HU223489B1 - Eljárás levegő interfészen keresztül továbbított adatok megóvására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás mobil állomás és bázisállomás adó-vevőközötti rádiós csatlakozási ponton keresztül átvitt hálózatfüggetlenóra és státusinformáció megóvására. A találmány szerinti eljárás soránmeghatároznak egy logikai csatornát párhuzamosan a forgalmicsatornával egy első réteg jelzésadat szállítására a mobil állomás ésa bázisállomás adó-vevő között; eltávolítják a hálózatfüggetlen óra ésstátusinformációt a forgalmi csatorna rádiós csatlakozási pontonkeresztül átvitt adat áramlásából; és az eltávolított hálózatfüggetlenóra és státusinformációt átviszik a forgalmi csatornával párhuzamoslogikai csatornán keresztül. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás mobil állomás és bázisállomás adó-vevő közötti rádiós csatlakozási ponton keresztül átvitt hálózatfüggetlen óra és státusinformáció megóvására.

A találmány szerinti eljárás során meghatároznak egy logikai csatornát párhuzamosan a forgalmi csatornával egy első réteg jelzésadat szállítására a mobil állomás és a bázisállomás adó-vevő között;

eltávolítják a hálózatfüggetlen óra és státusinformációt a forgalmi csatorna rádiós csatlakozási ponton keresztül átvitt adat áramlásából; és az eltávolított hálózatfüggetlen óra és státusinformációt átviszik a forgalmi csatornával párhuzamos logikai csatornán keresztül.

3A. ábra

SACCH

TCH &

FACCH

HU 223 489 B1

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 223 489 Β1

A jelen találmány tárgya eljárás mobil állomás és bázisállomás adó-vevő közötti levegőinterfészen keresztül átvitt hálózatfuggetlen órajel és státusinformáció megóvására.

A szinkrón transzparens adatszolgáltatási átvitelre vonatkozó GSM-szabvány meghatároz két funkciót, amely biztosítja a kommunikációt cellás és külső hálózatok között. Ezek a funkciók képessé teszik a GSMrendszert arra, hogy kisebb mértékben alkalmazkodjon különböző belső átviteli módokhoz és különböző hálózatok közötti szükségletekhez. A hálózatok közötti funkció (a továbbiakban úgynevezett IWF - Interworking Function) a GSM-rendszer és a külső hálózat, például a nyilvános kapcsolt távbeszélő-hálózat (PSTN) közötti határon helyezkedik el, és a nyilvános földi mobil hálózat (a továbbiakban PLMN, Public Land Mobile NetWork) és a nyilvános kapcsolt távbeszélő-hálózat (a továbbiakban PSTN, Public Switched Telephoné NetWork) közötti csatlakozási pontként. A mobil állomás oldalán, a végberendezés adaptációs funkció (a továbbiakban TAF, Terminál Adaptation Function) teljesíti az adaptációt a konkrét végberendezés (TE, Terminál Equipment) és az általános rádiós átviteli funkciók között.

Az IWF csatlakoztatva van egy modemhez, és az adatfolyamot a nyilvános földi mobiltelefon-hálózathoz, illetve attól elfelé irányítja, az úgynevezett CCITT V. 110 kereteket használva. A CCITT V. 110 keretek adatokat, vezérlő- és státusinformációt tartalmaznak, a nyilvános földi mobiltelefon-hálózat (PLMN) és a nyilvános kapcsolt távbeszélő-hálózat (PSTN) hálózatok közötti kapcsolat vezérlésére. A V.l 10 kereteket a bázisállomás adó-vevőjén (a továbbiakban BTS, Base Transceiver Station) át továbbítják, ahol a V.l 10 kereteket csatomakódolják és összesorolják (ún. interleaving), mielőtt továbbítanák a mobil állomásokra (a továbbiakban MS, mobile station) levegőinterfészen keresztül. A státus- és vezérlési információkat a V. 110 keretekben forgalmi adatokként kezeli a BTS és továbbítja azokat egy forgalmi csatornán keresztül. Ezáltal, a BTS transzparens a V.l 10 keretek tartalmát illetően. A státus- és vezérlőinformáció tartalmazza mind a státusinformációt és a hálózatfuggetlen órajel-információt (a továbbiakban úgynevezett NIC, NetWork Independent Clocking Information).

A V.l 10 keretekbe foglalt hálózatfuggetlen órajelinformáció lehetővé teszi a PLMN és a felhasználó által generált modemjei közötti csúszás (ún. wander) szabályozását.

A csúszás annak következtében keletkezik, hogy a felhasználó által generált modemjelet nem kell szinkronizálni a PLMN jelével. A frekvenciaeltérés a modem jele és a PLMN között maximum 0.1 ezrelék (100 ppm) mértékben van meghatározva, ami egy 9,6 Kbit-es szolgáltatásnál körülbelül másodpercenként 1 bit-et jelent. Az NIC eszközt biztosít ahhoz, hogy egy meghatározott bitet lehessen az adatfolyamba illeszteni, vagy onnan törölni, és ezzel lehetővé teszi a felhasználó modemje és a PLMN közötti órajeleltérés beállítását.

Többek között az US 5,140,616 számú szabadalmi leírás egy olyan hálózatfüggetlen órajeláramkört ismertet, ami elősegíti egy helyi hálózat és egy távoli vagy helyi adatkezelő egység közötti adatcserét. Az áramkör folyamatosan figyeli a helyi és a távoli adatkezelő egység (adapter) fázisát, és annak függvényében állít elő egy fázisjelet, az adatátvitel fázisát a fázisjel alapján képezve. Azonban ez az áramkör nem ad megoldást egy levegőinterfészen továbbított digitális órajeladatok megóvására.

A WO 96 19881 számú irat olyan eljárást ismertet, ami során egy FACCH csatornán továbbított adatokat, az adatok megóvása érdekében meghatározott feltételek teljesülése esetén továbbítanak. Az eljárás során az FACCH csatornán továbbítandó adatokat a beszédadatok függvényében úgy továbbítják, hogy az a lehető legkevésbé zavarja a beszédet. Ez az eljárás nem alkalmazható órajeladatok továbbításához, mivel azok gyakorlatilag valósidejű továbbítást igényelnek, nem késleltethetők.

A státusinformációt az adatfolyamat során felmerülő problémák vezérléséhez és a modem státuszához használják fel. Míg ez az információ nem olyan kritikus, mint az NIC-információ, igen fontos fenntartani a státusadatok megfelelő áramlását a modemkapcsolat fenntartásához.

Probléma akkor jelentkezik, amikor az NIC- vagy státusinformációt továbbítanak a levegőinterfészen keresztül. A levegőinterfészen lényegesen nagyobb a bithibaarány (bit error rate), mint a PLMN egyéb részein. Még redundanciakódolásnál is nagy annak a kockázata, hogy a NIC- vagy a státusinformációt a visszakódolásnál félreértelmezik. A GSM levegőinterfészcsatomájánál szintén problémát okoznak a hozzárendelt gyors vezérlőcsatornák (a továbbiakban úgynevezett FACCH, Fást Associated Control Channel), amelyek képesek arra, hogy a levegőinterfészen kialakított forgalmi csatornák bitforgalmából biteket vegyenek el, abból a célból, hogy gyorsan lebonyolítandó hívástovábbítási folyamatokat, például a cellaátadásokat támogasson.

Ezek a hatások rendkívül megnövelik annak a valószínűségét, hogy a NIC- vagy a státusinformációt félreértelmezzék, vagy azt teljesen elveszítsék. Ez különösen érvényes akkor, amikor a FACCH a forgalmi csatornából biteket vesz ki. Ez a kritikus helyzet olyankor áll elő, amikor például egy hívásátadást teljesítenek, és egy szokatlanul magas bithibaarány mellett a bitlopás (bit stealing) is bekövetkezik, a FACCH csatornán végzett jelzés miatt. Egy cellaváltás vagy bármely más időszak alatti kihagyott NIC-korrekció, vagy egy félreértelmezett NIC-korrekció hatása végzetes lehet. Az adatáram elcsúszik az IWF és a TAF között, aminek következtében a teljes adatfolyamot a vételi oldalon félreértelmezik. Ezért szükség van arra, hogy az NIC- és a státusinformáció integritását megőrizzük a levegőinterfészen keresztül történő továbbítás folyamán.

A jelen találmány ezt a célt olyan eljárással éri el, amely mobil állomás és bázisállomás adó-vevő közötti levegőinterfészen keresztül átvitt hálózatfüggetlen órajel és státusinformáció megóvására vonatkozik. A találmány szerinti eljárás során a mobil állomás és a bázisál2

HU 223 489 BI lomás adó-vevő között a forgalmi csatornával párhuzamos, első réteg jelzőadatot (layer one signaling data) továbbító logikai csatornát definiálunk. A forgalmi csatornán továbbított adatáramból a hálózatfüggetlen órajelés státusinformációt eltávolítjuk, majd az eltávolított hálózatfüggetlen órajel- és státusinformációt a forgalmi csatornával párhuzamos logikai csatornán keresztül továbbítjuk. A találmány tárgya még olyan további, a hasonló célú eljárás, ami során a levegőinterfész forgalmi csatornájával párhuzamos, a mobil állomás és a bázisállomás adó-vevő között hálózatfüggetlen órajel-információt - NIC - továbbító logikai csatornát definiálunk, és a forgalmi csatornában továbbított adatáram adatblokkjából a hálózatfüggetlen órajel-információt kivonjuk, és a levegőinterfészen alkalmazott keretszámszinkronizációt felhasználva a kivont hálózatfüggetlen órajel-információt az adatblokkhoz hozzárendeljük. A hozzárendelt hálózatfüggetlen órajel-információt a párhuzamos logikai csatornán keresztül továbbítjuk.

A találmány tárgya még olyan további hasonló célú eljárás, ami során a levegőinterfészen át egy forgalmi csatornán keresztül továbbított adatáramot a mobil állomásnál és egy IWF-nél elhelyezett puffereken keresztül terelünk. A pufferek esetlegesen előforduló, a felhasználó által generált modemjei és a PLMN közötti szinkronizációs eltérés miatt keletkező túlfutási vagy alulfutási állapotát figyeljük, és a pufferekben az adatáramot a szinkronizációs eltérés függvényében módosítjuk.

Annak érdekében, hogy fenntartsák a kapcsolatot a hálózatfüggetlen órajel-információ és azon adatblokk között, amelyikhez az órajel-információ tartozik, a különválasztott hálózatfüggetlen órajel-információ hozzá van igazítva a megfelelő adatblokk keretszámához, amikor az adatblokknak a levegőinterfészen keresztül történő továbbítását ütemezik. Mivel a továbbítás a párhuzamos logikai csatornán keresztül zajlik, az adatblokk és a hálózatfüggetlen órajel-információ a vételi oldalon egy meghatározott fix fázisban vannak egymáshoz képest, lehetővé téve az NIC és az adatblokk együttes helyreállítását a vételi oldalon.

Az első réteg adatot (layer one data) vivő párhuzamos logikai csatorna többféleképpen is definiálható. Az egyik kiviteli alaknál, a státusinformációt egy meglévő SACCH csatornán viszik, mégpedig a csatorna L1 fejlécében. A hálózatfüggetlen órajel-információt egy meglévő FACCH csatornán keresztül továbbítják, az első réteginformációt a FACCH csatornán továbbított felsőbb rétegre vonatkozó információval multiplexelve. Egy másik kiviteli változatnál egy új párhuzamos, uFACCH csatornát definiálnak, ami csak a hálózatfüggetlen órajel-információt viszi.

Egy további kiviteli alaknál a hálózatfüggetlen órajel-információtól és a státusinformációtól való függőség úgy csökkenthető a lehető legkisebbre, hogy a forgalmi csatornán továbbított adatáramot a TAF és az IWF funkcióknál kialakított puffereken keresztül terelik. A puffereket figyelik, hogy észleljék a túlfutási és alulfutási állapotokat, amelyek a felhasználó által generált modemjei és a PLMN modemjei közötti időzítési eltérések miatt fordulhatnak elő. A pufferekbe adatok toldhatók, vagy adatok törölhetők a pufferekről, hogy kiegyenlítsék az észlelt túlfutási vagy alulfutási állapotot. Ezáltal a hálózatfüggetlen órajel-információ iránti igény csökkenthető vagy akár teljes mértékben kiküszöbölhető.

A rajzok rövid ismertetése

A jelen találmány minél teljesebb megértése végett a találmány részletesen ismertetjük hivatkozva az alábbi rajzokra:

az 1. ábra egy levegőinterfészt mutat be a mobil állomás és a bázisállomás adó-vevője között, továbbá egy párhuzamos logikai csatornát ábrázol az NIC- és a státusinformáció kezelésére;

a 2. ábra a NIC több keretet tartalmazó struktúráját ábrázolja;

a 3A. ábra szemlélteti a találmány szerinti megoldás első kiviteli alakját, ahol a státusinformációt az SACCH csatornán továbbítják, és az NIC-információt az FACCH csatornán továbbítják;

a 3B. ábra szemlélteti a találmány szerinti megoldás egy másik kiviteli alakját, ahol a státusinformációt egy SACCH csatornán továbbítják, és az NIC-információt egy külön uFACCH csatornán továbbítják;

a 4. ábra szemlélteti, amint a FACCH első rétegés felső réteginformációkat multiplexelve továbbítják a FACCH-ban;

az 5. ábra a keretszámok alapján egymás mellett elrendezett NIC-információt és a kapcsolódó TCH adatblokkokat szemlélteti, a 6. ábra NIC-információ megóvására szolgáló, a TAF és az IWF funkciókban alkalmazott puffereket felhasználó találmányi megoldás egyik további kiviteli alakját szemlélteti, az, a 7. ábra szemlélteti a túlfutási állapotot egy pufferen belül; és a 8. ábra szemlélteti az alulfutási állapotot egy pufferen belül.

Az 1. ábrán látható a 10 mobil állomás, az adóvevőként működő 15 bázisállomás (ún. base transceiver station, BTS), valamint közöttük a 20 levegőinterfész. Az ismert rendszereknél a 10 mobil állomás és a 15 bázisállomás közötti 20 levegőinterfészt vezérlő protokollokban definiálva vannak a 25 forgalmi csatornák és a 30 jelzőcsatornák, amelyek a rádióátvitelt vezérlik a 10 mobil állomás és a bázisállomás között. Az ismert megoldásoknál a 25 forgalmi csatornák tartalmazzák a státusinformációt és a hálózatfüggetlen órajel-információt, amely szükséges az egymás közötti modemkapcsolatok vezérlésére, a 40 PLMN és a 10 mobil állomás között.

Az NIC-információ eszközt nyújt a 40 PLMN és a felhasználó által generált modemjelzés közötti csúszás (wander) ellenőrzéséhez, ahol a felhasználó által generált modemjelzés nincs szinkronizálva a 40 PLMN modemjelzésével. A GSM-protokoll-szabvány szerint a csúszás v. deszinkronizáció (wander) legnagyobb meg3

HU 223 489 Β1 engedett mértékét 0,1 ezrelék (100 ppm) mértékben állapítják meg egy 9,6 Kbit-es szolgáltatásnál, ami körülbelül megfelel másodpercenként 1 bitnek. Az NICinformáció eszközt nyújt ahhoz, hogy egy meghatározott bitet beillesszünk vagy töröljünk az adatáramból, abból a célból, hogy beállítsuk a szinkronizációt és szabályozzuk a csúszást felhasználó modem és a 40 PLMN között. Egy 9,6 Kbit-es szolgáltatásnál, az NIC-információt 20 milliszekundumos időszakonként kétszer küldik el.

A 2. ábrán látható az NIC több keretet tartalmazó felépítése. Az NIC-információt egy V. 110 keret E4-E7 bit pozícióiban továbbítják, több keretet tartalmazó adatszerkezetben. A többkeretes szerkezet lehetővé teszi egy 5 bites kódszó továbbítását két V.l 10 keretenként, a hálózatfuggetlen órajel-információ továbbítása céljából. A Cl -C5 pozíciók egy 5 bites kódszót határoznak meg, amelyik jelezheti azt, hogy nincs kiegyenlítés, negatív kiegyenlítés van, zérus pozitív kompenzáció van, vagy hogy a pozíciókompenzáció „egy”. Az E-7 bit változhat egy és zérus között, egy zérus kerül továbbításra minden negyedik keretnél, jelezve a több keretes szerkezet kezdetét.

A 20 levegőinterfészt vezérlő protokollokat újradefiniálva, egy 35 párhuzamos logikai csatornát alakítottak ki a 20 levegőinterfészen keresztül. A 35 párhuzamos logikai csatorna úgy van kialakítva, hogy a kényes NIC- és státusinformáció félreértelmezhetőségének a kockázata minimális. Az NIC- és a státusinformációt ezek után a 35 párhuzamos logikai csatornán keresztül továbbítják, ezen információ megóvása céljából. A jelzőinformációt a 35 párhuzamos logikai csatornán továbbítva, a 25 forgalmi csatornán sávszélesség szabadul fel, és a meglévő csatomakódoló algoritmusra jutó sávszélesség megnövelhető. Például egy TCH/F9,6 csatorna esetén az adatsávszélesség 25%-kal megnövekedhet, 9,6 Kbit-ről 12 Kbit-re.

A 3A. ábrán látható a 20 levegőinterfészen kialakított, az NIC- és a státusinformációt tartalmazó 35 párhuzamos logikai csatorna első kiviteli alakja. Bár a következő magyarázatok a 3A. ábrán és a 3B. ábrán látható kiviteli alakoknál egyaránt egymás mellett különkülön kialakított csatornákat ábrázolnak, ez természetesen oly módon értelmezendő, hogy mindegyik csatornát, ha más nincs jelezve, egy TDMA (Time Division Multiple Access) keret egyik időrésében továbbítják. Az első kiviteli alaknál a 35 párhuzamos logikai csatorna egy már meglévő 45 SACCH csatorna (ún. hozzárendelt lassú vezérlőcsatorna, Slow Associated Control Channel) és egy 50 FACCH csatorna (ún. hozzárendelt gyors vezérlőcsatorna, Fást Associated Control Channel) kombinációját tartalmazza, amely utóbbi bitpozíciókat vesz ki a 25 forgalmi csatorna bitáramából.

A 45 SACCH csatornát a 10 mobil állomás és a 15 bázisállomás adó-vevő közötti felfelé irányuló (uplink) és a lefelé irányuló (downlink) adásnál is továbbítják.

A felfelé menő adásnál a 10 mobil állomás (MS) szokásosan információt továbbít a vele pillanatnyilag kapcsolatban lévő 15 bázisállomás jelének erősségéről és minőségéről, továbbá a szomszédos bázisállomások jelének erősségéről. A lefelé irányuló adásban a 10 mobil állomás (MS) információt kap arról, hogy milyen adóteljesítményt használjon, és szintén instrukciót kap a szinkrón fázisról (timing advance).

Az 50 FACCH csatornát arra használják, hogy elősegítse a cellaváltást (ún. handover). Az 50 FACCH csatorna úgynevezett lopóüzemmódban (stealing mode) működik, ami azt jelenti, hogy a 25 forgalmi csatornán továbbított beszédadatokban egy 20 milliszekundumos szegmenset kicserél a cellaváltáshoz szükséges jelző információkkal. A beszédinformációban fellépő veszteséget nem nyerik vissza, de ennek nincs jelentősége, ha az adatforgalom csupán beszédadatokat tartalmaz. De természetesen nem ez a helyzet akkor, ha egy NICvagy egy státusinformáció vész el egy adathívás esetén, amint azt a korábbiakban kifejtettük.

A státusinformációt a 45 SACCH csatornára helyezik, míg az 50 FACCH csatorna tartalmazza az NICinformációt, amelyik az adatáram egy meghatározott bitjéhez van hozzárendelve. A 45 SACCH csatorna használata egy ténylegesen létező párhuzamos csatornát jelent, míg az 50 FACCH csatorna használata során csupán a 25 forgalmi csatornát használjuk, kivéve belőle egy, a levegőinterfészen keresztül továbbított adatrést. A kivett forgalmi adatokat jó vételi feltételek esetén a csatomakódolási rendszer korrigálja.

A 45 SACCH csatorna és az 50 FACCH csatorna általában úgy vannak definiálva, hogy magasabb rétegekhez tartozó információt továbbítsanak. Ha úgy definiáljuk ezeket, hogy az első rétegre vonatkozó jelzést továbbítsanak, akkor egy új logikai első rétegű csatornát (layer one channel) definiáltunk. Az 50 FACCH csatornán továbbítandó 52 első rétegadatokat és az 54 magasabb rétegadatokat multiplexelve továbbítjuk a 25 forgalmi csatorna meglopott, 20 milliszekundumos, 53-as szegmensében, amint az a 4. ábrán látható. Abból a célból, hogy megkülönböztethetők legyenek az adatok az első réteghez tartozó, az 50 FACCH csatornán továbbítandó új 52 első rétegadatok és a már meglévő, cellaváltásra vonatkozó 54 magasabb rétegadatok között, egy egyedi 51 SÁPI jelzőt használhatunk az 53 szegmensben az 50 FACCH csatorna 52, 54 első réteg- és magasabb rétegadatainak azonosítására.

A 3B. ábrán egy másik kiviteli alak látható, ahol a protokollokat úgy definiáltuk újra, hogy egy új csatornát tartalmazzanak, amelyet 55 uFACCH csatornaként jelzünk. Az 55 uFACCH csatorna csökkentett sávszélességű, és csak első réteginformációt tartalmaz, annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a 25 TCH forgalmi csatornából az 50 FACCH csatorna blokkja számára kivett bitek számát, és elkerülje az információkeveredést (első réteg és magasabb rétegek) a már meghatározott jelzőcsatornákon belül. Ezáltal az 55 uFACCH csatorna önálló, és az 50 FACCH csatornától különálló jelzéscsatornát alkot. Az NIC-információt az 55 uFACCH csatornán belül továbbítják, míg a státusinformáció továbbítása a 45 SACCH csatornán keresztül történik, amint azt korábban kifejtettük.

HU 223 489 Β1

A státusinformáció a meglévő 45 SACCH csatorna L1 fejlécében van, vagy másik megoldásként továbbítható a NIC-információval együtt az 50 FACCH csatornákon vagy az 55 uFACCH csatornákon belül. A státusinformációt inkább a 45 SACCH csatornán keresztül szabályosan előre meghatározott időközönként továbbítják, mintsem a meglévő 50 FACCH csatornán vagy az újonnan meghatározott 55 uFACCH csatornán, mert a státusinformáció kevésbé időérzékeny, mert a modem státusinformációja nem közvetlenül kapcsolódik az adatokhoz az adatáramon belül.

A státusinfonnáció és az NIC-információ biztonságának további fokozása végett alkalmazható egy nyugtázó eljárás és egy újraküldési eljárás, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a magasabb rétegekre vonatkozó üzenetekhez definiálják.

Az NIC-információ közvetlenül az adatokhoz kapcsolódik, pontosabban a V.l 10 keretben meghatározott adatbitpozíciókhoz. A CCITT V.100 többkeretes szerkezet és a csatomakódoló blokkok nincsenek szinkronizálva. Mindenegyes TCH adatblokk tartalmaz 2 vagy 4 V.l 10 keretet, a kódolási aránytól függően. Amikor az NIC-információt leválasztják a TCH adatblokkról, az NIC-információt valamilyen módon az adatáramhoz kell kötni. Avégett, hogy ezt megvalósítsuk, az 50 FACCH csatornák vagy az 55 uFACCH csatornák a 60 TCH adatblokkokhoz vannak igazítva, felhasználva a levegőinterfész számozása során alkalmazott FN keretszámokat, amint azt az 5. ábra szemlélteti.

Továbbá mindegyik 60 TCH adatblokk tartalmaz 4 vagy 2 CCITT V.l 10 65 keretet, az alkalmazott adatátviteli sebesség függvényében. Mivel az egyes V.l 10 keretekbe foglalt, igazítási (szinkronizációs) utasítást tartalmazó 66 NIC-információt eltávolították és áthelyezték az 50 FACCH csatornára vagy az 55 uFACCH csatornára ültették, a 66 NIC-információ hozzá van igazítva a 60 TCH adatblokkokhoz, amelyek az adott 66 NIC-információhoz rendelt adatokat tartalmazzák. A hozzáigazítás során felhasználják azokat az FN keretszámokat, amelyekből a 66 NIC át lett véve. Ez lehetővé teszi az adatok egyesítését a vételi oldalon. A 60 NIC-információ tartalmazza a 70 jelzést is, ami azt jelzi, hogy melyik V.l 10 65 kerethez tartozik a 60 TCH blokkon belül az NIC-információ.

A 35 párhuzamos logikai csatornában a 66 NICinformációt a hozzá tartozó 60 adatblokkokhoz igazítva, az NIC-információ egyesíthető a hozzárendelt 60 TCH adatblokkokkal a TRAU keretekben a 15 bázisállomás adó-vevőnél, majd továbbítható a TRAUhoz (Trancoder/Rate Adaptor Unit, kódoló és sebességátalakító egység) és az IWF-hez. A lefelé menő adásban, a 15 bázisállomás adó-vevő leválasztja a felhasználói adatokat az NIC-információtól és továbbítja azokat két különböző csatornán keresztül, amint azt kifejtettük a 3A. és a 3B, ábra vonatkozásában. A csatornákon csak akkor történik átvitel, amikor a státusinformációt vagy az NIC-beállításokat kell továbbítani. Ezek után a 10 mobil állomás az FN keretszámozás alapján hozzáigazítja a jelzésadatokat a felhasználói adatsorozathoz.

A 6. ábrán látható a találmány szerinti megoldás egyik további kiviteli alakja, amelynél a rendszerben a 80 IWF-en és a 85 TAF-en belül egy-egy 79 puffer van elrendezve. A 85 TAF szokás szerint a 10 mobil állomással van kapcsolatban, míg az IWF pedig a 15 bázisállomás adó-vevővel van kapcsolatban. A 25 forgalmi csatorna 89 adatáramát a 79 puffereken keresztül vezetik mind a felfelé, mind a lefelé adási irányban, annak érdekében, hogy minimalizálják vagy kiküszöböljék az NIC-információ iránti igényt a rendszeren belül. A 79 pufferekben kiegyenlítve az adatokat, az időingadozások figyelhetők és a 79 pufferek méretétől függően kezelhetők, akár egy túlfutási, akár egy alulfutási állapot következik be.

Egy túlfutási állapot esetén adatokat törölnek a 79 pufferből annak érdekében, hogy újraigazítsák az adatokat és kiküszöböljék a csúszást, amint az látható a

7. ábrán. A 7. ábrán látható esetben egy teljes 95 karaktert törölnek, hogy kijavítsák a túlfutási állapotot, de egy vagy több 90 bit is törölhető. Alulfutási állapot esetén további adatokat illesztenek be az adatáramba, hogy újraigazítsák az adatáramot, amint az a 8. ábrán látható. A 8. ábra egy 95 teljes karakter beillesztését mutatja, de adatok beilleszthetők akár 90 bitenként is. A protokoll új NIC-szervezést definiálhat, jelezve adatáramhoz való hozzáadást vagy az adatáramból történő kivonást. Ez a NIC és státusinformáció átvihető a párhuzamos 35 logikai csatornán, amelyet a korábbiakban az 1-5. ábrák vonatkozásában kifejtettünk, vagy átvihető a pillanatnyi V.l 10 multikeretes szerkezetben is.

A találmány szerinti megoldás egyik további kiviteli alakjánál olyan pufferkonfiguráció is kialakítható, amelynél az NIC-információ teljes mértékben kiküszöbölhető, pusztán adatok beillesztésével vagy kivételével a 79 pufferen belül, amint az a 7. és a 8. ábrák mutatják. Annak érdekében, hogy megelőzzük a fáziseltolódást az adatáramban, megváltoztatjuk az adatoknak a CCITT V.l 10 keretekbe történő becsomagolását, annak érdekében, hogy ne következzen be eltolás, akár beillesztenek, akár kivesznek adatokat. Más szavakkal, a puffer újraigazítását úgy kell végezni, hogy megőrizzük a bitáram karakterfázisát. Ennek eredményeképpen a beállításoknál inkább egy vagy több karaktert távolítanak el vagy adnak hozzá, semmint egyedi biteket. Ilyen módon nem egyedi 90 biteket távolítanak el vagy illesztenek be, hanem inkább egy 95 teljes karaktert illesztenek be vagy törölnek.

Az ilyen NIC nélküli esetben a 85 TAF és 80 IWF úgy van beállítva, hogy ne továbbítson vagy válaszoljon NIC-beállítások esetén. A továbbítóegységnek mindig kompenzációs érték nélkül kell továbbítani az NICinformációt, és a vételi oldal se legyen érzékeny bármilyen NIC-beállításra.

Noha a csatolt rajzok és a fenti részletes leírás a jelen találmány szerinti eljárás és berendezés előnyös kiviteli alakjait szemléltették, a találmány oltalmi köre nem korlátozódik az ismertetett kiviteli alakokra, hanem további elrendezések, változatok és helyettesítések is elképzelhetők a találmányi gondolaton belül, amint azt a következő igénypontsorozat meghatározza.

HU 223 489 Β1

Claims (26)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás mobil állomás (10) és bázisállomás adóvevő (15) közötti levegőinterfészen (20) keresztül átvitt, hálózatfüggetlen órajel- és státusinformáció megóvására, amely eljárás során a mobil állomás (10) és a bázisállomás adó-vevő (15) között a levegőinterfészen (20) forgalmi csatornát (25) definiálunk, és beszéd- és/vagy felhasználói adatokat a forgalmi csatornán (25) keresztül továbbítunk, és a beszéd- és/vagy felhasználói adatokkal párhuzamosan hálózatfuggetlen órajel- és státusinformáció-adatokat továbbítunk, azzal jellemezve, hogy a mobil állomás (10) és a bázisállomás adó-vevő (15) között a forgalmi csatornával (25) párhuzamos, első réteg jelzőadatot (layer one signaling data) továbbító logikai csatornát (35) definiálunk, levegőinterfészen (20) keresztül a forgalmi csatornán (25) továbbított adatáramból a hálózatfüggetlen órajel- és státusinformációt eltávolítjuk;

   az eltávolított hálózatfüggetlen órajel- és státusinformációt a forgalmi csatornával (25) párhuzamos logikai csatornán (35) keresztül továbbítjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a párhuzamos logikai csatorna (35) definiálása során első réteg státusinformációt szállító SACCH csatornát (45) definiálunk, és egy meglévő FACCH csatornát (50) első réteg hálózatfuggetlen órajel-információ továbbítására definiálunk.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az továbbítás során a státusinformációt a SACCH csatornán (45) keresztül továbbítjuk, a FACCH csatornán (50) továbbított felsőbb rétegadatokat az első réteg hálózatfüggetlen órajel-információjával multiplexeljük; és a multiplexeit adatokat a FACCH csatornán (50) keresztül továbbítjuk.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a multiplexeit felső rétegadatokat és az első rétegadatokat egy SÁPI jelzővel (51) azonosítjuk.
5. 5. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a státusinformációt a SACCH csatorna (45) L1 fejlécében visszük át.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a párhuzamos logikai csatorna (35) definiálása során első réteg státusinformációt (layer one status Information) továbbító SACCH csatornát (45) definiálunk; és a szokásos FACCH csatornáktól (50) különválasztott, első réteg hálózatfüggetlen órajel-információt (layer one network independent Information) (66) továbbító uFACCH csatornát (55) definiálunk.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a párhuzamos logikai csatorna (35) definiálása során egy meglévő FACCH csatornát (50) első réteg státus- és hálózatfuggetlen órajel-információ továbbításához definiálunk.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a párhuzamos logikai csatorna (35) definiálása során első réteg státus és hálózatfüggetlen órajel-információt továbbító uFACCH csatornát (55) definiálunk.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eltávolított hálózatfuggetlen órajel-információt a forgalmi csatornán (45) továbbított, hozzárendelt adatok azon adatblokkjához (60) igazítjuk, amely adatblokkból (60) a hálózatfüggetlen órajel-információt (66) eltávolítottuk, az igazításhoz a levegőinterfész (20) keretszám (FN)-szinkronizációt felhasználva.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, továbbá, azzal jellemezve, hogy jelezzük azt, hogy az adatblokkon (60) belül melyik V.110 keretből távolítottuk el az átvitt hálózatfüggetlen órajel-információt (66).
11. 11. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatcsatornából (25) egy adatáramot a mobil állomásnál (10) és a bázisállomás adó-vevőnél (15) puffereken (79) keresztül továbbítunk, csökkentve a hálózatfüggetlen órajel-igazítás szükségét.
12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a továbbítás során a puffereken (79) át továbbított adatáramból legalább egy bitet törtünk a puffer (79) túlfutása esetén.
13. 13. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a továbbítás során a puffereken (79) át továbbított adatáramhoz legalább egy bitet hozzáadunk a puffer (79) alulfutása esetén.
14. 14. Eljárás mobil állomás (10) és bázisállomás adóvevő (15) közötti levegőinterfészen (20) keresztül átvitt adatok megóvására, amely eljárás során a mobil állomás (10) és a bázisállomás adó-vevő (15) között a levegőinterfészen (20) forgalmi csatornát (25) definiálunk, és beszéd- és/vagy felhasználói adatokat a forgalmi csatornán (25) keresztül továbbítunk, és a beszéd- és/vagy felhasználói adatokkal párhuzamosan hálózatfüggetlen órajel- és státusinformáció-adatokat továbbítunk, azzal jellemezve, hogy a levegőinterfész (20) forgalmi csatornájával (25) párhuzamos, a mobil állomás (10) és a bázisállomás adóvevő (15) között hálózatfüggetlen órajel-információt NIC - (66) továbbító logikai csatornát (35) definiálunk, a forgalmi csatornában (25) továbbított adatáram adatblokkjából (60) a hálózatfuggetlen órajel-információt (66) kivonjuk, a levegőinterfészen (20) alkalmazott keretszám (FN)-szinkronizációt felhasználva a kivont hálózatfüggetlen órajel-információt (66) az adatblokkhoz (60) hozzárendeljük, a hozzárendelt hálózatfüggetlen órajel-információt (66) a logikai csatornán keresztül (35) továbbítjuk.
15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a definiálás során egy meglévő FACCH csatornát (50) első réteg hálózatfüggetlen órajel-információ vitelére definiálunk.
16. 16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a továbbítás során a meglévő FACCH csatornán (50) továbbított felsőbb rétegadatokat (54) az első réteg hálózatfuggetlen órajel-információjával (66) multiplexeljük; és

    HU 223 489 Β1 a multiplexeit adatokat a FACCH csatornán (50) keresztül továbbítjuk.
17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a multiplexeit felső rétegadatokat (54) és az első rétegadatokat (52) egy SÁPI jelzővel (51) azonosítjuk.
18. 18. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a definiálás során a szokványos FACCH csatornáktól (50) különválasztott, első réteg hálózatfiiggetlen órajel-információt (66) továbbító uFACCH csatornát (55) definiálunk.
19. 19. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy jelezzük, hogy az adatblokkon (60) belül melyik V.110 keretből vontuk ki a továbbított hálózatfüggetlen órajel-információt (66).
20. 20. Eljárás mobil állomás (10) és bázisállomás adóvevő (15) közötti levegőinterfészen (20) keresztül átvitt hálózatfüggetlen órajel-információ (66) megóvására, amely eljárás során a mobil állomás (10) és a bázisállomás adó-vevő (15) között a levegőinterfészen (20) forgalmi csatornát (25) definiálunk, és beszéd- és/vagy felhasználói adatokat a forgalmi csatornán (25) keresztül továbbítunk, és a beszéd- és/vagy felhasználói adatokkal párhuzamosan hálózatfüggetlen órajel- és státusinformáció-adatokat továbbítunk, azzal jellemezve, hogy a levegőinterfészen (20) át a forgalmi csatornán (25) keresztül továbbított adatáramot a mobil állomásnál (10) és egy IWF-nél (80) elhelyezett puffereken (79) keresztül terelünk, a pufferek (79) esetlegesen előforduló, a felhasználó által generált modemjei és egy PLMN (40) közötti szinkronizációs eltérés miatt keletkező túlfutást vagy alulfutási állapotát figyeljük, a pufferekben (79) az adatáramot a szinkronizációs eltérés függvényében módosítjuk.
21. 21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a módosítás során a pufferekben (79) előforduló túlfutási állapot esetén a puffereken (79) átbocsátóit adatáramban legalább egy bitet (90) törlünk.
22. 22. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a módosítás során a pufferekben (79) előforduló alulfutási állapot esetén a puffereken (79) átbocsátóit adatáramhoz legalább egy bitet (90) hozzáadunk.
23. 23. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a módosítás során túlfutást állapot esetén a puffereken (79) átbocsátóit adatáramban legalább egy karaktert (95) törlünk.
24. 24. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a módosítás során alulfutási állapot esetén a puffereken (79) átbocsátóit adatáramhoz legalább egy karaktert (95) hozzáadunk.
25. 25. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pufferekben (79) az adatáram módosításának függvényében az NIC-információt módosítjuk.
26. 26. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil állomást (10) és a bázisállomás adó-vevőt (15) úgy módosítjuk, hogy figyelem kívül hagyják a hálózatfüggetlen órajelinformáció- (66) beállításokat.

    HU 223 489 Β1 Int. Cl.⁷: H04B 7/26

    1. ábra

    2. ábra

    Keret Bit DOZÍCÍÓ E4 E5 E6 E7 MFOa C1 C2 1 0 MF1a C3 C4 C5 1 MFOb C1 C2 1 1 MF1b C3 C4 C5 1

    HU 223 489 Bl Int.Cl.⁷: H04B 7/26

    3A. ábra

    SACCH

    TCH &

    FACCH

    3B. ábra

    Λ

    TCH

    5. ábra

    FACCH