HU223392B1 - Szerkezeti elrendezés vasúti hidakhoz kapcsolódó pályacsatlakozások tartósságának fokozására - Google Patents

Abstract

A találmány szerkezeti elrendezés vasúti hidakhoz kapcsolódópályacsatlakozások tartósságának fokozására, amelynél a vasúti sínekmind a folyópályán, mind a hídszerkezeten a vasúti előírásoknakmegfelelő keresztaljakkal vannak alátámasztva, a keresztaljak mind afolyópálya mentén, mind a folyópálya és a hídszerkezet közötticsatlakozószakasz mentén teherelosztó ágyazatra vannak ráfektetve, míga hídszerkezeten ahhoz erőátadó módon hozzá vannak erősítve.Jellegzetessége, hogy a folyópályának (I) a hídszerkezet (III) feléeső csatlakozószakaszán (II) a vasúti sín (1) keresztaljai (2) alávelük összeerősített felül bordás vasbeton tartó (3) van beépítve, afelül bordás vasbeton tartónak (3) a hídszerkezet (III) felé eső végea hídszerkezethez (III) tartozó hídfőre (4), a csatlakozószakasz (II)mentén elnyúló további része pedig tömörített ágyazatra (6)támaszkodik. ŕ

Description

A találmány szerkezeti elrendezés hidakhoz kapcsolódó pályacsatlakozások tartósságának fokozására, amelynél a vasúti sínek mind a folyópályán, mind a hídszerkezeten a vasúti előírásoknak megfelelő keresztaljakkal vannak alátámasztva. A keresztaljak mind a folyópálya mentén, mind a folyópálya és a hídszerkezet közötti csatlakozószakasz mentén teherelosztó ágyazatra vannak ráfektetve, míg a hídszerkezeten ahhoz erőátadó módon hozzá vannak erősítve.

A hidaknak az a szerepük, hogy közlekedésre szolgáló utat valamilyen akadály - például mélyebben fekvő terep, vízfolyás, más útvonal stb. - fölött átvezessenek. A híd az akadály szélein, esetleg néhány közbenső ponton van csupán alátámasztva, a többi részen alatta levegő van. Emiatt a hidak önsúlyuk és hasznos terheik hatására egyaránt viszonylag nagy alakváltozásoknak („lehajlásoknak”) vannak kitéve.

Az alakváltozások mértéke összefügg a megtámasztások számával és jellegével. A legnagyobb lehajlások a csupán két végükön fölfekvő, egynyílású, úgynevezett kéttámaszú tartók esetében figyelhetők meg. Amikor a hídszerkezet lehajlik, akkor a vele összeerősített pályának az alátámasztási ponttól kifelé - vagyis nem a híd, hanem a folytonosan alátámasztott folyópálya felé - eső része föl kíván emelkedni.

Vasúti hidak esetében ez úgy nyilvánul meg, hogy a híd lehajlása és így végpontjának támaszponti szögelfordulása következtében a folyópálya felé folytatódó csatlakozószakaszon a sín és a vele összeerősített keresztaljak megemelkednek. Mégpedig éppen ott, ahol a háttöltés süllyedése következtében tökéletlen a felépítmény alátámasztottsága. Ezen úgynevezett „vaksüppedésnek” nevezett jelenség miatt a vasúti hidak hídfőihez közeli csatlakozószakaszokon a pályák állaga igen gyakori felújításra szorul.

Korábban ezen úgy próbáltak segítem, hogy a csatlakozószakasz háttöltését maximális mértékben tömörítették, így kívánván megelőzni az itt elhelyezkedő keresztaljak kilazulását. Az intézkedés nem vált be. Még akkor sem, amikor a háttöltést zúzottkővel kombinálták vagy helyettesítették, és sűrűn megismételt aláveréssel rendszeresen karban is tartották. Igaz, hogy a háttöltés szétzilálódása valamelyest csökkent, de az alapvető ok, a pályafelemelkedés ezáltal nem szűnt meg.

Ugyanez volt a tapasztalat annál a leerősítési módnál is, amelyet a 215 794 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás ajánl, és ahol a keresztaljak alá sajátos profilidomokat ültetnek be, és azokat rugalmas ragasztóval öntik ki.

Némileg jobb megoldásnak bizonyult az úgynevezett „úszólemezek” alkalmazása. A hídfőknek a csatlakozószakasz felöli szomszédságába a háttöltésre kiegyenlítőlemezeket építettek be. A háttöltés süllyedése valóban csökkent, de a vasúti felépítmény fölemelkedése és a zúzottkő ágyazat szétlazulása nem szűnt meg.

Hasonlóképpen nem vált be az a módszer sem, amelynél a pályatartók és a sín közé puha betétet iktattak be, hogy ezáltal a hídszerkezet alakváltozása kevésbé adódjék át a síneknek. Ez az elgondolás olvasható a 217 679 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban.

A találmány célja olyan szerkezeti elrendezés kifejlesztése, amely a korábbi elgondolásokkal ellentétben a kialakuló kedvezőtlen jelenséget nem orvosolni, hanem megelőzni képes. Feladata a találmánynak ezen belül annak megvalósítása is, hogy az eddigiekben folytonos odafigyelést és karbantartást is meg lehessen takarítani.

A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy ha kellő merevségű, olyan segédszerkezetet építünk be, amely nem érzékeny sem a háttöltés anyagának úgynevezett konszolidációjából származó süllyedésére, sem pedig a hídszerkezet alakváltozásából származó hatásokra, akkor a feladat a gyakorlati igényeket kielégítő fokon megoldható. Része a találmányi gondolatnak az is, hogy ennek a nagy merevségű segédszerkezetnek a hídfőhöz kapcsolódóan az úgynevezett csatlakozószakaszon kell elhelyezkednie, és szerkezeti kialakítását tekintve célszerűen felül bordás vasbeton tartónak kell lennie.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány vasúti szerkezeti elrendezés vasúti hidakhoz kapcsolódó pályacsatlakozások tartósságának fokozására - amelynél a vasúti sínek mind a folyópályán, mind a hídszerkezeten a vasúti előírásoknak megfelelő keresztaljakkal vannak alátámasztva, a keresztaljak mind a folyópálya mentén, mind a folyópálya és a hídszerkezet közötti csatlakozószakasz mentén teherelosztó ágyazatra vannak ráfektetve, míg a hídszerkezeten ahhoz erőátadó módon hozzá vannak erősítve - oly módon van kialakítva, hogy a folyópályának a hídszerkezet felé eső csatlakozószakaszán a vasúti sín keresztaljai alá velük összeerősített felül bordás vasbeton tartó van beépítve, a felül bordás vasbeton tartónak a hídszerkezet felé eső vége a hídszerkezethez tartozó hídfőre, a csatlakozószakasz mentén elnyúló további része pedig tömörített ágyazatra támaszkodik.

A szerkezeti elrendezés további ismérve lehet, hogy a felül bordás vasbeton tartónak alaplemeze és az alaplemezből fölfelé kinyúló, a vasúti pálya nyomvonalát tekintve hosszirányú és egymástól a vasúti nyomtáv méretét meghaladó távolságban a keresztaljakat alátámasztó legalább két darab bordája van, a bordáknak a hídfő felé néző végei adott esetben hozzájuk viszonyítva keresztirányú homlokfal útján egymással össze vannak kötve, a bordák és a keresztirányú homlokfal által alkotott fölülről nyitott doboz pedig leterhelő anyaggal, célszerűen zúzottkő rakattal van kitöltve.

A felül bordás vasbeton tartó bordái és a keresztaljak közé rugalmas betét van beiktatva. Az alaplemez a hídfő felől a folyópálya felé lejtős kialakítású.

A találmány egy lehetséges kiviteli alakjánál az alaplemez alsó síkja és a tömörített ágyazat közé aljzatbetonréteg van beiktatva, az aljzatbetonréteg pedig adott esetben kiegyenlítő habarccsal van lekenve.

Az alaplemez fölső síkja vízszigetelő réteggel van ellátva.

Ugyancsak előnyös, ha a felül bordás vasbeton tartónak a hídfőtől távolabbik végéhez keresztirányú szivárgó van telepítve. A keresztirányú szivárgót szemcsés anyagú ágyazatba ültetett alagcső alkotja. A szigetelőréteg az alagcső felé lejtős helyzetű.

HU 223 392 Β1

A találmány szerinti szerkezeti elrendezés a korábbi elgondolásokkal összehasonlítva számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek mindegyike vagy közvetlenül a nagy merevségű felül bordás vasbeton tartó alkalmazására, vagy a vele társított kiegészítő intézkedésekre, például a szigetelés és vízelvezetés kedvező voltára vezethető vissza.

Az elvégzett kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a vasúti sín nem tudja megemelni a keresztaljakat, mivel azok nagy sűrűségben elhelyezve a felül bordás vasbeton tartóhoz szilárdan hozzá vannak erősítve. Kedvező az is, hogy a háttöltés nem ázik át, mert a vasbeton tartó ferde kiképzése folytán a felszíni csapadékvizet keresztirányú szivárgóhoz vezeti. Előny továbbá, hogy a felül bordás vasbeton tartó és a ráhelyezett keresztaljak közé iktatott rugalmas betétek a vasúti felépítmény mozgatását nem csupán szabályozottá teszik, hanem egyúttal minimalizálják is.

A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzon az

1. ábra a felül bordás vasbeton tartó keresztmetszete, a

2. ábra a felül bordás vasbeton tartó beépítése, a

3. ábra a felül bordás vasbeton tartó hosszmetszete, a

4. ábra a felül bordás vasbeton tartó fölülnézete.

Az 1. ábrán látható, hogy az 1 vasúti sínt alátámasztó 2 keresztaljak az 5 rugalmas betétek közbejöttével fekszenek föl a 3 felül bordás vasbeton tartón, amelyek 32 bordáihoz hozzá vannak erősítve. A 32 bordából legalább két darab van, és azokon a 2 keresztaljak kéttámaszú tartókat alkotnak. Ilyenkor a 32 bordák 32y hossztengelyeinek (függőleges szimmetriasíkjainak) egymástól mért „b” távolsága nagyobb, mint a „t” vasúti nyomtáv.

A 2. ábrán föltüntettük az 1 vasúti sínt és a 2 keresztaljak sorozatát az I folyópálya mentén, a III hídszerkezeten, valamint a kettő közötti II csatlakozószakaszon. A II csatlakozószakaszon a 2 keresztaljakat a 3 felül bordás vasbeton tartó támasztja alá. A 3 felül bordás vasbeton tartó 32 bordái között szabadon maradó tér a 13 zúzottkő rakattal van kitöltve, amely - önsúlyánál fogva - felemelkedés ellen stabilizálja a 3 felül bordás vasbeton tartót.

A 3. ábrán hosszmetszetben, míg a 4. ábrán felülnézetben mutatjuk be a 3 felül bordás vasbeton tartót. Jól megítélhető, hogy a 31 alaplemez, a 32 bordák és a 33 homlokfal által körbefogott térben fölülről nyitott doboz alakul ki, amely az 1. és 2. ábrán bejelölt 13 zúzottkő rakat befogadására alkalmas. A 13 zúzottkő rakat az I folyópálya irányában a vele célszerűen azonos anyagú 10 teherelosztó ágyazatban folytatódik. A 4. ábrán az is látható, hogy az egymástól „b” távolságra lévő 32 bordák a vasúti pálya O nyomvonalához viszonyítva azzal párhuzamosak.

A 2. ábrán szemlélhetjük azt is, hogy a 31 alaplemez 31a alsó síkja mentén, a 6 tömörített ágyazaton elterített 7 aljzatbetonrétegen fekszik föl. Adott esetben a kettő közé a 8 kiegyenlítő habarcs is fölhordható. Mindhárom réteg célszerűen rátámaszkodik a 4 hídfőre, és a 31 alaplemez 31 alsó síkjával azonos módon lejt a 4 hídfőtől az I folyópálya irányába. A lejtős helyzet miatt előnyös, ha a 7 aljzatbeton a 4 hídfőtől távolabbik végén a 71 szegélybordában végződve avval meg van támasztva. így sem a 3 felül bordás vasbeton tartó, sem az alatta lévő rétegek nem fognak a 12 háttöltésben az I folyópálya felé vándorolni.

A 3 felül bordás vasbeton tartó 31 alaplemezének 31b fölső síkja mentén helyezkedik el a 11 szigetelőréteg, amely a 13 zúzottkő rakaton átjutott csapadékvizet a lejtős 31b fölső sík mentén levezeti a 9 keresztirányú szivárgóhoz. A 9 keresztirányú szivárgó a 91 szemcsés anyagú ágyazatba fektetett 92 alagcsővel rendelkezik, és célszerűen a 7 aljzatbeton 71 szegélybordájára van ráültetve.

A találmány szerinti szerkezeti elrendezés a legkülönbözőbb kialakítású vasúti hidak esetében jól alkalmazható, és nagymértékben megnöveli a pályacsatlakozások élettartamát.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szerkezeti elrendezés vasúti hidakhoz kapcsolódó pályacsatlakozások tartósságának fokozására, amelynél a vasúti sínek mind a folyópályán, mind a hídszerkezeten a vasúti előírásoknak megfelelő keresztaljakkal vannak alátámasztva, a keresztaljak mind a folyópálya mentén, mind a folyópálya és a hídszerkezet közötti csatlakozószakasz mentén teherelosztó ágyazatra vannak ráfektetve, míg a hídszerkezeten ahhoz erőátadó módon hozzá vannak erősítve, azzal jellemezve, hogy a folyópályának (I) a hídszerkezet (III) felé eső csatlakozószakaszán (II) a vasúti sín (1) keresztaljai (2) alá velük összeerősített felül bordás vasbeton tartó (3) van beépítve, a felül bordás vasbeton tartónak (3) a hídszerkezet (III) felé eső vége a hídszerkezethez (III) tartozó hídfőre (4), a csatlakozószakasz (II) mentén elnyúló további része pedig tömörített ágyazatra (6) támaszkodik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a felül bordás vasbeton tartónak (3) alaplemeze (31) és az alaplemezből (31) fölfelé kinyúló, a vasúti pálya nyomvonalát (O) tekintve hosszirányú és egymástól a vasúti nyomtáv (t) méretét meghaladó távolságban (b) a keresztaljakat (2) alátámasztó legalább két darab bordája (32) van, a bordáknak (32) a hídfő (4) felé néző végei adott esetben hozzájuk viszonyítva keresztirányú homlokfal (33) útján egymással össze vannak kötve, a bordák (32) és a keresztirányú homlokfal (33) által alkotott fölülről nyitott doboz pedig leterhelőanyaggal, célszerűen zúzottkő rakattal (13) van kitöltve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a felül bordás vasbeton tartó (3) bordái (32) és a keresztaljak (2) közé rugalmas betét (5) van beiktatva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplemez (31) a hídfő (4) felől a folyópálya (I) felé lejtős kialakítású.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplemez

   HU 223 392 Β1 (31) alsó síkja (31a) és a tömörített ágyazat (6) közé aljzatbetonréteg (7) van beiktatva, az aljzatbetonréteg (7) pedig adott esetben kiegyenlítő habarccsal (8) van lekenve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerke- 5 zeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplemez (31) fölső síkja (31b) szigetelőréteggel (11) van ellátva.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szerkezeti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a felül bordás vasbeton tartónak (3) a hídfőtől (4) távolabbik végéhez keresztirányú szivárgó (9) van telepítve.
8. 8. A 7. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés, azzaljellemezve, hogy a keresztirányú szivárgót (9) szem esés anyagú ágyazatba (91) ültetett alagcső (92) alkotja.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti szerkezeti elrende zés, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg (11) az alagcső (92) felé lejtős helyzetű.