HU218645B - Elektromos készülék különféle betegségek kezelésére akupunktúrás pontok bőrfelületi stimulálásával - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya elektromos készülék különféle betegségek, többekközött daganatos és májbetegségek kezelésére, akupunktúrás pontokbőrfelületi stimulálása révén. A készülékben változtathatófrekvenciájú impulzusgenerátor van, testpotenciált ésimpulzuskimenetet szolgáltató elektromos csatlakozási pontokkal,amelyekhez egy közös vagy két külön elektróda (30) csatlakozik, aholaz egyik elektróda (30) vagy a közös elektróda (30) egy részetestpotenciált biztosító elektromos érintkező felületként vankialakítva, míg a másik elektróda vagy a közös elektróda (30) végrésze(36) az impulzuskimenetet szolgáltató elektromos csatlakozási ponttalvan elektromosan összekötve. A találmány szerint az impulzuskimenetcsatlakozási pontjával összekötött elektróda (30) végrész (35) tárcsaalakú, elektromosan vezető anyagú permanens mágnessel (32) vankiképezve. ŕ

Description

A találmány tárgya elektromos készülék különféle betegségek, elsősorban daganatos és májbetegségek kezelésére akupunktúrás pontok bőrfelületi stimulálásával, amely készüléknek van egy változtatható frekvenciájú impulzusgenerátora, amelyen testpotenciált és impulzuskimenetet szolgáltató elektromos csatlakozási pontok vannak. Ezekhez a csatlakozási pontokhoz egy közös vagy két külön elektróda kapcsolódik, az egyik elektróda vagy a közös elektróda egy adott része a testpotenciált biztosító elektromos érintkező felületként, célszerűen fémfelületként van kialakítva, míg a másik elektróda vagy a közös elektróda végrésze az impulzuskimenetet szolgáltató elektromos csatlakozási ponttal van elektromosan összekötve.

Az akupunktúra mint ismert gyógymód bizonyos bőrfelületi pontok stimulálása révén éri el a kívánt gyógyászati célját. Legközismertebb alkalmazási eljárásban a stimulálást vékony tűk beszúrása által érik el. Szintén ismeretes az utóbbi időben kidolgozott módszer az elektropunktúra, amely a bőrfelület átszúrása nélkül, elektromos feszültségingerek alkalmazása által fejt ki a tűszúrásos gyógymódhoz hasonló hatást. Ennek előnye a kíméletes alkalmazási módon túlmenően a nagyobb fokú higiénia, illetve a tűk sterilizálásának mint szükséges eljárási lépésnek a kiiktatása.

Változtatható frekvenciájú, amplitúdójú és áramerősségű impulzusokat továbbítottak akupunktúrás tűkre az US 3,908,669 számú szabadalmi leírásban feltárt módon. Elektropunktúrás elektródákat alkalmaztak például az US 5,385,150 számú szabadalmi leírásban. Egyik esetben sem fordul elő az említetteken túli módszerekkel az akupunktúrás kezeléssorozat hatékonyságát növelő többlethatást kiváltó eljárás vagy eszköz. Ilyesfélére ugyan található utalás az US 4,508,119 számú szabadalmi leírásban, nevezetesen mágneses és elektromos tér egyidejű alkalmazásának előnyös voltára, azonban itt kifejezetten bőrön át beszúrt tűkről esik szó.

Találmányom célja a fentiek ismeretében az volt, hogy a megfelelő akupunktúrás pontok ingerléséhez, stimulálásához olyan egyszerű készülék álljon rendelkezésre, amely különösebb orvosi szakismeret nélkül, akár a kezelendő személy saját, egyéni, önkezelési célú használatára is alkalmas. Célom volt továbbá, hogy az ismert elektromos elektródákat hatékonyabbal váltsam fel.

Mindezen célok eléréséhez hozzásegített az a felismerés, hogy a bőrfelülettel érintkező elektródarész mágneses tulajdonsága az adott kezelés hatékonyságát növeli. Ennek megfelelően például ugyanazon eredmény eléréséhez kevesebb kezelés elegendő. Felismertem továbbá, hogy tűszerű elektróda helyett viszonylag nagy átmérőjű, sík felületű, tárcsavégrész alkalmazása célravezetőbb, mivel az akupunktúrás pont behatárolásához nem kell a kezelést végző személynek olyan nagy pontossággal eljárnia, mint tűk vagy tűszerű elektródák esetében.

A találmány legáltalánosabb formájában olyan a bevezető szakasz szerinti készülék, amelyben az impulzuskimenet csatlakozási pontjával összekötött elektródavégrész tárcsa alakú, elektromosan vezető anyagú permanens mágnessel van kiképezve.

A találmányt a továbbiakban ábrák segítségével ismertetem, ahol az 1. ábra a találmány szerinti elektromos készülék egy célszerű elektromos felépítésének leegyszerűsített funkcionális blokkvázlata, a 2. ábra a készülék impulzusgenerátorának egy lehetséges kimeneti impulzus formája, a 3. ábra a találmány szerinti elektróda egy előnyös kiviteli alakjának keresztmetszeti rajza.

A találmány szerinti elektromos készülék egy célszerű kiviteli alakjának felépítését, annak funkcionális blokkvázlatát láthatjuk az 1. ábrán. All tápegység célszerűen elemet vagy akkumulátort jelent. Ez táplálja a 12 impulzusgenerátort, amelynek frekvenciája és feszültsége az F és U bemeneteken keresztül állítható. Az F és U bemenetek kivitele bármilyen ismert megoldású lehet, így tehát alkalmazhatunk forgatógombbal kialakított potenciométert, avagy fix frekvencia- és feszültségértékeket kiválasztó többállású kapcsolókat. Önmagában a 12 impulzusgenerátor ismert kialakítású, és két kimenettel van ellátva. A 13 és 14 csatlakozási pontok közül az egyik, esetünkben például az első 13 csatlakozási pont biztosítja a megfelelő testpotenciált, amely a kialakítandó impulzusok nulla szintjét adja. Ezen 13 csatlakozási ponthoz kapcsoljuk azt az elektródát, vagy ha egyetlen elektróda van, akkor annak azt a részét, amely a kezelendő személy testfelületével érintkezve egy földelési pontot képez. Amennyiben két elektródát alkalmazunk, akkor a 13 csatlakozási pont egy kábelen keresztül egy olyan elektródához csatlakozik, amely relatíve nagy fémfelülettel van ellátva, jó érintkezést biztosít a testfelülettel, amely kézenfekvőén úgy oldható meg, ha maga az elektróda tenyérbe illeszkedő kiképzésű.

A másik 14 csatlakozási ponthoz kapcsoljuk a másik elektródánkat, illetőleg egyetlen elektróda esetén annak végrészét. Függetlenül attól, hogy egy- vagy kételektródás kialakítást alkalmazunk, az aktív, tehát a 14 csatlakozási pontra kapcsolt elektródavégrész kapja meg azokat az impulzusokat, amelyeket a 12 impulzusgenerátor állít elő.

Az említett impulzusok szolgálnak arra, hogy megfelelő nagyságú feszültségamplitúdójuk révén a találmány szerint kialakított aktív elektródán, pontosabban annak végrészén keresztül, a kezelendő személy megfelelő akupunktúrás pontjaira hatást fejtsenek ki, azokat stimulálják. Gyakorlatban végzett kísérleteim azt mutatják, hogy akkor kapunk megfelelő eredményt a stimulálásban, ha az alkalmazott impulzusok ismétlődési frekvenciája a 2-30 Hz tartományba esik. Az impulzusok amplitúdója, vagyis az U feszültség nagysága kísérleteim során 5-300 V közötti nagyságú, és a testpotenciálhoz képest negatív volt. Az U feszültség mint amplitúdó beállítását részint az alkalmazott frekvenciával összefüggésben, részint a kezelendő személynél tapasztalható egyéni érzékenységtől függően lehet meghatározni. Kézenfekvő a gondolat, hogy a készülék egyes kiviteli alakjainál, különösen azoknál, amelyeket speciális orvosi és akupunktúrás szakismeretekkel nem rendelkező személyeknek szánunk saját maguk kezelése céljá2

HU 218 645 Β ra, ezeknél a készülékeknél az említett feszültségtartománynál kisebb, előnyösen néhány fix értékre beállított feszültségamplitúdó-értéket határozhatunk meg. A kívánt eredmény eléréséhez ez is elégséges lehet. így például elképzelhető egy adott kiviteli alaknál, hogy két feszültségamplitúdó közül lehet választani, amelyeknél például U=40 V, illetőleg U=110 V.

A 12 impulzusgenerátorral előállítható impulzusok alakjára vonatkozólag a 2. ábra illusztrál egy lehetséges kimenetiimpulzus-formát. A bemutatott gyors felfútóélű impulzus tetőrészén egy nagyobb, míg lefutóélénél egy kisebb időállandójú exponenciális lecsengésű csökkenést látunk, amelyek egy ideális négyszögimpulzust közelítenek. Természetesen bonyolultabb áramköri megoldásokkal az ideális négyszögimpulzust jobban megközelítő jelalakot is létrehozhatunk, azonban kísérleteim szerint már a 2. ábrán bemutatott közelítő jelalak is jó eredményt biztosít a kezelésben. Az alkalmazott impulzus TO és TI időpontbeli fel- és lefutóélei között eltelt idő 0,3 s volt. Ettől azonban eltérő időtartamú impulzusokat is alkalmazhatunk, figyelembe véve, hogy az adott frekvenciához viszonyított impulzuskitöltési tényező célszerűen kisebb kell hogy legyen, mint 50%. Szintén meg kell jegyezni, hogy az impulzus a testpotenciálhoz képest negatív feszültségű, amelyre a koordinátatengely -U jelölése is utal.

A tapasztalok szerint a frekvencia növelésével az alkalmazott feszültség amplitúdóértékét csökkenteni kell. A kettő közötti összefüggés pontosan nem állapítható meg, elsősorban a kezelendő személyek egyéni érzékenysége határozza meg.

A 3. ábrán látjuk a találmány szerinti megoldás lényeges elemét képező elektróda vázlatos kialakítását keresztmetszetben. A 30 elektróda egy szigetelőanyagú 31 házban van kialakítva, amelybe legalább egy, a 14 csatlakozási ponthoz kapcsolt 34 vezeték lép be, és ez a 34 vezeték egy fémből kialakított, és a 31 házban rögzített 33 csavarhoz kapcsolódik. A rögzítés tetszőleges módon megoldható, a 31 ház például lehet viszonylag vékony falú, amikor például köztes elemmel alakítható ki, ha pedig a 31 ház egy tömör, szigetelőanyagú darab, akkor közvetlenül ebben lehet egy hosszanti menetelt furat, amelybe a 33 csavar becsavarható, és az ahhoz erősített 34 vezeték a 30 elektródából felül kivezethető. A 3. ábrán az általánosság kedvéért a 31 házat csak külső határvonalával ábrázoltuk. A 33 csavar és az ahhoz erősített 34 vezeték összekapcsolása lehet szorítókötéses, hegesztett, vagy forrasztott. A 33 csavar helyett természetesen más hasonló elem is kialakítható, azonban a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás egy nagy sík fejjel ellátott vas vagy acél anyagú 33 csavar.

A 30 elektróda 31 házában a 33 csavar helye úgy van kialakítva, hogy annak becsavarása után a 33 csavar sík feje fölött egy körkörös fészek maradjon. Ezt a fészket körkörösen határolja a 31 ház 36 végrészénél levő 35 perem, amely így kialakult fészekbe a találmány szerint egy korong alakú permanens 32 mágnes illeszkedik. A 32 mágnes rögzítése a vas vagy acél anyagú 33 csavarhoz mágnesesen történik. A 32 mágnes oldalirányú elmozdulását a 31 ház megfelelő fészkének 35 pereme akadályozza meg. A 32 mágnesnek azon szempont figyelembevételével, hogy az alkalmazandó impulzusok rajta keresztül jutnak el a kezelendő személy bőrfelületére, elektromosan jó vezetőnek kell lennie. További követelmény a 32 mágnessel szemben a nagy mágneses térerősség, amely azt jelenti, hogy a felületnél a B mágnesesfluxus-sűrűség meghaladja a 0,6 T (Tesla) értéket. Különösen előnyös, ha a B mágneses fluxussűrűség nagyobb mint 1 T. A nagy mágneses térerősség és jó elektromos vezetés kettős feltételének például az ötvözött acél mágnesek felelnek meg, amelyeket eredményesen tudunk a találmány szerinti elektródában alkalmazni. A kereskedelemben számos fajta ilyen korszerű ötvözött acél mágnes kapható, amelyek ismertetésére itt nem térek ki.

A bemutatott 30 elektróda ilyen kialakítású 36 végrésze a technika állásából ismert szokásos elektródáktól abban tér el, hogy nem pontszerű, hegyes vagy tűs kialakítású, hanem viszonylag nagy, lapos homlokfelülettel rendelkezik, amely lehetővé teszt azt, hogy ha a kezelést végző személy a kezelendő bőrfelületen az adott akupunktúrás pontot nem egészen pontosan találja el, akkor is hatásos lehessen a stimuláció. Ehhez a 32 mágnest úgy kell kialakítani, hogy a bőrfelülettel érintkező tárcsa alakú, sík vagy lényegében sík felülete megfelelően nagy legyen. Tapasztalatom azt mutatja, hogy akkor megfelelő a 32 mágnes mérete, ha átmérője 10 és 24 mm közé esik.

Egy másik kiviteli alak esetében, amikor az elektromos stimulálókészülékhez egyetlen 30 elektródát alkalmazunk, akkor a testpotenciált biztosító elektromos érintkező felület a 30 elektróda felső, tehát a 36 végrésztől feljebb, a 34 vezeték irányába eső palástfelületen van. Ekkor például a 31 ház felületének egy részét olyan fémes vagy más jó vezető anyagú bevonattal láthatjuk el, amelyik egy további, a 34 vezetékhez hasonló, de attól különböző másik kábellel van összekötve a 12 impulzusgenerátor 13 csatlakozási pontjával. Ezt a kiviteli alakot külön nem ábrázoltam.

A találmány szerinti elektróda előnyösen olyan formai kialakítású, amely jól kézbe fogható, és ezáltal jól irányítható.

A készülék és az elektróda alkalmazásakor először a 12 impulzusgenerátor F és U bemenetéin a frekvenciát és a feszültségamplitúdót állítjuk be. Célszerű először mindig a kisebb értéket vagy értékeket választani és később fokozatosan növelni ezeket. Az elektródák közül a testpotenciált biztosítót kézbe fogjuk vagy egyetlen elektródás kivitel esetén a 30 elektróda 31 házának azon részét fogjuk kézbe, ahol az érintkező felület van kialakítva. A 30 elektróda 36 végrészével ezek után a bőrfelület megfelelő pontjára enyhe nyomást gyakorolunk, és a kezelési utasításban ajánlott időtartamon át végezzük a bőrfelület stimulálását. A megfelelő akupunktúrás pontok és a konkrét esetben történő választás ezek közül nem tartozik a jelen leírás tárgyához. A bemutatott 36 végrésszel, ezen belül is a tárcsa alakú 32 mágnessel kialakított aktív kezelő 30 elektróda a tapasztalok szerint az elektromos stimulálás és a mág3

HU 218 645 Β neses tér egyidejű alkalmazása révén nagyobb hatású, mint ha pusztán elektromos ingerlést végeznénk. Ez például abban mutatkozik meg, hogy a találmány szerinti készülékkel, és különösen a találmány szerinti elektródával végzett kezeléssorozat esetén lényegesen kevesebb kezeléssel érünk el olyan eredményeket, mint az ismert elektropunktúrás, kereskedelmi forgalomban kapható készülékekkel. A készülékkel jó eredmény érhető el többek között a daganatos és májbetegségek kezelésében.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Elektromos készülék különféle betegségek, többek között daganatos és májbetegségek kezelésére, akupunktúrás pontok bőrfelületi stimulálása révén, amely készülékben változtatható frekvenciájú impulzusgenerátor van, testpotenciált és impulzuskimenetet szolgáltató elektromos csatlakozási pontokkal, amelyekhez egy közös vagy két külön elektróda csatlakozik, az egyik elektróda vagy a közös elektróda egy része testpotenciált biztosító elektromos érintkező felületként van kialakítva, míg a másik elektróda vagy a közös elektróda végrésze az impulzuskimenetet szolgáltató elektromos csatlakozási ponttal van elektromosan összekötve, azzal jellemezve, hogy az impulzuskimenet csatlakozási pontjával (14) összekötött elektróda (30) végrésze (36) tárcsa alakú, elektromosan vezető anyagú permanens mágnessel (32) van kiképezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a végrész (36) tárcsa alakú permanens mágnesének (32) 10-24 mm átmérőjű bőrfelszínnel érintkező felülete van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a végrész (36) tárcsa alakú permanens mágnesének (32) bőrfelszínnel érintkező felületén mért B mágnesesfluxus-sűrüsége nagyobb mint 0,6 T.
4. 4. A 3. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a végrész (36) tárcsa alakú permanens mágnesének (32) bőrfelszínnel érintkező felületén mért B mágnesesfluxus-sűrűsége nagyobb mint 1 T.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az impulzusgenerátor (12) frekvenciája legalább 2 és 30 Hz között változtatható.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy 0,3 s hosszúságú, lecsengő négyszögimpulzusokat előállító impulzusgenerátora (12) van.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a testpotenciálhoz képest negatív feszültségű négyszögimpulzusokat előállító impulzusgenerátora (12) van.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy 1-300 V között állítható feszültségamplitúdójú négyszögimpulzusokat előállító impulzusgenerátora (12) van.