HU218270B

HU218270B - Burkolat abszorbens termékhez

Info

Publication number: HU218270B
Application number: HU9301511A
Authority: HU
Inventors: Gunilla Hedlund; Ing-Britt Magnusson
Original assignee: Mölnlycke AB
Priority date: 1990-11-27
Filing date: 1991-11-26
Publication date: 2000-06-28
Also published as: MX9102223A; WO1992009253A1; ES2104737T3; ATE155033T1; AU8954591A; AU655614B2; DE69126790T2; NO931922L; SK392292A3; SE9003773L; JPH06503011A; DE69126790D1; SE9003773D0; NO300196B1; NZ240653A; US5407438A; CA2096741C; HU9301511D0; SE469815B; EP0559707A1

Abstract

A találmány tárgya burkolat abszorbens termékhez, például eldobhatópelenkához, inkontinenciabetéthez vagy ha- sonlóhoz, amely burkolat(1) tartalmaz egy elülső részt (5), egy hátsó részt (10), valamintegy, a burkolat (1) rugalmas anyagából kialakított, közbensőlépésbetétrészt (22). A találmány lényege, hogy a burkolat (1)legalább a lépésbetétrészében (22) a külső pereme mentén elhelyezett,rugalmas szalagokat (14, 15) tartalmaz, amely rugalmas szalagok (14,15) előfeszített állapotban vannak egy keskeny csatlakozási tartomány(16, 17) mentén az abszorbens termék viselésekor a viselő bőre feléeső oldalon a burkolat (1) külső pereméhez csatlakoztatva, továbbá arugalmas szalagoknak (14, 15) a csatlakozási tartományhoz (16, 17) atermék hosszirányára keresztben csatlakoztatott, a termékhossztengelye mentén elrendezett, használat közben a termék síkjáramerőlegesen elhelyezkedő, az oldalirányú szivárgást megakadályozó, arugalmas szalagok (14, 15) folyadékzáró gátat képező, belső elemei(20, 21) vannak. ŕ

Description

A találmány tárgya burkolat abszorbens termékhez, előnyösen pedig egyszer használatos pelenkákhoz, inkontinenciabetétekhez vagy egyéb hasonló termékekhez.

Az ilyen jellegű abszorbens termékek általában olyan rugalmas szárrészeket tartalmaznak, amelyek a termék viselése közben a viselője combjához simulnak, és így megakadályozzák az oldalirányú szivárgást. Ezek a rugalmas részek, amelyek tehát a combhoz illeszkednek, gyakran rugalmas szálakból vagy rugalmas szalagokból vannak kialakítva, és általában két réteg közé vagy két lap közé vannak elhelyezve. Ezen két réteg anyaga pedig általában megegyezik azzal vagy azokkal az anyagokkal, amelyekből a külső burkolat is készül. Ugyancsak jól ismert, hogy ilyen rugalmas elemeket általában olyan, egy darabból kialakított pelenkákban alkalmaznak, amelyeknél a pelenkának azon részei, amelyek az abszorbens betételemen kívül helyezkednek el, úgy vannak összefogva, hogy biztosítva van, hogy a terméknek legalább a lépésbetétrészében az abszorbens betételemen kívüli részeket meg is emelje, és így lényegében oldalirányú szivárgás elleni gátat képezzen. Jóllehet az ilyen kialakítású termék általában úgy működik, ahogyan ezt a tervezői elképzelték, fennáll azonban annak a veszélye, hogy a burkolatnak ez az oldalirányban felhajló része az abszorbens betételem fölött még befelé is visszahajlik, akkor, amikor a pelenkát a viselője a megfelelő használati helyzetbe helyezi. Ezen túlmenően, vékony, rugalmas szálak alkalmazása esetén fennáll a veszélye annak, hogy ezek a rugalmas szálak bolyhosodnak, és így sértik a viselőjének a bőrét. Ilyen megoldás van például az EP-A2-219 326 számú leírásban ismertetve, ahol a burkolat nem tartalmaz olyan rugalmas szárrészt, amely folyadékgátként is működik.

A találmány célja olyan burkolat kidolgozása abszorbens termékekhez, amelynek a viselőjének a combjához illeszkedő lépésbetétrészhez tartozó rugalmas része úgy van kialakítva, hogy azon túlmenően, hogy azokat a követelményeket, amelyek ilyen termékekkel szemben fennállnak, kielégíti, ezenkívül olyan folyadékgátat képező eleme van, amely az eddigieknél jobban akadályozza meg az oldalirányú szivárgást úgy, hogy a viselője számára kellemes közérzetet is biztosít anélkül, hogy sértené a viselőjének bőrét, és biztosítva van egyidejűleg az is, hogy a viseléskor a betét a legmegfelelőbb helyzetet vegye fel.

A találmány tehát burkolat abszorbens termékhez, például eldobható pelenkához, inkontinenciabetéthez vagy hasonlóhoz, amely burkolat elülső részt, hátsó részt, valamint a burkolat rugalmas anyagából kialakított, közbenső lépésbetétrészt tartalmaz.

A találmány lényege, hogy legalább a lépésbetétrész pereme mentén elhelyezett, rugalmas szalagokat tartalmaz, amely rugalmas szalagok előfeszített állapotban vannak egy keskeny csatlakozási tartomány mentén az abszorbens termék viselésekor a viselő bőre felé eső oldalon a burkolat külső pereméhez csatlakoztatva, és a rugalmas szalagoknak használat közben a termék síkjára keresztirányban elhelyezkedő, az oldalirányú szivárgást megakadályozó, folyadékzáró gátat képező elemei vannak.

Előnyös a burkolat, ha a folyadékzáró gátat képező elemek a csatlakozási tartomány mentén keresztirányban fölfelé és lefelé vannak elhelyezve, és a rugalmas szalagok merevebb anyagból vannak kiképezve, mint amilyen a burkolat anyaga.

A rugalmas szalagok előnyösen rugalmas, habosított anyagból vannak kiképezve, és legalább azokon a részükön, amelyek a termék használata közben a viselőhöz legközelebb esnek, bőrbarát anyaggal vannak ellátva.

A habosított anyagból kialakított, rugalmas szalagok célszerűen hővel hegesztve vannak a burkolathoz csatlakoztatva, és a csatlakozási tartományokat hegesztett varratok képezik.

Célszerűen a rugalmas szalagok a burkolat hátsó részétől a burkolat elülső részéig terjedően vannak elrendezve, és a rugalmas szalagok a burkolat hátsó részéhez vannak csatlakoztatva, és adott esetben a rugalmas szalagok a burkolat elülső végéhez is csatlakoztatva vannak.

A burkolat célszerűen el van látva eldobható abszorbens betételemnek a megfelelő rögzített helyzetben történő behelyezésére, a rögzített helyzetben történő megtartására, valamint a kivétel lehetőségének a biztosítására kiképezett részekkel, és a burkolat két rétegből van kiképezve, amelyek között van az abszorbens betételem.

Ezek a keskeny csatlakozási tartományok tulajdonkeppen egy csuklóvonalat, azaz egy zsanért képeznek, amely körül a rugalmas szalag szabadon tud elfordulni, ezáltal megkönnyítve az abszorbens termék megfelelő elhelyezkedését, amelynek a burkolat egy részét képezi. Mivel a rugalmas szalagok a burkolattól elkülönítve vannak legyártva, készíthetők a burkolattól eltérő anyagból is, előnyösen pedig olyan anyagból, amely bőrbarát, és megfelelően méretezhető ahhoz, hogy optimális hatást fejtsen ki.

Mivel a rugalmas szalagok közvetlenül a bőrrel szemben helyezkednek el, tovább csökken a kockázata annak, hogy szivárgás jöjjön létre, és a termék folyadékzáró képessége jobb lesz, mint az ismert megoldásoknál, ugyanakkor a bőr nincs kitéve azon anyag dörzsölő hatásának, amely a burkolat anyagának a visszahajtódása következtében az ismert termékeknél a bőr és a betétnek a rugalmas része között kialakulhat.

A találmány szerinti megoldásnál a rugalmas szalagok a termék lépésbetétrészében úgy vannak a szárrészekhez csatlakoztatva, hogy biztosítva van az is, hogy a rugalmas szalagok a csatlakozótartomány által képezett csuklóvonal körül el tudnak fordulni, és akár függőleges helyzetet is felvehetnek, miáltal igen folyadékgátként működnek.

A találmány szerinti burkolat úgy van kialakítva, hogy ismételt felhasználásra is alkalmas, azaz alkalmas arra, hogy eldobható, abszorbens betételemhez használjuk. A rugalmas szalagok pedig elősegítik, hogy az abszorbens betételem a burkolaton belül megfelelően helyezkedjen el.

A találmány szerinti, burkolattal ellátott abszorbens teméket példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon mutatjuk be részletesebben, ahol az

HU 218 270 Β

1. ábrán a találmány szerinti, burkolattal ellátott, abszorbens tennék felülnézete látható, és látható a burkolatnak az az oldalsó része is, amely használat közben a viselője felé, és a viselőjéhez a legközelebb esik, a

2. ábrán az 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak lépésbetétrészének részbeni metszeti rajza látható viselés közbeni állapotában, a

3. ábrán pedig a találmány szerinti abszorbens termék egy további példakénti kiviteli alakjának térbeli rajza látható.

Az 1. ábrán látható tehát egy, a találmány szerint kialakított abszorbens termék felülnézete, amely abszorbens termék tartalmaz egy T alakú 1 burkolatot, amelyben szintén T alakú 2 abszorbens betételem van elhelyezve. Az 1 burkolat többszöri használatra van kiképezve, míg a 2 abszorbens betételem eldobható, azaz csak egyszer használatható. Az 1 burkolat célszerűen bőrbarát, folyadékzáró, azaz folyadék-átnemeresztő, de a levegőt áteresztő anyagból van kialakítva, a 2 abszorbens betételem pedig tartalmaz egy abszorbens anyagból kialakított 3 magot, amely a 2. ábrán látható folyadékáteresztő 4 szigetelőréteggel van körülvéve. Az burkolat és a 2 abszorbens betételem akkor használható jól együtt, ha a 2 abszorbens betételem, ahogyan ez a

2. ábrán látható metszetben megfigyelhető, homogén szerkezetű, vagy legalábbis a keresztirányú középsíkjához viszonyítva szimmetrikus elrendezésű, azaz gyakorlatilag nem jelent különbséget a használat során, ha a abszorbens betételemet az 1 burkolatban hosszirányban megfordítva helyezik el. Más szavakkal, a 2 abszorbens betételemhez tartozó 4 szigetelőréteg felső része, amely használat közben a viselőjéhez közelebb helyezkedik el, a 2 abszorbens betételem alsó részét körülvevő anyagtól eltérő lehet, azaz kialakítható úgy is, hogy valóban szigetelőként kizárólag a 2 abszorbens betételem felső oldalán van kialakítva. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az 1 burkolat anyagának megválasztása bizonyos fokig függ a 2 abszorbens betételem kialakításától. Nem feltétlenül szükséges, hogy az 1 burkolat anyaga például folyadék számára áthatolhatatlan, azaz folyadékzáró anyagból legyen kialakítva, abban az esetben, ha a 2 abszorbens betételem alsó részét is olyan folyadék-átnemeresztő anyagból alakítottuk ki, ami kellő mértékben túlnyúlik a 3 magon. Természetesen az 1 burkolat anyagának, a 2 abszorbens betételem anyagának a kiválasztása, illetőleg a 3 magnak az elrendezése és az anyagának megválasztása az adott területen jártas szakember számára nem jelent problémát, és számos változatban dolgozható ki azzal együtt, hogy a találmány szerinti megoldást magában foglalja. Az 1 burkolat például lehet két vagy több rétegből, amelyek adott esetben különböző anyagokból is vannak.

Nem szükségszerű, de előnyös, ha az 1 burkolat 5 elülső részének 6 és 7 részei folyadékáteresztő anyagból vannak, ahogyan ez az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál látható, és ezek a 6 és 7 részek a T alakú 1 burkolat felső, illetőleg belső oldalán vannak elrendezve. A felső, illetőleg belső oldal az, amely használat közben a felhasználó felé esik. A 6 és 7 részek a T alakú burkolat felső részén oldalirányban kinyúlóan vannak kiképezve, és az 1 burkolat belső oldalának elülső, külső pereméhez vannak rögzítve. A 6 és 7 réteg a T alakú 1 burkolat oldalirányban kinyúló részével együtt lényegében egy zsebet képeznek, amelynek az a feladata, hogy egy T alakú 2 abszorbens betételemet az 1 burkolatban megfelelően tartsa. Ennek a zsebszerű nyílásnak a oereme mentén 8 és 9 rugalmas elemek, amelyek szálak vagy szalagok is lehetnek, vannak elhelyezve.

Az 1 burkolat 10 hátsó részének a pereme mentén rugalmas 11 övrész van kiképezve, amely szintén lehet rugalmas szalagból is, és amely az 1 burkolaton túlnyúlóan van kiképezve. Ezek a túlnyúló részek rugalmas 12 és 13 fülekkel is el vannak látva, amelyek használat közben az 1 burkolat 5 elülső részének a külső oldalához rögzíthetők, ily módon az abszorbens termék egy nadrágszerű alakzatot vesz fel, amikor a viselője használja. A 12 és 13 fülek önmagukban ismert módon vannak kialakítva, és lehetővé teszik, hogy az 1 burkolat 5 elülső része és Ifi hátsó része egymással összekapcsolható legyen. Ilyen 12, illetőleg 13 fül lehet például tépőzár, vagy egyéb, önmagától tapadó anyag, például Velcro rögzítőelem vagy más hasonló, önmagában ismert elem.

Az 1. ábrán látható még két széles 14 és 15 rugalmas szalag, amelyek az 1 burkolat két oldalsó pereme mentén vannak elhelyezve, és az 1 burkolat 10 hátsó részétől a 22 lépésbetétrész mentén az 1 burkolat 5 elülső részéig nyúlnak. Ezek a 14 és 15 rugalmas szalagok előfeszített állapotban vannak az 1 burkolat megfelelő peremeihez illesztve, a csatlakoztatást keskeny, hosszú 16 és 17 csatlakozási tartomány mentén végezzük el, amely 16 és 17 csatlakozási tartományok lehetnek példa ul hegesztett varratok vagy ragasztott kötések. Adott esetben a 14 és 15 rugalmas szalagokat az 1 burkolat óidé lperemére varrni is lehet. A 14 és 15 rugalmas szalagok keresztirányú 18, 20 és 19, 21 elemekkel vannak ellá va. Ezek a 18, 20 és 19, 21 elemek a 16 és 17 csatlakozási tartomány mentén, a termék hossztengelyére keresztbe mindkét irányába túlnyúlóan vannak elhelyezve. A példakénti kiviteli alaknál a 14 és 15 rugalmas szalagok, valamint az ezekhez csatlakoztatott 11 övrész habosított, rugalmas anyagból vannak, amely bőrbarát, hőre hegeszthető, nem szövött szövedékbe van elhelyezve. Ennek a nem szövött szövedéknek azok a részei, amelyek a 14 és 15 rugalmas szalagok és a 11 övrész külső oldalára nyúlnak át, egymással pontszerűen vannak összekapcsolva, például úgy, hogy a habosított anyagban nyílások vannak kiképezve. Természetesen más egyéb rugalmas anyag is használható, úgymint gi mi a rugalmas, habosított anyag helyett, és nem feltétlenül szükséges az sem, hogy a 14 és 15 rugalmas szalagok teljes egészében körül legyenek véve az 1 burkolat anyagával. Célszerű azonban, ha a 14 és 15 rugalmas szalagoknak és a 11 övrésznek az a része, amely a viselője felé esik, valamilyen lágy, bőrbarát anyaggal legyen bevonva, különösen akkor, ha ezek a 14 és 15 rugalmas szalagok olyan anyagokból vannak, amelyek az előbb említett tulajdonságokkal nem rendelkeznek.

A 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott pelenka 22 lépésbetétrészének egy része látható metszetben, abban a

HU 218 270 Β helyzetben, amelyet viseléskor felvesz. A viselő testének a körvonalai a 2. ábrán szaggatott vonallal vannak jelölve. Ahogyan a 2. ábrán is látható, a 15 rugalmas szalag a viselő combrészén szorosan felfekszik, és gyakorlatilag függőleges helyzetet vesz fel. Mivel ez a 15 rugalmas szalag viszonylag széles, így ha megfelelő rugalmasságot biztosítunk, meg tudjuk valósítani, hogy a 15 rugalmas szalag csak viszonylag kis mértékben fog a viselőjének a combján megfeszülni, ugyanakkor azonban a szivárgás ellen megfelelő védelmet biztosít. A 15 rugalmas szalagnak a viselője combjához történő feszülése bizonyos fokig korlátozva van, és mivel ez a rugalmas szalag viszonylag széles, kicsi az esélye annak, hogy kipelyhesedik, és kicsi a kockázata is annak, hogy sérti a viselőjének a bőrét. Ez még akkor is így van, hogyha a viselője mozog. Mivel az 1 burkolat a 16 és 17 csatlakozási tartomány mentén a 14 és 15 rugalmas szalagokhoz képest szabadon tud elforogni, annak a kockázata, hogy a 14 és 15 rugalmas szalag elmozdul a láb mozgása következtében, szintén nagyon csekély.

A 2. ábrán látható, hogy a 19 elem a 17 csatlakozási tartományra két irányban, felfelé és lefelé, keresztben, lényegében merőlegesen helyezkedik el. Hasonló módon helyezkedik el az itt fel nem tüntetett 18 elem a csatlakozási tartományra. Ezek a 18, 20 és 19, 21 elemek megkönnyítik az abszorbens terméknek a megfelelő behelyezését. Abban az esetben, ha az abszorbens termék az 1. ábrán látható módon van viseléshez behelyezve, a 14 és 15 rugalmas szalagok külső, keresztirányú 18, illetőleg 19 elemei először a viselőnek a combjával érintkeznek. A 14 és 15 rugalmas szalagok célszerűen sokkal merevebb anyagból vannak, mint az 1 burkolat. Ez azt jelenti, hogy a 22 lépésbetétrészre kifejtett lefelé irányuló hatásnál, például, amikor a viselője feláll, vagy felfelé előre irányuló hatásnál, például, amikor a viselője lefekszik, a 14 és 15 rugalmas szalagok az 1 burkolat 16 és 17 csatlakozási tartományai körül elforduljanak, amíg a 18, 20 és 19, 21 elemek a megfelelő 14 és 15 rugalmas szalagokban a viselője combjai belső felületén felfekszenek. Ez megfelelő pontos elhelyezési lehetőséget és helyzetben maradást biztosít a termék számára.

A 14 és 15 rugalmas szalagok azon végei, amelyek az 1 burkolat 5 elülső részében vannak, belső felületükkel nincsenek az 1 burkolathoz csatlakoztatva, és ugyancsak nincsenek a keresztirányú 20 és 21 elemekhez csatlakoztatva, így akadálytalanul képesek a 16 és csatlakozási tartományok körül egy felfelé irányuló elmozdulásra, amely akkor következik be, amikor a terméket fölhelyezzük. A megfelelő 14 és 15 rugalmas szalagok hátsó része az 1 burkolathoz 11 övrész segítségével van illesztve, amely 11 övrész az 1 burkolathoz csatlakozik. Mivel ez az illeszkedés a termék 22 lépésbetétrészétől viszonylag távol van, nincsen különösebb érezhető hatása a 14 és 15 rugalmas szalagok felfelé irányuló elmozdulására. Ez az elrendezés azért kedvező, mert a 14 és 15 rugalmas szalagok az 1 burkolat 5 hátsó részénél tartják meg a 2 abszorbens betételem hátsó részét, illetőleg úgy fogják meg, hogy rögzítik az 1 burkolathoz, hogy a 20 és 21 elemek függőleges elmozdulása ezen a részen meg van akadályozva.

A 3. ábrán a találmány egy további példakénti kiviteli alakja látható, amely tartalmaz egy 101 burkolatot, amely abban különbözik az 1. ábrán látható burkolattól, hogy a 114 és 115 rugalmas szalagok, amelyek a combrésznél vannak kiképezve, a 116 és 117 csatlakozási tartományokhoz képest függőlegesen helyezkednek el, de csak a 116 és 117 csatlakozási tartományok egyik oldalán találhatók meg. A fünkciója ugyanaz, mint az 1. ábrái bemutatott kiviteli alak esetében.

Hasonló módon, mint az 1. ábrán látható 1 burkolatnál, a 3. ábrán látható 101 burkolat is kölcsönhatásban van a benne elhelyezett 102 abszorbens betételemmel. A 102 abszorbens betételem hossza úgy van megválasztva, hogy a 114 és 115 rugalmas szalagok, és ezzel együtt a 101 burkolatnak is ki kell tágulnia ahhoz, hogy lehetővé váljon, hogy a 102 abszorbens betételemet a 1C1 burkolatba behelyezzük. A 102 abszorbens betételem behelyezését követően a 114 és 115 rugalmas szalagok össze tudnak húzódni, és ily módon a 101 burkolai és a 102 betételem deformálódni tud, és a 3. ábrán láiható kissé ívelt alakzatot veszi fel. A 3. ábrán látható az is, hogy a 114 és 115 rugalmas szalagok összehúzódása azt eredményezi, hogy a 101 burkolatnak azok a részei, amelyek a 122 lépésbetétrészben helyezkednek el. oldalirányban a 102 abszorbens betételemen kívül fe emelkednek. A 114 és 115 rugalmas szalagok ily módén felemelkedve a kívánt folyadékgátat képezik. Ennél a példakénti kiviteli alaknál a 114 és 115 rugalmas szalagok szintén felfekszenek a viselőjének a combján, így nincsen kockázata annak, hogy a 101 burkolat anyaga kerül a viselője combja és a 114 és 115 rugalmas szalagok közé.

Egy további példakénti kiviteli alak megvalósítható úgy is, hogy a 114 és 115 rugalmas szalagok a 101 burkolathoz, pontosabban a 106 és 107 részekhez vannak rögzítve annak elülső végén is.

A találmány szerinti 1 burkolat felhasználható speciális pelenkaként is. Ebben az esetben a 14 és 15 rugalmas szalagok, amelyek a combrészhez tapadó rugalmas részt képezik, az 1 burkolatot képező réteg pereméhez vannak illesztve, éspedig azon az oldalon, amely használat közben a viselőjéhez közelebb esik. Ennél a kialakíi ásnál a 14 és 15 rugalmas szalagoknak a keskeny 15 és 16 csatlakozási tartománya mindkét oldalán kialakíi hatók az erre keresztben elhelyezkedő részek, de kialakítható úgy is a betét, hogy a 15 és 16 csatlakozási tartományoknak csak azon az oldalán vannak ezek a keresztirányú részek, amelyek a viselője felé esnek, vagy cs ik a másik oldalon.

A példakénti kiviteli alakoknál a 14 és 15, illetve 114 és 115 rugalmas szalagoknak a rugalmas szárrészhez az 1, illetve 101 burkolat külső pereménél vannak csatlakoztatva. Ez így rendben lévőnek tűnik, jóllehet az 1, illetve 101 burkolat kialakítható úgy is, hogy a 16, 17, illetve 116, 117 csatlakozási tartományon túlnyúlik. Ebben az esetben a 14, 15, illetve 114, 115 rugalmas szilagok szintén felfelé állnak használat közben, az 1, íll/tve 101 burkolat anyaga pedig lefelé hajlik, és ily

HU 218 270 Β módon nem zavarja a 14 és 15 rugalmas szalagok megfelelő működését. Esztétikai okokból azonban előnyösebb, ha ezeket a 16, 17, illetve 116, 117 csatlakozási tartományokat pontosan az 1, illetve 101 burkolat külső pereménél alakítjuk ki. A példakénti kiviteli alakoknál a 14 és 15, illetve 114 és 115 rugalmas szalagok azon 18, 20, 19, 21, 120, 121 elemei, amelyek a 16, 17, illetve 116, 117 csatlakozási tartományokra keresztben helyezkednek el, általában azonos hosszúságúak, természetesen azonban ezek a keresztirányú részek különbözőek is lehetnek, akár úgy, hogy a 14 és 15 rugalmas szalagoknak hosszirányban változik a szélessége, akár pedig úgy, hogy azonos szélességű 14 és 15 rugalmas szalagokat másképpen helyezünk el a külső perem mentén. A 16, 17, illetve 116, 117 csatlakozási tartományoknak nem kell a teljes hosszuk mentén egyenesnek lenni, kivéve a 22, illetve 122 lépésbetétrészt, itt ugyanis az a szerepe csak, hogy egy megfelelő csuklórészt képezzen. A 14 és 15 rugalmas szalagok bizonyos fokig úgy is illeszthetők az 1 burkolathoz, hogy a nem egyenes részei csatlakoznak.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Burkolat abszorbens termékhez, például eldobható pelenkához, inkontinenciabetéthez vagy hasonlóhoz, amely burkolat (1, 101) elülső részt (5, 105), hátsó részt (10, 110) valamint a burkolat (1, 101) rugalmas anyagából kialakított, közbenső lépésbetétrészt (22, 122) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy legalább a lépésbetétrész (22, 122) pereme mentén elhelyezett rugalmas szalagokat (14, 15; 114, 115) tartalmaz, amely rugalmas szalagok (14, 15; 114, 115) előfeszített állapotban vannak egy keskeny csatlakozási tartomány (16, 17; 116, 117) mentén az abszorbens termék viselésekor a viselő bőre felé eső oldalon a burkolat (1, 101) külső pereméhez csatlakoztatva, és a rugalmas szalagoknak (14, 15; 114, 115) használat közben a tennék síkjára keresztirányban elhelyezkedő, az oldalirányú szivárgást megakadályozó, folyadékzáró gátat képező elemei (18, 19, 20, 21; 120, 121) vannak.
2. Az 1. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve hogy folyadékzáró gátat képező elemek (18, 20, 19, 21; 120, 121) a csatlakozási tartomány (16, 17; 116, 117) mentén keresztirányban fölfelé és lefelé vannak elhelyezve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a rugalmas szalagok (14, 15; 114, 115) merevebb anyagból vannak kiképezve, mint amilyen a burkolat (1, 101) anyaga.
4. Az 1-3. igénypontok szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a rugalmas szalagok (14, 15; 114, 115) rugalmas, habosított anyagból vannak kiképezve, és legalább azokon a részükön, amelyek a termék használata közben a viselőhöz legközelebb esnek, bőrbarát anyaggal vannak ellátva.
5. A 4. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve. hogy a habosított anyagból kialakított, rugalmas szalagok (14, 15; 114, 115) hővel hegesztve vannak a burkolathoz (1, 101) csatlakoztatva, és a csatlakozási tartományokat (16, 17; 116, 117) hegesztett varratok képezik.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti burkolat azzal jellemezve, hogy a rugalmas szalagok (14, 15; 114, 115) a burkolat (1, 101) hátsó részéről (10, 110) a burkolat (1, 101) elülső részéig (5) terjedően vannak elrendezve, és a rugalmas szalagok (14, 15; 114, 115) a burkolat (1, 101) hátsó részéhez (10, 110) vannak csatlakoztatva.
7. A 6. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a rugalmas szalagok (14, 15; 114, 115) a burkolat (1 101) elülső részéhez (5, 105) vannak csatlakoztatva.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti burkolat azzal jellemezve, hogy a burkolat (1, 101) el van látva eldobható abszorbens betételemnek (2, 102) a megfelelő rögzített helyzetben történő behelyezésére, a rögzíteit helyzetben történő megtartására, valamint a kivétel lehetőségének a biztosítására kiképezett részekkel (6, 7; 106, 107).
9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti burkolat azzal jellemezve, hogy a burkolat (1) két rétegből van kiképezve, amelyek között van az abszorbens betételem (2).