HUT50727A

HUT50727A - Process for producing coarse-grained agglomerates of aluminium-hydroxide from alkali-aluminate liquor

Info

Publication number: HUT50727A
Application number: HU892833A
Authority: HU
Inventors: Neil Brown
Original assignee: Vaw Ver Aluminium Werke Ag
Priority date: 1988-06-03
Filing date: 1989-06-02
Publication date: 1990-03-28
Also published as: AU610728B2; EP0344469A2; AU3594489A; BR8902551A; EP0344469A3

Description

A találmány szilárd, durvaszemcséjü aluminium-hidroxid agglomerátumnak a Bayer-eljárás alkáli-aluminátlugjából való előállítási eljárására vonatkozik.

Az aluminium-oxidnak bauxitból való Bayer féle eljárása során arra törekednek, hogy durvaszemcséjü aluminium-hidroxid terméket állítsanak elő, amely terméket, ezután Al(OH)-j képlettel is jelölünk. Ennek a terméknek legfeljebb 10 tömeg^?í-a állhat 45 mikrométernél kisebb méretű szemcsékből. Ugyanakkor elfogadható kikeverési idő alatt nagy lugprodiktivitást is el akarnak érni.

Lugproduktivitáson azt az aluminium-hidroxid mennyiséget értjük, amelyet az alkáli-aluminátlug térfogategységéből, kevernek ki (csapnak le). A durva szemcséjű Al(0H)^-nak kielégítően szilárdaknak is kell lenniük ahhoz, hogy a következő szállítási, és az aluminium-oxid előállításához szükséges kalcinálási műveletek alatt fellépő szétmorzsoló és lekoptató erőknek is ellenálljanak.

A Bayer-eljárás alapelve értelmében kis Ν3₂0/Α1₂0^ mólarányu lúgot előzőleg kikevert. Al(OH)-j-dal oltanak be. A kikeverés alatt először a beoltórészecskék agglomerálódnak majd szilárd Al(OH)} termékké növekednek. A kikeverési eljárás optimalizálására ennek fő paramétereit, igy a mólarányt, a hőmérsékletet, az ol.tórészecskék nagyságát és mennyiségét kell összehangolni, hogy elfogadható kikeverési idő alatt • · · · az említett célokat elérjék.

A US 3 486 850. (3.V. Day), a GB 1 548 160. (N.Brown és tsi), a US 4 234 559. (0. Tschamper), a US 4 305 913. (J.L. Anjier) és a US 4 311 486. (K. Jamada és tsi) számú szabadalmi leírásokból ismeretessé vált, hogy a részecske-agglomeráló dási és a részecske-növesztési folyamatnak két elválasztott kikeverési szakaszban kell lezajlania, és mind a kettőnek saját optimális feltételei között kell üzemelnie.

Az újabb technológiáknál megnövelt lugkoncentrációval dolgoznak a jobb lugproduktivitás érdekében. Bár emiatt hoszszabbak a tartózkodási idők (egy-egy szakaszban), de ezt részben kompenzálja a kikeverési ciklus alatti (nagyobb mértékű) luglehülés.

A technika állásához tartozik az Al(OH)-j-osztályozási művelet is, amelynek során a durvább termékrészecskéket elválasztják a finom Al(OH)-j részecskéktől, amelyeket oltóanyagként visszavezetnek. Általában a termékkként elvezetett menynyiség 3-4-szeresét vezetik vissza oltóanyagként. A kikevert szuszpenziót a szokásos gyakorlat szerint osztályozó sorba vezetik, ahol, a szemcséket három részre osztják:

finom oltóanyag, az agglomerációs szakaszhoz^ durva a növesztés! szakaszhoz^, végül a termék.

Az Al(OH)}~osztályozásra mindenképpen szükség van, mivel (azok) a finom részecskék (amelyeket később a kikeverés agglomerációs szakaszában használunk fel) főleg a növesztési szakaszban keletkeznek. Ennek következtében a termék részecskékkel összekeveredett finom részcskéket a termék részecskéktől el kell választani mégpedig a normál kikieverési ciklus végén. Az Al(OH)^-szuszpenziónak a hidroxidosztályozó szakaszba való átszivattyuzása, átszállítása során a részecskéknél kristálytörés és ledörzsölődés (azaz mechanikai gócképzés) lép föl, és ez megnehezíti az elválasztást. Idevágó szakvélemény szerint az Al(OH)-j oltókristályok törési felületén nagy mennyiségű uj, kisebb kristályok keletkezhetnek ha kisebb mólarányu alkáli-aluminátluggal érintkezésbe kerülnek, lásd pl. 3. Mordini és tsi írását a ΑΙΜΕ Light Metals Conference Proceedings 19Θ3, 325-336. oldalakon, valamint N. Brown írását 3. Crystal Growth 12 (1972) 39. oldalon.

Ily módon az oltóanyagok tulajdonságai, aktivitásuk megváltozhat és ez a részcskenagyság beállítását korlátozhatja és a lugproduktivitást csökkentheti. A termékrészecskék nagyságának eltérései a célul kitűzött mérettől a hidroxidosztályozó illesztését (módosítását) követeli meg, hogy a részecskenagyság ingadozást kiegyensúlyozzák Emiatt problémássá válik az osztályozószakasz és emiatt ennek javítása is szükségessé válik.

Könnyű belátni, minél kisebb mennyiségű Al(OH)-j-t kell • ·

- 5 körfolyamatban keringtetni, annál nagyobb lesz az agglomerációs potenciál adott lugproduktivitás és részecskenagyság mellett. Minél agglomerálódottabb a termék Al(OH)-j, annál jobban ellenáll az aluminium-oxiddá történő kalcinálás alatt a részecskeapritó hatásoknak (v.ö. Yamada és tsai megállapításait). Ezért szükség van javított' Al(OH)^ termelési módszerre, amelynél a legfinomabb részecske képződés elkerülhető a kikeverések során, és amelynél az Al(0H)-j oltóanyag részecskéket a folyamatba csak egyszer viszik be és azok abból termékként lépnek ki, ezáltal a hagyományos Al(OH)^-körfolyamatban lévő hidroxidosztályozó elhagyható.

Az volt a feladatunk, hogy a Bayer-eljárás alkáli-aluminátlugjából való Al.(OH)^-termelést javítsuk a hidroxidosztályozó elhagyásával, és az AKOH)^ kikeverés oly módon való végrehajtásával, hogy őrölt Al(OH)^-részecskéket alkalmazhassunk kiindulási oltóanyagként, miáltal a kikeverés növesztési szakaszában a legfinomabb anyag keletkezésének szükségessége elesik és olyan Al(OH)^ kikeverése (lecsapása) válik lehetővé, amelynek mozaikjellege fokozottabb (azaz agglomerálódottabb).

Ezt a feladatot találmányunkkal, a megadott igénypontok jellemzőit felhasználva oldhatjuk meg. Mivel a kikeveréshez oltóanyagként finom oltóanyag méretűre őrölt és nagy mólarányu alkáli-alumintálugban dezaktivált Al(OH)-j részecskéket használunk és ezek ^a kikeverés feltételei között gyorsan agglomerálódnak

- 6 és válnak szilárddá, ezért a kikeverés során alig vagy egyáltalán nem képződik finom anyag.

A következőkben a mellékelt rajzokra hivatkozva' világítjuk meg találmányunkat.

1. ábra durva szemcséjű aluminium-hidroxid agglomerátum találmány szerinti előállítási eljárását bemutató folyamatábra

2. ábra az aluminium-hidroxid termék egy tipikus szemcséjének letapogató elektronmikroszkópos képe

3. ábra az aluminium-hidroxid oltóanyag őrölt szemcséiből kialakított tipikus halmaznak letapogató elektronmikroszkópos képe .

A találmány szilárd, durvaszemcésjü aluminium-hidroxid agglomerátumnak a Bayer-eljárás szerinti akáli-alnminátlugból való előállítási eljárására vonatkozik.

Az 1. ábra szerint a módszer a következő műveletekből áll:

1. A Bayer eljárás legalább 75°C-os és 1,6-nél kisebb mólarányu alkáli-aluminátlugját két áramra osztjuk;

2. Két párhuzamos szakaszként ábrázolt és később tárgyalandó agglomerációs szakaszban lévő első áramhoz finom ΑΙ(ΟΗ)-^szemcséket adagolunk oltóanyag gyanánt;

3. Az első áramot hűtés közben kikeverjük addig, amíg a lúgban a mólarány a 2,1-et meghaladja és az agglomerátum

10-20 %-nak szemcsenagysága még kisebb mint 45 mikrométer,

4. Az agglomerátumokat az első áramból kiválasztjuk és a növesztés! szakaszba betáplált alkáli-aluminátlug második áramába adagoljuk, egy részben kikevert lúg marad vissza (az első áramból),

5. A második áramot hűtés közben kikeverjük addig, amíg a mólarány legalább 2,5, előnyösen pedig 2,8 vagy nagyobb, lesz, és a megszilárdult agglomerátumoknak csak kb. 5-6 %-a, 45 mikrométernél kisebb szemcséjű, igy a megszilárdított, agglomerálódott részecskéknél a végtermék-szemcsenagyságot állítottuk be,

6. A termékrészecskéket a második áramból kiválasztjuk, ezáltal hig lúg marad vissza,

7. A végtermék egy részét őröljük, amig finom oltóanyaggá alakul azaz amig kb. 80 Va kisebb szemcsenagyságu lesz, mint 45 mikrométer, és az átlagos szemcsenagysága kb. 25-30 mikrométer lesz,

8. Az őrölt Al(OH)-j részecskéket a lehűlt, részben kikevert lúghoz adjuk kb. 50-100 g/1 mennyiségben, és a kikeverést további 58-60 C°-ra való hűtés közben folytatjuk, amig a mólarány legalább 2,5 lesz,

9. Az őrölt és frissen kikevert Al(OH)-j-t elválasztjuk a részben kikevert lúgtól és igy a hig lúg marad vissza,

10. Az őrölt és frissen lecsapott Al(OII)j-t az első áramhoz adjuk oltóanyag gyanánt és ezzel a kikeverési ciklust lezárjuk.

·· ·· ·· · ·· * · · ·· ·· · · • · ·· ····»· · ···♦ ·· ·· · ·

-ΘΑ találmány értelmében az eljárás lényeges pontja az agglomerációs és növesztési szakaszban lévő alkáli-aluminátlug 75°C-ra vagy magasabbra emelt hőmérséklete, mivel ezzel tudjuk a finom anyag képződését elkerülni a kikeverés során. A túltelítettség következetében a másodlagos gócképződés 75°C feletti hőmérsékleten jelentéktelenné válik, lásd pl. N. Brown, J. Crystal Growth 29. (1975) 309-315. oldalakat.

A kikeverésnél a finomanyag képződés elmaradása kiküszöböli a hidroxidosztályozás és az előbb említett nagymennyiségi Al.(0H)j visszavezetés szükségességét. Ráadásul az átszivattyuzással végrehajtott szállítás során bekövetkező szemcsenagyság csökkenést is megadályozzuk.

A találmány szerinti módszer innovatív kulcsmüvelete a végtermék részecskéinek felhasználása oly módon, hogy finom oltóanyaggá őröljük és ennek aktivitását felhasználjuk annak érdekében, hogy

a. ) megfelelő finom oltóanyagot állítsunk elő a kikeverés agglomerációs szakaszába való bevezetésre is, hogy

b. ) ugyanakkor biztosan lehetővé tegyük, hogy a kikeve- rés agglomerációs szakaszából származó részben kikevert lúgot egy további haramadik, vagy egy utolsó szakaszban még tovább keverhessük, hogy aluminium-oxid tartalma addig csökkenjen, ami már a hig lúg koncentrációjának felel meg.

- 9 A találmány szerinti módszer egy lényeges jellemzője a kikeverés lezáró szakasza, amely viszonylag magas hőmérsékletű viszonylag nagy mólarányu lúggal üzemel és amelyet kb 50-100 g/1 finom oltóanyag méretűre őrölt termék Al(0H)^-dal oltunk be.

Az őrölt oltóanyagot nem lehet, közvetlenül kis mólarányu alkáli-alumintálughoz felhasználni, mivel annak törésfelületén uj kristályok képződnek. Az őrölt oltóanyag teljes mennyiségét először dezaktiválni kell, ami azt jelenti hogy gócképző képességét meg kell szüntetni. Ezt a találmány szerinti módszerrel úgy érjük el, hogy az őrölt oltóanyagot az agglomerációs kikeverőbői származó részben kikevert lúggal érintkeztetjük, és úgy dezaktiváljuk, és a fölösleges aluminium-hidroxidot oltóanyagként eltávolítjuk.

Amint a már említett mértékadó irodalomból is tudni lehet (v.ö. pl. Mordini és tsi, ΑΙΜΕ Light Metals Conf. Proceedings 1903. 325-26. oldalak) az őrölt Al(OH)-j gócképző-aktivitása azt jelenti, hogy ha azt kb.5 mikrométerre őrölt oltóanyagként kis mólarányu 60^C alatti hőmérsékletű lúghoz adagoljuk, akkor finom, uj Al(OH)} kristályok kézbentarthatatlan képződése indul be. Az ilyen kísérletekből származó termékek oltóanyagként kis mólarányu friss lúghoz felhasználva több mint szokás módon viselkednek. Másként kifejezve: egy kis mólarányu 60°C-os lúgot kisebb mennyiségű kb. 5-20 g/1 oltóanyaggal ismét beoltva • ···· · • · · · ♦ ··· ·· ··

- 10 .kb. 15-20 mikrométer szemcsenagyságu agglomerálódott termék keletkezik.

Az eddig ismert tudományos felfogástól eltérően a találmány szerinti eljárás során az őrölt Al(OH)viszonylag nagy mólarányu kb. 60°C-os lúgban oltóanyagként tud viselkedni és a gócképződési mechanizmust magában hordozó, finom anyag «

leválásától mentes, rendes kicsapódást tud előidézni. Ezért az őrléssel előállított finom oltóanyag olyan szemcseméretü lehet, mely A Bayer-eljárás kikeverési műveleteiben elvárt, azaz 25-30 mikrométer.

Példa:

1,4-es mólarányu legalább 75°C-os alkáli-aluminátlugot (szabad Na£0 = 135 g/Ú 1 : 1 arányban legelőször két áramra osztjuk. Az első áramot a kikeverés agglomerációs szakaszába mig a másodikat a növesztési szakaszába vezetjük. Az első áramot ezután további két áramra osztjuk ez szükséges, mivel viszonylag kismennyiségü oltóanyagot kell adagolnunk ahhoz, hogy a tulajdonképpeni agglomeráció bekövetkezzen.

Az áramokat egyenként 40 g/1 mennyiségű 25-30 mikrométer átlagos szemcsenagyságu olyan finom oltóanyaggal keverjük üssze, amelynek 80 tümeg%-a 45 mikrométernél kisebb szemcseméretü. Az ilyen finom oltóanyag előállítási módját később írjuk le.

Az agglomerációs szakaszban a teljes tartozókodási idő kb. 20 óra. A szuszpenzió kb. 65°C-on és kb, 2,4-es mólaránnyal

- 11 lép ki. Az agglomerátumok szemcséinek csak kb. 15 %-a kisebb, mint 45 mikrométer. Az agglomerálódott Α1(0Η)^ részecskéket például tárcsásszürőn választjuk el a lúgtól. Az agglomerálódott részecskéket a kikeverés növesztési szakaszába vezetjük át.

A kikeverés növesztési szakaszában a teljes tartózókodádi idő kb. 36 óra. Ezalatt az idő alatt növekednek az agglomerátumok és aluminium-hidroxid termékké szilárdulnak meg. A szuszpenzió kb. 58 °C-on és kb. 2,7 -es mólaránnyal lép ki. A megszilárdult agglomerátum-szemcséknek csak kb. 5-6 %-a kisebb, mint 45 mikrométer. A terméket tárcsás szűrőn választjuk el a hig lúgtól, amit azután visszavezetünk.

A kikeverés agglomerációs és növesztési szakaszában egyaránt alkalmzunk hűtést. így a magas kezdeti hőmérsékletnek köszönhető maximális agglomeráció és az alacsony véghőmérsékletnek köszönhető maximális megszilárdulása az éppen keletkező agglomerátumoknak, valamint a maximális légprodiktivitás kombinált előnye biztosítható. Ezen cél elérése érdekében a kikeverésnek mind az agglomerációs mind a növesztési szakaszában a szuszpenzió hőmérsékletét 6 óra kikeverési idő után gyorsan 10°C-kal csökkentjük. A lehűtés előnyösen nyomáscsökkentéssel valósitható meg, de hőcserélőban vagy bármely más módon és amelynek segítségével gyorsan elvonható a szükséges mennyiségű hőenergia.

» ·

- 12 Az eljáráshoz szükséges finom oltóanyag előállítására a kikeverés növesztési szakaszában keletkező ΑΙ(ΟΗ)-^ termék teljes mennyiségének kb. 25 %-t elválasztjuk és vízzel való mosás előtt vagy után kb. 25-30 mikrométer átlagos szemcsenagyságura őröljük úgy, hogy a szemcséknek kb. 80 %-a legyen 45 mikrométernél kisebb. Ehhez nedves golyósmalmot, száraz hengermalmot vagy kalapácsmalmot alkalmazunk. Ezután az őrölt AKOFD^-t kb. 80-100 g/1 mennyiségben az agglomerációs szakaszból kilépő és a kikeverés következő szakaszában lévő részben kikevert lúghoz adjuk és ott tartjuk kb. 16 órányi teljes tartózkodási időtartalmon át. A szuszpenzió kb. 58°C-on és kb. 2,7-es higmólaránnyal lép ki. A kapott szemcsenagyság gyakorlatilag azonos az őrölt Al(OH)-j-éval, mivel viszonylag csak kismennyiségü uj csapadék képződik és mivel megfelelő kikeverési módot alkalmazunk, ami legtöbbször mechanikus keverő alkalmazását jelenti. Ezen túlmenően az őrölt oltóanyagot a végkikeverőben dezaktiváljuk és ezzel az agglomerációs szakaszban a kézbentarthatalan gócképződést megakadályozzuk.

A kikeverési ciklust azzal zárjuk le, hogy az éppen felhasznált lúgból az őrölt Α1(0Η)^-ΐ és az uj csapadékot elválasztjuk és az eljárás agglomerációs szakaszába finom oltórészecskékként bevezetjük.

A találmány szerint eljárva a lugproduktivitás 75 gA^O-j/l nagyságrendű, mig a termék szemcsenagysága olyan, hogy legfeljebb kb. 5-6 %-a kisebb, mint 45 mikrométer.

* ·«·« ·

- 13 A 2. és 3. ábra mutatja a termék és a beoltókristály letapogató-elektronmikroszkópi képét. Amint a 2. ábra mutatja, a találmány szerint eljárva, a durva szemcsék mozaikjellege nagyfokú.

Az 1. ábrából látható , hogy a folyamatos eljárás két f

láncból álló agglomerációs szakasza sorbakapcsolt kikeverőbői áll, amelyek között hűtési lépcső is van. A példa szerint eljárva az üzemi adatok és paraméterek optimuma érhető el, de a találmány nem kolátozódik erre az elrendezésre vagy a 2. ábra szerinti fokozottan mozaikjellegű termékre. Például a mozaikjelleg foka növelhető finomra őrölt A1(OH)^-oltóanyag felhasználásával, ami a kisebb szemcsenagyság miatt az agglomerációs szakaszban kisebb oltóanyag mennyiséget tenne szükségessé .

A termék Al(OH)-j fizikai tulajdonságai a mozaikjelleg fokától függenek. A megszilárdult agglomerátum alak az előnyös alak, ha arról van szó, hogy a kalcinálásnál fellépő szemcseapritó erőknek kell ellenállnia a szemcsének. Mégis ahhoz is elég szilárdnak kell lennie, hogy azon dezintegráló erőknek ellenálljon, ami a hidroxid kikeverési és aluminium-oxiddá kalcinálási műveletek közötti manipulációk során fellép.

Ebben a tekintetben a találmány szerinti termék attriticiós indexe nem nagyobb, mint 4 %, ami azt jelenti, hogy a termék szemcsék lényegében a célul kitűzött szemcsetartományon belüli nagysá «« • ···

- 14 _ guak úgy, hogy nem több, mint 10 %-uknak kisebb a szemcsemérete, mint 45 mikrométer.

Az attritációs indexet (AI) a következő módon határozzuk meg:

₌ (tömeg* 45 pm) _eUtt - (tömeg* 45 Pl»>_után (tömeg* 45 pm) _el6tt

Az attritációs index vizsgálatokat egy módosított ForsytheHertwig készülékben hajthatjuk végre 50 g Al(OH)-j-dal₍(a vizsgálat le van Írva 0.3. Braun, ΑΙΜΕ Light Metál Conf. Proceedings 1984. 257-268. oldalán). Ennek során például a Coulter-Countermódszer segítségével határozhatjuk meg a szemcsenagyság eloszlást a dorzsállósági vizsgálat előtt és után.

A találmány szerinti eljárás előnyei:

- nem vagy alig keletkezik finom kristály a kikeverőkben ezért a hidroxidosztályozás nem szükséges,

- az oltóanyag szemcsenagysága és aktivitása állandó értéken tartható az őrlési művelet irányításával,

- a primer kristályok viszonylag kis szemcsenagysága és az oltóanyagnak ebből adódódó nagy fajlagos felülete kombinálva a kicsapás alatti lúg lehűtéssel nagy kikeverési termelést biztosit az Al(OH)-j-t tekintve,

- a kikeverés harmadik szakaszát a gyakorlatban szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleten üzemeltetjük ezáltal a kikeverés végén a hig lúg végmólaránya megnövelt a szokásos hig lúgokhoz képest.

	«* ·· ·· · ·· ···«««· ·« • · · · ··»··· · ···· ·· · · t ·* - 15 -
így lehet lényegében	egyenletes és stabil termék szemcse-

nagyságot elérni és ugyanakkor a kikeverő üzem méretét csökkenteni. Ezzel a tőkét és energiát lehet megtakarítani.

A találmányt egy előnyös kiviteli példa segítségével irtuk le.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1.) Eljárás durvaszemcséjü aluminium-hidroxid agglomerá- tumok előállítására alkáli-aluminátlugból, azzal jellemezve, hogy

a. ) a legalább 75°C hőmérsékletű és 1,6-nál kisebb mólaráanyu túltelített alkáli-aluminátlugot egy első és egy második részáramra osztjuk,

b. ) mielőtt az első r.észáramot az agglomerációs műveletbe bevezetnénk finom Al(OH)^ oltórészecskéket adunk hozzá,

c. ) az első részáramot addig hütjük és keverjük, amíg a lúg mólaránya agglomerátumok képződése mellett meghaladja a 2,1-t,

d. ) az első rászáramból az agglomerátumokat kiválasztjuk a részben megbontott lúg visszahagyása mellett,

e. ) az elválasztott agglomerátumokat az alkáli-aluminátlug második áramához adjuk, és az együttest a kikeverés növesztési szakaszába vezetjük,

f. ) a második áramot addig hütjük és keverjük az agglomerátumok növekedése és termékrészecskékké szilárdulása mellett amig mólaránya legalább 2,5 lesz,

g. ) a termékrészecskéket a második áramtól elválasztjuk a hig lúg visszahagyása mellett,

h. ) a termékrészecskék egy részét finom oltóanyag méretű oltóanyag gá őröljük, ·· ·· • ί» · ·· ···· *· • ···· · ·· · ·· _ 17 _

i. ) az őrölt oltóanyagot a részben kikevert lúghoz adjuk és az együtttest a végső kikeverő szakaszba vezetjük,

j. ) a részben kikevert lúgot hütjük és keverjük, amíg mól- aránya újabb csapadék képződése közben legalább 2,5 lesz,

k. ) az őrölt oltóanyagot és az uj csapadékot elválasztjuk a híg lúgtól és

l. ) az őrölt oltóanyagot és az uj csapadékot az első áramhoz adjuk finom oltóanyagként és ezzel a kikeverési ciklust lezárjuk.
2. ) Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 50 : 50 térfogatarányban osztunk első és második részáramra.
3. ) Bármely megelőző igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy olyan oltóanyagot és Al(OH)^ csapadékot állítunk elő, amelynek kb. 80 tömegVa 45 mikrométernél kisebb szemcseméretü, mimellett átlagos szemcsenagyságuk kb. 10-20 mikrométer, és olyan agglomerátumokat amelyeknek kb. 10-20 %-a, valamint olyan termékrészecskéket, amelyeknek kb. 5-6 %-a 45 mikrométernél kisebb szemcseméretü.
4. ) Bármelyik megelőző igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a részben kikevert lúghoz kb. 50-100 g/1 mennyiségű őrölt Al(OH)-j oltóanyagot adunk.

·· ·· ·· · ·· ······· ·· ··>···· ·· • · · · · ···· · · ···· ·· ·· · 99
5. ) Bármely megelőző igénypont szerint eljárás, azzal jellemezve, hogy az első részáramhoz kb. 20-60 g/1 mennyiségű, legalább

50 tömegVban 45 mikrométernél kisebb szemcseméretü Al(OH)-j-t tartalmazó finom szemcséjű oltóanyagot adunk.
6. ) Bármely megelőző igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második részáramhoz kb. 140 - 200 g/1 mennyiségű, 45 mikrométernél nagyobb szemcseméretü részecskéket legfeljebb 20 tömeg%-ban tartalmazó agglomerátumokat adunk.
7.) Bármely megelőző igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kikeverés agglomerációs és növesztési szakaszaiban az első és második részáramot mindenkor 10°C-kal hütjük le 6 órán belül.
8.) Bármely megelőző igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kikeverés során lemezes vagy csőköteges hőcserélőkben hütünk.
9.) Bármely megelőző igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utolsó kikeverést kb. 58 - 62°C-on hajtjuk végre.