HUT58864A - Fuel-injecting valve - Google Patents

Description

A találmány belsőégésű motorok üzemanyagbefecskendező szerkezete részére olyan üzemanyagbefecskendező szelepre vonatkozik, amelynek tengelyirányú üzemanyagbevezető csonkkal és az ezzel kapcsolatban álló olyan szeleptérrel kiképzett szelepháza van, amelyet a szelepüléssel körülvett szelepnyilás határol, továbbá, amelynek a szelepnyilás szabaddá tételére és elzárására a szelepüléshez tartozó szeleptűje, valamint a szeleptűt működtető • · · · olyan elektromágnese van, amelyhez központos, az üzemanyagbevezető csonkig nyúló üreges hengerként kiképzett mágnesmagű mágnesház, a mágnesmagot körülvevő mágnestekercs és a mágnesházban tengelyirányban vezetett eltolható, a mágnesmaggal homlokoldalon szemben lévő olyan mágnesanker tartozik, amely mereven össze van kötve a szeleptűvel. Ezen kívül az üzemanyagbefecskendező szelepnek a szeleptű részére olyan visszállító rugója van, amely egyfelől a mágnesankerre, másfelől pedig a mágnesmagban tengelyirányban eltolható beállítócső homlokoldalára támaszkodik, végül van olyan ütközője, amely a szeleptű nyitásirányű elmozdulását határolja.

Az ismert ilyen jellegű üzemanyagbefecskendező szelepeknél (lásd a 35 40 660 A 1 számú német szabadalmi leírást) a szeleptérben a szeleptű vezetése és a mágnesankerben a szeleptű befogása közötti részen a szeleptűn olyan gyűrűalakú ütközőváll van, amely a szelepházban az elmozdulás határolót jelentő azon ütközőgyűrűvel van kapcsolatban, amelynek a szabad keresztmetszete kisebb, mint az ütközőváll külső átmérője és amely a szelepteret átfedi. A szelepházban az ütközőgyűrű úgy van elhelyezve, hogy az ütközővállnak az ütköző gyűrűvel történő érintkezése esetén a mágnesmag és a mágnesanker egymás felé néző homlokoldalai között maradék légrés jön létre. A szeleptű részére hengeres nyomórugóként kiképzett visszaállító rugó a mágnesmag üreges hengereként kiképzett belsejébe van helyezve és a mágnesanker • · · homlokoldalában lévő vályúban van megtámasztva. A mágnesmagban a beállítócső nagyobb vagy kisebb mélységű becsavarásával lehet a visszaállító rugó előfeszítését a szeleptű elmozdulási útjától függetlenül változtatni és ezzel az üzemanyagbefecskendező szelep dinamikus átömlési mennyiségét beállítani.

A szeleptű mozgásának gyűrűalakű ütközőjének az a hátránya, hogy nem pontosan beállított szeleptű esetében az ütközőgyűrűnél a gyűrűalakú váll ütközőfelülete a gyűrűalaktól a sarlóalakig változik, ennek következtében a szelepelmozdulás nem felel meg a beállított szelep elmozdulásnak és ennek következtében a befecskendezett üzemanyag mennyiség változik. Annak érdekében, hogy ezt messzemenőleg elkerüljük, a szeleptűnek két, egymástól viszonylag nagy távolságban elhelyezkedő, nagy átmérőjű olyan vezetőszakasza van, amely a szeleptér belső fala mentén csúszik el. Azért, hogy a tengelyirányú üzemanyag átfolyás biztosított legyen, a vezetőszakaszok oldalt lapítottak. Ez a szerkezeti megoldás nem csak megnövelt előállítási munkát jelent, hanem a szeleptérben lévő szeleptű darabnál bizonyos minimális hosszúságot tételez fel, úgyhogy az üzemanyagbefecskendező szelepnél bizonyos tengelyirányú hosszúság alá a méretek nem csökkenthetők.

A felsorolt jellemzőkkel rendelkező találmány szerinti üzemanyagbefecskendező szelepnek az az előnye van, hogy a szeleptű beállító rugó részére a beállítási • · · · • · · i

t lehetőség megtartása mellett az elmozdulásnál a központi ütköztetést valósítja meg olyan középen lévő ütközési ponttal, amely a szelepház tengelyében van. A szeleptű ütközési felülete ilymódon mindig pontszerű, még nem pontosan beállított szeleptűnél is, úgyhogy a szeleptű nyitó mozgásánál nem következik be az elmozdulás megváltozása

Ilymódon a befecskendezett üzemanyag mennyiség messzemenően állandó. Mivel a szeleptű elmozdulása nagymértékben érzéketlen a szeleptű tengelyének az eltérésétől a szelepház tengelyéhez képest, a szeleptű sem igényel a szeleptérben további vezetést, hanem a mágnesanker és a szelepülés központosítása által biztosított vezetés elegendő. Az üzemanyagbefecskendező szelep előállításához szükséges ráfordítás ezzel jelentősen csökken.

Az igénypontokban szereplő megoldásokkal az ismertetett üzemanyagbefecskendező szelep előnyös továbbfejlesztése és tökéletesítése lehetséges.

Ha a találmány egyik előnyös kiviteli alakja szerint a mágnesankerben rögzített szeleptűt a szelepnyílással ellentétes végével átvezetjük a mágnesankeren úgy, hogy nyitó mozgásánál a homlokával közvetlenül a kereszttartónak ütközik, akkor elérhetjük, hogy az olyan lágy mágneses alkatrészek, mint a mágnesanker, nincsenek kitéve az ütköző következtében jelentkező mechanikus igénybevételeknek. Ezeknél az alkatrészeknél a felületek különleges kezelése elmaradhat. A szeleptűt ezzel szemben egyéb okoknál fogva minden esetre edzeni kell, ·· · .....

• ··· * · ! ! · * i- r .«········ ·«««·· ·· ·· *

- 5 úgy hogy ez az ütközésnél a mechanikus terhelésnek nehézség nélkül ellenáll.

A találmány szerinti üzemanyagbefecskendező szelep további technológiai egyszerűsítése azáltal érhető el, hogy a mágnesankerben a mágnesmag felé nyitott olyan központos zsákfurat van, amelynek a fenekén a szelepvégnek megfelelő szakaszt körülvévő visszaállító rugó támaszkodik olyképpen, hogy a réseit beállítócső a végénél a zsákfuratba nyúlik bele, továbbá azáltal, hogy a mágnesanker a zsákfurat nyitott végének a közelében lévő gyűrűalakú vezetőrésszel a beállítócsövön van vezetve tengelyirányban eltolhatóan. Ezzel a megoldással egyszerű módon a nélkül érhető el a mágnesanker vezetése, hogy a mágnesházban kiegészítőleg vezetőgyűrűt kellene elhelyezni.

A találmányt a további leírásban közelebbről ismertetjük a rajzokon bemutatott kiviteli példa alapján. A rajzok a következők:

1. ábra: Belsőégésű motor üzemanyagbefecskendező szerkezetéhez alkalmai üzemanyagbefecskendező szelep hosszmetszete;

2. ábra: az 1. ábra II.jelű metszetének nagyított ábrázolása;

3. ábra: a 2. ábra III - III jelű vonala mentén vett metszet.

I

- 6 Az 1. ábrán a belsőégésű motor üzemanyagbefecskendező szerkezete részére metszetben ábrázolt üzemanyagbefecskendező szelepnek a 11 felsőrészből, a 12 középső részből és a 13 alsó részből álló háromrészes 10 szelepháza van. A 14 szelepteret tartalmazó üreges hengerként kialakított 13 alsó rész és a tengelyirányú 15 üzemanyagbeeresztő csonkkal ellátott 11 felső rész a fazékszerűen kiképzett 12 középső részbe van beleillesztve és peremréssel van rögzítve. A 14 szelepteret a 13 alsó rész alsó vége közelében az a 16 szelepnyilás határolja, amelyet a 17 szelepülés zár körül. A 16 szelepnyilás szabaddá tételéhez és elzárásához a 17 szelepüléshez olyan 18 szeleptű tartozik, amelyet a 20 elektromágnes működtet. A 13 alsó rész homlokoldala és az edény alsó részénél nyulványszerűen kinyúló 12 középső rész közé van behelyezve a 19 betétgyűrű. A 11 felső rész a 21 peremmel fedi le a 12 középső részt és a központos üreges hengerként csapszerű kiképzésű 22 nyúlványával belenyulik a 12 középső rész belsejébe. Kifelé a 22 nyúlvány egy darabban folytatódik abban a csőszakaszban, amely a 15 üzemanyagbevezető csonkot képezi.

A 20 elektromágnes ismert módon tevődik össze egy olyan mágnesházból, amit itt közvetlenül a ferromágneses anyagból készített fazékszerű 12 középső rész képez, egy olyan központos mágnesmagból, amit itt az ugyancsak ferromágneses anyagból készített 11 felső

• · * • · · · • · « · · • « 4 · · · ·

- 7 rész 22 nyúlványa alkot, egy a 22 mágnesmagot körülvevő 23 mágnestekercsből és egy, a 12 középső rész fenékszakaszában vezetett, a 22 mágnesmaggal homlokoldalával szemben elhelyezkedő 24 mágnesankerből. A 23 mágnestekercs elektromos bevezetését 37 hivatkozási jel jelöli.

A 24 mágnesankerben központos 25 lépcsős furat van kiképezve. A furat 251 kisebb átmérőjű szakasza mereven körülfogja a 18 szeleptűt, amely viszont a kisebb átmérőjű szakasz végével keresztül nyúlik a furat 252 nagyobb átmérőjű szakaszán. A 251 és 252 furatszakaszok átmeneténél képződő 26 vállon támaszkodik az a nyomórugóként kiképzett 27 visszaállító rugó, amely a másik végével az üreges hengerszerű 11 felső rész belsejében lévő tengelyirányban eltolható 28 beállítócső gyűrűalakú homlokoldalához ér. A 28 beállítócső tengelyirányú eltolásával a 11 felső részben, ami például a 11 felső rész 30 belsőmenetes szakaszában a 28 beállító csövön lévő 29 külsőmenetes szakasz elforgatásával érhető el, a 27 visszaállító rugó előfeszítését lehet beállítani.

A 18 szeleptűnek, amely a gömbalakú 31 zárófelülettel érintkezik a 17 szelepüléssel és erről a 23 mágnestekercs gerjesztésével lehet felemelni, a nyitó elmozdulásának a határolására egy ütköző van a 11 felső rész üreges hengerszerű 22 nyúlványának belsejében rögzítve a 32 kereszthíd formájában. E célból a 28 ··♦· ·♦ « «

- 8 beállítócső a 27 visszaállító rugó felé eső végének szakaszán réseit és közrefogja ezzel a réseit szakaszával a 32 kereszthidat bizonyos játékkal mindkétoldalról, amint ez világosan a 3. ábrán látható. A 32 kereszthidon középen, azaz a szelepházban lévő 33 ütközési pont található, melyet a 32 kereszthídnak a 18 szeleptű felőli oldalán a 34 kidudorodás képez.

Ezen a 33 ütközési ponton ütközik a szeleptű elmozdulásakor a 18 szeleptű homlokoldali vége. A 24 mágnesanker, a 32 kereszthíd és a 18 szeleptű elhelyezése és kialakítása e mellett olyan, hogy a 32 kereszthidon a 33 ütközési pontnál a 18 szeleptű érintkezése esetén a 24 mágnesanker és a 22 mágnesmag egymás felé néző homlokoldala között az a 35 maradék légrés keletkezik, ami megnövelt léptékben a 2. ábrán látható. A 18 szeleptű legnagyobb elmozdulását a 2. ábrán a h szakasz jelöli. A 32 kereszthíd és a 28 beállítócső nem mágnesezhető anyagból készül.

A 32 kereszthíd központi 33 ütközési pontja következtében a 32 kereszthidon a szeleptű érintkezési felülete mindig pontszerű, akkor is, ha a 18 szeleptű nem pontosan helyezkedik el a 10 szelepház tengelyében. Ennek következtében a nem pontosan központos 18 szeleptű esetében is a szelep elmozdulása állandó. Az üzemanyagbefecskendező szelep minden nyitásánál ilymódon pontosan azonos üzemanyag mennyiség fecs···· »4 * ·

- 9 kendezése következik be.

Az üreges hengerszerű 24 mágnesankernek a végén sugárirányban befelé ugró gyűrűszerű olyan 36 vezetőszakasza van, amely a 24 mágnesankerrel egy darabból készül. Ezzel a 36 vezetőszakasszal a 24 mágnesanker közel játékmentesen csúszik a 28 beállítócsövön, aminek következtében a 24 mágnesanker a mágnesház, illetve a 12 középső rész fenékrészén kívül is pontosan vezetve van. A 18 szeleptű részére ezáltal a további vezetőrendszerek elmaradhatnak.

Claims (7)

1. Üzemanyagbefecskendező szelep belsőégésű motorok üzemanyagbefecskendező szerkezete részére olyan szelepházzal, amelynek tengelyirányú bevezető csonkja és az ezzel kapcsolatban álló olyan szeleptere van, amelyet a szelepüléssel körülvett szelepnyilás határol, a szelepnyilás szabaddá tételére és elzárására a szelepüléshez tartozó szeleptűvel, a szeleptűt működtető olyan elektromágnessel, amelynek központos, az üzemanyagbevezető csonkig nyúló üreges hengerként kiképzett mágnesmagű mágnesháza, a mágnesmagot körülvevő mágnestekercse és a mágnesházban tengelyirányban vezetett eltolható, a mágnesmag homlokoldalával szemben lévő olyan mágnesankerje van, amely mereven össze van kötve a szeleptűvel, a szeleptű részére olyan visszaállító rugóval, amely egyfelől a mágnesankerre, másfelől pedig a mágnesankerben tengelyirányban eltolható beállítócső homlokoldalára támaszkodik és a szeleptű nyitásirányú elmozdulását határoló ütközővel, azzal jellemezv e, hogy az elmozdulást határoló ütköző kereszthídként (32) középponti ütközési ponttal (33) rögzítetten van elhelyezve az üreges hengerszerű mágnesmag (22) belsejében, a beállítócső (28) a visszaállító rugójánál (27) lévő végső szakasza réseit hosszában és itt a kereszthídat (32) két oldalról bizonyos játékkal közrefogja.

• ···· *· • · · *· • ··« ·· • · ·· ····«· · >

• · · · « · ·»·· «· ·

2. Az 1. igénypont szerinti szelep, azzal jellemezve , hogy a mágnesankerben (24) rögzített szeleptű (18) a szelepnyílással (16) ellentétes végső szakaszával át van vezetve a mágnesankeron (24) és a homlokoldalával közvetlenül a kereszthídhoz (32) ütközik.

3. A 2. igénypont szerinti szelep, azzal jellemezve , hogy a mágnesanker (24), a kereszthíd (32) és az ehhez eső szeleptű végződés elhelyezése és kiképzése olyan, hogy a kereszthídon (32) az ütközési pontnál (33) a szeleptű (18) érintkezése esetén a mágnesanker (24) és a mágnesmag (22) egymás felé néző homlokoldala között maradék légrés (35) képződik.

4. A 2. vagy a 3. igénypont szerinti szelep, azzal jellemezve, hogy a kereszthíd (32) központi ütközési pontját (33) a kereszthidnak (32) a szeleptű (18) felé eső homlokfelületén lévő kidudorodás (34) képezi.

5. Az 1.-4. igénypontok bármelyike szerinti szeleptű, azzal jellemezve, hogy a mágnesankerben (24) a mágnesmag (22) felé nyitott olyan központos zsákfurat szakasz (252) van, amelynek a fenekén a szeleptű végső szakaszát körülvevő visszaállító rugó (27) támaszkodik, a beállítócső végével a zsákfurat szakaszába (252) nyitott végének a közelében lévő gyűrűalakú vezetőszakasszal (36) tengelyirányban eltolhatóan van vezetve a beállítócsövön (28).

• 444494 ·· · *· • ··· ·» • * ·* ··· 44*4·

6. Az 1.-5. igénypontok bármelyike szerinti szelep, azzal jellemezve, hogy a kereszthid (32) és a beállítócső (28) nem mágnesezhető anyagból van elkészítve.

7. Az 1.-6. igénypontok bármelyike szerinti szelep, azzal jellemezve, hogy az elektromágnes (20) mágnesháza a szelepház középső részéből (12) van kiképezve.