HU222201B1 - Huzaltoló egység - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya huzaltoló egység, amely huzal továbbítására,leginkább fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő berendezésrészegységeként vagy önálló készülékként használva huzalelektródatovábbítására alkalmazható. A huzaltoló egységnek (10) alapteste (20),az alaptest (20) egyik oldalán rögzített egy vagy többtovábbítógörgője (40), és az alaptest (20) másik oldalára rögzítetthajtóműve (12) van, ahol a hajtómű (12) kimeneti tengelye a to-vábbítógörgővel vagy -görgőkkel (40) közvetlenül vagy közvetveforgónyomaték-átadó kényszerkapcsolatban van. Az alaptesthez (20) atalprésszel (21) szemközti oldalán csuklósan rögzített nyomókarra (30)tengelyirányú elmozdulást meggátló és szabadonfutó ágyazássalrögzített, a továbbítógörgők (40) számával egyező számú nyomógörgője(50) van, ahol a nyomókarnak (30) az alaptesthez (20) zárt helyzetébena nyomógörgő (50) a vele szemben lévő továbbítógörgőnek (40)rugalmasan feszített, míg a nyomókar (30) nyitott helyzetében anyomógörgő (50) a továbbítógörgőtől (40) eltávolított helyzetben van.Az egység lényege, hogy a továbbítógörgő(k)nek (40) az alaptesttel(20) átellenes helyzetű felületét takaró és e felülettől térközzeltávtartott, az alaptest (20) széléhez két szemközti oldalon hozzázáró,az alaptesthez (20) oldhatóan rögzített fedele (70) van. ŕ

Description

A találmány tárgya huzaltoló egység, amely huzal továbbítására, leginkább fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő berendezés részeként vagy huzaltoló készülék funkcionális egységeként használva huzalelektróda továbbítására alkalmazható, és szerkezeti megoldása amellett, hogy nagy megbízhatóságú és pontos huzal-, illetve huzalelektróda-továbbítást tesz lehetővé, az ismert huzaltoló egységekhez képest munkavédelmi szempontból kedvezőbb. A találmány szerinti huzaltoló egységnek talprésszel ellátott alapteste, az alaptest talprész melletti egyik - elülső - oldalán elhelyezkedő és az alaptesttől távolító irányban elmozdulást megengedő ágyazással rögzített egy vagy több továbbítógörgője, valamint az alaptest talprész melletti másik - hátulsó - oldalára rögzített hajtóműve van. A hajtómű kimeneti tengelye a továbbítógörgővel vagy -görgőkkel közvetlenül, vagy hajtó fogaskerék közbeiktatásával forgatónyomaték-továbbító kényszerkapcsolatban van. Az egységnek továbbá a továbbítógörgők számával egyező számú nyomógörgője van, ahol a nyomógörgő(k) az alaptesthez a talprésszel szemben lévő - felső - oldalán csuklósán rögzített nyomókaron tengelyirányú elmozdulást meggátló és szabadonfutó ágyazással rögzítettek), és ahol a nyomókamak az alaptesthez zárt helyzetében a nyomógörgő továbbítandó huzalt a vele szemben lévő továbbítógörgőre rázáró helyzetben rugalmasan feszített, és emellett adott esetben a zárt helyzetben a nyomógörgő a továbbítógörgővel fogaskerekes kapcsolat útján hajtási kényszerkapcsolatban van, és a nyomókar nyitott helyzetében a nyomógörgő a továbbítógörgőtől eltávolított helyzetben van. Továbbá a nyomókar alaptesthez zárt helyzetét rögzítő biztosítószerkezete van, valamint az alaptestnek egyik oldalsó falában első huzalvezető elemet befogadó nyílása és ezzel szemben az alaptest szemben lévő oldalsó falában, a nyomókar alaptestre zárt helyzetében a továbbítógörgő(k) és a nyomógörgő(k) között húzódó egyenes vonalú huzalpályát meghatározó helyzetű második huzalvezető elemet befogadó nyílása van.

Az ismert és gyakorlatban elteqedten alkalmazott huzaltoló egységek, mint amilyenekre például az US 3,898,419 számú, US 4,665,300 számú, US 4,681,277 számú, valamint az US 5,370,290 számú szabadalmi leírások is utalnak, vagy hegesztőberendezés részét alkotják, és akkor a hegesztőberendezés burkolatán belül a burkolattal lezárt térben, a berendezés tartóvázára vagy különálló hordozóvázra vannak talprészüknél fogva rögzítve, vagy pedig egy önálló, úgynevezett huzaltoló készülékben vannak elhelyezve, annak burkolatán belül a készülék vázszerkezetére erősítve. Mindkét esetben a huzalelektróda-tekercs mellett vannak elhelyezve, és feladatuk szerint a rájuk szerelt és a hegesztőberendezés vezérlőegységétől kapott vezérlésnek megfelelő sebességgel forgó hajtómotor által hajtva húzzák le a huzalelektródát a huzaltartó dobról, és egyben a lehúzott huzalelektródát betolják a csatlakozókábelbe, illetve azon át a hegesztőpisztolyba. Mivel a huzaltolók burkolattal lezárt térben helyezkednek el, rendeltetésszerű használat közben a szerkezeti elemeikhez nem lehet hozzáférni. Ezzel összhangban a huzaltolók olyan kialakításúak, hogy a huzalt megvezető és továbbításában közvetlenül részt vevő szerkezeti elemeik, így a görgők, huzalvezetők, valamint maga a huzalelektróda is, mind a huzaltoló alaptestének egyik oldalán helyezkednek el. Ez azt eredményezi, hogy ha a huzaltolóval kapcsolatosan üzemzavar vagy meghibásodás történik, például megszűnik vagy akadozóvá válik a huzaladagolás, amit okozhat a huzalelektródának a csatlakozókábelben vagy hegesztőpisztolyban való elakadása, és aminek következménye a huzalelektródának a huzaltoló kimeneti részében való fölgyűrődése, vagy a huzaltoló görgői, fogaskerekei közé a huzalelektróda továbbításának egyenletességét befolyásoló szennyeződés bekerülése, az üzemzavar vagy meghibásodás okának felderítése egyszerűbbé válik, mivel a berendezés vagy készülék burkolatának az eltávolításával többnyire rögtön láthatóvá válik a meghibásodás vagy üzemzavar oka. Ugyanígy el kell a burkolatot távolítani abban az esetben is, ha az elfogyott huzalelektródát pótolni kell, vagy a huzalelektródát másfajtára vagy más átmérőjűre kell cserélni. A huzalelektróda eltávolításához a huzaltoló nyitásával a nyomógörgő(k) és a továbbítógörgő(k) között kézzel való hozzáférést lehetővé tevő távolságot kell létrehozni, a huzalelektródát a görgők között vezetve a huzaltolóból kifűzni, illetve a huzaltolón átvezetni és a csatlakozókábelbe bevezetni szükséges, és utána az eltávolított burkolat mellett még működtetni kell a működés helyességének ellenőrzése végett. Ez már fokozottan balesetveszélyes művelet, mivel éles szélű görgők, fogaskerekek közé tett ujjakkal kell a munkát végezni, és a huzaltoló motorjának bármilyen szándékolatlan bekapcsolása, például a hegesztőpisztolyon lévő indítókapcsoló véletlen bekapcsolása, balesetet okozhat.

Az ismertetett és a gyakorlatban elteqedten alkalmazott huzaltoló-kialakításoknál az ilyen balesetveszélyes helyzetek megelőzésére, csökkentésére vagy kiiktatására nem ismert semmilyen védelmet nyújtó megoldás.

Az ismertetett hátrányosság, illetve hiányosság kiküszöbölése volt a célunk olyan megoldás keresésénél, amely amellett, hogy az ismert, egy oldalról szerelhető huzaltoló szerkezetek előnyeit megtartja, kevésbé balesetveszélyes.

A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a kitűzött feladat az ismertetett huzaltolók szerkezetének megfelelő kiegészítésével megoldható.

A feladat találmány szerinti megoldását nyújtó huzaltoló egységnek talprésszel ellátott alapteste, az alaptest talprész melletti egyik - elülső - oldalán elhelyezkedő, és az alaptesttől távolító irányban elmozdulást megengedő ágyazással rögzített egy vagy több továbbítógörgője, valamint az alaptest talprész melletti másik - hátulsó - oldalára rögzített hajtóműve van, ahol a hajtómű kimeneti tengelye a továbbítógörgővel vagy görgőkkel közvetlenül vagy hajtó fogaskerék közbeiktatásával forgatónyomaték-továbbító kényszerkapcsolatban van, továbbá a továbbítógörgők számával egyező számú nyomógörgője van, ahol a nyomógörgő(k) az alaptesthez a talprésszel szemben lévő - felső - oldalán csuklósán rögzített nyomókaron tengelyirányú el2

HU 222 201 Bl mozdulást meggátló és szabadonfutó ágyazással rögzítettek), és ahol a nyomókamak az alaptesthez zárt helyzetében a nyomógörgő továbbítandó huzalt a vele szemben lévő továbbítógörgőre rázáró helyzetben rugalmasan feszített, és emellett adott esetben a zárt helyzetben a nyomógörgő a továbbítógörgővel fogaskerekes kapcsolat útján hajtási kényszerkapcsolatban van, és a nyomókar nyitott helyzetében a nyomógörgő a továbbítógörgőtől eltávolított helyzetben van, továbbá a nyomókar alaptesthez zárt helyzetét rögzítő biztosítószerkezete van, valamint az alaptestnek egyik oldalsó falában első huzalvezető elemet befogadó nyílása, és ezzel szemben az alaptest szemben lévő oldalsó falában, a nyomókar alaptestre zárt helyzetében a továbbítógörgő(k) és a nyomógörgő(k) között húzódó egyenes vonalú huzalpályát meghatározó helyzetű második huzalvezető elemet befogadó nyílása van. A találmány szerinti egység lényege, hogy a továbbítógörgő(k)nek az alaptesttel átellenes helyzetű felületét takaró és e felülettől térközzel távtartott, az alaptest széléhez két szemközti oldalon hozzázáró, az alaptesthez oldhatóan rögzített fedele van.

A huzalvezető elem célszerűen rugalmas cső, leginkább szorosan tekercselt spirálrugóból van kialakítva.

A huzaltoló egység célszerű kiviteli alakjánál a fedél és a továbbítógörgő(k) fedéllel szemben lévő felülete közötti távolság kisebb, mint 2 mm. Egy további előnyös kiviteli alaknál a fedélben a továbbítógörgő szemközti felületével szemben kiemelkedés, valamint adott esetben a hajtó fogaskerék tengelye végével szemben pozicionálófészek van. Ez esetben a fedélben lévő kiemelkedés és a továbbítógörgő szemközti felülete közötti távolság célszerűen kisebb, mint 0,5 mm.

A huzaltoló egység egy további kiviteli alakjának az alaptestből kinyúló pozicionálócsapja és a fedélben a pozicionálócsapot befogadó kimélyítése van, ami a fedélnek az alaptestre illesztését segíti elő.

Igen előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél a nyomókar az alaptesthez zárt helyzetében a nyitott helyzete irányában rugalmasan feszített.

Egy további előnyös kiviteli alaknál a biztosítószerkezetnek az alaptesthez csuklósán kapcsolt rögzítőkaija és a rögzítőkaron elhelyezett, fogantyún beállítható nyomóerővel a csukló irányába előfeszített, rögzítőállásban a nyomókart az alaptestre zárt helyzetében megtartó záróeleme van. A záróelemen célszerűen a megfelelő beállítás/utánállítás megkönnyítése végett a beállított nyomóerő nagyságát mutató jelzéssor van.

A találmány szerinti huzaltoló egységnek előnyös az olyan megvalósítása, amelynél a továbbítógörgő továbbítófelületet képező palástjában huzalvezető horony van.

A huzaltoló egység egypárgörgős kiviteli alakjánál a továbbítógörgőnek agyrésze és ahhoz tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, célszerűen reteszkötéssel rögzített továbbítófelületet szolgáltató gyűrűje van, ahol az agyrész a hajtómű tengelyére tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, célszerűen reteszkötéssel van rögzítve.

A kétpárgörgős kiviteli alaknál a továbbítógörgőknek hajtó fogaskerékkel való kényszerkapcsolatot biztosító fogaskoszorús kiképzésű agyrésze és ahhoz tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, például reteszkötéssel rögzített továbbítófelületet szolgáltató gyűrűje van, és az agyrész az alaptesthez rögzített csapon szabad elfordulást engedő ágyazással rendelkezik, míg a hajtó fogaskerék a hajtómű tengelyére tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, célszerűen reteszkötéssel van rögzítve.

Az olyan kiviteli alaknál, ahol a nyomógörgő a továbbítógörgő által hajtott, a továbbítógörgőnek és a nyomógörgőnek egymással kapcsolatot biztosító fogaskoszorús kiképzésű agyrésze és ahhoz tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, például reteszkötéssel rögzített továbbító-, illetve nyomófelületet szolgáltató gyűrűje van.

A találmány lényegét a továbbiakban előnyös kiviteli alakok bemutatásával ismertetjük részletesebben hivatkozva a csatolt vázlatos rajzra, ahol az

1. ábra egy egypárgörgős kivitelű, hajtómotorral szerelt huzaltoló egység részben kitöréssel ábrázolt távlati nézeti képét, a

2. ábra egy másik, az 1. ábrán bemutatotthoz hasonló huzaltoló egység elölnézeti képét, és a

3. ábra egy kétpárgörgős, középről nyitható huzaltoló egység elölnézeti képét mutatja.

Az 1. ábrán látható 10 huzaltoló egységnek fő hordozó szerkezeti egységet alkotó 20 alapteste van, amely 20 alaptest alsó részén 21 talprész van kialakítva megfelelő támaszkodásra alkalmas kiszélesített részekkel és rögzítőcsavarok befogadására szolgáló furatokkal. A 20 alaptest talprész melletti egyik oldalán, az ábra szerinti helyzetben az elülső oldalán 40 továbbítógörgő helyezkedik el, a talprész melletti másik oldalára, az ábra szerinti helyzetben a hátsó oldalára, 12 hajtómű van rögzítve, amely 12 hajtóműhöz a bemutatott kiviteli alaknál annak bemeneti tengelyét hajtó 14 motor van rögzítve.

A 40 továbbítógörgőnek fogaskoszorús kiképzésű 42 agyrésze és arra tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, e kiviteli alaknál reteszkötéssel rögzített gyűrűje van, amely gyűrű külső palástja szolgál továbbítófelületként a továbbítandó huzalnak. A palástban huzalvezető 44 horony, e kiviteli példánál párhuzamosan kettő, van bemélyítve.

A 12 hajtómű ábrán nem látható kimeneti tengelye a 20 alaptesten átnyúlik a 20 alaptest elülső oldalára és a 40 továbbítógörgő 42 agyrésze van a 20 alaptesttől távolító irányban elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, e kiviteli alaknál reteszkötéssel rárögzítve.

A 20 alaptesthez a 21 talprésszel szemben lévő, az ábra szerinti helyzetben felső oldalán 30 nyomókar van csuklósán rögzítve. A 30 nyomókarhoz tengelyirányú elmozdulást meggátló, szabadonfutó ágyazással a 40 továbbítógörgővel párhuzamos tengelyű helyzetben 50 nyomógörgő van rögzítve, amely 50 nyomógörgőnek fogaskoszorús kiképzésű 52 agyrésze van. A 30 nyomókar egyik szélső helyzete a 20 alaptestre rázárt helyzet, amely az ábrán látható, ebben a helyzetében a 10 huzaltoló egység zárt helyzetű, az 50 nyomógörgő a 40 to3

HU 222 201 Β1 vábbítógörgővel a fogak kapcsolódása következtében hajtási kényszerkapcsolatban van. A 30 nyomókar 20 alaptesthez zárt helyzetét biztosítószerkezet rögzíti. A biztosítószerkezetnek a 20 alaptesthez csuklósán kapcsolt 32 rögzítőkaija, és a 32 rögzítőkaron elhelyezett, a csukló irányába 33 fogantyún beállítható nyomóerővel előfeszített 34 záróeleme van. A 30 nyomókar 20 alaptestre zárt helyzetében a 32 kar a 30 nyomókar villás kiképzésű vége közében helyezkedik el, és a 33 fogantyúra támaszkodó 34 záróeleme a beállított erővel nyomva rögzíti a 30 nyomókart a 20 alaptesthez. Rendeltetésszerű használatkor a 40 továbbítógörgő és az 50 nyomógörgő palástja között helyezkedik el a továbbítandó huzal, amely az 50 görgőt a 40 görgőtől eltartja, s így a huzal az átmérőjétől, valamint a beállítástól függő mértékű, a 34 záróelem által kifejtett nyomóerővel van a huzalvezető 44 horonyba nyomva, ami nagy megbízhatóságú és pontos huzaltovábbítást tesz lehetővé. A 34 záróelemen a beállított nyomóerő nagyságát mutató jelzéssor van.

A 30 nyomókar a 20 alaptestre zárt helyzetben az ábrán nem jelölt rugó deformálása révén állítható, így a zárt helyzet rögzítésének oldásakor a rugó a 30 nyomókart a nyitott helyzetű végállásába, illetve annak közelébe állítja. A 30 nyomókar nyitott helyzetében a 40 továbbítógörgő és az 50 nyomógörgő fogai szétkapcsolódnak, egymástól eltávolított helyzetbe kerülnek, s ezzel megszűnik a közöttük lévő kapcsolat.

A 20 alaptest egyik oldalsó falában egy huzalvezető elemet befogadó első nyílás van, az ebbe illesztett első 61 huzalvezető elem biztosítja a többnyire oldalirányból érkező huzal törésmentes bevezetését a 10 huzaltoló egységbe. A 20 alaptest előbbivel szembeni másik oldalsó falában, a 30 nyomókamak a 20 alaptestre zárt helyzetében az összezárt 40 továbbítógörgő és 50 nyomógörgő között húzódó egyenes vonalú huzalpályának megfelelő helyzetben második huzalvezető elemet befogadó másik 62 nyílás van, amelybe másik huzalvezető elem illeszthető.

A 10 huzaltoló egységnek 70 fedele van, amely 70 fedél az általa takart részek szemléltethetősége végett az ábrán részben kitört. A 70 fedél a 20 alaptestnek a 40 továbbítógörgőt hordozó, ábra szerinti helyzetben elülső oldalára oldhatóan, e kiviteli alaknál csavaros kötéssel van rögzítve. A 70 fedél a 20 alaptest széléhez két szemközti oldalon hozzázár, és a 40 továbbítógörgőt takarja. A 70 fedél a 40 továbbítógörgő szemközti felületétől térközzel van elválasztva, ahol a két felület közötti távolság kisebb, mint 2 mm.

A 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott 10 huzaltoló egységgel lényegében egyező kialakítású 10’ huzaltoló egység elölnézeti képe látható. Az ábrán jól látszik, hogy a 70 fedél a 20 alaptestre való rázárással és a 30 nyomókar irányába a 40 továbbítógörgőt takaró helyzetével a 10 huzaltoló egység forgó, éles szélű és akaratlan mozdulattal érinthető balesetveszélyes részeit takarja, így a hozzáérést gátolja. Az ábrán még folytonos vonallal jelöltük az 50 nyomógörgőt hordozó 30 nyomókamak és a 30 nyomókart biztosító szerkezet 34 záróelemének a zárt helyzetét, és szaggatott vonallal egy nyitott helyzetét.

A 3. ábra egy kétpárgörgős 80 huzaltoló egység elölnézeti képét mutatja. E huzaltoló egységnek 90 alapteste van, amelynek az ábra szerinti helyzetben hátulsó oldalára van a hajtómű és a 84 hajtómotor szerelve, amelyek közül csak az utóbbinak egy részlete látható. A 80 huzaltoló egységnek a hajtómű 90 alaptesten át előrenyúló tengelyére rögzített hajtó 91 fogaskereke van, amely két 92, 93 továbbítógörgő fogaskoszorús kialakítású agyrészével kapcsolódik. Az egységnek a 92, 93 továbbítógörgőnek megfelelően 94, illetve 95 nyomógörgője van, amelyek külön 96, illetve 97 nyomókarhoz rögzítettek szabad elfordulást megengedő ágyazással. A 96, illetve 97 nyomókar a 90 alaptest két szemben lévő szélén van csuklósán rögzítve, és zárt helyzetüket közös biztosítószerkezet biztosítja, amely e példánál a rajz síkjára merőleges irányban elfordítva oldható. A biztosítószerkezet kialakítását tekintve megegyezik az 1. ábránál ismertetett szerkezettel. Az ábrán jól látható a 90 alaptesthez kétoldalt hozzázáró 100 fedél, amely a hajtó 91 fogaskereket és a 92,93 továbbítógörgőket teljesen takaija, meggátolva azt, hogy akaratlanul hozzáéljenek.

Claims (10)

1. Huzaltoló egység, amelynek talprésszel (21) ellátott alapteste (20, 90), az alaptest (20, 90) talprész (21). melletti egyik - elülső - oldalán elhelyezkedő és az alaptesttől (20,90) távolító irányban elmozdulást megengedő ágyazással rögzített egy vagy több továbbítógörgője (40; 92, 93), valamint az alaptest (20, 90) talprész (21) melletti másik - hátulsó - oldalára rögzített hajtóműve (12) van, ahol a hajtómű (12) kimeneti tengelye a továbbítógörgővel (40) vagy -görgőkkel (92, 93) közvetlenül vagy hajtó fogaskerék (91) közbeiktatásával forgatónyomaték-továbbító kényszerkapcsolatban van, továbbá a továbbítógörgők (40; 92, 93) számával egyező számú nyomógörgője (50; 94,95) van, ahol a nyomógörgőik) (50; 94, 95) az alaptesthez (20, 90) a talprésszel (21) szemben lévő - felső - oldalán csuklósán rögzített nyomókaron (30; 96, 97) tengelyirányú elmozdulást meggátló és szabadonfutó ágyazással rögzített(ek), és ahol a nyomókamak (30; 96, 97) az alaptesthez (20, 90) zárt helyzetében a nyomógörgő (50; 94,95) továbbítandó huzalt a vele szemben lévő továbbítógörgőre (40; 92,93) rázáró helyzetben rugalmasan feszített, és emellett adott esetben a zárt helyzetben a nyomógörgő (50; 94, 95) a továbbítógörgővel (40; 92, 93) fogaskerekes kapcsolat útján hajtási kényszerkapcsolatban van, és a nyomókar (30; 96, 97) nyitott helyzetében a nyomógörgő (50; 94, 95) a továbbítógörgőtől (40; 92, 93) eltávolított helyzetben van, továbbá a nyomókar (30; 96, 97) alaptesthez (20, 90) zárt helyzetét rögzítő biztosítószerkezete van, valamint az alaptestnek (20,90) egyik oldalsó falában első huzalvezető elemet (61) befogadó nyílása, és ezzel szemben az alaptest (20,90) szemben lévő oldalsó falában, a nyomókar (30) alaptestre (20, 90) zárt helyzetében a továbbítógörgő(k) (40; 92, 93) és a nyomógörgő(k) (50; 94,95) között húzódó egyenes vonalú huzalpályát meghatározó helyzetű második

HU 222 201 Bl huzalvezető elemet befogadó nyílása (62) van, azzal jellemezve, hogy a továbbítógörgő(k)nek (40; 92, 93) az alaptesttel (20, 90) átellenes helyzetű felületét takaró és e felülettől térközzel távtartott, az alaptest (20,90) széléhez két szemközti oldalon hozzázáró, az alaptesthez (20, 90) oldhatóan rögzített fedele (70,100) van.

2. Az 1. igénypont szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy a fedél (70, 100) és a továbbítógörgő(k) (40; 92, 93) fedéllel szemben lévő felülete közötti távolság kisebb, mint 2 mm.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy a fedélben (70, 100) a továbbítógörgő (40; 92, 93) szemközti felületével szemben kiemelkedés, valamint adott esetben a hajtó fogaskerék (91) tengelye végével szemben pozicionálófészek van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy az alaptestből (20, 90) kinyúló pozicionálócsapja és a fedélben (70,100) a pozicionálócsapot befogadó kimélyítése van.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy a nyomókar (30; 96, 97) az alaptesthez (20, 90) zárt helyzetében a nyitott helyzete irányában rugalmasan feszített.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy a biztosítószerkezetnek az alaptesthez (20, 90) csuklósán kapcsolt rögzítőkaija (32) és a rögzítőkaron (32) elhelyezett, fogantyún (33) beállítható nyomóerővel a csukló irányába előfeszített, rögzítőállásban a nyomókart (30; 96, 97) az alaptestre (20, 90) zárt helyzetében megtartó záróeleme (34) van.

7. A 6. igénypont szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy a záróelemen (34) a beállított nyomóerő nagyságát mutató jelzéssor van.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy a továbbítógörgő (40; 92,93) továbbítófelületet képező palástjában huzalvezető horony (44) van.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy a továbbítógörgőnek (40) agyrésze (42) és ahhoz tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, célszerűen reteszkötéssel rögzített továbbítófelületet szolgáltató gyűrűje van, ahol az agyrész (42) a hajtómű (12) tengelyére tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, célszerűen reteszkötéssel van rögzítve.

10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti huzaltoló egység, azzal jellemezve, hogy a továbbítógörgőnek (40) és a nyomógörgőnek (50) egymással kényszerkapcsolatot biztosító fogaskoszorús kiképzésű agyrésze (42, 52) és ahhoz tengelyirányú elmozdulást megengedő nyomatékátadó kapcsolattal, például reteszkötéssel rögzített továbbító-, illetve nyomófelületet szolgáltató gyűrűje van.