HU221448B - Tooth brush with flexible toothbrush head - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya fogkefe, amelynek hosszúkás nyele (8) és ennekegyik végéhez csatlakozó, hajlékony fogkefefeje (1) van két átelleneshomlokfelülettel, ahol az egyik homlokfelület egy sörtehordozóhomlokfelület hozzárögzített sörtékkel, amelyek ezen homlokfelületbőlállnak ki. A fogkefefejnek (1) két vagy több hajlékonyan összekötöttszegmense (2) van és a szegmensek (2) között mindegyik átelleneshomlokfelület keresztirányú hornyokkal (4) van ellátva. A hornyok (4)mindegyik átellenes homlokfelületen elasztomer anyaggal (5) vannakkitöltve. A fogkefefej (1) hajlási szöge kisebb, mint 40°. Akeresztirányú hornyok (4) egy vagy több párban vannak elrendezve úgy,hogy mindegyik pár egyik tagja mindegyik homlokfelületen közvetlenülszemben helyezkedik el a pár másik tagjával, és egy vagy többösszekötő csukló (3) van a szegmensek (2) között úgy, hogy mindegyikcsukló (3) a két homlokfelület között beljebb helyezkedik el afogkefefej (1) két homlokfelülete közötti távolságának legalább 10%-ával. ŕ

Description

A találmány tárgya fogkefe, amelynek hosszúkás nyele és ennek egyik végéhez csatlakozó, hajlékony fogkefefeje van két átellenes homlokfelülettel, ahol az egyik homlokfelület egy sörtehordozó homlokfelület hozzárögzített sörtékkel, amelyek ezen homlokfelületből állnak ki, a fogkefefejnek két vagy több hajlékonyán összekötött szegmense van és a szegmensek között mindegyik átellenes felület keresztirányú hornyokkal van ellátva, a hornyok mindegyik átellenes homlokfelületen elasztomer anyaggal vannak kitöltve, és a fogkefefej hajlási szöge kisebb, mint 40°.

Az emberi fogsor elrendeződése megkívánja, hogy a fogak szájszél felőli, vagyis külső felületének keféléséhez szolgáló fogkefe sörtéinek ideális kontúrja konkáv, míg a fogak nyelv felőli, vagyis belső felületének keféléséhez szolgáló sörtekontúr konvex legyen. A legtöbb fogkefe feje egyetlen darabból áll, amelynek vastagsága a nyéléhez hasonló, továbbá amelynek viszonylag merev és fix görbülettel rendelkező alakja van.

A hagyományos fogkefék további hátránya, hogy ha a fogkefét elég erősen nyomjuk neki a fogaknak a jó tisztítás eléréséhez, akkor fennáll a lágyabb, közeli fogínyrészek sérülésének veszélye, vagy kényelmetlen érzést okoz. Ennek bizonyos mértékű megoldásához módosítani lehet a fogkefefej alakját, vagy változtatni lehet a sörte merevségét, vagy hosszát, azonban egyetlen alak nem lehet optimális valamennyi körülményhez.

Van azonban számos olyan fogkefe, amely a fejnek a nyélhez képesti hajlását megengedő eszközzel van ellátva, mint például az EP-A-371,293 számú szabadalmi leírásban ismertetett megoldás. Még az ilyen fogkefék is korlátozott hatékonyságúak. Másmilyen fogkefék is ismeretesek, amelyek beállíthatók több különböző, de fix alakzatra. A beállítható fogkefék azonban nehezen kezelhetők és megbízhatatlanok lehetnek.

Az US-A-4,712,267 számú szabadalmi leírás átalakítható fogkefét ismertet, amely S alakú hosszúkás nyelet tartalmaz alaktartó anyagból, a görbített végrészei ellentétes görbületűek, van továbbá sörtéket tartalmazó hajlékony feje, valamint a hajlékony fogkefefejnek a nyélre való szereléséhez szolgáló eszköze, a nyél hossza mentén történő mozgatásra. A nyél görbített szakasza összeköti a hajlékony fogkefefejet és a sörtéket egy konkáv, vagy konvex alakzattá, amely megfelel a nyél görbített alakzatának.

Az EP-A-454,625 számú szabadalmi leírás egy változtatható görbületű fogkefét ismertet, amelynek nyele hurok formájú. Egy kényszerpályás, vagy tolókás mechanizmus megváltoztatja a fogkefefej görbületét a konkáv és a konvex alakzat között. Egy alternatív kiviteli alaknál a fogkefefej a nyél integrált része, amely egy zárt, összenyomható hurokalakzat; a sörték felülete konkáv alakú, ha a nyél összenyomatlan állapotban van, viszont konvex lesz, amikor a nyelet összenyomják.

A két említett iratban említett fogkefe-konstrukció a használó személytől megkívánja, hogy a fogkefefejet egyik alakzatból a másikba átállítsa. A fogkefefej ebben az alakzatban marad, amíg vissza nem állítják. Az US-A-2,445,657 számú szabadalmi leírás viszont olyan fogkefét ismertet, amelynek egyetlen rugalmas anyagból, például vulkanizált gumiból lévő feje van, és ez csatlakozik a nyélhez. A fej folyamatosan hajlékony és görbülete a fogakhoz, a foghúshoz, vagy az archoz történő nyomással állítható be. Sokkal nehezebb azonban az ilyen fogkefefejjel gyártani a fogkefét a kívánt hajlékonyságra és az ehhez megkívánt puhább fejanyag további problémákat jelent a sörték beerősítésénél, összehasonlítva a hagyományos fogkefefej anyagokkal.

A WO 92/17093 számú leírásban fogkefét ismertetnek nyéllel és annak egyik végénél lévő, sörtehordozó fejjel, ahol a fej két vagy több szegmensből áll, melyek hajlékony és rugalmas csuklókkal vannak egymással és/vagy a nyéllel összekötve és egy vagy több szegmens sörtéket is hordoz. Egyik kiviteli alaknál ezt úgy érik el, hogy keresztirányú és tetszés szerint hosszanti hornyokat alkalmaznak a fogkefefej sörtéket hordozó oldalával átellenes oldalán. Ezek a hornyok teljesen, vagy részben elasztomer anyaggal lehetnek töltve. Egy másik kiviteli alaknál a nyél egy keretbe nyúlik be, melynek belsejébe a fogkefefej rugalmasan, csuklósán van kapcsolva és a fej, valamint a keret közötti hézagtér elasztomer anyaggal lehet kitöltve. A sörték valamennyi kiviteli alaknál hagyományos fogkefefejanyagokba, például poliamidba vagy polipropilénbe vannak beágyazva.

Jóllehet az előzőekben ismertetett fogkefék feje bizonyos fokú hajlékonyságot biztosít, azonban ez egyiküknél sem kielégítő. Közelebbről, ezek túlságos kézügyességet, vagy gyakorlatot kívánnak meg a használó személy részéről, továbbá összetettebb a szerelési eljárásuk, és nincs kitanítás arra nézve, hogy miként lehet biztosítani a fogkefefej tartósságát hosszú időn keresztül, az ismételt hajlítások mellett.

Ahol kívánatos, hogy a fogkefefejet elsősorban a sörték hordozásához használatos hagyományos anyagokból készítsék, ott előnyösen vékonyított helyeket, például hornyokat kell beépíteni a fogkefefejbe, a kívánatos hajlékonyság biztosításához. Az ismételt hajlítás több ciklusán keresztül a fogkefefej hajlamos lesz a meghibásodásra, például eltűrésre a fogkefefej vékonyított, hornyolt részeinél. Van olyan változat, ahol a hornyok meg vannak töltve elasztomer anyaggal a hajlékonyság szabályozása érdekében, vagy higiéniai okokból, de az elasztomer anyag és a fogkefefej anyaga közötti kötés is hajlamossá válhat a meghibásodásra.

Azt találtuk, hogy a fogkefefej tartósságát úgy javíthatjuk, hogy a fogkefefejet mindkét homlokfelületén hornyokkal látjuk el, a homlokfelületi hornyokban elasztomer anyaggal, noha a fogkefefej hajlékonysága 40°-nál kisebb hajlási szögre van korlátozva.

A fogkefefej tartósságát tovább lehet javítani, ha a fogkefefej anyagából lévő csuklókat, melyek összekötik a fogkefefej szegmenseit, a fogkefefej átellenes homlokfelületei között helyezzük el, éspedig a fogkefefej homlokfelületektől való mélységének legalább 10%-nyi értékével.

Ennek megfelelően a találmány feladata olyan fogkefe létrehozása, amelynek fogkefefeje rugalmasan hajlítható és jó a hosszú távú tartóssága.

HU 221 448 Bl

A találmány tárgya tehát fogkefe, amelynek hosszúkás nyele és ennek egyik végéhez csatlakozó, hajlékony fogkefefeje van két átellenes homlokfelülettel, ahol az egyik homlokfelület egy sörtehordozó homlokfelület hozzárögzített sörtékkel, amelyek ezen homlokfelületből állnak ki, a fogkefefejnek két vagy több hajlékonyán összekötött szegmense van és a szegmensek között mindegyik átellenes homlokfelület keresztirányú hornyokkal van ellátva, a hornyok mindegyik átellenes homlokfelületen elasztomer anyaggal vannak kitöltve, és a fogkefefej hajlási szöge kisebb, mint 40°, és ismérve, hogy a keresztirányú hornyok egy vagy több párban vannak elrendezve úgy, hogy mindegyik pár egyik tagja mindegyik homlokfelületen közvetlenül szemben helyezkedik el a pár másik tagjával, és egy vagy több összekötő csukló van a szegmensek között úgy, hogy mindegyik csukló a két homlokfelület között beljebb helyezkedik el a fogkefefej két homlokfelülete közötti távolságának legalább 10%-ával.

A találmány szerinti fogkefe fogkefefeje két vagy több, hajlékonyán összekötött szegmenssel rendelkezik a szegmensek között hornyokkal, hogy lehetővé tegyük a fogkefefej hajlását a fogkefélési művelet alatt és alkalmazkodjon például az egyedi használók különböző fogprofiljaihoz. A fogkefefejnél továbbá elasztomer anyag van elhelyezve a homlokfelületeken lévő hornyokban. Az elasztomer anyag javítja a fogkefefej rugalmasságát azáltal, hogy rugó módjára viselkedik, úgyhogy ha megszűnik a fogkefefejet elhajlító erő, akkor a fogkefefej rövid idő alatt visszatér eredeti alakjához. A hornyok csuklókat képeznek a szegmensek között. A csuklók a homlokfelületek között helyezkednek el, éspedig olyan mélységben, ami legalább 10%-a a fogkefefej homlokfelületei síkjai egymástól való távolságának, azaz a csuklók nincsenek azonos síkban a homlokfelületekkel.

Az elasztomer anyag arra is szolgál, hogy korlátozza a haj lás fokát úgy, hogy amikor nagyobb erőt alkalmazunk, akkor a fogkefefej hajlása korlátozva van, erősen csökkentve a csuklókon fellépő túlzott összenyomódást és ezáltal javítva a termék tartósságát.

A találmány szerint a rugalmasan hajlékony fogkefefej tartalmaz egy pár átellenes homlokfelületet, melyek egyike sörtékkel van ellátva, tartalmaz továbbá két vagy több, hajlékonyán összekötött szegmenset és hornyokat mindkét átellenes homlokfelületen a szegmensek között, miáltal lehetővé válik a fogkefefej hajlása, vagy hajlítása. A fogkefefej csatlakozik egy hosszú nyélhez annak egyik végénél úgy, ahogy az a hagyományos fogkeféknél van, A fogkefefej leválaszthatóan is csatlakozhat a nyélhez, például lehetővé téve a fogkefefej cseréjét, amikor a sörték elhasználódtak, mely esetben a fogkefefejnek van egy, a nyélhez csatlakoztatási pontja. Egy előnyös kiviteli alaknál a fogkefefej szegmensei együtt vannak öntve a nyéllel, egyetlen fröccsöntési műveletben, úgyhogy a fogkefefej és a nyél összefüggő darabot alkot. Minden esetben a nyél hossztengelye meghatározza a fogkefefej hosszanti tengelyét. A fogkefefejnek van egy kereszttengelye is, amely derékszögben helyezkedik el a hosszanti tengelyhez képest és rendszerint párhuzamos az átellenes homlokfelületekkel. A „keresztirány”, vagy a „hosszanti irány” meghatározások itt azon irányokra vonatkoznak, amelyek párhuzamosak ezen keresztirányú, vagy hosszirányú tengelyekkel, kivéve ha másképpen vannak jelölve. A fogkefefej maga ugyancsak rendszerint hosszúkás, hossztengelye pedig egyben hosszanti tengely is.

A fogkefefej és a nyél általában viszonylag összenyomhatatlan anyagokból készül, előnyösen legalább 500 Mpa rugalmassági modulussal, de legelőnyösebb, ha a rugalmassági modulus legalább 1000 Mpa, ami hagyományos a fogkefegyártásban, különösen műanyagok esetén. Alkalmas műanyagok például a poliamidok és polipropilének. A polipropilén az előnyösebb. Alkalmas polipropilének: ’Polypropylene PM 1600’ (a Shell forgalmazza), melynek rugalmassági modulusa (ISO 178) 1500 Mpa és az ’Apryl 3400 MAI’, az Elf Atochemtől. Előnyösen egy habosító szert - mint a ’Hydrocerol HP20DP’ a Boehringer-Mannheimtől keverünk a polipropilénhez, éspedig 1% és 3% közötti, előnyösen 1,5% és 2,5% közötti mennyiségben, a polipropilén tömegére számítva. A habosító szer segíti a polipropilén áramlását a fröccsöntési művelet során és különösen segíti a csuklók egyenletes kialakításának biztosítását. Maga a nyél általában merev és olyan alakú, mint ami hagyományos a fogkefegyártásban. A nyél tetszés szerint tartalmazhat egy nyakrészt, amely hajlékonyabb, mint a nyél többi része, amint ez a szakterületen ismert, feltéve hogy elegendően merev ahhoz, hogy amikor a használat során erő hat a fogkefefejre, különösen amikor fogmosást végzünk, a fogkefefej csak oly módon és oly mértékig hajlik, mint ahogy azt a következőkben leírjuk.

A fogkefefej a sörtehordó, valamint az átellenes homlokfelületén hornyokat tartalmaz, amely hornyok a szegmensek közötti távközöket alkotják. A hornyok megengedik a fogkefefej elhajlását vagy elhajlítását. A hornyok lehetnek keresztirányúak, vagy a nyél hossztengelyével párhuzamosak, lehetnek továbbá egyenesek, vagy attól eltérőek, például hajlítottak, vagy cikcakkosak. Az egyenestől eltérő hornyok segítik a nyomóerő átvitelét a hornyokat kitöltő elasztomer anyagba, amikor a fogkefefejet hajlítjuk. A „kereszthomyok” kifejezés ezen leírásban kiterjedhet olyan hornyokra is, melyeknek főtengelye - melyet a hornyok kezdő- és végpontját összekötő egyenes határoz meg - el van tolva a fogkefefej kereszttengelyétől, éspedig egészen 45°-os szögig. Hasonlóképpen, a „hosszanti hornyok” meghatározás kiterjed az olyan hornyokra is, melyeknek főtengelye el van tolva a fogkefefej hosszanti tengelyétől, egészen 45°-os szögig.

Az előnyös kiviteli alakoknál a fogkefefej tartalmaz egy vagy több kereszthomyot az átellenes homlokfelületeken, úgyhogy a fogkefefej elhajlítható a hosszanti tengely mentén. Ez lehetővé teszi a fogkefefej elhajlását úgy, hogy konvex profilt vegyen fel a hosszanti tengely mentén, amikor nekinyomódik a fogaknak. Ez különösen alkalmassá teszi a fogak nyelv felőli, vagy belső felületeinek keféléséhez.

A fogkefefej tartalmazhat még egy vagy több hosszanti hornyot is. A hosszanti hornyok megengedhe3

HU 221 448 Bl tik például, hogy a sörték külső, hosszanti irányú sorai elhajoljanak a belső soroktól.

Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a fogkefefej tartalmaz mind kereszthomyokat az átellenes homlokfelületeken, úgyhogy a fogkefefej elhajlítható a hosszanti tengely mentén, mind pedig legalább egy hosszanti hornyot, amely összeköti a kereszthomyokat, miáltal lehetővé teszi, hogy az elasztomer anyag átáramolhasson egyik horonyból a másikba, a fröccsöntési művelet során. Egy olyan fogkefénél, amely egyrészes fejjel és azzal együtt öntött nyéllel rendelkezik, ez a hosszanti horony végignyúlhat a nyélen úgy, hogy ugyanaz az elasztomerinjektálási pont a szerszámban, amely szokásosan használatos az elasztomer anyag betáplálásához a nyél kialakítása céljából, egyúttal használható az elasztomer anyag injektálásához a fogkefefej hornyaiba.

A két átellenes homlokfelület egyikén lévő hornyok közvetlen átellenesek a másik homlokfelületen lévő hornyokkal. A fogkefefej szegmenseit elválasztó hornyok tartalmaznak csuklókat, melyek a fogkefefej elvékonyított régiói a hornyok aljánál.

A hornyok változó szélességűek és mélységűek lehetnek, továbbá ugyancsak változhatnak a hornyok közötti távközök. Ily módon a fogkefefej hajlékonysága a fogkefefej hossza és/vagy szélessége mentén módosítható. Előnyösen csak a kereszthomyok változtathatóak ilyen módon. A hornyok mélységének változása szabályozza a szegmenseket összekötő csuklók elhelyezkedését és vastagságát. Egy 4 mm és 6 mm közötti, jellegzetesen 5 mm vastagságú fogkeféhez a megfelelő horonymélység 1,4 mm és 3 mm között, előnyösen 1,5 mm és 2,8 mm között van. A megfelelő csuklóvastagságok 0,4 mm és 2,0 mm között, előnyösen 0,5 mm és 1,5 mm között vannak. Ha kereszthomyokat alkalmazunk, akkor kívánatos, hogy a fogkefefejhez közeli csuklók kevésbé legyenek hajlékonyak, mint azok, melyek a fogkefefejtől távolabb helyezkednek el. Ezzel a módszertel a fogkefefej egyenletesebb hajlítása érhető el. A hajlékonyság változtatását a csuklók vastagságának változtatásával lehet elérni. Egy előnyös kiviteli alaknál a fogkefefejhez legközelebbi csukló háromszor, de előnyösen kétszer vastagabb, mint a fogkefefejtől távolabbi csuklók. Egy három kereszthoronnyal rendelkező fogkefénél a csuklók példaszerűen megadott vastagsági sora 1,2; 0,6 és 0,6 mm, a nyél végétől kiindulva. Ha azonos csuklókat alkalmazunk a fogkefefej mentén, akkor olyan hajlam mutatkozik, hogy hajlításkor a fogkefefej túlnyomó részben a fogkefefejhez legközelebbi csuklónál fog elhajolni. A sörtéket hordozó homloklapon lévő hornyok mélysége eltérő lehet az átellenes oldalon lévőkétől. Előnyösen a sörtehordozó oldalon lévő hornyok kevésbé mélyek, mint az átellenes oldalon lévők. Ez azt eredményezi, hogy használat közben több elasztomer anyag van nyomásnak, mint húzásnak kitéve, és a szegmensek kevésbé hajolnak el nyomásra, mint húzásra.

A hornyok szélességét növelve megnő a hézag a szegmensek között és azért a csuklók hossza is, ami növeli azok flexibilitását. Mivel azonban előnyösebb a sörték beágyazása a szegmensekbe, mint az elasztomerbe, a megnövelt horonyhossz kisebb teret hagy a sörték számára, egy adott fogkefefejméret esetében. Alkalmas horonyszélességek a 0,3 mm és a 3,0 mm közötti, előnyösen az 1,2 mm és 2,0 mm közötti tartományban vannak. A hornyok előnyösen enyhén befelé lejtenek a horony alja irányában, ahol az alkalmas összetartási szög 3° és 10° között van, a fröccsöntés megkönnyítéséhez. Amint a fogkefefej elhajlott, a hornyok szélessége változik, éspedig a hornyok tetején gyorsabban, mint a hornyok aljánál, ahol a viszonylagos változás a horony szélességének és mélységének függvénye. Mivel a horony szélességének ezen változása a horonyban lévő elasztomer anyag összenyomását, vagy húzását eredményezi, belátható, hogy egy adott elasztomerhez a horony geometriáját lehet használni a hajlási szög szabályozásához.

A csuklók lehetnek a hornyok teljes hosszára kiterjedők, vagy előnyösen egy vagy több hézaggal ellátva a csuklók kiterjedése mentén, amikor is a hornyok ezekben a régiókban a fogkefefej teljes mélységére terjednek. Ennek az előnye, hogy lehetővé teszi egyetlen injektálási pont alkalmazását az elasztomer számára, a fogkefefej fröccsöntésekor. A hézag megengedi az elasztomer áramlását az egyik homlokfelülettől a másikhoz, a fröccsöntési művelet során. Egy előnyös kiviteli alaknál a csuklók nem folytonosak, így két vagy több előnyösen kettő - csukló köti össze a szomszédos szegmenseket egymással, vagy a nyéllel. Ennél a kiviteli alaknál hézagok vannak a csuklók és az oldalak között. Az egyenes hornyoknál a csuklók szélessége általában nem kritikus, feltéve hogy olyan kialakításúak, hogy a hézagok még létrejönnek, a széles csuklók azonban eltorzulásnak lehetnek kitéve, ha azokat nem egyenes hornyoknál alkalmazzuk. Az alkalmas csuklószélességek a 0,5 mm és a 4,0 mm közötti, előnyösen az 1,0 mm és a 3,0 mm közötti tartományban vannak.

Mindegyik csukló a két homlokfelület között van elhelyezve és olyan távközzel a homlokfelületektől, ami legalább 10%-a, előnyösen legalább 20%-a, de még előnyösebben legalább 30%-a a fogkefefej homlokfelületektől való mélységének. A csuklók homlokfelülettől való távolsága egy, a homlokfelület tetejétől a csukló közepének legközelebbi határfelületéig húzott merőleges egyenes mérésével mérhető. A csuklóknak a fogkefefej homlokfelületektől távoli elhelyezése azt jelenti, hogy azok kisebb feszítésnek, vagy nyomásnak vannak kitéve, amikor a fogkefefej meghajlik és ez javítja a tartósságukat. A fogkefefej kereszthomyokkal rendelkezik, melyek párosával vannak elrendezve úgy, hogy mindegyik pár egyik fele az egyik homlokfelületen, míg másik fele az átellenes homlokfelületen található, egy vagy több, ezek között lévő csuklóval, melyek összekötik a szegmenseket úgy, hogy mindegyik csukló a két homlokfelület között helyezkedik el, éspedig a fogkefefej homlokfelülettől való mélységének legalább 10%-ával, előnyösen legalább 20%-ával, de még előnyösebben legalább 30%-ával megegyező távolságban.

A fogkefefej szemben fekvő homlokfelületén lévő hornyok elasztomer anyagot tartalmaznak. Ezt úgy érhetjük el, hogy külön fröccsöntési lépést alkalmazunk a fogkefefej szegmenseinek fröccsöntési műveletét követően.

HU 221 448 Bl

Előnyösen az összes elasztomer anyagot egyetlen injektálási ponttól juttatjuk be. Lehetnek azonban külön injektálási pontok a fröccsöntő szerszámban, a fogkefefej különálló elasztomer elemeihez való elasztomerbetápláláshoz és egy további injektálási pont az átellenes homlokfelülethez való elasztomer anyag eljuttatására. Itt az „elasztomer” meghatározás olyan anyagra vonatkozik, amely egyrészt elasztikusán összenyomható, másrészt elasztikusán kiterjeszthető. így ha a fogkefefej az átellenes homlokfelületre merőleges irányban van meghajlítva, akkor az elasztomer anyag húzás, vagy nyomás alá kerül. Az elasztomer anyag hatása az, hogy behatárolja a fogkefefej hajlíthatóságát és ezáltal csökkentse a csuklók feszítését, vagy nyomását, továbbá hogy korlátozza a feszültséget az elasztomer anyag és a fogkefefej szegmensei közötti összekötésnél. így tartósabb fogkefefejet kapunk. Mind a sörtehordozó homlokfelületen, mind az átellenes homlokfelületen lévő hornyok tartalmaznak elasztomer anyagot, úgyhogy az elasztomer anyag nyomás alá kerül, bármelyik irányt választjuk is. Az átellenes oldalon található elasztomer anyag természetesen húzás alá kerül, de az elasztomer húzófeszültsége a szegmenshez való kötéseknél korlátozott és megoszlik a csukló anyagában.

Előnyösen valamennyi horony meg van töltve elasztomer anyaggal, általában egy külön öntési műveletben, miután a fogkefefej szegmenseinek fröccsöntése teljessé vált. A hornyok komplett töltésének előnye például, hogy elkerülhető általa a hornyok elszennyeződése a fogpaszta-lerakódással. A hornyokat lehet csak részlegesen feltölteni, feltéve azonban, hogy elegendő elasztomer anyagot használtunk fel a fogkefefej hajlékonyságának hatásos mérsékléséhez.

Ezen célra használható alkalmas elasztomer anyagok a hőre lágyuló elasztomerek 30-80 Shore-keménységgel és 500 Mpa-nál, előnyösen 300 MPa-nál kisebb rugalmassági modulussal, mint a Santoprene és a Thermoflex. Egy példaképpeni elasztomer anyag a ’PTS Thermoflex 75’ (ezt a Plastic Technologie Service, németországbeli cég forgalmazza), melynek ISO 178 szerinti rugalmassági modulusa 100 Mpa és ISO 868 szerinti keménysége 80 Shore A. A PL12291, PL12292 és PL12293 elasztomer anyagok, melyeket a Multibase, Sain Laurent Du Pont, Franciaországbeli cég forgalmaz, ugyancsak megfelelnek erre a célra. Általában az elasztomer anyagot úgy választjuk meg, hogy ugyanazon kémiai osztályú polimeralapú legyen, mint a fogkefefej szegmensek anyaga, ami segíti az elasztomer kötődését a fogkefefej szegmenseihez. Például ha a fogkefefej szegmenseinek anyaga polipropilén, akkor az elasztomer anyag előnyösen polipropilénbázisú legyen. Az elasztomer anyagokat tetszés szerint keverhetjük megfelelő lágyítószerrel, vagy habosító szerrel, hogy még összenyomhatóbb legyen. Az elasztomer anyag színe ugyanolyan lehet, mint a fogkefefej szegmenseié, vagy eltérhet attól, miáltal elérhetünk egy megkülönböztető csíkos, vagy másképpen mintázott megjelenést.

Az egész fogkefefej hagyományos, általában lapos alakú, de hajlékony marad, összehasonlítva a hagyományos fogkefékkel. A „hajlékony” meghatározás alatt itt azt értjük, hogy ha 3 Newton erőt alkalmazunk a fogkefefej végére, miközben a másik véget rögzítetten tartunk, akkor az erővel támadott vég elhajlik, éspedig legalább 2°-os szögben. A fogkefefej azon vége, amelyet rögzítetten tartottunk, azzal az egyenessel van meghatározva, amely merőleges arra a tengelyre, amelynek mentén a hajlítás történt és amely érinti az első sörtesort. Annál az előnyös kiviteli alaknál, amely kereszthomyokat tartalmaz és ahol a fogkefefejet a hosszanti tengely mentén hajlítjuk, ez a vég az lesz, amely kapcsolódik a nyélhez. A fogkefefej azon vége, amelyre az erő hat, a fogkefefej átellenes vége, éspedig a hajlítási tengely mentén a legtávolabbi pontjánál. A „rugalmasan hajlékony” meghatározást úgy kell értelmezni, hogy ha a 3 Newton nagyságú erőt megszüntetjük, akkor a fogkefefej vissza fog térni eredeti helyzetébe külső erő alkalmazása nélkül. A szöget, amellyel a fogkefefej elhajlik, amikor a 3 Newton nagyságú erő hat rá, mint ezt az előzőekben említettük, itt hajlásszögnek nevezzük. A hajlásszög hagyományos módon mérhető, éspedig a fogkefefej szabad végének a 3 Newton erő hatására történő „y” függőleges elmozdulása mérésével A szorítási pont és az „x” erőtámadáspont közötti távközt a következő egyenletből vezethetjük le: tg (hajlási szög)=y/x.

Az előnyös kiviteli alakoknál ez a hajlási szög legalább 3°, de előnyösebben legalább 5°, lehet azonban 15°, vagy ennél is nagyobb. A fogkefefej konstrukciója, különösen a hornyok és csuklók méretei, a hornyok elasztomer-töltete és az elasztomer anyag keménysége azonban olyan, hogy a hajlási szöget 40°-nál kisebb, előnyösen 30°-nál kisebb, de legelőnyösebben 20°-nál kisebb értékre korlátozza. Úgy találtuk, hogy ez adja a kefe használója számára a hajlás elfogadható mértékét anélkül, hogy a csuklók és az elasztomer szegmenskötések meg nem felelő feszültségnek lennének kitéve.

A leginkább előnyös kiviteli alakoknál csak az átellenes homlokfelület egyike hordozza a sörtéket, és amikor a fogkefefej a normál, azaz feszültségmentes állapotában van, akkor a sörték szabad végei a fogkefefej hosszanti tengelye mentén helyezkednek el és általában konkáv profilt mutatnak. Az igen előnyös kiviteli alakoknál a sörtéket hordozó homlokfelület konkáv alakú. Ezeknél a kiviteli alakoknál a fogkefefej előnyösen olyan hajlásszöggel rendelkezik, hogy a sörtehordozó homlokfelület képes elhajolni olyan mértékben, hogy a sörték szabad végei, melyek a fogkefefej hosszanti tengelye mentén helyezkednek el, általában konvex profilt mutatnak. A fogkefefej homlokfelülete lehet konkáv, a fogkefefej egyik, vagy mindkét derékszögű tengelye mentén, melyek a sörtehordozó homlokfelület fősíkjában helyezkednek el. Ahol a homlokfelület a hosszanti tengely mentén konkáv, a görbületi sugár változhat a fogkefefej hossza mentén. A görbületi sugár előnyösen 10 mm és 500 mm között, előnyösebben 15 mm és 250 mm között, de különösen előnyösen 25 mm és 150 mm között van.

A fogkefefej sörtékkel van ellátva, melyek az átellenes homlokfelületek egyikéből nyúlnak ki. A sörték készülhetnek bármely olyan anyagból, ami a szakterületen ismeretes. Alkalmas sörteanyag a poliészter és a nejlon, mint a Dupont Nylon 612. A sörték előnyösen

HU 221 448 Β1 körkeresztmetszetűek, de más keresztmetszettel is rendelkezhetnek, beleértve, de nem korlátozva a derékszög-, hatszög-, és háromrekeszes keresztmetszetet. Ezen túlmenően a sörték hossza változtatható a szakterületen járatos személy számára ismert, szokásos méretek között. A sörték rendszerint hagyományos módon nyalábokba vannak rendezve és különféle eljárással rögzíthetők a fogkefefejhez. Itt előnyös eljárásnak tekinthető a befűzés és a beolvasztás. A sörtéket a szegmensekbe, vagy az elasztomer anyagba lehet behelyezni, előnyösen a szegmensek keményebb anyagába. A sörték vágása és véglekerekítése a szakterületen ismert bármely módszer alkalmazásával történhet.

A használat során a találmány szerinti, sörtéket hordozó fejjel rendelkező fogkefék a fogak tisztításához alkalmazhatók, a teljesen hagyományos fogkefélési művelettel, előnyösen a fogászati szakemberek által javasolt módon. A találmány szerinti fogkefefej elektromosan hajtott fogkefékben, vagy gyermekfogkeféknél is használható.

A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben a csatolt rajzok segítségével, ahol:

- az 1. ábra a találmány szerinti első kiviteli alak részletének oldalnézete, azaz a fogkefefej, kereszthornyokkal. Jóllehet a fogkefefej feszültségmentes állapotban lapos, a sörték különböző hosszúságúra vannak levágva, úgyhogy a sörtefelület a hosszanti irányban nézve konkáv, azaz homorú;

- a 2. ábrán a fogkefefej alaprajza látható kereszthornyokkal és hosszanti horonnyal, valamint megszakításos csuklókkal. A sörtéket a világosabb áttekintés érdekében elhagytuk;

- 3. ábránk a találmány szerinti fogkefe perspektivikus képét mutatja. A sörtéket a jobb láthatóság érdekében elhagytuk;

- a 4. ábránkon a 3. ábra szerinti fogkefe perspektivikusan látható, ahol az elasztomer anyag nem látható annak érdekében, hogy jobban bemutathassuk a csuklókat és hornyokat; végül

- az 5. ábra vázlatosan szemlélteti a lehajlást szög mérését.

Rátérve az 1. ábrára, az 1 fogkefefej lényegileg párhuzamos felső és alsó homlokfelülettel rendelkezik, továbbá 2 szegmensekből áll, melyek hajlékonyán csatlakoznak egymáshoz az 1 fogkefefej anyagából lévő vékony 3 csuklókkal. Mind a felső, mind az alsó homlokfelület egyező számú, általában párhuzamos 4 kereszthornyokat tartalmaz, melyek 5 elasztomer anyaggal vannak kitöltve. A felső homlokfelülettől kiinduló sörték számos 6 kötegben vannak elrendezve. Az 1 fogkefefejnek csatlakozási pontja van, a fogkefe nyeléhez.

Áttérve a 2. ábrára, az 1 fogkefefej egyesítetten van kialakítva a 8 nyél egyik végével. Az 1 fogkefefej három pár 4 kereszthoronnyal van ellátva, ahol mindegyik pár a felső és alsó felületen található. A 4 kereszthornyok hullám alakúak és egyetlen 9 hosszanti horony köti össze a 4 kereszthomyokat, majd belenyúlik a nyélbe. A hornyok teljesen ki vannak töltve 5 elasztomer anyaggal. A 4 kereszthomyok határozzák meg az fogkefefej 2 szegmenseit, melyek hajlékony 3 csuklókkal vannak összekötve egymással. A 3 csuklók között mindkét oldalon 10 hézagok vannak, úgyhogy a 10 hézagokban az 5 elasztomer anyag a felső homlokfelülettől az alsó homlokfelületig terjed.

A 3. és 4. ábrán az 1 fogkefefej egybe van öntve a 8 nyéllel és hossztengelye mentén konkáv kialakítású, a sörtékkel ellátott (felső) felületén. All hézagtereket egy hosszanti 12 horony köti össze egymással a 8 nyél hátoldalán, amely az 1 fogkefefejbe nyúlik bele, és összeköti a 4 kereszthomyokat, amint ez a 2. ábrán látható. All hézagterekben és hornyokban lévő 5 elasztomer anyag egyetlen 13 injektálási pontból kerül bejuttatásra és az 1 fogkefefej anyagáétól eltérő színű, hogy megjelenésében is megkülönböztethető legyen. Az 1 fogkefefejben 14 nyílások vannak annak felső felületében kialakítva, a sörte 6 kötegelnek befogadásához.

Az 5. ábra szemlélteti a hajlási szög mérését. Az 1 fogkefefej be van fogva egy 15 szőri tóval a 6 kötegek első sora mögött, annál a végénél, amelyik csatlakoztatva van a 8 nyélhez, az ellenkező végén pedig 3 N erőt alkalmazunk. A szaggatott vonal érzékelteti az 1 fogkefefej eredeti helyzetét, mielőtt az erőt alkalmaztuk. Az 1 fogkefefej szabad végének F erő hatására létrejövő y függőleges elmozdulását megméijük és a hajlás szögét az y elmozdulás, valamint a szorítási pont és az F erő alkalmazási pontja közötti x távközből vezetjük le a következőképpen :

tg (hajlási szög)=y/x.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fogkefe, amelynek hosszúkás nyele (8) és ennek egyik végéhez csatlakozó, hajlékony fogkefefeje (1) van két átellenes homlokfelülettel, ahol az egyik homlokfelület egy sörtehordozó homlokfelület hozzárögzített sörtékkel, amelyek ezen homlokfelületből állnak ki, a fogkefefejnek (1) két vagy több hajlékonyán összekötött szegmense (2) van és a szegmensek (2) között mindegyik átellenes homlokfelület keresztirányú hornyokkal (4) van ellátva, a hornyok (4) mindegyik átellenes homlokfelületen elasztomer anyaggal (5) vannak kitöltve, és a fogkefefej (1) hajlási szöge kisebb, mint 40°, azzal jellemezve, hogy a keresztirányú hornyok (4) egy vagy több párban vannak elrendezve úgy, hogy mindegyik pár egyik tagja mindegyik homlokfelületen közvetlenül szemben helyezkedik el a pár másik tagjával, és egy vagy több összekötő csukló (3) van a szegmensek (2) között úgy, hogy mindegyik csukló (3) a két homlokfelület között beljebb helyezkedik el a fogkefefej (1) két homlokfelülete közötti távolságának legalább 10%-ával.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy a csuklók (3) a fogkefefej (1) két homlokfelülete közötti távolságának legalább 30%-ával beljebb helyezkednek el.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy a normál, feszültségmentes állapotában a fogkefefej (1) hossztengelye mentén elhelyezkedő sörték szabad végei általában konkáv profilúak.