztatva. A 93 demodulátor a 83 meghajtó tekercsen folyó áram változását jelzi oly módon, hogy az átfolyó áramból a R17 ellenálláson mintát vesz, ezt a jelet a U5 szűrőn keresztül, amely kapcsoló üzemű kondenzátoros szűrő szűri és összehasonlítja a demodulált jelet egy referenciajellel. Az összehasonlítást egy Schmitt trigger segítségével végzi, amely a demodulált adatjelet akkor jeleníti meg a kimenetén, ha a jelben változás következett be.

A 95 tekercsmeghajtó egység adja a kétvezetékes rendszernek az órajelét, a 64 mikroprocesszor segítségével, valamint a kétvezetékes üzemmód engedélyező jelet, amely engedélyező jel segítségével lehet a kétvezetékes rendszer órajelét, illetőleg lekérdező jelét az U2 interface egységen keresztül továbbítani. Ha a 64 mikroprocesszor kétvezetékes üzemmód engedélyező jelet ad ki a 6 kivezetésén, amely a 9. ábrán látható, az engedélyező vonalat alacsony logikai szintre állítja, és engedélyezi a kb. 15 V kimeneti feszültségét, továbbá a Vmeghajtó jelet, amely a 91 meghajtó tápegységen jelenik meg. A • ·· ·· 1 ti • · · · · r ·« · • · · · · · ··· • · · · · · *·· ···· ·· ··· ··

- 44 91 meghajtó tápegység tehát az R17 ellenálláson keresztül áramot továbbít a 95 tekercsmeghajtó egységre .A kétvezetékes engedélyező jel el van vezetve az U1 mikroprocesszor egységhez is, amely a 93 demodulátorban van, és a kétvezetékes engedélyező jel a 95 tekercsmeghajtó egységen 19,2 kHz-es óra-, illetőleg lekérdező jelet továbbít, amely a 64 mikroprocesszor egységről van származtatva és rá van kapcsolva a 83 meghajtó tekercsre, aktiválja továbbá a 93 demodulátort, ilymódon a 93 demodulátor képes lesz arra, hogy a 43 kétvezetékes buszhoz csatlakoztatott kódolt számlálók felől visszaérkező modulált áramjelet kijelezze.

A kétvezetékes rendszerhez tartozó 1/0 egységet képező leválasztó elem tartalmaz néhány 97 logikai áramkört, amely kijelzi a 85 érzékelő kapcsoló állapotát, amely 85 érzékelő kapcsoló a 9 illesztő egység része. A 87 kézi működtető bekapcsolásával az 1 olvasó/programozó egységet fel lehet használni arra, hogy különféle információs jeleket kijelezzen, például az azonosító számát a mérőnek, a gyártási számát vagy a szoftver ellenőrző számát. Ha lekérdező üzemmódot használunk, a 87 kézi működtetővel lehet a 75 kijelzőt kapcsolni, amely egyes számlálóknál megtalálható.

A 11. ábrán látható a 64 mikroprocesszor egység egy részletesebb rajza. Maga a 64 mikroprocesszor egység 8 bites processzort tartalmaz és kb. 8000 bit az, ami a kártyáján lévő EEPROM-ban elérhető. Ha további tárolókra van szükség, illetőleg memóriákat kell használni, használható még 65 RAM vagy további PROM-ok vagy EEPROM-ok.

A 99 áramkör a 64 mikroprocesszor egység tápegységét ké45 .: .··. .··. .1 .·· * * · ·· * ··· • · · · · « ··· ··«· ·· ··· ·· pezi, a 101 áramkör hozza létre a negatív (U3) feszültséget és a Q2 tranzisztoron keresztül a 75 kijelzőhöz van a tápfeszültség elvezetve.

A rendszerhez tartozik még egy 71 hangjelző is, amely egyetlen Q1 tranzisztort tartalmaz, amely akkor lép működésbe, ha a riasztó engedélyező jelet megkapja a 64 mikroprocesszor kimenetéről. Ez a riasztó jel tehát akkor generálódik, ha a 64 mikroprocesszor kimenete vészjelet ad, például a kódolt számláló felől nem érkezik meg a jel, az elem kimerülőben van, vagy a leolvasott mérőszámlálóknál valami egyéb hiba lép fel. A 71 hangjelző mint vészjelző áramkör használható arra is, hogy az 1 olvasó/programozó egység kezelője felé jelezzük azt, hogy az éppen kiolvasott mérő melyik, és azt is jelezhetjük vele, hogy nincs a mérőben hiba. Természetesen további vészjelző áramköröket is iktathatunk a rendszerbe, például olyat, amely két különböző hangon szólaltatja meg a 71 hangjelzőben elhelyezett riasztó elemet. A két különböző hang arra használható, hogy egyikkel hibát jelezzünk, másikkal pedig azt jelezzük, hogy a kiolvasás megtörtént.

A 64 mikroprocesszor egység olyan szoftverrel van ellátva, amelyben egy megfelelő időzítő egység, illetőleg figyelő áramkör is el van helyezve, amely az 1 olvasó/programozó egység különböző funkcióit kijelzi és megszakítja az 1 olvasó/programozó egységet, ha bármilyen nem várt kedvezőtlen körülmény lép fel. Ha például bekapcsoláskor a 85 érzékelő kapcsoló zár, a 64 mikroprocesszor egység órajelet, illetőleg lekérdező jelet hoz létre, amely a 83 meghajtó tekercshez van elvezetve. Ha a 43 kétvezetékes buszon keresztül nem érkezik adatjel egy előre » ·

- 46 meghatározott időn belül, a figyelő áramkör megszakítja az órailletőleg lekérdező jelet Ez a működés beprogramozható úgy is, hogy egy megadott kikapcsolási idő után automatikusan ismét bekapcsolja a rendszerbe a lekérdező illetőleg órajelet és az 1 olvasó/programozó egységet vagy a távoló mérőszámlálót ismételten megpróbálja feléleszteni.

A 9. és 11. ábrákon látható példaként! kiviteli alak alkalmas arra, hogy háromvezetékes rendszerhez csatlakozzon, amilyen például az 1. ábrán látható 27 háromvezetékes busz, vagy tizennégy huzalt tartalmazó hálózaton keresztül lehessen csatlakoztatni a mérőt, amilyen például a 4,085,287 számú USA-beli szabadalmi leírásban van ismertetve. Akkor, ha tizennégy vezetékes rendszert alkalmazzuk, amely tehát az előbb említett szabadalmi leírásban van ismertetve, a 64 mikroprocesszor egység úgy alakítható ki, hogy 10 kapcsolt bemenete az egyes számláló kapcsoló tárcsa 57 vezetősávjához vannak csatlakoztatva, négy bemenete pedig a kapcsoló tárcsa 59 mozgó érintkezőjéhez van csatlakoztatva. Ha mind a négy kapcsoló tárcsát mind a tíz helyzetében lekérdezzük, azaz a 3. ábrán látható 1, 2, . .., 0 helyzetben, a 64 mikroprocesszor egység egyértelműen meg tudja határozni az egyes kapcsoló tárcsák helyzetét. A tizennégy vezetékes rendszerben csatlakoztatott kódolt mérők az US 4,085,287 számú USA-beli leírásban ismertetett olvasó áramkör segítségével olvasható ki, vagy egy olyan áramköri elrendezéssel, amelyet a 2. ábrán mutattunk be. Ebbe az áramkörbe ugyanis beépíthető egy 69 leválasztó elem, amely I/O illesztő egységként alkalmazható a háromvezetékes rendszer és a tizennégy vezetékes rendszer között. Ez látható például a 8. ábrán.

A háromvezetékes rendszer alkamazása esetén az 1 olvasó/programozó egység vagy saját órajelre kezd működni, vagy pedig a kétvezetékes órajelből származtatott, a 95 tekercsmeghajtóhoz vezetett órajelre, vagy adott esetben közvetlenül a 64 mikroprocesszorról érkező órajelre működik. Ez a jel a 8. ábrán a CLK jel, és a 2. ábrán látható U2 interface egység IN1 bemenetére van csatlakoztatva. Háromvezetékes adatátvitel esetén az U2 interface egység IN2 bemenetén lévő adatok közvetlenül vannak a 64 mikroprocesszorból elvezetve, vagy pedig megfelelő jeltárolókon keresztül, amelyek például a 69 leválasztó egységben találhatók meg, amely a háromvezetékes, illetőleg a tizennégy vezetékes csatlakozáshoz biztosít lehetőséget. Az 1 olvasó/programozó egység és a távműködtetéssel lekérdezhető mérőregiszter, amely a 2. ábrán látható, közös GND földpontra is csatlakoztatható. Háromvezetékes üzemmódban, amikor nyitott kollektorral működik az elrendezés az IN2 bemeneten, amely a 4. ábrán látható U2 interface egységhez tartozik, az adatok ASCII formátumúak, ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk. A CLK órajelet, amely a lekérdező órajel is egyidejűleg a U2 interface egység IN1 bemenetére vezetjük, ez a 2. ábrán látható, és ennek értéke 1200 vagy 2400 Hz. Az U2 interface egység IN2 bemenetén lévő adatjel ezzel az órajellel szinkronban van. Háromvezetékes üzemmódban normál üzemi viszonyok között általában az órajel és az adatjel közötti arány 1-1. Lehetőség van azonban a 2. ábrán látható kódolt számláló Ul mikroprocesszor egységét úgy programozni, hogy ez az arány más legyen. Lehet például egy olyan adatválasztás, hogy egy adatbitet minden tizenhatodik órajelbemenetre ad csak ki a rendszer.

- 48 A találmány szerinti berendezés a találmány felismerésének egy példaként! kiviteli alakja csupán, a találmány értelmében azonban számos olyan megoldás létezik, amely a találmány szerinti felismerést alkalmazza ugyan, de más kiviteli alakok segítségével.

Claims (102)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kódolt számláló közüzemi mérőről, vagy egyéb rendszerről történő adatátvitelre legalább kétvezetékes vonalon, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy, a közüzem mérő által mért jel vételére, külső lekérdező jel továbbítására, valamint a vett jellel arányos modulált jelet előállító jel képzésére kialakított kódoló elemet, tartalmaz a modulált jelet az adatátviteli vonalra továbbító elemet, a lekérdező jelet a kódoló jel által moduláló elemet, amely modulálás úgy történik, hogy az áram értéke megváltozik, ha a kódoló elem kétvezetékes rendszeren van csatlakoztatva, és a kódoló elem lekérdező jele olyan adatjelet hoz létre, amely megváltozik akkor, ha legalább három vezetéken keresztül történik a csatolás a modulált adatjel létrehozására.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számláló induktív úton van a kétvezetékes hálózatra csatlakoztatva, és tartalmaz egy olyan elemet, amelynek impedanciája a mért adatok függvényében változik, és ezen impedanciaváltozás a kétvezetékes rendszeren olyan áramváltozást hoz létre, amely modulálva van az adatjelekkel.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számláló közvetlenül van a legalább háromvezetékes rendszerre csatlakoztatva, ahol az egyik vezeték külső órajel továbbítására van kiképezve, a második a kódolt számláló felőli adatátvitelre van kiképezve, a harmadik vonal pedig a földvezetéket képezi, az órajel a kódolt számlálóhoz mint lekérdező jel van elvezetve, és a kódolt számláló tartalmaz olyan elemeket, amelyeknek paramétere változik a mért adatok függvényében.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy ugyanarra a hálózatra legalább két kódolt számláló van csatlakoztatva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számláló, olyan a számláló egyértelmű azonosítását lehetővé tevő adatsort tároló elemmel van ellátva, amely lehetővé teszi a külső címzést, és lehetővé teszi a vonalhoz csatlakoztatott minden kódolt számláló lekérdezését.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a számlálóválasztó számra jellemző adatbitek eltérnek attól az adatbitektől, amelyet a kódolt számláló tárol, és amely a számláló sorszámára jellemző.
7. 7. A 4. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik kódolt számláló a legalább egy kódolt számlálóhoz csatlakoztatott további kódolt számláló jelenlétére utaló adatbitek tárolására kiképezett elemmel van ellátva, és amikor a legalább egy kódolt számlálót lekérdezzük, a kiegészítő kódolt számláló adatbitjei kerülnek kiolvasásra, és ezt követően a kiegészítő kódolt számlálót is lekérdezzük.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel impulzusszélességben van modulálva, és a kódolt számlálóhoz a kétvezetékes rendszeren csatlakoztatott adatokat kódolja.
9. 9. A 8. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel binárisan kódolt adatjelsorozat, amelynél a logikai 1 a lekérdező jel impulzusszélességének egyik hosszúságára jellemző, míg a logikai 0 a lekérdező jelsorozat második előre megadott hosszúságára lesz jellemző.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számlálóban a mérőre jellemző adat vagy adatok tárolására kiképezett memória adatmegőrző memóriaként van kialakítva.
11. 11. A 10. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a tárolt adatok között szerepelhet a mérő gyári száma, a mérő típúsa és a további kódolt mérőszámláló jelenlétére utaló adatsor.
12. 12. A 10. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a tárolónak legalább egy része külső programozó jellel, amelyet szintén a kétvezetékes hálózaton továbbítunk, programozható tárolóként van kiképezve.
13. 13. A 12. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számlálóhoz vezetett lekérdező jel impulzusszélességben modulált jel.
14. 14. A 13. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a jelsorozat binárisan kódolt jel, ahol a bináris 1 érték a jelsorozat impulzusszélességének egyik megadott hosszúságára jellemző, a bináris 0 jel pedig a lekérdező jelsorozat impulzusainak másik megadott hosszúságára lesz jellemző.
15. 15. A 12. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a programozáshoz használt jel a lekérdező jeltől eltérő frekvenciájú.
16. 16. A 12. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a tároló újraprogramozható, és az újraprogramozás során a mérő sorszámára, típusára, további kódolt számláló jelenlétére, a mérő gyártójára, a lekérdezéshez használható lekérdező adatokra, két- vagy háromvezetékes üzemmód kiválasztására, a mérőszámláló felbontására, adathosszára, engedélyező és tiltó impulzus továbbítására, adatellenőrzésre és hibakijelzésre használható adatsort alkalmazhatunk.
17. 17. A 12. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a tároló EEPROM, a kódolt számláló pedig a programozó jel és a lekérdező jel közötti különbség érzékelésére kiképezett elemet tartalmaz, a kódolt számláló programozható üzemmódban átkapcsolhatóan van kiképezve, és amikor a programozó jelet jelezzük ki, a EEPROM tartalma fölülírható, ezt követően a kódolt számláló lekérdező üzemmódba helyezhető, ekkor a lekérdező jelet jelezzük ki, és ekkor van lehetőség a EEPROM tartalmának kiolvasására és a hálózaton történő továbbítására.
18. 18. A 17. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a programozó jelben olyan, az adott felhasználásra jellemző kezdeti adatbitsor van, amelynek hatására a EEPROM tartalma felülírható.
19. 19. A 17. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a programozó adatsor olyan adatsort is tartalmaz, amelynek hatására a EEPROM a tárolójában lévő tartalmat a kétvezetékes rendszeren továbbítja.
20. 20. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő is tartalmaz egy olyan számlálót, amelynek legalább egy, a mért érték kijelzésére szolgáló jelző eleme van, és ahol a kódolt számláló a jelzőelem, előnyösen jelző tárcsa helyzetének ellenőrzésére kiképezett elemet is tártál• ·

    - 53 máz, és az ellenőrzést legalább kétszer elvégzi annak érdekében, hogy biztosítva legyen az, hogy az adatjelsorozat a regiszterjelző pillanatnyi helyzetére pontosan jellemző.
21. 21. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számláló kommunikációs adatvonalra van csatlakoztatva .
22. 22. A 21. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a csatlakozás olyan induktív tekerccsel van megvalósítva, amelynek két vezetéke van a kódolt számlálóhoz csatlakoztatva.
23. 23. A 21. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a csatlakozás olyan vevővel van kiképezve, amelyben legalább három villamos érintkező van, és legalább három vezetéken keresztül van a kódolt számlálóhoz csatlakoztatva.
24. 24. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel egyúttal a kódolt számláló tápfeszültségét is biztosítóan van kialakítva.
25. 25. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számláló egy abszolút érték kódolót tartalmaz, amely a közüzemi mérőhöz csatlakoztatott kijelző számlálóhoz van kapcsolva.
26. 26. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő egy olyan sebességű kapcsolóval van ellátva, amely a mérő által mért paraméterhez illeszkedően van megválasztva, és a kódolt számláló tartalmaz a kapcsoló kapcsolási sebességére jellemző adatokat tároló, és azokat a lekérdező jel hatására a vonalon továbbító elemet.
27. 27. A 26. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számláló induktív úton van a legalább kétvezeté- kés rendszerhez csatlakoztatva, és tartalmaz olyan két változó, és egymástól eltérő frekvenciát létrehozó elemet, ahol a frekvenciáknak a változása a mérő kapcsolási sebességére lesz jellemző.
28. 28. A 26. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy villamos úton van a háromvezetékes rendszerre csatlakoztatva, és el van látva egy olyan elemmel, amely a mérő előre megadott számú kapcsolójához tartozó adatimpulzust állít elő.
29. 29. Az 1. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a mérő olyan impulzusok előállítására alkalmas elemet tartalmaz, ahol az impulzussebesség arányos a mérő által mért mennyiséggel, és el van látva egy adattárolóval, valamint olyan elemmel, amely lekérdező jel hatására a vonalon a mért értékre jellemző adatjelet továbbítja.
30. 30. A 29. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy induktív úton van kétvezetékes rendszerre csatlakoztatva, és a számlálóban két váltakozó, egymástól eltérő, és a mérő által létrehozott impulzussebességre jellemző adatokat előállító elem van kiképezve.
31. 31. A 29. igénypont szerinti számláló, azzal jellemezve, hogy a kódolt számláló közvetlenül, villamos úton van a háromvezetékes hálózatra csatlakoztatva, és el van látva egy, a mérő felől érkező impulzusokkal arányos jel előállítására.
32. 32. Olvasó/programozó egység közüzemi mérőkhöz történő csatlakoztatásra, vagy egyéb hasonló mérő elrendezéshez való csatlakoztatásra legalább kétvezetékes rendszeren keresztül, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy lekérdező jelet létrehozó elemet, egy demodulátort, amely a mérő felől a hálózaton ke• · · • · · · · · ··· ···· ·· ··· ··

    - 55 resztül érkező jelek demodulálására van kiképezve, az adatjel a hálózaton keresztül érkező áram, amely a mérő felől érkező átvitt jel függvényében változik akkor, ha az olvasó/programozó egység kétvezetékes hálózatra van csatlakoztatva, tartalmaz olyan elemet, amely a hálózaton keresztül a mérőről vett jelet demodulálja, az adatjelsorozat jellemző lesz a mérőről továbbított mért értékre akkor, ha az olvasó/programozó egység legalább háromvezetékes vonalon van csatlakoztatva.
33. 33. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy induktív úton van a kétvezetékes hálózatra csatlakoztatva.
34. 34. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy közvetlenül, villamosán van legalább háromvezetékes hálózatra csatlakoztatva, ahol az első vezeték az órajel továbbítására van kiképezve, amely órajelet egy, az olvasó/programozó részét képező órajelgenerátor állítja elő, a második vonal a mérő felől érkező adattovábbításra van kiképezve, a harmadik vonal pedig a villamos földpontra van csatlakoztatva, az órajeleket pedig az olvasó/programozó egység a mérőhöz a lekérdező jellel együtt továbbítja.
35. 35. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy több mérő esetén a mérőket egymás utáni sorrendben lekérdező egységgel van ellátva.
36. 36. A 35. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy el van látva egy, a hálózatra csatlakoztatott mérőket azonosító kóddal ellátó elemmel, amely azonosító kód szerint történik a lekérdezés.
37. 37. A 36. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, • · · · · ··· ···· ·· ··· · azzal jellemezve, hogy a lekérdezés mindaddig folytatódik, amíg az utolsó a vonalra csatlakoztatott mérő is lekérdezésre kerül.
38. 38. A 35. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó érzékeli azokat az adatokat, amelyek a mérőnél vannak tárolva, és amely még egy további mérő jelenlétére jellemző, amely ugyanehhez a vonalhoz van csatlakoztatva és az olvasó/programozó lekérdezi a mérőtől a legalább egy további mérőre vonatkozó adatokat, ezt kiolvassa, és a további mérőt megcímezi.
39. 39. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel impulzusszélességben modulált, azaz az olvasó/programozótól a lekérdező jel impulzusszélességben kódolva van a mérőhöz elvezetve.
40. 40. A 39. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel binárisan kódolt jel, ahol a bináris 1 a lekérdező impulzusok azon sorozatának felel meg, amelyeknek első megadott hosszúsága van, a bináris 0 jel pedig a lekérdező jelsorozat azon impulzusainak felel meg, amelyiknek második előre megadott hosszúsága van.
41. 41. A 39. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy a programozó adatjelnek a frekvenciája a lekérdező jel frekvenciájától eltérőre van megválasztva.
42. 42. A 39. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó egy olyan elemet tartalmaz, amely engedélyezi a felhasználónak programozható jellemzők, adathosszúság, adatformátum és adattípus programozását.
43. 43. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozóban van egy olyan összehasonlító elem, amely összehasonlítja a vonalról vett legalább egy és második adatjeleket, és ha az adatjelek előre megadott feltételeknek nem felelnek meg, hibajelet hoz létre.
44. 44. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy olyan elemet, amely lehetővé teszi a modulált adatjeleknek a továbbítását külső programozható adatprocesszorhoz.
45. 45. A 44. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó a külső adatprocesszorral programozhatóan van kiképezve.
46. 46. A 45. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy olyan tárolót, amely programozható, és amely a mérő elhelyezkedésére, a hozzáférésére, a mérő gyártási számára, típusára és a korábbi mérő leolvasására jellemző adatok tárolására van kiképezve.
47. 47. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy hordozhatóra van kiképezve, elemmel van táplálva és el van látva egy további olyan csatlakozóval, amely időszakos csatlakozást tesz lehetővé a távadó vonalhoz való csatlakoztatásra, és ez a csatlakozó és illesztő egység az olvasó programozó és a mérő közötti kommunikációt valósítja meg.
48. 48. A 47. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az illesztő elem egy induktív tekercset tartalmaz, amelynek két vezetéke a mérőhöz van csatlakoztatva, a csatlakozó pedig tartalmaz egy további induktív tekercset, amely az olvasó/programozóhoz van csatlakoztatva, és úgy van kialakítva, hogy időszakosan vagy adott esetben az olvasó/prog• · • · · ramozó és a mérő induktív tekercsei egymással csatolásba hozhatók.
49. 49. A 47. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az illesztő egység tartalmaz egy vevőt, amelyen legalább három villamos érintkező van kiképezve, és amely legalább háromvezetékes vonalon van a közüzemi mérőhöz csatlakoztatva, a csatlakozó tartalmaz legalább három elektromos érintkezőt, amely a vevő érintkezőihez csatlakoztatható, ha az olvasó/programozó és a mérő közötti kommunikációt létre akarjuk hozni.
50. 50. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel egyúttal a közüzemi mérő lekérdezéséhez és programozásához mint jelforrás is szolgál.
51. 51. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy abszolútérték kódolót, amely a mérőhöz csatlakoztatott kijelző számlálóhoz van csatlakoztatva.
52. 52. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy legalább egy olyan kijelzőt tartalmaz, amely a modulált adatjel által képezett információkat jelzi ki.
53. 53. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy a modulált adatjelet dekódoló, és azt binárisan kódolt ASCII formátumú jellé átalakító átalakítót tartalmaz.
54. 54. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó által létrehozott kapcsolásokat kijelző elemet tartalmaz, és ezeknek a kapcsolóknak a működtetése a mérő által mért jelsebességgel arányos.
55. 55. Az 54. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó induktív útun van a kétvezetékes vonalhoz csatlakoztatva, és tartalmaz egy olyan elemet, amely az adatjeleket két különböző, és a mérőhöz csatlakozó kapcsolók kapcsolási sebességétől eltérő frekvencián jelöli ki.
56. 56. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy, a közüzemi mérő által létrehozott impulzusok kijelzésére szolgáló elemet, és ezen impulzusok impulzussebessége a mérő által mért értékkel egyezik meg.
57. 57. Az 56. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó induktív úton van a kétvezetékes vonalhoz csatlakoztatva, a közüzemi mérő pedig tartalmaz egy olyan elemet, amely az adatimpulzusokat két váltakozó, az adott mérő által létrehozott impulzus sebességére jellemző frekvenciáktól eltérő frekvencián jelöli ki.
58. 58. A 32. igénypont szerinti olvasó/programozó egység, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy előre meghatározott időhosszúságú, a közüzemi mérő által igényelt időnél hosszabb idejű lekérdező jelet létrehozó elemet, a hosszabb időre azért van szükség, hogy a mérő a válaszjelet is továbbítani tudja, tartalmaz egy, a mérő által a lekérdező jelre válaszként küldött jelet kiolvasó és tároló elemet, tartalmaz továbbá az adatjeleket összehasonlító elemet, egy, a mért érték és az előre megadott érték közötti különbség esetén egy további jelet létrehozó elemet, egy olyan elemet, amely az adatjelek által létrehozott mért érték időbeni változására jellemző, továbbá egy olyan ele- met, amely előre meghatározott időtartamon belül a közüzemi mérő által mért mennyiség változási sebességével arányos.
59. 59. Elrendezés, amely legalább kétvezetékes közüzemi mérővel vagy egyéb berendezéssel történő adatátvitelre használható, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy, a vonalhoz csatlakoztatott távoli olvasó/programozó egységet, amely tartalmaz egy lekérdező jelet létrehozó elemet, valamint adatjelet tároló elemet, tartalmaz egy kódoló egységet, amely a közüzemi áram mérő által mért érték mennyiségével arányos jelet hoz létre, valamint a lekérdező jellel arányos jelet hoz létre, modulált adatjelet hoz létre továbbá, amely az adatjel nagyságára jellemző, és ezt a jelet a távoló olvasó/programozóhoz az adatátviteli vonalon továbbítja, a lekérdező jel a jelet a kódoló úgy modulálja, hogy a távoli olvasó/programozó és a kódoló egység közötti áram változik, ha az olvasó/programozó és a kódoló egység kétvezetékes vonalon van egymáshoz csatlakoztatva.
60. 60. Berendezés közüzemi mérő vagy egyéb mérőelemnek legalább háromvezetékes rendszerhez történő csatlakoztatására adattovábbításhoz, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy távoli olvasó/programozó egységet, amely a vonalra van csatlakoztatva, és amely tartalmaz egy lekérdező jelet, valamint egy, az adatjeleket tároló tárolóelemet, tartalmaz egy kódoló egységet, amely a mérő által mért érték mennyiségével arányos kódolt jelet hoz létre, és létrehoz egy a lekérdező jellel arányos kódolt jelet, létrehozza a modulált adatjeleket, amely a mért ér- «

    ték mennyiségére jellemző, és ezt az adatjelet a vonalon keresztül a távoli olvasó/programozó egység felé továbbítja, a lekérdező jelet a kódoló egység modulálja, és létrehozza azt az adatjelet, amelynek jellemzői és paraméterei akkor változnak,ha az olvasó/programozó és a kódoló egység a legalább három vezetéken össze van kapcsolva és a modulált adatjel ezen keresztül van továbbítva.
61. 61. Berendezés közüzemi mérő vagy hasonló mérőrendszernek legalább kétvezetékes vonalra történő csatlakoztatására, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy távoli olvasó/programozó egységet, amely a vonalra van csatlakoztatva, és amely lekérdező jelet, lekérdező jelet létrehozó elemet és adatjeleket tároló elemet tartalmaz, tartalmaz továbbá egy kódoló egységet, amely a mérő által mért érték mennyiségével arányos jelet hoz létre, és létrehoz egy a lekérdező jellel arányos jelet, létrehozza a modulált adatjeleket, amely a mért mennyiségre jellemző, és ezt az adatjelet a távoló olvasó/programozóhoz a vonalon továbbítja, az olvasó/programozó a mért értékre jellemző jelet a tároló elemben tárolja, a lekérdező jelet a kódoló egység modulálja úgy, hogy a távoli olvasó/programozó és a kódoló egység közötti áramot változtatja akkor, ha a távoli olvasó/programozó és a kódoló egység kétvezetékes rendszeren egymással össze van kapcsolva, és a lekérdező jelet a kódoló egység arra használja, hogy létrehozza azt az adatjelet, amelynek paraméterei akkor változnak, ha a távoli olvasó/programozó és a kódoló egység legalább három vezetéken össze van kapcsolva, és ezen keresztül a modulált adatjel továbbítható.
62. 62. Az 59. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a távoli olvasó/programozó egység és a kódoló egység mindig több úton vannak kétvezetékes rendszerbe egymáshoz csatlakoztatva, és a kódoló egység a mért értékkel arányosan «· g ti • ··· * «·· « · · · · ·«· ·« ·<· ·« változó impedanciájú elemet tartalmaz, ezen változó impedancia hatására a kódoló egység és a távoli olvasó/programozó egység között folyó áram úgy változik, hogy az adatjel modulálja.
63. 63. A 60. vagy 61.igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó egység és a kódoló egység közvetlenül villamosán van legalább három vezetékre csatlakoztatva, ahol az első vezetéken az olvasó/programozó által létrehozott órajel van továbbítva, a második vezetéken a kódoló egység által létrehozott adatjel, míg a harmadik vonal a földpotenciálra van kötve, az órajeleket az olvasó/programozó a kódoló egységhez mint lekérdező jelet továbbítja, a kódoló egység pedig tartalmaz egy olyan elemet, amelynek paraméterei a mért értékkel arányosak és az órajelből vannak származtatva.
64. 64. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább két kódoló egység van ugyanazon a huzalrendszeren keresztül az olvasó/programozóhoz csatlakoztatva, és az olvasó/programozó mindegyik kódoló egységet egymás után kiválasztja és lekérdezi.
65. 65. A 64. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a kódoló egység tartalmaz egy olyan adatbitsorozat tárolót is, ahol az adatbitek az adott kódoló egység azonosítására jellemzőek, és ahol az olvasó/programozó egység ezen bitek címzésére szolgáló elemeket tartalmaz, és a vonalra csatlakoztatott összes kódoló egységet lekérdezi.
66. 66. A 65. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy olyan adatsort, amely a számlálóválasztó számra jellemző, és ez eltérő attól az adatsortól, amelyet a kódoló egység tárol, és amely a számláló sorozatszámára jellem- ző.
67. 67. A 65. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó egység az összes kódoló egységet, amely a vonalra van csatlakoztatva, egymás után lekérdezi mindaddig, amíg a kódoló egység a legutolsó adatot is szolgáltatja.
68. 68. A 64. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy kódoló egység tartalmaz egy olyan adatbitsorozat tárolót, ahol az adatbitek legalább egy további kódoló egység jelenlétére utalnak, amely a legalább egy kódolóhoz van csatlakoztatva, és amikor az olvasó/programozó egység a legalább egy kódoló egységet lekérdezi, azok az adatbitek, amelyek a kiegészítő kódolóra jellemzőek, az olvasó/programozó egység által kiolvasásra kerülnek, és az olvasó/programozó egység a kiegészítő kódoló egységet is ennek hatására megcímezi.
69. 69. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel impulzusszélességben modulált jel, és az olvasó/programozó felől a kódoló egység felé továbbított lekérdező jel ilyen formában kerül átvitelre.
70. 70. A 69. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel binárisan kódolt adatsor, ahol a bináris 1 jel a lekérdező jelsorozat azon impulzusaira jellemző, aminek egyik előre megadott hosszúsága van, míg a binárisan 0 jel a lekérdező impulzussorozat azon impulzusaira jellemző, amelyeknek második megadott hosszúságuk van.
71. 71. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kódoló egység nem adatvesztő memóriákat tartalmaz, és ezekben a memóriákban vannak azok az adatok tárolva, amelyek a hozzá csatlakoztatott mérők adataira jellem• ·

    - 64 ző adatsort tárolják.
72. 72. A 71. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a tárolásra kerülő jellemző adatok a mérő sorozatszáma, a mérő típusa, valamint a további mérőszámláló jelenlétére utaló adatok.
73. 73. A 71. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a tárolónak legalább egy része külön programozójellel, amelyet az olvasó/programozó egység hoz létre, újraprogramozható és továbbítható a kódoló egység felé.
74. 74. A 73. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel impulzusszélességben modulált jel, és ez a lekérdező jel van az olvasó/programozó egység felől a kódoló egység felé továbbítva.
75. 75. A 74. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a lekérdező jel binárisan kódolt adatsor, ahol a bináris 1 jel a lekérdező impulzusoknak azon sorozatára jellemző, amelyeknek előre megadott első hosszúsága van, a bináris 0 jel pedig azon lekérdező impulzusok hosszúságára jellemző, amelyeknek második megadott hosszúsága van.
76. 76. A 73. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a programozó jel és a lekérdező jel különböző frekvenciájúak.
77. 77. A 73. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a tároló újraprogramozható, és bevihetők olyan adatok, amelyek a mérő sorszámára, típusára, további mérőszámláló jelenlétére, a mérő gyártójára, az adott mérő kiválasztott lekérdezési számára, a lekérdezés jellegére, nevezetesen kettő- vagy háromvezetékes üzemmódban kívánják lekérdezni, a mérő felbontó• · ·

    - 65 képességére, az adathosszúságra, az engedélyező és tiltó impulzus kimenetekre, hibakijelzésre és a memóriatartalomban levő hiba kijelzésére szolgáló adatok.
78. 78. A 73. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó olyan elemet tartalmaz, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy minden programozható jellemzőt, beleértve az adathosszúságot, adatformátumot és az adattípust, programozhassa.
79. 79. A 73. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a memória EEPROM áramkör, a kódoló egység pedig tartalmaz egy olyan elemet, amely a programozó jelet és a lekérdező jelet megkülönbözteti és a kódoló egységet programozható üzemmódba kapcsolja ha programozó jel érkezik és az EEPROM tartalma felülírható, és a kódoló egység lekérdező üzemódban, amikor a lekérdező jelet jelzi ki állítható, és az EEPROM tartalma kerül ebben az esetben kiolvasásra és az olvasó/programozó egység felé történő továbbításra.
80. 80. A 79. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a programozó jel tartalmaz egy olyan jellemző kezdeti adatsort, amelynek hatására az EEPROM tartalma olyan engedélyező jelet kap, hogy az felülírható.
81. 81. A 79. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a jel tartalmaz egy olyan adatsort, amelynek hatására az EEPROM a benne tárolt adatokat az olvasó/programozó felé továbbítja.
82. 82. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő tartalmaz egy olyan számlálót, amelynek legalább egy kijelző tárcsája van a mért

    - 66 érték kijelzésére, és a kódoló egység pedig egy olyan elemet tartalmaz, amely a legalább egy számláló mérőtárcsa helyzetét legalább kétszer ellenőrzi, és így biztosítja, hogy a létrehozott jel a számláló mérőtárcsa pillanatnyi helyzetére valóban jellemző lesz.
83. 83. A 82. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó egység tartalmaz egy összehasonlító elemet, amely legalább kétszer kiolvassa a számláló mérőtárcsát, és ha a mérési eredmények nem illeszkednek egymáshoz, úgy hibajelet indikál.
84. 84. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó egység tartalmaz még egy olyan elemet, amely a modulált adatjelet külső programozható adatprocesszorhoz továbbítja.
85. 85. A 84. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó az adatprocesszor által programozható.
86. 86. A 85. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozható úgy programozható, hogy a tárolójában mindazokat az információkat tárolja, amely jellemző a mérő helyzetére, a mérő elhelyezkedésére, a mérő sorozatszámára, típusára és a korábbi mérő adatait is magába foglalja.
87. 87. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kódoló egység huzallal van az adatátviteli hálózathoz csatlakoztatva, az olvasó/programozó hordozható kivitelű elemmel van működtetve, és az olvasó/programozó ezen túlmenően tartalmaz egy olyan csatlakozó egységet is, amely lehetővé teszi az időszakos csatlakoztatást a kommüniké- • · ·· • · • · · · · · ciós illesztő egységhez, és a csatlakozó és az illesztő egység az olvasó/programozó és a kódoló egység közötti kapcsolatot hozza létre.
88. 88. Az 59. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kódoló egység huzalosán van az adatátviteli illesztő egységhez csatlakoztatva, az olvasó/programozó egység hordozható elemmel működtetett, és az olvasó/programozó egység egy további csatlakozó elemet is tartalmaz, amely az olvasó/ /programozó időszakos csatlakoztatását teszi lehetővé a kommunikációs illesztő egységhez, a csatlakozó egység és az illesztő egység az olvasó/programozó és a kódoló egység közötti kommunikációs kapcsolatot teszi lehetővé, az illesztő egység tartalmaz egy induktív tekercset, amelynek két vezetéke a kódoló egységhez van csatlakoztatva, a csatlakozó egység pedig tartalmaz egy további induktív tekercset, amely az olvasó/programozó egységhez van csatlakoztatva, és az adatátvitelhez az olvasó/programozó és a kódoló egység között ezeket a tekercseket visszük egymás közelébe.
89. 89. A 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kódoló egység az adatátviteli vonal illesztő eleméhez huzalosán van csatlakoztatva, maga az olvasó/programozó egység hordozható és elemmel működtetett, az olvasó/programozó tartalmaz még további csatlakozó elemeket, amelyekkel a kommunikációs vonalhoz csatlakoztatott illesztő egységhez csatlakoztatható, ez a csatlakozó és illesztő egység valósítja meg az adatátvitelt az olvasó/programozó és a kódoló egység között, az illesztő egység legalább három vezetékkel rendelkező vevőt tartalmaz, és legalább három vezetéken keresztül van a kódoló • ·

    - 68 egységhez csatlakoztatva, a csatlakozó egység szintén legalább három villamos érintkezőt tartalmaz, amely a vevővel kapcsolható össze akkor, ha az olvasó/programozó egység és a kódoló egység között adatátvitelt kívánunk megvalósítani.
90. 90. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lekérdező jel adja a kódoló egység tápenergiáját is.
91. 91. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kódoló egység egy abszolút érték kódolót is tartalmaz, amely a mérővel összekapcsolt jelző regiszterhez van csatlakoztatva.
92. 92. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó olyan kijelzőt tartalmaz, amely a modulált adatjel kijelzésére van kiképezve.
93. 93. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó a modulált adatjelet dekódoló elemet tartalmaz, továbbá egy olyan elemet, amely ezt az adatjelet binárisan kódolt ASCII formátumúvá alakítja.
94. 94. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő tartalmaz egy olyan kapcsolót, amelynek kapcsolási sebessége a mérő által mért értékkel arányos, a kódoló egység pedig tartalmaz egy olyan tároló és adatátviteli elemet, amely a kapcsoló érintkezőjének az állapotára vontkozó jelet viszi át a lekérdező jel hatására az olvasó/programozó egységhez.
95. 95. Az 59. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő tartalmaz egy olyan elemet, amely a mérő által mért értékkel arányosan egy kapcsolót működ• · ··· tét, a kódoló egység pedig egy olyan adattárolót és adatátviteli elemet tartalmaz, amely az olvasó/programozó felé továbbítja a kapcsoló működési sebességének az adatait, ezen jelátvitel a lekérdező jelre válaszként történik, az olvasó/programozó és a kódoló egység induktív úton van egymáshoz csatlakoztatva kétvezetékes rendszerben, és a kódoló egység tartalmaz egy olyan elemet, amely az adatjelet két különböző és a kapcsoló működési sebességétől eltérő frekvenciával továbbítja.
96. 96. A 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő tartalmaz egy olyan elemet, amely a mérő által mért értékkel arányos sebességgel van működtetve, a kódoló egység pedig tartalmaz egy olyan tároló és adatátviteli elemet, amely tárolja és ráviszi a kapcsoló működésére jellemző adatokat az olvasó/programozó felé ha lekérdező jel érkezik, és a távoló olvasó/programozó és a kódoló egység közvetlenül villamosán vannak három vezetéken csatlakoztatva, a kódoló egység ezen kívül tartalmaz még egy olyan elemet, amely a mérő által működtetett kapcsoló számával arányos impulzusokat továbbít.
97. 97. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő tartalmaz egy olyan elemet, amely a mérő által mért értékkel arányos sebességű impulzust hoz létre, a kódoló egység pedig egy ezeket az impulzusokat a lekérdező jel hatására tároló és továbbító elemeket tartalmaz .
98. 98. Az 59. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő tartalmaz egy olyan elemet, amely a mérő által mért értékkel arányos sebességű impulzusso- • « ··· · *♦· • · · · · ··· ··*· «· *·· ·* rozatot állít elő, a kódoló egység pedig tartalmaz ezen impulzusokat tároló és továbbító elemet, az adattovábbítás az olvasó/programozó lekérdező jelének a hatására történik, az olvasó/programozó és a kódoló egység induktív úton van kétvezetékes rendszerben egymáshoz csatlakoztatva, a kódoló egység pedig tartalmaz még egy olyan elemet, amely két váltakozó és különböző frekvenciájú adatsort hoz létre, amely a mérő által mért impulzussebességre jellemző.
99. 99. A 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a közüzemi mérő egy, a mérő által mért érték sebességével arányos impulzussorozatot hoz létre, a kódoló egység pedig tartalmaz ezen impulzusokat tároló és továbbító elemeket, a továbbítás az olvasó/programozó lekérdező jelének a válaszaként jön létre, és a távoli olvasó/programozó, valamint a kódoló egség közvetlenül villamosán vannak három vezetéken egymással összekapcsolva, a kódoló egység pedig tartalmaz még egy olyan adatimpulzussor előállítására szolgáló elemet, amely a mérő által mért előre megadott számú impulzus vétele után adja ki az adatsort.
100. 100. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasó/programozó tartalmaz egy olyan elemet, amely előre megadott hosszúságú, a lekérdező jelnél hosszabb jelet hoz létre, a jelhosszúság elegendő ahhoz, hogy a kódoló egység a válaszjelet is megküldje, tartalmaz egy olyan elemet, amely a kódoló egység által a lekérdező jel hatására küldött jelet kiolvassa és tárolja, tartalmaz egy összehasonlító egységet, amellyel az adatjeleket hasonlítja össze, tartalmaz egy olyan jelgenerátort, amely hiba esetén ad jelet, vala• · ·♦· * • · · · • ·· ···· ·· ··· mint egy olyan jelgenerátort, amelynek jele az adatjelek által képezett mért érték időbeli változásával arányos, és kijelzi a közüzemi mérő által előre megadott időtartományon belül mért mennyiség időbeli változását.
101. 101. A 70. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy számláló visszaállító jelet is előállít a lekérdező jelsorozattal, ezen jel hosszabb, mint a lekérdező jel és vagy bináris 1 vagy bináris 0.
102. 102. Az 59., 60. vagy 61. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kódoló egység tartalmaz egy olyan elemet, amely a lekérdező jel hatására automatikusan megismétli a választ.