HU230277B1 - Eljárás és berendezés szennyvíz szakaszos üzemű tisztítására dinamikus időtagok alkalmazásával - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés szennyvíz szakaszos üzemű tisztítására dinamikus időtagok alkalmazásával. Az eljárás során a nyers szennyvizet a puffertérbe, majd onnan az SBR reaktor terébe vezetjük, ahol váltakozó anoxikus és oxikus körülmények között tisztítjuk és ülepítjük, majd a tisztított szennyvizet és a fölösiszapot elvezetjük. Az eljárás során az SBR reaktor terében dinamikus időtagok alapján váltjuk az egyes tisztítási folyamatokat, ahol a dinamikus időtagok hosszát a rendszerben elhelyezett mérőműszerek — célszerűen az on-line szondák és szintmérők —jelei alapján állapítjuk meg, és amely jeleknek megfelelően a puffertérből az SBR reaktor terébe vezetjük az SBR reaktor terében elvárt ammónium mennyiséget tartalmazó nyers szennyvizet, ahol oxikus körülmények között az ammónium koncentrációt az elvárt mértékre csökkentjük. Ezt követően a nitrát koncentráció csökkentése érdekében anoxikus körülményeket állítunk elő, amelynek során folyamatosan nyomon követjük az SBR reaktorban lévő szennyvíz nitrát tartalmát megfelelő mérőműszerrel. Adott esetben szerves segédtápanyagot adagolunk az SBR reaktorba. Az oxikus és anoxikus lépésekből álló eljárást ismételjük az SBR reaktor teljes hasznos térfogatának kihasználásáig, majd a szükséges mennyiségű fölösiszapot elvezetjük. A találmány továbbá berendezés amely a nyers szennyvíz (2) tárolását szolgáló puffertérből (3), valamint a szennyvíz (2) kezelésére szolgáló SBR reaktorból (4) áll. A puffertér (3) keverő egységgel (5), szennyvíz betápláló szivattyúval (6) és azt az SBR reaktorra feladó szivattyúval (7), valamint adott esetben levegőztető elemekkel (8) van ellátva. Az SBR reaktor (4) célszerűen levegőztető elemekkel (8), keverő egységgel (5), feladó szivattyúval (7), tisztított szennyvíz elvételi szivattyúval (9) és fölösiszap elvételi szivattyúval (10) van ellátva. A puffertérben (3) és az SBR reaktor (4) terében on-line szondák vagy ezekkel egyenértékű, folyamatos vagy kvázi folyamatos adatszolgáltatást biztosító mérőműszerek (13) vannak elhelyezve

Description

A találmány tárgya eljárás szennyvíz. szakaszos özemö tisztítására, amelynek során a nyers szennyvizei a puffertérbe, majd onnan az SBR reaktor terébe vezetjük, ahol váltakozó enoxikus és oxikus körülmények között tisztítjuk azt. A tisztítási eljárás során a nyers. Illetve tisztított szennyvíz szennyezettség állapotát és mennyiséget mérőműszerekkel nevezetesen a szennyezettség! állapotát on-ime szondáikba! a mennyiségét célszerűén szlntmérőrkjvel határozzuk meg Online szondáknak célszerűen ammőnium, nitrát, pH, oldott oxigén, iszapkoncentráció és iszapszínt mérő szöndátkajé valamint ultrahangos (vegy egyéb elven működő) színiméről alkalmazunk. Az ülepítést kővetően a tisztítóit szennyvizet és a főlösíszapot elvezetjük, valamint az SBR reaktorban visszatartott eieveniszaphoz újabb adag kezelendő kevert és/vagy levegőztetett nyers szennyvizet vezetünk a puffertérböl.

A találmány tárgya továbbá berendezés szennyvíz szakaszos üzemé tisztítására dinamikus időtagok alkalmazáséval. A berendezés a nyers szennyvíz, tárolását szolgáló pufíertérböl valamint a szennyvíz kezelésére szolgáló SBR reaktorból áll. A puíferter keverő egységgel szennyvíz betápláló és azt az SBR reaktorra feledő szivattyúval valamint adod esetben levegőztető elemekkel ven ellátva. Az SBR reaktor célszerűen levegőztető elemekkel keverő egységgel, feladó- szivattyúval, tisztított szennyvíz elvételt szivattyúval és fölösiszap elvételi szivattyúval vén ellátva.. Adott esetben tisztított szennyvíz és föiöslszap tároló medencék vannak az SBR reaktorhoz csatlakoztatva

A szennyvíztisztítási technológiai megoldások alapvetően két csoportba sorolhatók. Ezek: a fizikai-kémiai szennyvíztisztítási módszerek (pl. szűrés, vegyszeres kezelés sió,) és a biológiai szennyvíztisztítási módszerek,

A biológiai módszereket számos szempont alapján lehel csoportosítani. Ezek alapján ismeretesek egyenes átfolyású rendszerek ős szakaszos szennyvíztisztítást megoldások.

Hagyományos értelemben az egyenes átfolyású rendszerekben fix vízszintek mellett, a szennyvíz gravitációs úton halad végig a különböző műtárgyakon. Ennél a kialakításnál a rendszer elején a szennyvízből eltávolításra kerűínék a nagyobb darabos szennyezések {rács}, homok, zsír, valamint a képződök hab (homok és zsírfogó műtárgyak), amelyek a kezelés szempontjából károsak lehetnek a gépi berendezésekre, rontják és indokolatlanul növelhetik a későbbi tisztítási lépesek terhelését Az ülepíthető szennyezöanyagok ez elöulepltés során körűinek eltávolításra, amely során kapok 1-2 % szárazanyag tortáimé anyag az úgynevezett primer iszap, A biológiai tisztító fokozatba a már elöéleplfefí szennyvíz kerül ahol a különböző körnvezetsgényű mikrobiológia; folyamatok térben elválasztva, azaz különböző medencékben valósulnak meg Az anaerob mlkrob;oióg;a; folyamatok az anaerob- (csak kevert), az anoxlkus folyamatok az anoxlkus- (csak kevert és nitrát reckkutáclóva! rendelkező) az aerob folyamatok pedig: ez aerob (levegőztetett) medenoében, A biológiai tisztítás során a mikroorganizmusok szaporodnak, amelyek Iszap hozamát az utóülepítő műtárgyban választják le (M% szárazanyag tartalommal szekunder iszap). A k;üiepitetf iszap egy részét visszaforgatják a biológiai fokozatba, másik részét íölöslszapként elvezetik, és további kezelésnek vetik alá,

Ebben a kialakításban jellemző az oldott oxigén koncentráció szabályozása (levegőztető fúvók megtételé alkalmazásával) egy beállított értékre (oldott oxigén szondát alkalmaznak az aemb reaktorban), illetve az oldott oxigén tencenfráolő szabályozása (levegőztető fúvók megfelelő alkalmazásával) kiegészítve az ammóniám konoentráoíő értékével egy előre meglő matematikai algoritmus aiaptán (oldott oxigén és ammónium szondát alkalmaznak az aerob reaktorban), További egyéb korszerű szabályozási megoldások a nitrát reoirkulácíő szabályozása (megfelelő szivattyú íordulalszámon) oxsdáeiős-redukeíős potenciál (ORP) alapján (az anoxikus reaktorban elhelyezett ÖRP szonda jele alapján), Illetve a nitrát reclrknláolö szabályozása (megfelelő szivattyú fordulatszámún) a nitrát koncentráció alapján (az aerob reaktorban elhelyezett nitrát szonda jele alapján), .

A szakaszos üzemű rendszerekben (Seqaenclng Batoh Reactor - SBR - Szakaszos üzemű reaktor) az adob technológiai lépésekben a reaktor vizszmtje változik, az egyes, különböző kornyezehgényü folyamatok nem térben, hanem időben vannak elválasztva egymástól Ezeknél a megoldásoknál nincs szükség külőnáiiö utóülepítőre, az főépítés a foiyadékbetáplaláshoz, a levegőztetéshez és elvételhez hasonlóan ciklikusan tddénik ugyanabban a térben. Szükség: van azonban egy kiegyenlítő medencére, valamint szükség tehet eiőtisziittésra is (ráca, homokfogó, elöülepílö). A kiegyenlítő (puifor) meglétét éppen a szakaszos működés teszi szükségessé, mivel a folyamatosan keletkező vizet, az. adott, .időalapú clkiusrend: szerinti betáplálásig tározói kell.

Az SBR kialakítású reaktorok jellemző lépései, az első lépés a szennyvíz feladása, amit a megfelelő íázlsérinikezés végett keverletett anoxikus szakasz kővet. A harmadik lépésben levegőztetik a rendszert, majd ülepedni hagyják az iszapot Az· elépítést követően lehetőség ven az iszspelvéíeíte, A ciklust záré folyamat a tisztított szennyvíz elvétele, amely étén az újabb feledés, következhet, majd az egymást követő lépések újraindulnak, ismétlődnek.

A szakaszos szennyviztiszthás előnye a kevesebb reaktor miatti kisebb kiépítési költség, és változékony· befolyó szennyvíz esetén- a reaktor üzeme a· terheléshez ígazlíhatő (különböze időalapú fix programok megadásával, általában egy átlagos vízre,, valamint csapadékos időszakra).

Ebben a kialakításban a kővetkező szabályozás a jellemző;· oldott oxigén koncentráció szabályozása (levegőztető fövök megfelelő alkalmazásával) a levegőztetés! lépesben egy beállított értékre..

Ahogy korábban Is Ismertettük, az ilyen megoldásokban jellemzően idő alapján előre megírt programok mentén történik a oikiusszervezés. Egy lehetséges 24 éráé· ciklusszervezés során a legtöbb rendszerben 24 órás napi üzemidővel számolnak, amelyen belül 1~6 belső ciklust határoznak meg, ehet a belső ciklus vége a tisztított szennyvíz elvétel, a teljes dkfos pedig az adott Időtáv,

Több olyan megoldással Is találkozni napjainkban, amelyekben a folyamatok nem Idövezéreken követik egymást, hanem dinamikusak. Ez esetben a reaktorban mért valamelyik jellemző pararnéler határozza meg a clkius/iépés hosszát.

Az ilyen, , dinamikus ciklusok szerint vezérelt eljárások során a folyamatirányítást végző program rendszerint 00 (oldott oxigén), pH és ORP (oxidációs redukciós potenciái) szondák jelei alapján vált az egyes tisztítási szakaszok között Ezen megoldások közös hiányosságaként említhető, hegy bár egy tisztítási ciklus az: idővezérelt tisztításénál lényegesen rövldebb lehet, a befolyó szennyvíz minőség változásához Igazodhat, Igy a hatékonyság növelhető, azonban az egyes szennyezőanyag koncentrációk monrterozása nem közvetlenül. hanem közvetve történik, özekben a rendszerekben (például nithfikácfe, cfenkdBkéelő végbemeneteiének nyomon követése nem kizárólag -az adott paraméter áltat meghatározott pH és ORR -csúcs vagy minimum alapján),

Ilyen elven működő eprás például az 1RFLEX (Medret, át, Ferrand, F., Boisdon, V., Sperandb, M, and Paul. E, (2GÖ1) Rrocess using Dö and ORR signals fór biological mtníicaöon and demmbeatmn validahon of a feod-processing sndusiry wastewater tm&tmeot plánt on boosting with pyre oxygen, Wat, Sok Tech. 44 (2'3) 163*176.). amely ORR és öö szondák jele alapján szabályozza az oxikus ciklus hosszát, valamint az Ö8AR Φ (Caulet, F., Βφη, 8.., FhiOppe, d.P._t Leievre, F, and Audié, XM. (1908) Upgrading of wastewater tre-atment plants fór nitrogén -removal: -industrial apptícaáan of an automatád aeration management bősed on ORR evolutfen analysis, Wai Se* Tech. 37 (9) 41-46.), amely ORR szonda jele alapján teszi ugyanezt,

A CH 29WO1B számú (Program centről device fór featching substrate inlet: of SBR deep nitrogén oontd, substances- removlng procass). és a CH 101973671 .{Méthődfor reaiizing SBR nvrosaímnfeemtmsaiíon ni low femperefare by optlmally controlüng aeration Ume) számú kicsi szabadalmi iratokból megismerhető eljárások szabályzását a pH, a ÖÖ és az ORR szondák jelei alapján végzik. Az előbbit kiegészítik szerves szer-forrás adagolásával ss.

A fent említett megoldásoknál összetettebb az EP 1910233 (Methód and anangemeht fér Processing nifrogan-concentrated effluentá ín a sapwntlai tractleneted cycle feioiogical termien számú európai szabadalmi iratban szereplöeljárás és elrendezés.. Ebben a. szabadalomban szereplő SBR rendszer és folyamatirányitásö példáét megbatározott képlet alapján számítja a feladásra kerülő vízmennyiséget. Hogy nitrogén tartalmú szennyvizek kezelésem fejlesztették ki nltrkön keresztül történő nitfogéneltévolííással. A rendszerben lévő szondák- az eifoiyöban vezetőképesség és vízmennyiség-mérö, a reaktorban vezetőképesség, DO, ORR, pH mérést végeznek. A segédtápanyag adagolás szintén ki van építve. Az. adagolásra kerülő segédtápanyag mennyiségét a befolyó szennyvízben mért nitrogén koncentrációból számolt nitrogén terhelés határozza meg.

Ehhez hasonló módon a KR 20030075509 (Centről system and method fer operating seguenoing balch reacior (SBR)) számú koreai szabadalmi bejelentés vezérlő rendszeri és eljárást Ismédéi SBR reaktor működtetésére .Az eljárás serén a <·\ ::

reaktorban léve DO mérő végzi a szabályzat, ózonban a befolyőban ammóhium mérés ;s történik. Ehhez igazítják a Ciklusokat.

Egyenes átfolyásé rendszerekben (nem SBE rendszer), több dokumentumban leírt módon á segédtépanyag: adagolása, valamint a belső reolrkulácio mennyiségének szabályozása az anoxikos reaktorban mért nitrát koncentráció alapién történik, mint például á KR2ÖÖ30041SS5 (Metbod and apparátus tor removlng nitrogén from wastewater) számé koreai szabadalmi iratban Is,' amely eljárást és berendezést ismertet nitrát eltávolítására szennyvízből.

Az ÜS ? 153 429 számé (Méthod of optlmlzing Inteni öonőltions and Chemical adóion controi tor blotogleai denltrlfioatlon) amerikai szabadalmi iratban Ismertetettek szerint egyenes átfolyásé rendszerben építettek ki egy szabályzókért ennek érdekében, hogy a nstoftkádós térből a denltnílkáolos térbe érkező szennyvíz oldott oxigén koncentrációja minél kisebb legyen. A nlirlílkáclos térbe bevitt levegő mennyiségét ammónlum: és DO szonda jelel alapján szabályozzák ~ éppúgy, minta szinten denrtoílkáclés folyamatok' optimalizáláséra vonatkozó WÖ2Ö120Ö2692 (toefhod and system tor the reaMime role-based centről of a sewage and wastovmter treatment system) számú nemzetközi: szabadalmi bejelentésben ismerteteti eljárásnál. Az US? 153 42b Bt számú szabadalmi iratban ezen túlmenően a denlínbkáeiös térben meghatározott nitrát, mint és oldott oxigén koncentráció alapján számított algoritmus szerint végzik á szerves. tápanyag adagolását,. A derdfoftkáclő hatékonyságáról további információt szolgáltat ez elfolyó tisztítod szennyvíz nitrát kenoentráclőjánakmeghatározáso,

Ezek a megoldások az áttolónk kidolgozott eljárásnak egy-egy részletével megegyeznek, azonban egyértelműen nem szakaszos szennyvíztisztítási rendszerek Gyakorlatilag elvében teljesen más eljárások. Az algoritmus alapját adó szabályzó jelek meghatározása pedig nem minden őseiben egyértelműen leírt műszerrel történik.

A találmányunk szerinti eljáráshoz és berendezéshez legközelebbi megoldást ez

OS 7 416 6S§ B1 (Bioiogtool nntrient removei process and prooess centről system fór same) számú amerikai szabadalmi irat tartalmazza A bejelentésben szereplő CSR reaktorban analizátorokkal történik az ammőnlom, nitrát, foszfát és oldott oxigén koncentrációk nyomon követése. A mért koncentrációk alapján határozzák meg az. egyes- ciklusok hosszát egy elére megállapított értek elérése esetén. Emettett elére megállapított minimális és maximális biztonsági időtartamok is meg. vannak adva. Az egyes ciklusok végét, jelentő- határfeltételek a ml elképzeléseinkhez hasonló módon lettek felépítve. Emellett a foszforeltávolítás elősegítésére az anaerob ciklusban fémsó, a denitriíikáeió elősegítésére az anoxikos ciklusosé segédtápanyag adagolás lehetősége is ki van alakítva.

A találmányunk szerinti megoldás ez US 7 416 668 B1 számú szabadalmi iratban ismertetett megoldástól, azonban több ponton is eltér. Fontos kiemelni, hogy míg ez a szabadalom analizátorokkal határozza meg a nyomon követendő szennyező anyag koncentrációkat a reaktorban, addig a találmányunk szerinti megoldásban korszerű ondlne, azaz folyamatos möszerek végzik ugyanezt a feladatot Emellett a reakterkonágurámők. vagyis maga a szennyvíztisztítás elve is különbözik (Ez a megoldás szintén nem SBR rendszerre vonatkozik:.}. A szabadalmi iratban nem esik sző á tisztított szennyvíz, és fólöszap elvétel. Illetve az iszapkoncentrácló szabályzásáról Az általunk szabadalmaztatni kívánt megoldásban ezeket a folyamatokat is korszerű on-line szondák mért jele alapján kontrolláljuk. Továbbá az SBR reaktorra feladót! szennyvíz mennyiséget is a szondák jelel alapján határozzuk meg, Nem esik szó az US Z 416 669 81 számé szabadalmi iratban a pH szabályozás lehetőségéről.- amely egyes szennyvízáramok esetében a tisztítás hatékonysága szempontjából kulcskérdést jelent

Az US 200602304/2 Al számú amenka? szabadalmi irat a DO. ORP és pH alapú szabályzási módszert: Ismertet szennyvlztiazlltásre, Ennél a megoldóénál távolról lován beavatkozási lehetőség a folyamatirányító programba, a mért adatok rögzítésre kerülnek, visszakövethetők, szakaszos üzemű a szennyvíztisztítás.

A találmányunk szennti megoldástól több jellemzőjében is eltér. Eltér a szabályzás logikájában' a szondák ékel mer! ás rögzített adatok elemzését követően a szabályzó figyelmeztet, amennyiben az előre megadott „normát* állapottól képest eltérést tapasztal; a tisztítás lépéseiben; a szabadalom szerinti anaerob lépés gyakorlatilag az üiepíiéssel egyezik meg a leírás alapján, sgy a tisztítás mindössze betáplálás·, oxikus és ülepitésl lépésekből áll; a levegőztetés módjában (nem korszerű '7 finombuborékos mélytevegöztelést alkalmaz, tanom kis hatékonyságú felszíni levegőztetés?) tisztított szennyvíz taroló tartályt alkalmaz amely megfelelő tszapülepedés és tisztított szennyvíz minőség esetén indokolatlan; ismert iszaptároló tartályt és gépi iszap-vlztelenttést tartalmaz, de ez körülményektől függően számos módon megoldhatóAz áltatunk kidolgozott eljárás és berendezés rugalmasságából fakadóan rendkívül változatos összetételű szennyvizek tisztításéi képes megoldani. Mivel nem csapén oxikus {levegőztetés?} lépést tartalmaz a biológiai tisztítás, igy a nitrogéneltávolfiás is megoldott {amelynek biztonságát tovább fokozza nagy nitrogéntartalmú vizek esetében a szerves iápa?iyag adagolás lehetősége) Az általunk alkalmazod szondák o szennyvíz és a tiszt kési folyamat minden olyan paraméterét vizsgálják, amelyek ti tisztítási technológia optimalizálása, testre szobásé szempontjából fontosak (NbU NO$, pH, Dö, TSS, Iszapszín?}, továbbá a feladott szennyvíz mennyisége is ennek smméninm koncentrációja alapién szabályozható és a nem megfelelő iszapúlepedés, valamint a biológiai folyamink szempontjából nem optimális pH tartomány esetére Is tartalmaz szabályozási mechanizmust

A WO 2Ő04Ő02904 A1 számú nemzetközi szabadalmi irat Biofilmes szakaszos özemé szennyvíztisztító berendezést Ismertet. Szakaszos üzeme szennyvíztisztítást, anaereb/anoxlkus/oxíkus környezet kialakítását peffertér és 8BR reaktortár kialakítását Ismerteti, Ennél a megoldásnál a pufíertér és az SBR reaktortér között faíáttőrések biztosítják a tisztítandó szennyvíz átvezetését, igy az gyakorlatilag égy kei térből allé. egyetlen SER reaktortérként fogható fel A megoldás lényegi eleme az, hogy a biofiim bordozőkoa ekére mAroomanízmus közösségeket alakítsanak ki az egyes reakterlerekóen, amely egy más. jellegű és alapvetően más célból létrehozod technológia, mint a miénk.

Az általunk kidolgozott berendezés különálló puííertérböi és SER reaktoríéróől áll, így a feladott szennyvíz mennyisége is annak ammóniám konoentráeiéja alapján szabályozható. Az általunk alkalmazott szondák a szennyvíz és a tisztítási folyamat minden olyan peramétorét vizsgálják, amelyek a tisztítási technológia optimaílzalása, teslre szabása szempontjából fontos (NH₄. NO;,. pH, DO, TSS, iszapszint}. A nem megfelelő Iszapülepedés, ur it a biológiai folyamtok szempontjából nem optimális pH 'tartomány esetére Is tartalmaz szabályozási mechanizmust. A találmányunk szerion tectamőgm ooha alapvetően eltofo a scabaoainv vat szénné technológiám*

A WO 2005068380 Al számú nemzetközi szabadalmi irat komplett szennyv^Hzíttási eljárást Ismertet a mechanikai előkezeléstől a tisztított szennyvíz utókezeléséig, valamint iszapkezelésig több reakfortérbol álló SOR reaktorrai, Ennél a mogoldésnal is alkalmaznak puífor teret és SBR reakioderet, & szarvas anyag, nitrogén és foszfor eltávolításhoz. Ennél a megoldásnál kizárólag vízszínfot mérnek; egy komplett szennyvíztisztítási megoldást mutatnak be elő- és utókezeléssel, iszapvíztelenítéssel; a folyamatirányítás nincs részletezve, nem mutat hasonlóságot a találmányunkkal ez SER reakimtm több térrészre van osztva.

Az általunk kidolgozóit eljárás és berendezés rugalmasságából fakadóan rendkívül változatos összetétele szennyvizek tisztítását képes megoldani, Mivel nem csupán oxlkus (levegoztelési) lépést tartalmaz a melódiái tisztítás, Igy a nllrögéneltávolHás Is megoldott (amelynek biztonságát tovább fokozza nagy nitrogéntartalmú vizek esetében a szerves tápanyag adagolás lehetősége). .Az általunk alkalmazott szondák a szennyvíz és a tisztítási folyamat minden olyan paraméterét' vizsgálják, amelyek a tisztítási technológia optimalizálása, testre szabása szempontjából fontosak (NRp NÖs, pH, DO, TSS, iszapszint), továbbá a feladod szennyvíz mennyisége fo annak ammómum koncentrációsa alapján szabályozható és a nem megfelelő iszapufopedés, valamint a biológiai foiyamtok szempontjából nem optimális pH tartomány esetére is tartalmaz szabályozási mechanizmust.

A CM 101434438 A számó kínai találmány lényege a nyers szennyvíz bevezetés szabályozása, amellyel a nitrogéneltavoiifás Infonzlfikálása valósítható meg.

Ez szakaszos szennyvíztisztítás! eljárást Ismédét, szerves anyag, nitrogén és foszfor eltávolítást, A dokumentumban a foiyamatlrádyitás nincsen részletezve; nem puffodén hanem szelektertér van a rendszerben:, amely sz általunk szabadalmaztatni kívánt találmánytól eltérően: nem külön térrész, hanem alsó átfolyással kapcsolódik az SBR reaktortérhez, így a reaktorra történő nyers szennyvíz feladás logikája;, annak célja teljes mértékben eltér a találmányunktól.

Az általunk kidolgozott eljárás és berendezés rugalmasságából fakadóan rendkívül változatos összetételű szennyvizek tisztítását képes megoldani. Mivel nem csupán oxlkua (levegőztetés!) lépést tartalmaz a biológiai tisztítás, így a nltrogéneítávoiltás is megoldott (amelynek biztonságát tovább fokozza nagy nitrogéntartalmú vizek esetében a szerves tápanyag adagolás lehetősége).

Az általunk alkalmazott szondáik a szennyvíz és a tisztítási folyamat minden olyan paraméterét vizsgálják, amelyek a tisztítási technológia optimalizálása, testre ezébáea szempontjából fontos (NH₄, NO_3í pH, DÖ, TSS, iszapszlnt), továbbá a feladóit szennyvíz mennyisége Is annak ammóniám koncentrációja alapján szabályozható és a nem megfeleld Iszopúlopedée, valamint a biológiai folyamiak szempontjából wt optimális pH tartomány esetére Is tartalmaz- szabályozási mechanizmust

A. CN 101948178 A számú kínai iratban szereplő elnevezések alapján csak feltételezhetjük, bogy a mmílkácló és demthíikáciö mtenzlfikáiása a cél a ievegózetés ddtanamamsk olyan módú szabályzáséval, amely on-line mért paraméterekre támaszkodik egy ezen alapuló folyamatirányítással. Az iratban részletezett szabályozási logika a levogöztetes időtartamát szabályozza. A- szabadalmi Iratban alkalmazott szondák típusa, a íoiyamatirányltás nincsen részletezve, ahogy maga a berendezés. Illetve annak részegységei sem.

Az általunk kidolgozóit eljárás és berendezés rugalmasságából fakadóan rendkívül változatos összetételű szennyvizek tisztítását képes megoldam. Mivel nem csupán oxskus devegóztetesü lépést tartalmaz a biológiai tisztítás, igy a nitregéneltávolltás is megoldott (melynek biztonságát: .tovább fokozza nagy nitrogéntartalmú vizek esetében a szemes tápanyag adagolás lehetősége),

Az általunk alkalmazod szondák o szennyvíz és a tisztítási folyamat minden olyan paraméterét vizsgálják, melyek a tisztítási technológia optimalizálása, testre szabása szempontjából fontos (NH«, Mö_s, pH, 00, TSS, iszapszlni.),. továbbá a feladott szennyvíz mennyisége is annak ammónium koncentrációja alapján szabályozható és a nem megfeleld Iszap ülepedés, valamint a biológiai folyamiak szempontjából nem optimális pH tartomány esetére Is tartalmaz szabályozási mechanizmust. Találmányunk a tisztítás: ciklus egyes lépcsőinek dinamikus változtathatóságét biztosítja az egyes jellemzők értékeink mérésével és a mért értékek alapján való folyamatirányítással. ilyen megoldást egyetlen dokumentum sem Ismédét. Álláspontunk szerint az eddig: Ismeri eljárásokat együttesen alkalmazva sem megvalósítható a találmányunk szerinti megoldás, amely a biológiai szennyviztiszlltésban tapasztalható, felmerülő problémák széles spektrumára ad megoldási és kkanitást A hivatkozott dokumentumok egy-egy momentuma csupán elvében hasonlít a találmányunk szerinti megoldáshoz.

Taiélmányun-kban a hangsúly a reaktortechnikai és a folyamatszabályozási elemeken van. Találmányunk lényegében eljárás és berendezés nitrogén tortáimé lakosság? es/vagy Ipari szennyvíz szakaszos üzemű tisztítására dinamikus idöfagok alkalmazásával a végbemenő folyamatok ondíne monitorozásával és ehhez kaposolódó foiyamafkányífássai

Találmányunk célja olyan szennyvíztisztítási eljárás létrehozása volt, amely a leginkább képes adott szennyvízjellemzökhöz Igazodva megfelelő hatásfokú, koUséotakarákos szennyvíztisztítást létrehozni. A jelenleg leniért eljárások célszerű részleteinek felhasználása mellett, az azok által nem érintett területek fejfesztásévei kívántunk létrehozni hatékonyabb szennyvíztisztítási megoldást,, amelynek legfőbb előnye, hogy automatikus a 'emelése - rugalmas folyamatirányításának köszönhetőén - egy előre meghatározóit keretek között adott nyers szennyvizjelfemzokhcz dinamikusan alkalmazkodik, ezzel az üzemeltetési költség csökkenthető, ez elfolyó vízminőség megfelelő tartományban tartható. Célja; e befolyó vízminőséghez ígazodő öiklusszervezés, amely Igy kedvezőbb vízminőséget és energiatakarékos üzemvitelt biztosít

Felismertük, hogy az S8R (szakaszos üzemű) reakforkonfiguréció már kialakításából fakadóan sokkal rugalmasabban Igazodik a szennyvlzieilemzők változásához, mint egy ágyenea átfolyású rendszer, különösen a puffodér alkalmazásának következtében. Mivel a szennyvíztisztítás egyes lépcsői nem térben, hanem időben elválasztva követik egymást nem szükséges különböző biológiai terek és ülepítő tér kialakítása., a biológiai folyamatok ás az azt. követő fázisszeparádő is egy reaktoriérhen valósítható meg.

Fzt az önmagában is rugalmasnak mondható reaktorkonílgeráelöt kiegészítettük egy olyan folyamatirányítással., amelynek segítségével a reaktorra egyszerre feladott szennyvíz mennyisége, az egyes ciklusok hosszá, áz ülepltés ás iszapeivéteí Ideje Is maximáiban az adott szermyvizjelfemzökhöz Igazítható, Illetve a szennyvíz jellemzőinek változását is hatékonyan; kezeli az egyes folyamatokat meghatározó algoritmusoknak köszönhetően, A berendezés és a folyamatirányítás adott szénnyvlzjeiiemzőkhöz olyan mértékben testre szebbatö, hogy ez elérhető maximális tisztítási hatásfokot folyamatosan biztosítsa. Mivel az agyas folyamatok időbeli hosszát nem megadott fix Időtag, hanem a reaktorban mért paraméterek változása határozza meg, jelentős köfcégtakwé&mégáHs biztosit e szabadalmaztatni kívánt megoldás a hagyományos SBR rendszerekhez képest.

Találmányunk tehát eljárás szennyvíz szakaszos üzemű tisztítására, amelynek során a nyers szennyvizet a pufferiőrhe, maid onnan az SBR reaktor terébe vezetjük, ahol váltakozó anoxlkos és oxlkas körülmények között tisztítjuk azt, A tisztítási eljárás sorén a nyers, illetve kszhtando/bsziítotí szennyvíz szennyezettségi állapotát és mennyiségét mérőműszerekkel, nevezetesen a szennyezettség! állapotát onálne szortdoRü'vai a vizszmim $Hntmé?öik'voi határozzuk mep Onkne szondáknak célszerűen ammönium,: nitrát, pH, oldott oxigén, Iszapkoneentráció mérd és Iszapszint mérő szondá<ka)t, valamint ultrahangos (vegy egyéb elven műkődé) színiméről alkalmazunk. Az elépítést követően a tisztított szennyvizet és a fóiöslszapot elvezetjük. Az SBR reaktorban visszatartott eleveniszaphoz újabb adag kezelendő kevert és/vagy levegőztetek nyers szennyvizet vezetőnk a potfertérbőt Az eljárás során az SBR reaktor terében 0 - 24 éra hosszöságü dinamikus ídötagok alapján váltjuk az egyes tisztítási folyamatokat, A dinamikus· idöfagok hosszát a rendszerben elhelyezett mérőműszerek jele! alapján állapítjuk meg ögy, hogy a pcfíertérben ammönium szondával mérjük a nyers szennyvíz ammönium koncentrációját Az SBR reaktortérbe feladásra kerülő szennyvíz mennyiségét a nyers szennyvíz minősége alapján határozzuk meg ögy, hogy az SBR reaktortérben a föladást kővetően kialakuló ammóniám koncentráció 0,004 1 tömeg% közötti értéktartományba kerüljön. Majd az SBR reaktortérben azután annyi Ideig állítunk elő öxlkus körülményeket, ameddig az smmónlum koncentráció az elvárt mértékre, lényegében ÖJ - 200 mg/t alá csökken', Ezt követően annyi ideig állítunk elő onoxskus körülményeket a demtrihkeemt végző betérőiről baktériumok számára a ruhái koncenlraoíö csökkentese érdekében, amíg a nlbát koncentráció legkevesebb ő mg HCn-H/i értéket eléri. Ennek során folyamatosan nyomon követjük az SBR reaktorban lévő szennyvíz rutrát tartalmát a nitrát koncentráció mérésére alkalmas mérőműszerrel. Amennyiben a nitrát koncentráció csökkenése az elvárt 0,1 - 10 mg HOű-H/l/min alatti, akkor szerves segédfápanyagof, célszerűen acetátoöeoatsavat vagy etanoit vagy metanol! vagy egyéb nagy szerves anyag tartalmú ipari terméket melléktermékei vagy hasznosítható hulladékot amely lehel Izocukor szirup, fejsévé stb. adagolunk az SBR reaktorba. A célszerűen legkevesebb δ mg HO3--H/Í nitrát koncentráció elérésekor az oxlkus és anoxíkus lépésekből álló eljárást ismételjük az SBR reaktor teles hasznos térfogaténak kihasználásáig. Ezt kővetően: az SBR reaktorban lévő elevehiszapot ülepítjük. A tisztított szennyvizet elvezetjük, Áz SBR reaktorban lévő eteveniszep koncentréoiőjét iszapkonoentrácíő mérő szondával — célszerűen az utolsó szikes szakaszban — megmérjük. Amennyiben ez iszapkoncenkácló a 2-12 g/1 közötti érieket meghaladja, az efölötti mennyiségű íolosiszapot elvezetjük

Az eljárás további előnyös megvaiősíiésalt az aligénypontok Ismertetik.

Találmányunk továbbá berendezés szennyvíz szakaszos üzemű tisztításiéra dinamikus ídőtagok alkalmazásával A berendezés a nyers szennyvíz tárolását szolgáló pufíerférboi valamint a szennyvíz kezelésére szolgáié SBR reaktorból áll A puBertér keverő egységgel, szennyvíz: betápláló és azt az SBR reaktorra feladó szivattyúval valamint adott esetben levegőztető elemekkel van ellátva Az SBR reaktor célszerűen levegőztető elemekkel keverő egységgel feladó szivattyúval tisztítod szennyvíz elvétel! szivattyúval és íoiösiszap elvétel szivattyúval van ellátva. Adott- esetben tisztított szennyvíz és főlöslszap tároló rnedenoék vannak az SBR reaktorhoz csatlakoztatva. A pűBeríérhen on-llne szendék vagy ezekkel egyenértékű, folyamatos, vagy . kvázi folyamatos adatszolgáltatást biztosító mérőműszerek, nevezetesen legalább egy ammóniám szonda, valamint ultrahangos (vagy egyéb elven mükődő} színfmérő van elhelyezve. Az SBR reaktor terében le ondine szendék, vagy ezekkel egyenértékű, folyamatos, vagy kvázi folyamatos adatszolgáltatást biztosító mérőműszerek:, célszerűen ammóniám, nitrát, pH, oldott oxigén szonda, Iszapkonceniráclo mérő szonda éé iszapszlní mérő szonda, valamint ütrahangos (vagy egyéb elven mökődő) szlntrnérő van: elhelyezve,

Adott esetben a pofíedérben pH szonda is el van helyezve,

A berendezés további előnyös megvalósításait az aligénypontok ismertetik.

Az 1. ábra a berendezés sematikus ábrázolása oldalnézetben, részben metszetben.

A találmányunk szerinti eljárás és berendezés alapvetően nitrogén tartalma kommunális és/vagy ipari szennyvíz szakaszos üzemű tisztítására alkalmas, dinamikus ídőtagok alkalmazásával A végbemenő folyamatok ondlne monitorozásával és ehhez, kapcsolódé folyamatirányítással biztosítható az. adott szennyvizjellemzökhöz. valamin! azok változásaihoz igazodó rugalmas, megfelelő hatásfokú és költségtakarékos szennyvíztisztítás,

A tatálménymk szerinti 1 berendezés (1. ábra) a nyers 2 szennyvíz tárolását szolgáié 3 puffertérből, valamint a 2 szennyvíz kezelésére szolgáié, 4 SBR makiéiból áll. Ezek akár egymástól fallal elválasztott közös építményben Is kialakíthatók. Egy előnyös kiviteli alaknál a 3 püffedő?^- az 5 keverő egységgel 6 szennyvíz betápláló szivatlybvai és azt az SSR reaktorra feladó 7 feladó szivattyúval, valamint adott esetben a 27 fúvóval működtetett 3 levegőztető elemekkel van ellátva. A 4 8BR reaktor a 27 fúvóval működtetett 8 levegőztető elemekkel az 3 keverő egységgel a 7 feladd szivattyúval, 9 tisztított szennyvíz elvétel! szivattyúval és fO fölösiszap elvételt szivattyúval vari: ellátva. Az 1 berendezés 4 SBR reaktorához ven a 11 tisztított szennyvíz tároló medence és a 12 főloaiszap tároló medence csatlakoztatva, A 3 pofiehérben on-iine szondák vagy ezekkel egyenértékű, folyamatos, vagy kvázi folyamatos adatszolgáltatást biztosító 13 mérőműszerek vannak elhelyezve. A 13 mérőműszerek példán! a 14 ammóniám szonda, és a 15 ultrahangos színimére. A 4 S8R reaktor terében ís onúlne szondák, vagy ezekkel egyenértékű, folyamatos vagy kvázi folyamatos adatszolgáltatási biztosító 13 mérőműszerek vannak elhelyezve. Ezek lehetnek a 14 ammönlum és 16 nitrát szondák, a 17 pH szonda, a 16 oldott oxigén szonda, a 19 iszaosoneentráolé merő szonda, a 20 lsz.apsz.int mérő szonda, és a 15 ultrahangos színimére. A szondák többsége a vlzszlnt alatt van elhelyezve, azonban: a IS ultrahangos szlntmérö működési elvéből adódóan a vfzszíní felett bizonyos lavoisággai van elhelyezve. Ezen felül a vlzszlnt alatt elhelyezkedő 20 ászé Iszapszlnf mérő szonda a 29 úszó elemhez van rögzítve. A 14 ammőnium és 16 nitrát szonda általában kombinált ammöníurmolirát szonda, azaz egy szondán belől egy~egy elektród méri a megfelelő komponenst. A kiviteli példánkban a poffedéíben 17 pH szonda Is el van helyezve,

A 4 SBR reaktor terében a pH szabályozáshoz szükséges w és lúgadagolás érdekében: a 21 sav és iügadagolö, valamint a megfeleld hatékonyságú denitntíkáclóboz adod esetben szükséges szerves tápanyag adagolás lehetőségét ólztosltő 22 tápanyag adagoló Is el van helyezve. A 13 mérőműszerek jele egy központi 23 vezédőegység 24 bemenetébe van vezetve. A FIX központi egységgel ellátod 23 vezérlőegység 23 kimenetel az 1 berendezés megfelelő üzemeléséi biztosító, a 3 puífertér és a 4 SBR reaktor beavatkozó szervéihez,, vannak kapcsolva, A péida szerinti kiviteli alak esetében az 5 keverő egységekhez, a 8, 7, 3 és 10 szivattyúkhoz. a 8 levegőztető elemekhez csatlakoztatott 27 fúvókhoz, a 21 sav és lúgadagolő 28 szivattyújához es a 22 tápanyag adagoló 28 szivattyújához vannak kapcsolva, A 27 fúvó a 3 puffertéren és a 4 SBR reaktoron kivel elhelyezett, levegőztető, ami levegőt fuj he a 3 pufíertér és a 4 SBR reaktor alján elhelyezett 8 levegőztető elemekbe, A reaktorokba bevitt levegő eloszlatásáért és megfelelő beoldődásaért felelős 8 levegőztető elem lehet például valamilyen membrános tányér, membrán eső, egyszerű perforált eső, építőit speciális elem,

Az 1 berendezés vezérlését végző 23 vezérlőegység vezetékes, vagy vezeték nélküli 28 kommunikációs rendszerrel van ellátva. Ez lehel internetes, vagy mobllkommeni'káolő. Természetesen bármely egyéb kommumkáorős megoldás alkalmazható, A találmányunk szerinti 1 berendezés működtetését az eljárás Ismertetésén: keresztül mutatjuk be.

A találmányunk szerinti eljárás során a nyers szennyvizet 8 szennyvíz betápláló szivattyúval a 3 puffertérbe, majd onnan a 7 faladé szivattyúval a 4 SBR reaktor terébe vezetjük. Az eljárás során az SBR reaktor terében dinamikus időtagok alapján váltjuk az egyes tisztítási folyamatokat, ahol a dinamikus Időtagok hosszát a rendszerben elhelyezed 13 mérőműszerek — esetünkben az omhne szondák, azaz a 14 srnmönlurn és 18 nitrát szondák, a 17 pH szonda, a 18 oldott oxigén szonda, a 13 Iszapkonoentráolo mérő szonda, a 20 fezapszint mérő szonda és a 15 ultrahangős azlntmérő — jelel alapján állapítjuk meg. A mérés során kapott jelek a PLC központi egységgel ellátott 23 vezérlőegységbe jutnak, és a jeleknek megfelelően a 3 pylTertérből a 4 SBR reaktor terébe vezetjük a 4 SBR reaktor terében elvárt ammőnlum mennyiséget tartalmazó nyers 2 szennyvizet Az eljárás során a 3 pufferlérben elhelyezett oodlne 14 ammóniám szondával megmérjek a 3 pafferlérben a nyers 2 szennyvíz ammőnlum koncentrációját Ezt kővetően meghatározzuk az. elvért amrnőmurn mennyiséget tartalmazó nyers 2 szennyvíz térfogatát és a nyers .2 szennyvizei ebben a meghatározott mennyiségben a 4 SBR reaktor terébe vezetjük a 7 feladó szivattyúval Amennyiben a 4 SBR reaktor terében az ammőnlum koncentráció az elvárt érlék alatti., ügy a 4 SBR reaktor terébe annyi nyers 2 szennyvizet adunk fel a 7 feladó szivattyúval, amellyel az ammőnlum koncentrációt a kívánt értékre neveljük a 4 SBR reaktortér hasznos térfogatán belül A bevezetendő nyers 2 szennyvíz a 4 SBR reaktor terében előidézett térfogai növekedésének mértékét térfogaláram méréssel vagy térfogat számítással és szintméréssel folyamatosan meghatározzuk, figyelembe véve a 4 SBR reakiodér hasznos térfogatét, Ennek kihasználásét, valamint a szennyvíztisztítási folyamatok lejátszódását követően a 4 B8R reaktor terében: lévő tisztított szennyvizet és fölösiszapot Ismert módon, a 9 tlszlitott szennyvíz elvéiell szivattyúval, valamint 10 fölösiszap elvéten szivattyúval eltávolítják,

A 4 SBR reaktorban az oxikus szakasz hosszát a 14 ammóniám szonda jele alapján határozzuk meg, Az oxikus szakaszt leállítjuk, ha a 14 ammönium szonda jele alapján az előre beállított ammóniám koncentrációt elértük. Az oxlkos szakaszban csak abban: az esette levegőztetjük a 4 SBR reaktor terét ha a IS oldod oxigén: szonda által mért oldod oxigén szint az elvárt érték alatti. Az oxikus lépés sorén a 17 pH szondával mórjuk a 4 SBR reaktorban a pH értékét. Amennyiben az a kívánt, jellemzően 6,Ö 9,0 közötti pH tartományon, kívül esik, a 21 sav és lapadagolóból a 28 szivattyú megfelelő Ideig tartó működtetésével a megfeleld vegyszer adagolásával: a pH értékét a kívánt tartományba beállítjuk.

Esi kővetően a nitrát koncentráció csökkentese érdekében anoxlkos körülményeket állítunk elő a denliriíikácloi végző helerotróf baktériumok számára. Az anoxlkos lépés hosszát, a 16 nitrát szonda jele alapján határozzuk meg. Ennek során folyamatosán nyomon követjük a 4 SBR reaktorban lévő 2 szennyvíz nitrát tartalmát megféieíö 18 mommuszenek példánkban a lö ruhát szondával és adott időközönként kiértékeljük a mért értéket Amennyiben a nitrát koncentráció csökkenése az elvárt mérték róalé, akkor szerves segédtápanyagot adagolunk a 22 tápanyag adagolóbóla 28 szivattyú működtetésével a 4 SBR reaktorbe. A 16 nitrát szonda jele alapján aa előre beállított — célszerűen legkevesebb δ mg HO₃-R/í — nitrát koncentráció elérésekor ez anoxlkos szakaszt laáltltjpk. Az oxikus és anoxlkos lépésekből átlő eljárást Isrnétepk a 4 SBR reaktor teljes hasznos tértogatának kihasználásáig. Ezt követően a 4 SBR reaktorban lévő eleveniszapot ülepítjük A szennyviztisztitási eljárás során az oxikus és anoxlkos szakaszok, valamint az Útépítés hosszát biztonsági Időtagokkal korlátozzuk, amelyet legfeljebb 24 órára állítunk be, és amelyek elérésekor a tisztítás kővetkező lépését elkezdjek.

A két ülepllés között létrejövő feladások számát a 4 SBR reaktor hasznos térfogata alapján állapítjuk meg a nyers 2 szennyvíz 1:4 amménium szondával a 3 putfertérben mért ammóniám koncentrációjának és. a 4 SBR reaktorban elvért, 14 amménium szondával mért amménium koncentráolőjának alapján. A. feladásokat addig végezzék szakaszosan, amíg a 4 SBR reaktor teljes hasznos térfogatát a tísztítaodó^lsztltott szennyvíz és a szennyvíziszap kitölti Amennyiben a 3 pufertérban nem éti rendelkezésre a következő feladáshoz elegendő 2 szennyvíz mennyiség — energiatakarékossági célból — a 4 SBR reaktor terében takarékos üzemet indítunk, Ennek során szakaszos levegőztetéssel és az 6 keverő egységgel (keveréssel) biztosítjuk a mikroorganizmusok számára az Ideális körülményeket minősödig, amíg újra rendelkezésre aü a következő feladáshoz szükséges 2 szennyvíz mennyiség A feladást követően a 2 szennyvíz minőségétől: függően: anoxlkus- vagy oxlkus lépéssel kezdjük a 2 szennyvíz tisztítását.

Ats,t'\ s m n-. ' t -. >.< cm. \ χ 0 ' tok o?o' 'n ' vető „<u*fou a 11 tisztított szennyvíz tároló medencébe. Az iszapkoncentráció beállítása során a 4 SBR reaktorban elhelyezett 12 iszapkoncentráclő mérő szondával az ülepítőéi megelőző cicisé levegőztetés! lépés során mérjük -meg az Iszapkonoenfráciéi, ülepedés során pedse a 20 iszapszint mém szondával mérjek az. iszapszintet. A 4 SBR reaktorban léve iszap mennyiségét az tszapkoneentráció és a reaktorgeometna ismeretében a 4 SBR reaktor hasznos térfogatára vetítve meghatározzuk.

Az elvárt Iszapkonoentraolő értékének ismeretében, és amennyiben az iszapkoncentráció áz elvárt — lényegében a 2-12 g/1 közötti — érféket meghaladja, akkor az ülepedést kővető Iszapszlhi az: utolsó cxikus szakaszban mért iszapkcnccntráoió es a 10' fölösiszap elvételt szivattyú teljesítményének ismeretében megállapítjuk a 10 feiossszap elvétel! szivattyú szükséges üzemidejét, és a 4 SBR reaktorból a szükséges mennyiségű főlősiszapnt a 1ö föiösiszap elvétek szivattyú adott ideig való működtetésével elvezetjük a 12 íólösiszap tároló medencébe A 4 SBR reaktertéróöi a tisztított szennyvizet úszó dekantáíási módszerrel vezetjük el az Iszapszint csökkenésének megfelelően. Ha a 4 SBR reaktorban elhelyezett úszó 20 Iszapszint mérő szonda 20 - 100 cnwe megközelíti a leülepedett eleveniszap fázrfhatárát, vagy elért egy előre meghatározott szintet, akkor a tisztított szennyvíz elvételét leállítjuk.

A íaláíményunk szerinti eljárás folyamatirányítást rendszerében az Időfagok kizárólag biztonság; funkcsbl töltenek be (a vizszmtek mellett;·. Például a feladást nem vizszimre vezéreljük, hanem meghatározzuk a feladni kívánt szennyezőanyag mennyiséget, és ezt a mennyiséget adjuk feí. Ha a nyers szennyvíz big, akkor nagyabb mennyiséget, ha töményebb, ekkor kisebb mennyiséget, vezetünk ez SBR reaktorba- Ennek indoka és előnye, hogy a biológiai folyamatokban alapvetően a biológia! terhelés a. meghatározd, tehát ez, hegy mennyi szennyezőanyaggal terheljük az egységnyi mennyisége mikroorganizmust (kg anyag/kg mlkroorganizmusxnap), mennyi táplálékot kap. Az aluitarhates és a túlterhelés Is hátrányos a mikroorganizmus kultúra számára. Ezen a módon be lehet állítani az optimumot (kg/kg^nap), mivel tudjuk, hogy mennyi: a mikroorganizmusok mennyisége az SBR reaktorban (kg) és mivel mének a nyers szennyvíz minőségét (szennyezőanyag tartalom g/m³), tudjuk, hogy mennyit keli feladni (m^s) egy ciklusra, hogy ne terheljük tül a mikroorganizmus állományt

A Ievegőztetési lépés hosszát alapvetően nem Idő alapján állítjuk be (a biztonsági idötagon beiül), hanem az ammónium koncentráció alapján: és annak függvényében állítjuk lo a. levegőztetést- Ennek Indoka és előnye, hogy a mikrobiológiai folyamatok közül az: emmönlum (MHZ) oxidációja a leglassnbb.. Azaz ez határozza meg a lépés hosszát (ha jó vízminőséget és takarékos üzemet akarunk elérni). Ha túlterheltük a rendszert, vagy a beállítok tdőlag túl mvld, amin levegőztetés folyrk (faszén ebben e fázisban csökken az ammónium) akkor az elfolyó szennyvízben nagy (esetleg határérték feletti) lesz az ammónium koncentrációja, He azonban a Ievegőztetési lépésben - a fent leírt oldott ox;gén szabályozáson túl mérjük az ammónium koncentrációját Is, akkor le tudjuk állítani a levegőztetést akkor, amikor már elfogy az ammóniám (vagy határérték alá kerül), igy nem lesz túlzott az ammónium az elfolyö vízben, továbbá nem levegőztetjük túl a rendszert akkor, amikor már elfogyott az ammónium. Ha ezt adott ideig végeznénk, és nem a mért értékek alapján, akkor az energiapazarlé levegőztetést Indokolatlanul működtetné a folyamatirányítási rendszer.

Az anoxikus lépés hosszát, amint ezt már korábban ismertettük nem egy beállított foőíag alapján határozzuk meg, hanem mérjük a nitrát koncentrációját. Ennek Indoka és előnye, hogy a nitrát a levegőzteted: szakaszban keletkezik a feladott szennyvíz ammőnium tartalmából (a mi módszerünkben ezt kontroláljuk a. feladás kontrolálásávai), A nitrát csökkenése is alapvetően mérhető folyamat - omíine szondákkal - azaz, ha tál rövid az előre beállított lépés, akkor határérték felett lesz a ntfrát, ha túl hosszá, akkor pedig Időt veszünk el a többi eljárási lépéstől. Ezért mérjük a nitrátot, és az elére beállított határértéknek megfelelően állítjuk le ezt a szakaszt, és Indítjuk a következőt.

A napi szinten megnyert Időt „takarékos üzemmel” töltjük ki, ami azt jelenti, hogy a folyamatos keverés melleit, minimális időre be-be indítjuk a levegőztetést, biztosítva ezzel a mikroorganizmusoknak a megfelelő életfeltételeket Ennek, indoka és előnye, hogy ha gyorsabban lezajlanak a Folyamatok (mivel az eddig ismert, rendszereket alapvetően túlbiztosítva üzemeltetik), akkor egy energiatakarékos belső programot Indítunk, amely biztosítja a minimális üzemeltetési költséget.

Különösen előnyös (kiváltképp ipari szennyvizek esetében) az a megoldásunk, amely szerint az anoxlkus lépésben folyamatosan ménük a nitrát koncentrációjának csökkenését Ha az enoxikus szakaszban nem csökken olyan gyorsán a nitrát, ahogy az eljárásban terveztük, akkor egy külső, könnyért hasznosítható tápanyag adagolást végzünk Ennek Indoka és előnye, hogy az ipari szennyvíztisztításban - számos Iparágban' húsipar, állati hulladék feldolgozás, biogáz gyártás - a szennyvízben keletkező nitrát eltávolítására nem elégséges a nyers szennyvíz szerves anyag tartalma (a lakossági szennyvizeknél általában elégséges), Ilyen esetben külső segédanyagrtápanyag adagolás szükséges. Ezt azonban a legtöbb rendszerben előre beállított mennyiségek alapján hajtják végre, nem takarékoskodva így a tápanyaggal (ez jellemzően: az Igen költséges metanol). Ezzel szemben a találmányunk szerinti eljárásban az anoxikos lépésben maximálisan hasznosítjuk e nyers szennyvíz szerves anyag tartalmát, tehát megvárjuk, amíg kellően gyors a nitrát eltávolítása a betáplált nyers szennyvíz szerves anyag tartalmának segítségévei, és csak a nitrát tartalom lassúié csökkenése után adagoljuk a segédtápanyagot, amellyel takarékosabb üzemet biztosítunk..

Előnyök összefoglalása.

1. A rugalmas folyamatirányításnak köszönhetően egy előre meghatározott keretek között adott: nyers szennyvizjeílemzokhöz dinamikusan alkalmazkodik a rendszer,: ezzel az. üzemeltetési költség csökkenthető, az elfolyó vízminőség megfelelő tartományban tartható Célja a befolyó vízminőséghez igazodó eikfesszervezés, ameiy igy kedvezőbb tisztított vízminőséget és energiatakarékos üzemvitelt biztosé.

2, Az alkalmazott feladási metódussal a. biológia átterhelése és túlterhelése Is elkerülhető, a terhelés optimális tartományban tartható.

3. Az oxikus lépés Ismertetett szabályzáséval elkerülhető a felesleges és energiapazadó levegőztetés abban az esetben, ha az ammónium: mér elfogyott a rendszerből, vagy a kívánt érték-alá csökkent.

Ά. A pH szabályzás lehetőségével nagy nitrogén tartalmú ipari szennyvizek esetén Is könnyen tartható ez optimális tartományban a rendszer kémhatása.

5. Az anoxlkas lépés ismertetett szabályzásával az elfolyó összes nitrogén határérték könnyebben tartható, mint egy hagyományos SBR rendszerben, emellett elkerülhetők a túlzott és igen költséges, mennyiség alapú szerves tápanyag adagolásból adódó többlet költségek,

0, Az Iszapkoneentráelé és felösiszap elvétet Ismertetett szabályzásával a kívánt, és a megfelelő hatékonyságú tisztításhoz szükséges iszapkoneentráőló fedése egyszerű, automatikus.

7. Az úszó. mért paramétereken nyugvó dekantáiási módszerrel a dekantálsm idő minimsiizáibatő, a tisztított vízminőség javítható,

Példánkban egy lehetséges szennyvíztisztítási folyamatot mutatónk be, konkrét mennyiségi adatokkal, ;

A berendezésünk paraméterei;

A puffertér; alápferölefe: 1,335 rrd: hasznos magassága: 120 cm; térfogata: 1,5 of; a benne mért Hife-R konoentráoíő: 100 mg/l

Az SBR reaktor tere: alapterülete: 1,33b rtf; hasznos magassága: 120 om; ferfogafa:

1,6 nf; a feladni kívánt HH.rH mennyisége; 10 g,

A nyers szennyvíz mennyiségének feladása:

Az SÖR reaktorra feladni kívánt NR^N mennyisége 10g, azaz egy feladás alkalmával annyi nyers szennyvizei szeretnénk feladni a puffedérböl az SBR reaktorra, amekkora térfogatban ennyi az ammónium mennyisége.

Ez egyszerűen meghatározható:

liter nyers szennyvízben 1ÖÖ mg HhfeH van,. X Bor nyers szennyvízben van 10 gMOÖOÖ mg NíVNL azaz íöö liter nyers szennyvizet keit feladnunk ezen feladás alkalmával a puifenemől az S8R reaktorra.

Ennek megvalósítása például tehetséges: ferfegetárem mérd műszerrel mérve a feladok szennyvíz lérfogatáremát, és a 100 I szennyvíz feladását követően a feladást leállítjuk. Lehetséges továbbá a taléimány szennt ismertefett módon, ultrahangos (vagy egyéb elven működő) szintmérő segítségével, ami a pnfíadér és/vagy az 8.BR reaktor aljétól számított folyadékszintet méri, A puffertér és/vagy áZ SER reaktor alaptesteiének Ismeretében meghatározható, hegy a 100 liter (0,1 m³) szennyvíz feladasa mekkora fezszintceokkenést és/vagy vizszintnövekedést okoz a puffertér és/vagy áz BBR reaktor belsejében, Ha az alapterületűk 1,33S rfe\ akkor a vizszlntváífezés ±7,6 cm

Tehát mihelyt az SER reaktorban elhelyezeti ultrahangos színimére azt érzékeli, hogy a feladás élőéi vízszinthez képest elértük a 4-7,5 cm növekedést, vagy a puffedérben elhelyezett' ultrahangos szintmérő azt érzékeli, hegy a feladás előtti vizsxiothez képest elértük -7,5 cm vizszint csökkenést, a feladó szivattyú leáll,

Ekkor megkezdődik az oxikus vagy anoxikus lépés.

Az. ozlkus lépés szabályozása:

Az SBR reaktorban az ülepitésf kővetően vlaszemaradő etevenlszapra való első feladást követően: célszerű lehet oxlkus lépéssel Indítani, mivel ekkor még jé eséllyel nincs az SER reaktorban lényeges mennyiségű nitrát, amit az anoxikus lépés során el kellene távolítani, Ezt követi majd egy üjabb feledés, majd azt követő anoxikus és újabb oxikus lépés.

Tegyük fel, hogy ez első oxikus lépést megelőző, az öfeptfest követő első feladás alkalmával az elázó pontban léirtak alapján 1Ö0 liter nyers szennyvizet adtunk fel a reaktorra, Feltételezzük. hogy az ülepftéa és elvétel Idején a reaktorból a következő paraméterekkel engedtük ki a tisztított szennyvizet, ~ OH mg/i: - 5 mg/i; (KOI 50 mg/l).

És feltételezzük ezt is. hogy ülepitésf követően az SBR reaktorban a vizszint 60 cm, tehát 0,8 rn³ eteveniszap és tisztított szennyvíz keveréke van a reaktorban, amely a leld: koncentrációkkal jellemezhető.

·<

A. befolyó nyers szennyvíz az esetek nagy többségében nem tartalmaz oxidált nitrogénformákat. így annak nitrogéntartalmú foként NHU~R formában van jelen. Az HEtoR MÖs-N- né történő oxidelásához (nfeiflkácteí oxlkus környezet szükséges, bővel a pufforben lévő szonda jele alapján a feladott szennyvíz NEU-N koncentrációja IÖÖ mg/l, a keverési egyenlet alapján a feladást követően az SBR reaktorban a következő koncentrációk alakulnak ki:

Rl'irN: IÖÖ I * IÖÖ mg/f * SÖÖ I * 0,1 mg/f ~ 90Ö f χ X XM1.2 mg/i

Az első ox;kus lépés kezdetekor tehát 11,2 mg/f az SBR reaktorban ez koncentráció.

.A lépés beállításai sorén a következő célértéket adtok meg::

Kívánt MhU'N koncentráció: Ö,5 mg/f,

Vagyis az oxlkus lépés egészen addig: folytatódik, amíg az SBR reaktorban az RkUN koncentráció nem csökken a 11,2-röl Ö.ő rng/hre. (Ez szennyvlzmtocségtöl, iszapkoncentráclőiól és egyéb peraméfereklöi függően változó Ideig tart., jelen példa esetében feltételezhetően őtoö perc közötti időintervallum alatt megy végbe. Ezért válasszuk az oxlkos lépés biztonsági ideiagjanak most a 60 percet)

Eközben az oldott oxigén koncentráció szabályzása a következő módon zajlik:

A. beállított célérték legyen 2 mg/f (Dö, azaz oldott oxigén). Ekkor beálllijuk, hogy a fává induljon el: 1,5 mg/1 alatt, és álljon fe 2 mg/l fölött. Ennek alapján:

Az oxlkus lépés kezdetekor a fővé elindul, és a szennyvíz és iszap keverékét iéiievegőztetl addig, kegy elérje a 2 mg/i DO4, majd leáll. A mikroorganizmusok tevékenységük során oxigént fogyasztanak, miközben az: ammóniát nitráttá oxidálják, tehát a DO csökkenni fog a reaktorban. Amtnt értéke 1,5. mg/i .alá csökken, a fúvó újra beindul. Ez a folyamai a beállított: Ö,ő mg/f koncentráció eléréséig tart, vagy amíg: az oxlkus lépéshez: beállított biztonsági idötag lejár (60 min).

Az: oxlkus lépés során tehát az ammóniám nitráttá alakult. Egy mól Rhb-H egy mól RCfoRmé alakul, léhát a lépes során 11,2-0.5-10.7 mg/l NQ₃-N keletkezett. Emellett az. oxlkus lépés kezdetekor, az elépítést követően maradt S mg/i NO_;yR a reaktorban. A kialakuló koncentráció megint keverési egyenlettel számítható: feladáskor kialakul! HCA-R koncentráció: iöö 1 x 0 mg/f e 8ÖÖ 1 χ 5 mg/i ™ 900 I xY, Azaz Y™ 4,44 mg/1. Erre a nitrát koncentrációm hígult az első feladást követően az SBR reaktor nitrát koncentrációja (mivel a feladott nyers szennyvíz nem tartalmazott nitrátot).

Mivel a mikroorganizmusok tevékenysége sorén keletkezeti még 10.7 mg/i nitrát, így összesen az oxikus lépés végére az SER reaktor nitrát: koncentrációja 1Ö,7 * 4,4 « 15,14 mg/ikrtt

Az oxikus lépés végén kialakuló koncentrációk teliét ez S8R reaktorban;

HHrht ~ 0,5 mg/1 és IMO^N « 15,14 mg/1.

Az oxikus lépés során keletkezeti nitrát eltávolításához (öenlthBáöiő, azaz redukálásig gázzá) szerves anyag szükséges (aminek jellemzésére szennyvizek esetén a KOI - \ -- * <' \ A -, χ m ? > ? a \'v' ? ?, v m ?\ ·, ?e _x \' .hogy a denílrlílkáctőt egy olyan baktériumcsoport végzi, amely csak akkor képes erre, ha nincs jelen oldott oxigén (anoxlkus körülmények) és könnyen bontható szerves tápanyag is rendelkezésre ált.

Mivel a szerves segédtápanyagok alkalmazása a denitnflkáciő elősegítésére igen költséges, költségtakarékossági okokból elsőként a nyers szennyvíz szerves anyag tartalmát (KOI) használjuk. fei, majd ~ amennyiben ez nem: elegendő - megkezdjük a segédtápanyag adagolást. Ez az oka annak, hogy az anoxlkus lépés a szennyvíz feladását követő lépés a folyamatban.

Az anoxlkus lépés szabályzásának leírása

Az anoxlkus lépést megelőzően tehát újabb adag nyers- szennyvizet adónk fel a reaktorra (újabb 100 litert).

Ekkor a kialakuló koncentrációk:

NHrH: 100 1 χ 100 mg/l * 900 I « 0,5 mg/1« 1000 I χ X, azaz X~ 10,43 mg/i

NOyH: 100 1 χ Ö mg/i + 900 1: χ 15,4 mg/1» 1009 I xY, azaz Y~ 13,86 mg/i

Tehát: az NH^N « 10,45 mg/í; «' 13,88 mg/i, .Az anoxlkus lépes során az EBE reaktorban csak a keverő üzemel, Eközben a baktériumok e nyers szennyvíz szemes anyagát (elhasználva nlfrogéngázzá alakítják a nitrátét, ami Ilyen módon távozik a folyadék fázisból

Beállítások:

Elérendő HCA-H koncentráció: 5 mg/i; biztonsági Idötag 66 min; kívánt tg alfa: 1; a tg alfa érték felülvizsgálatának időköze: $ min.

A tg alfa: ha az. egységnyi idő alatti nitrát fogyás kevesebb, mint pl, 1 mg/í HCfe

NZ6Ö s,.azaz percre normáivá 1 mg/l IMÖs-R/öOs χ 00 s - 1 mg/| NO.vN sezt nevezzük tg. alfának, ami a ruhát csökkenést lakó egyenes meredekségét jellemzi), ekkor kezdődjön meg a szerves tápanyag adagolás.

Megadjuk a rendszerben azt az. időintervallumot. amilyen időközönként a rendszer számosa ki a pillanatnyi tg alfa énéket (időegység alatti NO₃-N csökkenési és ezt hasonlítsa össze a kívánt tg alfával, begyen ez pl, 5 min. A rendszer kiszámítja az aktuális tg alfa értéket, ami az anoxikos lépés élőjén (a nyers szennyvízben lévő szerves anyag miatt) nagyobb, mint a kívánt. Ekkor nincs szerves tápanyag adagolás. Újabb δ min elteltével megint összehasonlítja az aktuális tg alfa értékel a kívánttal, Mivel időközben & nyers szennyvíz könnyen bontható szerves anyag tartalma már elhasználódott a nitrát egy részének denitrifikáelbjához/az aktuális tg alfa kisebb lesz, mint a kívánt.. Ekkor elkezdődik a szerves tápanyag: adagolás szaggatott ütemben. 5 perc éltedével újra felöivizsgáije, még mindig kesébb Ez addig folytatódik, amíg elérjük a beállított 5 rng/l NOyH koncentrációt az SBR reaktorban. (Tehát elfogyott: 13,88 - 5 ~ 8,86 mg/l-nyi NOrN.)

A folyamat egészen addig tan, amíg elegük a beállított pi. 8 mg/i HCg-N koncentrációt, vagy az anoxskus lépéshez beállított biztonsági időtag lejár (pl. 60 min).

Ezt követően megkezdődik az újabb oxikus lépés a már leírtak szerint.

Ennek kezdetekor a kialakuló koncentrációk:

NHrH 10,45 mg/l (med ez lényegében nem: változik anoxikos lépés során)

HCfeR S mg/l (mert ez volt az anoxikos lépés vége feltétel).

Az oxikus lépés megint addig tart. amíg elánok a 0,5 mg RkU-N/i vege feltételt Ékkor a reaktorban: e koncentrációk: hlkb-M 0,5 mg/ί; NÖ₃-H * 14,85 mg/l (mivel 10,45 --0,5- 8,85 rngö <-myi NUHM: alakult át HOs-N-né, ami hozzáadódott}:.

Az oxikus lépést újabb feladás, anoxikos és oxikus lépés követi.

Az molsó feladás akkor következik, amikor elérjük az SBR reaktor maximális vIxszintjéL Ekkor még egy anoxikos, majd: oxikus lépés után: megkezdődik sz útépítés, majd ez útépítés beállított Ideje (pl. 30 mih) lejártát követően, vagy az iszapsmnt mérő jele abpiön az előre megadott iszapszint elérésekor a dekantalás (tisztított szennyvíz elvétel} és a töíősíszap elvétel kezdődik.

Λ szennyvíz szerves anyag tanaiméia nerc tépünk kk mert ezt ismertnek Fogadjuk el A szerves anyag (KOI) eltávolítás a szennyvíztisztításnak viszonylag egyszerű folyamata, amelynek során a különféle szerves anyagokat a hoterotrőf baktériumok oldott oxigén jelenlétében szémdloxlddá alakítják (szervetlen szén). Ennek egy része hidrogén-karbonát formájában oldott állapotban a szennyvízben marM másik része széndioxidként a levegőbe távozik.

Amennyiben a szennyvíz főként szerves anyagot, és emellett minimális emméniemot tartalmaz, ügy az anoxikus lépésekre nincs szükség, tehát a ciklusok a. feladást követé oxlkus lépések ismétlődéséből épülnek fel

Dekantálás szabályozása

Olepltés során az eleven iszap a reaktor első részében gyűlik össze (leülepedik)., tehát a reaktor felső részéről elvezethető a tisztított szennyvíz a tisztított szennyvíz, elvétell szivattyú segítségével. Áz SBR reaktorban lévő folyadékfázis tetején egy úsztató elemre függeszted Iszapszinfméré van. Ez a műszer alkalmas ama, hegy érzékelje a fázlshetáb, vagyis azt, hogy hot van a leülepedett iszap felső szintje.

A tisztított szennyvíz elvétele során a tisztított szennyvíz elvétek szivattyú a?eg üzemel, amíg az úszó iszepszlnt mérő pl 2Ö cm-re! megközelíti a tisztított széni w ? és az eleveniszap fázisbaiaráí, vagy elértünk egy- előre beállított szintet (pl. az ultrahangos szlntrnérö öö cm folyadékszintet mér).

Fölöslszap elvétel szabályzása

A szennyvíztisztítás folyamatai sorén az efeyenrszapban élé baktériumok szaporodnak, ami azzal jár, hegy tömegük nő, tehát az Iszagkoneentráció is növekszik. A fölöslszap elvétel során adod mennyiségé leülepedett iszapot elveszünk, hogy a megnőtt Iszapkoncentráclőt a kívánt értékre csökkentsük.

A gyakorlatban: a fölös! szag elvétele általában adott telep kellő ismeretében, meghatározott időalapon történik.

Á találmányunk szennú tofoslszsp elvételt a kővetkező példa szemlélteti;

Adott az SBR reaktorban δ gfees Iszapkonoentráclő, amit az íszapkoncentráclö mérő szonda az elépítést megelőző utolsó oxlkus lépésben mért a tisztítást lépések folyamán történő biomassza szaporulat következtében. Az áltálunk tartam kivám iszapköneanü'éciü ezzel szemben 4 g/1.

Az olepkés során az iszap az SER reaktor alján gyűlik össze. Tegyük fék hogy a maximális 12:0 cm-es vízazinibö! ez iszap fézlshatáre 60 smmél ven. Ez azt jelenti, hogy az utolsó· oxikus lépésben mért topkont^nfráoló kétszerese ven az első 60 ennem tehát: 10 g/1 (növel feleakkora térfogatba Jönierődötf össze ugyanaz a: mennyiség)..

A teljes térfogatban szeretnénk 4 g/i koncenirédöi tartani, amiben most § g/i vem (1,8 -m*). Ebben: a térfogatban lévé aktuális Iszeptömag tehát: 1800 I χ 5 g/t - 3000 g - 8 kg.

A kívánt iszapkoneentrádő alapjen a kívánt iszaptömeg pedig: 1880 I χ 4 g/i « 6400 g ~ 6,4 kg (a teljes hasznos térfogaira vetítve).

A kettő különbségét kall elvennünk, ez 8~8,4™ 1,8 kg, Mivel a íolösisaap elvétel e reaktor aljáról történik, ahol K x, az Iszepkoneentraeló az. ülepedést követően, ez e^enm kosét rszep térfogam a , x \ tkezokeppen számítható'

He 1 literben 10 g iszap van, Z literben van 1,8 kg-íSÖO g_:! azaz ZM 880/10 180 liter, azaz ennyi térfogatot kell elvennünk, a reaktor aljáról,

Mivel a reaktor aieptorülete 1,335 mö, tehát 160 liter foiöslszep elvételekor létrejövő vizsziniesökkeaés: 0,16/0,336 ~ 0,12 m azaz 12 em.

Ha a tisztított szennyvíz elvételét követően a folyadékszint az. SBR reaktorban 80 ern, ekkor addig üzeme! a fölösiszap elvéleit végző szivattyú, amíg m ültfahangos színimére álfái mért jel nem csökken 60-12 ® 48 om-re.

Szabadalmi igény pontok

Claims (11)

1, Epres szennyvíz szakaszos üzemit tisztítására, amelynek során a nyers szennyvizei a pufferférüe. majd onnan az SBR reaktor lőrébe vezetjük ahol váltakozó anoxikus és oxikus körülmények között tisztítjuk azt, a tisztítási eljárás során a nyers, illetve aszOtenóö/hsztitolt szennyvíz szennyezettség! állapotát ás mennyiségét mérőműszerekkel, nevezetesen a szennyezettség! állapotát on-ime szondá(k)val a vlzszlntet szintméröifovel határozzuk meg, online szondáknak célszerűen ammóniám, nitrát, pH, oldott oxigén, Iszapkencenfráclő mám ős iszapszint mérő szondá(ka)t, valamint ultrahangos (vagy egyéb elven működő) színiméről: alkalmazunk majd az elépítést követően: a tisztított szennyvizet' és a fofoslszápöi elvezetek, valamint az SBR reaktorban visszatartott eleveniszaphoz üjabb adag kezelendő Reved és/vagy levegőztetett nyers szennyvizet vezetőnk a puífoderőőí, azzal jellemezve, hogy az eljárás során az SBR reaktor terében 0 24 óm hosszúságé dinamikus ktőtegok alapján váltjuk, az egyes tisztítási: folyamatokat, ahol a dinamikus Idetagok hosszát a rendszerben elhelyezett mérőműszerek jele! alapján állapítjuk meg ügy, hogy a pufíertérben ammómum szondával menük a nyers szennyvíz ammomum koncentrációját, és az SBR reaktodérbe feladásra kerülő szennyvíz mennyiségét a nyers szennyvíz minősege alapján: határozzuk rneg égy, hogy az SBR reaktortérben: a feladást követően kialakuld emmónium koncentráció 0,001 ~ 1 tömegfo közötti értéktartományba kerüljön, majd az SBR reaktortérben azután annyi ideig: állítunk elő oxikus körülményeket, emeddig ez ammönium koncentráció ez elvárt mértékre, lényegében 0,1-- 200 mgA alá csökken, ezt kővetően annyi Ideig állítunk elő anoxikus körülményeket a denífriflkadét végző keteroiroí baktériumok,

s. nmem u nmei ko-.cenmuiO v sckkvmese esdesmeen. anug a nitrát koncemmcm legkevesebb S mo RÖrH/i értéket eléri, ennek során folyamatosan nyomon követjük az SBR reaktorban lévő szennyvíz nitrát tartalmát a nitrát koncentráció mérésére alkalmas mérőműszerrel, és amennyiben a nitrát k?w tan csökkenése az elvárt 0,1 - 10 mg NOO-N/kmln alatti, akkor szerves segédtápanyagot, célszerűen aeeiáiot/eceisavat vagy etanolt vagy metanolt vagy egyéb nagy szerves anyag tartalmú ipari terméket, mellékterméket vagy hasznosítható hulladékot, amely lehet Ízesekor szirup, tejsavó stb. adagolunk az SBR reaktorba, a célszerűen legkevesebb 5 mg Nü₃-N/I nitrát koncentráció elérésekor az oxikus és anoxikus lépésekből álló eljárást ismételjük az SÖR reaktor teljes hasznos térfogatának kihasználásáig, ezt kévetőén az SBR reaktorban lévő eieveniszapot ülepítjük, á tisztított szennyvizet elvezetjük, az: SBR maktorban lévő eievenlszap koncentrációját iszápkohaentrácié mérő szondával — célszerűen az utolsó oxikus szakaszban — megmérjük, és amennyiben az iszapkonoeoíráeló a 2-12: g/1 közötti — értéket meghaladja, az efölötti mennyiségű tclősiszapot elvezetjük,

2, Az 1. Igénypont szerinti eljárna, azzal jellemezve, hogy az SBR reaktorra a szennyvíz feladásét megelőzően a puffertérben elhelyezeti ammónium szondává! és az SÖR reoktortérben az ott elhelyezeti ammömum szondával mérjük az ammónium koncentrációt, amennyiben az SBR reaktor terében az ammónium koncentráció az elvárt (0,1 --- 2(10 mg/l) érték alapi, ügy az SBR reaktor lőrébe annyi nyers szennyvizet adunk fel feladó szivattyúval, amellyel az ammónium koncentrációt a fO- 10 000 mg/l tartományon belüli kívánt éhekre növeljük az SER reaktortér hasznos térfogatán bedül, azaz a bevezetendő nyers szennyvíz SBR reaktor terében előidézett térfogai növekedésének mértékét térfogatáram méréssel vagy térfogat számítással és szintméréssel folyamatosan meghatározzuk, figyelembe véve az SBR reaktortér hasznos térfogatét, amelynek kihasználását követően az SBR reaktor terében lévő tisztított szennyvizet és fölosiszapol ismert módon, tiszt!lob szennyvíz elvetek szivattyúval valamint íölöslszap elvétel! szivattyúval eltávolítjuk,

3, Az 1, vagy 2. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ez SBR reaktorban az iszapkonoentrácio baélhiása során az SBR reaktorban elhelyezek iezapkoncentráciö móré szondával az útépítést megelőzd utolsó levegőztetéss lépés során megmérjük az Iszápkonceníráclöt, majd az útépítés során az iszapszert merő szondával megmérni az iszapszerei, az SBR reaktorban leve Iszap mennyiségét az Iszepkonoént w és a reektorgoometha ismeretében ez SBR reaktor hasznos térfogatára vetítve meghatározzuk, az elvárt Íszapkoncentráelő értékének ismeretében, az ülepedést követő Iszapszini, az utolsó oxikus szakaszban mért Íszapkoncentráelő és a föiösiszap elvétek szivattyú teljesítményének ismeretében megállapítjuk a földslszap elvételi szivattyú szükséges üzemidejét, és ez SBR reaktorból s felesiszapof e főlöslszap elvételt szivattyú adott ideig való működtetésével elvezetjük.

4. Az 1 - 3.. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, eszel jellemezve, hogy az SBR reaktodérből a tisztított szennyvizet úszó dekeetélásli módszerrel vezetjük el az iszapszlnt csökkenésének megfelelően, és ha az SBR reaktorban elhelyezett úszó iszapszlnt mérő szonda 20 ™ 1G0 orn-re megközelíti a leülepedett elevemszap fézlshaíéráü vagy elért egy előre meghatározott szintet; akkor a tisztított: szennyvíz elvételét leállítják, .

5. .Az: 1 ~ 4. Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a két átépítés kozott létrejövő feladások szamát az SBR reaktor hasznos térfogata alapján állapítjuk meg a nyers szennyvíz ammóniám szondával a puffertérben mért ammóniám koncentrációjának és az SBR reaktorban elvárt, amméníum szöndávaí mért ammonlum konoentrádőjénak alapján, amelynek során a feladásokat addig végezzük szakaszosan, amíg az SBR reaktor teljes hasznos térfogatát a dszütandó/tlsztltott szennyvíz és a szennyvíziszap kitölti

6. Az 1 ·' δ, Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (eladási kővetően a szennyvizminöségtöl függően anexikns vagy oxlkus lépéssel kezdjük a szennyvíz tisztítását.

?. Az t - 8, igénypontok bármelyike szennfl eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárás folyamatát PLC központi egységgel ellátott vezérlőegységgel vezéreljük.

§:. Az 1 - ?, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az SBR reaktorban az oxlkus szakasz hosszát az ammóniám szonda jele alapján határozzuk meg, amelynek során az oxtkus szakaszt leállítjuk, ha az arnmönium szonda jele alapján az elére beállítod emménlum koncentrációt elértük, továbbá az oxlkus szakaszban csak abban az esetben levegőztetjük az SBR reaktor toréi... he az oldott oxigén szonda áltat mód oldott oxigén szint az elvárt érték alatti, továbbá az oxlkus lépés során pH szondával mérjük ez SBR reaktorban a pH értékét, és amennyiben az a kívánt, jellemzően 8.0 ™ 9,0 közötti pH tartományon, kívül esik. megíelelő vegyszeradagolással a pH ériekéi a kívánt tartományba beállítjuk,

3, Az 1 S. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az anoxikus lépés hosszát a nitrát szonda jele alapján határozzak meg, amelynek letol folyamatosan méguk és adott időközönként kiértékeljük, és az. enoxikus szakaszt leállítjuk, he a nitrát' szonda: jele alapján ez előre beállított nitrát koncentrációi elértük, és amennyiben az anoxlkus lépés során a nitrát koncentráció csökkenése a kívánt sebességnél lassabb, akkor szerves tápanyagot adagolunk szaggatott ütemben ez SBR reaktor terébe.

10. Az 1 9. Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amennyiben a palfobérben nem áll rendelkezésre a következő feladáshoz elegendő vízmennyiség — energiatakarékossági célból — az SBR reaktor terében tokatokos özemet indítunk, amelynek során szakaszos levegőztetéssel és keveréssel biztosítjuk a mikroorganizmusok számára az ideális körülményeket mindaddig, amíg újra rendelkezésre all a következő feladáshoz szükségéé vízmennyiség.

11, A? 1 10. Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jeífomezve, hogy a szennyvíztisztítás során oz ozíkes és ancxíkus szakaszok, valamint az ülepltés hosszát biztonsági ídőtagekkal korlátozzuk, amelyet legfeljebb 24 órára állítunk be, és amelyek elérésekor a tisztítás következő lépését elkezdjük.

12 Berendezés szennyez szakaszos üzenni hszhtasám dinamikus előtagok alkalmazásával, amely a nyers szennyvíz (2) tárolását szolgáló püÜértérből (3), valamint a szennyvíz (2) kezelésére szolgáló SBR reaktorból <4) áll, a puffertér (3) keverő egységgel tő), szennyvíz betápláló szivattyúval (6) és azt az SBR reaktorra feladó szivattyúval (7), valamint adott esetben levegőztető elemekkel (8) van ellátva, az SBR reaktor (4) célszerűen levegőztető elemekkel (8), keverő egységgel (ó), feladó szivattyúval (7), tisztított szennyvíz elvétell szivattyúval (9) és főlöslszap elvétet! szivattyúval (10) van ellátva, továbbá adott esetben tisztított szennyvíztároló medence (11) és főlöslszap tároló medence (12) van az SBR reaktorhoz (4) csatiakoziatva, azzal jellemezve, hogy a pufferlérbsn (3) on-|!ne szondák vagy ezekkel egyenértékű, folyamatos vagy kvázi folyamatos adalszolgákatast biztosító mérőműszerek (13), nevezetesen legalább egy ammóniám szonda (14), valamint ultrahangos (vagy egyéb elven működő) szlntmérö (15) van elhelyezve, emellett az S8R reaktor (4) terében is ondlne szondák vagy ezekkel egyenértékö, folyamatos vagy kvázi folyamatos adatszolgáltatást biztosító mérőműszerek (13). célszerűen ammönlum szonda (14), nitrát szonda (16), pH szonda (17), oldott oxigén szonda (18), Iszapkoncentrápió mérd szonda (19) és Iszapszlnt mérő szonda (20), valamint ultrahangos szlntmérö (15) van elhelyezve,

13. A 12. igénypont szerint! berendezés, azzal Jellemezve, hogy a pufíertérben (3) pH szonda (17) Is el van helyezve.

14. A 12. vagy 13, igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az SBR reaktor (4) terében a pH szabályozáshoz szükséges sav és lűgadagoiás érdekében sav és iügadagolö 0211 valamin! a megfelelő hatékonyságú denltrlflkácloboz adott esetben szükséges szerves tápanyag adagolás lebeleseget bmtosHő lápanyag adagoló (22) is el van helyezve lő.A 12 ·' 14, igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jefemezve_s hogy a mérőműszerek (13) jele! vezérlőegység (23) bemenetébe (24) vannak vezetve, amelynek kimenetel 125) a berendezés (1) megfelelő üzemelését biztosító beavatkozó szervekhez, nevezetesen például keverő egység(ek)hez (5), szlvatty(úk)hoz (6, 7, 0, 10,). a levegőztető eiemlekjhez (8) csatlakoztatott fúvókhoz. 127). sav és Iügadagolö (21) szivattyújához 126). tápanyag adagoló (22) szivattyújához (28) vannak kapcsolva, lő.A 12 - lő. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés (1) vezérlését végző vezérlőegység (23) vezetékes vagy vezeték nélküli kommunikációs rendszerrel (28) van ellátva, amely előnyösen mobllkommunikáolöra alkalmasan van kialakítva.