HU218367B

HU218367B - Eljárás csőszerű test külső felületének hőszigetelésére, és hőszigető szerkezet

Info

Publication number: HU218367B
Application number: HU9601874A
Authority: HU
Inventors: Ian Cridland; A.M. Ettema; Kjeld Jepsen; Joergen Skjold Petersen
Original assignee: Rockwool International A/S
Priority date: 1994-01-14
Filing date: 1995-01-11
Publication date: 2000-08-28
Also published as: HUT74793A; HU9601874D0; ATE164215T1; SK280412B6; DE69501818T2; WO1995019523A1; AU1383095A; CZ202896A3; US5690147A; PL315519A1; SK89196A3; DK0739470T3; NO962867L; CA2181158C; ES2113729T3; NO307528B1; CA2181158A1; EP0739470A1; DE69501818D1; PL176014B1

Abstract

A hőszigetelő szerkezetnek (10) egy teljes hosszában felhasított,gyűrűs hőszigetelő teste van, amelynek belső, hengeres felülete (17)és párazáró réteggel ellátott külső, hengeres felülete van, és agyűrűs hőszigetelő testen belül elhelyezett vízszállító anyagottartalmaz, amely a gyűrűs hőszigetelő testen és a párazáró rétegenkeresztül ki van vezetve a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeresfelületére. A vízszállító anyag szalagként van kialakítva, amelynekszélessége lényegesen kisebb, mint a gyűrűs hőszigetelő testhosszúsága, továbbá a szalag olyan hosszú, hogy a gyűrűs hőszigetelőtesten belül körülveszi a csőszerű testet, és a gyűrűs hőszigetelőtest hasítékán át kinyúlva, a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeresfelületén a környező levegővel érintkező és a csőszerű testfelületétől a vízszállító anyagból álló szalag által elvezetett vizetelpárologtató szalagvéggel (28) rendelkezik. Az eljárás során ahőszigetelő szerkezetet (10) a csőszerű test körül helyezik el olymódon, hogy a vízszállító anyagból álló szalagot körbevezetik acsőszerű test felületén, és a szalag által a csőszerű test felületétőlelvezetett vizet elpárologtató szalagvéget (28) kivezetik ahőszigetelő szerkezet (10) gyűrűs hőszigetelő testének hasítékán át,és a párazáró réteggel borított külső, hengeres felületen szabadonhagyják. ŕ

Description

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

HU 218 367 Β

Ί

A találmány tárgya eljárás csőszerű test külső felületének hőszigetelésére és hőszigetelő szerkezet. A csőszerű test például egy olyan cső, amelynek felületi hőmérséklete alacsonyabb a környező levegő harmatpontjánál, és ezért a felületén víz kondenzálódik.

Gyakran előfordul, hogy egy test hőmérséklete a környező levegő harmatpontjával egyenlő vagy annál alacsonyabb; az említett test például egy fagyasztó- vagy hűtőrendszer vagy egy légkondicionáló rendszer csöve, vagy egy hideg vizet szállító cső lehet. Más esetekben a test például egy olyan épületszerkezet, amely alacsony környezeti hőmérsékletnek van kitéve, ahol a környező levegőt az épület fűtött levegője képezi, amelyet a külső hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletre melegítenek. A környező levegő a külső levegőhöz képest nagyobb mennyiségű nedvességet is tartalmaz. Ezenkívül ismeretes az is, hogy bizonyos esetekben meleg vizet vezető csövek hőszigetelő rétegeiben is víz gyűlhet össze, amint a „Kulde” című norvég magazin 1993. októberi 5-i számában a 4-6. oldalakon a „Teknisk Isolation” (műszaki szigetelés) című cikk leírja. Eszerint a meleg vizet vagy akár gőzt szállító csöveknél, amelyek szigetelőréteggel vannak borítva, és környezeti hatásoknak, például esőnek, hónak, fagynak stb. vannak kitéve, kondenzvíz gyűlik össze a szigetelőrétegben, bizonyos feltételek között, például: ha csekély mennyiségű forró viz vagy gőz áramlik át a csövön, aminek következtében a cső lehűl, miközben a szigetelőréteget eső vagy hó éri. A leírásban azonban csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor a test felületének hőmérséklete a környező levegő harmatpontjával egyenlő vagy annál alacsonyabb; ez azonban nem korlátozza a találmányt ezekre az esetekre, és nem zátja ki az egyenértékű műszaki területeket, mint a forró vizet vagy gőzt szállító csövek szigetelése, ahol szintén kondenzvíz gyűlhet fel a csövek hőszigetelő rétegében. A szigetelőréteg készülhet ásványgyapotból, például üveggyapotból, kőzetgyapotból vagy salakgyapotból, vagy habosított műanyagokat vagy elasztomer anyagokat tartalmazhat, például zárt vagy nyitott cellás habosított anyagot, így poliuretánhabot, vagy a fent említett anyagok kombinációit.

Megkísérelték megakadályozni a környező levegő nedvességének beszivárgását a szóban forgó testhez, amelynek felületi hőmérséklete a környező levegő harmatpontjával egyenlő vagy annál alacsonyabb; ennek érdekében a nedvesség útját elzáró fóliát, például alumínium- vagy műanyag fóliát alkalmaztak, hogy megakadályozzák a nedvesség bediffundálását a szigetelőrétegbe, valamint érintkezésbe kerülését a környező levegő harmatpontjával egyenlő vagy annál alacsonyabb felületi hőmérsékletű testtel.

Ezzel kapcsolatban azonban számos probléma merül fel, például a nedvesség vagy víz szivárgását akadályozó fólia illesztéseivel és perforációjával kapcsolatban, és ezek a problémák bizonyos esetekben, különösen a nem víztaszító termékeknél vagy anyagoknál ahhoz vezetnek, hogy nedvesség hatol be a szigetelőrétegbe, és kondenzvíz halmozódik fel a test felületénél. A test felületén keletkező kondenzvíz egyrészt rontja a szigetelőréteg szigetelési tulajdonságait, másrészt a test felületének vagy magának a testnek és/vagy a szigetelőrétegnek a korrózióját és/vagy egyéb károsodását okozza.

A WO 91/18237 számon publikált PCT/DK 91/00132 számú nemzetközi szabadalmi bejelentésből ismeretes egy kondenzvizet elvezető rendszerrel ellátott szigetelőrendszer például hideg vizet szállító cső szigetelésére. A szigetelőrendszer a cső teljes felületén egy belső vízszívó réteget, egy ezen elhelyezett hőszigetelő réteget és a hőszigetelő réteg - célszerűen párazáró réteggel ellátott - külső felületének legalább egy részén elhelyezett vízszívó anyagot tartalmaz. A belső és a külső vízszívó réteg a hőszigetelő rétegben kialakított nyíláson át érintkezik egymással, úgyhogy a belső rétegből víz szivároghat a külső rétegbe, és onnan elpárologhat. Bizonyos esetekben csak a leírt rétegsorozat ismétlésével (bonyolult, kettős héj szerkezettel) érhető el kielégítő eredmény. A cső teljes hosszában elhelyezett külső nedvszívó réteg esetleg azt is elősegítheti, hogy - nemkívánatos módon - nedvesség jusson be a szigetelés belsejébe. Ennek a megoldásnak az a legnagyobb hátránya, hogy a szigetelés teljes hosszában elhelyezett vízszívó rétegek kialakításához viszonylag sok vízszívó anyagot kell felhasználni, ami nemcsak a költségeket növeli, hanem azzal a következménnyel is jár, hogy a szigetelőrendszer rendkívül lassan reagál a kondenzvíz keletkezésére a szigetelt test felületén. A szigetelőréteggel, például egy gyűrűs hőszigetelő testtel szigetelt csőszerű test felületétől ugyanis a kondenzvíz elvezetése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a vízszállító anyag teljesen nem telítődik vízzel. Mivel nagy mennyiségű vízszállító anyagot használnak, meglehetősen sok víznek kell felhalmozódnia a vízszállító anyagban, mielőtt érvényesülne a vízelvezető hatás. A vízszállító anyagban felgyülemlő víz természetesen hátrányos, mivel károsíthatja a csőszerű test, például a cső anyagát, továbbá károsíthatja a hőszigetelő anyagot, illetve ronthatja a hőszigetelő anyag hőszigetelő tulajdonságait.

Célunk a találmánnyal egy gyorsan és könnyen alkalmazható, egyszerű megoldás létrehozása kondenzvíz eltávolítására egy olyan csőszerű test felületéről, amelynek felületi hőmérséklete a környező levegő harmatpontjával egyenlő vagy annál alacsonyabb; a megoldással biztosítani kívánjuk egyrészt a gyors reagálást a kondenzvíz jelenlétére, másrészt pedig az alkalmazkodást a különböző követelményekhez, például a kívánt vízelvezetési kapacitás, a környező levegő nedvességtartalma, valamint a test felületi hőmérséklete és a környező levegő hőmérséklete közötti különbség tekintetében.

A találmánnyal lehetővé kívánjuk tenni azt is, hogy a szigetelőrendszer egy egységes hőszigetelő szerkezetből álljon, de mégis teljesítse a vízelvezető képességre, a levegő nedvességtartalmára, valamint a test felületi hőmérséklete és a környező levegő hőmérséklete közötti különbségre vonatkozó specifikus követelményeket.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött célok elérhetők, ha az említett, ismert megoldással ellentétben nem borítjuk be a szigetelendő csőszerű test teljes felületét vízszívó anyaggal, és nem alkalmazzuk az ahhoz csatlakozó folyamatos kivezetést és külső réteget, hanem mindezek helyett egymástól függetlenül, tér1

HU 218 367 Β közökkel elhelyezett, kisméretű vízszállító szalagokat használunk.

Ennek megfelelően a találmány szerinti hőszigetelő szerkezet egy teljes hosszában felhasított, gyűrűs hőszigetelő testet tartalmaz, amelynek belső, hengeres felülete és párazáró réteggel ellátott külső, hengeres felülete van, és a gyűrűs hőszigetelő testen belül elhelyezett vízszállító anyagot tartalmaz, amely a gyűrűs hőszigetelő testen és a párazáró rétegen keresztül ki van vezetve a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeres felületére. A vízszállító anyag szalagként van kialakítva, amelynek szélessége lényegesen kisebb, mint a gyűrűs hőszigetelő test hosszúsága, továbbá a szalag olyan hosszú, hogy a gyűrűs hőszigetelő testen belül körülveszi a csőszerű testet, és a gyűrűs hőszigetelő test hasítékán át kinyúlva a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeres felületén a környező levegővel érintkező és a csőszerű test felületétől a vízszállító anyagból álló szalag által elvezetett vizet elpárologtató szalagvéggel rendelkezik.

A találmány szerint a vízszállító anyagból álló szalag sokkal kisebb méretű, mint az említett nemzetközi szabadalmi bejelentésben leírt szigetelés vízelvezető rendszere. Ennek következtében csökkennek a gyártási költségek, könnyebb és gyorsabb lesz a szerelés, és főként gyorsabban reagál a rendszer a kondenzvíz képződésére, azaz hamarabb megindul a vízelvezetés, nem gyűlik fel a károsodásokat okozó kondenzvíz.

A találmánnyal összefüggésben a „vízszállító anyag” kifejezés minden olyan anyagra vonatkozik, amely képes vizet szállítani a csőszerű test felületétől a gyűrűs hőszigetelő testen át a környező levegőre. Előnyösen a vízszállító anyag a víz továbbítását kapilláris hatással, szívással, higroszkópossággal vagy más kémiai vagy fizikai tulajdonságokkal gyorsítja.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a hőszigetelő szerkezet vízszállító anyaga kapilláris szívóanyag, amely lehetővé teszi a szerkezet elhelyezését bármilyen helyzetben a függőleges irányhoz képest, mivel a kondenzvizet a szóban forgó test felületétől kapilláris szívás útján vezetjük el, függetlenül a kondenzvízre ható gravitációs erőtől.

A találmány szerinti hőszigetelő szerkezet bármilyen szigetelőanyagból, például ásványgyapotból, üveggyapotból, kőzetgyapotból vagy salakgyapotból, habosított műanyagból vagy elasztomer anyagokból, így zárt vagy nyitott cellás habanyagból, például poliuretánhabból vagy akár az említett anyagok kombinációiból készülhet. Előnyösen a találmány szerinti hőszigetelő szerkezet gyűrűs hőszigetelő teste ásványi szálakat tartalmaz, vagy célszerűen ásványi szálakból van.

Annak megakadályozására, hogy gőz vagy víz hatoljon be a gyűrűs hőszigetelő test hasítékán keresztül, a találmány szerinti hőszigetelő szerkezet előnyösen a gyűrűs hőszigetelő test átmenőhasítékát lezáró eszközzel rendelkezik. A hasítékot lezáró eszköz célszerűen egy párazáró ragasztószalag, amely például ragasztóbevonattal ellátott alumíniumszalagként alakítható ki. A találmány szerinti hőszigetelő szerkezet egy másik előnyös kiviteli alakjánál a hasítékot lezáró eszköz a párazáró réteg egy takarórészeként van kialakítva, amely a gyűrűs hőszigetelő test átmenőhasítéka mentén helyezkedik el, és egy ragasztóbevonattal van ellátva, amelynek segítségével átfedésben a párazáró rétegre ragasztható a gyűrűs hőszigetelő test hasítéka mentén.

A találmány szerinti hőszigetelő szerkezet egy további előnyös kiviteli alakja egy párazáró anyagból álló, perforált fóliát tartalmaz, amely a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeres felületét borító párazáró rétegen van elhelyezve, és a vízszállító anyagból álló szalag vége a perforált fólia perforációin keresztül érintkezik a környezettel. Egy másik kiviteli alaknál - feltételezve, hogy a szalagvég nincs kitéve sérülésnek - a környező levegővel érintkező szalagvég szabadon kinyúlik a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeres felületéből.

A találmány szerinti hőszigetelő szerkezet egy másik kiviteli alakjánál egy egységes hőszigetelő szerkezetet helyezünk a csőszerű testre; ebben az esetben a szalag átellenes végei közül az első szalagvég a gyűrűs hőszigetelő testhez van ragasztva a gyűrűs hőszigetelő test átmenőhasítékánál, míg a második szalagvég a vízszállító anyagból álló szalag által a csőszerű test felületétől elvezetett vizet elpárologtató szakaszt képez.

Továbbá a kitűzött feladatot egy olyan eljárással valósítjuk meg, amely csőszerű test külső felületének a környező levegőtől való elszigetelésére és a kondenzvíznek a csőszerű test felületétől történő elvezetésére alkalmas, a találmány szerinti hőszigetelő szerkezet segítségével. Az eljárás során a hőszigetelő szerkezetet a esőszerű test körül helyezzük el oly módon, hogy a vízszállító anyagból álló szalagot körbevezetjük a csőszerű test felületén, és a szalag által a csőszerű test felületétől elvezetett vizet elpárologtató szalagvéget kivezetjük a hőszigetelő szerkezet gyűrűs hőszigetelő testének hasítékán át, és a párazáró réteggel borított külső, hengeres felületen szabadon hagyjuk.

A találmány szerinti eljárásnál a találmány szerinti hőszigetelő szerkezet bármelyik kiviteli alakját felhasználhatjuk. A hasítékot előnyösen egy vízzáró anyagból álló eszközzel záquk le; ez az eszköz célszerűen egy külön vízzáró ragasztószalagként vagy a párazáró rétegnek a gyűrűs hőszigetelő test hasítéka mentén elhelyezkedő takarórészeként van kialakítva, amelyet ragasztóbevonat segítségével a gyűrűs hőszigetelő test hasítéka mentén átfedésben a párazáró rétegre ragasztunk. Célszerűen a vízszállító anyagból álló szalagnak a csőszerű test felületétől elvezetett vizet elpárologtató szalagvégét a gyűrűs hőszigetelő test külső hengeres felületét borító párazáró rétegre helyezett párazáró anyagból álló perforált fólia perforációin keresztül hagyjuk érintkezésben a környezettel.

A találmány szerinti hőszigetelő szerkezet gyűrűs hőszigetelő testén átmenőhasíték bármilyen geometriai alakkal rendelkezhet, például görbe vonalú is lehet, feltéve, hogy végighúzódik a gyűrűs hőszigetelő test teljes hosszúságán, lehetővé téve a gyűrűs hőszigetelő test felhelyezését a csőszerű test köré. Előnyösebb azonban, ha a hasíték egyenes vonalban fut végig a gyűrűs hőszigetelő test hosszában.

A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján részletesebben ismertetjük. A rajzokon az

HU 218 367 Β

1. ábra egy cső vagy csőszerű test szigetelésére alkalmas hőszigetelő szerkezet egy első előnyös kiviteli alakjának vázlatos, perspektivikus rajza, amely egy vízszállító anyagból álló szalagot tartalmaz a kondenzvíz eltávolítására a hőszigetelő szerkezettel szigetelt cső vagy csőszerű test felületétől, a

2., 3. és 4. ábrák az 1. ábra szerinti hőszigetelő szerkezet csőre történő felhelyezésének három lépését mutatják, az

5. ábra a találmány szerinti hőszigetelő szerkezet második kiviteli alakjának vázlatos, perspektivikus rajza, a

6., 7. és 8. ábrák a 4. ábra szerinti hőszigetelő szerkezet csőre történő felhelyezésének három lépését mutatják, és a

9. ábra a találmány szerinti hőszigetelő szerkezettel szigetelt csőtől és ismert hőszigetelő szerkezetekkel szigetelt, ugyanolyan csövektől történő kondenzvíz-elvezetést szemléltető diagramok.

Az 1. ábrán a találmány szerinti hőszigetelő 10 szerkezet egy előnyös kiviteli alakja látható. A hőszigetelő 10 szerkezetet alapvetően egy ásványgyapotból, például üveggyapotból, kőzetgyapotból vagy salakgyapotból kialakított, gyűrűs hőszigetelő test képezi, amely lényegében két 12 és 14 szegmensből áll; ez a két szegmens együttesen héjként vesz körül egy csőszerű testet, például egy csövet, amint azt a 2-4. ábrák alapján még részletesen leírjuk. A 12 és 14 szegmenseket egy egybefüggő, gyűrűs testből úgy alakítjuk ki, hogy az említett testet hosszában egy egyenes vonal mentén felhasítjuk, és ezáltal két 11 és 15 felületet hozunk létre, amelyek egymással érintkeznek, amikor a 12 és 14 szegmenseket körben ráhelyezzük a csőszerű testre. Ezenkívül a 12 és 14 szegmenseket a gyűrűs hőszigetelő test falába hasított 13 bevágás részben elválasztja egymástól. A 13 bevágást célszerűen ugyanazzal a vágási művelettel állítjuk elő, mint az átmenőhasíték 11 és 15 felületeit.

A 12 és 14 szegmensekből álló, gyűrűs hőszigetelő test egy belső 17 felülettel rendelkezik, amely a 10 szerkezet alkalmazásakor közvetlenül az említett csőszerű test külső felületén helyezkedik el. A 12 és 14 szegmensekből álló, gyűrűs hőszigetelő test egy külső felülettel is rendelkezik, amely hengerfelületet képez, amikor a hőszigetelő test 12 és 14 szegmenseit elhelyezzük a csőszerű test körül. A hőszigetelő test külső felületét teljesen beborítja egy 16 alumíniumfólia, amely gőz- és vízzáró rétegként megakadályozza gőz és víz behatolását a hőszigetelő test 12 és 14 szegmenseinek hőszigetelő anyagába. Ennek a burkolatot képező 16 alumíniumfóliának egy 22 takarórésze is van, amely túlnyúlik a 12 szegmens 11 felületén, és amely ragasztóréteggel, például egy 20 fedőpapírral borított 18 ragasztószalaggal van ellátva, amelynek segítségével a 22 takarórész a 15 felületnél átlapolással a 16 alumíniumfóliához ragasztható.

A hőszigetelő 10 szerkezet még egy 24 szalagot is tartalmaz, amely vízszállításra alkalmas anyagból, például kapilláris szívóanyagból van. A 24 szalag szélessége lényegesen kisebb, mint a 12 és 14 szegmensekből álló hőszigetelő test teljes hosszúsága. A 24 szalag egy szalagvég segítségével a 16 alumíniumfóliából álló, külső felülethez van ragasztva a 15 felület közelében,

A 2-4. ábrák három lépésben mutatják be a hőszigetelő 10 szerkezet elhelyezését egy 30 csövön, amely például egy fagyasztó- vagy hűtőrendszer vagy egy légkondicionáló rendszer hűtőcsöve, vagy egy hideg vizet szállító cső. A 30 cső tehát többnyire egy olyan folyadékot szállít, amely meglehetősen alacsony hőmérsékletű, de legalábbis valamivel alacsonyabb hőmérsékletű, mint a környező levegő. A folyadék például hűtő- vagy fagyasztófolyadék vagy hideg víz. Egy másik kiviteli alaknál a 30 cső a fentiekben említett cikkben leírt típusú lehet.

Annak megakadályozására, hogy a 30 csőben szállított folyadék felmelegedjen - feltételezve, hogy a folyadék egy fagyasztó- vagy hűtőfolyadék -, a hőszigetelő szerkezetet alkalmazzuk. Először a 24 szalag szabad részét helyezzük el a hőszigetelő 10 szerkezet 12 és 14 szegmensei által meghatározott, vályú alakú, belső térben. Ezután a 12 és 14 szegmenseket annyira elválasztjuk egymástól, hogy a hőszigetelő 10 szerkezetet körben rá lehessen helyezni a 30 cső külső felületére. Ekkor a hőszigetelő 10 szerkezet köpenyszerűen körülveszi a 30 csövet, úgyhogy a 24 szalag felfekszik a 30 cső külső felületére, továbbá, amint a 2. ábrán látható, a 28 szalagvég szabadon kinyúlik a 11 és 15 felületek közötti hasítékból,

A 3. ábrán látható lépésben a 12 és 14 szegmenseket erősen egymáshoz nyomjuk úgy, hogy a 12 és 14 szegmensek 11 és 15 felületei érintkezzenek egymással, és a 13 bevágás is összezáródjon. Ezután a 22 takarórész 18 ragasztószalagját - az eredetileg azt takaró 20 fedőpapír eltávolítása után - a 14 szegmens 16 alumíniumfóliájának külső felületére ragasztjuk a 11 és 15 felületek közötti hasíték közelében, és ezzel lezáquk az említett hasítékot. A 14 szegmens 16 alumíniumfóliájára ragasztott 22 takarórész alól - a 26 szalagvéggel átfedésben - szabadon kinyúlik a 24 szalag 28 szalagvége.

Végül, amint a 4. ábrán látható, egy perforált 32 fóliát, célszerűen ragasztófóliát helyezünk a 26 és 28 szalagvégekre, amelynek perforációin keresztül a 28 szalagvég érintkezik a környező levegővel.

Az 5. ábrán a találmány második kiviteli alakja szerinti hőszigetelő 40 szerkezet látható. Ez a 40 szerkezet abban különbözik a fentiekben leírt első kiviteli alak szerinti 10 szerkezettől, hogy több külön alkotórészből áll, míg az első kiviteli alak 10 szerkezete egybefüggően helyezhető a 30 cső köré, a perforált 32 fólia kivételével további alkotórészek felhasználása nélkül.

A második kiviteli alak szerinti 40 szerkezet egy gyűrűs hőszigetelő test két 42 és 44 szegmensét tartalmazza, amelyek hasonlóak a fentiekben leírt 12 és 14 szegmensekhez. A 42 és 44 szegmensek az előző kiviteli alak és 15 felületeihez hasonló 41 és 45 felületekkel rendelkeznek, továbbá a fentiekben leirt 13 bevágáshoz hasonló részleges 43 bevágással is el vannak választva egymástól. A 42 és 44 szegmensekből álló gyűrűs hőszigetelő test egy belső 47 felülettel és egy külső felülettel ren4

HU 218 367 Β delkezik, amelyet egy pára- és vízzáró 46 fedőréteg, például alumíniumfólia borít.

Míg az első kiviteli alaknál a 10 szerkezet 16 alumíniumfóliája egy túlnyúló 22 takarórészt képezett, a 46 fedőréteg kizárólag a gyűrűs hőszigetelő test 42 és szegmenseinek külső felületét borítja, anélkül, hogy túlnyúlna azokon. Az 1-4. ábrák alapján leírt első kiviteli alak 10 szerkezetének 24 szalagját a második kiviteli alak szerinti 40 szerkezetnél egy valamivel szélesebb, külön 54 szalag helyettesíti. A 40 szerkezet még egy 50 ragasztószalagot is tartalmaz, amely 52 fedőpapírral van ellátva.

A hőszigetelő 40 szerkezetet a 6-8. ábráknak megfelelően helyezzük el. Először az 54 szalagot körbevezetjük a 30 cső külső felületén, vagy a 42 és 44 szegmenseket tartalmazó hőszigetelő test vályú alakú, belső terében helyezzük el, majd a hőszigetelő testet körben ráhelyezzük a 30 cső külső felületére. Amint a 6. ábrán látható, az 54 szalag két 56 és 58 szalagvége kinyúlik a 42 és 44 szegmenseket tartalmazó gyűrűs hőszigetelő testnek a 41 és 45 felületekkel határolt hosszanti átmenőhasítékán keresztül.

Ezután a 42 és 44 szegmenseket, amint a 7. ábrán látható, erősen a 30 eső külső felületéhez nyomjuk a 3. ábrával kapcsolatban leírt lépéshez hasonlóan, érintkezésbe hozzuk egymással az átmenőhasíték 41 és felületeit, és zárjuk a 43 bevágást. A 3. ábra szerinti technikához hasonlóan az 50 ragasztószalagot ezután a fedőréteg külső felületére ragasztjuk, és ezzel lezárjuk a 41 és 45 felületek közötti átmenőhasítékot, valamint a hőszigetelő 40 szerkezetet a 7. ábrán látható kívánt helyzetben rögzítjük. Amint a 7. ábra alapján nyilvánvaló, az 54 szalag külső 56 és 58 szalagvégei a 46 fedőréteg külső felületén érintkeznek a környező levegővel.

A 8. ábrán látható utolsó lépésben a perforált 32 fóliához hasonló, perforált 62 fóliát helyezünk a 46 fedőréteg külső felületére, eltakarva az 56 és 58 szalagvégeket; itt az 58 szalagvég a 62 fólia perforációin keresztül érintkezik a környező levegővel.

A fentiekben leírt első és második kiviteli alakok 10 és 40 szerkezeteinek 24 és 54 szalagjai arra szolgálnak, hogy kivezessék a kondenzált vizet a 30 cső külső felületétől, mivel a 16 alumíniumfólia vagy a 46 fedőréteg nem képes hermetikusan elzárni a gyűrűs hőszigetelő testet a környezettől és a környező levegőtől. Ezért a nedvesség vagy víz áthatolhat a hőszigetelő szerkezet gyűrűs hőszigetelő testének anyagán, aminek következtében kondenzvíz keletkezik a 30 cső külső felületén.

A 30 cső külső felületén keletkező kondenzvíz a gyűrűs hőszigetelő test tulajdonságaitól és anyagától függően csökkenti a hőszigetelő képességet, mivel a gyűrűs hőszigetelő test anyaga bizonyos esetekben abszorbeálja a kondenzvizet, ami megnöveli a hőszigetelő anyag hővezetését, és következésképpen csökkenti a hőszigetelő szerkezet szigetelőképességét. Másrészt a kondenzált víz a 30 cső korrózióját és/vagy egyéb károsodását okozhatja, és bizonyos esetekben a gyűrűs hőszigetelő test anyagát is károsíthatja. A találmány szerint tehát a 24 és 54 szalagokat alkalmazzuk a kondenzvíz eltávolítására a 30 cső külső felületétől.

A 24 és 54 szalagok három célt szolgálnak. Először érintkeznek a 30 cső külső felületének egy részével, előnyösen a talaj szintje felett legalacsonyabban elhelyezkedő résszel; másodszor: a kondenzvizet elvezetik a szalagnak a cső külső felületével érintkező részétől a hőszigetelő szerkezet pára- és vízzáró külső felületén kívül elhelyezkedő szalagvégekhez, és harmadszor: a kondenzvizet elpárologtatják a környező levegővel érintkező szalagvégekről.

A kondenzvíz elvezetésére szolgáló, ismert technikával ellentétben a találmány szerinti hőszigetelő szerkezet egy meglehetősen kisméretű szalagot tartalmaz, amely vízszállításra alkalmas anyagból van; azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a bevezetőben említett nemzetközi szabadalmi bejelentésben leírt ismert megoldás nem működik teljesen kielégítően. Az ismert szerkezetek nedvességet elvezető és elpárologtató képessége is korlátozott, mivel a szigetelt cső teljes felületét beborító vízszállító anyagnak először teljesen telítődnie kell vízzel ahhoz, hogy a kondenzvíz párologni kezdjen a vízszállító anyag szabadon levő részéről. így az ismert szerkezetekben viszonylag sok víz gyűlik össze, ami kedvezőtlenül befolyásolja ezeknek a szerkezeteknek a működését és tulajdonságait.

A fentieket illusztrálja a 9. ábra, amelyen az A, B és C görbéket tartalmazó diagram látható. Az A görbe azt a vízmennyiséget mutatja, amely az első kiviteli alaknak megfelelő, egy hideg vizet szállító csövet köpenyszerűen beburkoló, hőszigetelő 10 szerkezetben gyűlik össze. A hőszigetelő 10 szerkezetben méterenként összegyűlő víz mennyiségét (gramm/méter) periodikusan határoztuk meg egy 540 napos időszakban, amely a diagram vízszintes tengelyére (T) van felmérve. A B görbe ehhez hasonlóan mutatja a méterenként összegyűlt víz mennyiségét a bevezetőben említett nemzetközi szabadalmi bejelentésben leírt hőszigetelő szerkezetnél, amelyet ugyanazon a csövön alkalmaztunk, mint a találmány szerinti hőszigetelő szerkezetet. A C görbe ugyancsak a méterenként összegyűlő víz mennyiségét mutatja egy Armaflex™ típusú szigetelő habrétegben, amelyet szintén ugyanazon a csövön alkalmaztunk, mint a találmány szerinti hőszigetelő szerkezetet és az említett nemzetközi szabadalmi bejelentés szerinti hőszigetelő szerkezetet.

A 9. ábrán látható, hogy a találmány szerinti hőszigetelő szerkezet körülbelül 40-50 nap után kezd „működni”, mivel a hőszigetelő szerkezetben összegyűlt víz mennyisége ettől az időtől kezdve nagyjából állandó marad a több mint 500 napos kísérleti időszak végéig. Az említett nemzetközi szabadalmi bejelentés szerinti hőszigetelő szerkezeméi, valamint a habot tartalmazó szerkezeméi körülbelül 200 napig folyamatosan növekszik a szerkezetekben összegyűlő víz mennyisége; ezután az említett nemzetközi szabadalmi bejelentés szerinti hőszigetelő szerkezet megkezdi egy meglehetősen kis mennyiségű víz elvezetését a csőtől, viszont az Armaflex™ hőszigetelő szerkezetben még tovább folytatódik a víz felgyülemlése.

HU 218 367 Β

1. példa

Az 1-4. ábrákkal kapcsolatban leírt első előnyös kiviteli alaknak megfelelő hőszigetelő 10 szerkezetet állítottunk elő a következőképpen. A gyűrűs hőszigetelő testet kőzetgyapot szálakból készítettük. A 12 és 14 szegmensekből álló, gyűrűs hőszigetelő test teljes hosszúsága 50 cm, belső átmérője 5 cm, és külső átmérője 10 cm volt. Az átmenőhasíték a 11 és 15 felületekkel és a 13 bevágás átlósan egymással szemben helyezkedtek el. A gyűrűs hőszigetelő testet 0,5 mm vastagságú 16 alumíniumfóliával borítottuk be. A 16 alumíniumfólia túlnyúló 22 takarórésze 4 cm széles volt. A vízszállító 24 szalagot nemszőtt kelméből 6 cm szélesre és 37 cm hosszúra készítettük.

A fentiekben előnyös kiviteli példák alapján írtuk le a találmány szerinti hőszigetelő szerkezetet és a kondenzvíz eltávolítását egy csőszerű test, például egy cső külső felületéről. A leírt kiviteli alakok és technikák kombinálásával természetesen számos módosítás és alternatív kiviteli alak is lehetséges. A fenti részletes leírás tehát semmiképpen sem korlátozza az igénypontokban meghatározott oltalmi kört.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Hőszigetelő szerkezet csőszerű test felületének elszigetelésére a környező levegőtől, amely hőszigetelő szerkezetnek egy teljes hosszában felhasított, gyűrűs hőszigetelő teste van, melynek belső, hengeres felülete és párazáró réteggel ellátott külső, hengeres felülete van, és a gyűrűs hőszigetelő testen belül elhelyezett vízszállító anyagot tartalmaz, amely a gyűrűs hőszigetelő testen és a párazáró rétegen keresztül ki van vezetve a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeres felületére, azzal jellemezve, hogy a vízszállító anyag szalagként (24, 54) van kialakítva, amelynek szélessége lényegesen kisebb, mint a gyűrűs hőszigetelő test hosszúsága, továbbá a szalag (24, 54) olyan hosszú, hogy a gyűrűs hőszigetelő testen belül körülveszi a csőszerű testet, és a gyűrűs hőszigetelő test hasítékán át kinyúlva, a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeres felületén a környező levegővel érintkező és a csőszerű test felületétől a vízszállító anyagból álló szalag (24, 54) által elvezetett vizet elpárologtató szalagvéggel (28, 58) rendelkezik.
2. Az 1. igénypont szerinti hőszigetelő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a szalag (24, 54) vízszállító anyaga kapilláris szívóanyag.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőszigetelő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gyűrűs hőszigetelő test ásványi szálakat tartalmaz.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hőszigetelő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a gyűrűs hőszigetelő test hasítékát lezáró eszközt tartalmaz.
5. A 4. igénypont szerinti hőszigetelő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a hasítékot lezáró eszköz egy párazáró ragasztószalag (18, 50).
6. A 4. igénypont szerinti hőszigetelő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a hasítékot lezáró eszközt a párazáró rétegnek a gyűrűs hőszigetelő test hasítéka mentén elhelyezkedő takarórésze (22) képezi, amely a gyűrűs hőszigetelő test hasítéka mentén átfedésben a párazáró rétegre ragasztható bevonattal van ellátva.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti hőszigetelő szerkezet, azzal jellemezve, hogy egy párazáró anyagból álló, perforált fóliát (32, 62) tartalmaz, amely a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeres felületét borító párazáró rétegen van elhelyezve, és a vízszállító anyagból álló szalag (24, 54) vége a perforált fólia (32, 62) perforációin keresztül érintkezik a környezettel.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti hőszigetelő szerkezet, azzal jellemezve, hogy a szalag (24, 54) átellenes szalagvégei (26, 28; 56, 58) közül az első szalagvég (26, 56) a gyűrűs hőszigetelő testhez van ragasztva a gyűrűs hőszigetelő test hasítékánál, míg a második szalagvég (28, 58) a vízszállító anyagból álló szalag (24, 54) által a csőszerű test felületétől elvezetett vizet elpárologtató szakaszt képez.
9. Eljárás csőszerű test külső felületének hőszigetelésére és kondenzviz eltávolítására a csőszerű test felületétől az 1. igénypont szerinti hőszigetelő szerkezettel, azzal jellemezve, hogy a hőszigetelő szerkezetet (10, 40) a csőszerű test körül helyezzük el oly módon, hogy a vízszállító anyagból álló szalagot (24,54) körbevezetjük a csőszerű test felületén, és a szalag (24, 54) által a csőszerű test felületétől elvezetett vizet elpárologtató szalagvéget (28, 58) kivezetjük a hőszigetelő szerkezet (10, 40) gyűrűs hőszigetelő testének hasítékán át, és a párazáró réteggel borított külső, hengeres felületen szabadon hagyjuk.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hagy a hasítékot vízzáró anyagból álló eszközzel elzárjuk a környező levegőtől.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hasítékot lezáró eszközként egy vízzáró ragasztószalagot (18, 50) alkalmazunk.
12. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hasítékot lezáró eszközt a párazáró rétegnek a gyűrűs hőszigetelő test hasítéka mentén elhelyezkedő takarórészeként (22) alakítjuk ki, amelyet ragasztóbevonat segítségével a gyűrűs hőszigetelő test hasítéka mentén átfedésben a párazáró rétegre ragasztunk.
13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízszállító anyagból álló szalagnak (24, 54) a csőszerű test felületétől elvezetett vizet elpárologtató szalagvégét (28, 58) a gyűrűs hőszigetelő test külső, hengeres felületét borító párazáró rétegre helyezett párazáró anyagból álló perforált fólia (32,62) perforációin keresztül hagyjuk érintkezésben a környezettel.