HUT54133A - Process for producing tetrahydropyranones with 3-keto hmg-coa reductase inhibiting effect and pharmaceutical compositions comprising such compounds - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás (I) v-ag.y (II) általános képletű HMG-CoA reduktáz inhibitorok előállítására. A képletekben

R^ jelentése (1) 1-10 szénatomos alkilcsoport, vagy (2) egyszer vagy többször szubsztituált 1-10 szénatomos alkilcsoport,

•sek	1-eh-e-t-nek---------------------------------------------------- χ/'
(a)	halogénatom,
(b)	hidroxilcsoport,
(c)	1-10 szénatomos alkoxicsoptírt,
(d)	1-5 szénatomos alkoxi/4<arbonil-cso- port, X
(e)	1-5 szénatojjxjs aciloxicsoport,
(f)	3 - 8 sz^ríatomos cikloalkilcsoport,
(g)	f enLlrsoport,
(h\	/Szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsz- ...t.itiipnq Y ps Y

• · ·

44-)—l---10 ozénatomos alkil S(0)—;—ahol n ’ n lehet 0-2, (j) jelentése 3-8 szénatomos^cikloalkil

S(°)_n.

(k) fenil S(0) ,,/' (l) szubsztjrtuált fenil S(0)_n, ahol a

STübsztituensek lehetnek X vagy Y, és <ín-)—oxo csoport·; .........—--------------- - (3) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (4) 2-10 szénatomos alkenilcsoport, (5) 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport;

(6) szubsztituált 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, ahol a szubsztitu-ens -lehet (a-) 1 —14—szé-n atomos alkilcsoport, _z (b) szubsztituált 1-10 szénatomos/alkil- csoport, ahol a szubsztituen/ lehet

Lkoxicsoport, <oxi-karbonil-

- 5/szénatomos aciloxicsoport, zubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek X és / Y lehetnek, /\viii) 1-10 szénatomos alkilS(0)_n (ix) 3-8 szénatomos cikloalkilS(0)_n (x) fenilS(0)_n, * · ·

--------(χί)----gzubsz^tituált—f-efr-ahöl/' a szubsztituensek S és Y, é£ (xii) oxocsoport, / (c) 1-10 szénatomos alkilSCOXs (d) 3-8 szénatomos cikloalkll5(0)_n, (e) fenilS(O)_n, / (f) szubsztituált fenil5(0) , ahol a ⁿ szubsztituensek 7 és Y, (g) halogénatom,/ (h) hidroxilcsóport, (i) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (j) 1 -7 szénatomos alkoxi-karbonilcsoport, (k) 1/- 5 szénatomos aciloxicsoport, (1/ fenilcsoport, és

Xm) szubsztituált fenilcsoport, ahol a —----szubsztituensek X és Y;---------------- (7) fenilcsoport, (8) szubsztituált f enilcsoport, -ahol a szubsztituensek X és ¥-^ (9) amino;

(10) 1-5 szénatomos alkil-amino;

(11) di(l-5 szénatomos alkil)-amino;

(12) fenilamino;

(13) szubsztituált fenilamino-csoport, ahol— a szubsztituensek X és Yj--- (14) fenil-1-10 szénatomos alkil-amino;

(15) szubsztituált fenil-1-10 szénatomos alkil-

-amino-csoport, ahol a szub-sztítuensek

X ős Y (16) továbbá (a) piperidinil, (b) pirrolidinil, (c) piperazinil, (d) morfolinil, vagy (e) tiomorfolinil-csoport, és (17) R-jS, ahol· R^ jelentése (a) 1-10 'szénatomos alkilcsoport, (b) fenilcsoport, vagy (c) szubsztituált fenilcsoport, -ahol •a—szubsztituensek X és Y lehetnek;

R2 jelentése hidrogénatom, metilcsoport, vagy , CH₂0H.

• · · ·

Képviselő :

/1

KÖZZÉTÉTELI

PÉLDÁNY

DANUBIA SZABADALMI IRODA

3ί2ϋ/3<2 c η/’ 4ύ/μ co^c b^/o^ τι /sjr

3í7₄₇

Eljárás 3-keto-HMG-CoA-reduktáz inhibitoroky és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására k 2 A j C '^r 5C u> _t__

MERCK & Co., Inc., RahwayTíAmerikai Egyesült Államok

Feltalálók:

JOSHUA Heny, New York, Mw

WILSON Kenneth E., Westfield,

SCHWARTZ Michael S., Glenside, fe n «, > g

LEE Ta Oyh, Lansdale,

KükKER Ger.,LÍ !r., ,

Amerikai Egyesült Államok

A bejelentés napja: 1989. 07. 04.

Elsőbbsége:

1989. 06. 09. (363,792)

Amerikai Egyesült Államok

67426-2037-KY/Km0 • · • · · ·

A találmány tárgya eljárás 3-keto HMG-CoA reduktáz inhibitor hatású vegyületek, és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására.

A hiperkoleszterolémia az iszhémiás keringési betegségek például arterioszklerózis elsődleges rizikó faktoraként ismert. Ennek az állapotnak a kezelésére epesav el választókat használtak, ezek azonban mérsékelten hatásosak, és nagy mennyiségre van szükség belőlük, azaz egyszerre több grammra van szükség és ezek nem igen könynyen ehetők.

A kereskedelmi forgalomban lévő MEVACOR (lovastatin) az egyike az igen hatásos antihiperkoleszterolémiás szereknek, amely úgy működik, hogy a HMG CoA reduktáz enzimet gátolva korlátozza a koleszterin bioszintézisét. A természetes fermentációs termékeken, a mevastatinon és lovastatinon kívül számos analógjuk létezik, melyek előállítása mikrobiálisan, enzimes és szintetikus úton történik.

A természetes előfordulású vegyületek és analógjaik az a) vagy b) általános képlettel jellemezhetők, ahol

csoport, vagy fenil-, dimetil-amino vagy acetil-amino-csoporttal szubsztituált 1-5 szénatomos alkilcsoport, és

jelentése (c) általános képletű csoport, ahol • · · ·

- 3 3^ 3 '

Q jelentése R -C- vagy R -CH;

I

CH₃ r3 jelentése hidrogénatom vagy hidroxilcsoport, vagy

I

Q jelentése -CHCh^OH;

M jelentése -CHr\ ahol

R⁴ jelentése hidrogénatom vagy hidroxilcsoport,

X jelentése CR^R^, oxigén- vagy kénatom vagy

NH;

R^ és R^ jelentése hidrogénatom vagy hidroxilcsoport, vagy 0r\ ahol

R? jelentése foszforil- vagy acilcsoport;

R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, es a, b, c és d vegyértékvonalat jelent, és a, b, c vagy d közül az egyik kettőskötést jelent, vagy a és c vagy b és d egyidejűleg kettöskötést jelentenek, feltéve, hogyha a kettőskötést jelent,

I akkor Q -C= vagy C= és ha d kettőskötés,

I!

CH,H

I5 akkor M jelentése =C és feltéve, hogy R vagy

I

H

R^ hidroxilcsoport vagy OR?, vagy X jelentése oxigén- vagy kénatom vagy NH, akkor a, b és c vegyértékvonalat jelentenek.

A 4 517 373. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a fenti a) vagy b) képlettel

- 4 jelölt hidroxi-csoportot tartalmazó vegyületet írják le, ahol R jelentése d) és e) általános képletű csoport.

A 4 537 859. és 4 448 979. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban szintén a fenti képletű hidroxil-tartalmú vegyületeket írják le, ahol R jelentése f) és g) képletű csoportok, ezeknek a vegyületeknek az előállítása úgy történik, hogy a megfelelő nem hidroxilezett anyagokra mikroorganizmusokkal hatunk. Az egyik ilyen mikroorganizmus leírása a 4 537 859. számú amerikai egyesült államokbeli leírásban található, és a mikroorganizmus a Nocardia genus-hoz tartozik.

A 2 075 013. számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban olyan fenti képletű hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületeket írnak le, ahol R*jelentése (h) általános képletű csoport, ahol R^ jelentése hidrogénatom vagy metil- csoport, R jelentése hidrogénatom vagy acilcsoport.

A függő 254 525. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban 6-szubsztituált fenti képletű vegyületeket írnak le, ahol R jelentése (i) általános képletű csoport, amelyben R jelentése CH₂0H,

II1'

CH^OCR^, C0₂r7 vagy CNR®R^ képletű csoport, és R·*·, R⁴,

89

R , R , R tágan definiált szerves csoportok.

A 4 604 472. és 4 733 003. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban a feti képletben R jelentése (j) általános képletű csoport, ahol X jelentése hidrogénatom vagy 2-metil-butirilcsoport, Y jelentése

2 hidrogénatom vagy metilcsoport és R és R jelentése azonos vagy különböző és jelentésük oxigénatom vagy = N-Or\ ahol r3 jelentése hidrogénatom vagy alkilcsoport.

A jelen találmány szerint (I) és (II) általános képletű HMG-CoA reduktáz inhibitorokat állítunk elő, ahol r! jelentése (1) 1-10 szénatomos alkilcsoport, vagy (2) egyszer vagy többször szubsztituált 1-10 szénatomos alkilcsoport, ahol a szubsztituensek lehetnek (a) halogénatom, (b) hidroxilcsoport, (c) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (d) 1-5 szénatomos alkoxi-karbonil-cso- port, (e) 1-5 szénatomos aciloxicsoport, (f) 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, (g) fenilcsoport, (h) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituens X és Y, (i) 1-10 szénatomos alkil S(0)_n, ahol n lehet 0-2, (j) jelentése 3-8 szénatomos cikloalkil

S(0)_n, (k) fenil S(0)_n, (l) szubsztituált fenil S(0) , ahol a szubsztituensek lehetnek X vagy Y, és (m) oxocsoport;

(3) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (4) 2-10 szénatomos alkenilcsoport, (5) 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport;

(6) szubsztituált 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, ahol a szubsztituens lehet (a) 1-10 szénatomos alkilcsoport, (b) szubsztituált 1-10 szénatomos alkilcsoport, ahol a szubsztituens lehet (i) halogénatom, (ii) hidroxilcsoport, (iii) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (iv) 1-5 szénatomos alkoxi-karbonilcsoport, (v) 1-5 szénatomos aciloxicsoport, (vi) fenilcsoport, (vii) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek X és

Y lehetnek, (viii) 1-10 szénatomos alkilS(0)_n (ix) 3-8 szénatomos cikloalkilS(0)_n (x) fenilS(0)_n, (xi) szubsztituált fenilS(0)_n, ahol a szubsztituensek S és Y, és (xii) oxocsoport, (c) 1-10 szénatomos alkilS(0)_n, (d) 3-8 szénatomos cikloalkilS(0)_n, (e) fenilS(0)_n, • · · ·

(f) szubsztituált fenilS(O)_n, ahol a szubsztituensek X és Y, (g) halogénatom, (h) hidroxilcsoport, (i) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (j) 1-5 szénatomos alkoxi-karbonilcsoport, (k) 1-5 szénatomos aciloxicsoport, (l) fenilcsoport, és (m) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek X és Y;

(7) fenilcsoport, (8) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek X és Y;

(9) amino;

(10) 1-5 szénatomos alkil-amino;

(11) di(l-5 szénatomos alkil)-amino;

(12) fenilamino;

(13) szubsztituált fenilamino-csoport, ahol a szubsztituensek X és Y;

(14) fenil-1-10 szénatomos alkil-amino;

(15) szubsztituált fenil-1-10 szénatomos alkil-amino-csoport, ahol a szubsztituensek

X és Y;

(16) továbbá (a) piperidinil, (b) pirrolidinil, (c) piperazinil, (d) morfolinil, vagy

-Βίε) tiomorfolinil-csoport, és (17) R-jS, ahol R-j jelentése (a) 1-10 szénatomos alkilcsoport, (b) fenilcsoport, vagy (c) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek X és Y lehetnek;

R2 jelentése hidrogénatom, metilcsoport, vagy

CH₂0H;

X és Y egymástól függetlenül lehet:

(a) hidroxilcsoport, (b) halogénatom, (c) trifluor-metil-csoport, (d) 1-3 szénatomos alkoxicsoport, (e) 1-3 szénatomos alkil-karboniloxi-csoport, (f) fenil-karboniloxi-csoport, (g) 1-3 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, (h) feniloxi-karbonil-csoport, (i) hidrogénatom, (j) 1-5 szénatomos alkilcsoport,

Z jelentése (1) hidrogénatom;

(2) 1-5 szénatomos alkilcsoport, (3) szubsztituált 1-5 szénatomos alkilcsoport, ahol a szubsztituens lehet (a) fenilcsoport, (b) dimetil-amino-csoport, vagy (c) acetil-aminocsoport, továbbá (4) 2,3-hidroxi-propil-csoport;

a halogénatom klór- vagy fluoratom, a vegyértékvonal vagy kettőskötés;

előállítjuk továbbá a (II) általános képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható sóit, ahol Z jelentése hidrogénatom .

Ahol nem jelöljük meg külön, az alkil-, alkenil-, acil-, ariloxi- és alkoxicsoportok egyenes és elágazóláncű csoportokat egyaránt jelentenek.

Előnyösek az olyan (I) és (II) általános képletű vegyületek, ahol jelentése (1) 1-10 szénatomos alkilcsoport, (2) szubsztituált 1-10 szénatomos alkilcsoport, ahol az egy vagy több szubsztituens lehet (a) halogénatom, (b) hidroxicsoport,

(c)	1	- 10	szénatomos	alkoxicsoport,
(d)	1	- 5	szénatomos	alkoxi-karbonil-csoport,
(e)	1	- 5	szénatomos	aciloxi-csoport,
(f)	3	- 8	szénatomos	cikloalkil-csoport,

(g) fenilcsoport, vagy (h) X és Y-nal szubsztituált fenilcsoport és (i) oxocsoport;

(3) 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, (4) szubsztituált 3-8 szénatomos cikloalkil-csoport, ahol a szubsztituens lehet

- 10 (a) 1-10 szénatomos alkilcsoport, (b) adott esetben (i) halogénatommal, (ii) hidroxilcsoporttal, (iii) 1-10 szénatomos alkoxicsoport- tal, (iv) 1-5 szénatomos aciloxicsoport- tal, (v) 1-5 szénatomos alkoxi-karbonil-

-csoporttal, (vi) fenilcsoporttal, vagy (vii) X és Y csoporttal szubsztituált fenilcsoporttal, vagy (viii) oxocsoporttal szubsztituált 1-10 szénatomos alkil csoport , (c) halogénatom, (d) hidroxilcsoport, (e) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (f) 1-5 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, (g) 1-5 szénatomos aciloxi-csoport, (h) fenilcsoport, (i) X és Y csoporttal szubsztituált fenil- csoport, (5) fenil-amino-csoport, (6) szubsztituált fenil-amino-csoport, ahol a szubsztituensek X és Y;

«·«· · « « »· · ···· • ·« · « · • * · · « · • · · · ·· ·β · •· «··* · · (7) fenil-1-10 szénatomos alkil-amino-csoport, és (8) X és Y-nal szubsztituált fenil-1-10 szénatomos alkil-amino-csoport;

X és Y egymástól függetlenül lehet (a) hidroxil-csoport, (b) fluoratom, (c) trifluor-metil-csoport, (d) 1-3 szénatomos alkoxilcsoport, (e) hidrogénatom, (f) 1-5 szénatomos alkilcsoport.

A (I) és (II) általános képletű vegyületek közül külön megemlítendők azok a vegyületek, ahol R·^ jelentése 1-10 szénatomos alkilcsoport.

Ilyenek azok a vegyületek, ahol

R^ jelentése 2-butil- vagy 2-metil-2-butil-csoport, és

R₂ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport.

A következő vegyületek tartoznak ide.

(1) 6(R)-/2-/8(S)-(2-metil-butiril-oxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l( SVetiV-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-pirán-2-on;

(2) 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiril-oxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftill(S27etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on;

• ·· · • · ···· 9 • · ·· « · ·· (3) 6(R)-£2-/8(S)-(2-metil-butiriloxi)-2(S)-metil-3-oxo-l,2,3,7,8, 8a(R)-hexahidro-naf til-l(S)-etn7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on;

(4) 6(R)-/ 2~/B(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S)-metil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S\7 -éti 17 -4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on;

(5) 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6(R)-dimetil-3-oxo-l,2,3,5,6,7,8,8a(R)-oktahidro-naftil-1(S)7-éti17-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-pirán-2-on;

(6) 6(R)-_/2-/8(S)-(2, 2-dimetil-butiriloxi)-2(S)-metil-3-oxo-1,2,3,5,6,7,8,8a(R) - oktahidro-naf til-1 (S_)_7-etil7-4(R) - hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-pirán-2-on;

(7) 6(R)-/2-/8(S)-(2-metil-butiriloxi)-2(S),6(R)-dimetil-3-oxo-l,2,3,5,6,7,8,8a(R)-oktahidro-nafti 1-1(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-pirán-2-on;

(8) 6(R)-/2-/8(S)-(2-metil-biitiriloxi)-2(S)-nietil-3-oxo-l,2,3,5,6,7,8,8a(R)-oktahidro-naftil-l( S)_7-etn/-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on.

A (I) és (II) általános képletű vegyületeket, ahol R₂ jelentése rnetilcsoport és a kettőskötés, lovasta···· · ···· · ···· • *· · ·9 • 9 9 9 9· • · · · ···· · ·* ··· 4 ··

- 13 tinból vagy simvastatinból vagy 6-metil-csoportot tartalmazó analógjából állíthatjuk elő az alábbi mikrobiológiai eljárások egyikével:

(a) a szubsztrátumot Nocardia autotrophica tenyészetébe helyezzük megfelelő inkubációs időtartamra, majd izoláljuk, és kívánt esetben tovább alakítjuk;

(b) a biokonvertáló mikroorganizmus tenyészetet össze- .gyűjtjük, és az összegyűjtött sejteket a szubsztrátummal hozzuk érintkezésbe, vagy (c) sejtmentes enzimtartalmű extraktumot állítunk elő a biokonvertáló mikroorganizmus sejtjeiből, és ezt az extraktumot a szubsztrátummal hozzuk érintkezésbe.

A Nocardia genus-hoz tartozó bioátalakuláson átmenő mikroorganizmus tenyésztését ismert módon, az ismert tápanyagokat tartalmazó ismert táptalajban végezzük, ahogy jól ismert az ilyen táptalajok asszimilálható szénforrásokat, asszimilálható nitrogénforrásokat és gyakran szervetlen sókat tartalmaznak. Az asszimilálható szénforrásokhoz tartoznak a glükóz, szacharóz, keményítő, glicerin, köles, zselé, molassz és szójabab olaj. Az asszimilálható nitrogénforrások közé tartoznak a szójabab szilárd anyagok, beleértve a szójabab lisztet, és a szójabab pépet, búzacsíra, hűsextraktumok, pepton, kukorica, lekvár, szárított élesztő és ammóniumsók,

például ammónium-szulfát. Kívánt esetben tartalmazhat a táptalaj szervetlen sókat is, például nátrium-kloridot, kálium-kloridot, kalcium-karbonátot vagy foszfátokat. Kívánt esetben a hidroxilező enzimek termelését elősegítő más adalékokat is használhatunk megfelelő kombinációkban. A tenyésztési technika maga nem döntő az eljárás szempontjából, és a mikroorganizmusok tenyésztésére alkalmas bármilyen technika használható a találmány szerinti eljárásban. Általában természetesen olyan technikát választunk, amely az ipari hatékonyságot elősegíti. így, folyékony kultúrák előnyösek általában, és az ipari szempontból a legkedvezőbb a mélytenyésztési módszer.

A tenyésztést általában aerob körülmények között végezzük 20 - 37 °C hőmérsékleten, előnyösen 26 - 28 °C-on.

Az a) módszert úgy végezzük, hogy a szubsztrátumot a tenyésztés alatt adagoljuk a táptalajhoz. Az a pontos pont a tenyésztés alatt, amelynél a kiindulási anyagot hozzáadjuk a tenyésztési berendezés, a táptalaj összetétele, a táptalaj hőmérséklete és más tényezők függvénye, de általában ez az az időpont, amikor a mikroorganizmus hidroxilező kapacitása elkezd nőni, és ez rendszerint a mikroorganizmus tenyésztésének kezdete után egy vagy két nappal van. Az adagolt szubsztrátum mennyisége előnyösen 0,01 - 5 tömeg% a táptalajra vonatkoztatva, előnyösen 0,05 - 0,5, például 0,05 - 0,1 • ·

- 15 tömeg⁵». A szubsztrátum adagolása után a tenyésztést aerob folytatjuk, rendszerint a fent javasolt tartományon belüli hőmérsékleten. A tenyésztést rendszerint 1-2 napig folytatjuk a szubsztrátum adagolása után.

A b) módszer szerint a mikroorganizmus tenyésztését először olyan körülmények között végezzük, hogy elérjük a maximális hidroxilező kapacitást, ezt a maximális kapacitást rendszerint a tenyésztés kezdete után 4-5 nappal érjük el, bár ez az időszak változhat a táptalaj természetétől és hőmérsékletétől, a mikroorganizmus törzstől és más tényezőktől függően.

A tenyészet hidroxilező kapacitását úgy követhetjük nyomon, hogy megfelelő intervallumokban mintát veszünk a tenyészetből, és a minta hidroxilező kapacitását úgy határozzuk meg, hogy érintkezésbe hozzuk standard körülmények között egy szubsztrátummal, és meghatározzuk a kapott termék mennyiségét, és ezt a kapacitást az idő függvényében ábrázoljuk grafikusan. Amikor a hidroxilező kapacitás elérte a maximális pontot, leállítjuk a tenyésztést, és összegyűjtjük a mikrobiális sejteket. Ezt úgy érhetjük el, hogy centrifugálisan választjuk külön a tenyészetet, vagy leszűrjük, vagy hasonló elválasztási módszereket alkalmazunk. A tenyésztett mikroorganizmus egész sejtjeit elkülönítjük előnyösen, majd megfelelő mosófolyadékkal mossuk, például fiziológiai sőoldattal, vagy megfelelő puffer oldattal.

A Nocardia genus-hoz tartozó mikroorganizmus elkülönített sejtjét, és a szubsztrátumot általában vizes közegben érintkeztetjük egymással, például 5 - 9 pH értékű foszfátpuffér oldatban. A reakció hőmérséklete előnyösen 20 - 45, még előnyösebben 25 - 30 °C között változik. A reakcióközegben a szubsztrátum koncentrációja előnyösen 0,01 - 5 tömeg%. A reakcióidő előnyösen 1-5 nap, bár ez is változhat a reakcióelegyben lévő szubsztrátum koncentrációjától, a reakció hőmérsékletétől, a mikroorganizmus hidroxilező kapacitásától függően, mely utóbbi természetesen törzsenként változik, és ezenkívül függ a tenyésztési időtől is, továbbá egyéb tényezők is befolyásolhatják a reakcióidőt.

A c) módszerben használt sejtmentes enzimtartmú extraktumot úgy kapjuk, hogy lebontjuk a b) módszerben leírt módon kapott mikroorganizmus egész sejtjeit fizikai vagy kémiai úton, például őrléssel vagy ultrahangos kezeléssel, és így szétesett sejttömeget kapunk, vagy felületaktív anyaggal, vagy enzimmel kezelve kapjuk a sejtoldatot. A kapott sejtmentes extraktumot ezután ugyanolyan körülmények között hozzuk érintkezésbe a szubsztrátummal, mint a b) módszerben.

A találmány szerinti eljárásban használható mikroorganizmus a Nocardia genushoz tartozik. Különösen fontosak a Nocardia autotrophica mikroorghanizmus ismert törzsei, és az MA-6181 tenyészet ATCC 35203 canberrica subspecies, és az MA-6180 tenyészet amethystina ATCC 35204 subspecies, melyek a Merek cég kultúra gyűjteményében találhatók New Oersey-ben. Ennek a tenyészetnek egy mintája az ATCC 35203 és ATCC 35204. számon van deponálva az American Type Culture Collection állandó gyűjteményében (12301 Parklawn Drive, Rockville, MD 20852) .

Amikor a fenti módszerek egyikével befejeztük az átalakítási reakciót, a kívánt vegyületet közvetlenül izolálhatjuk,szeparálhatjuk, vagy ismert módon tisztíthatjuk. így például az elválasztást és a tisztítást a reakcióelegy szűrésével vagy vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, például etil-acetáttal történő extrahálásával, vagy az oldószer extraktumból történő ledesztillálásával, vagy a nyerstermék oszlopkromatografálásával, például szilikagélen vagy alumínium-oxidon, és az oszlop megfelelő eluálószerrel történő eluálásával történhet, különösen HPLC készülékben.

Ha a (I) vagy (II) általános képletben az acilcsoport 2-metil-butiril vagy 2,2-dimetil-butirilcsoporttól eltérő, akkor a lovastatin acilcsoportját hidrolizálhatjuk, és a hidroxilcsoportot megfelelő alkanoil-halogeniddel reészterezhetjük a 4 444 784. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint. Az alkanoil halogenidet ismert módon képezhetjük, például alkil-halogeniddel, vagy más megfelelő elektrofil szerrel, a megfelelő kiindulási anyag savas CH-csoportján végzett szubsztitúcióval. Lásd például a 4 766 145. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást, és az engedélyezett 205407 és 205 407. számú szabadalmi bejelentéseket.

Az (1) képletű kiindulási anyag, ahol jelentése CH2OH, előállítható a 254 525. számú függő bejelentés szerint.

A (I) és (II) általános képletű vegyületeket az 1. reakcióvázlatban feltüntetett szintézissel is előliíthatjuk.

Az 1. reakcióvázlatban T hidroxil védőcsoport, például trialkil-szilil-csoport, és R^ jelentése hidrogénatom, metil- vagy CF^OT csoport.

Az (1) kiindulási anyagot a lakton 4-es helyzetében lévő alkohol-csoportot védő reagenssel kezeljük, például trialkil-szilil-kloriddal, dialkil-aril-szilil-kloriddal és dihidropiránnal.

A (2) képletű diént halogénezőszerrel, például fenil-szelenil-kloriddal vagy bromiddal, vagy fenil-szulfonil-kloriddal, előnyösen fenil-szelenil-kloriddal kezeljük közel ekvimoláris arányban, inért oldószerben, -80 °C hőmérsékleten körülbelül 20 percig. Ilyen inért oldószer például a metilén-klorid, éter, stb. Egy szokásos termék feldolgozás után a maradékot feloldjuk éteres oldószerben, lehűtjük 0 °C-ra, és például 30 %-os hidrogén-peroxiddal, vagy peroxisavval, például peroxi-benzoesavval oxidáljuk, és így (3) képletű halogén-hidrin analógot kapunk.

A (3) képletű intermediert egy halogenid redukálószerrel, például trialkil-ón-hidrinnel vagy triaril-ón-hidrinnel, előnyösen tri-n-butil-ón-hidrinnel és egy gyök iniciátorral, például azo-bisz-izobutiro-nitrillel kezeljük inért oldószerben, például benzolban, 70 és 100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 90 °C hőmérsékleten, 0,5 - 5 óra hosszat, előnyösen 2 óra hosszat, és így kapjuk a (4) vegyületet.

A (4) vegyületet piridinium-klór-kromáttal kezeljük alumínium-oxidon toluolban, és így kapjuk az (5) képletű enont. Az (5) képletű vegyületet trimetil-szilil-trifluor-metánszulfonáttal reagáltatjuk, valamint egy aminnal, és így kapjuk a (6) képletű trimetil-szilil-éter diént. A (6) képletű vegyületet palládium-acettátal kezeljük acetonitrilben, és (7) képletű dienont kapunk. A hidroxil-védőcsoportokat tetrabutil-ammónium-fluoriddal és ecetsavval tetrahidrofuránban távolítjuk el, és így kapjuk a (I) képletű terméket.

Az (5) képletű enont olyan (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk, ahol a^ vegyértékvonal, tetrabutil-ammónium-fluoridos kezeléssel ecetsavban.

A (I) képletű vegyületeket a 2. reakcióvázlat szerint is előállíthatjuk.

Az (1) képletű dién kiindulási anyagot (8) és (9) képletű epoxidokká alakítjuk m-klór-peroxi-benzoesavas kezeléssel 0 °C hőmérsékleten. Az epoxidok elegyét ezután trisz(dibenzilidén-aceton)-dipalládium(0)-val kezeljük triizopropoxi-foszfinnal együtt, és így (10) és (11) képletű hidroxidiének elegyet kapjuk, melyet PCC-vel oxidálunk, és az utóbbi tartalmaz 3,5-dimetil-pirazolt is, és így kapjuk a (12) képletű 5-ont és a (I) általános képletű terméket.

Az 1. reakcióvázlatban található (5) képletű enont kialakíthatjuk ügy is, hogy a (9) képletű hidroxil védett epoxidból vagy (8) és (9) képletű epoxidok elegyéből indulunk ki, és a 3. reakcióvázlat szerint járunk el.

Az (5) képletű vegyületből az 1. reakcióvázlat szerint (I) általános képletű terméket is kaphatunk.

A fenti kémiai reakciók során a reakciókörülmények károsak lehetnek a 8-aciloxicsoport szubsztituenseire nézve, ilyenkor védőcsoportként acetoxicsoportot alkalmazunk, melyet a reakció végén hidrolízissel távolíthatunk el, így kapjuk a 8-hidroxi-származékot, melyet ezután a 4 661 483. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt általános módszerrel acilezhetünk.

Abban az esetben, hogyha a fenti szintézissel nem a kívánt formáját kapjuk a vegyületnek, akkor a terméket még további reakcióknak vagy reakciónak vethetjük alá, például hidrolizálhatjuk, diszililezhetjük, sót képezhetünk, észterezhetjük, acilezhetjük, ammonolizálhatjuk vagy laktonizálhatjuk ismert módszerrel.

Előnyös fémsók az alkálifémsók, például nátrium vagy káliumsók, alkáliföldfémsók, például kalciumvagy magnéziumsók, vagy más fémekkel, például alumíniumai, vassal, cinkkel, rézzel, nikkellel vagy kobalttal képezett sók, melyek közül előnyösek az alkálifémsók, alkáliföldfémsók és alumíniumsók, különösen előnyösek a nátrium, a kalcium és az alumíniumsók.

Előnyös aminosavak aminosavsók képzésére a bázikus aminosavak, például arginin, lizin, , ^-diaminovajsav vagy ornitin.

Az aminsók képzésére előnyös aminok a dibenzilamin, etilén-diamin, morfolin, és a trisz(hidroxi-metil)-amino-metán. Előnyös az ammóniumsók képzésére az ammónia is.

Az észterek előnyösen alkilészterek, például metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutilvagy pentilészterek, melyek közül előnyös a metilészter. Kívánt esetben alkalmazhatunk más észtereket is, például fenil-1-5 szénatomos alkilésztert,dimetil-amino-1-5 szénatomos alkilésztert, vagy acetilamino-1-5 szénatomos alkilésztert.

A (II) általános képletű karbonsavak fémsóit előállíthatjuk úgy, hogy a (II) általános képletű karbonsavat hidroxiddal vagy karbonáttal reagáltatjuk. A használt vizes oldószer előnyösen víz, vagy víz és szerves oldószer elegye, előnyösen alkohol, például metanol vagy etanol, keton, például aceton, alifás ···· * ····· ··«· • · · · · · • · · · · · szénhidrogén, például hexán vagy észter, például etil-acetát elegye. Előnyös, ha hidrofil szerves oldószert és vizet elegyítünk. Az ilyen reakciókat rendszerint szobahőmérsékleten végezzük, de kívánt esetben hűtéssel vagy fűtéssel is végbemehet a reakció.

A (II) általános képletű karbonsavak aminsóit úgy állíthatjuk elő, hogy egy amint vizes oldószerben reagáltatunk (II) általános képletű karbonsavval. Vizes oldószerként használhatunk vizet és víz és alkoholok elegyét, például metanol vagy etanol elegyét, étereket, például dietil-étert és tetrahidrofuránt, nitrileket, például acetonitrilt, vagy ketonokat, például acetont. Előnyös, ha vizes acetont használunk oldószerként.

A reakciót szobahőmérsékleten, vagy ez alatt, előnyösen 5 - 10 °C hőmérsékleten végezzük. A reakció azonnal teljesen végbemegy.

Egy másik módszer szerint egy (II) általános képletű karbonsav fémsóját, melyet a fent leírt módon kapunk, feloldhatjuk vizes oldószerben, ezután a kívánt amin ásványisav sóját, például hidrokloridját adjuk hozzá, és ugyanolyan reakciókörülményeket alkalmazunk, mint amikor az amint magát reagáltatjuk a (II) általános képletű karbonsavval, és a kívánt terméket metatézissel kapjuk ezután.

A (II) általános képletű karbonsavak aminosav sóit úgy kapjuk, hogy egy aminosavat vizes oldatban reagáltatunk (II) általános képletű karbonsavval. Vizes • · ·

- 23 oldószerként alkalmasak a víz, és víznek alkoholokkal, például metanollal vagy etanollal, vagy éterekkel, például tetrahidrofuránnal képezett elegyei.

A (II) általános képletű karbonsavak észtereit, előnyösen alkil-észtereit a (II) általános képletű karbonsav megfelelő alkohollal, előnyösen savkatalizátor, például ásványi sav, például sósav, vagy kénsav, Lewis sav, például bór-trifluorid) vagy savas anioncserélő gyanta jelenlétében történő reagáltatásával kapjuk. A reakció során használt oldószer nem döntő jelentőségű, feltéve, hogy nem befolyásolja fordított irányban a reakciót. Megfelelő oldószer lehet az alkohol maga, továbbá benzol, kloroform, éterek stb. A kívánt terméket úgy is előállíthatjuk, hogy egy (II) általános képletű karbonsavat diazoalkánnal reagáltatunk, melynek alkáncsoportja szubsztituált vagy szubsztituálatlan lehet. Ezt a reakciót rendszerint úgy végezzük, hogy a savat a diazoalkán éteres oldatával hozzuk érintkezésbe. Egy további változat szerint az észtert úgy is előállíthatjuk, hogy a (II) általános képletű karbonsav fémsóját halogeniddel, előnyösen alkil-halogeniddel reagáltatjuk megfelelő oldószerben, előnyösen dimetil-formamidban vagy tetrahidrofuránban, dimetil-szulfoxidban, vagy acetonban.

Végi az (I) általános képletű laktonból is előállíthatjuk az észtereket, úgy, hogy alkoxiddal ♦ · · · • · · * · « « * ♦ ♦ * a····*··· •· ··«· · ·

- 24 reagáltatjuk vízmentes alkanolban. Valamennyi észterképző reakciót előnyösen szobahőmérsékleten végzünk, de kívánt esetben a reakciórendszer természetétől függően a reakció során fűtést vagy hűtést is alkalmazhatunk.

A (I) általános képletű karbonavak laktonjait úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű karbonsavat szokásos körülmények között laktonizáljuk.

A belső HMG-CoA reduktáz gátló hatást a találmány szerint előállított vegyületek esetében a 0. Med. Chem., 28, 347-358. oldal (1985) irodalmi helyen közzétett in vitro módszerrel mérjük.

A találmány szerint előállított vegyületek közül a 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l, 2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S)_7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on relatív hatását tekintjük az űj vegyületek belső HMG-CoA reduktáz gátló hatása közül reprezentatívnak, ez a vegyület 2 ng/ml IC^q értéket mutatott a simvastatin 4,2 ng/ml IC^q értékéhez viszonyítva. A 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S) , 6(R)-dimetil-3-oxo-l,2,3,5,6,7,8,8a(R)-oktahidro-naftil-l(S17etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-pirán-2-on IC^g értéke 20 ng/ml.

A találmány szerint előállított vegyületek hasznos antihiperkoleszterolémiás szerek, arteriszklerőzis kezelésére, továbbá hiperlipidémia, családi hiperkoleszterolémia és hasonló betegségek kezelésére.

- 25 Adagolhatok orálisan vagy parenterálisan, kapszula, tabletta vagy injektálható készítmény formájában, stb. Rendszerint az orális adagolási mód a kívánatos. A dózisok változhatnak a páciens korától, a betegség súlyosságától, a beteg testsúlyától és más körülményektől függően, de a napi dózis felnőttek esetében 2 mg és 2000 mg között van, előnyösen 10 - 100 mg, és ezt a dózist 2-4 osztott dózisban lehet adagolni. Szükség esetén nagyobb dózis is adagolható.

A találmány szerint előállított vegyületeket gyógyászatilag elfogadható, nem toxikus kationos polimerekkel együtt is adagolhatjuk, amelyek az epesav megkötésére alkalmasak a gyomor béltraktusban, nem újra felszívódó formában. Az ilyen polimerek lehetnek például kolesztiramin, kolesztipol és poli/metil-(3-trimetil-amino-propil)-imino-trimetilén-dihaloenid7· A tálálmány szerint előállított hatóanyagok és ezen polimerek egymáshoz viszonyított aránya 1:100 - 1:15000.

A találmány szerint tehát az új vegyületekkel arterioszklerózist, családi hiperkoleszterinémiát és hiperlipidémiát kezelhetünk oly módon, hogy nem toxikus, gyógyásatilag hatásos mennyiségben (I) vagy (II) általános képletű vegyületeket adagolunk gyógyászati készítmények formájában.

A találmány további részleteit a következő példákkal illusztráljuk.

1. Példa

- 26 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6-dimeti1-3-oxo-1,2,3,7,8,8a(R)-hexahidronaftil-1(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on előállítása

A 7-/1,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-2(S),6(R)-dimetil-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-l(S)-naftil7-3(R),5(R)-dihidroxi-heptánsav nátrium-sójának biokonverziójával járunk el, melynek leírása a 254 525. számú függő amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben található, és a cím szerinti vegyületet, mint kisebbségben lévő terméket izoláltuk.

A következő táptalajokat használtuk az alább részletezett bioátalakítási reakciókban:

A táptalaj g/liter desztillált víz

Élesztőextraktum

4,0

Malátaextraktum

10,0

Fermentlé

4,0

Dextróz

4,0 pH 7,4

A táptalajt 20 percig sterilizáltuk 121 °C hőmérsékleten.

····

- 27 ···· · ···· · • ·· · · · · » · · · • « · · *·«· « ·♦ «<· · · «

Β táptalaj

Dextróz

Polipepton

Húsextraktum

Kukoricalekvár pH 7,0

A táptalajt 20 percig sterilizáltuk 121 g/liter desz tillált víz

10,0

2,0

1,0

3,0 °C hőmérsékle-

I. Tenyésztési körülmények és bioátalakulás

Nocardia autotrophica subspecies canberrica

ATCC 35204 (MA-6180) liofilizált kémcsövet használtunk arra, hogy beoltsunk 27 °C hőmérsékleten 7 napig inkubált 18 x 175 agar ferde tenyészeteket (A táptalaj). A ferde tenyészetet 5 ml steril B táptalajjal mostuk, és áthelyeztük egy 50 ml steril B táptalajt tartalmazó 250 ml-es lombikba. Az első fázisú oltott tenyészetet 27 °C hőmérsékleten 220 percenkénti fordulatszámú rázókészüléken tenyésztettük, és 24 óra múlva 2 ml-t átvittünk egy másik steril B táptalajt tartalmazó lombikba.

A fenti körülmények között tenyésztve a második oltott tenyészetet használtuk a bioátalakítási tenyésztés beindítására: 20 ml oltott tenyészetet helyeztünk egy 2 literes 400 ml steril B táptalajt tartalmazó lombikba. 24 órás tenyésztés után mindegyik lombikba 80 mg 7-/Ϊ,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-2(S),6(R)-dimeti1-8(S)-(2,2···· ···· ···· ···· · • ·

- 28 -dimetil-butiriloxi)-l(S)-naftil7-3(R),5(R)-dihidroxi-heptánsav nátrium-sót helyeztünk. Az inkubálást 28 óráig folytattuk, vagy ameddig már HPLC-vel nem tudtunk kimutatni 7-/1,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-2(S),6(R)-dimetil-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-l(S)-naftil7-3(R),5(R)-dihidroxi-heptánsavat. A teljes fermentlét centrifugáltuk, majd Whatman 2. számú szűrőpapíron leszűrtük.

II. HPLC módszerek

Teljes fermentlé alikvotokat analizáltunk HPLC módszerrel 7-/1,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-2(S),6(R)-dimetil-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-l(S)-naftil7-3(R),5(R)-dihidroxi-heptánsav-származékok jelenlétére. A leszűrt táptlaajt közvetlenül fecskendeztük be 10 - 20 /U1 mennyiségben, vagy metanollal történő hígítás után. A vegyületeket reverz fázisú oszlopokon választottuk külön 1-3 ml/perc áramlási sebességek melltt, és 35 - 45 % vizes acetonitril gradienst alkalmazva.

A szabad savak elválasztásához jégecet vagy HjPO^ (0,1 ml/liter mobil fázis) hozzáadása volt szükséges. A 7-/Ϊ,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-2(S),6(R)-dimetil-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-l(S)-naftil7-3-(R),5(R)-dihidroxi-heptánsav-származékok kimutatása úgy történt, hogy 238 nm abszorbancia mellett, majd 238 nm/228 nm abszorbancia arány mellett követtük nyomon a vegyületet. A kívánt terméket, vagyis 6(R)-/2-/8(S)-(l-alkil-aciloxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil·*···«··

- 29 -l(S)7-etil7~4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-ont 293 nm abszorbancia mellett mutattuk ki.

III.	6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S)7-etΪ17-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on A fent leírt módszerrel a 20 kg 12 700 liter

7-/l,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-2(S),6(R)-dimetil-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-l(S)-naftil7-3(R),5(R)-dihidroxi-heptánsav nátriumsójának biokonverziójából kapott teljes fermentlé pH értékét 2 n kénsav hozzáadásával 4-re állítottuk, majd ezután 2 x 4500 liter etil-acetátta1 extraháltuk. A teljes fermentlé extrahálása után az etil-acetátos oldatot 20 térfogat% 1 n nátrium-hidrogén-karbonáttal extraháltuk. A vizes extraktumot ezután etil-acetáttal mostuk.A vizes extraktumhoz ezután 570 liter metil-izobutil-ketont adtunk, és a vizes fázis pH-ját 7,2 n kénsav segítségével 3,1-re állítottuk. A metil-izobutil-ketonos megsavanyított vizes fázisú extraktumot ezután elválasztottuk a vizes fázistól, melyet ezután mégegyszer 570 liter metil-izobutil-ketonnal extraháltunk. Az extraktumokat egyesítettük, diatómaföldön keresztül leszűrtük, azeotróp szárítottuk, és vákuumban bepárolva 870 litert kaptunk. A metil-izobutil-ketonos oldatot 95 °C-ra melegítettük, majd 0,9 liter trifluor-ecetsavval kezeltük 23 liter metil-izobutil-ketonban. Körülbelül 15 perc múlva az ele gyet 25 °C-ra hűtöttük, majd egymásután 0,5 térfogat 1 n nátrium-hidrogén-karbonáttal és 2 x 0,5 térfogat vízzel mostuk. A szerves fázist vákuumban bepároltuk, és a maradékot acetonitrilben feloldottuk, melyet ezután 0,02 mólos foszfátpufferrel 30 %-os acetonitrillé hígítottuk, pH 7 értéken.

Körülbelül 700 g 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-6-hidroxi-metil-2(S)-metil-l,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-ont tartalmazó egyharmados alikvotokat 300 liter brómozott sztirol és divinil benzol kopolimert tartalmazó SP-207-es oszlopon kromatografáltunk. Acetonitril/puffer (30 /, 37 %, 47 %, 57 %) eleggyel és acetonitril/víz (67 %) eleggyel eluálva a cím szerinti terméket és 6-hidroxi-metil-vegyületet kapunk elegy formájában.

A kívánt terméket tovább tisztíthatjuk a 6-hidroxi-metil-vegyület nagy részének eltávolításával. Ezt a tisztítást úgy végezzük, hogy az elegyet izopropil-acetátban és metil-t-butil-éterben feloldva kristályosítjuk, majd az oldatot apoláros oldószerhez (n-heptán, ciklohexán vagy petroléter) adjuk.

IV. 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l,2,3,6,7,7a(R)-hexahidro-naftil-l(S)-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on izolálása

A III. lépésből kapott kristályosítási analógo kát olajjá koncentráljuk, majd feloldjuk toluol, metanol és acetonitril 8:1:1 térfogatarányú elegyében, így végső térfogatként 100 ml-t kapunk. Ezt az oldatot egy 10 literes Sephadex LH-20 (Pharmacia Inc.) oszlopra töltjük fel, melyet hexán, toluol és metanol 3:1:1 térfogatarányű elegyével egyensúlyoztunk. Ezzel az oldószerrel 100 ml/perc áramlási sebességgel eluáltunk. A kívánt vegyület 11 és 14 oszloptérfogat között eluált, és a dús eluátumot szilárd anyaggá koncentráltuk. A terméket preparatív reverz fázisú HPLC kromatográfiásan tovább tisztítottuk C 18-as oszlopon (21,4 mm átmérő x 30 cm), és lineáris gradienssel eluáltuk 10 percnél kezdve az injektálás után 25 % vizes acetonitriltől 75 %-os vizes acetonitrilig, 40 perc alatt, 10 ml/perc áramlási sebességnél. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat, melyek 29 percnél eluálnak, egyesítjük, és bepárolva 400 mg kristályos kívánt anyagot kapunk .

¹³C-NMR adatok (CD₂C1₂, íT = 53,8 ppm)

2£m	ppm	ppm
9,4	36,5	67,0
10,6	36,8	76,0
24,1	37,7	123,1
24,3	39,0	124,5
24,4	39,6	144,3
24,9	42,7	154,9
32,9	43,3	170,3
33,4	63,1	177,6
		203,4

A tömegspektrum analízis gyenge M⁺ iont mutatott m/z 432-nél, és fragmens ionokat m/z 316-nál és 173-nál bázis). Az ultraibolya spektrum Jmax-nál = 290 nm, £= 21900.

Hasonló módon Nocardia autrotrophica subsp. canberrica ATCC 35203 (MA6181) mikroorganizmust használtunk 7-/1,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-2(S),6(R)-dimetil-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-l(S)-naftil7-3(R),5(R)-dihidroxiheptánsav nátriumsója biokonverziójánál, és így a kívánt termékeket kaptuk.

Ezenkívül, a 7-/Ϊ , 2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-2(S),6(R)-dimetil-8(S)-(2-metil-butiriloxi)-l(S)-naftil7-3(R),5(R)-dihidroxi-heptánsav nátriumsóját, és a nyitott gyűrűjű lovastatin nátriumsóját analóg biokonverziós reakcióknak vetettük alá N. autotrofikus subsp. amethystina ATCC 35204 (MA6180) és N. autrotrophic subsp. canberrica ATCC 35203 (MA6181) mikroorganizmusok alkalmazásával, és így 6(R)-/2-/8(S)-(2-metil-butiriloxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-pirán-2-ont kapunk.

2. Példa 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l,2,3,5,6,7,8,8a(R)-oktahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on előállítása mg 1. példa szerinti dienon terméket (R^ = • ·

- 33 = 2-metil-2-butil, a = kettős kötés), feloldottunk 3 ml etil-acetátban, és 1 atm hidrogén nyomáson szobahőmérsékleten hidrogéneztük 6 ml 10 %-os palládium csontszén katalizátoron 30 óra hosszat. A katalizátort leszűrjük, az oldószert lepároljuk, és a cím szerinti vegyületet kapjuk.

IR(film): 1718 cm^-1, 1665 cm^-1.

MS(EI): m/z 434 (M⁺).

3. élda

6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6-dimetil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on előállítása

a) 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6(R)-

-dimetil-l,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-(t-butil-dimetil-szilil-oxi)-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on (2‘) g (52 mmól) terc-butil-dimetil-szilil-kloridot hozzáadunk 20 g (48 mmól) 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6(R)-dimetil-l,2,6,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on és 6,8 g (0,1 mól) imidazol 150 ml dimetil-formamiddal készített kevert oldatához 0 °C hőmérsékleten.

A kapott elegyet 0 °C hőmérsékletn 5 percig keverjük, majd szobahőmérsékletremelegítjük, és 5 óra hosszat keverjük. Egy alikvot vékonyréteg-kromatográfiás analízis szerint a reakció befejeződött.

A reakcióelegyet ezután hideg vízre öntjük és éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot híg sósavval vízzel és 5 %-os nátrium-hidrogén-karbonát oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, a szerves extraktumot leszűrjük, és a szűrletet vákuumban bepárolva színtelen viszkózus olaj formájában kapjuk a kívánt terméket .

NMR (CDCl-j) (F),84 (3H, t, 3 = 7 Hz), 0,89 (3H, d, = 7 Hz), 0,90 (9H, s), 1,09 (3H, d, 3 = 7 Hz),

1,11 (3H, s), 1,12 (3H, s), 4,30 (H, m), 4,60 (H, m), 5,33 (H, m), 5,51 (H, m), 5,77 (H, d d-je, 3 = 10, 6 Hz), 5,98 (H, d, 3 = 10 Hz).

(b) 6(R)-/2-/5(S)-Klór-4a(S)-hidroxi-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6(R)-dimetil-l,2,4a,5,6,7,8,8a(S)-oktahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-(t-buti1-dimeti1-szililoxi)-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on (3') g (52 mmól) fenil-szelenil-klorid 50 ml metilén-kloriddal készített oldatát hozzácsepegtetjük 25,2 g (48 mmól) 2' vegyület 350 ml metilén-kloriddal készített kevert oldatához, melyet -78 °C-os szárazjég izopropanol fürdőn hűtünk. A kapott elegyet -78 °C hőmérsékleten 20 percig keverjük, 300 ml hideg vízre öntjük, és kétszer

- 35 extraháljuk éterrel, először 400 ml-rel, majd 150 ml-rel. Az egyesített extraktumokat magnézium-szulfát felett szárítjuk, leszűrjük, bepároljuk, és olajos maradékot kapunk, melyet 300 ml tetrahidrofuránban feloldunk. Az oldatot 0 °C-ra hűtjük jégfürdőn, és hozzáadunk 15 ml 30 Vos hidrogén-peroxidot. A kapott elegyet 0 °C hőmérsékleten 5 percig keverjük, majd szobahőmérsékletre melegítjük, és még egy óra hosszat keverjük. Az elegyet hideg vízbe öntjük, és háromszor extraháljuk kloroformmal, először 400 ml-rel, majd 2 x 100 ml-rel. Az egyesített extraktumokat magnézium-szulfát felett szárítjuk, leszűrjük és bepároljuk, így maradékot kapunk, melyet gyorskromatográfiásan szilikagél oszlopon tisztítunk. Eluálószerként hexán és etil-acetát 5:1 térfogatarányű elegyével dolgozunk, és így eltávolítjuk a szennyeződéseket. Tovább eluálunk hexán és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyével, és így a cím szerinti vegyületet halványsárga gumiszerű termék formájában kapjuk, mely állás hatására megszilárdul. 0p.: 117-118 °C .

NMR (CDCip cfo.085 (3H, s), 0,08 (3H, s), 0,85 (3H, t, = 7 Hz), 0,88 (9H, s), 0,89 (3H, d, 3 = 7 Hz), 1,15 (3H, s), 1,16 (3H, s), 1,32 (3H, d, = 7 Hz), 1,58 (2H, q, 3 = 7 Hz), 3,39 (H, s), 4,05 (H, bs), 4,30 (H, m), 4,60 (H, m), 5,32 (H, m), 5,59 (H, d, 3 = 11 Hz), 5,79 (H, d d-je, 3 = 11, 6 Hz).

Analízis a	C^^H^^ClO^Si képlet alapján:
számított:	C % = 63,61, H % = 9,13;
talált:	C % = 63,80, H % = 9,04.

(c) 6(R)-/2-/4a(S)-hidroxi-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6(R)-dimetil-l,2,4a,5,6,7,8,8a(S)-oktahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-(t-butil-dimetil-szililoxi)-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on (4')

7,06 ml (26,25 mmól) tributil-ón-hidrid és 0,82 g (5 mmól) azo-bisz-izobutiro-nitril elegyét hozzáadjuk

8,78 g (15 mmól) klórhidrin(39 100 ml benzollal készített mágnesesen kevert oldatához. A kapott oldatot 2 óra hoszszat visszafolyató hűtő alatt melegítjük, lehűtjük, vákuumban bepároljuk, és a kapott viszkózus sárga olajat kátrány éterrel (200 ml) keverjük -15 °C hőmérsékleten, jég és acetonfürdő segítségével. A (4') vegyületet pehelyszerű színtelen szilárd anyag formájában kapjuk 6,9 g mennyiségben .

Op.: 97 - 99 °C)

A szűrletet 4 x 50 ml metil-cianiddal extraháljuk, így az éterben lévő összes terméket eltávolítjuk. A metil-cianidos extraktumokat egyesítjük, és színtelen olajjá pároljuk be, melyet gyorskromatográfiásan szilikagél oszlopon tisztítunk. Etil-acetát és hexán 1:3 térfogatarányú elegyével eluálva színtelen szilárd anyagot kapunk 1 g mennyiségben, melyet 25 ml éterrel elkeverünk « · · ·

- 37 0 °C hőmérsékleten, így az ón maradékot eltávolítjuk.

Az elegyet leszűrve (4') terméket kapunk színtelen szilárd anyag formájában.

Op. : 103 - 104 °C.

NMR (CDClj) <T 0,07 (3H, s), 0,08 (3H, s), 0,88 (9H, s),

1,15 (3H, s), 1,16 (3H, s), 1,20 (3H, d, = 7 Hz), 2,78 (H, s), 4,28 (H, m), 4,58 (H, m), 5,30 (H, m), 5,58 (H, d, 3 =10 Hz), 5,67 (H, dd, 3 = 10, 5 Hz).

Analízis a C^H^O^Si képlet alapján:

számított: C % = 67,59, H % = 9,88;

talált: C % = 67,20, H % = 9,99.

(d) 6R-/2-/3-oxo-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S)6- (R)-dimetil-l,2,3,5,6,7,8,8a-oktahidro-naftill(S)7-etil7-4(R)-(t-butil-dimetil-szilil-oxi)-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on (5')

7,2 g (12 mmól) (4') vegyületet 60 ml toluollal és 42 g piridinium-klór-kromáttal és alumínium-oxiddal egyesítünk. Az elegyet keverjük, gőzfürdőn melegítjük 20 percig, majd vékonyréteg kromatográfia szerint a reakció lejátszódott teljesen. Az elegyet lehűtjük, leszűrjük, és a szilárd anyagot 4 x 50 ml meleg toluollal mossuk. Az oldószert lepárolva sárga színű gumit kapunk .

NMR (COC1₃) cT0,073 (3H, s), 0,079 (3H, s), 0,804 (3H, t, 3 = 7 Hz), 0,881 (9H, s), 1,026 (2H, d,

- 38 3 = 6 Hz), 1,036 (3H, d, 3 = 6 Hz), 1,10 (6H, széles s), 2,55 - 2,66 (3H, m), 4,276 (H, m), 4,588 (H, m), 5,42 (H, m), 5,910 (H, d, 3 = = 1,5 Hz).

(e) 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6(R)-

-dimetil-3-(trimetil-szilil-oxi)-l,2,6,7,8,8a(R)~ -hexahidro-l(S)7~etil7-4(R)-(t-butil-dimetil-szililoxi)-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on (6’)

A 3d) lépés szerinti sárga gumiszerű terméket metilén-kloridban feloldjuk, és 0 °C-ra lehűtjük argon áramban. Az oldatot 7,2 ml (50 mmól) trietil-aminnal kezeljük, majd lassan hozzáadunk 5,4 ml (28 mmól) trimetil-szilil-trifluor-metán-szulfonátot, és közben a hőmérsékletet 3 °C alatt tartjuk. 0 °C hőmérsékleten 15 percig keverjük, és a vékonyrétegkromatográfia szerint a reakció 5 percen belül teljesen lejátszódik. A kapott sötét oldatot 100 ml metilén-kloriddal hígítjuk, 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonáttal mossuk, szárítjuk, és az oldószert lepároljuk.

(f) 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6-

-dimetil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftil-l(S)7-etil7-4(R)-(t-butil-dimetil-szilil-oxi)-3,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on (7')

A (3a) lépés szerinti sötétsárga színű maradó··· • · 4 4 4··«·· • « · · * • · · · «a ♦ · · · ···· · ·« *··« 4·

- 39 kot feloldjuk acetonitril és tetrahidrofurán elegyében.

g (13 mmól) palládium(II)-acetátot adunk az elegyhez, és szobahőmérsékleten 22 óra hosszat keverjük, ezalatt a vékonyréteg-kromatográfia szerint a reakció lejátszódott. Az elegyet 3 cm-es szilikagélből lévő szűrőlemezen keresztül leszűrjük, majd 150 ml etil-acetáttal mossuk, és az oldószert lepároljuk.

NMR (CDC1₃) C^0,076 (3H, s), 0,082 (3H, s), 0,752 (3H, t, J = 7 Hz), 0,883 (9H, s), 1,033 (3H, d,

3=7 Hz), 1,059 (3H, s), 1,065 (3H, s), 1,804 (3H, s), 4,295 (H, m), 4,606 (H, m), 5,408 (H, m), 5,781 (H, széles s), 6,136 (H, széles s).

(g) 6(R)-/2-/8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6-

-dimetil-3-oxo-l,2,3,7,8,8a(R)-hexahidro-naftill(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-3,4,5,6-tetrahidro-2H-furán-on (I)

A (3f) pont szerinti sötétbarna gumiszerű terméket tetrahidrofuránban feloldjuk, és ehhez hozzáadunk 30 ml tetra-n-butil-ammónium-fluoridot és 5,6 ml ecetsav elegyét. Az egyesített elegyet 50 °C hőmérsékleten 4 óra hosszat keverjük, lehűtjük, 400 ml etil-éterrel hígítjuk és 5 x 100 ml vízzel mossuk, szárítjuk, az oldószert lepároljuk. A maradék barna szilárd anyaggá szilárdul meg, melyet 50 mm-es LP oszlopon kromatografálunk, és az első 10 25 ml-es frakciót hexán és etil-acetát 1:1 arányú elegyével, majd 11 frakciót 1:2 arányú elegyével, majd 1:4 ··· arányú elegyével eluáljuk. A cím szerinti terméket a

25-53. frakciókban találjuk.

Op.: 160 - 174 °C.

Ezt a kromatografált terméket ezután 30 ml etil-acetát és 30 ml hexán elegyéből átkristályosítjuk.

°C hőmérsékleten szárítjuk 2 óra hosszat vákuumban, ezután a cím szerinti termék keletkezik, amely 179 - 180 °C hőmérsékleten olvad.

NMR (CDCl-j) cT 0,758 (3H, t, 3 = 7,4 Hz), 1,035 (3H, d, = 7,4 Hz), 1,063 (3H, s), 1,069 (3H, s), 1,867 (3H, s), 2,63 (H, dd, 3 = 1,47, 3,64, 12,6 Hz),

2,749 (H, dd, 4,94, 12,6 Hz), 4,398 (H, m),

4,645 (H, m), 5,424 (H, m), 5,781 (H, széles

s), 6,138 (Η, széles s)

Analízis a ^25^36^6 ^képlet alapján:

számított: C % = 69,42, H % = 8,39;

talált: C % = 69,73, H % = 8,54.

4. Példa

6(R)-/2-/3-oxo-8(S)-(2,2-dimetil-butiriloxi)-2(S),6(R)-dimetil-l,2,3,6,7,8,8a-oktahidronaftil-1(S)7-etil7-4(R)-hidroxi-2,4,5,6-tetrahidro-2H-piran-2-on előállítása

500 mg (0,9 mmól) 3. példa szerinti (5') vegyület 42 ml ecetsavval és 15 ml vízzel készített oldatát 70 °C hőmérsékleten 3 óra hosszat melegítjük. Hűtés után az elegyet vízzel hígítjuk és éterrel extraháljuk. Az ···· · »··· · ···· • ·· * « · • · « · « » • · · · «··*· •· «·· 4 « ♦ etanolos extraktumot vízzel ötször mossuk, majd vizes nátrium-hidrogén-karbonáttal és telített sóoldattal mossuk. Szűrés és szárítás után a szűrletet bepárolva maradékot kapunk, melyet gyorskromatográfiásan szilikagél oszlopon tisztítunk. Az oszlopot 30 % acetont tartalmazó metilén-kloriddal eluálva szilárd cím szerinti vegyületet kapunk.

Op.: 117 - 118 °C.

NMR (CDC1₃) 0,80 (3H, t, 3 = 7 Hz), 1,02 (3H, d, = 7 Hz), 1,04 (3H, d, 3 = 7 Hz), 1,10 (6H, s), 2,64 (H, d m-je, 3 = 18 Hz), 2,72 (H, d d-je, 3 = 18, 4 Hz), 4,3H (H, m), 4,65 (H, m), 5,44 (H, m), 5,92 (H, széles s).

Analízis a	^25Η38°6 alapján:
számított:	C % = 69,09, H % = 8,81;
talált:	C % = 68,85, H % = 8,65.

5-9. Példa

A 3. példában leírt módon járunk el, és az A reagens ekvivalens mennyiségét használjuk simvastatin helyett az a lépésben, és így (B) terméket kapunk.

Példa száma

R_r = 2-butil, R₂ = CH^;

R_r = 2-butil, R₂ = H;

R]_ ⁼ 2-metil-2-butil, R₂ = H;

^Ri ⁼ 2-metil-2-butil, R₂ = CH₂0H;

R_x = 2-butil, R₂ = CH₂0H.

···« ···« • ·· · · · • · · · · « • · · · ···· · ·» ··· · · ·

10. Példa (II) képletű vegyületek ammonium-sóinak előállítása

Az 1. példa szerinti 1 mmól laktont feloldjuk keverés közben 1,1 mmól, 0,1 n nátrium-hidroxidban szobahőmérsékleten .

A kapott oldatot lehűtjük, és 1 n sósav hozzácsepegtetésével megsavanyítjuk. A kapott elegyet dietil-éterrel extraháljuk, és az extraktumot telített sóoldattal) mossuk, és magnézium-szulfát felett szárítjuk. A magnézium-szulfátot leszűrjük, a szűrletet ammóniagázzal telítjük, és gumiszerű terméket kapunk, mely megszilárdulás után adja az ammónium sót.

11. Példa (II) képletű vegyületek alkáli és alkáliföldfém sóinak előállítása mg 1. példa szerinti lakton 2 ml etanollal készített oldatához 1 ekvialens 1 ml vizes nátrium-hidroxidot adunk.

óra múlva szobahőmérsékleten az elegyet vákuumban szárazra pároljuk, és a kívánt nátriumsót kapjuk.

Hasonlóan állítjuk elő a káliumsót 1 ekvivalens kálium-hidroxid alkalmazásával, és a kalciumsót 1 ekvioxid valens kalcium/ alkalmazásával.

• · · · • · · · ····· • · ···· · ·

12. Példa (II) képletű vegyületek etilén-diamin sóinak előállítása

0,50 g 10. példa szerinti ammóniumsót 10 ml metanollal képezett oldatához 0,75 ml etilén-diamint adunk. A metanolt vákuumban ledesztilláljuk, így kapjuk a kívánt etilén-diamin sót.

13. Példa (II) képletű vegyületek trisz(hidroxi-metil)-amino-metánsói előállítása

202 mg 10. példa szerinti ammóniumsó 5 ml metanollal készített oldatához 60,5 mg trisz(hidroxi-metil)-amino-metánt adunk 5 ml metanolban. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és így a kívánt trisz(hidroxi-metil)-amino-metánsót kapjuk.

14. Példa (II) képletű vegyületek L-lizinsői előállítása

0,001 mól L-lizin és 0,0011 mól 10. példa szerinti só 15 ml 85 %-os etanollal készített oldatát vákuumban szárazra pároljuk, így kapjuk a kívánt L-lizinsót.

Hasonlóan állítjuk elő az L-arginin, L-ornitin és N-metil-glukaminsókat is.

15. Példa (II) képletű vegyületek tetrametil-ammóniumsói előállítása mg 10. példa szerinti ammóniumsó, 2 ml meti• · · ·

- 44 lén-kloridal és 0,08 ml 24 %-os tetrametil-ammónium-hidroxid metanollal készített elegyét éterrel hígítjuk, és így kapjuk a kívánt tetrametil-ammóniumsót.

16. Példa (II) képletű vegyületek metilésztereinek előállítása

400 mg 1. példa szerinti laktont 100 ml abszolút metanollal készített oldatához 10 ml 0,1 mólos nátrium-metoxid abszolút metanollal készített oldatát adjuk. Az oldatot hagyjuk szobahőmérsékleten 1 óra hosszat állni, majd vízzel hígítjuk, és kétszer extraháljuk etil-acetáttal. A szerves fázist elkülönítjük, nátrium-szulfát felett szárítjuk, leszűrjük és vákuumban bepárolva a kívánt metil-észtert kapjuk.

Hasonlóan ekvivalens mennyiségű propanol, butanol, izobutanol, t-butanol, amilalkohol, izoamil-alkohol, 2-dimetil-aminoetanol, benzilalkohol, 2-acetamido-etanol alkalmazásával a megfelelő észtereket kapjuk.

17. Példa

Szabad dihidroxisavak előállítása

A 11. példa szerinti (II) képletű nátriumsót feloldjuk 2 ml etanol és víz 1:1 térfogatarányú elegyében, és 10 ml 1 n sósavhoz adjuk, melyből a dihidroxi-savat etil-aoetáttal extraháljuk. A szerves extraktumot vízzel egyszer mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk és vákuumban bepároljuk, és a fürdő hőmérséklete a 30 °C-t nem haladja meg.

A dihidroxisav-származék lassan átalakul megfelelő eredeti laktonná állás hatására, de 7 feletti pH értéken stabil.

18. Példa mg, 1. példa szerinti laktont elég finom eloszlású laktózzal készítjük ki, és így 580 - 590 mg összmennyiséget kapunk, mellyel egy 0 méretű kemény zselatinkapszulát töltünk meg.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás (I) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sói - ahol r! jelentése (1) 1-10 szénatomos alkilcsoport, vagy (2) egyszer vagy többször szubsztituált 1-10 szénatomos alkilcsoport, ahol a szubsztituensek lehetnek (a) halogénatom, (b) hidroxilcsoport, (c) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (d) 1-5 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, (e) 1-5 szénatomos aciloxicsoport, (f) 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, (g) fenilcsoport, (h) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituens X és Y, (i) 1-10 szénatomos alkil S(0)_n, ahol n lehet 0 - 2, (j) jelentése 3-8 szénatomos cikloalkil S(0)_n, (k) fenil S(0)_n, (l) szubsztituált fenil S(0)_n, ahol a szubsztituensek lehetnek X vagy Y, és (m) oxocsoport;

   (3) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (4) 2-10 szénatomos alkenilcsoport, (5) 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport;

   (6) szubsztituált 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, ahol a szubsztituens lehet (a) 1-10 szénatomos alkilcsoport, (b) szubsztituált 1-10 szénatomos alkilcsoport, ahol a szubsztituens lehet (i) halogénatom, (ii) hidroxilcsoport, (iii) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (iv) 1-5 szénatomos alkoxi-karbonilcsoport, (v) 1-5 szénatomos aciloxicsoport, (vi) fenilcsoportj (vii) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek X és

   Y lehetnek, (viii) 1-10 szénatomos alkilS(0)_n (ix) 3-8 szénatomos cikloalkilS(0)_n (x) fenilS(0)_n, (xi) szubsztituált fenilS(0)_n, ahol a szubsztituensek S és Y, és (xii) oxocsoport, (c) 1-10 szénatomos alkilS(0)_n, (d) 3-8 szénatomos cikloalkilS(0)_n, (e) fenilS(0)_n, (f) szubsztituált fenilS(O) , ahol a π

   szubsztituensek X és Y, (g) halogénatom, (h) hidroxilcsoport, (i) 1-10 szénatomos alkoxicsoport, (j) 1-5 szénatomos alkoxi-karbonilcsoport, (k) 1-5 szénatomos aciloxicsoport, (l) fenilcsoport, és (m) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubsztituensek X és Y;

   (7) fenilcsoport, (8) szubsztituált fenilcsoport, ahol a szubszti- tuensek X és Y;

   (9) amino;

   (10) 1-5 szénatomos alkil-amino;

   (11) di(l-5 szénatomos alkil)-amino;

   (12) fenilamino;

   (13) szubsztituált fenilamino-csoport, ahol a szubsztituensek X és Y;

   (14) fenil-1-10 szénatomos alkil-amino;

   (15) szubsztituált fenil-1-10 szénatomos alkil-

   -amino-csoport, ahol a szubsztituensek

   X és Y;

   (16) továbbá (a) piperidinil, (b) pirrolidinil, (c) piperazinil, (d) morfolinil, vagy • 444 · ····· 4 · · 4 • · · ♦ · · • · · · 4· • · · 4444*4 • 4 4*4* *«

   (e) tiomorfolinil-csoport, és (17) R-jS, ahol R-j jelentése (a) 1-10 szénatomos alkilcsoport, (b) fenilcsoport, vagy (c) szubsztituált fenilcsoport, ahol 1' a szubsztituensek X és Y lehetnek; ^R2 . jelentése hidrogénatom, metilcsoport, vagy CH₂0H; X és.Y egymástól függetlenül lehet: (a) hldroxilcsoport, (b) halogénatom, (c) trifluor-metil-csoport, (d) 1-3 szénatomos alkoxicsoport, (e) 1-3 szénatomos alkil-karboniloxi-csoport, (f) fenil-karboniloxi-csoport, (g) 1-3 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, (h) feniloxi-karbonil-csoport, (i) hidrogénatom, (j) 1-5 szénatomos alkilcsoport, halogén jelentése klór- vagy fluoratom, a jelentése egyes vagy kettőskötés,

   előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (7)

   kepletű vegyületet, ahol ^R'2 jelentése hidrogénatom, CH-j vagy CH₂0T, ahol T jelentése trimetil-szilil-, trietil-szilil-, terc-butil-dimetil-szilil-, terc-butil-difenil-

   -szilil- vagy triizopropil-szililcsoport • · ·

   a) tetra-n-butil-ammónium-fluoriddal és ecetsavval vagy

   b) vizes hidrofluorsav acetonitriles oldatával kezelünk, és kívánt esetben sóvá alakítjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy egy (6) képletű vegyületet, ahol

   T és jelentése egymástól függetlenül trimetil-szilil, trietil-szilil-, triizopropil-szilil-, terc-butil-dimetil-szilil- vagy terc-butil-fenil-szilil-csoport palládium(II)acetáttal reagáltatunk olyan (7) képletű vegyület előállítására, ahol a jelentése kettőskötés.
3. 3. Eljárás a (I) általános képletű vegyületek, ahol jelentése 1-10 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben egy vagy több szubsztituenssel lehet helyettesítve, mégpedig halogénatommal, hidroxilcsoporttal, 1-10 szénatomos alkoxi-,

   1-5 szénatomos alkoxi-karbonil-, 1-5 szénatomos aciloxi-, 3-8 szénatomos cikloalkil-, vagy fenilcsoporttal, vagy szubsztituált fenilcsoporttal, ahol a szubsztituens lehet X és Y, 1-10 szénatomos alkilS(0)_n csoporttal, ahol n értéke

   0 - 2, 3 - 8 szénatomos cikloalkilS(0) csoporttal, fenilS(0)_n csoporttal, X és Y-nal szubsztituált

   - 51 fenilS(O)_n csoporttal, és oxocsoporttal, továbbá lehet 1-10 szénatomos alkoxi-,

   2- 10 szénatomos alkenil-,

   3- 8 szénatomos cikloalkil-, szubsztituált 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, ahol a szubsztituens lehet 1-10 szénatomos alkil-, amely adott esetben szubsztituálva lehet halogénatommal, hidroxi-, 1-10 szénatomos alkoixi-, 1-5 szénatomos alkoxi-karbonil-,

   1-5 szénatomos aciloxi-, fenil-, szubsztituált fenilcsoporttal, ahol a szubsztituens X és Y,

   1-10 szénatomos alkilS(0)_n csoporttal,

   3-8 szénatomos cikloalkilS(0)_n csoporttal, adott esetben szubsztituált fenilS(0)_n csoporttal, ahol a szubsztituens X és Y lehet, és oxocsoporttal,

   R| lehet továbbá a 3 - 8 szénatomos cikloalkilcsoport szubsztituálva lehet még 1-10 szénatomos alkilS(0)_n csoporttal, 3-8 szénatomos cikloalkilS(0)_n csoporttal, fenilS(0)_n csoporttal vagy szubsztituált fenilS(0) csoporttal, ahol a szubsztituensek X és

   Y, halogénatommal, hidroxilcsoporttal, 1-10 szénatomos alkoxi-, 1-5 szénatomos alkoxi-karbonil-, 1-5 szénatomos aciloxi-, adott esetben X és Y csoporttal szubsztituált fenilcsoporttal, és

   R| lehet továbbá fenil-, X és Y csoporttal szubszti- 52 tuált fenil-, amino-, 1-5 szénatomos alkilamino-, di(l-5 szénatomos alkil-amino-, fenil-amino-, X és Y-nal szubsztituált fenil-amino-, fenil-1-10 szénatomos alkil-amino-,

   X és Y-nal szubsztituált fenil-1-10 szénatomos alkil-amino-csoport, vagy az alábbi csoportok egyike:

   piperidinil-, pirrolidinil-, piperazinil-, morfolinil- és tiomorfolinilcsoport, lehet továbbá R^S, ahol R^

   1-10 szénatomos alkil- , fenil- vagy adott esetben X és Y-nal szubsztituált fenilcsoport lehet,

   R2 hidrogén-, metil- vagy CH? OH és

   X és Y lehet hidroxilcsoport, halogénatom, trifluor-metil-,

   1-3 szénatomos alkoxi-,

   1-3 szénatomos alkil-karboniloxi-, fenil-karboniloxi-,

   1-3 szénatomos alkoxi-karbonil-, feniloxi-karbonil-csoport, hidrogénatom vagy

   1-5 szénatomos alkilcsoport, • · ·· • · · · · • · ···· · ··· · · · és a halogén lehet klór- vagy fluoratom előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (11) képletű vegyületet piridinium-klórkromáttal kezelünk.
4. 4. Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (I) vagy (II) általános képletű vegyületet, ahol R^ és R2 jelentése az 1. igénypontban megadott, és £ is az 1. igénypontban megadott - gyógyászatilag elfogadható hordozókkal összekeverünk, és gyógyszerkészítménnyé alakítunk.