HUT60839A

HUT60839A - Hydraulically releasable joint piece and method for putting casing pipe into bore

Info

Publication number: HUT60839A
Application number: HU9201212A
Authority: HU
Inventors: Michael Gene Mims; Mark David Mueller; Jeffry C Ehlinger
Original assignee: Union Oil Co
Priority date: 1989-10-10
Filing date: 1990-10-08
Publication date: 1992-10-28
Also published as: AU632252B2; US5086844A; JPH05500992A; EP0495833A1; PH26846A; FI921574A0; CN1053279A; BG96215A; BR9007747A; OA09265A; AU6527490A; AR247929A1; WO1991005935A1; FI921574A; IE903397A1; MY106573A; HU9201212D0; CA2067227A1; KR920703960A; NZ235539A

Description

A találmány tárgya olajkutak fúrásánál és béléscsövezésénél alkalmazható készülék, különösképpen pedig a béléscső és a fúrólyuk fala közötti súrlódás csökkentésére, vagy pedig a fúrószár kiemelésekor annak lekapcsolására szolgáló szerkezet, amely egy hidraulikusan oldható csatlakozó.

A hidraulikusan oldható csatlakozó fő részei egy kapcsolószerkezet és egy csatoló közdarab. A csatloló közdarabbal a fúrószárhoz vagy egyéb rudazatelemhez kapcsolható, és amely a kinyomott helyzetben lévő tuskókat (15^1^) befogadó fészkekkel <34)(1>() van ellátva, hogy a nyíróelemes kapcsolószerkezetet (12^1^) a fészkekbe (34)(1^) illeszkedő tüskök (15^(1^) kapcsolják össze a csatoló közdarabbal, és a nyíróelemes kapcsolószerkezet (12)(£Ha és a csatoló közdarab összekapcsolódása megszűnik, ha a dugattyú (2oj^<^) - annak hatására, hogy a hengerben (18j(r>^) uralkodó nyomás egy meghatározott értéket túllép - a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el.

A találmány tárgyához tartozik eljárás béléscső fúrólyukba való behelyezésére, amely a következő lépéseket foglalja magában:

a) a béléscsövet (r^) a rudazatba beépített, hidraulikusan oldható csatlakozó (10) hajtófejéhez (14) kapcsoljuk, amely hidraulikusan oldható csatlakozó (10) nyíróelemes kapcsolószerkezettel (12) rendelkezik. |pmely hengert (Τδχ^'ί''' hengerben (18) elhelyezett dugattyút (20) és sugárirányban elmozduló tuskókat (15) tartalmaz,, a dugattyú (20) egy meghatározott hidraulikus nyomás hatására a'csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el, és a tüskök (15) visszahúzódása által megszűnik a hajtófej (14) és a nyíróelemes kapcsolószerkezet (12) leápcsolata;) fúrólyukba való betolás közben a hidraulikusan oldható csatlakozóval (10) forgásban tartjuk;

c) miután a béléscső (188) a fúrólyukban a megfelelő helyre került, a hajtófejet (14) leválasztjuk a nyíróelemes kapcsolószerkezetről (12), mégpedig olymódon, hogy a rudazatban a nyomást annyira megnöveljük, hogy a dugattyú (20) a ráható erő hatására a szétkapcsolási helyzetbe tolódik el, ezáltal a tüskök (15) visszaugranak, és a hajtófej (14) leválik.

1. ábra »

S.B.G. & K.

Budapesti Nemzetközi Szabadalmi iroda H-1061 Budapest, Dalszínház u. 10. Telefon: 153-3733, Fax: 153-3Ó64

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

Hidraulikusan oldható csatlakozó és eljárás béléscső fúrólyukba való behelyezésére

UNIÓN OIL COMPANY OF CALIFORNIA,	LOS ANGELES,	US
Feltalálók: MIMS Michael Gene,	BAKERSFIELD,	US
MUELLER Mark Dávid,	SANTA MARIA,	US
EHLINGER Jeffry C.,	HOUSTON, US

A bejelentés napja: 1990. 10. 08. 42GT-AHS-9O/O57T51Elsőbbsége: 1989. 10. 10. (418.510), US fr- 'ílemzetközi közzététel száma: WO 91/05935

A találmány tárgya olajkutak fúrásánál és béléscsövezésénél alkalmazható készülék, különösképpen pedig a béléscső és a fúrólyuk fala közötti súrlódás csökkentésére, vagy pedig a fúrószár kiemelésekor annak lekapcsolására szolgáló szerkezet.

- 2 Az olajkutak fúrásakor a lyuk mélyítésére fúrószárat használnak. Miután a fúrólyuk elkészült, a termelő szakaszra fúrórudazattal béléscsövet helyeznek be. A béléscső behelyezése után a fúrórudazaton és a béléscsövön keresztül cementet sajtolnak a béléscső és a fúrólyuk fala közötti gyűrűs térbe; a cement rögzíti a béléscsövet a helyén, és megakadályozza a nyomóközeg kiszökését a béléscsőből.

Gyakran előfordul, hogy a fúrólyuk nem teljesen függőleges. Ha a lyuk tengelyiránya jelentősen eltér a függőlegestől, ferde fúrásról beszélünk. A ferde fúrással készült kutaknál a béléscső behelyezése nehézségekkel járhat, mivel a béléscső súlya miatt a béléscső és a lyuk fala között tetemes súrlódási erő ébred. A súrlódási erő jelentős mértékben csökkenthető lenne, ha behelyezéskor a béléscső nem csak haladó, de egyszersmind forgó mozgást is végezne.

A béléscső behelyezésére eddig alkalmazott szerkezetek azonban nem teszik lehetővé a béléscső forgatását a behelyezés művelete során, jóllehet a cementezésnél nincs akadálya a forgatásnak. Ennek az a magyarázata, hogy az elforgatás a már behelyezett béléscső és a rudazat szétkapcsolásánál jut szerephez. Következésképpen a behelyezés során le kell mondani a súrlódáscsökkentés ezen lehetőségéről.

Olykor előfordul, hogy a mélyfúrás során a fúrószárat ki kell emelni a lyukból, mert a vezető szakaszán valami megszorul. Ennek az a szokásos módja, hogy a fúrószárat az óramutató járásával ellentétes irányban forgatják, miáltal egy, a fúrórudazat valamely tetszőleges pontján beépített csatlakozás szétkap-

csolódik.

A jelen találmány tárgya olyan készülék és eljárás, amely megoldja a fúrólyukba kerülő béléscső forgatását a behelyezés során, valamint - egyszerűen hidraulikus nyomás alkalmazásával lehetővé teszi a készülék bekapcsolását a béléscsőről, és a készülék és a fúrórudazat kiemelését a fúrólyukból, miután a béléscső a helyére került. A készülék és az eljárás egyszersmind lehetővé teszi a béléscső forgatását a cementezés során is. A találmány szerinti készülék továbbá alkalmazható fúrószár tetszőleges ponton való, egyszerűen hidraulikus nyomással megvalósított szétkapcsolására is, ha a vezető vég megszorul a fúrólyukban; a szétkapcsolás után a beszorult vég a hagyományos mentési technikával kiemelhető.

A találmány szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó egy kapcsolószerkezetet és egy csatoló közdarabot foglal magában. A kapcsolószerkezet hengert és abban elhelyezett dugattyút tartalmaz. A szerkezet összekapcsolt állapotában a dugattyú a hengerhez kapcsolódik, mégpedig célszerűen nyírócsapokkal, úgyhogy a dugattyú mindaddig nem mozdul el a hengerhez képest, mígcsak a rudazatban uralkodó nyomás egy olyan értéket el nem ér, hogy az ebből származó erő szétkapcsolja a dugattyút és a hengert, azaz ha a két elem közötti kapcsolatot nyírócsapok biztosítják - amíg a nyírócsapok el nem törnek. A megfelelő nyomás elérésekor a dugattyú új, a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetet vesz fel a hengerben. A henger kerületén radiális irányban elmozduló tüskök vannak elrendezve, amelyek két meghatározott, mégpedig kinyomott és visszahúzott helyzetet foglalhatnak el. A tuskókat megfelelő elemek, például rugók a visszahúzott helyzet felé szorítják. Ha viszont a dugattyú az összekapcsolt állapotnak megfelelő helyzetben van, a dugattyún kialakított megfelelő elem a tuskókat a kinyomott helyzetben tartja. Ez az elem a dugattyún kiképzett, megfelelő átmérőjű kapcsolóváll. A tüskök kinyomott helyzetben a csatoló közdarabon kialakított fészkekbe illeszkednek, s így azt mind a tengelyirányú, mind pedig a forgó mozgás szempontjából mereven összekapcsolják a kapcsolószerkezettel. A dugattyú és a henger között, az említett kapcsolóváll fölött, egy gyűrűs üreg van kialakítva, amely lehetővé teszi a tuskók visszahúzódását, amikor a dugattyú a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe kerül. A tuskók visszaugrásával megszűnik a kapcsolószerkezet és a csatoló közdarab kapcsolódása, és a két elem elválasztható egymástól. A kapcsolószerkezet célszerűen el van látva olyan furatokkal, amelyeken keresztül a rudazatban és a környezetben uralkodó nyomás kiegyenlítődhet. Ezeket a furatokat az összekapcsolt helyzetben a dugattyú lezárja, a szétkapcsolt helyzetben viszont szabaddá teszi. Ilyenkor a rudazatban uralkodó nyomás lecsökken, ez jelzi a kapcsolószerkezet és a csatoló közdarab szétkapcsolódását.

A szerkezeti megoldásokra részletesebben is kitérve, a találmány tárgya tehát olyan, hidraulikusan oldható csatlakozó, amely egy nyíróelemes kapcsolószerkezetet és ahhoz kapcsolódó hajtófejet foglal magában. A nyíróelemes kapcsolószerkezet hengert és abban elhelyezett dugattyút tartalmaz. A dugattyú nyírócsapokkal kapcsolódik a hengerhez. A dugattyú felső homlokfelületére (a fúrólyuk szája felől nézve) a fúrórudazatban uralkodó nyomás hat. A dugattyú alján is ki van képezve egy homlokfelület, ennek területe azonban kisebb, mint a felsőé. Ennek következtében • · · · · · · • ··♦ ··· · , «·· ·· ·.* ζ * ·. *

- 5 a közegnyomásból a dugattyúra ható erő a dugattyút lefelé igyekszik elmozdítani, de ezt az elmozdulást a nyírócsapok megakadályozzák. A hengerből sugárirányban rugós tuskók állnak ki, amelyek a hajtófejen kialakított fészkekbe illeszkednek. A tuskók mind tengelyirányú, mind pedig forgó mozgás szempontjából mereven összekapcsolják a kapcsolószerkezetet a hajtófejjel. A henger falába beépített rugók a tuskókat befelé szorítják, a kapcsolószerkezet tengelyének irányába. A tuskók belső vége viszont a dugattyún kiképzett kapcsolóvállra fekszik fel, amely a tuskókat kinyomott helyzetben tartja, úgy, hogy azok benyúlnak a hajtófejen kialakított fészkekbe.

A hidraulikusan oldható csatlakozó közvetlenül kapcsolódik a béléscsőhöz, azt forgatja, s ílymódon ferde fúrásnál is csökken a béléscső és a fúrólyuk fala között ébredő súrlódó erő. A csatlakozóval a béléscső a cementezés alatt is forgásban tartható.

Amikor eljön az ideje a fúrórudazat kiemelésének, a rudazatban annyira megnöveljük a közegnyomást, hogy a nyírócsapok elnyíródjanak. Ez előtt a béléscsövön egy dugót kell végighajtani, amely letörli a cementet a béléscső faláról. A dugó végül felütközik a béléscső végén elheyezett ütközőperemen, s a rudazatban a közegnyomás annyira fokozható, hogy a nyírócsapok eltörjenek. A csapok elnyíródása után a dugattyú elmozdul a hengerben, és a kapcsolóváll szabad utat enged a tuskóknak. A kapcsolóváll elmozdulásával a rugók visszahúzzák a tuskókat a hajtófejen kiképzett fészkekből, és így megszűnik a kapcsolat a kapcsolószerkezet és a hajtófej között. A tuskóknak a fészekbe illeszkedő vége letöréssel van ellátva, ez megkönnyíti a tuskók visszaugrását, a hajtófej által kifejtett tengelyirányú erőből

- 6 ugyanis a letöréseknél a tuskókra sugárirányú erő származik át.

A találmány szerinti, hidraulikusan oldható csatlakozó egy másik kiviteli alakja kifejezetten fúrószár csatlakoztatására van kialakítva. Ez csupán annyiban különbözik a béléscsövekhez alkalmazható kiviteli alaktól, hogy egy, a fúrószárhoz illeszkedő csatolóhüvellyel rendelkezik.

A fúrószárhoz alkalmazott csatlakozó ugyanúgy működik, mint a fent leírt béléscső-csatlakozó. A rudazat belsejében megnövelt közegnyomás hatására a dugattyút rögzítő nyírócsapok eltörnek, a dugattyú elmozdul, a rajta kialakított kapcsolóváll pedig utat enged a csatolóhüvelyen kiképzett fészkekbe illeszkedő tüskök visszaugrásának. A csatolóhüvely itt a fentiekben említett hajtófejnek felel meg. A tuskókat rugók húzzák vissza, és a fúrószár leválik a fúrólyukban maradó végről. A fúrószár felső részét így minden további nélkül ki lehet emelni, a fúrólyukban maradt végrész kiemelése pedig a hagyományos mentési technikával, például mentőollóval végezhető.

A találmány említett és egyéb jellemzői, vonatkozásai és előnyei világosan kitűnnek az alábbi részletes leírásból, a szabadalmi igénypontokból és a mellékelt ábrákból, ahol is az

1. ábra félnézet-félmetszetben a találmány szerinti, hidraulikusan oldható csatlakozó azon kiviteli alakját mutatja be, amely különösképpen béléscsövek behajtására, cementezésére és elengedésére alkalmazható; a

2. ábra, ugyancsak félnézet-félmetszetben, a találmány szerinti, hidraulikusan oldható csatlakozó azon kiviteli alakját mutatja be, amely különösképpen fúrószár oldható csatlakoztatására alkalmazható; a

3. ábra a találmány szerinti készülék alkalmazási módját mutatja be sematikus vázlaton; a

4. ábra pedig a találmány szerinti eljárás során alkalmazható záródugót mutatja be, amelynek segítségével fokozható a dugattyúra ható nyomás, s így a dugattyú akkor is elmozdítható, s ezáltal a csatlakozó akkor is oldható, ha az egyébként szokásos eljárás nem vezetne célhoz.

Az 1. ábrán bemutatott, béléscsövek behelyezésénél és cementezésénél alkalmazható, találmány szerinti 10 hidraulikusan oldható csatlakozót a fúrórudazat és a béléscső közé kell beiktatni. A készülék két fő részét egy 12 nyíróelemes kapcsolószerkezet és egy, a csatoló közdarab szerepét betöltő 14 hajtófej alkotja. Mind a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezet, mind pedig a 14 hajtófej üreges, azaz középen tengelyirányú átmenő furattal van ellátva, amelyen keresztül a béléscsövezésnél alkalmazott munkaközeg bevezethető.

A 12 nyírőelemes kapcsolószerkezet négy darab, sugárirányban elhelyezett 15 tuskóval rendelkezik, amelyek kinyomott állapotban összekapcsolják a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezetet a 14 hajtófejjel, visszahúzódásukkal pedig ez a kapcsolat megszakad. Mindegyik 15 tuskóhoz egy-egy 16 rugó tartozik, amely azt befelé, a szerkezet 17 hossztengelyének irányába feszíti, azaz igyekszik visszhúzni az 1. ábrán látható, kinyomott állapotból; ilymódon tehát a 14 hajtófejjel fennálló kapcsolatot majd a 16 rugók szüntetik meg. Mindegyik 15 tuskó külső végén 19 letörés van kiképezve.

A 12 nyíróelemes kapcsolószerkezet magában foglal egy 18 hengert és egy, a 18 hengerben elhelyezkedő 20 dugattyút. A 20 • · » · · « · • »·· ··· * · • · · · · · · ··· · · ·· · ·«

- 8 dugattyú, a közegnyomásból a két végére ható erők különbségének hatására, a 18 hengerben a készülék 17 hossztengelyének irányában mozdul el; a 20 dugattyú egyik véghelyzete a szerkezet összekapcsolt, másik véghelyzete pedig a szétkapcsolt állapotának felel meg. Az 1. ábra az összekapcsolt állapotot mutatja. Az ábrán a 20 dugattyút a 22 nyírócsapok rögzítik ebben a helyzetben. A 22 nyírócsapokat egy 24 gyűrű tartja, s végük a 20 dugattyún kiképzett furatokba illeszkedik. A 24 gyűrű a 18 hengerben kialakított 26 belső vállra ütközik fel. A 20 dugattyún egy körbefutó 28 kapcsolóváll van kiképezve, amely érintkezik a 15 tüskök belső végével, és azokat, a 16 rugók feszítő ereje ellenében, kinyomott helyzetben tartja. A 28 kapcsolóváll fölött és alatt egy-egy, 27 és 29 gyűrűs üreg található, amelyeket a 20 dugattyú kisebb átmérőjű szakaszai képeznek. (A jelen leírásban az irányok a fúrólyuk irányának megfelelően értendők).

A 20 dugattyú 30 felső homlokfelülete merőleges a 17 hossztengelyre; a rudazatot kitöltő munkaközegnek a 30 felső homlokfelületre ható nyomása a 20 dugattyúra lefelé ható erőt gyakorol, ennek iránya az 1. ábrán jobb felé mutat.

A 20 dugattyú másik végén található 32 alsó homlokfelületre viszont a rudazatot kitöltő munkaközeg nyomása felfelé ható erőt gyakorol, ez az erő az 1. ábrán a 20 dugattyút bal felé igyekszik elmozdítani. A 30 felső homlokfelület felszíne nagyobb, mint a 32 alsó homlokfelületé, így a 20 dugattyúra a hidraulikus nyomásból ható erők eredője lefelé mutat. Ha a nyomásból származó, eredő erő nagysága meghalad egy bizonyos értéket, a nyírócsapok eltörnek. (Az ehhez szükséges nyomásérték a nyírócsapok nyírószilárdságából meghatározható; a jelen leírásban ezen ·

- 9 nyomásra helyenként mint meghatározott nyomásérték-re hivatkozunk .)

A 20 dugattyú felső végén, a központi furat körül egy 33 kúpos ülék van kialakítva a 4. ábrán bemutatott, szükség esetén alkalmazandó záródugó számára. A 20 dugattyúnak a 29 gyűrűs üreg belső oldalát alkotó falán több 35 hosszanti horony van kiképezve, amelyeken keresztül a béléscső belsejében és a a béléscsövön kívül uralkodó nyomás, megfelelő körülmények között, kiegyenlítődhet. Amikor a 20 dugattyú elcsúszik a szétkapcsolásnak megfelelő helyzetbe, a 35 hosszanti hornyok, valamint a 15 tuskókat befogadó 56 nyílások biztosítanak utat a nyomáskiegyenlítődésnek .

A 14 hajtófejen négy 34 fészek van kialakítva. Ezekbe a 34 fészkekbe illeszkednek, kinyomott állapotban, a 15 tüskök, s így összekapcsolják a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezetet a 14 hajtófejjel. A 15 tüskök vége 19 letöréssel van ellátva, ez biztosítja, hogy ha a 16 rugók visszahúzó ereje nem elegendő, a 14 hajtófej tolja vissza a 15 tuskókat.

A 12 nyíróelemes kapcsolószerkezethez felül egy 36 felső kapcsolóhüvely csatlakozik, amely 38 menetes kötéssel kapcsolódik a 18 hengerhez. A 36 felső kapcsolóhüvely egy 40 belső menettel csatlakoztatható a fúrórudazathoz.

A 14 hajtófej egy szabványos 42 alsó kapcsolóhüvelyt és egy 44 kioldóhüvelyt, foglal magában. A 34 fészkek a 44 kioldóhüvelyen vannak kiképezve. A 42 alsó kapcsolóhüvelyt és a 44 kioldóhüvelyt egy 45 menetes kötés kapcsolja össze. A 42 alsó kapcsolóhüvely rendszerint a béléscsőhöz kapcsolódik.

A szerkezeti részletek taglalása előtt röviden ismertetjük a ·· ··« ··· ♦ · • · · « · · · • · · · · ·· · ·«

- 10 hidraulikusan oldható csatlakozó alkalmazását béléscsövezésnél.

A 34 fészkekbe illeszkedő 15 tuskókkal összekapcsolt 12 nyíróelemes kapcsolószerkezetet és 14 hajtófejet a fúrórudazat forgatja, a 14 hajtófej pedig átviszi a forgást a béléscsőre. A béléscsövet így forgás közben hajtjuk be a fúrólyukba. Ennek következtében a fúrólyuk fala és a béléscső között kisebb súrlódó erő ébred, mintha a béléscső nem forogna. A forgásnak köszönhetően, a ferde fúrásnál egyébként a súrlódásból adódó problémák megszűnnek, vagy legalább is lényegesen mérséklődnek.

Miután megtörtént a béléscső behelyezése és becementezése a fúrólyukba, a rudazatban annyira növeljük a nyomást, hogy a 22 nyírócsapok eltörjenek; így a 20 dugattyú elmozdul lefelé. Ahogy a 20 dugattyú eltolódott, a 27 gyűrűs üreg kerül a 15 tüskök mellé. A 15 tüskök, mivel azokat már nem nyomja kifelé a 28 kapcsolóváll, a 16 rugók sugárirányú visszahúzó erejének hatására kiemelkednek a 34 fészkekből, s ezáltal megszűnik kapcsolódásuk a 14 hajtófejjel. Ha egy vagy több 15 tuskó esetleg beszorul, azt a 19 letörés és a 34 fészek pereme között fellépő, sugárirányú erőhatás előbb-utóbb mégiscsak visszanyomja. így a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezet és a 14 hajtófej kapcsolódása megszűnik. A 12 nyíróelemes kapcsolószerkezetet a fúrórudazattal együtt ki lehet emelni a fúrólyukból.

Folytatva az 1. ábrán bemutatott szerkezet részletes leírását, a 18 henger alul a 46 hengervégben végződik. Ennek végén, kívül egy 48 letörés van kiképezve. A 46 hengervég belsejében egy 50 belső menet található, amelynek segítségével a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezet összekapcsolható valamely egyéb rudazatelemmel. A 46 hengervéget egy 54 váll választja el a 18 * · ♦ ·· · ··· • ·· • ·« · · • · · « · · · ··· ·· »· * ·«

- 11 henger 52 középső szakaszától. Az 52 középső szakaszon 56 nyílások vannak kiképezve, ezekben helyezkednek el a 15 tüskök. Az 52 középső szakaszt felülről egy 58 karima határolja. Az 58 karima alsó felülete egy, a 18 henger 17 hossztengelyére merőleges 64 vállat képez, másik oldalán pedig egy 62 ferde váll van kialakítva, ez utóbbi akadályozza meg törmelék vagy egyéb idegen anyag bejutását a 18 henger és a 14 hajtófej közé. A 62 ferde váll a 18 henger 64 felső szakaszához csatlakozik. A 18 henger és a 14 hajtófej részét alkotó 44 kioldóhüvely között két 66 O-gyűrű biztosítja a tömítést. A 12 nyíróelemes kapcsolószerkezet és a 14 hajtófej összekapcsolt állapotában a 44 kioldóhüvely felső vége a 60 vállra ütközik fel.

A 20 dugattyú felső végén egy 70 karima található. A 70 karima 72 O-gyűrűkkel van ellátva, amelyek lezárják a 20 dugattyú és a 18 henger közötti teret, úgyhogy a közegnyomás nem jut be a 70 karima alatti 74 gyűrűs üregbe. Ebben a 74 gyűrűs üregben helyezkedik el a 24 gyűrű és a 22 nyírócsapok. A 18 hengernek a 74 gyűrűs üreget határoló falában egy vagy több 76 áteresztő furat van kiképezve, ez biztosítja, hogy a 74 gyűrűs üregben ugyanakkora nyomás uralkodjék, mint a készüléken kívül. Amikor a 20 dugattyú elmozdulásával a 70 karima átkerül a 76 áteresztő furat másik oldalára, a rudazatban lecsökken a nyomás, mivel a 76 áteresztő furaton keresztül a folyadék kiáramolhat a készülék belsejéből. Ez a nyomáscsökkenés jelzi a kezelő személyzetnek, hogy a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezet és a 14 hajtófej már nincs összekapcsolva, egyszersmind ezáltal helyreáll a rudazat belseje, valamint a rudazat és a külső béléscső közötti gyűrűs tér között a cirkuláció. (Ez a cirkuláció akkor szakad meg,

- 12 ··· • · * · ··· · · • · · · ·· * ·· amikor a cementező dugó a béléscső végén felütközik az ütközőperemen .)

A 29 gyűrűs üreget alulról egy 80 belső karima 78 válla határolja, ezen ütközik fel a a 20 dugattyú elmozdulásakor a 28 kapcsolóváll. A 80 belső karima palástján 81 O-gyűrűk vannak elhelyezve, amelyek - a 20 dugattyú palástjával érintkezve megakadályozzák a munkaközeg bejutását a 29 gyűrűs üregbe. A 16 rugókat egy-egy 82 rögzítő betét tartja az 56 nyílások mellett kiképzett 84 fészkekben. A 82 rögzítő betétek a 84 fészek falához kapcsolódnak. A 18 henger és a 36 felső kapcsolóhüvely közötti 38 menetes kötés 86 rögzítő csavarokkal van biztosítva, amelyek megakadályozzák a szétcsavarodást, az axiális terhelést azonban a 38 menetes kötés hordja.

A 2. ábra a találmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakját mutatja be, amely 110 hidraulikusan oldható csatlakozó kifejezetten fúrószár csatlakoztatására alkalmazható.

A 110 hidraulikusan oldható csatlakozó egy 111 nyíróelemes kapcsolószerkezetet tartalmaz, amelynek fő elemei a 112 henger és az ebben elhelyezett 114 dugattyú. Az elemek közös 115 hossztengelylyel rendelkeznek. A 112 hengerhez, a rögzítő csavarokkal biztosított 118 menetes kötéssel, az előzőekben ismertetett kiviteli alaknál leírt módon, egy 116 felső kapcsolóhüvely csatlakozik. A 112 hengerrel közös hossztengelyen egy 120 csatolóhüvely helyezkedik el, amelyben négy 122 fészek van kiképezve.

A 112 henger külső felületén 124 tömítés van elhelyezve, amely a 111 nyíróelemes kapcsolószerkezet és a 120 csatolóhüvely összekapcsolt állapotában a 120 csatolóhüvely 126 belső palástjára fekszik fel.

··· ·« ···· ·♦·· • · « · • · · · · • · · · ·

- 13 A 112 henger falában négy 130 nyílás van kiképezve, amelyeken keresztül a 114 dugattyún található 132 kapcsolóváll egy-egy 128 tüsköt tol ki a 134 rugók ellenében; mindegyik 128 tuskóhoz egy-egy 134 rugó tartozik, akárcsak az előzőekben leírt kiviteli alaknál. Úgyszintén a fent leírt kiviteli alaknál alkalmazott megoldással egyezően, a 134 rugókat egy-egy, a 134 rugó számára kiképzett 138 fészekbe Illeszkedő 136 rögzítő betét tartja a helyén. Alaphelyzetben a 134 rugók a 128 tuskókat sugárirányban, a 115 hossztengely felé húzzák.

A 132 kapcsolóváll fölött egy 140 gyűrűs üreg, alatta pedig egy 142 gyűrűs üreg található. Ezek ugyanazt a szerepet töltik be, mint az előzőekben leírt kiviteli alaknál a 27,29 gyűrűs üregek. Ennek megfelelően, amikor a 114 dugattyú a ráható hidraulikus nyomás hatására elmozdul, a 140 gyűrűs üreg kerül a 128 tüskök fölé, és a 128 tuskók a 134 rugók visszahúzó erejének hatására visszaugranak.

A 114 dugattyút 144 nyírócsapok rögzítik alaphelyzetben a 112 hengerben. Akárcsak az előzőekben leírt kiviteli alaknál, a 144 nyírócsapok egy 146 gyűrűbe vannak beszerelve, amely a 114 dugattyú és a 112 henger között kiképzett 148 gyűrűs üregben helyezkedik el. A 114 dugattyú felső végén található 150 karimára 152 O-gyűrűk vannak felszerelve. A 152 0-gyűrűk a 112 henger belső falához simulnak, és biztosítják a 148 gyűrűs üreg tömítését a rudazatban uralkodó nyomás ellenében. A 148 gyűrűs üreget egy 154 áteresztő furat összeköti a fúrólyuk terével, így a 148 gyűrűs üregben ugyanakkora a nyomás, mint a készüléken kívül. Amikor a 150 karima átkerül a 154 áteresztő furat másik oldalára, a rudazatban lecsökken a nyomás; ez jelzi, hogy a 111 ···* ·♦·· • ·· ·· ·· · · · · · • ··· ··· · _# • · · · · · * ·· · ·· ·« · · ·

- 14 nyíróelemes kapcsolószerkezet és a 120 csatolóhüvely szétkapcsolódott .

Akárcsak az előzőekben ismertetett kiviteli alaknál, a 112 henger középső részén egy 156 karima található, amelynek derékszögű 158 vállára ütközik fel a 120 csatolóhüvely. Mint a 2. ábrán látható, a 156 karima másik oldala kúpos kiképzésű, ez az oldal akadályozza meg a törmelék bejutását a 112 henger és a 120 csatolóhüvely közé.

A 111 nyíróelemes kapcsolószerkezet 112 hengere és 114 dugattyúja között a másik, alsó végen, a 112 hengerben kiképzett 162 belső karimába beépített 0-gyűrűk biztosítják a tömítést.

A 120 csatolóhüvely egy 163 belső menettel van ellátva; ezzel csatlakoztatható a fúrórudazathoz, miután a 111 nyíróelemes kapcsolószerkezetet kiemeltük a fúrólyukból. A 120 csatolóhüvely alsó végén 164 külső menet található, úgyszintén a fúrórudazathoz való csatlakoztatás céljára.

A 3. ábra a találmány szerinti szerkezet 1. ábrán látható kiviteli alakjának alkalmazására mutat be tipikus példát. Az ábrán a 180 fúrórudazat közvetlenül közvetlenül kapcsolódik a 10 hidraulikusan oldható csatlakozóhoz. A kötést a 180 fúrórudazat külső menetének kapcsolódása adja a 10 hidraulikusan oldható csatlakozó 40 belső menetéhez (lásd az 1. ábrát). A 10 hidraulikusan oldható csatlakozó a másik végével a további rudazatelemekhez kapcsolódik. Az ábrán feltüntetett elemek a 182 hajtófej, a 184 biztonsági csatlakozó, a 186 béléscső függesztő, a 188 béléscső, a 190 ütközőperem, a 192 úsztatóperem és a 194 úsztatósaru. Az alkalmazási körülményektől függően, a 184 biztonsági csatlakozó és a 186 béléscső függesztő adott esetben

·*· • · ·· β elhagyható. A rudazatot a 196 forgatófej forgatja. A 180 fúrórudazatba a cementet egy 198 forgó cementadagoló táplálja be.

A 4. ábrán bemutatott, találmány szerinti záródugó alkalmazására akkor kerül sor, ha a 10 hidraulikusan oldható csatlakozót nem sikerül szétkapcsolni, mivel a rudazatban nem lehet kellő mértékben megnövelni a nyomást a 22 nyírócsapok eltéréséhez. A 202 záródugó egy 204 fejjel, e fölött pedig több, egymás mögött elrendezett 206 gumikúppal rendelkezik. A 206 gumikúpok vezetik egyenesbe a 202 záródugót a rudazatban. A 202 záródugó kialakítása eddig hagyományosnak mondható. A 202 záródugó egy további eleme egy 208 zárógömb, amely a szerkezet súlypontja fölött, egy 209 nyélen helyezkedik el; ez a 208 zárógömb fekszik fel az 1. ábrán látható 33 kúpos ülőkre.

A következőkben az 1. és 3. ábra alapján ismertetjük a találmány szerinti készülék alkalmazási módját. A 188 béléscsőnek a fúrólyukba való behelyezése során a 180 fúrórudazatot a 196 forgatófej forgatja. Mivel a 188 béléscső kapcsolódik a 10 hidraulikusan oldható csatlakozóhoz, így a 188 béléscső is forog. Forgás közben a teljes együttes lefelé halad a fúrólyukban. A forgás csökkenti a súrlódást, amely - különösen ferde fúrások esetén - a 188 béléscső és a fúrólyuk fala között fellép. Miután a 188 béléscső a megfelelő helyre került a fúrólyukban, következik a becementezés. A cementezés alatt a 188 béléscsövet a 196 forgatófej továbbra is forgásban tartja.

A cement kitölti mind a 180 fúrórudazat, mind pedig a 188 béléscső belsejét. Ezután a 180 fúrórudazaton keresztül egy dugót hajtunk be. A dugót nagynyomású folyadék nyomja végig a 180 fúrórudazaton, és az letörli a cementet a 180 fúrórudazat belső • f • · » · · · * ·· · «· ·· · ··

- 16 faláról. Amikor a dugó eléri a 180 fúrórudazat alsó, illetve a 188 béléscső felső végét, összekapcsolódik egy nagyobb átmérőjű dugóval, és a két dugó együtt halad végig a 188 béléscsövön, kiszorítva abból a cementet. A dugó végül felütközik a 190 ütközőperemen, és megáll.

Amikor a dugó felütközött a 190 ütközőperemen, a rudazatban megnöveljük a nyomást, mintegy 140 bar-ra, működésbe hozva ezáltal a 186 béléscső függesztőt, amely összekapcsolja a 188 béléscső felső részét a már előzőleg behelyezett béléscső-szakasz falával, úgyhogy a 188 béléscső súlyát most már 186 béléscső függesztő kapcsolódási pontjától a már beépített fal veszi át. Ezután a rudazatban tovább növeljük a nyomást, mintegy 220 bar értékre, s ezzel eltörjük a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezetben a 22 nyírócsapokat. Ezután a 180 fúrórudazatot és a szétkapcsolódott 12 nyíróelemes kapcsolószerkezetet kiemeljük a lyukból.

Ha a dugó nem jól fekszik fel a 190 ütközőperemen, és a rudazatban nem növelhető meg kellően a nyomás, a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezet szétkapcsolásához a 202 záródugót hajtjuk be a 180 fúrórudazatba (lásd az 1. és 4. ábrát). A 204 fej és a 206 gumikúpok áthaladnak a 20 dugattyú központi furatán, a 208 zárógömb viszont felfekszik a 33 kúpos üléken, és lezárja a rudazat további szakaszát. Miután a 202 záródugó a helyére került, a rendszernek a 208 zárógömb fölötti szakaszában uralkodó nyomást nem befolyásolja a 208 zárógömb alatti szakaszban uralkodó, a 32 alsó homlokfelületre ható nyomás. Továbbá a 20 dugattyú furatát elfedő 208 zárógömb megnöveli azt a felületet, amelyre a felülről ható nyomás erőt fejt ki, s így megnövekszik a 22 nyírócsapokra ható erő Is. Ennek következtében a 22 nyírócsapok

- 17 már kisebb nyomás hatására is eltörnek, és a 20 dugattyú elmozdulásával a 15 tüskék visszaugranak.

Ha a 208 zárógömb már felfeküdt a 33 kúpos ülékre, a 192 úsztatóperembe és a 194 úsztatósaruba beépített visszacsapó szelepek hatása méginkább odaszorítja azt a helyére, amikor megpróbáljuk kihúzni a 12 nyíróelemes kapcsolószerkezetet a 14 hajtófejből. Ekkor a 35 hosszanti hornyok már a 81 O-gyűrűk fölött helyezkednek el, mivel a 20 dugattyú eltolódott. így a fúrólyuk talpa felé eső szakaszon uralkodó nyomás a 35 hosszanti hornyokon, a 28 kapcsolóváll és a 18 henger fala közötti hézagon, valamint az 56 nyílásokon keresztül szabad utat talál.

A találmány szerinti készülék fúrószárhoz alkalmazható kiviteli alakja gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a béléscsőhöz alkalmazható, fent leírt szerkezet, csak más célra szolgál. Az oldható fúrószár-csatlakozó alkalmazásával lehetőség nyílik a fúrószár kényelmes kiemelésére, ha annak vezető szakasza megszorul a fúrólyukban, majd pedig a beszorult részt a hagyományos mentési technikával lehet kiemelni. Az oldható fúrószárcsatlakozót a fúrószár bármely szakaszára be lehet iktatni. Ha a vezető szakasz megszorul, az oldható fúrószár-csatlakozó 111 nyíróelemes kapcsolószerkezete elválasztható a 120 csatolóhüvelytől, a fúrószárat és a 111 nyíróelemes kapcsolószerkezetet ki lehet emelni, a fúrólyukban pedig csak a megszorult vezető rész marad.

A fentiekben a találmány szerinti szerkezetet két célszerű kiviteli alak példáján mutattuk be. A találmány lényegét és jellemzőit illetően azonban a kiviteli példák a szabadalmi igénypontok megfogalmazásánál nem jelentenek korlátozást.

•··» ··«· ♦ * · · · · · ·♦· ·· »· · ·»

- 18 56.069/CSA

Szabadalmi igénypontok

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Hidraulikusan oldható csatlakozó, amelynek fő részei

a) egy kapcsolószerkezet, amely tartalmaz

I) egy, a hossztengelyében (17,115) átmenő furattal ellátott hengert (18,112);

II) egy, a hengerben (18,112) két meghatározott véghelyzet között elmozduló dugattyút (20,114), ahol is az egyik véghelyzet a csatlakozó összekapcsolt, a másik véghelyzet pedig a csatlakozó szétkapcsolt állapotának felel meg, a dugattyú (20.114) a hossztengelyében (17,115) átmenő furattal van ellátva, két végén pedig különböző területű homlokfelületekkel rendelkezik, s a homlokfelületekre a henger (18,112) belsejében uralkodó nyomásból ható erők eredője a dugattyút (20,114) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe igyekszik elmozdítani;

III) több, a henger (18,112) falában elhelyezett tüsköt (15,128), amelyek egy, a henger (18,112) hossztengelyéhez (17.115) közelebb eső, visszhúzott helyzet és egy, a hossztengelytől (17,115) távolabb eső, kinyomott helyzet között radiális irányban elmozdulnak, s kinyomott helyzetben a henger (18,112) falából kiállnak;

IV) előfeszítő elemeket, amelyek a a tuskókat (15,128) a hossztengely (17,115) felé, a henger (18,112) belsejébe húzzák vissza;

V) olyan, a dugattyún (20,114) kiképzett szerkezeti elemet, amely a tuskókat (15,128), azok belső végével érintkezve, •4*4 ··«· ···

- 19 a dugattyúnak (20,114) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetében kinyomja a hengerből (18,112);

VI) olyan, a dugattyúnál (20,114) kiképzett szerkezeti elemet, amely felszabadítja a tuskókat (15,128), és azok az előfeszítő elemek hatására visszaugranak, amikor a dugattyú (20.114) a csatlakozó szétkapcsolt állapotának megfelelő helyzetbe kerül;

VII) a dugattyút (20,114) és a hengert (18,112) összekapcsoló szerkezeti elemeket, amelyek a dugattyút (20,114) mindaddig a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetben tartják, mígcsak a hengerben (18,112) uralkodó nyomás egy meghatározott értéket el nem ér, viszont felszabadítják a dugattyút (20.114) , ha a nyomás ezen meghatározott értéket túllépi, mikor is a dugattyú (20,114) a csatlakozó szétkapcsolt állapotának megfelelő helyzetbe tolódik el; valamint

b) egy csatoló közdarab, amellyel a csatlakozó a fúrószárhoz vagy egyéb rudazatelemhez kapcsolható, és amely a kinyomott helyzetben lévő tuskókat (15,128) befogadó fészkekkel (34,138) van ellátva, hogy a nyíróelemes kapcsolószerkezetet (12,111) a fészkekbe (34,138) illeszkedő tüskök (15,128) kapcsolják össze a csatoló közdarabbal, és a nyíróelemes kapcsolószerkezet (12,111) és a csatoló közdarab összekapcsolódása megszűnik, ha a dugattyú (20,114) - annak hatására, hogy a hengerben (18,112) uralkodó nyomás egy meghatározott értéket túllép - a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el.
2. Az 1. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a dugattyúnak (20,114) a csatlakozó • ·· «· Φ··4··«· ·· · <4 44

4 I»* ··· ·· • · 4 4 4 44 *4· 4« ·· 44* összekapcsolt állapotában a tuskókkal (15,128) érintkező része kapcsolóvállnak (28,132) van kialakítva, amely a tuskókat (15,128) a dugattyú (20,114) ezen helyzetében kifelé nyomja.
3. A 2. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a tüskök (15,128) visszaugrását a kapcsolóváll (28,132) fölött kialakított gyűrűs üreg (27,140) teszi lehetővé, amelybe a tuskók (15,128) visszahúzódnak, amikor a dugattyú (20,114) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el.
4. A 3. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy előfeszítő elemként minden egyes tuskó (15,128) mellett egy-egy rugó (46,134) van beépítve a henger (18,112) falába.
5. A 4. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a hengert (18,112) és a dugattyút (20,114) összekapcsoló szerkezeti elemek nyírócsapok (22,144), amelyek eltörnek, ha a hengerben (18,112) a nyomás egy meghatározott értéket túllép.
6. Az 5. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a henger (18,112) falában áteresztő furat (76,154) van kiképezve, amelyet a henger (18,112) nyomás alatt álló belső terétől tömítés választ el, és az áteresztő furat (76,154) úgy van elhelyezve, hogy amikor a dugattyú (20,114) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el, az áteresztő furat ( 76,154) utat nyit a hengerben (18,112) uralkodó nyomásnak, és a bekövetkező nyomáscsökkenés jelzi a ··· ··· · · • ♦ · * · ♦ ·· ·· · ·« csatlakozó szétkapcsolódását.
7. Az 5. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a henger (18,112) falában áteresztő furat (76,154) van kiképezve, amelyet a dugattyúnak (20,114) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetében a henger (18,112) nyomás alatt álló belső terétől tömítés választ el, és amikor a dugattyú (20,114) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el, az áteresztő furat ( 76,154) utat nyit a hengerben (18,112) uralkodó nyomásnak, és a bekövetkező nyomáscsökkenés jelzi a csatlakozó szétkapcsolódását.
8. A 7. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy

a) a dugattyúnak (20,114) a csatlakozó összekapcsolt állapotában a tuskókkal (15,128) érintkező része kapcsolóvállnak (28,132) van kialakítva, amely a tuskókat (15,128) a dugattyú (20,114) ezen helyzetében kifelé nyomja;

b) a tüskök (15,128) visszaugrását a kapcsolóváll (28,132) fölött kialakított gyűrűs üreg (27,140) teszi lehetővé, amelybe a tüskök (15,128) visszahúzódnak, amikor a dugattyú (20,114) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el.
9. A 8. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a hengert (18,112) és a dugattyút (20,114) összekapcsoló szerkezeti elemek nyírócsapok (22,144), amelyek eltörnek, ha a hengerben (18,112) a nyomás egy meghatározott értéket túllép.
10. A 9. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatla- .*· .··. ··♦: ···» •·· ··· · ν • · · · * · ·· ·* · ·« kozó, azzal jellemezve, hogy előfeszítő elemként minden egyes tuskó (15,128) mellett egy-egy rugó (46,134) van beépítve a henger (18,112) falába, továbbá mindegyik tuskó (15,128) külső végén letörés (19) van kiképezve, úgyhogy a tüsköt befogadó fészek (34,122) pereme és a letörés (19) között fellépő erőhatás a tüsköt (15,128) sugárirányban befelé tolja.
11. Az 1. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a csatoló közdarab egy hajtófej (14), amely el van látva olyan szerkezeti elemekkel, amelyekkel a béléscsőhöz csatlakoztatható, és amelyek a béléscsőre, annak a fúrólyukba való behelyezése során forgó és haladó mozgást, a cementezés során pedig forgó mozgást visznek át.
12. A 11. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a henger (18) falában áteresztő furat (76) van kiképezve, amelyet a dugattyúnak (20) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetében a henger (18) nyomás alatt álló belső terétől tömítés választ el, és amikor a dugattyú (20) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el, az áteresztő furat (76) utat nyit a hengerben (18) uralkodó nyomásnak, és a bekövetkező nyomáscsökkenés jelzi a csatlakozó szétkapcsolódását.
13. A 12. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy

a) a dugattyúnak (20) a csatlakozó összekapcsolt állapotában a tuskókkal (15) érintkező része kapcsolóvállnak (28) van kialakítva, amely a tuskókat (15) a dugattyú (20) ezen helyzetében kifelé nyomja;

.: .·· .··, ···: ···» • ··' ·*« · V • · · · · V * ·*· ·· ·« · ··

b) a tüskök (15) visszaugrását a kapcsolóváll (28) fölött kialakított gyűrűs üreg (27) teszi lehetővé, amelybe a tüskök (15) visszahúzódnak, amikor a dugattyú (20) a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el.
14. A 13. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy

a) előfeszítő elemként minden egyes tuskó (15) mellett egyegy rugó (46) van beépítve a henger (18) falába;

b) a hengert (18) és a dugattyút (20) összekapcsoló szerkezeti elemek nyírócsapok (22), amelyek eltörnek, ha a hengerben (18) a nyomás egy meghatározott értéket túllép.
15. Az 1. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy a csatoló közdarab egy csatolóhüvely (120), amely el van látva olyan szerkezeti elemekkel, amelyekkel fúrószárhoz csatlakoztatható, és a fúrószárba beépített hidraulikusan oldható csatlakozó (110) leválasztja a fúrószárat, amikor a csatolóhüvely (120) és a nyíróelemes kapcsolószerkezet (111) szétkapcsolódik.
16. A 15. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy

a) a dugattyúnak (114) a csatlakozó összekapcsolt állapotában a tuskókkal (128) érintkező része kapcsolóvállnak (132) van kialakítva, amely a tuskókat (128) a dugattyú (114) ezen helyzetében kifelé nyomja;

b) a tüskök (128) visszaugrását a kapcsolóváll (132) fölött kialakított gyűrűs üreg (140) teszi lehetővé, amelybe a tüskök (128) visszahúzódnak, amikor a dugattyú (114) a csatlakozó össze- ··· • ·· ···

24 kapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el.
17. A 16. igénypont szerinti hidraulikusan oldható csatlakozó, azzal jellemezve, hogy

a) előfeszítő elemként minden egyes tuskó (128) mellett egy-egy rugó (134) van beépítve a henger (112) falába;

b) a hengert (112) és a dugattyút (114) összekapcsoló szerkezeti elemek nyírócsapok (144), amelyek eltörnek, ha a hengerben (112) a nyomás egy meghatározott értéket túllép.
19. Eljárás béléscső fúrólyukba való behelyezésére, azzal jellemezve, hogy az eljárás a következő lépéseket foglalja magában :

a) a béléscsövet (188) a rudazatba beépített, hidraulikusan oldható csatlakozó (10) hajtófejéhez (14) kapcsoljuk, amely hidraulikusan oldható csatlakozó (10) olyan nyíróelemes kapcsolószerkezettel (12) rendelkezik, amely hengert (18), a hengerben (18) elhelyezett dugattyút (20) és sugárirányban elmozduló tuskókat (15) tartalmaz, a dugattyú (20) egy meghatározott hidraulikus nyomás hatására a csatlakozó összekapcsolt állapotának megfelelő helyzetből a szétkapcsolt állapotnak megfelelő helyzetbe tolódik el, és a tuskók (15) visszahúzódása által megszűnik a hajtófej (14) és a nyíróelemes kapcsolószerkezet (12) kapcsolata;

b) a béléscsövet (188) a fúrólyukba való betolás közben a hidraulikusan oldható csatlakozóval (10) forgásban tartjuk;

c) miután a béléscső (188) a fúrólyukban a megfelelő helyre került, a hajtófejet (14) leválasztjuk a nyíróelemes kapcsolószerkezetről (12), mégpedig olymódon, hogy a rudazatban a nyomást ·· ··· *··· annyira megnöveljük, hogy a dugattyú (20) a ráható erő hatására a szétkapcsolási helyzetbe tolódik el, ezáltal a tuskók (15) visszaugranak, és a hajtófej (14) leválik.
20. A 19. igénypont szerinti eljárás béléscső fúrólyukba való behelyezésére, azzal jellemezve, hogy a hidraulikusan oldható csatlakozó (10) szétkapcsolása előtt, amikor a béléscső (188) már a helyére került, megtörténik a hidraulikusan oldható csatlakozóval (10) forgásban tartott béléscső (188) becementezése is.
21. A 19. igénypont szerinti eljárás béléscső fúrólyukba való behelyezésére, azzal jellemezve, hogy a hajtófej (14) lekapcsolódását a rudazatban fellépő, a dugattyú (20) elmozdulásával bekövetkező nyomáscsökkenés jelzi.
22. A 19. igénypont szerinti eljárás béléscső fúrólyukba való behelyezésére, azzal jellemezve, hogy a hidraulikusan oldható csatlakozó (10) szétkapcsolásakor a rudazaton keresztül egy záródugót (202) hajtunk le, amely felfekszik a dugattyúra (20), és lezárja annak központi furatát, miáltal a dugattyúra (20) erő megnövekszik, úgyhogy a dugattyú (20) elmozdításához kisebb hidraulikus nyomás is elegendő, mint a záródugó (202) alkalmazása nélkül.
23. A 22. igénypont szerinti eljárás béléscső fúrólyukba való behelyezésére, azzal jellemezve, hogy a záródugó (202) egy nyélre (209) szerelt zárógömbbel (208) van ellátva, a dugattyú (20) felső végén pedig egy kúpos ülék (33) van kiképezve, és a zárógömb (208) a kúpos liléken (33) fekszik fel.

A meghatalmazott: