HU224457B1 - Kenet vételére alkalmas kefe - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya kenet vételére alkalmas kefe, különösen egytestüregből, például endocervikális csatornából történő kenetvételre,amely kefe egy hosszúkás nyelet (2) és egy, a nyélen (2) elhelyezettkefefejet (3) tartalmaz, ahol a kefefej (3) egy, a nyéllel (2) egyvonalban húzódó hordozótüskével (4) rendelkezik, amelynek legalábbkét, egymással átellenben lévő hosszanti oldalrésze kefesörték (5)soraival (5.1–5.6) van ellátva, amely kefesörték a hordozótüske (4)hosszirányára keresztirányban húzódnak. A találmány lényege az, hogy akefesörték (5) sorai (5.1–5.6) mindegyik hosszanti oldalrészenlegalább 200 sörte/cm2-es sűrűséggel finoman vannak kiosztva, olymódon, hogy a szomszédos kefesörték (5) között kapilláriscsatornákvannak, és az egyes hosszanti oldalrészeken levő kefesörtesorok(5.1–5.6) szomszédos kefesörtéi (5) egymással párhuzamosan húzódnak.

Description

A találmány tárgya egy kefe, amelyet egy testüregből, például endocervikális csatornából (méhnyaknyálkahártyához tartozó részből) történő kenetvételre lehet használni. Az ismert megoldások szerint egy ilyen kenetét például egy úgynevezett sejtkefével vesznek le, amelyet a Medscand cég forgalmaz. A sejtkefe egy szövött fémhuzalból áll, amelybe nejlonsörték vannak beleszőve az elülső oldalon. A nejlonsörték egy tompa végű szerszám segítségével vannak a megfelelő hosszúságra levágva, és ennek eredményeképp a sörtéken gyakran hegyes végek keletkeznek. A szövött fémhuzalnak az a hátránya, hogy ez a huzal merev és megsértheti a testszövetet, ha rosszul használják.

Amikor kenetet vesznek, fontos, hogy a méhnyak külső részéből, az úgynevezett ektocervikális sejtekből, és az endocervikális csatornából, az endocervikális sejtekből is vegyenek mintát. A legtöbb rendellenesség, amely rákos sejtekké alakulhat át, az e két tartomány közötti átmeneti zónában lép fel. Ha az átmeneti zóna messze bent helyezkedik el, ami például idősebb nőknél a helyzet, nehéz az átmeneti zónából sejtszöveteket begyűjteni. Ilyenkor erre a célra egy speciális endocervikális mintavevőt, mint például a fent említett Medscand sejtkefét használják.

Az US-A 4 127 113 számú szabadalmi leírás egy olyan kefét ismertet, amelynek egy hosszúkás nyele és egy, a nyélen elhelyezett kefefeje van, ahol a kefefej egy, a nyéllel egy vonalban húzódó hordozótüskét tartalmaz, és olyan kefesörtéket, amelyek lényegében egymással párhuzamosan helyezkednek el a hordozótüskén.

Az US-A 4 759 376 számú szabadalmi leírásból egy olyan kefe ismerhető meg, amely gyakorlatilag ugyanolyan, mint a korábban említett sejtkefe. Ebből az iratból ismeretes, hogy a kefének megközelítőleg 600 db, megközelítőleg 0,06 mm vastagságú kefesörtéje lehet. Ezek a kefesörték a nyél kefés vége körül spirális alakban vannak elrendezve. A nejlon kefesörték két összesodort huzal közé vannak beékelve, és ebből következően sugárirányú helyzetet vesznek fel. A szomszédos kefesörték közötti távolság az alaptól kifelé csökken.

A DE 196 37 144 A1 számú szabadalmi leírás kenet vételére alkalmas olyan kefét ismertet, amely kefe egy hosszan elnyúló, rugalmas nyelet és egy, a nyélen kialakított kefefejet tartalmaz, amely behúzható egy, a nyelet körülvevő tokba. A kefefej egy, a nyéllel egy vonalban húzódó hengeres hordozótüskével rendelkezik, amelyen körben radiálisán kiálló kefesörték vannak elrendezve, amely kefesörték pikkelyszerű alakzattal vannak ellátva, amelyeken vagy amelyek között a kenetminta megtapadhat. A megoldás hátránya, hogy szerkezeti kialakítása következtében nem képes az ilyen típusú kenetminták vételénél különösen előnyös kapillárishatás kihasználására, ennélfogva nem elég nagy a mintavételi teljesítménye és kapacitása.

A találmány által megoldandó feladat egy olyan kefe kialakítása, amely alkalmas kenet vételére az endocervikális csatornából, és amely a technika állásából ismert kefékkel összehasonlítva jobb tulajdonságú, főként hatékonyabb mintavételre képes.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan kefével oldjuk meg, amelynél a kefesörték sorai mindegyik hosszanti oldalrészen legalább 200 sörte/cm²-es sűrűséggel finoman vannak kiosztva, oly módon, hogy a szomszédos kefesörték között kapilláriscsatornák vannak, és az egyes hosszanti oldalrészeken levő kefesörtesorok szomszédos kefesörtéi egymással párhuzamosan húzódnak. A találmány szerinti kefe azzal az előnnyel rendelkezik, hogy nem tartalmaz merev vagy kemény részeket, amelyek felsérthetnék a szövetet, ha a kefét nem megfelelő módon használják.

Egy előnyös kiviteli alaknál legalább a kefefej, amely a hordozótüskét és a kefesörtéket tartalmazza, egy egy darabban fröccsöntött műanyag termék formájában van kialakítva. Ebben az esetben minimális annak a veszélye, hogy a sörték leválnak a hordozótüskéről.

A találmány értelmében finoman kiosztott kefesörtesorokról különösen akkor beszélhetünk, ha a kefesörték sűrűsége a finoman kiosztott sorokban 400 sörte/cm²-nél nagyobb. Azt tapasztaltuk, hogy ilyen sörtesűrűséggel a kefének jó a sejtgyűjtő működése, az úgynevezett sejtminta-vételezés. Azt is tapasztaltuk, hogy a sejtminta-vételezés még eredményesebb, ha a sörtesűrűség nagyobb 600 sörte/cm²-nél. További tapasztalatunk az volt, hogy a sejtminta-vételezés különösen jó, ha 850 sörténél több van négyzetcentiméterenként. A hordozótüskét és kefesörtéket tartalmazó kefefej könnyen gyártható a találmány szerint egy darabban fröccsöntött termék formájában, amelynek kefefinomsága eléri akár az 1000-1100 sörte/cm²-t.

Egy előnyös kiviteli alak szerint a hordozótüskének legalább két olyan hosszanti oldalrésze van, amelyeken finoman kiosztott kefesörtesorok vannak kialakítva, és a kefesörték lényegében egymással párhuzamosan húzódnak a két hosszanti oldalrészen, a hordozótüske hosszanti irányára keresztirányban kinyúlva.

A jó sejtminta-vételezéshez, amikor a két, egymással lényegében szemben elhelyezkedő hosszanti oldalrészen a hordozótüske a kefesörtékkel úgy van ellátva, hogy azok finoman kiosztott sorokban vannak elrendezve, előnyösnek találtuk, ha a kefesörték lényegében egymással párhuzamosan húzódnak a két hosszanti oldalrészen, a hordozótüske hosszanti irányára keresztirányban. A keresztirányban kifejezést ebben az esetben általánosan kell érteni oly módon, hogy a kefesörték a hosszanti irányhoz képest 45°-nál nagyobb szögben helyezkednek el, pontosabban egy olyan szögben, amely a hosszanti irányhoz viszonyítva gyakorlatilag 70°-nát is nagyobb.

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a kefének az endocervikális csatornába való könnyű behelyezését szűk méhnyak esetében is, nagyon előnyös, ha a hordozótüskének a két egymással átellenben lévő, kefesörtékkel ellátott hosszanti oldalrésze között elhelyezkedő hosszanti felületek mentesek a kefesörtéktől, annak érdekében, hogy egy lényegében lapos kefefej alakuljon ki.

A találmány szerinti kefe előnyösen el van látva egy ütközőelemmel is a nyél és a hordozótüske közötti át2

HU 224 457 Β1 meneti tartományban, annak érdekében, hogy megakadályozzuk a kefe túl mélyre történő behelyezését. Kívánatos továbbá, hogy legalább a hordozótüske hajlékony legyen. Ez a kefét különösen alkalmassá teszi ferde helyzetű méhben való mintavételezésnél történő alkalmazásra.

Azt találtuk, hogy a találmány szerinti kefe összegyűjtő hatása optimalizálható azáltal, ha a kefesörték a találmány szerint javasolt módon vannak elhelyezve.

A találmány szerinti kefe előnyösen egyetlen darab hajlékony anyagból, például polietilénből van előállítva. A sörték ilyen esetben kialakíthatóak a kefével szervesen egy darabot képező módon azáltal, hogy azokat a hordozótüskével egyidejűleg fröccsöntjük. Ez a kialakítási mód biztosítja, hogy a kefe és az annak szerves részét képező sörték ismételhetően azonos alakban alakíthatók ki, ahol az alakot az öntőforma alakja határozza meg, és elkerüljük a sörtéknél nemkívánatos éles végeket.

A találmány szerinti kefe összegyűjtő hatását tovább lehet növelni azáltal, ha a hordozótüske keresztmetszetét tekintve sokszög alakú, ahol a hordozótüskének ugyanolyan számú egymással kapcsolódó, a hordozótüske hosszirányában végigfutó sík felülete van, ahány szögű a sokszög, és ahol legalább egy felület, előnyösen legalább két, lényegében egymással átellenben elhelyezkedő felület finoman kiosztott sorokban elhelyezett kefesörtékkel van ellátva, és az azonos felületen kialakított kefesörték lényegében párhuzamosan futnak. Az alkalmazástól függően az a legjobb, ha az összes felület el van látva finoman kiosztott sorokban elrendezett kefesörtékkel.

Egy előnyös kiviteli változatban a hordozótüskének a felületei a nyéltől a hordozótüske távolabbi végéig íveltek, és a hordozótüske távolabbi végének a keresztmetszete kisebb, mint a hordozótüskének a nyélhez közeli részénél. Ez azt jelenti, hogy a kefe megfelel azon testüreg alakjának, amihez a kefét használni lehet.

A kefesörték közötti kapilláriscsatornák hatása akkor a leghatékonyabb, ha a kefesörték mind megközelítőleg ugyanolyan hosszúságúak.

Miként az nyilvánvaló, a találmány szerinti kefe más testüregekből való kenet vételére is használható, nemcsak az endocervikális csatornáknál. A találmány szerinti kefét az orrüregből, az orrjáratból, a szájból, a torokból, a hallójáratból, a hüvelyből, a méhnyakból, a végbélből és/vagy húgycsőből való kenet vételére is lehet használni.

A találmányt a továbbiakban két, az oltalmi kört nem korlátozó kiviteli példa alapján ismertetjük részletesebben, a mellékelt rajzra való hivatkozással, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kefe egy első kiviteli alakjának távlati nézete, míg a 2. ábra a találmány szerinti kefe egy második kiviteli alakja, szintén távlati nézetben.

Az endocervikális csatornából kenet vételére használható találmány szerinti 1 kefe egy hosszúkás 2 nyelet és egy 3 kefefejet tartalmaz, amely a 2 nyélen van elhelyezve. A 3 kefefej egy 4 hordozótüskével rendelkezik, amely a 2 nyéllel egy vonalban húzódik és 5 kefesörtéket hordoz, amelyek a 4 hordozótüskén elhelyezve lényegében egymással párhuzamosan futnak. Az 5 kefesörték a 4 hordozótüskén finoman kiosztott 5.1, 5.2, 5.3, 5.4, 5.5, 5.6 sorokban vannak elrendezve, oly módon, hogy a szomszédos 5 kefesörték között kapilláriscsatornák vannak kialakítva. A találmánnyal összefüggésben szomszédos 5 kefesörték alatt nemcsak az ugyanazon 5.1-5.6 sorban elhelyezett 5 kefesörtéket értjük, hanem a különböző, szomszédos 5.1-5.6 sorokban elhelyezett 5 kefesörtéket is.

Az 1. ábrán a találmány szerinti 1 kefének egy olyan kiviteli alakját szemléltetjük, amelynél a 4 hordozótüske sokszög alakú, pontosabban négyzet alakú, és a 4 hordozótüskén hosszanti irányban négy egymással kapcsolódó sík felület fut végig. Az 5 kefesörtékből a fent említett finoman kiosztott 5.1-5.6 sorok vannak kialakítva mind a négy felületen. A különböző felületeken lévő 5 kefesörték vagy egymással egy vonalban helyezkednek el, vagy pedig az 1 kefe másik felületén lévő 5 kefesörtékre merőleges helyzetben. Ami a lényeg a találmány szempontjából, hogy a szomszédos 5 kefesörték között kapilláriscsatornák vannak kialakítva. Az 5 kefesörték mind megközelítőleg ugyanolyan hosszúságúak, úgyhogy minden esetben megközelítőleg ugyanolyan hosszúságú kapilláriscsatornák vannak kialakítva. A 2 nyél és a 4 hordozótüske közötti átmeneti tartományban egy 6 ütközőelem is ki van alakítva, annak biztosítására, hogy az 1 kefét ne lehessen túl mélyen bevezetni.

A találmány szerinti 1 kefét hajlékony anyagból, például polietilénből lehet előállítani, amely fröccsöntésre alkalmas, így az 1 kefét fröccsöntéssel alakítjuk ki, ahol az összes különálló részét összekapcsoljuk egymással, hogy egy szervesen összefüggő egységet alakítsunk ki. Ez különösen kívánatos, ha tekintetbe vesszük a kefe használatát; ez biztosítja, hogy nem hagyunk anyagot abban a testüregben, amit megvizsgáltunk. Ezzel az intézkedéssel biztosítható az is, hogy az 1 kefe teljes egészében, de különösen annak 4 hordozótüskéje kellően hajlékony, úgyhogy a lehető legnagyobb mértékben megakadályozható a testszövetek sérülése, és bonyolult helyzetben lévő testüregek is gond nélkül megvizsgálhatóak. Ez különösen ferde helyzetű méh megvizsgálása esetében előnyös.

A találmány szerinti 1 kefe egyik változatára, amit a rajzon nem szemléltetünk, az jellemző, hogy a hordozótüskének a felületei a nyéltől a hordozótüske távolabbi vége felé íveltek oly módon, hogy a hordozótüske távolabbi végének a keresztmetszeti mérete kisebb, mint a hordozótüskének a nyélhez közeli hasonló mérete.

A 2. ábrán a találmány szerinti kefe egy második kiviteli változatát mutatjuk be. A 2. ábrán ugyanazokat a hivatkozási számokat alkalmaztuk tízzel megnövelve, mint az 1. ábrán lévő megfelelő részeknél.

A 2. ábra szerinti kiviteli változat különösen szűk méhnyak esetében alkalmazható jól, ami különösen gyakran előfordul az idősebb nőknél és/vagy rés alakú méhnyak esetében, amint az általában olyan nők esetében tapasztalható, akik gyereket szültek. Amint az az ábrán látható, ennél a kiviteli alaknál a 11 kefe szintén

HU 224 457 Β1 egy hosszúkás 12 nyelet és egy ettől egy 16 ütközőelemmel elválasztott 13 kefefejet tartalmaz, ahol a kefefej egy 14 hordozótüskével rendelkezik, rajta 15 kefesörtékkel ellátott hosszanti 18 oldalrészekkel. Ha csak két, egymással átellenben lévő 18 oldalrészt látunk el a 15 kefesörték finoman kiosztott soraival, és a 14 hordozótüskének az ezen két hosszanti 18 oldalrész között húzódó 17 oldalfelületeit kefesörtéktől mentesen hagyjuk meg, akkor egy olyan 13 kefefejet lehet kialakítani, amely D irányban viszonylag lapos. A 14 hordozótüske hosszirányában mindkét hosszanti 18 oldalrészen hat-hat sor 15 kefesörtét elhelyezve a hordozótüske vastagsága a D irányban 2 mm-nél kisebb lehet.

A 2. ábra szerinti kefe esetében a 14 hordozótüske szabad elülső részét lekerekített formában alakítjuk ki oly módon, hogy ez a vég ne legyen vastagabb, mint maga a 14 hordozótüske, aminek eredményeként a méhnyakba történő bevezetés könnyebb lesz.

Jóllehet sok lekerekítési elv elképzelhető erre a célra, amelyek a találmány oltalmi körén belül vannak, a

2. ábra szerinti lekerekítés parabola alakú. Ez a parabola alakú lekerekítés nagyon alkalmas az 1. ábra szerinti kefe esetében való alkalmazásra is.

Annak érdekében, hogy jobban megvilágítsuk a találmány szerinti kefe finomságát, a következő értékeket lehet megemlíteni:

- a hordozótüskén lévő sörték vastagsága a töveknél nem haladhatja meg a 0,2-0,3 mm-t;

- a sörték hossza nem haladhatja meg a 4 mm-t, és még előnyösebben legfeljebb 2-3 mm lehet;

- a sörték sűrűsége legalább 200 sörte/cm², és a hordozótüske hosszúsága mentén változhat. A sörték sűrűsége előnyösen nagyobb, mint 400 sörte/cm².

Az 1. és 2. ábrán bemutatott példaként! kiviteli alakok esetében a kefesörték között a hordozótüske hosszanti irányában a középpontoknál mérve 0,35-0,4 mm a távolság, míg a hordozótüskére merőleges irányban a középpontok között mért távolság megközelítőleg 0,26 mm±0,02 mm, a sörték hosszúsága megközelítőleg 2 mm±0,2 mm, a sörték vastagsága a töveknél megközelítőleg 0,2-0,3 mm, és a sörte keresztmetszeti felülete a tövénél megközelítőleg 0,09-0,11 mm². A sörte sűrűsége 950 és 1075 sörte/cm² között változik, de nagyon előnyös az is, ha állandó, például megközelítőleg 1000 vagy megközelítőleg 1050 sörte/cm².

A bemutatott példaként! kiviteli alakok esetében a kefesörték a hordozótüske hosszirányára lényegében merőlegesen vannak elhelyezve. Belátható azonban, hogy a kefesörtéknek nem kell feltétlenül pontosan merőlegesen elhelyezkedniük a hosszirányra nézve. Valójában az a fontos, hogy a hosszirányhoz viszonyítva lényegében kifelé irányuljanak, vagy hogy a hossziránnyal egy 45°-osnál nagyobb szöget zárjanak be, amely szög a gyakorlatban 70°-nál nagyobb kell hogy legyen.

Belátható, hogy a fenti leírás a találmány szerinti kefének csak két, az oltalmi kört nem korlátozó kiviteli példájára vonatkozik, és hogy a találmány oltalmi körén belül számos különböző változat képzelhető el, amelyek mindegyike az alábbi igénypontokban megfogalmazott oltalmi körbe esik.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kenet vételére alkalmas kefe, különösen egy testüregből, például endocervikális csatornából történő kenetvételre, amely kefe egy hosszúkás nyelet (2, 12) és egy, a nyélen (2, 12) elhelyezett kefefejet (3,13) tartalmaz, ahol a kefefej (3, 13) egy, a nyéllel (2, 12) egy vonalban húzódó hordozótüskével (4, 14) rendelkezik, amelynek legalább két, egymással átellenben lévő hosszanti oldalrésze kefesörték (5, 15) soraival (5.1-5.6) van ellátva, amely kefesörték (5,15) a hordozótüske (4, 14) hosszirányára keresztirányban húzódnak, azzal jellemezve, hogy

   - a kefesörték (5, 15) sorai (5.1-5.6) mindegyik hosszanti oldalrészen legalább 200 sörte/cm²-es sűrűséggel Finoman vannak kiosztva, oly módon, hogy a szomszédos kefesörték (5, 15) között kapilláriscsatornák vannak, és

   - az egyes hosszanti oldalrészeken levő kefesörtesorok (5.1-5.6) szomszédos kefesörtéi (5, 15) egymással párhuzamosan húzódnak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy legalább a kefefej (3, 13) egy darabból álló fröccsöntött műanyag termék formájában van kialakítva.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy a kefesörték (5, 15) sűrűsége a Finoman kiosztott sorokban (5.1-5.6) 400 sörte/cm²-nél nagyobb.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy a kefesörték (5, 15) sűrűsége a finoman kiosztott sorokban (5.1-5.6) 600 sörte/cm²-nél nagyobb.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy a kefesörték (5, 15) sűrűsége a finoman kiosztott sorokban (5.1-5.6) 850 sörte/cm²-nél nagyobb.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy a hordozótüskének (14) a kefesörtékkel (15) ellátott, egymással átellenben levő hosszanti oldalrészei (18) között elhelyezkedő hosszanti oldalfelületei (17) kefesörtéktől (15) mentesek, és egy lapos kefefejet (13) képeznek.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy a hordozótüske (4, 14) keresztmetszete sokszög alakú, ahol a hordozótüskének (4, 14) ugyanolyan számú egymással kapcsolódó, a hordozótüske (4, 14) hosszanti irányában végigfutó lapos felülete van, ahány szöge a sokszögnek, és ahol legalább két, egymással átellenben elhelyezkedő sík felülete határolja azt a két, egymással átellenben lévő oldalrészt, amelyek egymással párhuzamos kefesörtékből (5, 15) álló finoman kiosztott sorokkal (5.1-5.6) vannak ellátva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy valamennyi hosszanti sík felülete párhuzamos kefesörték (5, 15) finoman kiosztott soraival (5.1-5.6) van ellátva.

   HU 224 457 Β1
9. 9. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy a hordozótüske (14) felületei a nyéltől (12) a hordozótüske (14) távolabbi vége felé íveltek, és a hordozótüske (14) távolabbi végének a keresztmetszete kisebb, mint a hordozótüskének (14) a nyélhez (12) kö- 5 zeli részénél.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy a nyél (12) és a hordozótüske (14) közötti átmeneti tartományban egy ütközőelem (6, 16) van kialakítva.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti kefe, azzal jellemezve, hogy a legalább a hordozótüske (4,14) hajlékony.