HU220181B - Perforált hőre lágyuló film - Google Patents

Description

A találmány perforált hőre lágyuló filmre vonatkozik, amely kapillárisokkal rendelkezik.

A perforált műanyag filmeknek sokféle hasznosítási lehetősége van. Ilyeneket alkalmaznak a kertészetben és mezőgazdaságban a fű és gyomok kinövésének akadályozására, miközben a filmek lehetővé teszik a nedvesség áthatolását a filmen át az alatta lévő földbe. A perforált filmek szabályszerűen elosztott nyílások sokaságával rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a folyadék és levegő vagy más fluidum áteresztését. Ilyen filmeket lehet használni eldobható öltözékek komponenseként is, továbbá egészségügyi célokra, például pelenkaként, kendőként, vagy kórházi párnákhoz, ágyvagy hálózsákbélésekhez. Az ilyen több rétegből álló szerkezetekben a kívánt tulajdonságokat a film külső rétege biztosítja, amely a réteges szerkezetű öltözékben szomszédos a bőrrel. Az öltözék abszorbens, rostos anyagtöltőréteget vagy -rétegeket is tartalmaz. Az ilyen perforált film alkalmazását eldobható pelenkákhoz az US 3, 814,101 számú szabadalmi leírás ismerteti.

A perforált filmek sajátos típusát írja le Thompson az US 3,929,135 számú szabadalmi leírásban. Thompson kitanítást ad olyan, egy perforált filmfedőréteggel rendelkező abszorpciós szerkezetről, amelyet az jellemez, hogy szabályszerűen elosztott kisméretű nyílásai vannak bizonyos dimenziótartományban, elkeskenyedő kapillárisok formájában. A gyártmányban ezek befelé irányulnak, így közvetlenül szoros kapcsolatban vannak egy abszorbens, rostos anyagréteggel. A perforált film sima oldala a használat során a bőrrel van érintkezésben. A Thompson által leírt film az öltözék szerkezetében száraz és kellemes körülményeket tart fenn még a fluidumnak az abszorbens rétegbe hatolása után is, az abszorpció és a visszaáramlás elleni ellenállás kombinált hatása miatt, az elkeskenyedő kapillárisok viszonylagos hosszúságának és felületi tulajdonságainak eredményeként.

A műanyag filmek vagy lemezek vákuumperforálásához alkalmazott régebbi eljárások egyikét az US 3,054,148 számú szabadalmi leírás ismerteti. A szabadalmi leírásból álló dob ismerhető meg, amelynek formázóeleme vagy szitája van, amely a dob külső felülete körül van elhelyezve, és úgy van a dobra illesztve, hogy szabadon forogjon azon. Egy vákuumkamrát alkalmaznak a szita alatt, hogy nyomáskülönbség legyen létrehozható a perforálandó hőre lágyuló lemezek felületei között, ami azt eredményezi, hogy a képlékennyé vált lemez behatol a szita nyílásaiba, és ezáltal a formálandó nyílások, üregek vagy perforációk sorozata alakul ki a műanyag lemezben vagy filmben.

Az elmúlt évek során egész sor eljárást és berendezést fejlesztettek ki perforálást műveletekhez, ideértve a perforáló sziták vagy forgatható formázóelemek adott típusait. Ezekre példákat az US 4,155,693; 4,252,516; 3,709,647; 4,151,240; 4,319,868; és 4,388,056 számú szabadalmi leírások ismertetnek. Az US 4,155,693 számú szabadalmi leírás szerint a szita perforált fémcsíkok sorozatából áll, amelyek előnyösen úgy vannak összehegesztve, hogy hengert képeznek. Az US 4,252,516 számú szabadalmi leírás olyan szitát ismertet, amely több sor hatszögű bemélyedéssel rendelkezik, amelyekben centrálisán elliptikus üregek vannak kialakítva. Az US 3,709,647 számú szabadalmi leírásból egy forgó vákuumformázó henger ismerhető meg, amelynél keringtetett hűtőközeget alkalmaznak.

Az US 4,151,240 számú szabadalmi leírás egy eszközt ismertet a film hűtésére; a hűtést a film perforálása és domborulatmentesítése után végzik. Az US 4,319,868 számú szabadalmi leírás tárgya berendezés olyan hőre lágyuló film készítésére, amelynek kiemelkedő domborulatai vannak perforált csúcsokkal. A leírásból a kívánt filmminta megvalósítására megismerhető egy speciálisan konstruált domborítóhenger is. Az US 4,388,056 számú szabadalmi leírás berendezést ismertet egy levegővel irányított bolyhos szövedék folyamatos formázására, amely berendezés átellenesen fázisokra osztott, hengeresen hullámos oldalélekkel és előre meghatározott alaptömeg-eloszlással rendelkezik. Egy levegővel irányított dobnak méhsejt szerkezetű gyűrű alakú kerete van, és egy kör mentén kiteijedő bordákat és átlóirányú lemezeket is tartalmaz. Egy beállítható levegőáram-moduláló eszköz van elhelyezve egy kör mentén szegmensekre osztott, gyűrű alakú tér egy ívelt részének radiálisán befelé irányuló oldala szomszédságában, a kerület mentén áthidalva a szegmenseket, a nyomáscsökkenés beállítása céljából, a levegővel irányított dob felületének adott területein keresztül.

Vékony műanyag filmek vákuumperforálása magában foglalja olvadt polimer anyagok, mint például polietilén és más műanyag polimerek extruderszerszám révén végrehajtott extrudálását. Az extruderszerszámból kilépő film vagy műanyag lemez forró, olvadt szövedéke nekiütközik egy forgó hengeralakú szitának, amely egy álló, rögzített vákuumdobra vagy -hengerre van felszerelve. A vákuumhengemek van egy axiális nyílása és egy sor tömítőeleme, amely hosszirányban kiterjed a henger belső felülete mentén, az alatt a terület alatt, ahol a műanyag jövedéke a szitának vagy formázóelemnek ütközik. A szita belsejéből vákuumhatás lép fel a vákuumhengerben lévő nyíláson keresztül. A nyíláson belül jelenlévő vákuum a műanyag filmet vagy lemezt a szitához szívja, és a szita nyílásain keresztül perforálja. Egyidejűleg légáramlás is kialakul, amely hűti a filmet.

A vákuumos feldolgozóberendezés fontos alkotórésze a hengeres szita. Ez a mintázóelem határozza meg a film esztétikai, tapintási és mechanikai tulajdonságait, valamint a perforált film geometriai mintáját. Egy előnyös szitagyártási technika szerint a kívánt szita-mintázóelem nikkelből készül, és egy speciálisan elkészített hengeres tüskén van elhelyezve. Bármilyen előre meghatározott vagy kívánt mintához előállítható varrat nélküli hengeres nikkelszita. Más fémeket, például rezet is lehet e célra alkalmazni.

A technika állása szerinti szitákkal azonban csak olyan perforálásokkal ellátott filmet lehet készíteni, amelyek a filmen a film felületére lényegében derékszögben hatolnak keresztül. Az ilyen perforálások közvetlenül átlátható csatornát és közvetlen járatot biztosítanak a filmen keresztül. A technika állása szerinti fil2

HU 220 181 Β meknek ez a tulajdonsága nem kívánatos, amikor a filmet katameniális (női higiéniával kapcsolatos), vagy vizelet-visszatartással kapcsolatos célra használják, mivel az összegyűlt folyadék látható marad. Következésképpen igény van olyan perforált filmre, amelynek maszkírozó jellemzői vannak, ezek ugyanis csökkentik az összegyűlt folyadékok észlelhetőségét.

Olyan filmre is jelentkezik igény, amely nem szolgáltat közvetlen járatot fluidumok számára a filmen keresztül. Ilyen filmeket védőruházatokhoz lehet alkalmazni, mivel a film felületével érintkező fluidumoknak nincs közvetlen járatuk a filmen keresztül. Ez a jellemző nagymértékben javítja a ruházat védelmi minőségét.

A találmány feladata, hogy a fentiekben leírt maszkírozó és megfelelő védelmi tulajdonságokkal rendelkező, perforált, hőre lágyuló filmet szolgáltasson.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben olyan hőre lágyuló filmet alkalmazunk, amely egy első, és attól térben elválasztott második felülettel rendelkezik, és a két felület között számos, kapillárisokat képező perforáció húzódik, ezek ferde helyzetűre történő kialakításával a film megkívánt maszkírozó és védelmi tulajdonságai biztosíthatók.

E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan hőre lágyuló filmmel oldottuk meg, amelynek első felülete, valamint attól távközzel húzódó második felülete van, és több, a hőre lágyuló filmen átmenő perforációt tartalmaz, amelyek mindegyike oldalfallal határolt, a második felülettől kiinduló kapillárist alkot, és amely filmnek az a lényege, hogy a kapillárisok egy, az első felületre merőleges síkkal 5°-60°-os szöget zárnak be; és mindegyik kapilláris oldalfala az első felületre merőleges irányból tekintve legalább a hőre lágyuló filmben kialakított, hozzá tartozó perforáción ilyen irányú ránézéskor a filmen való közvetlen keresztüllátást meggátló módon átnyúlik.

Egy előnyös kiviteli példa szerint a kapillárisok a hőre lágyuló film első felületétől 0,0127-0,127 mm-es távközzel elhelyezkedő végrésszel rendelkeznek. Az is előnyös lehet, ha a kapillárisok lényegében hengeralakúak.

A találmány szerinti hőre lágyuló film egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a kapillárisok oldalfala a lőre lágyuló filmből kinyúló szakaszán összeszűkülően van kialakítva. Ugyancsak célszerű lehet, ha a kapillárisok oldalfala egy irányba összeszűkülően van kiképezve.

Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően mindegyik perforációnak van egy első nyílása az első felületben és mindegyik kapilláris egy második nyílásban végződik, amely az első felülettől távközzel helyezkedik el; az első nyílások és második nyílások lényegében kör alakúak és középponttal rendelkeznek. Ebben az esetben célszerű, ha az első nyílás középpontja a második nyílás középpontjához képest eltolt helyzetben van. Egy másik kiviteli példának megfelelően a második nyílás középpontja az első nyílás középpontjától az első nyílás átmérőjének 5%-200%-át kitevő távközzel van eltolva. Az is előnyös lehet, ha a második nyílás középpontja az első nyílás középpontjától az első nyílás átmérőjének 75%- 125%-át kitevő távközzel van eltolva.

Célszerű lehet továbbá, ha a kapillárisok tartalmaznak egy, az első felülettől kiinduló első részt, amely az első felületre merőleges síkkal 5°-60°-os szöget zár be; valamint tartalmaznak egy második részt, amely e síkkal ugyancsak 5°-60°-os szöget zár be, azonban a második rész iránya az első rész irányával ellentétes. Ebben az esetben előnyös, ha a kapillárisoknak van egy első nyílásuk, amely az első felületben helyezkedik el, és egy, az első nyílástól távközzel elhelyezkedő második nyílásban végződnek.

Általában célszerű, ha a perforált filmet poliolefin film alkotja.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a hőre lágyuló film előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán vázlatos oldalnézetben látható egy, a találmány szerinti hőre lágyuló film előállítási eljárásának foganatosítására szolgáló berendezés, feltüntetve annak a fő részegységei közötti kapcsolatokat;

a 2. ábrán nagyobb méretarányú metszetben tüntettük fel az eljárásban alkalmazott formázófelület egy szegmensét;

a 3. ábra egyenes kapillárisokkal rendelkező, a technika állása szerinti perforált film vázlatos metszete;

a 4. ábra az elkeskenyedő kapillárisokkal rendelkező, a technika állása szerinti perforált film nagy méretarányú vázlatos metszete;

az 5. ábrán a találmány szerinti film formázására szolgáló szita keresztmetszetben látható;

a 6. ábrán az 5. ábra szerinti szita felhasználásával készített perforált filmet keresztmetszetben tüntettünk fel;

a 7. ábrán all. ábra szerinti szita felhasználásával készített perforált film látható keresztmetszetben;

a 8. ábra a 12. ábra szerinti szita felhasználásával készített perforált film keresztmetszete;

a 9. ábrán a 10. ábra szerinti szita felhasználásával készített perforált filmet tüntettük fel keresztmetszetben;

a 10. ábrán egy filmformázó szita keresztmetszetben látható;

a 11. ábrán egy másik filmformázó szitát ugyancsak keresztmetszetben ábrázoltunk;

a 12. ábra egy további filmformázó szita keresztmetszete;

a 13. ábrán egy, a jelen találmány szerinti perforált filmet tartalmazó szövet keresztmetszetben látható;

a 14. ábrán egy, a 13. ábra szerinti szövet alkalmazásával készült védőköpeny elölnézetben látható;

a 15. ábra egy, a 13. ábra szerinti szövet felhasználásával készült arcmaszk távlati képe;

HU 220 181 Β a 16. ábrán egy abszorbens egészségügyi betéthez vagy kendőhöz használható filmet metszetben tüntettünk fel;

a 17. ábra ugyancsak egy abszorbens egészségügyi betéthez vagy kendőhöz alkalmazható film keresztmetszete;

a 18. ábrán egy kertészeti célokra használható szövet keresztmetszete;

a 19. ábrán egy, a jelen találmány szerinti film alkalmazásával készült egészségügyi betét látható felülnézetben;

a 20. ábra a 19. ábrán bejelölt 20-20 vonal mentén vett keresztmetszet;

a 21. ábrán egy, a jelen találmány szerinti film felhasználásával készült pelenkát felülnézetben ábrázoltunk;

a 22. ábra a 21. ábrán feltüntetett 22-22 vonal mentén vett keresztmetszet.

Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti hőre lágyuló film előállítására alkalmas eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek forgatható hengeres 10 dobja van, amelyet mindkét végén centrálisán húzódó 11 tengely támaszt meg, amely viszont rögzített helyzetű 12 tengelycsapágyakban van ágyazva. A 10 dob hengeres 13 felülete nagymértékben perforált, ami lehetővé teszi, hogy a levegő áthaladjon rajta. A 14 formázóelem vagy szita a 10 dob 13 felülete mentén helyezkedik el, és úgy van felszerelve, hogy a 10 dobbal együtt forog.

A 14 formázóelem egy darabból készült egységként alakítható ki úgy, hogy a 10 dobra csúsztatható legyen annak egyik végétől kiindulva, vagy pedig a 10 dob köré tekercselhető, majd bármilyen erre alkalmas módon ahhoz rögzíthető. A 10 dob forgatásához olyan hajtómű alkalmazható - például fogaskerekes hajtómű -, amely a dobon kialakított hajtóeszközhöz kapcsolódhat, amely ugyancsak fogaskereket tartalmazhat, de tárcsás hajtószerkezet is csatlakoztatható a dobhoz valamilyen, a dob végein felszerelt tárcsa segítségével. Amint az 1. ábrán látható, a berendezés 15 vákuumkamrával is el van látva annak érdekében, hogy nyomáskülönbség legyen létrehozható a hőre lágyuló lemez megfelelő felületei között, ami azt idézi elő, hogy a meglágyult lemez benyomódik a 14 formázóelemben kiképzett nyílásokba, miáltal bekövetkezik a lemez perforálása.

Amint az 1. és 2. ábrán látható, a 15 vákuumkamra a 10 dobon belül helyezkedik el, a 10 dob tengelye mentén, és a dobfelület kerület menti tartományában egy behatárolt részen van megnyitva, érintkezésben a 10 dob hengeres 13 felületének a belső részével. A kamrát két 15A lemez határolja. Annak érdekében, hogy a 15 vákuumkamrának elülső és hátsó peremei mentén hatékony tömítést lehessen biztosítani, a 15A lemezekben 16 tömítés van beépítve, illetve a lemezek ilyen tömítést biztosító módon vannak kialakítva, és a 13 felülettel szemben biztosítják a kívánt mértékű tömítést. A tömítések készülhetnek fémből, nagy sűrűségű polietilénből, gumiból vagy más erre alkalmas anyagból. A 15A lemezek állandó helyzetűek a dob forgásiránya szempontjából, és mereven vagy más megfelelő módon vannak rögzítve all tengelyhez, úgyhogy a 15 vákuumkamra rögzített vagy állandó helyzetben van a 10 dobon belül. Ilymódon tehát a 15 vákuumkamra minden ponton tömítve van, kivéve a 10 dobon lévő kerület menti nyílásokat, és vákuum alá helyezhető vagy a kamrában csökkentett nyomás hozható létre légszivattyúzó készülék segítségével, amely bármilyen erre alkalmas módon csatlakoztatható a vákuumkamrához. Amint az

1. ábrán látható, a 10 dob felett, annak közelében 20 extruder helyezkedik el, amelynek 8 extrudáló szerszáma van; ez szolgál egy forró, hőre lágyuló 17 lemeznek a 10 dobra történő extrudálására. A poliolefm anyagok különösen jól használhatók hőre lágyuló anyagként, azaz a poliolefmek igen jól extrudálhatók a 10 dobra. Amint a hőre lágyuló 17 lemez a 8 extrudáló szerszámból lefelé halad, a lemez érintkezésbe kerül a 14 formázóelemmel vagy szitával, amely az 1. és 2. ábrán látható 10 dobbal együtt az óramutató járásával azonos irányban forog. A forgó 14 formázóelem vagy szita magával viszi a hőre lágyuló 17 lemezt a 15 vákuumkamra nyílása fölé, aminek következtében a hőre lágyuló anyag beszívódik a 14 formázóelem nyílásaiba és ily módon bekövetkezik a perforációja. A hőre lágyuló 17 lemezt lehűtjük, miáltal a meleg hőre lágyuló anyag megolvadt állapotából szilárd halmazállapotba megy át, és így a perforációk rögzítve maradnak a film anyagában. A hőre lágyuló 17 lemez tovább halad körben az óramutató járásával azonos irányban a 10 dobon, amint ez az 1. ábrán látható, majd folytatja mozgását és a 19 görgőre kerül.

A szilárd 18 lemezanyag a 19 görgőről felfelé halad tovább a 21 görgő mentén a 22 koronakisüléses kezelőgörgőre. A 22 koronakisüléses kezelőgörgő rendszerint valamilyen erre alkalmas dielektromos anyaggal van borítva, például epoxival vagy fluorozott polietilénnel (TEFLON), vagy klórozott polietilénnel (HYPALON), vagy pedig poliészterrel (MYLAR). Mindazonáltal a film, vagyis a 18 lemezanyag kezeléséhez egy olyan csupasz görgőt is használhatunk, amelyet egy dielektromos anyaggal borított elektródával hajtunk végre. Az elektróda vagy a 23 koronarúd a kezelőgörgővel párhuzamosan van felfüggesztve mintegy 1,58 mm-nyire a görgő fölött. A 23 koronarúd áramellátását egy transzformátor és egy koronakezelő 24 energiaforrás segítségével biztosítjuk. A 17 lemez ezután a 25 feszítőgörgőn áthaladva egy második 26 feszítőgörgőre kerül, majd a 27 feltekercselőgörgőre. Magától értetődik, hogy a film koronakezelési műveletének végrehajtására nincs szükség minden alkalmazási esethez, és az eljárásnak ez a lépése el is hagyható. Az is magától értetődő továbbá, hogy nincs minden esetben szükség a film feltekercselésére a 27 feltekercselőgörgőre, amennyiben a filmet egy sorozatgyártási eljárásban az utolsó alkalmazási művelethez használjuk fel.

Meg kell jegyezni, hogy a találmány szerinti perforált, hőre lágyuló műanyag filmek előállításához más, a fent részletezettől eltérő eljárásokat is lehet alkalmazni. Az US 4,878,825 számú szabadalmi leírásban ismerte4

HU 220 ί 81 Β tett eljárás, amelynél nagynyomású folyadékáramot használnak valamely műanyag perforálására, ugyancsak alkalmazható a találmány szerinti hőre lágyuló film előállításához. Az US 4,878,825 és az US 4,839,216 számú szabadalmi leírásokat kifejezetten olyanokként kívánjuk kiemelni a jelen találmányi bejelentéssel kapcsolatban, mint amelyek a fent részletezett eljárás alternatív módszereiként megfelelnek a hőre lágyuló műanyag film perforációinak kialakításához.

A 3. és 4. ábrán olyan, a technika állásához tartozó perforált műanyag filmek részletei láthatók, amelyeket az 1. ábra szerinti berendezés segítségével állítottunk elő. A 3. ábra szerinti filmnek 3 egyenes kapillárisai vannak, míg a 4. ábrán bemutatott film 4 elkeskenyedő kapillárisokkal rendelkezik. Mindkétféle filmben a perforációk a film felületére lényegében 90°-ban helyezkednek el, így a filmen keresztül lehet látni, mivel a perforációk közvetlen járatot képeznek, és így közvetlen átlátást biztosítanak a filmen keresztül.

Az 5. ábrán részletesen bemutatunk egy olyan 14 formázóelemet vagy szitát, amely a találmány szerinti perforált műanyag film előállításához használható. A 14 formázóelem vagy szita rétegelt szerkezet, amely 31, 32, 33,34, 35,36 és 37 egyedi lemezek kötegéből van felépítve. A 14 formázóelemnek vagy szitának van egy 39 külső felülete, amely úgy helyezkedik el, hogy érintkezésben áll a hőre lágyuló 17 lemezzel a gyártási művelet során, továbbá van egy 40 belső felülete, amely a 15 vákuumkamra belseje felé néz. Az említett 31-37 egyedi lemezek számos 41 nyílással rendelkeznek, amelyek az egyes lemezeken átmenő módon, vagyis azok teljes vastagságában vannak kialakítva. Valamennyi 41 nyílásnak előnyösen azonos vagy lényegében azonos a geometriai alakja, mindazonáltal magától értetődik, hogy a nyílások alakja egymástól el is térhet. A 31-37 egyedi lemezek általában rozsdamentes acélból, fotogravírozott fémes anyagból készülhetnek, ahol az egyes 41 nyílásokat a fotogravírozási művelettel alakítjuk ki az egyedi lemezekben. A lemezek vastagsága általában 0,025-0,125 mm között van. A gyakorlatban azt találtuk, hogy a mintegy 0,050 mm vastagságú lemezekkel különösen jól lehet dolgozni. A rétegelt lemezszerkezet egyedi lemezei érintkezési pontjaikon akkor rögzülnek egymáshoz, amikor a rétegelt szerkezetet hő és nyomás hatásának tesszük ki. A kapott rétegelt szerkezetet azután cső alakúvá tekercseljük, és szabad peremeiken egymáshoz rögzítjük, miáltal kialakul egy folytonos cső alakú struktúra. Amint az 5. ábrán látható, a rétegelt szerkezetben lévő 41 nyílások nem egymással koncentrikusan egyvonalban helyezkednek el, hanem azonos kerület menti irányban el vannak tolva egymáshoz viszonyítva, miáltal a rétegelt szerkezeten átmenő 45 járatot alkotnak, amely a szerkezet felszíneihez képest szögben, azaz ferdén helyezkedik el. Az 5. ábra szerinti 41 nyílásoknak azonos az átmérője és mindegyik nyílás a szomszédos lemezben lévő nyílástól a nyílásátmérő 1-50%-át, előnyösen 5-25%-át kitevő mértékben van eltolva. A gyakorlatban azt találtuk, hogy az átmérő mintegy 10%ával való nyíláseltolás esetén működik a szerkezet különösen jól. Az ilyen mértékű nyíláseltolás a 45 járat vonatkozásában azt eredményezi, hogy az mintegy 5°-60°-os szögben húzódik ahhoz a 47 síkhoz vagy vonalhoz viszonyítva, amely a 14 formázóelem vagy szita 39 külső felületére - az 5. ábrán jól látható módon merőleges. Ezt a szöget az 5. ábrán A hivatkozási betűvel jelöltük.

A 31-37 egyedi lemezekben lévő 41 nyílások általában kör alakúak, és a nyílások révén a rétegelt 14 formázóelemben kialakuló 45 járat lényegében henger alakú. Mindazonáltal magától értetődő, hogy a nyílások alakja a köralaktól eltérő, például ovális, ellipszoid- vagy más alakú lehet, sőt többféle egyenes oldalú idomnak megfelelő alak, például derékszögű, négyszög-, téglalap-, hatszög- vagy ötszögalak is alkalmazható.

A 10. ábrán a formázóelem egy másik kiviteli alakja látható, amelyet egészében 14’ hivatkozási számmal jelöltünk, és amely rétegelt szerkezet egyedi lemezeinek a 41’ nyílásai egyre fokozódó mértékben csökkennek az egymással szomszédos lemezekben. Ebben a szitaszerkezetben a 45’ járat, amelyet ezek a nyílások hoznak létre, csökkenő keresztmetszetű, ahogyan a járat keresztülhalad a 14’ formázóelemen. E kiviteli példa szerinti szerkezet esetében mindegyik 41’ nyílás átmérőjének előre megválasztott százalékában van a szomszédos lemezekben lévő nyílásokhoz képest eltolva. Ez azt eredményezi, hogy a 45 járat folyamatosan és egyenletesen csökkenő keresztmetszettel megy át a külső felülettől kiindulva a belső felülethez.

All. ábrán látható egészében 14” hivatkozási számmal jelölt formázóelemnek 41” nyílásai vannak, amelyek átmérője ugyanúgy fokozatosan csökken, mint ahogy a 10. ábrán látható szerkezet egyedi lemezeinek nyílásátmérői csökkennek. All. ábra szerinti szerkezet abban mutat eltérést a 10. ábra szerinti szerkezethez képest, hogy egy irányban szűkül össze, amint a 45” járat előre halad a szerkezetben, azaz a 14” formázóelemen keresztül.

A 12. ábrán látható egészében 14’” hivatkozási számmal jelölt formázóelemben olyan 45’” járatok vannak kiképezve, amelyek összetett görbének megfelelő vonalvezetésűek. Ez azt jelenti, hogy a rétegelt lemezszerkezet e kiviteli példájában a 14’” formázóelemeket alkotó egyedi lemezekben úgy vannak a nyílások eltolva, hogy a 45’” járatnak egy 51 első része alakul ki, majd több más egyedi lemez egymáshoz viszonyítva úgy van az ellenkező irányba eltolva az előbbi lemezek eltolási irányához képest, hogy kialakul a 45’” járatnak egy második része, amely az 51 első részhez képest ellenkező irányba mutat. Normál esetben valamennyi 41’” nyílás azonos átmérőjű és egymáshoz képest azonos távközzel vannak a 14’” formázóelem minden egyes rétegében eltolva. Megjegyezzük azonban, hogy a 41’” nyílások mérete, valamint eltolásuk mértéke is változhat egyedi lemezről egyedi lemezre haladva, miáltal olyan 45’” járat hozható létre, amelynek keresztmetszete az egyik irányban haladva csökken. Amint a 12. ábrán látható, a 45’” járat 51 első része a 47’ síkhoz vagy vonalhoz képesti szöggel hajlik, azzal A szöget zár be, amelynek értéke mintegy 5° és 60° között le5

HU 220 181 Β hét. Az említett 47’ sík vagy vonal a 14’” formázóelem vagy szita 39’” külső felületére merőleges. Az 53 második rész a 47’ síkkal vagy lemezzel B szöget zár be, amelynek értéke ugyancsak 5° és 60° között lehet, és ez a B szög az A szöggel ellentétes irányú, vagyis a 12. ábra szerinti 14’” formázóelemben a 45’” járat tengelyvonala meg van törve, a két szakasz egymással ellentétes irányú.

A 6. ábrán olyan 54 film látható keresztmetszetben, amelynek formázása az 5. ábra szerinti formázóelem vagy szita segítségével történt. Az 54 filmnek vagy egy 59 első felülete, valamint egy 64 második felülete, amely felületek rendszerint egymással párhuzamosan vagy lényegében párhuzamosan húzódnak. Ennek az 54 filmnek számos 52 perforációja van, amelyek a filmben az 55 kapillárisokat alkotják. Az 55 kapillárisok lényegében azonos átmérőjűek, és mintegy 5°-60°-os A szögben vannak eltolódva a 47 síkhoz képest - vagyis ezzel a síkkal A szöget zárnak be - amely 47 sík függőleges a film 59 első felületére. Az 55 kapillárisok lényegében henger alakúak, 62 oldalfallal rendelkeznek és 65 járatot definiálnak, amelynek az 54 film 59 első felületében van egy 58 első nyílása, az 55 kapillárisok végrészén pedig van egy 60 második nyílása, amely az 54 film 59 első felületétől távközzel helyezkedik el. Az 55 kapillárisok 57 végrészei az 54 film 59 első felületétől rendszerint mintegy 0,0127 mm és 0,127 mm mérettartományba eső távközzel helyezkednek el; ez a távköz előnyösen 0,0178 és 0,064 mm között van. Mind az első nyílásnak, mind a 60 második nyílásnak van egy középpontja vagy geometriai centruma, és az 58 első nyílás középpontja a 60 második nyílás középpontjához képest el van tolva. A 60 második nyílás középpontja az 58 első nyílás középpontjától akkora távközzel van eltolva, amely a 60 második nyílás átmérőjének mintegy 5-200%-át, előnyösen mintegy 75-125%-át teszi ki. Amint a 6. ábrán jól látható, az 55 kapillárisok több 56 lépcsővel vagy bordával rendelkeznek, amelyeket a 14 formázóelem egyedi lemezeinek az eltolása révén kialakuló peremek hoznak létre a perforált lemez előállításakor. Az 56 lépcsők vagy bordák az 54 filmben lényegében lekerekítettek, nem pedig éles pereműek, noha az említett egyedi lemezperemek eltolása révén kialakult, a 14 formázóelemben lévő peremek élesek.

A továbbiakban a 9. ábra, valamint a 7. és 8. ábrák szerinti filmeket ismertetjük; ezeken az ábrákon a 6. ábra szerintinek megfelelő szerkezetrészeket jelölő hivatkozási számok helyett értelemszerűen ’-vel, ”-vel és ”’-vel kiegészített hivatkozási számokkal jelöltük.

A 9. ábrán egészében 54’ hivatkozási számmal jelölt film előállítása a 10. ábra szerinti formázóelem alkalmazásával történt. Ez az 54’ film lényegében hasonlít a 6. ábra szerinti filmhez, azzal az eltéréssel, hogy a 62’ oldalfal, mindegyik 55’ kapillárisok és a 65’ járatok összetartanak, vagyis keresztmetszetük csökken, amint a film 59’ első felületétől a második felület felé terjednek. A 9. ábrán a lépcsőket 66’, a második felületet 64’ hivatkozási számmal jelöltük.

A 7. ábrán olyan 54” film látható keresztmetszetben, amelynek előállítása all. ábra szerinti formázóelem alkalmazásával történt. Ebben az 54” filmben az

55” kapillárisok 62” oldalfala és a 65” járatok összetartanak, ahogy a kapillárisok, illetve járatok eltávolodnak a filmnek a felületétől, és konvergálásuk egy oldalon egy irányba történik.

A 8. ábrán feltüntetett 54’” filmnek az előállításához a 12. ábra szerinti formázóelemet alkalmaztuk. Ennél a filmnél az 55’” kapillárisoknak és a 65’” járatoknak van egy 61 első részük, amely A szöget zár be azzal a 47 síkkal, amely a film 59’” első felületére merőleges, és van egy 63 második része, amely ugyanezzel a 47 síkkal mintegy 5-60°-os B szöget zár be. Ez a szög azonban ellentétes irányú, mint az előbb említett A szög. A 8. ábra szerinti filmben az 55’” kapillárisok lényegében összetartanak, amint az 54’” film 59’” felületétől kiindulva előre haladnak, mindazonáltal magától értetődik, hogy az 55’” kapillárisok olyan falakkal is kialakíthatók, amelyek nem tartanak össze. Valamennyi fent felsorolt filmben olyan kapillárisok vannak, amelyek a film felszínéhez képest szögben, azaz azzal szöget bezáró módon helyezkednek el, aminek eredményeképpen meggátolják, hogy egy közvetlen átlátás! vonal jöjjön létre a nyílásokon át, azaz a filmre rátekintve annak felületére merőleges irányból nem lehet közvetlenül átlátni a filmen. Ebből következik, hogy a találmány szerinti filmeknek maszkírozó tulajdonságuk van, úgyhogy a filmen áthatoló folyadékok (fluidumok), amelyek egy abszorbens anyagra kerülnek, nem lesznek láthatók a használó számára, mint azokban az esetekben, amikor a kapillárisok a film 59 első felületére merőleges helyzetűek. A filmnek ez a tulajdonsága különösen fontos egészségügyi betéteket használó vagy vizeletet visszatartani nem tudó személyek számára az ezzel kapcsolatos segédeszközök vonatkozásában. A maszkírozó tulajdonság foka, amely a találmány szerinti film segítségével biztosítható, közvetlenül arányos a filmben kialakított kapillárisok szöghelyzetével, hosszúságukkal, valamint a kapillárisok konvergálójának, vagyis elszűkülésének a mértékével. Ilyen filmek arra célra is jól használhatók, hogy meggátolják a nem szándékolt fluidum, például folyadék áthatolását a filmen keresztül. Mivel a kapillárisok a film síkjához képest szögben helyezkednek el, a film felületére csapódó fluidum nem talál direkt utat a filmen keresztül haladáshoz. Ehelyett a fluidumnak meg kell változtatnia az áthaladási irányát a kapillárisokon keresztül. Az ilyen filmek például védőruházathoz, védőruházat anyagaként, illetve komponenseként használhatók olyan esetekben, amikor a fluidumok közvetlen érintkezésbe kerülhetnek a védőöltözetek, védőruhák felületével. A találmány szerinti film csökkenti a fluidumnak, például folyadéknak azt a tendenciáját, hogy közvetlenül hatoljon át a kapillárisokon, és nagymértékben növelik a védőruházat védőképességét.

A 13. ábrán olyan rétegelt szövetanyagot tüntettünk fel, amely a találmány szerinti filmet tartalmazza. A 70 rétegelt szövetanyag kis súlyú, lélegzőképes 73 külső réteggel rendelkezik. A 73 külső réteg általában normál papíranyagú fedőréteg, amely igen kis súlyú, és ugyancsak nagy mértékben lélegzőképes. A kÖ6

HU 220 181 Β vetkező réteg a nem szövött anyagból készült 75 réteg, amely ugyancsak lélegzőképes, azonban a rajta keresztül haladó fluidum áthaladásával szemben ellenállást tanúsít. A nem szövött anyagból készült rétegnek jó ellenállást kell tanúsítania az olyan folyadékok átáramlásával szemben, amelyek a nem szövött anyaggal érintkezésbe kerülnek; ez az adott réteggel szemben támasztott fontos követelmény. Az ilyen nem szövött réteg anyagaként olvadékból hivatásos technológiával készült polipropilént, polietilént vagy poliésztert lehet használni, mivel ezeknek az anyagoknak a fluidummal szembeni ellenálló-képességi szintje elfogadható. A 70 rétegelt szövetanyagnak a következő rétegét 79 hőre lágyuló film alkotja, amelynek számos 81 perforációja van, amely perforációk 83 kapillárisokat képeznek, és a film 85 felületére merőleges síkkal 5°-60°-os szöget zárnak be, azaz, a film síkjához képest ferde helyzetűek. A 79 hőre lágyuló film úgy helyezkedik el, hogy a 83 kapillárisok a nem szövött anyag felé nyúlnak, és azzal érintkezésben állnak. A 81 perforációk által alkotott 83 kapillárisok a 79 hőre lágyuló film számára lélegzési lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor ellenállnak a folyadék filmen keresztül történő közvetlen átáramlásának. Noha a 79 hőre lágyuló filmet úgy ismertettük, mint amely lényegében hasonló a 6. ábrán bemutatott 54 filmhez, magától értetődő, hogy a 70 rétegelt szövetanyag hőre lágyuló filmrétegeként ahhoz hasonló vagy olyan film is alkalmazható, mint amilyeneket a 7., a 8. és 9. ábrákon mutattunk be. A 70 rétegelt szövetanyagban a következő réteg egy 87 második nemszőtt anyagréteg, amely a 79 hőre lágyuló film 85 felülete közelében, azzal szomszédosán húzódik. A 87 második nem szőtt anyagréteg rendeltetése, hogy a 70 rétegelt szövetanyagot használó személy bőrfelületével kerüljön érintkezésbe. Ha a rétegelt szövetanyag nem arra szolgál, hogy valamely használó személy bőrével érintkezésbe kerüljön, a 87 második nem szőtt anyagréteg el is hagyható. A 70 rétegelt szövetanyag rendeltetése, hogy olyan lélegzőképes struktúrát szolgáltasson, amelynek jó a fluidumok és különösen a folyadékok behatolásával szembeni ellenálló-képessége. A 70 rétegelt szövetanyag például olyan esetekben kerülhet alkalmazásra, amikor fluidumok fröccsennek vagy csapódnak az anyagra, és az anyag a fluidum direkt áthatolásával szemben ellenállást fejt ki. Ez a 70 rétegelt szövetanyag például az orvosi egészségügyi területen használható, továbbá veszélyes hulladékokkal foglalkozó személyek, vagy más olyan területen dolgozó emberek érdekeltek a használatában, akik ki vannak téve fröcskölő, cseppenő, permetként megjelenő káros folyadékoknak, illetve fluidumoknak és ezekkel szemben megvédendők.

A 14. ábrán egy 89 védőköpeny látható, míg a 15. ábrán egy olyan protektív 91 arcmaszkot tüntettünk fel, amely a 70 rétegelt szövetanyag felhasználásával állítható elő. A 89 védőköpeny készítéséhez a 87 második nem szőtt anyagréteget el lehet hagyni, ha a köpenyt a használója a mindennapi ruházat felett hordja, úgyhogy a köpeny belső felülete nem kerül érintkezésbe a köpenyt viselő személy bőrével. Mind a 89 védőköpeny, mind a 91 arcmaszk esetében azok a fluidumok, amelyek ezekre ráfreccsennek vagy rácseppennek, a 70 rétegelt szövetanyag 73 külső rétegével fognak érintkezésbe kerülni. A fluidum át fog haladni a 75 nem szőtt anyagrétegen, amely a fluidumbehatolással szemben ellenállást fejt ki. A fluidum azután érintkezésbe fog kerülni a 83 kapillárisokat tartalmazó 79 hőre lágyuló filmmel. Amikor a fluidum eléri a 79 hőre lágyuló filmet és azzal érintkezésbe kerül, nem talál közvetlen áthatolási lehetőséget, közvetlen járatot vagy csatornát a filmen keresztül, és a fluidum sebessége lényegesen lecsökken. A 70 rétegelt szövetanyag struktúrája arra szolgál, hogy meggátolja fluidumok direkt áthatolását e szerkezeten, és sokkal magasabb szintű védelmet szolgáltat, mint azok a lélegezni képes anyagok, amelyek jelenleg a kereskedelmi forgalomban ilyen célra kaphatók.

A 16. ábrán olyan abszorbens betétet vagy kendőt tüntettünk fel egészében 88 hivatkozási számmal jelölve, amely tartalmazza a találmány szerinti hőre lágyuló, perforált filmet. Ebben a szerkezetben a 79 hőre lágyuló film egy 93 abszorbens anyagrétegen helyezkedik el. A 79 hőre lágyuló film úgy van elrendezve, hogy a 81 perforáció által képzett 83 kapillárisok érintkezésben állnak a 93 abszorbens anyagréteggel. Ebben a szerkezetben a 83 kapillárisok úgy működnek, hogy a 79 hőre lágyuló film 85 felületére kerülő fluidumot onnan a 93 abszorbens anyagréteghez vezetik. A 83 kapillárisok ferdén, a lemezfelülettel szöges, bezáró módon történő elrendezése meggátolja, hogy közvetlenül keresztül lehessen látni a filmen, másszóval kiküszöböli a film felületére merőleges, közvetlen beláthatási vonalat a 93 abszorbens anyagba, úgyhogy a fluidumok, amelyek abba bekerülnek, nem láthatók meg könnyen, nem észrevehetők egyszerűen, ha valaki a 79 hőre lágyuló film 85 felületére rátekint.

A 17. ábrán ugyancsak egy betét vagy 90 kendő látható, és amelynek elkészítéséhez a találmány szerinti hőre lágyuló, perforált film alkalmazható. A 79 hőre lágyuló film a szerkezetben úgy helyezkedik el, hogy 85 felülete érintkezésben áll a 93 abszorbens anyagréteggel. A 79 hőre lágyuló filmnek ebből az elhelyezéséből adódik, hogy a 81 perforációk által alkotott 83 kapillárisok a 93 abszorbens anyagrétegtől elfelé mutató irányban húzódnak. A 83 kapillárisok ilyen orientálása révén sokkal nagyobb az ellenállás valamely folyadék áthatolásával szemben, amely túlnyomással érkezik az anyag felületére, például ráfröcsköléssel, rápermetezéssel vagy ráloccsanással.

A 18. ábrán egy, a találmány szerinti 79 hőre lágyuló film felhasználásával készült 94 kertészeti szövetanyagot tüntettük fel keresztmetszetben. Ebben az esetben a 79 hőre lágyuló filmet úgy helyeztük el a szerkezetben, hogy 83 kapillárisai a 95 talaj felé nyúlnak, amelyen a film felfekszik. A 81 perforációk és a 83 kapillárisok lehetővé teszik, hogy a folyadék, így például az eső áthaladjon a filmen és a 95 talajt elérje. Mindazonáltal az a tény, hogy a 83 kapillárisok a mezőgazdasági vagy kertészeti szövetanyag felületéhez képest ferdén helyezkednek el, kiküszöböli vagy legalábbis minimálisra csökkenti annak a fénynek a mennyiségét, amely a

HU 220 181 Β hőre lágyuló filmen áthaladhat. Ez a tény viszont kiküszöböli, meggátolja gyomok és más nem kívánatos növények növekedését azon a területen, ahol a film elhelyezésre került. Mindazonáltal, mivel a nedvesség, például az eső vagy más csapadék átszivároghat, áthaladhat a filmen, nincs akadálya annak, hogy az esővizet a talaj elnyelje, illetve, hogy esővíz tárolódjék a talajban. Azokban az alkalmazási esetekben, amikor szükség van az anyag járulékos szilárdságára is, valamely 97 nem szőtt anyagréteg alkalmazható, amely rárétegezhető a 79 hőre lágyuló műanyag film 85 felületére, és ez a második járulékos réteg értelemszerűen járulékos szilárdságot eredményez. Az is magától értetődő, hogy a 97 nem szőtt anyagréteg ugyancsak ellátható egy réteggel a 79 hőre lágyuló film ellentétes oldalán, és ezáltal a mezőgazdasági, illetve 94 kertészeti szövetanyag számára járulékos szilárdságot, másszóval szilárdságnövekedést eredményez.

A 19. és 20. ábrákon olyan egészségügyi betétet (nőgyógyászati higiéniai betétet) mutatunk be, amely a találmány szerinti film felhasználásával készül. A 105 egészségügyi betétnek perforált, 79 hőre lágyuló film által alkotott rétege van, amely a 107 abszorbensmagra illeszkedve, e mag fölött helyezkedik el. A 79 hőre lágyuló film úgy van elrendezve, hogy a 83 kapillárisok végei, amelyek a filmből kinyúlnak, érintkezésben állnak a 107 abszorbensmag által alkotott réteggel. A 107 abszorbensmag tartalmazhat egy vagy több 109 nem szőtt anyagréteget, továbbá nagymértékben abszorbens tulajdonságú 111 vatta- vagy gélréteget is. Egy nem áteresztő tulajdonságú, 113 hőre lágyuló film helyezkedik el a 107 abszorbensmag által alkotott rétegnek a 79 hőre lágyuló filmmel szemben lévő oldalán.

A 21. és 22. ábrán egy 115 pelenka látható; ez a termék is a találmány szerinti hőre lágyuló film alkalmazásával alakítható ki. A 115 pelenkának perforált, 79 hőre lágyuló film által alkotott rétege van, amely a 117 abszorbensmag által alkotott réteg felett helyezkedik el. A 79 hőre lágyuló film úgy van elrendezve, hogy a 83 kapillárisok végei, amelyek a filmből kinyúlnak, érintkezésben állnak a 117 abszorbensmag által alkotott réteggel. Az abszorbensmag egy vagy több 119 nem szőtt anyagréteget tartalmazhat, továbbá magában foglalhat egy nagymértékben abszorbens 121 vatta- vagy gélréteget is. Egy nem áteresztő tulajdonságú, 123 hőre lágyuló film helyezkedik el a 117 abszorbensmag által alkotott rétegnek azon az oldalán, amely a 79 hőre lágyuló filmmel szemben van.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a 79 hőre lágyuló film által alkotott réteg, amely a 19-22. ábrák szerinti szerkezetekben alkalmazásra került, maszkírozó tulajdonságú annak a fluidumnak a vonatkozásában, amely az abszorbensmagréteg anyagában vissza van tartva, amint ezt a fentiekben kifejtettük.

Magától értetődik, hogy a 16-22. ábrákon bemutatott alkalmazási esetekben olyan film is felhasználásra kerülhet, amely a 7, 8. és 9. ábrákon bemutatott filmekhez hasonló szerkezetű.

Hangsúlyozni kívánjuk végül, hogy a találmány szerinti hőre lágyuló film fentiekben részletesen ismertetett kiviteli és alkalmazási példái nem korlátozhatják az igénypontokban definiált oltalmi kört, azokhoz képest számos módosítás és változtatás hajtható végre anélkül, hogy ezzel az oltalmi kört túllépnénk.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Perforált, hőre lágyuló film, amelynek első felülete (59), valamint attól távközzel húzódó második felülete (64) van, és több, a hőre lágyuló filmen (54) átmenő perforációt (52) tartalmaz, amelyek mindegyike oldalfallal (62) határolt, a második felülettől (64) kiinduló kapillárist (55) alkot, azzal jellemezve, hogy a kapillárisok (55) egy, az első felületre (59) merőleges síkkal (47) 5°-60°-os szöget zárnak be; és mindegyik kapilláris (55) oldalfala (62) az első felületre (59) merőleges irányból tekintve legalább a hőre lágyuló filmben (54) kialakított, hozzá tartozó perforáción (52) ilyen irányú ránézéskor a filmen való közvetlen keresztüllátást meggátló módon átnyúlik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a kapillárisok (55) a hőre lágyuló film (59) első felületétől 0,0127-0,127 mm-es távközzel elhelyezkedő végrésszel (57) rendelkeznek.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a kapillárisok (55) lényegében henger alakúak.
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a kapillárisok (55’, 55”, 55’”) oldalfala (62’, 62”) a hőre lágyuló filmből (54’, 54”, 54’”) kinyúló szakaszán összeszűkülően van kialakítva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a kapillárisok (55”) oldalfala (62”) egy irányba összeszűkülően van kiképezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy mindegyik perforációnak (52) van egy első nyílása (58) az első felületben (59) és mindegyik kapilláris (55) egy második nyílásban (60) végződik, amely az első felülettől (59) távközzel helyezkedik el; az első nyílások (58) és második nyílások (60) lényegében kör alakúak, és középponttal rendelkeznek.
7. 7. A 6. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy az első nyílás (58) középpontja a második nyílás (60) középpontjához képest eltolt helyzetben van.
8. 8. A 7. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a második nyílás (60) középpontja az első nyílás (58) középpontjától az első nyílás (58) átmérőjének 5%-200%-át kitevő távközzel van eltolva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a második nyílás (60) középpontja az első nyílás (58) középpontjától az első nyílás átmérőjének 75%-125%-át kitevő távközzel van eltolva.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy a kapillárisok (55’”) tartalmaznak egy, az első felülettől (59’”) kiinduló első részt (61) , amely az első felületre (59’”) merőleges síkkal (47) 5°-60°-os szöget (A) zár be; valamint tartalmaznak egy második részt (63), amely e síkkal (47)

    HU 220 181 Β ugyancsak 5°-60°-os szöget (B) zár be, azonban a második rész (63) iránya az első rész (61) irányával ellentétes.
11. 11. A 10. igénypont szerinti film, azzal jellemezve, hogy a kapillárisoknak (55”’) van egy első nyílásuk, 5 amely az első felületben (59’”) helyezkedik el, és egy, az első nyílástól távközzel elhelyezkedő második nyílásban végződnek.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti film, azzal jellemezve, hogy poliolefin film alkotja.