HU230446B1 - Gázfogyasztást csökkentő szerkezet, egyedi gázfűtő készülékekhez, elsősorban gázkonvektorokhoz és gázkandallókhoz - Google Patents

Description

Jellegzetessége, hogy minden állásában a gázmennyiséget kalibrált gázáteresztő nyílások (14, 15) és kalibrált fúvóka (17) határozza meg, a többállású gázcsap (1) zárbetétje (2) együttmozgatható módon van összekötve az égési levegő (3) áramlását szabályozó csappantyú (4) mozgatószervével (5), és a gázcsappal (1) együttdolgozó minden egyes csappantyú (4) álláshoz az ahhoz hozzárendelt, kalibrált gázáteresztő-képesség tartozik.

1. ábra

26.

Gázfogyasztást esökkeöfo szerkezet, egyedi gázíútŐ készülékekhez, eísöSörhan gázkenvektorokhöz és gúzkattdaliókhoz

A találmány tárgya gázfogyasztást csökkentő szerkezet, egyedi gózíütő készülékekhez, elsősorban égéstermek ventilátor nélküli gázkonvektorokhoz és gá/kandallókhoz, amely kezelőszervvel, égési levegő átáramlását szabályozó csappantyúval, és zárbetétes, többállásu gázcsáppá! van elintve. A találmány szerinti szerkezet az égésin z te¹ nem használt égési levegő csökkentésével különösen alkalmas lakószobák, közepes és kis helyiségek gázkon vek torainál egyszerű és olcsó módon a gázfogyasztás csökkentésére, A találmány szerinti megoldás az. eddig ismert megoldásokkal szemben biztonságos, mert nincs szükség heh színen beállítható elemek alkalmazására, ezzel elkerülhető a készülék működésébe történő illetéktelen beavatkozás például a fogyasztó tészérők vagy a készülék hibás beszabályozása, amely súlyos, akár halálos balesetekhez, vezethet, A biztonságot növeli az is, hogy a találmány szerinti szerkezetnél az égési levegő és a gáz mennyiség szabályozásának közvetlen kcmszer kapcsolata miatt, nem lehetséges a mozgó részek olyan elakadása, amely a megfelelő gáz-levegő arány torzulásához, vezetne, az. előbbiekben leírt baleseti lehetőség következményének lehetőségét előidézve. A találmány szerinti megoldásnál az adott csappantyúé!iáshoz. tartozó gáz mennyiségét, nem állítható, hanem, fix furattal rendelkező fúvóka, vagy iá vékák határozzák meg, a készülék valamennyi lehetséges teljesítmény fokozatában beszabályozás nélkül garantálja a megfelelő gáz-levegő arányt, Ezzel a szerkezettel felszerelt egyedi gázkészülékek hatásfoka a készülék csökkentett teljesítményén, ami üzemi idejük meghatározó része, jelentősen nagyobb, mint a készülék névleges terhelésén, míg az ismert készülékek hatásfoka csökkentett teljesítményen kisebb a készülék. névleges teljesítményénél mért hatásfoknál.

Már régóta ismeretes, hogy zárt tőrben, kályhák tüzterében a jő hatásfokú fűtés elérése érdekében a. tüzelő, és annak elégetéséhez szükséges égési levegő arányát az ideális számított értéken pontosan, folyamatosan be kellene tartani. Ezt egyedi, háztartásokban található szilárdtüzeiésü kályháknál szinte lehetetlen megvalósítani, mert nem tudják, nem ismerik az adott körülmények kö/ött szükséges égési let égő mennyiségét, es ha ismernék, se tudnák azt a kívánt értékre beszabályozni. Ezért általában tapasztalat szerint szabályozzák az. égési levegő mennyiségét a tüztérbea a kályha ajtókon lévő nyílások segítségével, Szerencsésebb esetben nagy égéslevegő felesleggel, nagy búzáitól működtetik a tüzelő berendezést, túl hűtve a tüztereí, nebog) az égést levegő lefojíázával mérgező szeontonoxtd keletkezzem Az 'g> élért hatásfok mindeneseim (ásni áll az ideálistól . Az egyedi, gáztüzelésű berendezéseknél ugyan méréseikkel meghatározható a különböző gázterhelésekhez tartozóan szükséges égési levegő mennyisége, de eddig nem veit olyan ismert, alacsony költségű és egyben biztonságos megoldás, amelynek előállítási költsége, ebben a készülék kategóriában elfogadható lett volna. Az energiahordozók mai magas ára miatt az ipart fogyasztók természetesen gondosan mérik a tüzelő berendezés fontosabb paramétereit, és sokszor bonyolult rendszerékkel folyamatosan szabályozzák azokat, a lehető legjobb hatásfok elérése érdekében, A kis fogyasztóknál a drága, bonyolult megoldások nem jöhetnek szóba így a gázkonvektoroknál sem. Egyszerűbb megoldások már fel évszázaddal ezelőtt is ismertté váltak, lásd például a HU 142 SOS lajstromszámű eV’Oxvetlen működésű arányszabáíyozó című magyar szabadalmat, A találmány leírása szerint ez a készülék elvben alkalmas lenne gáz és levegő arányának beállítására különböző típusú tüzelőberendezésekben. Ez a megoldás primer gáz áram nyomása által mozgatott membrán és tolattyús szelep segítségével szabályozza a szekunder levegő vagy gáz beáramlását, továbbá két membrán segítségével addig játszik, míg a két nyomás, a primer és szekunder nem lesz azonos, ilyen megoldás azonban gázkonvektoroknál nem használható. Gázkonvektornál ugyanis az égési levegő. Illetve az égéstermék nem ventilátor, hanem gravitációs huzat hatására áramlik, amelynek hatására a membránon lére jövő nyomáskülönbség olyan minimális lenne, hogy a szerkezet gyakorlatilag nem megvalósítható.

A gázfűtés a mdltszázad hatvanas éveiben kezdett Magyarországon elterjedni és a Intés legegyszerűbb, még ma is használatos megvalósítási módja a eserépkálybak gázégővel történő üzemeltetése volt. De már akkor törekedtek a megfelelő gáz- égési levegő arány beállítására. Ilyen megoldást matat be a HU 159838 lajstromszámú és ,.Városi gáz vagy földgáztüzelésű égő, főleg eserépkálybak fűtésére című magyar szabadalom. Az üt használt trlplex (hármas) égési levegőszahálvözó tárcsa a gáz adagolóval van kényszer kapcsolatban, A tárcsa a gázadagolás nyitásával a beáramló levegőt szabályozó két nyílást a gázadagolásával arányosan nyitja, és így a tüztérben megfelelő gáz-levegő keveréket állít elő. Itt a helyes gáz és égési levegő arány beállítása a levegő áramlását szabályozó fél henger, takaró lemez, helyzetének mozgatásával, majd megfelelő helyzetű rögzítésével történik. A Háramló gáz. mennyiségétől függő fűtési teljesítmény, és ezzel a gázláng nagysága a szabályozó gázcsap ejíbrditásatöh állításától feigg, azonban ennek a szerkezetnek a. kialakítása egyedi, helyszíni beszabályozáshoz készült, amikor a gáz és a levegő mennyiségét egyaránt szabályozzák és a minden esetben ehérő kéményhuzat hatása, amelynek csak a gáztüzelésű eserépkályhák esetén van közvetlen hatása a gázkészülékre (nincs áramlás biztosító) bizonyos mértékig kompenzálható volt. A mai gázkonvektorok tömeggyártása sorát) azonban nem alkalmazhatók olyat) megoldások, amelyek egyedi beszábályózást igényeinek, Erinek biztonságtechnikai és gazdasági okai vannak: A gázkonvektorok gyártása és üzembe helyezése során költségkímélés céljából esak olyan megoldásokat alkalmaznak és alkalmazhatók, amelyek semmilyen módon nem. igénylik a készülék minden gyártott darabra kiterjedő, esetleg égéstermék elemző műszer használatát is igénylő, úgynevezett beszabályozását. Az ilyen készülékek összeszerelését egyrészt betanított munkások végzik, akik nem is lennének képesek ilyen feladat ellátására, másrészt egy ilyen jellegű beszabályozás a futószalagon a gyártás útemídejébe nem lenne beilleszthető. A gázkészülékét pedig a vevőnek egy adott gazfajtára pontosan beállítva kell átadni. A sorozatban gyártott készülékek égésének jóságát, (többek között a megfelelő gáz, égési levegő arányt) átlagosan 500 készülék közül csak egynek a működését ellenőrzik, mérésekkel statisztikai alapon, és ekkor is esak ellenőrzésről, lehet szó és nem pedig beszabályozásról. Egy olyan készülék, amely egyedi beszabályozást igényelne, eladhaUnlanul költséges lenne ebben a kifejezetten a legolcsóbb gázkészülék kategóriában. A helyszíni beszabályozás lehetősége egyben felveti a fogyasztó illetéktelen beavatkozásának lehetőseget is. ezért a vonatkozó előírások nw már tiltják az ilyen jellegű beszabályozásokat és esak olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyeket esak egyféle módon lehet, hibás pozícióban viszont esak „rendkívüli erővel’' lehet összeszerelni. Nagyobb ipari fogyasztóknál használt gázégőknél, mini például a Maxon Co. „Micro-Ratio” Valve vagy a GB-Ganz SGB-350 sorozatú automatikus gázégőknél is a befújt égési levegőt a gázszabályozó csappal összekötve, folyamatosan állitják be a kívánt legjobb gáz-égési levegő arányra, Felesleges égési levegő ilyen esetben a tüztérben elhanyagolható mértékű. Ez a megoldás azonban magas előállítási költsége és minden darabra kiterjedő beszabályozási igénye miatt nem használható egyedi, kis gázhuo készülékeknek Ismeretesek ólján eljárások is, ahol CO meiessd egshe kapcsok rendszerekkel állítják he a legkedvezőbb égési feltételekéi. Ih en találmányi ismertet például a HU 205 649 lajstromszámó magyar találmányi leírás. Az ilyen CO mérésen alapuló megoldások a legköltségesebb megoldások közé tartoznak es ezért semmiképpen nem atkaimazltaiók az alacsony költségű készülék kategóriákban.

Az ismert gázkonvektorok, gázkandaliők esetében a föégőben levő tbfövóka és abból kiáramló géz, valamint a kiáramló gáz által környezetéből beszívott primer égési levegő segítségévei égési levegő «· gázkeveréket állítanak élő, amely gázkevefék á főégő cső lehdcten eihehezett gázegosoion a ga 'honwkun tm tűében eg el A íuztertvn ia teljem kg-eiöke\érésű égok khétdm.el) az égéshez további un, szekunder levegő, valamim további: an, légíélesleg is szükséges, A gáz mennyiségének aránya a primer és a szekunder és a 1 égfelesleg összességéhez határozza meg a készülék t üzterében kiaíak uió légtélesieget, A tüzíérben kívánt gáz-égési levegő arány beállítását a gázkonvektor tervezése során a meleg égéstermékek által keltett, kéményhuzat jellegű gravitációs nyomáskülönbség formájában jelentkező felhajtóerővel azonosra méretezett áramlási ellenállással biztosítják, amely áratnlásí ellenállás a készülék égéstermék és égési levegő járataiban fellépő áramlási ellenállások összessége, A gázkonvektorok égéstermék oldali áramlási ellenállását általában a készülék égéstermék kilépő csonkja szabad keresztmetszetnek pontos megválasztásával határozzák meg. Ezt a szabad keresztmetszet pedig a készülék maximális teljesítményéhez igazítják. A teljes terhelés csak ritkán, és rövid időre áll fenn, ezért a gázkonvektor az üzemidő jelentős részében a teljes terheléshez tartozóan megválasztott szabad égéstennék oldali kilépő keresztmetszet miatt, csökkentett terhelésen, indokolatlanul nagy égési levegő felesleggel dolgozik, amely az égéstermékkel együtt, az égés termék elvezető csonkon keresztül távozik, A nagy mennyiségű fd nem használt, és a tüztérben felmelegített levegő csak feleslegesen hűd az égésteret, és rontja a berendezés hatásfokát.

A találmány feladata nem dsosorhan az égést levegő gáz arányának legkedvezőbb beállítása a. löégŐ esőben, hanem a tüztérbe bejutó, felhasználásra nem kerülő égési levegő csökkentőse, a hatásfok emelése érdekében, egyszerűen kivitelezhdő, eleső megoldással.

Igen gyakori, hogy az egyes helyiségek hőigényénél lényegesen, akár kötszer nagyobb hő teljesítményű gázfűtő készüléket alkalmaznak., mert a helyiség» hőigény ének méretezési bizonytalansága miatt, a tervezők inkább nagyobb teljesítményű készüléket választanak, hogy elkerüljék az elégtelen fűtési-teljesítmény miatti esetleges reklamációkat, Különösen gyakori helyzet ez egyedi gázfütö készülékeknél, gázkonvektorok esetén. Ennek következménye, hogy a gázfűíő készülékek üzem idejük 05%-ban úgynevezett csökkentett terhelésen, khöekapeaolös üzem módban üzemelnek. Ráadásul kikapcsolt állapotban az égési levegő szükséglet a gyújtöláng fenntartásához szükséges mennyiségen felül zérus, .Az égési levegő mennyiségének szabályozása nélkül indokolatlanul sok égési levegő felesleg áramlik át a gázkészülék tüzterén, amely hűti a gázkészüléket. Ezért az eddig Ismert gázkonvektorok hatásfoka a teljesítmény csökkentésével jelentősen csökken, éppen a leggyakrabban használt üzemi állapotban,

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a leggyakrabban használt üzemi állapotban az égési levegő felesleget csökkenteni tudjuk, jelentős kb. 20%~os gázfogyasztás csökkenést tudunk elérni. Ennek egyik igen egyszerű megvalósítási .módja, hogy elzáró szerkezetet, csappantyút építünk be a tüztér égési levegő-égéstermék kivezető csonkjába, Iliéivé nyílásába, amelynek záró lapját kényszer kapcsolatban, együtt forgatjuk a gázcsap teljesitmény szabályozó kezelőszervével. így elérjük, hogy a kisebb fütő teljesítmény beállításánál az égési levegő felesleg minimális legyeit,

A találmány szerinti megoldásnál az. egyszerűség mellett váratlanul előnyös biztonsági hatás is érvényesül, mivel az égési levegő elzáró szerkezete, csappantyúja, mechanikus, közvetlen kényszer kapcsolatban van a teljesítményszabályozó gázcsappal. Ezért nem fordulhat elő, hogy egy bekerülő idegen test hatására bekövetkező akadályoztatás következtében, például pók miatt, a csappantyú lezárt égési levegő helyzetében a gázcsapot külön ki tudjuk nyitni.

A találmány legáltalánosabb megvalósítását az 1, igénypont, ismérvei alkotják. A 2-13, igénypontokban pedig a gázfogyasztást csökkentő szerkezet előnyös kiviteli alakjai vannak, ismertetve.

A. találmány szerinti gázfogyasztást csökkentő szerkezetet rajzokon keresztül ismertetjük részletesen, ahol az

1. ábrán a találmány szerinti felszerelve, a gázfog\ asz fost csökkentő szerkezetet gázkonvektorra

2. ábrán az 1, ábrán lévő l gázcsap egyik, kiviteli alakjának ,Α-Α” metszeti képét a 2 forgózárbetéttel együtt, a

3. ábrán a találmány szerinti gázfogyasztást csökkentő szerkezettel felszerelt gázkon vektor termosztát vezérléssel kiegészítve, a

4. ábrán a találmány szerinti gázfogyasztást csökkentő szerkezet fogaskerekes kényszer kapcsolata változata, az

S< ábrán a találmány szerinti gázfogyasztást csökkentő szerkezettel felszerelt gázkonvektor termosztáttal vezérelt többfunkciós vezérlő egységgel kiegészített kiviteli alakja, a

6, ábrán az 1. és 2. ábrán bemutatott többállású gázcsap forgó zárbetétjének különböző szög állásához tartozó gázterhelés, fűtő teljesítmény diagramja látható.

ábrán az 1. ábrán bemutatott gázfogyasztást csökkentő vukezelnek lehetséges gázíerhelés, intő teljesítmény diagramja látható.

egy masne

Az k ábrán sematikus körvonal rajzzal egy gázkonvektor belső része látható a. találmányunk szerint átalakítva cs gázesökkento szerkezettel felszerelve, Λ rajzon a gázkonvektorból csak néhány fontosabb részt ábrázoltunk, elsősorban azokat, amelyek szerkezetünk működésének megvilágításához okvetlenül szükségesek. A 3 égési levegő a gázkonvektor 25 bemenő nyílásán keresztül kerül be a 17 égéstérbe, amelyet a 24 tűztéríal hatarol. A 3 égési levegő jelentős része a 18 tőégő esőbe kerül, hogy a 19 fúvókén keresztül oda befújt nagy nyomású gázzal keveredjen, majd a 18 föégő csövön lévő 21 gázégősoron elégjen. A felesleges 3 égési levegő keveredve az égéstermékkel pedig a 26 kimenő nyilason keresztül a szabadba kerül, A gázkonvektor 3 égést levegő 25 bemenő nyílását és a 26 kimenő nyilasát úgy méretezik, hogy azon a teljes terheléskor, maximális gáz mennyiség beadagolása esetén is elegendő 3 égési levegő áramoljon át a 17 tüztéren és álljon rendelkezésre a 18 föégő csőben az ott ismert módon előre beállított gáz égési levegő arány biztosítására. A gázfütő készülékek azonban üzemidejük 95%-ában úgynevezett csökkentett terhelésen, az. 1 gázcsap alsó fokozatú beállításán üzemelnek. Ex esetben viszont- a maximális gázterheiésre tervezett 3 égési levegő 25 bemenő és 26 kimenő nyíláson át szükségtelenül nagy 3 égési levegő áramlik át a I? tüztéren, amely feleslegesen hüti a 24 tüztérfoiát és vele az egész gázkonvektort. Ezért az átáramió 3 égési levegő mennyiségének szabályozása érdekében a példa szerinti kiviteli alaknál a gázkonvektor 3 égést levegő 26 kimenő nyílásánál, a gázkonvektor kivezető esöesonkjáha 3 égési levegőt szabályozó 4 csappantyút épkünk be. és a gázkonvektort ezzel együtt mozgatható többállású 1 gázcsappal szereljük fel. Az 1 gázcsap „A-A” metszeti képe a 2, ábrán látható, és a 2 zárbetétje ennél a kiviteli alaknál forgó 2 zárbetét. A találmányunk szerint a töbhállású 1 gázcsap 2 zárbetétje együttmozgatható módon van összekötve a 3 égési levegő áramlását szabályozó 4 csappantyú 5 mozgatószervévek és a többállású 1 gázcsap, minden egyes beállított állásához más-más 4 csappantyúállás tartozik. A több állású t gázcsap főt go 2 zárbetétje a 27 rudazat segítségével mechanikus kényszer kapcsolatban van a 4 csappantyú 5 mozgatószervével és a 6 kezelőszervvel, A 6 kezelőszerv legtöbb esetben egyszerű kezelő gombot jelent. Amilyen mértékben kinyitom az 1 gázcsapot a 6 kezelőszervvel, ugyanolyan mértékben kinyitom a 26 kimenő nyilas torkába épített 4 csappantyút. Ezzel szabályozza a kiáramlását az égéstermékkel keveredett, fel nem használt 3 égési levegőnek, és közvetve gátolja a felesleges hideg 3 égési levegő beáramlását a gázkonvektorba. Az I gázcsap legkisebb nyitó állásához a 3 égési levegőt szabályozó 4 csappantyú legkisebb nyitó állása tartozik és .fordítva, A fel nem használt 3 égési levegő mennyiségét bárhol a 17 tüztéren belül vagy a 25 bemenő nyílás környezetében is szabályozhatjuk. de a találmány szerint minden esetben mechanikus kénys/erkapesolatnak kell fennállni a gaz mennyiségét szabályzó I gázcsáp es az, áramlást szabályozó 4 csappantyú között.

Az 1, ábra szerinti kiviteli alaknál az I gázcsap 32 gázzal való ellátása a 12 gázbetápláló nyíláson keresztül történik, Az 1 gázcsapból a 32 gáz a 20 gázvezetéken át jut a 18 főégő esőbe és 16 gyújtóláng ellátó vezetéken keresztül a 22 gyújtólánghoz.

.A forgó 2 zárbetétes, többállású, 1 gázcsap egy kiviteli példáját láthatjuk metszetben a 2. ábrán. A 2. ábrán a forgó 2 zárbetét 7 felületén bárom gázelosztó üreg van elhelyezve és pedig a 8 első gázelosztó, 9 második gázelosztó, és 10 harmadik gázelosztó üreg. Az 1 gázcsap többi részlete és a 22 gyújtólángot 32 gázzal ellátó ismert részlet nincs az ábrán feltüntetve. így ennél a kiviteli példánál az 1 gázcsap öt állással rendelkezik.

Λ 32 gáz a 12 gázbetápláló nyílásból a kúposán kialakított forgó 2 zárbetét középső 11 Üres részébe van bevezetve, ahonnan 13 gázadagoló nyíláson át kerül a 8 első gázelosztó üregbe. A 32 gáz a 8 első gázelosztó üregből a teljesen nyitott csapon át a 20 gázvezetékbe kerül, A 32 gáz azonban a 8 első gázelosztó öregből a 14 első gázeresztö nyíláson át bejut a 9 második gázelosztó üregbe is, ahonnan tovább áramlik '15 második áteresztő nyíláson keresztül a 10 harmadik gázelosztó üregbe. Több n gázelosztó üreg esetén így van tovább vezetve a 32 gáz egyik üregből a másik üregbe. A többállású 1 gázcsapnak annyi állása van a teljesen záró és csak gyújtólángot tápláló álláson kívül, amennyi gázelosztó ürege van. A gázelosztó üregek számát a 2. zárbetét felületén ésszerűen még elhelyezhető üregek és a választott gázcsap állások száma, korlátozza. Gázcsap állásonként a 32 gáz abból a gázelosztó üregből jut a 20 gázvezetékbe, amelyikkel éppen szembekerült. A 13 gázadagolő nyílás gázáteresztő képességét a legnagyobb névleges teljesítményre, a többi, fokozatosan csökkenő 14, 15, n gázáteresztő nyílást, az egyes fokozatokhoz tartozó csökkenő teljesítményre kell méretezni. A 3 égési levegő áramlását szabályozó 4 csappantyú egres helyzeteihez tartozó gáz mennyiséget az egymást felváltó, kiviteli példánknál egymás után sorba kapcsolódó, előre meghatározott, az 1 gázcsapba beépített, gázáteresztő fúvókák határozzák meg. így minden 4 csappantyú helyzet, olyan mintha ahhoz egy másik, előzőnél kisebb névleges teljesítményű gázkonvektor tartozna. A kisebb névleges teljesítményekhez azonban az eredeti hőcserélő felülettel rendelkező 24 íüztérfal tartozik, javul a teljesítmény hőcserélő felület arány, amely a hatásfok növelését eredményezi. Ugyanakkor az eddig ismert megoldásokkal ellentétben a gáz-levegő arány megoldásunk esetén ezen a kisebb teljesítményen is optimális marad, ellentétben az ismert megoldásokkal, ahol a kisebb teljesítményen a légfelesleg olyan mértékben megnövekedett, hogy annak következtében a készülék csökkentett terhelésén a hatásfok 10-20% is kisebb, mint a néveges terhelésen mért hatásfok. Ezért a megoldásunk szerinti kivitel esetén ugyanazon konsekiorná! kisebb névleges teljesítményhez nagyobb hatásfok tartozik, ellentétben az ismert megoldásokkal, ahol az egyre kisebb teljesítményekhez a névlegesnél egyre kisebb hatásfokok tartoznak. A kedvezőbb hatásfok eléréséi, különösen a kedvezőbb éves hatásfok elérését igy egyszerű módon így megoldottuk.

A három teljesítmény fokozatú készülék működési diagramját a ő, ábrán láthatjuk. A diagram vízszintes R koordinátája a 1 gázcsap állását mutatja fokban, a függőleges X koordináta a hozzá tartozó gázterhelést a névleges teljesítmény százalékában. A »90 fokos álláshoz a készülék kikapcsolt állapota tartozik. A · 45 fokos beállítás a készülék gyújtóláng állása, A 0 fokos helyzethez a névleges teljesítményű beállítás, a 45 fokos helyzethez a készülék 60% terhelésű állása, a + 90 fokos helyzethez a 30% terhelésű állás tartozik. Mint az előzőkben már láttuk az 1 gázcsap 0 fokos helyzetében a 4 csappantyú teljesen nyitott állásban van, míg +90 tokos helyzetében a legjobban leszűkített állapotban, amely a 30%-os terhelésnél az optimális 3 égési levegő mennyiség biztosításához szükséges.

A három teljesítmény fokozatú készülék működési egy másik lehetséges működési diagramját a 7. ábrán láthatjuk. A 7. ábrán látható diagram szerint gázcsap 6 kezelő szemvei a többálíásá gázcsap 2 zárbetétje és ezzel kényszerkapesolathan a 4 csappantyú Ö fok és +90 fok közötti tartományban a zárt helyzet felöl az óramutató járásával ellenkező irányban forogva éri el az egyre nagyobb teljesítményeket. A zárbetétben az egyes 8, 9, 10 üregek kiosztása, a X ábrán bemuhttott üreg kiosztástól eltérően, a gázcsap zári állása a 2 zárbetét palástjának 90 fok tartományt átfogó szakaszom esik. Ekkor a 0 fokos (teljesen zárt} helyzethez a 4 csappantyú teljesen zárt helyzete tarozik, amely a 26 kimenő nyílást teljesen keresztmetszetében zárja az 1, X és

4. ábrák szerinti kialakítások eseten. Az 5. ábra szerinti kialakítás estén a gázcsap teljesen zárt helyzetében a 4 csappantyú netn teljesen zárt. hanem olyan mértékű égéstermék áteresztési, biztosít, amely a gyújtó égő működéséhez szükséges, hiszen a gyújtőégo gázellátása ekkor nem a gázcsapon keresztül történik. A 4 csappantyú egyegy részlegesen zárt (a ő kezelő szerv 0 fok és 90 fok közötti közbenső pozícióiban ~ a

7. ábrán példaként 50% és 75% gázáét bélésként bemutatva) helyzetében a gázterhelés egy vagy több 14 (IS) gazáíeresztő tiyílás(ok) gázátereszíő képessége által meghatározott mértékben csökkentett. A gázcsap névleges gázterheléshez tartozó (90 tokos helyzet) helyezté'oen a 2ő kimenő nyilas teljesen nyitott. így a szerkezet azzal a további előnnyel egészül ki. hogy a kikapcsolt gázkészülék nem hűti a lakást, mert a

ΙΟ gázcsap zárt helyzetében az égest ennek járat is zárt lesz, aminek következtében a beltéri ie\egoed Irdegehb kültéri lebegő ih énkor nem tud a hócsenJolxn ciikuiálni, ellentétben az ismert gázkonvektorokkal. így jelentős energia takarítható meg.

A 3. ábrán azt a helyzetet mutatjuk be, amikor az I. ábrán bemutatott és a találmány szerinti gázfogyasztást csökkentő szerkezettel ellátott gáztnto készüléket hőmérsékleíszabályozó gázszeleppel, úgynevezett 28 termosztát szeleppel egészítjük ki, Ugyanis a korszerű egyedi gázfötö készülékek, gázkonvektorok és gázkandal lók nem képzelhetöek el a kívánt helyiség hőmérséklet tartására beállítható termosztátos hömérsékíetszabályozö nélkül, A legegyszerűbb esetben a 28 termosztát szelepet iktatjuk be 20 gázvezetékbe a 18 leégő estiben lévő 10 fúvóka és a teljeslhnenvt szabáhozó 1 gázcsáp közön A 28 termosztát szelepet a 29 termosztát vezérli, \ 28 termosztát szelepet vezérlő {29} termosztát célszerűen a kívánt hőfokot beállító 3$ forgatógombbal van ellátva,

A d. ábrán pedig a találmányunk szerinti szerkezet olya?/ kiviteli alakját mutatjuk be, ahol az I többállású gázcsap 2 zárbetétje egymással kapcsolódó 32 fogaskerekekkel és 34 fogaskerék rudazatta.1 van áttételes mechanikus kényszerkapcsolatban a 3 égési levegő áramlását szabályozó 4 csappantyú nyitó-záró 5 mozgatószervével. Ennek a megoldási változatnak akkor van jelentősége, ha az egyszerű mechanikus kényszerkapcsolatot az 1 gázcsap és 4 csappantyú között a gázfűtő készülék felépítése miatt másképpen nem lehet megoldani.

Az 5, ábrán a találmányunk szerinti szerkezet olyan L ábra szerinti kiviteli alakját mutatjuk be. ahol a gázfűtő készülék olyan, önmagában ismert 30 többfunkciós egységgel rendelkezik, amely gázhiány biztosítóval, 22 gyújtóláng gyújtóval, ló gyújtóláng ellátó vezetékkel, és 28 termosztát szeleppel valamint ahhoz kapcsolódó 29 terrnoszuútal is rendelkezik. Ez esetben a találmányunk szerinti szerkezet 1 gázcsapjának 12 gázbetápláló nyílása a 30 többfunkciós egység 31 gáz kimenetéről kapja a 32 gázt. Olyan megoldás is elképzelhető, ahol a 30 többfunkciós egység 31 gázkimeneíéröl a 32 gáz egy része egy része megkerüli az I gázcsapot. Ilyenkor például a 32 gáz 50 %-a közvetlenül jut a 17 tüztérbe, és csak a maradék 50 %-ot szabályozzuk. Olyan megoldás is elképzelhető, ahol az. 1 gazcsapnak több kimeneté van, amelyekbe a gáz a 6 kezelőszerv állásaitól függő kombinációban jut és amelyekből ezekhez a kimenetekhez csatlakozó elkülönült csöveken és egy közösitön keresztül -vezetik a gázt a 19 fofuvókaba, A gázmennyiséget meghatározó gázadagoló nyílások ekkor a gázcsap helyett özekben az egymással párhuzamosan kapcsolat gázvezetékekben is elhelyezhetők. Egyébként mindem, beleértve a szerkezet működtetését változatlan és a

3. ábra szerintihez hasonló. A találmány szerinti előnyős hatások itt is változatlanul fonna! Inak.

A találmány szerinti gázfogyasztást csökkentő szerkezet legnagyobb előnye a 20%-os energia megtakarításon túlmenően egyszerűségében rejlik, A javasolt mechanikus kényszerkapcsolat pedig rendkívül meghízható, Például rovartetem, valamilyen váratlan akadály nem tudja a gázcsap és a csappantyú közötti kényszerkapcsolatot megszüntetni, így nem fordulhat elő hibás működés. Az. Ismert gázfütö készülékek kis átalakítással a szerkezet befogadására alkalmassá tehetők, Működtető segéd energia, szabályozó elektronika, levegő befúvö ventilátor stb, nélkül is a szerkezet eredményesen használható, ami egyedi gázíatő készülék esetén fontos szempont Sorozatban gyártható, a helyszínen is beszerelhető, beállítható.

A találmány szerinti szerkezet az 1, ábra szerinti kialakítása esetén kiegészíthető egy a hőigény mértékétől, függő többfokozatú jelet kiadó szoba termosztát jelére működő elektromotoros forgató szerkezeitek amely a „szabályozási funkció’* állásában, a 7.ábra szerinti diagramot követve a ő kezelőszervet a pillanatnyi höigénytöl függő szöghelyzetbe állítja. A 7, ábra szerinti példán ezek a pozíciók a következők: gyújtóláng pozíció (begyújtást pozíció is),. 50%-os terhelés pozíciója, 75%-os terhelés pozíciója, 100%-os gázterhelés pozíciója. így a hőmérséklet automatikusan szabályozott az 1, ábra szerinti szerkezet esetében. A megoldás azzal a további előnnyel is jár, hogy a készülék a gyújtóláng állás és teljes terhelésű állás között automatikusan szabályozza a készülék pillanatnyi teljesítményét és bármelyik beállítható teljesítményhez az optimális 5 csappantyú helyzet tartozik, A készülék kikapcsolt, vagy begyújtási pozícióba történő állítása a szoba termosztáton történő manuális beavatkozással történik, ahol a lehetőség van a gyújtóláng azaz „gyújtási pozíció”, a „kikapcsolt pozíció'' és a „szabályozás funkció” bekapcsolására.

Claims (12)

1. Szabadalmi Igénypontok

   GázfogyasztáA csökkentő szerkezet, egyedi gázíhto készülékekhez, elsősorban gázken vek torokhoz és gázkandallőkboz, amely 'kezelőszervvel, égési levegő átáramlását szabályozó csappantyúval, és zárbeíéíes, íöbbállásű: gázcsappal van ellátva, azzal jellemezve,: hogy egynél több állásában a gázmennyiségei kalibrált gázáteresztő nyitások (14, 15) és kalibrált ínvőka (17) határozza meg, :a íöbbállásű gázcsap (1) forgó zárbetétje (2) együítmozgatbaíó módon van Összekötve az: égési levegő (3) áramlását szabályozó csappantyú (4) mozgatószervével (5), továbbá a gázcsappal (1) együttdolgozó egynél több olyan csappantyú (4} állása van, amelyek mindegyikéhez egy, sorozatgyártás előtt meghatározott, kalibrált gázátereszto-képesseg van hozzárendelve, valamint a forgó zárbetét (2) belül üres résszel rendelkezik (11), amely egyrészt a gázt betápláló nyílással (12), másrészt gázelosztó üreggel (8) gázadsgoló nyíláson (13) keresztül van összekötetésben,
2. 2. Az I, Igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy legalább egy kalibrált gázáteresztő nyílás (14) a gázcsapban (1) helyezkedik el.
3. 3. Az 1, Igénypont szerinti szerkezet, azzal jellem ezve, hogy több ki vezetésű gázcsappal (I) rendelkezik, továbbá a kalibrált gázáteresztő nyílások 04} a több ki vezetéshez csat lakozó vezetékágakba varnak beiktatva.
4. 4. Az 1-3.. igénypontok bármelyike szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázcsapnak (1) egy vagy több kivezetése ván, továbbá a gázcsap (1) zárbetétje (2) forgó zárbetétként van kialakítva, és helyzetmegforióan az égem levegő áramlását szabályozó csappantyú (4) nuo-., mo mozgmoven 15} \an e\s/ekoue
5. 5. Az 1-4. Igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázcsap (1) legkisebb gázterhelést biztosító állásához az égési levegőt (3) szabályozó csappantyú (4) legkisebb szabad keresztmetszetű állása tartozik, míg a gázcsap (1) legnagyobb gázterheiésí biztosító állásához az égési levegői (3) szabályozó csappantyú (4) legnagyobb szabad keresztmetszetó állása tartozik.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázcsap (Π ee vciucr mda/attj. tó~! UKth.msKts kensxmr kapcsolatban v ?/ eg^si dego (3) áramlását szabályozó csappantyú (4) nyitó-záró mözgatőszervével (5),
7. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázcsap (1) zárbetétje, (2) célszerűén egymással kapcsolódó fogaskerekekkel (32) és fogaskerék radazattal (34) rendelkező, áttételes mechanikus kényszerkapcsolatban van az égési levegő (3) áramlását szabályozó csappantyú (4) nyitó-záró mozgatószervével (5).

   §. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gázadagolö nyílás (13) kalibrálva van.
8. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az a gázcsap (1) forgó zárbetété (2) a. gázcsap (1) belső falához illeszkedő, beiül üres, célszerűen kúpos kialakítású, továbbá a gázcsap (1) felületén (7) több, első, második, harmadik, n-edik számú: gázelosztó üreg (8, 9, 10, n) van kialakítva, továbbá az első gázelosztó üreg (8) a második gázelosztó üreggel (9) van a gázadagoló n>hasnál (13) kisebb gázátemsztésú első gázáteresztő nyílással (14) összekötetésben, továbbá a harmadik gázelosztó üreg (10$ a második gázelosztó üreggel (9) van az első gázátereszío nyílásnál (14) kisebb gázáteresztésü második gázáteresztő nyílással (1.5) összekötetésben.
9. 10. Az 1-9, igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tőnbaliású gázcsapból (1) a gázfut©· készülék túzterében (17) lévő loégó cső (18) íúvókájához (19) menő gázvezetékbe (20) termosztát (29) által vezérek és a kívánt hőfokot beállító termosztát szelep (28) van beiktatva, továbbá a gázcsap Π) gyújtóláug (22) gázellátását biztosító zárbetéttel (2), és a gyujtólángot (22) ellátó gázvezetékkel (16) is rendelkezik.

   .
10. 11, Az 1-fŐ, igénypontok bármelyike azzal jellemezve, hogy a gázcsap fi) kezelőszervének (6) zárt helyzetében a csappaníyá vb a kimenő nyílást, teljes keresztmetszetében zárja,
11. 12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet azzal jellemezve, hogy a íőbbállású gázcsap (1) gázbeíápláló nyílása 112> egy olyan többfunkciós egység (30) gázkimenetére (31) csatlakozik, amely gázhlam, Hztosncxak gyújtóláng (22) gyújtóval és a gyújtölángot (22) gázzal ellátó vezetékkel (16). továbbá a kívánt hőmérsékletre beállító termosztát szeleppel (28), és abhoz csatlakozó termosztáttal (29) rendelkezik.
12. 13, Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a kezelőszerv tos egy többáíiasé szob.·, termosztát jelére működő elektromos forgató szerkezethez kapcsolódik, amely a szoba termosztát szabályozási ftinkciójának bekapcsolt állapotában a kezelő szervet (ó) a hőigénytol függően a kívánt teljesítmény fokozatba állítja,