HU224510B1 - Tolózár folyadék áramlásának szabályozására - Google Patents

Description

A találmány tárgya tolózár folyadék áramlásának szabályozására egy, a tolózárhoz kapcsolódó csőszakasz (6) mentén, amely tolózár olyan zárótestet (142) tartalmaz, amely

- egy, a függőlegeshez képest ferde felső első és második tömítőtartománnyal (146, 148), valamint

- egy, a zárótest (142) és a csőszakasz (6) között homloktömítést biztosító alsó homloktömítésü tartománnyal (QS) rendelkezik, ahol ez a homloktömítésű tartomány (QS) ívelten van kialakítva egy, a csőszakasz (6) középtengelyére (29) merőlegesen húzódó első tengely körül, ugyanakkor

- az alsó homloktömítésü tartomány (QS) ívelten van kialakítva egy második tengely körül is, amely párhuzamosan húzódik a csőszakasz (6) középtengelyével (29).

A találmány lényege az, hogy a felső első és második tömítőtartomány (146, 148) sima átmenettel megy át az alsó homloktömítésü tartományba (QS) egy-egy megfelelő elkeskenyedő ívelt felületen (RQ, ST) keresztül, amelynek forgástengelye (IJ) ferde a zárótest elmozdulási irányához képest, és a csőszakasz (6) középtengelyére (29) merőleges síkban van.

HU 224 510B1

12. ábra

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 224 510 Β1

A találmány tárgya tolózár folyadék áramlásának szabályozására, különösen, de nem kizárólag olyan tolózár, amelyet „rugalmas zárófelületű tolózárnak neveznek.

A rugalmas zárófelületű tolózárak jól ismertek, és gyakran alkalmazzák azokat csővezetékekben a vízáramlás szabályozására.

Ilyen típusú tolózárat mutatnak az 1-4. ábrák, amelyek közül az 1. ábrán egy rugalmas zárófelületű tolózár keresztmetszete látható, a 2. ábra a tolózár belső szelepszerelvényének elölnézetét mutatja, a 3. ábra a szelepszerelvény alulnézete a 2. ábra III nyila irányából, míg a 4. ábra a szelepszerelvény oldalnézete a

2. ábra IV nyila irányából.

A 2 tolózárnak 4 alapteste van, amely 6 csőszakaszból és 8 szelepházból áll. A 4 alaptest úgy van kialakítva, hogy egy belső 10 szelepszerelvénnyel működjön együtt, amely egy forgathatóan szerelt 12 szeleporsót foglal magában, amely egy 14 anyát és egy 16 zárótestet hordoz. A 12 szeleporsó egy 18 kézikerék segítségével forgatható módon úgy van elrendezve, hogy a 16 zárótestet a 6 csőszakaszban kiképzett (a rajzon nem ábrázolt) vezetékek között a 6 csőszakaszba befelé vagy abból kifelé mozgassa, és így lezárja azt, vagy lehetővé tegye abban a közeg áramlását.

A 16 zárótest általában ék alakú, és egy-egy ívelt első és második 20, 22 tömítőtartománnyal rendelkezik az áramlás irányával szembenéző és az azzal átellenes felületein. A 20, 22 tömítőtartományok az M helyzettől az N helyzetig terjednek, a 16 zárótest 14 anya felé eső végén keresztül, amint az a 2. ábrán látható, és úgy vannak kialakítva, hogy tömítve illeszkedjenek a 6 csőszakasznak az áramlás irányát tekintve a 16 zárótest előtti, illetve a 16 zárótest mögötti homlokfelületeihez. A 16 zárótest emellett egy 24 homloktömítéssel is rendelkezik, amely az M helyzettől az N helyzetig terjed a 16 zárótestnek a 14 anyától távolabb eső végén keresztül. A 24 homloktömítés úgy van elrendezve, hogy tömítve illeszkedjen a 6 csőszakasz befelé néző ferde felületeihez és egy sugárirányban befelé néző részéhez. A 20, 22 tömítőtartományok és a 24 homloktömítés között 26 vállak képződnek, amelyek viszonylag hirtelen átmenetet képeznek a 20, 22 tömítőtartományok és a 24 homloktömítés között. Többek között ezek a 26 vállak is bonyolulttá teszik azt, hogy olyan 16 zárótestet lehessen gyártani, amely pontosan illeszkedik a 6 csőszakaszba. A 20, 22 tömítőtartományok és a 24 homloktömítés rugalmas szintetikus gumiból készülnek.

A 2. ábrán látható, hogy a 20, 22 tömítőtartományok kb. 200°-os szögtartományra terjednek ki, és a 16 zárótest tömítőkerületének kb. 60%-át foglalják el, és a fennmaradó részt foglalja el a 24 homloktömítés.

Amikor a 2 tolózár teljesen nyitva van, akkor a 16 zárótest a 4 alaptest 8 szelepházában helyezkedik el. A 2 tolózár lezárásához egy 18 kézikereket működtetnek, amely a 16 zárótestet fokozatosan a 6 csőszakaszba juttatja. A 16 zárótest mozgásának ebben a szakaszában, amikor az ívelt 20, 22 tömítőtartományok a 6 csőszakasz megfelelő, 16 zárótest előtti és mögötti tömítőfelületeihez illeszkednek, a 16 zárótest előtti folyadéknyomás, amit az 1. ábrán a 7 nyíl szemléltet, nagymértékben a 6 csőszakasz 16 zárótest mögötti tömítőfelületét terheli, az egymással általában átellenes 26 vállaknál. Ez azért van így, mivel a 16 zárótest 26 vállak alatti részei a 6 csőszakasz 29 középtengelyének irányában nincsenek megtámasztva, és ezért konzolként viselkednek. Az az erő, amely ebből a konzolhatásból származik, nagyrészt ellensúlyozza a 26 vállak felett a 16 zárótestre ható folyadéknyomás erejét, így a 16 zárótest és a 6 csőszakasz közötti tömítőerő lényegesen és előnytelenül csökken a 14 anya környezetében, és megnő a 26 vállak közelében.

Bár az áramlás irányában ható nyomóerő tömíti a 22 tömítőtartományt a 6 csőszakasz 16 zárótest mögötti homlokfelületeivel szemben, ez a nyomóerő azonban nem tömíti a 24 homloktömítést. Következésképpen erőt kell kifejteni a 12 szeleporsón keresztül ahhoz, hogy a 24 homloktömítés a 6 csőszakasz falához legyen szorítva, és tekintettel a 24 homloktömítés viszonylag nagy felületére, viszonylag nagy működtetőerőt kell kifejteni ahhoz, hogy a 2 tolózár teljesen le legyen zárva, különösen nagyobb méretek esetében.

Ha a 2 tolózár teljesen le van zárva, akkor a 20, 22 tömítőtartományok tömítőerőket fejtenek ki, például a 4. ábrán feltüntetett 28 nyilak irányában, amely erőknek vannak a 12 szeleporsó tengelyirányával párhuzamos komponenseik, és a 6 csőszakasz 29 középtengelyének irányával párhuzamos komponenseik. A 24 homloktömítés is olyan eredő tömítőerőket fejt ki, amint azt például a 2. ábrán 30 nyilakkal jelöltük, amely erőknek vannak a 12 szeleporsóval párhuzamos és arra merőleges komponenseik is, amint az a 2. ábrán látható. így tehát a 16 zárótest úgy van kialakítva, hogy három dimenzióban tömítsen, ami egy viszonylag hosszú 24 homloktömítést tesz szükségessé, amelyet viszont a fent ismertetett konzolhatás terhel.

A DE 1 203 071 számú szabadalmi leírás egy tolózárat ismertet folyadék áramlásának szabályozására egy, a tolózárhoz kapcsolódó csőszakasz mentén, amely tolózárnak olyan záróteste van, amely a függőlegeshez képest ferde felső első és második tömítőtartománnyal, valamint egy, a zárótest és a csőszakasz között homloktömítést biztosító alsó homloktömítésű tartománnyal rendelkezik, ahol ez az alsó homloktömítésű tartomány ívelten van kialakítva egy, a csőszakasz középtengelyére merőlegesen húzódó első tengely körül. Ezen megoldás hiányossága az, hogy nem biztosít igazán hatékony tömítettséget, vagyis kellően tömített lezárást, a tömítő alkatrészek olyan igénybevételnek vannak kitéve, ami korai meghibásodásukhoz vezet, emellett pedig jelentős erőt kell gyakorolni a tolózár lezárásához.

A találmány által megoldandó feladat az ismert tolózárak fenti hiányosságainak a kiküszöbölése.

Ezt a feladatot folyadék áramlásának egy csőszakasz mentén történő szabályozására alkalmas olyan tolózárnál, amely tolózárnak egy záróteste van, és ez a zárótest rendelkezik

HU 224 510 Β1

- a függőlegeshez képest ferde felső első és második tömítőtartománnyal, valamint

- egy, a zárótest és a csőszakasz között homloktömítést biztosító alsó homloktömítésű tartománnyal, ahol ez a homloktöm ítésű tartomány ívelten van kialakítva egy, a csőszakasz középtengelyére merőlegesen húzódó első tengely körül, ugyanakkor

- az alsó homloktömítésű tartomány ívelten van kialakítva egy második tengely körül is, amely párhuzamosan húzódik a csőszakasz középtengelyével, a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a felső első és második tömítőtartomány sima átmenettel megy át az alsó homloktömítésű tartományba egy-egy megfelelő elkeskenyedő ívelt felületen keresztül, amelynek forgástengelye ferde a vízszinteshez képest és a csőszakasz középtengelyére keresztirányban húzódik.

A találmány szerinti tolózár előnyösen egy, a zárótest elkeskenyedő ívelt felületének görbületi tengelyére keresztirányban erőt gyakorló erőkifejtő eszközt, például kézikereket tartalmaz.

A homloktömítésű tartománynak előnyösen domború tömítőfelülete van.

A homloktömítésű tartomány előnyösen egy ívelt tömítőfelületet foglal magában.

A homloktömítésű tartomány előnyösen egy kör keresztmetszetű felületre terjed ki.

Az első és a második elkeskenyedő ívelt felület célszerűen kúpos.

A találmány értelmében célszerű továbbá, ha a homloktömítésű tartomány a zárótest kerületének 50%-nál kisebb részére terjed ki.

Végezetül az is célszerű a találmány értelmében, ha a homloktömítésű tartomány a zárótest középpontjánál egy 120°-nál kisebb szöget fog át.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelynek ábrái többek között a találmány szerinti tolózár példaként! kiviteli alakját tüntetik fel. A rajzon az 5. ábra egy tolózár belső szelepszerelvényének elölnézete, részben metszetben, amely tolózár azonban nem képezi a találmány tárgyát, a 6. ábra az 5. ábrán látható szelepszerelvényt mutatja a VI nyíl irányából nézve, a 7. ábra az 5. ábrán látható szelepszerelvényt mutatja a VII nyíl irányából nézve, a 8. ábra a belső szelepszerelvény egy másik lehetséges változatának egy részletét mutatja a 7. ábrának megfelelő nézetben, amely szelepszerelvény azonban szintén nem képezi a találmány tárgyát, a 9. ábra a belső szelepszerelvény egy további lehetséges változatának egy részletét mutatja a 7. ábrának megfelelő nézetben, amely szelepszerelvény ugyancsak nem képezi a találmány tárgyát, a 10. ábra a 8. vagy 9. ábra X irányából vett nézete, kisebb léptékben, a 11 a. ábra az 1 -4. ábrák szerinti tolózár zárótestének egy részletét mutatja nézetben, a 11b. ábra az 5-7. ábrák szerinti tolózár zárótestének egy részletét mutatja nézetben, a 12. ábra egy találmány szerinti tolózár belső szelepszerelvényét mutatja elölnézetben, részben metszetben, míg a 13. ábra a 12. ábrán látható belső szelepszerelvény oldalnézete a 12. ábra VII nyilának irányából.

Az 5-7. ábrákon feltüntetett 40 szelepszerelvény egy, a rajzon nem ábrázolt alaptesttel működik együtt. A 40 szelepszerelvény egy forgathatóan felszerelt 12 szeleporsót foglal magában, amely egy 14 anyát és egy 42 zárótestet hordoz. A 42 zárótestnek két ferde 43, 44 síkfelülete van, amelyek egy ék alakot képeznek. A 43, 44 síkfelületek az Α-,-Α-,, illetve A₂-A₂ vonalak fölött húzódnak, és ezek egy-egy ívelt első, illetve második 46, 48 tömítőtartománnyal vannak burkolva, amelyek rugalmas, szintetikus gumiból készülnek, és az 5. és 6. ábrán ferde vonalkázással vannak ábrázolva.

Az 5. ábrán látható, hogy a 46, 48 tömítőtartományok, az Α-,-Α·,, illetve A₂-A₂ vonalak fölött, egy kb. 300°-os szögtartományra terjednek ki, és ily módon a 42 zárótest tömítőkerületének több mint 80%-át foglalják el.

A ferde 43, 44 síkfelületek egy vonal felé összetartóak, amely vonal átmegy egy B ponton, merőleges a 12 szeleporsó tengelyére, és metszi azt. Más lehetséges kiviteli alakoknál a ferde síkfelületek egy olyan vonal felé lehetnek összetartóak, amely nem esik egy síkba a 12 szeleporsó tengelyével és/vagy nem metszi azt.

Az A^A^ illetve A₂-A₂ szaggatott vonalak alatt a 42 zárótestnek egy részben körhenger alakú külső felülete van, amely henger tengelye a 12 szeleporsóra merőleges, ha az 5. ábrán ábrázolt irányban nézzük, és egybeesik a 7. ábrán feltüntetett X ponttal. A ferde 43, 44 síkfelületek érintőlegesek a külső felülethez.

A 42 zárótest 50 homloktömítésű tartománya, amely a 6. ábrán az Α-,-Α,, illetve A₂-A₂ vonalak között ferde vonalkázással látható, egy 52 központi tartományt tartalmaz, amely a hengeres felület tengelyével párhuzamosan húzódik. Az 52 központi tartományból 54, 56, 58, 60 csatlakozótartományok nyúlnak ki a hengeres felületen keresztül, annak tengelyére ferdén, oly módon, hogy találkozzanak a 46, 48 tömítőtartományokkal.

így tehát belátható, hogy a 42 zárótest A,-A, , illetve A₂-A₂ vonalak feletti ferde 43, 44 síkfelületei ezen vonalak alatt úgy mennek át a hengeres felületbe, hogy egy sima átmenet képződik a 46, 48 tömítőtartományok és az 50 homloktömítésű tartomány között. Meg kell jegyezni, hogy itt semmilyen váll sincs a két tartomány egymásba való átmeneténél, mint a korábbról ismert és az 1-4. ábrákon ábrázolt 16 zárótest esetében.

Az 5-7. ábrákon látható 42 zárótest úgy van kialakítva, hogy együtt tudjon működni egy megfelelően kialakított hengeres csőszakasszal, amelynek G belső sugara van, és ez megfelel a 42 zárótest közepétől a 46, 48 tömítőtartományok és az 50 homloktömítésű tar3

HU 224 510 Β1 tomány belső széléig érő vetített távolságnak, amint az az 5. ábrán látható. Ugyancsak az 5. ábrán látható, hogy a 42 zárótest tömítőfelületének külső széle H vetített sugárral van kiképezve, kivéve azt, hogy az 50 homloktömítésű tartomány vetített külső szélét egy C-C vonal határozza meg, amely a 12 szeleporsó tengelyére merőleges, és érintőleges a G belső sugár által meghatározott körhöz, azaz érintőleges a csőszakasz furatához.

A 42 zárótest úgy van elrendezve, hogy ugyanúgy mozgatható nyitó- és záróhelyzetébe, mint ahogyan azt a 2 tolózárral kapcsolatban ismertettük.

Amikor a 42 zárótestet az alaptestben levő szelepházból a záróhelyzet felé mozgatjuk, akkor semmilyen formában sem jelentkezik a fentebb ismertetett előnytelen konzolhatás. Ez azért van, mert amikor az első és második 46, 48 tömítőtartomány a csőszakasz megfelelő, az áramlás irányát tekintve a 42 zárótest előtti és mögötti tömítőfelületeihez illeszkedik, az áramlás irányában jelentkező nyomóerő a viszonylag nagy felületű, az áramlás irányát tekintve első ferde 46 tömítőtartományra hat, és a 42 zárótestnek csupán egy kis felülete, az A^A·, vonal alatt elhelyezkedő felülete marad megtámasztatlan és viselkedik konzolszerűen. így a tömítőerö viszonylag egyenletesen van elosztva a 42 zárótest teljes tömítőfelületén, és azt nem befolyásolja hátrányosan a konzolhatás.

Annak érdekében, hogy a tolózárat teljesen lezárjuk, a kezelőszemélynek erőt kell kifejtenie a 12 szeleporsón keresztül, hogy a 42 zárótest 50 homloktömítésű tartományát a csőszakasz falának nekiszorítsa. Tekintettel arra, hogy az 50 homloktömítésű tartomány felülete kisebb, mint az 1-4. ábrán látható kiviteli alak 24 homloktömítésének a felülete, így az az erő, amely ahhoz szükséges, hogy a kezelőszemély a 42 zárótestet teljesen zárt helyzetbe állítsa, kisebb, mint az az erő, amelyet az 1-4. ábrák szerinti 16 zárótestnél kellett alkalmazni. Ez lehetővé teszi a működtetőerő lényeges csökkentését, ami különösen nagyobb méretű tolózárak esetében előnyös.

Ugyancsak kisebb erő szükséges a tolózár nyitásához is, mint az 1-4. ábrák szerinti tolózárnál. Ha az 1-4. ábrák szerinti tolózár teljesen zárt helyzetben van, akkor a 11a. ábrán az abcdea pontokkal meghatározott terület jelenti a fél zárótest vetített területét, ha azt a 12 szeleporsó tengelye mentén nézzük. Ezt a területet nevezzük „kiegyensúlyozatlan területnek”. A kiegyensúlyozatlan közegnyomás egy eredő erőt fejt ki a zárótestre záróirányban, amely erő arányos a kiegyensúlyozatlan területtel, és könnyen belátható, hogy minél nagyobb a kiegyensúlyozatlan terület, annál nagyobb az erő a záróirányban, és minél nagyobb az erő a záróirányban, annál nagyobb erő kell ahhoz, hogy a tolózárat nyithassuk. Az 5-7. ábrákon látható tolózár kiegyensúlyozatlan területét a 11b. ábrán az fbcdgf pontok által határolt terület adja, és mivel ez a terület kisebb, mint az abcdea pontok által határolt terület, így az az erő, amely az 5-7. ábrákon ábrázolt tolózár felnyitásához szükséges, lényegesen kisebb, mint az 1-4. ábrákon látható tolózár nyitásához szükséges erő.

Ha a tolózár teljesen le van zárva, akkor a megfelelő 46, 48 tömítőtartományok olyan eredő tömítőerőket fejtenek ki, például a 28 nyilak irányában (lásd 7. ábra), mint az 1-4. ábrák szerinti, ismert zárótest esetében. Ezzel szemben az 50 homloktömítésű tartomány olyan eredő tömítőerőket fejt ki, például a 7. ábrán látható 70 nyilak irányában, amely erőknek a csőszakasz 29 középtengelyével, illetve a 12 szeleporsóval párhuzamos komponensei vannak, de semmilyen más irányú erőkomponensei nincsenek. így a zárótest hatékonyan tud tömíteni mindkét dimenzióban.

A 8-10. ábrákon a zárótest másféle lehetséges kiviteli alakjai láthatók. Megjegyezzük, hogy a 8. és 9. ábrákon a V nyíl irányából vett nézetek az 5. ábra szerinti nézetnek, míg az X nyíl irányából vett nézetek a 10. ábrán látható nézetnek felelnek meg. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál a ferde 43, 44 síkfelületek egymástól térközzel elválasztott 74, 76 hengeres felületekbe mennek át, ahol a hengerek tengelyei a P és Q pontokon haladnak keresztül. A 74, 76 hengeres felületek között egy sík- 78 felület húzódik. A 9. ábrán látható kiviteli alaknál a ferde 43, 44 síkfelületek egymástól térközzel elválasztott 80, 82 hengeres felületekbe mennek át, ahol a hengerek tengelyei az R és S pontokon haladnak keresztül. A 80, 82 hengeres felületek úgy vannak elrendezve, hogy közöttük egy homorú 83 felület húzódik.

A 8. és 9. ábra szerinti zárótest egymástól térközzel elválasztott 84 és 86 tömítőelemeket tartalmaz, amint az a 10. ábrán látható. Mindegyik 84, 86 tömítőelem úgy van kialakítva, hogy egy 88, illetve 90 homloktömítésű tartományt képezzen, amely a 46, illetve 48 tömítőtartományba megy át. így ezek a zárótestek valójában egy kettős tömítést képeznek.

A 8. és 9. ábrán látható zárótestek például úgynevezett „kettős elzáró és ürítő” tolózárakban alkalmazhatók, amelyek arra valók, hogy egy csővezetékben két komponenst szétválasszanak. Egy ilyen tolózár például le tud zárni egy, az áramlás irányát tekintve előtte levő csővezetékszakaszt, például a 84 tömítőelem segítségével, és egy mögötte húzódó csővezetékszakaszt a 86 tömítőelem segítségével. A 84 és 86 tömítőelemek között a 78 vagy 83 felületek által határolt tér úgy van kialakítva, hogy nyomásmentesíthető és szellőztethető legyen, és ezáltal minden anyagot el lehessen távolítani, amely ebbe a térbe vagy a 84 és 86 tömítőelemek közötti térbe szivárog, ugyanakkor megakadályozza azt, hogy az áramlás irányát tekintve elülső csővezetékszakaszból közeg áramoljon a mögöttes csővezetékszakaszba, vagy fordítva.

A 12. és 13. ábrán látható találmány szerinti kiviteli alaknál a 140 szelepszerelvény egy 142 zárótestet tartalmaz, amelynek két ferde 143,144 síkfelülete van, és ezek egy ék alakot képeznek. A 143, 144 síkfelületek az AB, BC és CD vonalak fölött húzódnak és egy-egy megfelelő, ívelt, első és második 146, 148 tömítőtartománnyal vannak burkolva, amelyek rugalmas, szintetikus gumiból készülnek, amint azt a 12. és 13. ábrán vonalkázva ábrázoltuk.

Az AB vonal alatt és attól balra, valamint a CD vonal alatt és attól jobbra a 142 zárótestnek két, ívelt felü4

HU 224 510 Β1 letbe átmenő kúpos külső felülete van, ahol a jobb oldali kúp tengelye az IJ vonal mentén húzódik. (A jobb érthetőség kedvéért a 12. ábrán az IMN háromszöggel jelzett teljes jobb oldali kúpot feltüntettük.) A bal oldali kúp tengelye a jobb oldali kúp tükörképéből adódik, ha azt a függőleges KL tengelyre vetítjük. A 13. ábrán a kúpok tengelyei a 12 szeleporsóval egy vonalba esnek. A ferde 143, 144 síkfelületek érintőlegesek a kúpokhoz az AB és CD vonalak mentén.

Az ívelt felületbe átmenő kúpos külső felületek egy ívelt QS felülettel csatlakoznak egymáshoz.

A 13. ábrán az F1-F2 pontvonallal ábrázolt vonal feletti vonalkázott terület a tömítőtartományt mutatja, ahogy az az ívelt felületbe átmenő kúpos külső felületek egyikén keresztül kiterjed, annak tengelyére ferdén és simán megy át a ferde 143, 144 síkfelületekbe.

A 13. ábrán az F1-F2 pontvonallal ábrázolt vonal alatti terület a tömítőtartománynak azt a részét mutatja, amely azon ívelt felület körül terjed ki, amelynek tengelye lényegében egybeesik a csőszakasz középtengelyével. A 12. ábrán ezt az ívelt felületet a QS vonal mutatja. Az F1-F2 vonal feletti tömítőfelületek sima átmenettel mennek át az F1-F2 vonal alatti tömítőfelületbe. Hangsúlyozni kell tehát, hogy ennél a kivitelnél, éppúgy, mint az előzőnél, mindegyik tömítőfelület simán, enyhe átmenettel megy át a szomszédos tömítőfelületbe úgy, hogy sehol sincs szöget képező váll a tömítőfelületek között.

A 12. ábrára hivatkozva megjegyezzük, hogy a zárótest tömítőfelületének külső széle H vetített sugárral van kiképezve, kivéve, hogy a homloktömítésű tartomány vetített külső szélét az RQ és ST vonalak határozzák meg az ívelt felületbe átmenő kúpos felületeken, valamint az ívelt QS vonal, amelynek a görbületi középpontja lényegében egybeesik a csőszakasz középtengelyével, amikor a tolózár teljesen le van zárva.

Használat közben, amikor a 142 zárótestet elmozdítjuk az alaptest szelepházában a zárt helyzete felé, a találmány szerinti tolózárnál a konzolhatás sokkal kisebb, mint a hagyományos tolózáraknál, amelyeket a 2., 3. és 4. ábrával kapcsolatban ismertettünk. Ez azért van, mivel viszonylag kicsi az az alátámasztatlan felület, amely a csőszakasz középtengelye irányában nyomásnak van kitéve.

Meg kell jegyeznünk, hogy bár a 12. és 13. ábrán bemutatott találmány szerinti kiviteli alakot két, ívelt felületbe átmenő kúpos felület alkalmazását feltételezve ismertettük, bármilyen elkeskenyedő ívelt felületet is lehet alkalmazni, feltéve, hogy az egy sima átmeneti tömítőfelületet ad, amelyen nincsenek éles sarkok vagy vállak. így ezek a felületek alapulhatnak elliptikus kúpokon vagy más, nem kör keresztmetszetű kúpokon is.

A 12. és 13. ábrán látható kiviteli alak könnyen kialakítható úgy, hogy magában foglalja azt az „elzáró és ürítő” jellemzőt, amelyet a 8-10. ábrákkal kapcsolatban ismertettünk. Azonkívül a 11a. és 11b. ábrán bemutatott elveket is lehet alkalmazni a 12. és 13. ábrán látható kiviteli alakoknál. Az ezeken látható kiviteli változat egyik előnye az, hogy lehetővé teszi, hogy a vízszinteshez képest megdöntsük azokat a zsebeket, ahol a zárótest az alaptestbe illeszkedik, és ezzel megakadályozzuk a szilárd részecskék használat közbeni lerakódását a zsebekben.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Tolózár folyadék áramlásának szabályozására egy, a tolózárhoz kapcsolódó csőszakasz (6) mentén, amely tolózár olyan zárótestet (142) tartalmaz, amely

   - egy, a függőlegeshez képest ferde felső első és második tömítőtartománnyal (146, 148), valamint

   - egy, a zárótest (142) és a csőszakasz (6) között homloktömítést biztosító alsó homloktömítésű tartománnyal (QS) rendelkezik, ahol ez a homloktömítésű tartomány (QS) ívelten van kialakítva egy, a csőszakasz (6) középtengelyére (29) merőlegesen húzódó első tengely körül, ugyanakkor

   - az alsó homloktömítésű tartomány (QS) ívelten van kialakítva egy második tengely körül is, amely párhuzamosan húzódik a csőszakasz (6) középtengelyével (29), azzal jellemezve, hogy a felső első és második tömítőtartomány (146, 148) sima átmenettel megy át az alsó homloktömítésű tartományba (QS) egy-egy megfelelő elkeskenyedő ívelt felületen (RQ, ST) keresztül, amelynek forgástengelye (IJ) ferde a zárótest elmozdulási irányához képest, és a csőszakasz (6) középtengelyére (29) merőleges síkban van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tolózár, azzal jellemezve, hogy egy, a zárótest (142) elkeskenyedő ívelt felületére (RQ, ST) erőt gyakorló erőkifejtő eszközt, például kézikereket (18) tartalmaz.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tolózár, azzal jellemezve, hogy a homloktömítésű tartománynak (QS) domború tömítőfelülete van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tolózár, azzal jellemezve, hogy a homloktömítésű tartomány (QS) egy ívelt töm Kőfelületet tartalmaz.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti tolózár, azzal jellemezve, hogy a homloktömítésű tartomány (QS) egy kör keresztmetszetű felületre terjed ki.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti tolózár, azzal jellemezve, hogy az első és második elkeskenyedő ívelt felület (RQ, ST) kúpos.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti tolózár, azzal jellemezve, hogy a homloktömítésű tartomány (QS) a zárótest (142) kerületének 50%-nál kisebb részére terjed ki.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti tolózár, azzal jellemezve, hogy a homloktömítésű tartomány (QS) a zárótest (142) középpontjánál egy 120°-nál kisebb szöget fog át.

   HU 224 510 Β1

   Int. Cl.⁷: F 16 K 3/28

   HU 224 510 Β1

   Int. Cl.⁷: F 16 K 3/28

   --A1

   --A₂

   6. ábra

   HU 224 510 Β1

   Int. Cl.⁷: F 16 K 3/28

   10. ábra

   HU 224 510 Β1

   Int. Cl.⁷: F 16 K 3/28