HU225406B1 - Strong and soft apertured nonwoven web - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

2. ábra

HU 225 406 Β1

A találmány erős és lágy, perforált szövés nélküli szövedékre vonatkozik, és közelebbről olyan erős és lágy, szövés nélküli szövedékre, amely eldobható abszorbens cikkekben fedőlapként alkalmazható. A találmány tárgya továbbá eljárás a szövedék előállítására, valamint a szövedéket tartalmazó abszorbens cikk.

Az eldobható (egyszer használatos) abszorbens cikkek, így a pelenkák és az inkontinenciatermékek felnőttek részére, a szakterületen jól ismertek. Ezek az abszorbens cikkek begyűjtik és visszatartják a vizeletet és ürüléket, ami a viselőtől rárakódott.

Az eldobható abszorbens cikkek tipikusan tartalmaznak egy folyadékot áteresztő fedőlapot, amely a viselő testével szemben helyezkedik el, és azzal érintkezik, a fedőlaphoz folyadékot át nem eresztő hátlap csatlakozik, és a fedőlap és a hátlap között helyezkedik el az abszorbens mag. Mivel a fedőlap kerül érintkezésbe a viselő testével, ez előnyösen puha érzető és nem irritáló a viselő bőrére. A fedőlapnak azonban rendelkeznie kell a szükséges szilárdsággal, hogy integritását megtartsa a viselés és a gyártás alatt.

Az EP-A-0 165 807 számú leírás abszorbens cikket ismertet, amelynek nyílásokkal ellátott fedőlapja van, ez a fedőlap általában folyadékot áteresztő és durva perforációi és finom perforációi vannak. A testfolyadékokkal érintkező területen nem kevesebb mint négyszer több finom perforáció, mint durva perforáció van.

A termikus úton összeerősített (ragasztott) szövés nélküli szövedékeknél a szövedék ragasztott területének a mértéke az a faktor, ami meghatározza a szövedéknek mind a puhaságát, mind a szilárdságát. Ha a szövedék ragasztott területe nő, akkor csökken a puhaság és nő a szakítószilárdság. Ezzel ellentétben, ha a szövedék ragasztott területe csökken, akkor nő a puhaság és csökken a szakítószilárdság. A korábbi kísérleteknél olyan ragasztott területet választottak a teljes szövés nélküli szövedékhez, ami kompromisszum volt a puhasági és szilárdsági tulajdonságok között. A puhasági és szilárdsági tulajdonságok ugyan elfogadhatóak volt, de nem a legelőnyösebbek, mivel mindkettőből fel kellett áldozni vagy kompromisszumot kötni, hogy elfogadható fedőlapot állítsanak elő.

Azt találtuk, hogy nem szükséges a pelenka egész fedőlapjának biztosítani mind a nagy szilárdságot, mind a nagy puhaságot. Valójában a fedőlapnak a középső része, amely tipikusan a pelenka combvédő gallérjai között helyezkedik el, az a rész, ami a viselő testével érintkezik, és így ennek kell puhának lenni. A középső rész azonban nincs alávetve túl nagy igénybevételnek hordás és/vagy gyártás közben, és nem szükséges, hogy erős (szilárd) legyen a külső részekhez viszonyítva. A külső részek a fedőlapnak azon részei, amelyek a combvédő gallérokon kívül helyezkednek el. A fedőlapnak ezek a részei tipikusan nincsenek érintkezésben vagy csak viszonylag kismértékben a viselő bőrével, a pelenka speciális tervezésétől függően, és mint ilyeneknek nem kell olyan puhának lenniük, mint a középső résznek. A külső részek azonban nagy igénybevételnek (feszülésnek) vannak alávetve a hordás és/vagy a gyártás alatt, ezért a középső részhez viszonyítva aránylag erősnek kell lenniük.

A találmány tárgya szövés nélküli szövedék, amely eldobható abszorbens cikkekben, így pelenkán fedőlapként használható. A szövés nélküli szövedéknek van egy első zónája és legalább egy második zónája, az első zónának legalább 10% tényleges nyílt területe és számos nyílása van, amelyek hasznos nyílásmérete legalább 0,2 mm², és az első zónának és második zónának ragasztott területei vannak, ahol a második zóna ragasztott területe nagyobb, mint az első zóna ragasztott területe.

Más kivitelezésekben a második zónának lehet legalább körülbelül 10%-os nyílt területe, és számos nyílása, amelyek hasznos mérete legalább 0,2 mm².

A találmány tárgya a szövés nélküli szövedék előállítására szolgáló eljárás is. Az eljárás szerint

a) összeerősítjük a szövedéket az első vagy központi zónában egy ragasztott területtel;

b) összeerősítjük a szövedéket legalább egy második vagy külső zónában egy olyan ragasztott területtel, amely nagyobb, mint a központi zóna ragasztott területe; és

c) perforáljuk a központi zónát úgy, hogy a központi zóna számos nyílással rendelkezzék.

A találmány tárgyát képezi egy abszorbens cikk is, amelynek fedőlapja a találmány szerinti, szövés nélküli szövedéket tartalmazza.

A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok segítségével ismertetjük, ahol az 1. ábra felülnézeti szemléltetése - részlegesen kivágva - egy eldobható pelenkának, amely a találmány szerinti szövedékből kialakított fedőlappal rendelkezik;

a 2. ábra a találmány szerinti szövés nélküli szövedék kialakítási eljárásának egyszerűsített vázlatos szemléltetése;

a 3. ábra a 2. ábra szerinti ragasztóberendezés nagyított felülnézeti rajza;

a 4. ábra a 2. ábra szerinti perforálóberendezés nagyított felülnézeti rajza;

az 5. ábra a találmány szerinti szövés nélküli szövedék egy alternatív kialakítási eljárásának egyszerűsített vázlatos szemléltetése; és a 6. ábra az 5. ábra szerinti ragasztóberendezés nagyított felülnézeti szemléltetése.

A leírásban használt „abszorbens cikk” kifejezés olyan eszközökre vonatkozik, amelyek a test váladékait felszívják és megtartják, és specifikusabban olyan eszközökre, amelyeket a viselő teste mellé vagy annak közelébe helyeznek el, hogy felszívják és megtartsák a testből kibocsátott különböző váladékokat. A leírásban az „eldobható” kifejezés olyan abszorbens cikkek leírására vonatkozik, amelyeket nem kívánunk kimosni vagy másképpen helyrehozni vagy újra használni, mint abszorbens cikkeket (vagyis ezek arra vannak szánva, hogy egyetlen használat után eldobják és előnyösen újrahasznosítsák, komposztálják vagy más módon eliminálják környezetbarát módon). Az „egységes” ab2

HU 225 406 Β1 szorbens cikk kifejezés olyan abszorbens cikkekre vonatkozik, amelyeket külön részeket egyesítve alakítunk ki, s így összehangolt egységet képezünk, s így ezeknek nincs szüksége külön kezelőrészekre, és így egy külön tartóra és alátétre.

Egy abszorbens cikk, amely fedőlapként a találmány szerinti szövedéket használja, egy egységes eldobható abszorbens cikk, az 1. ábra szerinti 20 pelenka. A leírásban használt „pelenka kifejezés olyan abszorbens cikkre vonatkozik, amit általában gyermekek és felnőtt inkontinens személyek viselnek, a viselő törzsének alsó része körül. A találmány szerinti szövedék használható fedőlapként más abszorbens cikkeken Is, így inkontinencianadrágokon, inkontinencia-fehémeműkön, felszlvóképes betéteken, pelenkatartókon és alátéteken, női higiénés ruhadarabokon és hasonlókon.

A találmányt ugyan egy olyan szövedék előállításával kapcsolatban ismertetjük, amely fedőlapként alkalmazható eldobható abszorbens cikken, de a találmány semmiképpen sem korlátozzuk erre a felhasználásra. A szövedék ismertetése és alkalmazása fedőlapként lehetővé teszi a szakember részére, hogy a találmányt könnyen adaptálja más eszközökhöz és más felhasználásokhoz.

Az 1. ábra a találmány szerinti 20 pelenka alaprajzi nézete, kiterítve, nem összehúzott állapotban (vagyis kivéve az összehúzódást okozó gumiszalagot), ahol a szerkezet egyes részei ki vannak vágva, hogy az ábra világosabban szemléltesse a 20 pelenka szerkezetét. A pelenkának az a része, amely a viselővel szemben van vagy vele érintkezik, a belső felület, ez van a szemlélő felé irányítva. Amint az az 1. ábrán látható, a 20 pelenka előnyösen magában foglalja a folyadékáteresztő 24 fedőlapot, a 24 fedőlaphoz erősített folyadék-átnemeresztő 26 hátlapot, és a 24 fedőlap és a 26 hátlap között a 28 abszorbens magot. A 20 pelenka tartalmazhat továbbá gumírozott oldallapokat (nem látható), gumírozott combgallérokat (nem látható), gumírozott derékpántot (nem látható) és egy rögzítőrendszert több füles pánttal, amit a 36 szám jelez.

Az 1. ábrán látható, hogy a 20 pelenkának van egy első 27 derékmezője, ami a viselő elé van helyezve, amikor a pelenkát hordja, és egy második 29 derékmezője, amely ellentétes az első 27 derékmezővel, és a viselőn hátul helyezkedik el, miközben a 20 pelenkát hordja; a 31 lépésrészmező az első 27 derékmező és a második 29 derékmező között helyezkedik el. A pelenkának van kerülete, amit a 20 pelenka külső szélei definiálnak, a hosszirányú 33 szélek és a 35 befejezőszélek. A 20 pelenka belső felülete a 20 pelenkának az a része, amely a viselő teste mellett van a használat közben (vagyis a belső felületet általában a 24 fedőlapnak legalább egy része képezi, és a 24 fedőlaphoz kapcsolódó más komponensek). A külső felület a 20 pelenkának az a része, amely használat közben a viselő testétől távolabb esik (vagyis a külső felületet általában a 26 hátlapnak legalább egy része képezi, és a 26 hátlaphoz kapcsolódó más komponensek).

Az 1. ábra a 20 pelenkának egy olyan kiviteli alakját szemlélteti, amelyben a 24 fedőlap és a 26 hátlap hosszúsági és szélességi dimenziói általában nagyobbak, mint a 28 abszorbens magé. A 24 fedőlap és a 26 hátlap túlnyúlnak a 28 abszorbens mag szélein, s így a 20 pelenka kerületét képezik. A 24 fedőlap, a 26 hátlap és a 28 mag ugyan összeállíthatók különböző, jól ismert konfigurációkban, de előnyös pelenkakonfigurációkat ismertetnek általánosságban az US 3,860,003 és az US 5,151,092 számú szabadalmi iratok.

A 28 abszorbens mag bármely abszorbens eszköz lehet, amely általában összenyomható, illeszkedő, nem irritáló a viselő bőrére, és képes abszorbeálni és megtartani folyadékokat, így vizeletet és bizonyos más testváladékokat. Amint az 1. ábrán látható, a 28 magnak van egy ruházat felé eső felülete, egy test felé eső felülete, oldalszélei és derékszélei. A 28 abszorbens mag igen különböző méretekben és alakokban (például téglalap, homokóra, T alakú, aszimmetrikus stb.) gyártható, és számos különböző, folyadékfelszívó anyagból, amelyeket általában használnak az eldobható pelenkákban és más abszorbens cikkekben, ilyen például az aprított (porított) facellulóz, amire általában mint légnemezre hivatkoznak. Más megfelelő abszorbens anyagok például a kreppelt cellulózvatta; ömledékből fújt polimerek, így a koform; a kémiailag merevített, módosított vagy térhálósított cellulózrostok; szövetek, beleértve a szövetborításokat és szövetlaminátumokat, abszorbens habok; abszorbens szivacsok; szuperabszorbens polimerek; abszorbens gélképző anyagok; vagy ezekkel ekvivalens bármely anyag vagy ilyen anyagok keverékei.

A 28 abszorbens mag konfigurációja és konstrukciója szintén változhat (például a 28 abszorbens magnak lehetnek különböző kallperű zónái, hidrofil gradiense, szuperabszorbens gradiense, vagy kisebb közepes sűrűségű és kisebb közepes négyzetméter-tömegű gyűjtőzónái; vagy egy vagy több réteget vagy szerkezetet tartalmazhat). A 28 abszorbens mag teljes abszorbens kapacitásának azonban összeférhetőnek kell lenni a 20 pelenka terhelési tervezésével és szándékolt felhasználásával. Továbbá a 28 abszorbens mag felszívókapacitása változhat, alkalmazkodva a gyermek és felnőtt viselőkhöz.

abszorbens magként használható abszorbens szerkezeteket ismertetnek például az US 4,610,673, US 4,673,402, US 4,888,231 és US 4,834,735 számú szabadalmi Iratok.

A 26 hátlap a 28 abszorbens magnak a ruházat felé eső felületénél van elhelyezve, és ahhoz előnyösen csatlakozóeszközökkel (nem látható) kapcsolódik, amelyek a szakterületen jól ismertek. A leírásban használt „kapcsolódik” kifejezés magában foglal olyan konfigurációkat, amelyekben egy elem közvetlenül kapcsolódik egy másik elemhez, az elemet közvetlenül a másik elemhez erősítve, és olyan konfigurációkat, amelyekben az elem közvetve van egy másik elemhez erősítve, az elemet intermedier tag(ok)hoz, majd ezeket a másik elemhez erősítve.

így például a 26 hátlap a 28 abszorbens maghoz erősíthető egy egyenletes, összefüggő ragasztóréteg3

HU 225 406 Β1 gél, egy mintás ragasztóréteggel vagy külön ragasztóvonalak, -spirálok vagy -foltok elrendezésével. A ragasztókat, amelyeket megfelelőnek találtunk, a Η. B. Fuller Company of St. Paul, Minnesota cég gyártja, és HL-1258 néven forgalmazza. Az összeerősítő eszköz előnyösen ragasztószálak nyitott mintás hálózata, ahogy azt az US 4,573,986 számú szabadalmi irat ismertette; előnyösebben ragasztószálak több vonala spirálmintába csavarva, ahogy azt az US 3,911,173, US 4,785,996 és US 4,842,666 számú szabadalmi iratok ismertették. Az összeerősítő eszköz lehet hőkötés, nyomókötés, ultrahangkötés, dinamikus mechanikai kötés vagy bármely más megfelelő összeerősítő mód, vagy ilyen összeerősítő módszerek kombinációi, ahogy az a szakirodalomból ismeretes.

A 26 hátlap folyadékokra (például vizeletre) nem áteresztő, és előnyösen vékony műanyag fóliából készül, de más flexibilis, folyadék-átnemeresztő anyagok is használhatók. A leírásban használt „flexibilis” kifejezés olyan anyagokra vonatkozik, amelyek rugalmasak, és könnyen illeszkednek az emberi test általános alakjához és körvonalaihoz.

A 26 hátlap megakadályozza, hogy a 28 mag által feszívott és abban megtartott váladékok beszennyezzék a 20 pelenkával érintkező cikkeket, így az ágyneműt és fehérneműt. A 26 hátlap állhat szövött vagy szövés nélküli anyagból, polimer fóliákból, így hőre lágyuló polietilén vagy polipropilénfóliákból, kompozit (rétegelt) anyagokból, így fóliával bevont szövés nélküli anyagból. A 26 hátlap előnyösen hőre lágyuló fólia, amelynek vastagsága körülbelül 0,012 mm (0,5 mii)—körülbelül 0,051 mm (2,0 mii). A 26 hátlaphoz kiváltképpen előnyös anyagok az RR 8220 fúvott fóliák és az RR 5475 öntött fóliák, amelyek a Tredegar Industries, Inc. of Térré Haute, Indiana cég termékei. A 26 hátlap előnyösen domborított és/vagy matt kikészítésű, hogy textilszerűbb külsőt mutasson. A 26 hátlap továbbá lehetővé teszi, hogy a 28 abszorbens magból a gőzök eltávozzanak (vagyis lélegző), miközben megakadályozza, hogy a váladékok a 26 hátlapon átjussanak.

A 24 fedőlap a 28 abszorbens mag testfelülete mellett, de nem szükségszerűen közvetlenül azzal határosán van elhelyezve, és a 26 hátlaphoz vagy a 28 abszorbens maghoz a szakirodalomból jól ismert módszerekkel van erősítve. Megfelelő összeerősítő eszközöket (módszereket) a fentiekben, a 26 hátlapnak a 28 abszorbens maghoz való erősítésével kapcsolatban ismertettünk. Egy előnyös találmány szerinti kivitelezésben a 24 fedőlap és a 26 hátlap a pelenka kerületén, egymással közvetlenül vannak összeerősítve.

A 24 fedőlap a folyadékáteresztő, szövés nélküli 40 szövedékből áll. A 40 szövedék egy első vagy központi 70 zónával és legalább egy második vagy külső 72 zónával rendelkezik. A 40 szövedéknek előnyösen egy központi 70 zónája és egy pár külső 72 zónája van. A központi 70 zónának általában a pelenka combvédő gallérjai között kell elhelyezkedni, és ez a fedőlapnak az a része, amely a viselő testével érintkezik. Ezért a központi 70 zónának puhának kell lenni. Miközben a központi zóna puha, nincs alávetve viszonylag nagy igénybevételnek a használat és/vagy a gyártás alatt, és így a külső 72 zónákhoz viszonyítva nem kell erősnek lennie. A külső 72 zónák azok a részei a fedőlapnak, amelyeknek általában a combvédő gallérokon kívül kell elhelyezkedni. A fedőlapnak ezek a részei nem vagy csak kissé érintkeznek a viselő bőrével a pelenka speciális tervezésétől függően, és ezért a külső 72 zónáknak nem kell olyan puhának lenni, mint a központi 70 zónának. A külső 72 zónák azonban viszonylag nagy igénybevételnek (feszülésnek) vannak alávetve a használat és/vagy a gyártás alatt, és ezért ezeknek viszonylag erősnek kell lenni a központi 70 zónához viszonyítva.

A termikusán összeerősített szövés nélküli szövedékek esetében, a szövedék ragasztott területének a mennyisége az egyik faktor a szövedék puhaságának és szakítószilárdságának meghatározásában. Ha a szövedék ragasztott területe nő, akkor csökken a puhaság és nő a szakítószilárdság. Ezzel ellentétben, ha a szövedék ragasztott területe csökken, akkor nő a puhaság és csökken a szakítószilárdság. Abból a célból, hogy olyan szövés nélküli 40 szövedéket állítsunk elő, amely viszonylag puha központi 70 zónával és viszonylag erős külső 72 zónákkal rendelkezik, különbségnek kell lenni a ragasztott terület mennyiségében a központi 70 zóna és a külső 72 zónák között. A központi 70 zónának viszonylag kisebb ragasztott területtel kell rendelkeznie, hogy biztosítsa a kívánt puhaságot, és a külső 72 zónáknak viszonylag nagyobb ragasztott területtel kell rendelkezni, hogy biztosítsák a kívánt szilárdságot. A központi 70 zónának előnyösen kevesebb mint körülbelül 12%, előnyösebben körülbelül 5%-körülbelül 12% ragasztott területe van. A külső 72 zónáknak több mint körülbelül 15%, előnyösebben körülbelül 15%-körülbelül 25% ragasztott területe van. A ragasztott területek specifikus mennyisége úgy választható meg, hogy biztosítsa a kívánt puhasági és szilárdsági tulajdonságokat, miközben relatív különbség van a központi 70 zóna és a külső 72 zónák ragasztott területének mennyisége között.

A ragasztott területek számos egyedi ragasztásból állnak. Az egyedi ragasztások különböző alakúak és méretűek lehetnek. így például az egyedi ragasztások lehetnek kör alakúak, négyzetesek, téglalap alakúak, lineárisak, háromszögletűek, oválisak, elliptikusak, görbe vonalúak stb. Az egyedi ragasztások mintába rendezettek vagy véletlenszerűek lehetnek.

A szövés nélküli 40 szövedék ömleszthető polimer szálakból vagy végtelen szálakból kialakított szálasanyagból áll. A szövés nélküli szövedék valamely következő polimerekből alakítható ki: poliamidok, polipropilén, polipropilénkopolimerek, kétkomponensűek, polietilén, polietilén-tereftalát, ezek kombinációi és hasonlók. Megfelelő anyagok a szárazon rétegzett és kártolt szövedékek, levegővel rétegzett és véletlenszerű szövedékek, szálhúzással összekötött szövedékek (vliesanyagok), ömledékből fúvott szövedékek, fonással összefűzött szövedékek és levegőátáramlással vagy kalanderrel összeerősített szövedékek. A szálak különböző méretű szálak lehetnek, előnyösek a körülbelül

HU 225 406 Β1 és körülbelül 18 denier méretű szálak. A szövés nélküli 40 szövedék négyzetmétertömege körülbelül 5 g/m²-100 g/m², előnyösebben körülbelül 5 g/m²-körülbelül 60 g/m². A szövés nélküli 40 szövedék vastagsága előnyösen körülbelül 0,1 mm-5,0 mm, és előnyösebben körülbelül 0,1 mm-körülbelül 2,0 mm.

Abból a célból, hogy a fedőlap képes legyen mind a bélsár, mind a vizelet kezelésére, a központi 70 zóna előnyösen magában foglal egy hasznos nyílt területet, és számos, hatásos méretű nyílást. A központi 70 zóna számos 46 nyílást tartalmaz, legalább 0,2 mm² hasznos nyílásmérettel, előnyösebben a számos nyílás hasznos nyílásmérete legalább 0,5 mm², sőt még előnyösebben a számos nyílás hasznos nyílásmérete legalább 1,0 mm², és a legelőnyösebben a számos nyílás hasznos nyílásmérete legalább 2,0 mm². Hasznos nyílások azok, amelyek szürkesége 18 vagy ennél kevesebb, egy szabványos, 0-255 szürke skálán, az alábbiakban leírt képgyűjtési paraméterek mellett.

A központi 70 zóna tényleges nyílt területe legalább 10%, előnyösebben a központi 70 zóna tényleges nyílt területe legalább 15%, sőt még előnyösebben a központi 70 zóna tényleges nyílt területe legalább 20%, és a legelőnyösebben a központi 70 zóna tényleges nyílt területe legalább 25%.

A hasznos nyílásméretet és a tényleges nyílt területet a következőképpen határozzuk meg, az alábbiakban ismertetett képanalízist használva. Az eljárásnak három fő művelete van: a képgyűjtés, vagyis a központi 70 zóna felületén lévő területek jellemző képeinek a megszerzése; a kép mérése, vagyis egy kép százalékos nyílt területének és az egyedi nyílásoknak és ezek kerületeinek a mérése; és az adatanalízis, vagyis a százalékos nyílt terület, az egyedi nyílásterület és kerület mérési adatainak az exportálása egy táblázatszerkesztőre, ahol megtörténik a frekvenciaeloszlásoknak, a területeloszlások összegének és a hidraulikus sugárnak a kiszámítása.

Képkimerevítővel, mikroszkóppal, kamerával és képanalízis-szoftverrel rendelkező képanalízis-rendszert használunk. DT 2855 modell képkimerevítőt alkalmazunk, ami a Data Translation of Marlboro, Mass. cégnél kapható. Egy VH 5900 ellenőrző mikroszkópot, egy videokamerát VH50 lencsékkel, kontakt típusú megvilágítófejjel, ami a Keyence Company of Fair Lawn, NJ cégnél kapható, ugyancsak beszerzőnk és használunk képgyűjtésre, amit kimentünk a számítógép adatállományába. A Keyence mikroszkóp begyűjti a képet, és a képkimerevítő a kép analóg jelét számítógépen leolvasható digitális formátummá alakítja. A képet kimentjük a számítógépfile-ba, és mérjük, megfelelő szoftvert használva, így az Optimas Image Analysis szoftver 3,1 verziót, amely a BioScan Company of Edmaons, Wash cégnél szerezhető be. Ahhoz, hogy az Optimas Image Analysis szoftvert használjuk, a számítógépnek Windows szoftverrel kell rendelkeznie, 3,0 verzióval vagy ennél későbbivel, ami a Microsoft Corporation of Remond, Wash cégnél beszerezhető, és olyan CPU-val rendelkezik, amely legalább ekvivalens az Intel 80386-tal. Bármely megfelelő íróasztali

PC (személyi számítógép) használható, kiváltképpen megfelelőnek találtuk a 486 CX 33 típusú személyi számítógépet. A kimentett és az adatállományból előhívott képeket Sony Trinitron monitoron (PVM 1343 MO modell) kijelezzük, a végső kijelzési nagyítás körülbelül ötvenszeres (50x).

A fent említett képgyűjtési művelethez a vizsgálni kívánt anyag jellemző mintájának 10 különböző mezőjére van szükség. Mindegyik mező téglalap alakú, mérete körülbelül 5,8 mmx4,2 mm. A mintát fekete, matt lapra helyezzük, hogy növeljük a kontrasztot a nyílások és a minta azon része között, amely a nyílásokat definiálja, fekete matt lap közepes szürkesége és standardeltérése 46, illetve 4 volt.

A képek gyűjtése a helyiség megvilágításának kizárásával történik, közvetlenül a minta felett, egy másoló(sokszorosító) állványra szerelt Keyence ellenőrző mikroszkópot használva. A Keyence mikroszkóp fényforrását beállítjuk, hogy a mintát megvilágítsa, és az Optimas szoftverrel ellenőrizve mérjük egy 0,3 sűrűségű szürke ék közepes szürkeségét és standardeltérését egy „Kodak Gray Scale” szürke skálán, amely az Eastman Kodak Company of Rochester, New York cégnél beszerezhető. A Keyence mikroszkóp fényforrásának a vezérlését úgy állítjuk be, hogy a megvilágított szürke ék közepes szürkesége 111±1 és standardeltérése 10±1 legyen. Valamennyi képet egyetlen időperiódus alatt gyűjtöttük be, és a Keyence mikroszkóp fényforrását úgy ellenőrizzük, hogy a szürke ék közepes szürkeségét és a standardeltérést az egész képgyűjtési folyamat alatt mérjük.

Egy egyedi nyílás mérésénél csak a hasznos nyílásméret érdekes. A hasznos nyílásméret mérése meghatározza azt a nyílásméretet, amivel hozzájárulhat az anyag porozitásához, és számításba jön a szálak és szálkötegek hozzájárulásánál, amelyek egy nyílásnak szánt területet kereszteznek. Hasznos nyílás az anyagon keresztül minden nyílás, amelynek szürkesége kisebb, mint 18 vagy ezzel egyenlő, az ismertetett képgyűjtési paramétereket használva. így egy kívánt nyílás több hasznos nyílásra osztható az áthaladó szálakkal.

A képanalízis-szoftvert milliméterekben kalibráljuk egy mintaképekből gyűjtött mérőképpel. Az Optimas 3,1 Image menüben található 3><3 képpontátlagoló szűrést alkalmazunk minden egyes kimentett képhez a zaj csökkentésére. A nyílások a szürkeségi tartomány 0-18 értékeinél mutathatók ki. Azt a nyílást, amely nincs teljesen az 5,8x4,2 mm-es szemlélt területen, nem vesszük tekintetbe az egyedi terület és kerület méréseinél. így, a területi és kerületi átlagokat és eloszlásokat nem érintik (befolyásolják) azok a nyílások, amelyeket nem tartalmaz teljesen a látómező.

Azok az egyedi nyílások azonban, amelyek a képen nem láthatók teljesen, beleszámítanak a százalékos nyílt tér kiszámításába. Ez a különbség abból adódik, hogy a százalékos nyílt terület egyszerűen a 0-18 képpont és a képen lévő képpontok összes száma arányának a képe. Azokat a területeket, amelyek szürkesége 19 vagy ennél nagyobb, nem számítjuk be a nyílt terület kiszámításába.

HU 225 406 Β1

Megmérjük a százalékos nyílt területet mindegyik anyag 10 képének átlagára, Optimas Image Analysis szoftvert használva. A százalékos nyílt terület úgy definiálható, mint a 0-18 szürkeséggel rendelkező képpontok számának és a képen lévő képpontok összes számának az aránya. A százalékos nyílt területet megmérjük minden képre, amely egy minta egy speciális mezőjét képviseli. A 10 egyedi képből kapott százalékos nyílt területet ezután átlagolva megkapjuk a százalékos nyílt területet az egész mintára.

Az adatanalízist Excel táblázatszerkesztővel végezzük, amely szintén a Microsoft Corporation of Redmond, Washington cégnél kapható. Az Excel táblázatszerkesztő szervezte az Optimas szoftverből kapott százalékos nyílt területnek, a nyílás területének és a nyílás kerületének a méréseit. A mintaátlagokat és a standardeltéréseket, az egyedi nyílások területének méretét és frekvenciaeloszlásait és a hidraulikus sugár kiszámításait (a terület osztva a kerülettel) az egyedi nyílásokhoz, a táblázatszerkesztő használatával kapjuk meg.

Az egyedi nyílásterületek eloszlásait ugyancsak az Excel táblázatszerkesztő használatával számítjuk ki. A nyílásokat bizonyos mérettartományok rekeszeibe (celláiba) rendezzük. Meghatározzuk a szóban forgó, bizonyos mérettartományokba eső nyílásterületek számát, valamint a mindegyik tartományban lévő területek összegét. A tartományokat 0,05 mm²-es növekedésbe rendezzük. Ezek a területek a minta teljes nyílt területének a százalékában vannak kifejezve. A területi eloszlások frekvenciáját és összegét úgy kapjuk meg, hogy kombináljuk az egyedi nyílásméréseket minden minta mind a 10 képéből.

A központi 70 zónában lévő 46 nyílások mérete, alakja és mintája változhat. Néhány lehetséges alak de ezekre nem korlátozva - a köralak, négyzet, téglalap, ovális, háromszögletes, kutyacsont, csillag alakú, hosszúkás stb. A 46 nyílások rendszeres, egyenletes vagy véletlenszerű mintába lehetnek elrendezve. Előnyös egy rendszeres (szisztematikus) minta, hasonlóan méretezett nyílásokkal.

Egy másik kivitelezésben a külső 72 zónának is lehetnek tényleges nyílt területei és számos nyílása, amelyek hasznos mérete hasonló a központi 70 zónáéhoz. A külső zóna tényleges nyílt területe legalább körülbelül 10%, és számos nyílásának hasznos mérete legalább 0,2 mm² lehet.

Hivatkozva a 2. ábrára, ezen az ábrán a 200 folyamat vázlatos szemléltetése látható a találmány szerinti szövedék kialakítására. A szövés nélküli 240 szövedék letekeredik a 210 ellátóhengerről, és a nyíllal jelzett irányban halad, miközben a 210 ellátóhenger a nyíllal jelzett irányban forog. A szövés nélküli 240 szövedék egyenletes, előre meghatározott ragasztott területtel rendelkezik. A szövés nélküli 240 szövedék ragasztott területe ebben a fázisban a központi 70 zóna előre meghatározott ragasztott területe. Szemléltetés céljából, a szövés nélküli 240 szövedék ragasztott területe 10%.

A 10% egyenletes ragasztott területtel rendelkező szövés nélküli 240 szövedéket átvezetjük a 250 ragasztóberendezésen, amit a 252 és 254 görgők alkotnak. A 250 ragasztóberendezés további ragasztót adagol a 240 szövedéknek csak a külső 272 zónáira. A 250 ragasztóberendezés például még további 10% ragasztott területet ad a külső 272 zónáknak, így a külső 272 zónák ragasztott területe 20%, és a központi 270 zóna ragasztott területe 10%.

A 252 görgő számos 256 nyúlványt foglal magában, amelyek külső felületének egy részén nyúlnak ki. A 252 görgő előnyösen acélból készül. A 254 görgőnek sima külső felülete van, és előnyösen acélból készül. Amint az a 3. ábrán látható, a ragasztót adagoló 256 nyúlványok a 252 görgőnek csak a legszélső részein vannak elhelyezve, amelyek megfelelnek a külső 272 zónáknak.

Ezután a szövés nélküli 240 szövedéket átvezetjük a 262 perforálóberendezés 260 résén, amit a 264 és 266 görgők képeznek. A 266 görgőnek sima külső felülete van, és előnyösen acélból készül. A 266 görgő azonban készülhet más anyagokból is. A 264 görgő számos 268 nyúlványt foglal magában, amelyek külső felületének egy része körül nyúlnak ki. A 264 görgő előnyösen acélból készül.

A 264 és 266 görgők azonos sebességgel rendelkeznek. A 264 és 266 görgők fűtve vannak. A 264 görgő előnyösen magasabb hőmérsékletre van fűtve mint a 266 görgő. Amikor a szövés nélküli 240 szövedék áthalad a 260 résen, a központi 70 zóna perforálódik. Ahogy a központi 70 zóna perforálódik, az anyag olvadáspontja fölé melegszik, s így a nyílások kerületének legalább egy része megolvad.

Amint az a 4. ábrán látható, a 268 nyúlványok a 262 görgőnek csak a középső részén helyezkednek el, ami megfelel a 240 szövedék központi 270 zónájának. A központi 270 zóna számos 246 nyílást tartalmaz.

Miután a központi 70 zóna perforálva lett, a szövés nélküli 240 szövedéket lehűtjük, miután a szövedék elhagyta a 262 berendezést. A 2. ábrán látható, hogy a 240 szövedéket úgy hűtjük le, hogy hideg levegőt fújunk a 240 szövedékre a 280 fúvókészülékből. Természetesen vannak más eljárások is, amelyek használhatók a 240 szövedék lehűtésére. A szövedék hűtése megszilárdítja a megolvadt anyagot, ami a nyílások kerülete körül kinyomódott.

Lehűtés után a szövedéket átvezetjük a 290 résen, amit a 292 és 294 görgők képeznek. A 292 és 294 görgők azonos sebességgel rendelkeznek. A 292 és 294 görgők külső felülete sima. A 292 és 294 görgők előnyösen acélból készülnek, de más megfelelő anyagok szintén használhatók a 292 és 294 görgők előállításához. A 292 és 294 görgők megtörik a szilárd olvadt anyagot, ami kinyomódik a nyílások kerülete körül. A szilárd olvadt anyag összetörése növeli a szövedék puhaságát.

A 292 és 294 görgők kerületi lineáris sebessége előnyösen nagyobb, mint a 264 és 266 görgők kerületi lineáris sebessége, így az anyag kifeszül a két görgőpár között. A görgők sebességét beállítva az anyag úgy feszül meg, hogy a kívánt mértékben elvékonyodik. A 240 szövedék a 290 résből előnyösen feltekeredik a 296 húzóhengerre.

HU 225 406 Β1

A központi 270 zóna kiegészítőszerekkel kezelhető, így permetezéssel megteremtve a kívánt folyadékkezelési tulajdonságokat. Így például a központi 270 zóna kezelhető egy öblítővízzel.

A fent leírt eljáráson kívül, a szövedék a központi 270 zónában más ismert módszerekkel is perforálható, fgy például a központi zóna perforálható tűszúrással lyukasztva, hidroperforálással vagy más ismert eljárásokkal.

Hivatkozva az 5. ábrára, a 300 eljárás látható vázlatosan szemléltetve, amely a találmány szerinti szövedék kialakításának egy másik kiviteli módja. Számos össze nem erősített 310 szálat táplálunk be a 305 kártolókészülékből közvetlenül a 330 ragasztóberendezéshez. Természetesen más készülékek is használhatók, így egy szálhúzással összekötő vagy olvadékból fúvó készülék.

A 330 ragasztóberendezés eltér a 2. ábra szerinti 250 berendezéstől, mivel a 330 berendezés biztosítja mind a viszonylag kevesebb ragasztót tartalmazó központi zónát, mind a viszonylag több ragasztót tartalmazó külső zónákat. A 330 ragasztóberendezés magában foglalja a 332 és 334 görgőket. A 334 görgő külső felülete sima, és előnyösen acélból készül. Amint az a

6. ábrán látható, a 332 görgő magában foglalja a központi 340 ragasztózónát és a két külső 350 ragasztózónát. A központi 340 ragasztózóna számos 342 nyúlványt tartalmaz, amelyek a 332 görgő külső felülete körül nyúlnak ki. A külső 350 zónák számos 352 nyúlványt tartalmaznak, amelyek a 332 görgő külső felülete körül nyúlnak ki. A 342 nyúlványok a központi 340 zónában úgy vannak elrendezve, hogy viszonylag kevesebb ragasztót tartalmazó területet biztosítanak, például 10% ragasztót tartalmazó területet, és a 352 nyúlványok a külső 350 zónákban úgy vannak elrendezve, hogy viszonylag több ragasztót tartalmazó területet biztosítanak, például 20% ragasztót tartalmazó területek.

A 330 ragasztóberendezés elhagyása után a szövedéknek van a központi 370 zónája, amely 10% ragasztott területtel rendelkezik, és a két külső 372 zónája, amelyek 20% ragasztott területtel rendelkeznek. A szemléltetett 330 ragasztóberendezés ugyan a 332 és 334 két görgőt tartalmazza, de a berendezés több görgőt is tartalmazhat, a központi 370 zóna és a külső 372 zónák ragasztott területeinek a biztosítására.

A 330 ragasztóberendezés után a szövedéket a 362 készülék perforálja, a 380 permetező lehűti, a nyílások megolvadt kerületeit a 390 rés megtöri, és a szövedék feltekercselődik a 396 húzóhengerre. Ezek a műveletek azonosak azokkal, amelyeket a 2. ábra szerinti 200 eljárással kapcsolatban a fentiekben ismertettünk.

A fenti kivitelezésekben ugyan a szövedéket úgy írtuk le, hogy annak egy központi zónája és egy pár külső zónája van, de kívánt esetben a szövedék még kiegészítőzónákat is tartalmazhat.

A 20 pelenka tartalmazhat továbbá gumírozott combgallérokat (nem látható), amelyek biztosítják a folyadékok és más testváladékok jobb megtartását.

Mindegyik gumírozott combgallér több különböző megoldást foglalhat magába, hogy csökkentse a testváladékok kiszivárgását a comb mezőibe. (A combgallérok lehetnek - és néha így is hivatkoznak ezekre - combpántok, oldallapok, védőgallérok vagy elasztikus gallérok). Az US 3,860,003 számú szabadalmi irat ismertet egy eldobható 20 pelenkát, amely összehúzható combnyílást biztosít, van egy oldallapja és egy vagy több elasztikus eleme, amelyek rugalmassá tett combgallért (tömítőgallért) biztosítanak. Az US 4,909,803 számú szabadalmi irat ismertet egy eldobható 20 pelenkát, amelynek felálló, elasztikussá tett szárnyai vannak (védőgallérok), ami javítja a váladékok megtartását a combok mezőiben. Az US 4,695,278 számú szabadalmi irat ismertet egy eldobható 20 pelenkát kettős gallérokkal, tömítő- és védőgallérokkal.

A 20 pelenka előnyösen magában foglal továbbá egy elasztikus derékpántot (nem látható), ami jobb illeszkedést és jobb folyadékmegtartást biztosít. Az elasztikus derékpánt (vagy övpánt) a 20 pelenkának az a része vagy az a zónája, aminek az a rendeltetése, hogy rugalmasan táguljon és összehúzódjék, hogy dinamikusan illeszkedjék a viselő derekához. Az elasztikus pánt legalább hosszirányban nyúlik a 28 abszorbens mag derékszéleinek legalább egyikétől kifelé, és általában legalább egy részét képezi a 20 pelenka befejező (végső) szélének. Az eldobható pelenkák általában úgy vannak kialakítva, hogy két elasztikus övpántjuk van, egy az első 27 derékmezőben helyezkedik el, és egy a második 29 derékmezőben, de a pelenkák előállíthatok egyetlen elasztikus övpánttal is. Továbbá mivel az elasztikus övpánt vagy bármelyik alkotóeleme lehet egy külön elem a 20 pelenkához erősítve, az elasztikus övpánt előnyösen úgy van megszerkesztve, mint a 20 pelenka más elemeinek, így a 26 hátlapnak vagy a 24 fedőlapnak, előnyösen mind a 26 hátlapnak, mind a 24 fedőlapnak a nyúlványa. A rugalmassá tett övpánt számos különböző konfigurációban kialakítható, beleértve azokat, amelyeket az US 4,515,595 számú szabadalmi irat ismertetett.

A 20 pelenka magában foglalja a 36 rögzítőrendszert (füles pántokat), ami oldalzárást képez, ez tartja az első 27 derékmezőt és a második 29 derékmezőt átlapoló konfigurációban, s így az oldalirányú (laterális) feszüléseket a 20 pelenka kerülete körül tartja, és a 20 pelenkát megtartja a viselőjén. Rögzítőrendszereket ismertetnek például az US 4,846,815, US 4,894,060, US 4,946,527, US 3,848,594 és US 4,662,875 számú szabadalmi iratok.

A 20 pelenkát előnyösen úgy helyezzük fel a viselőre, hogy az egyik derékmezőt, előnyösen a második 29 derékmezőt a viselő háta alá helyezzük, és a pelenka többi részét áthúzzuk a viselő combjai között úgy, hogy a másik derékmezőt, előnyösen az első 27 derékmezőt, a viselőre elöl elhelyezzük. Ezután a 36 rögzítőrendszer füles pántjait kilazítjuk az elengedőrészből. A pelenkázó ezután a gumírozott oldalszárnyat a viselő köré tekeri, miközben még fogja a füles részt. A rögzítőrendszert a 20 pelenka külső oldalához erősíti, s így két oldalzárást létesít.

Claims (16)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szövés nélküli szövedék, amelynek van egy első zónája (70) és legalább egy második zónája (72), az első zónának (70) legalább 10% tényleges nyílt területe és számos nyílása (46) van, amelyek hasznos nyílásmérete legalább 0,2 mm², azzal jellemezve, hogy az első zónának (70) és második zónának (72) ragasztott területei vannak, ahol a második zóna (72) ragasztott területe nagyobb, mint az első zóna (70) ragasztott területe.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szövedék, azzal jellemezve, hogy első zónája (70) a központi zóna, és második zónája (72) a külső zóna.
3. 3. A 2. igénypont szerinti szövedék, azzal jellemezve, hogy egy pár külső zónája (72) van.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti szövedék, azzal jellemezve, hogy az első zóna (70) tényleges nyílt területe legalább 15%.
5. 5. A 2. vagy 3. igénypont szerinti szövedék, azzal jellemezve, hogy a központi zónának (70) számos nyílása (46) van, és ezek mérete legalább 1,0 mm².
6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti szövedék, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (70) ragasztott területe kevesebb mint 12%.
7. 7. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti szövedék, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (70) ragasztott területe 5-12%.
8. 8. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti szövedék, azzal jellemezve, hogy a külső zónák (72) ragasztott területe több mint 15%.
9. 9. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti szövedék, azzal jellemezve, hogy a külső zónák (72) ragasztott területe 15-25%.
10. 10. Eldobható abszorbens cikk, amely fedőlapot (24), ahhoz erősített hátlapot (26), a hátlap (26) és a fedőlap (24) között abszorbens magot (28) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy folyadékáteresztő fedőlapja (24) az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szövedéket (40) tartalmazza.
11. 11. Eljárás az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti ragasztott, szövés nélküli szövedék előállítására, azzal jellemezve, hogy

    a) összeerősítjük a szövedéket (240) az első vagy központi zónában (270, 370) egy ragasztott területtel;

    b) összeerősítjük a szövedéket legalább egy második vagy külső zónában (272, 372) egy olyan ragasztott területtel, amely nagyobb, mint a központi zóna (270, 370) ragasztott területe; és

    c) perforáljuk a központi zónát (270, 370) úgy, hogy a központi zóna számos nyílással (246) rendelkezzék.
12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a központi zónán (270, 370) legalább 10% tényleges nyílt területet képezünk ki.
13. 13. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyílásokat (246) legalább 0,2 mm² hasznos mérettel készítjük.
14. 14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a központi zónát (270, 370) kevesebb mint 12% ragasztott területtel látjuk el.
15. 15. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a külső zónákat (272, 372) több mint 15% ragasztott területtel képezzük ki.
16. 16. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szövedéket (240) egy pár külső zónával (272, 372) látjuk el.