HUT57876A - Arrangement for remote controlling clutch at motor vehicles - Google Patents

Description

A találmány olyan elrendezésre vonatkozik, amely gépjármüvek tengelykapcsolójának távmüködtetéséhez alkalmas, és amely tengelykapcsoló pedálból, a tengelykapcsoló kiemelőkarját működtető munkahengerből, a munkahengert a müködtetőközeg forrással, illetve a környezettel összekötő szelepből áll.

A gépjármüveknél már régóta általános elterjedt megoldás az, hogy a tengelykapcsoló és a tengelykapcsoló pedál közötti kapcsolatot, amely kvázi távmüködtetésnek is tekinthető, valamilyen munkafolyadék /olaj, süritettlevegő, és ide kell érteni a vákumot is/ segítségével hozzák létre. A kisebb nyomatékátvitelü tengelykapcsolóknál, például a kisebb személygépkocsiknál a rendszer mindössze a tengelykapcsoló pedál által működtetett hidraulikus adóhengerből és a vele csővezetéken összekötött tengelykapcsoló működtető munkahengerből áll.

Nagyobb nyomatékátvitel esetén ezt a hidraulikus rendszert pneumatikus vagy vákumos szervórendszerrel egészítik ki. Ilyen hidropneumatikus rendszert mutat be például a HU-168.945 sz. szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a hidraulikus adóhengernél, vele párhuzamosan van elrendezve a süritettlevegővel működtetett szervó munkahenger.

Hasonló célt szolgál, de merőben más elven működik az US-4.766.985 sz. szabadalmi leírásból megismerhető megoldás. Ennél a tengelykapcsolót egy menetes orsó forgatásával egy elektrómotor végzi, az orsó és a tengelykapcsoló pedál közötti kapcsolatot egy bowden huzal biztosítja úgy, hogy összekapcsolásukban van elhelyezve az elektromotort vezérlő kapcsoló.

··· · ···· • ·· ··· · · · · ···· · ·· ···· ··

Bár mindkét megoldás távmüködtetésnek tekinthető abból a szempontból, hogy a tengelykapcsoló és a tengelykapcsoló pedál közötti kapcsolat egyrészt nem mechanikus, másrészt a tényleges működtetést segédenergia biztosítja, a távmüködtetés klasszikus követelményeit mégsem elégítik ki, mert a hatótávolságuk valójában a belső súrlódások, és a kiépítési problémák miatt nagyon korlátozott. Farmotoros autóbuszoknál, de főleg tolócsuklós autóbuszoknál a rendszer működése már nem elég finom.

Nem kifejezetten ennek a problémának a megoldására születtek és ezért a szükséghez képest bizonyos mértékkel túlmutatnak a célon a tengelykapcsoló működtetését automatizáló rendszerek. Ezeknek az a céljuk, hogy a tengelykapcsoló működtetéséhez szükséges pedálmunka alól mentesítsék a gépkocsivezetőt. Tekintettel arra, hogy a tengelykapcsoló zárásának sebességét a gépkocsivezető nem tudja befolyásolni, a szándékáról a motor fodulatszáma vagy a gázpedál állása alapján szereznek - jeladókkal - információt, és különböző mértékű fojtások egymás utáni bekapcsolásával lassítják a munkahengerből távozó süritettlevegő vagy beáramló környezeti levegő áramlását.

A HU-6588/88 asz-u közzétételi iratból három fojtási fokozattal rendelkező, a GB 1.543.386 lsz-u szabadalmi leírásból négy fojtási fokozattal rendelkező megoldás ismerhető meg. Mivel az egyes fojtási fokozatokat elektromágneses szelepek kapcsolják be, igy a fokozatok számától függően négy-öt elektromágneses szelepre is szükség lehet.

Ugyancsak a tengelykapcsoló automatikus működtetését szolgálják azok a megoldások, amelyeknél ezt a mechanikus sebességváltó fokozatváltásának automatizálása teszi szükségessé.

Ilyen megoldást mutat be például az US-4,295.551 lsz-u szabadalmi leírás· Itt a munkahengert egy töltő és egy ürítő szelep szolgálja ki. A vezérlés a tengelykapcsoló bemenő és kimenő fordulatszáma szinkronizálására törekszik, és a szelepeket váltakozva addig kapcsolja, amíg ez be nem következik.

A különböző automatizálási megoldások ismertetéséből látható, hogy ezek az egyszerű távmüködtetéshez nem szolgálhatnak mintául. Kialakításuk más vezérlési elveknek van alárendelve, ezért Összességében bonyolult, de ami még rosszabb, a gépkocsivezető pedálkezelését pontatlanul szimulálják, amely a tengelykapcsoló élettartamának csökkenését okozza.

A találmányunk célja tehát olyan tengelykapcsoló távmüködtetésére szolgáló elrendezés kialakítása, amely kifogástalanul biztosítja a tengelykapcsoló pedál mozgása és a tengelykapcsoló működtetése közötti tökéletes szinkronitást úgy, hogy a két szerelvény között a távolság bármekkora lehet, illetve bármilyen gépészeti akadály áthidalható legyen.

A találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy egyedül az elektromos jelek képesek a kívánt kapcsolatot bármilyen körülmények között biztosítani. Felismertük azt, hogy elmozdulással arányos elektromos jelekkel, és a töltő és ürítő szelep folyamatos impulzusszerű működtetésével végtelen finom követő szabályozás biztosítható.

A találmány tehát elrendezés tengelykapcsoló távmüködtetéséhez gépjármüveknél, amely tengelykapcsoló pedálból, a tengelykapcsoló kiemelőkarját működtető munkahengerből, a munkahengert a müködtetőközeg forrással, illetve a környezettel összekötő szelepből áll, és az jellemzi, hogy a szelepek önmagában ismert módon elektromágneses szelepek, a tengelykapcsoló pedálnál egy • / ·

I

elektromos pedál helyzet jeladó, a tengelykapcsolónál egy elektromos tengelykapcsoló helyzet jeladó van elhelyezve, a pedál helyzet jeladó és a tengelykapcsoló helyzet jeladó egy vezérlőegységben egy különbségképző egység egy-egy bemenetével van jelátviteli kapcsolatban, a szelepek elektromágnesei a vezérlőegységben egy-egy komparátor egység kimenetével vannak jelátviteli kapcsolatban, végül a komparátor egységek egy-egy bemenete a különbségképző egység bemenetével, egy-egy további bemenete egy olyan alapjelképző egység egy-egy bemenetével van jelátviteli kapcsolatban, amely alapjelkéző egység egy háromszögjel generátorból és egy szinteltoló fokozatból áll.

A találmány vonatkozik egy másik elrendezésre is, tengelykapcsoló távmüködtetéséhez gépjármüveknél, amely tengelykapcsoló pedálból, a tengelykapcsoló kiemelőkarját működtető munkahengerből, a munkahengert a müködtetőközeg forrással, illetve a környezettel összekötő szelepből áll és az jellemzi, hogy a szelep egy rugó ellenében elektromágnessel működtetett kétállásu háromutu váltószelep, ezen első szelep és a munkahenger közé egy második szelep van iktatva, amely elektromágneses működtetésű, normál kétállásu kétutu, nyitó-záró szelep, a tengelykapcsoló pedálnál egy elektromos pedál helyzet jeladó, a tengelykapcsolónál egy elektromos tengelykapcsoló helyzet jeladó van elhelyezve, a pedál helyzet jeladó és a tengelykapcsoló helyzet jeladó egy vezérlőegységben egy kulönbségképző egység egy-egy bemenetével van jelátviteli kapcsolatban, a szelepek elektromágnesei a vezérlőegységben egy-egy komparátor egység kimenetével vannak jelátviteli kapcsolatban, az első szelep elektromágnesével kapcsolatban álló komparátor egység egy nullkomparátor, amelynek bemenete a különbségképző egység egy bemenetével van jelátviteli kapcsolatban,a második szelep

elektromágnesével kapcsolatban álló komparátor egység egyik bemenete egy abszolútérték-képző egységen át a különbségképző egység bemenetével, a másik bemenete egy olyan alapjelképző egység bemenetével van összekapcsolva, amely alapjelképző egység egy háromszögjel generátorból és egy szinteltoló fokozatból áll.

A találmány szerinti elrendezés egyik előnyös kiviteli alakja az, ahol a különbségképző egység bemenete a pedál helyzet jeladó helyett egy önmagában ismert módon kialakított, sebességváltó-fokozatváltást vezérlő célszámitógéppel van jelátviteli kapcsolatban.

A találmány szerinti elrendezés másik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a különbségképző egységnek a pedál helyzet jeladóval vagy a célszámitógéppel jelátviteli kapcsolatban lévő bemenete össze van kötve egy gyorsüritő egység egyik bemenetével, a gyorsüritő egység másik bemenete az ürítést végző szelep, vagy a nyitó-záró funkciójú második szelep elektromágnesével kapcsolatban álló komparátor egység bemenetével van összekötve.

A találmány szerinti elrendezés harmadik előnyös kiviteli alakjánál a gyorsüritő egységnek egy további bemenete egy ismétlő egység bemenetével van összekötve, amely ismétlő egység egy astabil multivibrátor.

A találmány szerinti elrendezés negyedik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a tengelykapcsolónál egy elektromos kopás jeladó van elhelyezve, amely jelátviteli kapcsolatban van a vezérlő egységben egy kopásértékelő egység bemenetével, a kopásértékelő egységnek további bemenetel jelátviteli kapcsolatban vannak egy illesztőfokozat bemenetéivel, az illesztőfokozat egy-egy további bemenete jelátviteli kapcsolatban van a tengelykapcsoló helyzet

jeladóval, illetve a különbségképző egység bemenetével, és az illesztőfokozatban a tengelykapcsoló helyzet jeladó jelét és a kopásértékelő egység egyik bemenetének jelét fogadó bemenetek között összegző kapcsolat van, vagy az illesztőfokozat referenciapontja és a kopásértékelő egység egyik bemenetének jelét fogadó bemenet között különbségképző kapcsolat van.

A találmány szerinti elrendezés ötödik előnyös kiviteli alakjánál a kopásértékelő egység egy bemenete jelátviteli kapcsolatban van a vezérlőegységben egy kopás kijelző egység bemenetével a kopás kijelző egység kimenete pedig jelátviteli kapcsolatban van egy elektromos kopásjelzővel, előnyösen egy elektromos izzóval.

A találmány szerinti elrendezés hatodik előnyös kiviteli alakjára az a jellemző, hogy a tengelykapcsoló helyzet jeladó és a kopás jeladó egyetlen egységként van kialakítva.

A találmány szerinti elrendezés hetedik alakjánál a munkahenger dugattyújának a dugattyúrúdján egy eltólható rugózó hüvely van, a dugattyúrúd és a rugózó hüvely közötti súrlódóerő kisebb, mint a kiemelőkarról a dugattyúrúdra ható erő, a rugózó hüvelyen és a munkahengeren egy-egy ütközőfelület van kialakítva, amelyek között a lökethossz akkora, amekkora a dugattyúnak az elmozdulása a tengelykapcsoló zárt és oldott állapota között, és a rugózó hüvely kényszerképcsolatban van egy permanens mágnessel, amely előtt el van helyezve a tengelykapcsoló helyzet jeladó.

Végül a találmány szerinti elrendezés előnyös kiviteli alakja az is, ahol a munkahenger dugattyúrúdján egy permanens mágnes van elhelyezve, és a kopás jeladó úgy van a dugattyúrúd mágnes^ környezetébe építve, hogy a permanens fa tengelykapcsoló megengedett kopása határán van a kopás jeladó előtt, és a kopás jeladó működtetett kapcsolatban van egy kopásjelzővel.

A találmány részletesebben egy kiviteli példa és változatai segítségével a mellékelt rajzok alapján ismerhető meg, ahol az

1. ábra a találmány szerinti tengelykapcsoló távmüködtető elrendezés beépítésének vázlatát, a

2, ábra a blokksémáját, a

3. -13. ábra a vezérlőegység részegységeinek kapcsolási váz- latát, a

14.-19. ábra az elrendezés változatainak blokksémáját,

20. ábra a találmány szerinti másik elrendezés legegyszerűbb változatának beépítési vázlatát, a

21, ábra a blokksémáját, a

22-25, ábra az ehhez szükséges újabb részegységek kapcsolási vázlatát, a

26,-31. ábra az elrendezés változatainak blokksémáját, a

32, ábra a találmány szerinti munkahengert mutatjazbe.

A találmány szerinti elrendezés most bemutatandó és ténylegesen megvalósított kivitelét egy farmatoros autóbuszhoz alakítottuk ki. Az 1, ábrán látható 1 motor lendkerekére egy hagyományos membránrugós, 3 súrlódótárcsával működő 2 tengelykapcsoló van építve. A 2 tengelykapcsoló oldását-zárását a 4 kinyomócsapágyon és az 5 kiemelőkaron keresztül a pneumatikus 6 munkahenger végzi.

A 6 munkahenger a 7 elágazó csővezetéken és egy 8 szelepen át müködtetőközeg forrásként az autóbusz süritettlevegő-rendszerével, a 9 szelepen át a környezettel van összekötve. A 8 és 9 szelep egy-egy normál kétállásu kétutú /tehát nyitózáró/ elektromágneses szelep, A 8 szelep elektromágnese egy 22 vezetékkel egy 19 teljesitményerősitőn át egy 11 vezérlőegység 29 kimenetére, a 9 szelep elektromágnese egy 21 vezetékkel egy 18 teljesitményerősitőn át a 28 kimenetére van kötve.

A 6 munkahenger dugattyúrúdjánál egy 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó, és egy 18 kopás jeladó van elhelyezve. A 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó egy analóg Hali-elemes jeladó. A 14 kopás jeladót csak a funkciója miatt nevezzük igy, valójában egy egyszerű digitális Hali-elemes jeladó, amely úgy van elhelyezve, hogy a 2 tengelykapcsoló teljes zárását jelezze.

A 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó egy 15 vezetéken át a 11 vezérlőegység 26 bemenetére, a 14 kopás jeladó a 27 bemenetére van rákötve.

A kialakításnál éppúgy a gépkocsivezető rendelkezésére áll a 10 tengelykapcsoló pedál, mint a hagyományos tengelykapcsolóknál, azzal a különbséggel, hogy most a 10 tengelykapcsoló pedál mellé egy 12 pedál helyzet jeladó van építve, amely szintén egy analóg Hali-elemes jeladó. A 12 pedál helyzet jeladó agy 17 vezetéken át a 11 vezérlőegység 25 bemenetére van kötve.

Végül a 11 vezérlőegység 30 kimenetére egy 20 teljesítményerősítőn és egy 23 vezetéken át egy 24 kopásjelző van kötve, amely jelen esetben egy jelzőlámpa,

A 11 vezérlőegység belső felépítését a jobb érthetőség kedvéért a 2.ábrán látható blokkséma szerint részegységekre különítettük el. így a 11 vezérlőegység 31 és a 32 illesztőfokozatból, a 33 kopásértékelő egységből, a 34 különbségképző egységből.

Ιο a 36 és 37 komparátor egységből, a 38 kopás jelző egységből, az 52 gyorsüritő egységből és az 53 ismétlő egységből áll.

A 31 illesztőfokozat 25 bemenetére, amely jelen esetben megegyezik a 11 vezérlőegység 25 bemenetével, a 12 pedál helyzet jeladó van kötve, mig a 39 bemenete a 34 különbségképző egység 39 bemenetéhez csatlakozik.

A 32 illesztőfokozat 26 bemenete, amely megegyezik a 11 vezérlőegység 26 bemenetével, fogadja a 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó jelét, a 44, 45, 46 bemenete a 33 kopásértékelő egység 44, 45, 46 bemenetével, a 40 bemenete a 34 különbségképző egység 40 bemenetével van összekötve.

A 34 különbségképző egységnek a már említett 39 és 40 bemenetén kívül egy 41 bemenete is van, amely a 36 és 37 komparátor egység egy-egy 41 bemenetére van rákötve.

A 36 komparátor egységnek van egy további, 42 bemenete, amely a 35 alapjelképző egység 42 bemenetével van összekötve, és a 28 kimenete, amely a 11 vezérlőegység 28 kimenetét alkotva a 18 teljesítményerősítőn át a 9 szelep elektromágnesével van összekötve.

A 37 komparátor egység egy további 43 bemenete a 35 alapjelképző egység 43 bemenetére csatlakozik, mig a 29 kimenete a 11 vezérlőegység 29 kimenetét alkotja és igy a 19 teljesítményerősítőn át a szelep elektromágnesével van összekötve.

A 33 kopásértékelő egység a már említett 44, 45, 46 bemenetén kivül egy 27 bemenettel rendelkezik, amely lényegében megegyezik • · «

- 11 a 11 vezérlőegység 27 bemenetével, és igy a 14 kopás jeladóval van összekötve, továbbá egy 47 bemenettel, amely a 38 kopás kijelző egységre csatlakozik. A 38 kopás kijelző egységnek egy 30 kimenete van, amely a 11 vezérlőegység 30 kimenetét alkotja és a 20 teljesítményerősítőn át a 24 kopásjelzővel van összekötve.

Végül a 31 illesztőfokozat 39 bemenete össze van kötve az 52 gyorsüritő egység 39 bemenetével, míg az 52 gyorsüritő egység 71 bemenete a 37 komparátor egység 41 bemenetére van rákötve. Az 52 gyorsüritő egységnek van egy további 54 bemenete is, amelyre az 55 ismétlő egység 54 bemenete csatlakozik.

A 11 vezérlőegységnek az ismertetett részegységekre különitése - mint az elnevezésükből is látható - funkcionálisan is ésszerű, a működése is jobban érzékelhető igy, A valóságban azonban a bonyolultabb mikroelektronikai elemekkel felépített vezérlőegységben az alegységek igy nem ismerhetők fel, hiszen egy-egy elem több részegység azonos műveletét is elvégezheti.

A részegységek részletesebben a 3,-13. ábrák alapján ismerhetők meg. A megértéshez figyelembe kell venni azt az előbb említett tényt, hogy a felépités több olyan mikroelektronikai elemet is tartalmaz, amelyekben több azonos műveleti egység van egy tokban. így több, általunk önkényesen elhatárolt részegységben is előfordulnak egy-egy műveleti egységükkel.

A kapcsolatok kialakításánál a 11 vezérlőegységet - a nemzetközileg ismert /MOTORLA, LINEAR AND INTERFACE INTEGRATED CIRCUITS FAIRCHILD CMOS DATA/ jelöléseket alkalmazva - egy IC1/1 - IC1/3 műveleti egységeket tartalmazó IC1 műveleti erősítőből /LM 124/, egy IC2/1 - IC2/4 műveleti egységeket tartalmazó IC2 műveleti erősítőből /LM 124,/, ''eg\/ IC3/2 műveleti egységeket tartalmazó IC3 műveleti erősitőből /LM 124/, egy IC4/1 - IC4/3 műveleti egységeket tartalmazó IC4 műveleti erősítőből /LM 324/, egy IC5 műveleti erősitőből /LM 124/ egy IC6/1 - IC6/2 műveleti egységeket tartalmazó IC6 műveleti erősitőből /LM 124/, egy IC7

negátor egységből /CD4o49/, egy IC8 £S kapuból /CD4o81/, egy

Ki analóg kapcsolóból /CD4o66/, továbbá R1-R45 ellenállásokból, P1-P6 potméterekből, C1-C5 kondenzátorokból, 01-04 diódákból és T1-T2 tranzisztorokból építettük fel.

Itt említjük meg, hogy mivel a 18, 19, 20 teljesítményerősítők felépítése a találmányunk megvalósítása szempontjából közömbös, ugyanakkor szakember számára rutinfeladatot jelent, igy ezeket nem ismertetjük.

A 3, ábrán látható 31 illesztőfokozat aktiv eleme az IC1/1 műveleti egység. Az IC1/1 műveleti egység egyik bemenete egyrészt egy R5 ellenálláson át a földpontra, másrészt egy R3 ellenálláson át a 31 illesztőfokozat 25 bemenetére, és ezzel párhuzamosan egy RÍ ellenálláson át ugyancsak a földpontra van kötve. Az IC1/1 műveleti egység másik bemenete egyrészt egy R2 ellenálláson át egy. a tápfeszültség és a földpont közé kötött Pl potméterre, másrészt egy R4 ellenálláson át egy, a kimeneti és egy R5 ellenálláson át a földpont közé kötött P2 potméterre van kötve. Az IC1/1 műveleti egység kimenete össze van kötve a 31 illesztőfokozat 39 bementével is.

A 32 illesztőfokozatnak, amely a 4, ábrán látható, az aktiv eleme az IC1/2 műveleti egység. Az IC1/2 műveleti egység egyik bemenete egyrészt egy Rll ellenálláson át a földpontra van kötve, í másrészt egy R9 ellenálláson át egy csomóponthoz csatlakozik, amely a 32 illesztőfokozat 26 és 44 bemenetével, valamint egy R7 ellenálláson át a földponttal van összekötve. Az IC1/2 műveleti egység másik bemenete egyrészt a 32 illetőfokozat 46 bemenetével, másrészt egy R8 ellenálláson át a 32 illesztőfokozat 45 bemenetével és vele párhuzamosan egy, a tápfeszültség és a földpont közé kötött P3 potméterrel, harmadrészt egy RIO ellenálláson át egy, a kimenete és egy R12 ellenálláson át a földpont • «

- 13 közé kötött P4 potméterrel van összekötve. Végül az IC1/2 műveleti egység kimenete össze van kötve a 32 illesztőfokozat 40 kimenetével is.

Az 5. ábrán látható 33 kopásértékelő egységet egy IC4/1 műveleti egységre épített különbségképző áramkör és egy IC4/2 műveleti egységre épített tartóáramkör alkotja.

Az IC4/1 műveleti egység egyik bemenete egyrészt egy R29 ellenálláson át a földpontra, másrészt egy R32 ellenálláson át a 33 kopásértékelő egység 44 bementére van kötve.

Az IC4/1 műveleti egység másik bemenete egyrészt egy R31 ellenálláson át a 33 kopásértékelő egység 45 bemenetével, másrészt egy R30 ellenálláson át a kimenetével van összekötve. Az IC4/1 műveleti egység kimenete az előbbi kapcsolaton kívül össze van kötve egyrészt a 33 kopásértékelő egység 47 bemenetével, másrészt egy Ki analóg kapcsolón keresztül az IC4/2 műveleti egység egyik bemenetével és ezzel párhuzamosan egy C2 kondenzátoron át a földponttal.

A Ki analóg kapcsoló működtető jelbemenete a 33 kopásértékelő egység 27 bemenetével van összekötve.

Az IC4/2 műveleti egység előbb nem említett másik bemenete össze van kötve a kimenetével, ez pedig egy R33 ellenálláson át a 33 kopásértékelő egység 46 bemenetével.

A 34 különbségképző egység aktív eleme a 6. ábrán látható módon az IC1/3 műveleti egység, amelynek egyik bemenete egyrészt egy R14 ellenálláson át a 34 különbségképző egység 40 bemenetével, másrészt egy R16 ellenálláson át a saját kimenetével, ez pedig

- 14 a 34 különbségképző egység 41 bemenetével van összekötve. Az IC1/3 műveleti egység másik bemenete egyrészt egy R13 ellenálláson át a 34 különbségképző egység 39 bemer© tével, másrészt egy R15 ellenálláson át a földponttal van összekötve.

A 7. ábrán látható 35 alapjelkéző egység két alegységre, egy 35a háromszögjel generátorra, és egy 35b szinteltoló fokozatra tagolható. Mivel a 35 alapjelképző egység kapcsolási felépítés szempontjából egységes, az előbbi funkcionális tagolás ellenére egységes formában ismertetjük.

A 35 alapjelképző egység 42 bemenetét az IC2/4 műveleti egység kimenete alkotja. Az IC2/4 műveleti egység egyik bemenete közvetlenül a földponttal van összekötve, a másik bemenete egyrészt egy R24 ellenálláson át a kimenetével,másrészt a sorbakötött R23, R21, R22 ellenálláson át egy, a tápfeszültség és a földpont közé kötött P5 potméterre van kötve.

A 35 alapjelképző egység 43 bemenetét egy IC2/3 műveleti egység kimenete alkotja, amely össze van kötve az R21 és R23 ellenállás közös pontjával is. Az IC2/3 műveleti egység egyik bemenete közvetlenül a földpontra, a másik bemenete egyrészt egy R20 ellenálláson át egy IC2/2 műveleti egység kimenetére, másrészt az R21 és R22 ellenállás közös pontjára van rákötve.

Az IC2/2 műveleti egység egyik bemenete közvetlenül a földpontra van kötve, a másik bemenete egyrészt egy R19 ellenálláson át egy IC2/1 műveleti egység kimenetével, másrészt egy Cl kondenzátoron át a saját kimenetével van összekötve. Az IC2/1 műveleti egység egyik bemenete közvetlenül a földpontra a másik bemenete egyrészt egy R18 ellenálláson át a saját kimenetével, másrészt • « · ·

- 15 egy R17 ellenálláson át az IC2/2 műveleti egység kimenetével van összekötve.

A 8. illetve 9. ábrán látható 36 illetve 37 komparátor egység felépítését tekintve megegyezik egymással. A 36 koparátor egység aktív eleme az IC 3/1 műveleti egység, amelynek egyik bemenete egy R25 ellenálláson át a 36 komparátor egység 42 bemenetével, a másik bemenete egy R26 ellenálláson át a 36 komparátor egység 41 bemenetével, a kimenete a 36 komparátor egység 28kimenetével van összekötve. A 37 komparátor egység aktív eleme az IC3/2 műveleti egység, amelynek egyik bemenete egy R27 ellenálláson át a 37 komparátor egység 41 bemenetével, a másik bemenete egy R28 ellenálláson át a 37 komparátor egység 43 bemenetével, a kimenete a 37 komparátor egység 29 kimenetével van összekötve.

A 38 kopás kijelző egység aktív eleme a 10. ábrán láthatóan egy IC4/3 műveleti egység, amelynek egyik bemenete a 38 kopás kijelző egység 47 bementével, a másik bemenete egy, a tápfeszültség és a földpont közé kötött P6 potméterre, a kimenete a 38 kopás kijelző egység 30 kimenetére van kötve.

sy

A 12. ábrán bemutatott/gyorsüritő egység 39 bemenete egy IC6/1 műveleti egység egyik bemenetével van összekötve. Az IC6/1 műveleti egység másik bemenete egy R36 ellenálláson át a tápfeszültségre, egy R37 ellenálláson át a földpontra van kötve.

Az IC6/1 műveleti egység kimenete egyrés zt egy Dl diódán át a földpontra, másrészt egy R38 ellenálláson és egy IC7 negátor egységen át egy IC8 ES kapu egyik bemenetére, harmadrészt az

IC8 ÉS kapu másik bemenetére, negyedrészt egy D2 diódán át az R38 ellenállás és az IC7 negátor egység közös pontjára van kötve

Az R38 ellenállás és az IC7 negátor egység közös pontja egyrészt egy C4 kondenzátoron át a földpontra van kötve, másrészt ez alkotja az 52 gyorsüritő egység 54 bemenetét.

Az IC8 ÉS kapu kimenete egy R39 ellenálláson és egy D3 diódán át egy Ti tranzisztor bázisával van összekötve. A TI tranzisztor bázisa egy R40 ellenálláson át, az emittere közvetlenül a földpontra van kötve, mig a kollektora alkotja az 52 gyorsüritő egység 71 bemenetét.

Végül az 53 ismétlő egység egyik aktiv eleme az IC6/2 műveleti egység, a másik pedig a T2 tranzisztor.

Az IC6/2 műveleti egység egyik bemenete egy C5 kondenzátoron át a földponttal, egy R45 ellenálláson át a kimenetével van összekötve. A másik bemenet egy R41 ellenálláson át a földponttal, és egy egymással párhuzamosan kötött, R42, R43 ellenálláson és D4 diódán át ugyancsak a kimenetével van összekötve.

Az IC6/2 műveleti egység kimenete egy R44 ellenálláson át a T2 tranzisztor bázisára van kötve. A T2 tranzisztor emittere a földpontra van kötve, mig a kollektora alkotja az 53 ismétlő egység 54 kimenetét.

A találmány szerinti elektropneumatikus tengelykapcsoló működtető berendezés a tengelykapcsoló oldását-zárását a következőképpen hajtja végre.

A kiindulási állapotnak az tekintendő, amikor a 10 tengelykapcsoló pedál alaphelyzetben van, a 2 tengelykapcsoló zárt állapotban van és a 3 súrlódótárcsa és a vele érintkező alkatrészek újak, azaz semmiféle kopás nincs rajtuk. Ekkor a 12 pedál helyzet jeladó által a 31 illesztőfokozat 39 bemenetén indukált jelnek és a 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó által a 32 illesztőfokozat 40 bementén indukált jelnek a jelszintje azonos.

Ugyanekkor a 33 kopásértékelő egység kűlönbségképző áramköre a 32 illesztőfokozatról a 44, 45 bemeneteken érkező jelek jelszintjét egyenlőnek értékeli, azaz a kűlönbségképző áramkör végén a kimenő jelszint értéke nulla. Mint a 4. és 5. ábrából könnyen megállapítható, ezt a helyzetet a P3 potméterrel lehet összehangolni. Mivel a 2 tengelykapcsoló zárt állapotában a 14 kopás jeladó jelet ad ki, a 33 kopásértékelő egység 27 bemenetén megjelenő jel hatására a Ki analóg kapcsoló nulla jelszintet ad a tartóáramkörre, és igy a 33 kopásértékelő egység 46 bementének a jelszintje is nulla lesz.

Mivel a 31 illesztőfokozat 39 bemenetének a jelszitje és a 32 illesztőfokozat 40 bemenetének a jelszintje egyenlő, a 34 különbségképző egység 41 bemenetén a jelszint ugyancsak nulla.

így a 11 vezérlőegység a 28 és 29 kimenetén nem ad ki jelet, tehát a 8 és 9 szelep zárt állapotban van.

Amikor a gépkocsivezető a 10 tengelykapcsoló pedált lenyomja, a 12 pedál helyzet jeladó jelének hatására a 31 illesztőfokozat 39 bemenetén a 10 tengelykapcsoló pedál állásával arányos magasabb jelszint fog megjelenni. Mivel ekkor még a 2 tengelykapcsoló zárt állapotban van, a 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó jelével indukált jelszint a 32 illesztőfokozat 40 bemenetén az alaphelyzetnek megfelelő alacsony értékű, a 34 különbségképző egység a 39 és 40 bemenetére érkező jelekből egy előjelhelyes különbségjelet képez, amely a 41 bemenetéről a 36 komparátor egység 41 bemenetére és a 37 komparátor egység 41 bemenetére kerül.

18Α 35 alapjelképző egység a 35a háromszögjel generátorban egy szimmetrikus háromszögjelet állít elő, amelyet a 35 b szinteltoló egység egyrészt megemel, és a 42 bemeneten át a 36 komparátor egységbe juttat, másrészt levisz, és a 43 bemenetén át a 37 komparátor egységbe juttat.

A 10 tengelykapcsoló pedál lenyomásával tehát a következő folyamat játszódik le.

Ha a lo tengelykapcsoló pedált a gépkocsivezető lassan nyomja le, a 34 különbségképző egység kis pozitív különbségjelet ad ki, ami kisebb, mint a 36 komparátor egység 42 bemenetére jutó pozitív háromszögjel, így a 36 komparátor egység 28 kimenetén a háromszögjel frekvenciájával egyenlő frekvenciájú négyszögjel jön létre, amelynek az impulzus kitöltési tényezőjű a különbségjel nagyságától függ. Ennek a négyszögjelnek a hatására a 9 szelep periodikusan nyitni-zárni fog, és a nyitás-zárás aránya az impulzus kitöltési tényezőtől függ. Minél alacsonyabb a különbségjel,annál rövidebb lesz a nyitás időtartama és hoss?:abb a zárás időtartama, és ahogy növekszik a különbséggel, növekszik a nyitás időtartama és csökken a zárás időtartama.

A 34 különbségképző egység 41 bemenetén megjelenő pozitív különbségjel természetesen eljut a 37 komparátor egység 41 bemenetére is, de mivel a 43 bemenetére negatív háromszögjel érkezik, igy itt jelképzés nem indul el.

Ahogy a 9 szelep periódusosán nyit-zár, süritettlevegőt enged a 6 munkahengerbe, amely megkezdi a 2 tengelykapcsoló oldását. Ezzel egyidejűleg növekedni fog a 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó által a 32 illesztőfokozat 40 bemenetén indukált jel jelszintje is. így a 34 különbségképző egység 41 bemenetén olyan különbségjel jelenik meg, amely a 10 tengelykapcsoló pedál és a 6 munkahenger mozgásának különbségét fejzi ki. Ha a 10 tengelykapcsoló pedál mozgása leáll, a 6 munkahenger • ·

- 19 utoléri a 10 tengelykapcsoló pedált, igy a különbségjel meg is szűnik, és a 9 szelep teljesen lezár. A 2 tengelykapcsoló oldása hűen követi tehát a 10 tengelykapcsoló pedált.

Ha a gépkocsivezető gyorsan nyomja le a lo tengelykapcsoló pedált, a 34 különbségképző egység 41 bemenetén olyan nagy pozitív különbségjel képződik, amely nagyobb mint a 36 komparátor egység 42 bemenetére vitt pozitív háromszögjel. így a 36 komparátor egység 28 kimenetén magas szintű folyamatos jel fog megjelenni, amely a 9 szelepet teljesen kinyitja, és mindaddig nyitva tartja, amíg a tengelykapcsoló oldásával a 32 illesztőfokozat 40 bemenetén lévő jelszint a 31 illesztő-fokozat 39 bemenetén lévő jelszintet utói nem éri annyira, hogy a 34 kűlönbségképzö egység különbségjele nem esik^ozitiv háromszögjel csúcsainak szintje alá. Amikor ez megtörténik, a 9 szelep működtetése ismét periodikussá válik.

A 10 tengelykapcsoló pedál felengedésekor a 37 komparátor egység 29 kimenetén hasonló módon ébred az a jel, amely most a 8 szelepet fogja működtetni. A 8 szelep tehát 10 tengelykapcsoló pedál felengedésével összhangban fogja a sűrített levegőt a 6 munkahengerből kiengedni, azaz a 2 tengelykapcsolót zárni.

Látható tehát, hogy a 2 tengelykapcsoló gyorsan is működtethető, de a megkívánt helyzetet egy kis határon belül mindig lassan és folyamatosan lassuló mozgással közelíti meg. Ez nagyon finom működtetést tesz lehetővé, aminek különösen a 2 tengelykapcsoló •'csúcstatásakor van jelentősége.

Amikor a 2 tengelykapcsoló zárt állapotban van, fontos hogy a munkahenger teljesen le legyen ürítve, mert az esetleg • · ·

2ο -

megmaradó kis nyomás a 4 kinyomócsapágyat továbbra is terhelné. Bár ez az erő kicsi, tartós hatása esetén mégis elegendő ahhoz, hogy a 4 kinyomócsapágy felmelegedjen és idő előtt tönkre menjen. Ez egyébként normál működés közben is bekövetkezhet. Amikor a 6 munkahenger dugattyúja az alaphelyzethez közeledik, a 8 szelep egyre kisebb impulzusokkal üríti a 6 munkahengert. Ugyanekkor a 2 tengelykapcsoló rugóereje is csökken a záráshoz közeledve, igy a 6 munkahenger dugattyúja lassan közelit az alaphelyzethez. A zárási folyamatnak ez a lelassulása is feleslegesen terheli a 4 kinyomócsapágyat.

Amikor a 2 tengelykapcsoló zárása során a 10 tengelykapcsoló pedál felengedésével a 31 illesztőfokozat 39 bemenetén lévő jel jelszintje az 52 gyorsüritő egység IC6/1 műveleti egységének az R36, R37 ellenállásokkal beállított jelszintje alá csökken, az 52 gyorsűritő egység a 37 komparátor egység 41 bemenetét negatív feszültségre kapcsolja. Ezt a 37 komparátor egység a 35 alapjelképző egység jelénél nagyobb jelként értékeli, és a 29 kimenetén a 8 szelep teljes nyitását előidéző jelet ad ki. Az 52 gyorsüritő egység C2 kondenzátora úgy van megválasztva, hogy ez az állapot 5 mp-ig tartson. Ezután az 52 gyorsító egység a 37 komparátor egység 41 bemenete és a negatív feszültségszint közötti kapcsolatot megszakítja, és a 2 tengelykapcsoló újra oldható.

Előfordulhat az, hogy a használat következtében csökken a 9 szelep tömítettsége, és igy zért állapotában is szivároghat levegő a 6 munkahengerbe. Ez szintén a 4 kinyomócsapágy felesleges terhelését és élettartamának csökkenését okozhatja. Ezért az 53 ismétlő egység, amely lényegében egy astabil multivibrátor, az 54 bemenetén át úgy avatkozik be az 52 gyorsüritő egységbe, hogy az néhány milisecundumon át újra kinyitja a 8 szelepet. A C2 kondenzátor úgy van megválasztva, hogy ez a beavatkozás percenként ismétlődjön.

• · « ·

- 21 így a 8 szelep percenként néhány milisecundumig nyitva van, és a 6 munkahenger a környezettel össze van kötve. Ez elegendő ahhoz, hogy a 6 munkahenger a 9 szelep esetleges tömítési problémája ellenére alaphelyzetben maradjon.

Mivel ezek a műveletek gyorsan zajlanak le, a gépkocsivezető semmit nem érzékel.

Az 1. ábrából jól látható, hogy ahogy a 3 súrlódótárcsa és a vele érintkező alkatrészek kopnak, a 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó jelszi'tje egyre alacsonyabb lesz akkor, amikor a 2 tengelykapcsoló teljes záródását a 14 kopás jeladó jelzi. Ennek következtében a 33 kopásértékelő egység különbségképző áramköre a kopásnak megfelelő nagyságú jelet fog előállítani. Ez a 46 bemeneteken át a 32 illesztő· fokozatba jut, amelynek a kimenő jelszintjét megemeli. így a 4o bemeneten mindig olyan jelszint lesz, amely a kopás mértékétől függetlenül mindig szinkronban lesz a lo tengelykapcsoló pedál 12 pedál helyzet jeladója által a 31 illesztőfokozat 39 bemenetén indukált jelszinttel. Másszóval tehát a 10 tengelykapcsoló pedál alaphelyzetéhez mindig a 2 tengelykapcsoló zárt állapota, a teljes lenyomásához pedig a 2 tengelykapcsoló teljesen oldott állapota fog tartozni függetlenül attól, hogy a kopás miatt a 6 munkahenger dugattyúja honnan fog indulni.

A 33 kopásértékelő egység egy kopással arányos jelet fog kiadni a 47 bemenetén is. Ha ez a kopásé megengedett mértékét kifejező jelszintet eléri, a 38 kopás kijelző egység a 30 kimenetén át működésbe hozza a 24 kopásjelzőt. Ebből a gépkocsivezető megtudja azt, hogy a 3 súrlódótárcsát a kopása miatt ki kell cserélni.

A 4. ábrából látható, hogy a 33 kopásértékelő egység 46 bemenetén kiadott jel a 32 illesztőfokozatban a referenciapont jelszintjének csökkentésével éri el a 32 illesztőfokozat kimenő jelszintjének a növelését. A különbségképző kapcsolat helyett a feladat úgy is • 4 • · • · · • · · · ·♦» · «

- 22 megoldható, hogy a 46 bemeneten lévő jel a 32 illesztőfokozat 25 bemenetén lévő jel jelszintjét emeli meg, azaz a két bemenet között összegző kapcsolat is kialakítható.

A most ismertetett részegységek felhasználásával egyszerűbb vezérlőegységek és igy egyszerűbb tengelykapcsoló működtető berendezések is felépíthetők. Ezek természetesen kevesebb feladatot látnak el.

A legegyszerűbb változat, amelynek a blokksémája a 12. ábrán látható, csak a tényleges tengelykapcsoló működtetésére alkalmas, a kopás hatását nem tudja figyelembe venni, és nem is jelzi azt.

A 11 vezérlőegység a 31 és 32 illesztőfokozatból, a 34 különbségképző egységből a 35 alapjelképző egységből, és a 36 és 37 komparátor egységből áll. Az elrendezésből és a részegységek bemenetelnek az előbbivel azonos jelölése alapján különösebb magyarázat nélkül is jól érzékelhető, hogy 2 tengelykapcsoló működtetése az előbbivel azonos módon megy végbe.

Ez a változat tehát a találmány alapváltozata.

Az alapváltozat a 15.-18. ábrán látható módon kiegészíthető egyrészt a kopás figyelembevételéhez szükséps elemekkel, igy a 14 kopásjeladóval és a 33 kopásértékelő egységgel, illetve a 2 tengelykapcsoló biztonságos záródását és zárt állapotban tartását szolgáló 52 gyorsüritő egységgel és 53 ismétlő egységgel. Ezeknek a változatoknak a megértéséhez sem kell különönöse'ob magyarázat.

Egy más alkalmazási lehetőséget biztosit a 19, ábrán látható blokksémával illusztrált berendezés.

Ismeretes, hogy az utóbbi években nagyon felerősödött a mechanikus sebességváltók fokozatváltásának automatizálására irányuló törekvés. Ehhez azonban a tengelykapcsoló működtetését is automatizálni kell, ami azt jelenti, hogy a tengelykapcsoló oldásárazárására a parancsot a fokozatváltást is vezérlő célszámítógép adja át a tengelykapcsoló pedál helyett.

A 19, ábrán jól érzékelhető, hogy az egyébként az előbbiekkel lényegében azonos felépítésű 11 vezérlőegység 25 bemenetéhez most a 48 célszámítógép csatlakozik. Mivel a 48 célszámítógép digitális jeleket ad ki, a 31 illesztőfokozat helyét most egy 49 integrátor egység foglalja el.

A 49 integrátor egység felépítését a 11, ábra mutatja. A 49 integrátor egység aktív eleme egy IC5 műveleti erősítő /LM124/Az IC5 műveleti erősítő egyik bemenete közvetlenül a földpontra, a másik bemenete egy R34 ellenálláson a 49 integrátor egység 50 bemenetére, a kimenete közvetlenül a 49 integrátor egység 51 bemenetére van kötve. Az IC5 műveleti erősítő kimenete és az R34 ellenállással összekötött bemenete át van hidalva egy párhuzamosan kötött R35 ellenálláson és C3 kondenzátoron át, A 49 integrátor egység 50 bemenete a 11 vezérlőegység 25 bemenetére, az 51 bemenete a 34 különbségképző egység 39 bemenetére csatlakozik.

Miután a 11 vezérlőegységben a 2. ábrán bemutatotthoz képest más változás nincs, könnyen belátható, hogy a 49 integrátor egység 51 bemenetén a 48 célszáraitógépnek ugyanolyan jelszintet kell indukálnia, mint amilyen a 31 illesztőikozat 39 bemenetének jelszintje, A 2 tengelykapcsoló tényleges működtetése az eddig megismerttel teljesen azonos módon történik. Ennek csak az a feltétele, hogy a 48 célszámítógép megfelelő jelet adjon ki. Mivel a sebességváltó fokozatváltásának automatizálása és az ehhez szükséges célszámítógép nem része a találmányunknak, ezzel bővebben nem foglalkozunk. Mindazonáltal jól látható, hogy a találmányunk szerinti megoldás erre is alkalmas.

A találmány a 20, ábrán látható módon más szeleprendszerrel is megvalósítható. Mivel az eltérés nem túl jelentős, csak a legegyszerűbb változatot ismertetjük részletesen és azt is csak olyan mértékben, amennyiben eltér az előzőekben bemutatottól.

·» · « · ** · ·

A 20. ábrán látható, hogy a 6 munkahenger töltését egyetlen szelep végzi, amely egy rugó ellenében elektromágnessel működtetett kétállásu háromutu váltószelep. A 6 munkahengert a 61 szeleppel összekötő 70 csővezetékbe egy további 62 szelep van Iktatva, amely egy elektromágnes működtetésű kétállásu kétutu, azaz nyitó-záró szelep. A 61 szelep elektromágnese egy 68 vezetéken és egy 59 teljesitményerősitőn át egy 67 vezérlőegység 63 kimenetére, a 62 szelep elektromágnese egy 69 vezetéken és egy 60 teljesitményerősitőn át a 67 vezérlőegység 64 kimenetére csatlakozik. A 67 vezérlőegység 25 bemenete fogadja a 17 vezetéken át a 12 pedál helyzet jeladó jelét, mig a 26 bemenete a 15 vezetéken át a 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó jelét.

A 67 vezérlőegység belső felépítésének blokksémáját a 21. ábra mutatja. Látható, hogy felépítése részben megegyezik a már megismerttel.

A 67 vezérlőegység 25 bemenete megegyezik a 31 illesztőfokozatának a 25 bemenetével, és a 31 illesztőfokozat 39 bemenete a 34 különbségképző egység 39 bemenetével van összekötve, A 26 bemenet a 32 illesztőfokozat 26 bemenetével azonos, és a 32 illesztőfokozat 40 bemenete a 34 kűlönbségképző egység 4o bemenetére van kötve. A 31, 32 illesztőfokozatot és a 34 különbségképző egységet már bemutattuk, további ismertetésük nem szükséges.

A 67 vezérlőegység felépítésében új egység az 56 abszolútértékképző egység, az 57 komparátor egység, az 55 alapjelképző egység és az 58 komparátor egység. Ezekhez részben a már felsorolt elektronikai elemek közül néhányat, ezenkívül egy IC9/1-IC9/4 műveleti egységeket tartalmazó IC9 műveleti erősítőt /LM324/, D5-D8 diódákat, és R46-R49 ellenállásokat használtunk fel.

Az 57 komparátor egység működését tekintve egy nullkomparátor.

·«· · · · ♦ · • « * **· · ··* • ·«>·· ·· ♦ ···· · ·« ···* ··

- 25 A 41 bemenete a 34 különbségképző egység 41 bemenetével van összekötve, mig a 63 kimenete alkotja a 67 vezérlőegység 63 kimenetét.

Az 56 abszolutértékképző egy 41 bemenete a 34 különbségképzö egység 41 bemenetével, a 66 bemenete az 58 komparátor egység 66 bemenetével van összekötve.

Az 58 komparátor egység egy további 65 bemenete az 55 alapjelképző egység 65 bemenetével van összekötve, mig a 64 kimenete adja a 67 vezérlőegység 67 kimenetét.

Az 55 alapjelképző egység részletes felépítése a 22. ábra szerinti kapcsolási vázlat alapján ismerhető meg. Látható, hogy az egyik része a már ismert 35a háromszöggel generátor, a másik része az 55b szinteltoló egység. /Az 55b rajzjelet ezért adtuk, hogy ezzel is érzékeltessük azt, hogy ez a 35b szinteltolóegység helyett van, és ezért nincs 55a rajzjel/. Az 55b szinteltoló egység aktív eleme az IC2/3 műveleti egység, amelynek az egyik bemenete a földpontra, a másik bemenete egyrészt egy R20 ellenálláson át a 35a háromszögjel generátorral, másrészt egy R22 ellenálláson át a földpont és a tápfeszültség közé kötött P5 potméterrel, harmadrészt egy R21 ellenálláson át a kimenetével van összekötve. A IC2/3 műveleti egység kimenete egy R46 ellenálláson át adja az 55 alapjelképző egység 65 bemenetét.

A 23. ábrán látható 56 abszolút-értékképző egység 41 bemenete egy R47 ellenálláson át egy IC9/1 műveleti egység egyik bemenetére, valamint egy IC9/2 műveleti egység egyik bemenetére közvetlenül van rákötve. Az IC9/1 műveleti egységnek az R47 ellenállással összekötött bemenete egy sorbakötött D5 és 06 diódán át, valamint egy velük párhuzamosan kötött R48 ellenálláson át az 56 abszolutértékképző egység 66 bemenetével, a másik bemenete a földponttal, a kimenete pedig a D5 és D6 dióda közös pontjával van • ·

- 26 összekötve. Az IC9/2 műveleti egység nem említett bemenete egy sorbakötött D7 és D8 diódán át, valamint egy velük párhuzamosan kötött R49 ellenálláson át ugyancsak az 56 abszolutértékképző egység 66 bemenetével, mig a kimenete a D7, D8 dióda közös pontjával van összekötve.

A 24. ábrán bemutatott 57 komparátor egység is és a 25. ábrán bemutatott 58 komparátor egység is mindössze egy-egy IC9/3, illetve 19/4 műveleti egységből áll. Az IC9/3 műveleti egység egy bemenete a földpontra van kötve, mig a másik bemenete az 57 komparátor egység 41 bemenetét, a kimenete a 63 kimenetét adja. Az IC9/4 műveleti egység egy-egy bemenete megegyezik az 58 komparátor egység 65 illetve 66 bemenetével, mig a kimenete a 64 kimenetet adja.

A most bemutatott elektropneumatikus tengelykapcsoló működtető berendezés működése az előzőek alapján könnyen megérthető.

A 10 tengelykapcsoló pedál lenyomásakor pozitív, felengedésekor negatív különbségjel jelenik meg a 34 különbségképző egység 41 bemenetén. Pozitív különbségjel hatására az 57 komparátor egység 63 kimenetén megjelenő jel a 61 szelepet a rugóval tartott helyzetéből átváltja, és a 61 szelep sűrített levegőt enged a 6 munkahengerbe. Ha a 34 különbségképző egység 41 bemenetén a különbségjel nulla vagy negatív, a 61 szelep a rugóval tartott helyzetébe áll, és leüríti a 6 munkahengert.

A töltés vagy ürítés gyorsaságot a 62 szelep szabályozza. Ehhez az 56 abszolútértékképző egység meghatározza a 34 különbségképző egység 41 bemenetén lévő különbségjel előjel nélküli nagyságát, és ezt az 58 komparátor egység összehasonlítja az 55 alapjelképző egység 65 bemenetéről érkező jellel. Ez a jel a 35 alapjelképző egységnél megismert háromszögjel amelynek jelen esetben csak a megemelt formája szükséges. Az 58 komparátor egység a 65 és 66 bemenetén lévő jelek összehasonlításából különböző mér··*

- 27 tékü impulzuskitöltéssel, vagy a 66 bemeneten lévő magas jelszint esetén folyamatos jellel fogja a 62 szelepet nyitnizárni.

így tehát a 2 tengelykapcsoló oldását-zárását a 61 szelep, az oldás vagy zárás gyorsaságát a 62 szelep vezérli.

Természetesen ez a berendezés is kombinálható plusz műveletekkel. A 26.-31. ábrákon látható, hogy éppúgy kiegészíthető a kopás figyelembevételéhez szükséges elemekkel, azaz a 14 kopás jeladóval, a 33 kopásértékelő egységgel, a 38 kopás kijelző egységgel és a 24 kopásjelzővel, mint a 2 tengelykapcsoló biztonságos záródását és zárt állapotban tartását biztosító 52 gyorsüritő egységgel és 53 ismétlő egységgel, vagy a 48 célszámítógép jelének fogadása miatt szükséges 49 integrátor egységgel.

Végül a kopás figyelembevételének a 32. ábrán látható 6 munkahenger

egy másik lehetőségét adja kialakítása.

A 6 munkahenger a 72 csátlakozócsonk segítségével kapcsolható össze akár az 1. ábra szerint a 7 elágazó csővezetékkel, akár a 20.ábra szerint a 70 csővezetékkel, A 6 munkahengerben tömitetten mozgó 73 dugattyú 74 dugattyúrúdjára egy 75 közvetitőrúd támaszkodik, amelynek a másik vége az 5 kiemelőkarral van összekapcsolva.

A 74 dugattyúrúdra egy 76 rugózó hüvely van ráhúzva, amely egy hasított hüvely, A hasítékok végénél egy 77 rugózó szoritógyűrű olyan nagyságú szoritóerőt hoz létre, hogy az 5 kiemelőkaron ható erő az ebből származó surlódó erőt feltétlenül le tudja győzni.

A 76 rugózó hüvelyen egy 78 ütközőfelület, a 6 munkahenger fenékrészén ezzel szemben egy 79 ütközőfelület van kialakítva. A 78 és 79 ütközőfelület közötti 1 lökethossz akkora,

amekkora elmozdulásra a 73 dugattyúnak van szüksége ahhoz, hogy a 2 tengelykapcsoló oldása biztonságosan megtörténjen. Ez azJL. lökethossz tehát független attól_zúj-e vagy kopott a 3 súrlódótárcsa.

A 76 rugózó hüvelyre a 81 csavaranyával egy 80 közvetítőkar van rögzítve, amelyhez pedig egy 82 permanens mágnes van hozzáerősitve, A 6 munkahenger falába van elhelyezve a 82 permanens mágnes elé a 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó, amely a már említett módon egy analóg Hali-elem,

A berendezés feszességét a 73 dugattyú és a 6 munkahenger feneke közé helyezett 84 rugó biztosítja, A 85 gumikarharmonika a 6 munkahenger belsejének por elleni védelmét szolgálja.

A most bemutatott 6 munkahengernél a kopás figyelembevétele a következőképpen történik.

Ahogy kopik a 3 súrlódótárcsa, illetve a többi alkatrész is, záráskor az 5 kiemelőkar az 5' helyzetet fogja felvenni, amelyhez a 73 dugattyúnak a 6 munkahenger fenekéhez közelebbi helyzete fog tartozni. Mivel a 80 közvetitőkar az 1, lökethossz megtétele után felűtközik a 6 munkahenger fenekén, a 73 dugattyú csak úgy haladhat tovább, hogy a 74 dugattyúrudat eltólja a 76 rugózó hüvelyben.

A 2 tengelykapcsoló oldásakor a 74 dugattyúrúd akadálytalanul magával fogja vinni a 76 rugozóhüvelyt, az pedig a 82 permanens mágnest. Miután a 74 dugattyúrúd és a 76 rugózó hüvely egymáson elcsúszása a 2 tengelykapcsoló teljes zárásakor következik be, oldáskor a 82 permanens mágnes állandóan azonos helyzetből fog indulni és mindig a teljes oldáshoz szükséges 1 lökethossznyit fog elmozdulni, így a 13 tengelykapcsoló helyzet jeladó a kopástól függetlenül a valós helyzetet fogja közvetíteni.

Látható, hogy az igy kialakított 6 munkahengernél nincs szükség a 33 kopásértékelő egységre. így viszont nincs ami a 38 kopás kijelző egységet működtesse, azaz a gépkocsivezető nem kapna tájékoztatást a kopó alkatrészek állapotásáról. Ezért a 74 dugattyúrúd végére egy 83 permanens mágnes van építve, amely elé a 14 kopás jeladó van elhelyezve úgy, hogy csak a megengedett kopás határán adjon jelet, itt a 14 kopás jeladó ugyancsak egy digitális Hall elem, a jelét azonban nem kell bevezetni a 11 vagy 67 vezérlőegységbe, hanem önállóan működtetheti a 24 kopásjelzőt.

Az eddigi ismertetések alapján könnyen belátható, hogy bármelyik változat bármilyen más építőelemekkel is felépíthető, és felépítése szakember számára rutin feladat.

Végül meg kell említenünk, hogy müködtetőközeg forrás természetesen nem csak süritettlevegő rendszer lehet. A pneumatikus munkahenger vákuummal is működtethető, ahogy ez a technikai szint ismertetéséből is következik.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1./ Elrendezés tengelykapcsoló távműködtetéséhez gépjárműveknél, amely tengelykapcsoló pedálból /10/, a tengelykapcsoló /2/ kiemelőkarját /5/ működtető munkahengerből /6/, a munkahengert /6/ a működtetőközeg forrással, illetve a környezettel Összekötő szelepből /8,9/ áll azzal jellemezve, hogy a szelepek /8,9/ önmagában ismert módon elektromágneses szelepek, a tengelykapcsoló pedálnál /10/ egy elektromos pedál helyzet jeladó /12/, a tengelykapcsolónál /2/ egy elektromos tengelykapcsoló helyzet jeladó /13/ van elhelyezve, a pedál helyzet jeladó /12/ és a tengelykapcsoló helyzet jeladó /13/ egy vezérlőegységben /11/ egy különbségképző egység /34/ egy-egy bemenetével /39,40/ van jelátviteli kapcsolatban, a szelepek /8,9/ elektromágnesei a vezérlőegységben /11/ egy-egy komparátor egység /36,37/ kimenetével /28,29/ vannak jelátviteli kapcsolatban, végül a komparátor egységek /36,37/ egy-egy bemenete /41,41/ a kűlönbségképző egység /34/ bemenetével /41/, egy-egy további bemenete /42,43/ egy olyan alapjelképző egység /35/ egy-egy bemenetével /42,43/ van jelátviteli kapcsolatban, amely alapjelképző egység /35/ egy háromszögjel generátorból /35a/ és egy szinteltoló fokozatból /35b/ áll.
2. 2./ Elrendezés tengelykapcsoló távműködtetéséhez gépjárműveknél, amely tengelykapcsoló pedálból /lo/, a tengelykapcsoló /2/ kiemelőkarját /5/ működtető munkahengerből /6/, a munkahengert /6/ a működtetőközeg forrással, illetve a környezettel Összekötő szelepből /61/ áll, azzal jellemezve, hogy a szelep j&L/ egy rugó ellenében elektromágnessel működtetett kétállásu háromutu váltószelep, ezen első szelep /61/ és a .Λ munkahenger /6/ közé egy második szelep /62/ van ik tatva, amely elektromágneses működtetésű, normál, kétállásu kétutu, nyitó-záró szelep, a tengelykapcsoló pedálnál /10/ egy elektromos pedál helyzet jeladó /12/, a tengelykapcsolónál /2/ egy elektromos tengelykapcsoló helyzet jeladó /13/ van elhelyezve, a pedál helyzet jeladó /12/ és a tengelykapcsoló· helyzet jeladó /13/ egy vezérlőegységben /67/ egy különbségképző egység egy-egy bemenetével /39,40/ van jelátviteli kapcsolatban, a szelepek /61,62/ elektromágnesei a vezérlőegységben /67/ egy-egy komparátor egység /57,58/ kimenetével /63,64/ vannak jelátviteli kapcsolatban, az első szelep /61/ elektromágnesével kapcsolatban álló komparátor egység /57/ egy nullkomparátor, amelynek bemenete /41/ a különbségképző egység egy bemenetével /41/ van jelátviteli kapcsolatban, a második sze- lep /62/ elektromágnesével kapcsolatban álló komparátor egység /58/ ©gyík bemenete /66/ egy abszolutértékképző egységen /56/ át a különbségképző egység /34/ bemenetével /41/, a másik bemenete /65/ egy olyan, alapjelképző egység /55/ bemenetével /65/ van összekapcsolva, amely alapjelképző egység /55/ egy háromszögjel generátorból /35a/ és egy szinteltoló fokozatból /55b/ áll.
3. 3./ Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elrendezés azzal j ellemezve, hogy a különbségképző egység bemenete /39/ a pedál helyzet jeladó /12/ helyett egy önmagában ismert módon kialakított, sebességváltó-fokozatváltást vezérlő célszámitógéppel /48/ van jelátviteli kapcsolatban.
4. 4./ Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés azzal jellemezve, hogy a különbségképző egységnek./34/ a pedál helyzet jeladóval /12/ vagy a célszámitógéppel /48/ jelátviteli kapcsolatban lévő be· menete /39/ össze van kötve egy gyorsüritő egység /52/ egyik bemenetével /39/, a gyorsüritő egység /52/ másik bemenet© /71/ az ürítést végső szelep /8/ vagy a nyitó ~ záró funkciójú, második szelep /62/ elektromágnesével kapcsolatban álló komparátor egység /37,58/ bemenetével /41,65/ van összekötve.
5. 5./ Az 1.-4. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés azzal jellemezve, hogy a gyorsűritő egységnek /52/ egy további bemenete /54/ egy ismétlő egység /53/ bemenetével /54/ van összekötve, amely ismétlő egység /53/ egy astabil multivibrátor.
6. 6./ Az 1.-5· igénypontok bármelyike szerinti elrendezés azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsolónál /2/ egy elektromos kopás jeladó /14/ van elhelyezve, amely jelátviteli kapcsolatban van a vezérlőegységben /11/ egy kopásértékelő egység bemeneté- vel, a kopásértékelő egységnek /33/ további bemenetel /44,45,46/ jelátviteli kapcsolatban vannak egy illesztőfokozat /32/ bemenetéivel /44,45,46/, az illesztőfokozat egy-egy további, .bemenete /26,40/ jelátviteli kapcsolatban van a tengelykapcsoló helyzet jeladóval /13/, illetve a különbségképző egység /34/ bemenetével /40/, és az illesztőfokozatban /32/ a tengelykapcsoló helyzet jeladó /13/ jelét és a kopásértékelő egység /33/ egyik bemenetének /46/ jelét fogadó bemenetele /26,46/ között összegző kapcsolat van, vagy az illesztőfokozat /32/ referencia pontja és a kopásértékelő egység /33/ egyik bemenetének /46/ jelét fogadó bemenete /46/ között különbségképző kapcsolat van.
7. 7./ Az 1,-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a kopásértékelő egység /33/ egy bemenete /47/ jelátviteli kapcsolatban van a vezérlőegységben /11/ egy kopás kijelző egység /38/ bemenetével /47/, a kopás kijelző egység /38/ kimenete /30/ pedig jelátviteli kapcsolatban van egy elektro- mos kopásjelzővel /24/, előnyösen, egy elektromos izzóval .
8. 8. / Az 1.-7, igénypontok bármelyike szerinti elrendezés azzal jellemezve, hogy a tengelykapcsoló helyzet jeladó /13/ és a kopás jeladó /14/ egyetlen egységként van kialakítva.
9. 9. / Az 1.-5. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés azzal jellemezve, hogy a munkahenger /6/ dugattyújának /73/ a dugattyúrúdján /74/ egy eltolható rugózó hüvely /76/ van, a dugattyúrúd/74/ és a rugózó hüvely /76/ közötti sui’lódóerő kisebb, mint a kiemelőkarról /5/ a dugattyúrúdra /74/ ható erő, a rugózó hüvelyen /76/ és a munkahengeren /6/ egy-egy ütközőfelület /7θ,79/ van kialakítva, amelyek között a löké thossz /1/ akkora, amekkora a dugattyúnak /73/ az elmozdulása a tengelykapcsoló /2/ zárt és oldott állapota között, és a rugózó hüvely /76/ kényszerkapcsolatban van egy permanens mágnessel /82/, amely előtt el van helyezve a tengelykapcsoló helyzet jeladó /13/.
10. 10./ Az 1.-5· igénypontok bármelyike szerinti elrendezés azzal jellemezve, hogy a munkahenger /6/ dugattyúrúdján /74/ egy permanens mágnes /83/ van elhelyezve, és a kopás jeladó /14/ úgy van a dugattyúrúd /74/ környezetébe építve, hogy a permanens mágnes /83/ a tengelykapcsoló /2/ megengedett kopása határán van a kopás jeladó /14/ előtt, és a kopás jeladó /14/ működtetett kapcsolatban van egy kopásjelsővel /24/.