HU218234B - Vízszintes elrendezésű dugattyús kompresszor - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya dugattyús kompresszor (71) gáz nyomásának anöveléséhez, amelynek van egy gépágya (72) legalább egy, lényegébenvízszintes tengelyű hengerrel (73) van egy, a hengerben alternálómozgást végző dugattyúja (74) dugattyútesttel, amely dugattyú ahengerben legalább egy, a gáz nyomását növelő sűrítőkamrát (81, 82)határol el, van egy, az egyik végével a dugattyúhoz rögzítettdugattyúrúdja (75), amelynek a másik vége egy, a gépágyban megvezetettés egy meghajtómechanizmussal alternáló mozgást végző keresztfejhez(76) van kapcsolva, van továbbá egy ágyazóegysége, amellyel a dugattyúés a dugattyúrúd által alkotott dugattyú/dugattyúrúd egység van agépágyhoz képest alátámasztva, ahol az ágyazóegységnek legalább egygyűrűeleme (105, 106) van, amely legalább a dugattyútestnek az alsórésze köré van illesztve, és kiemelkedik a dugattyútest külsőfelületéből, és amely a hengerrel való közvetlen súrlódóérintkezésrealkalmas anyagból van készítve. A találmány lényege az, hogy azágyazóegység további része egy, folyamatosan túlnyomás alatti gáztszolgáltató gázforrás (95), valamint gázvezető eszközök (99, 113),amelyek össze vannak kötve a gázforrással, és legalább egy, agyűrűelemben kialakított és a gázforrásból érkező gázt egy, agyűrűelem és a henger közötti helyre betápláló kiömlőnyílásba (107,108) nyílnak, ahol a kiömlőnyílásnak a helyzete, valamint agázforrásból táplált gáznak a nyomása olyan, hogy a gyűrűelem és ahenger közötti helyre betáplált gáz felfelé ható erőt fejt ki adugattyú/dugattyúrúd egységre. ŕ

Description

A jelen találmány egy, a gáz nyomásának növeléséhez alkalmazható dugattyús kompresszora vonatkozik.

Ismeretes, hogy az ilyen kompresszoroknak általában van egy gépágya, legalább egy, lényegében vízszintes tengelyű hengerrel, van egy, a hengerben alternáló mozgást végző dugattyúja dugattyútesttel, amely dugattyú a hengerben legalább egy, a gáz nyomását növelő sűrítőkamrát határol el, van egy, az egyik végével a dugattyúhoz rögzített dugattyúrúdja, amelynek a másik vége egy, a gépágyban megvezetett és egy meghajtómechanizmus révén alternáló mozgást végző keresztfejhez van kapcsolva, van továbbá egy ágyazóegysége, amellyel a dugattyú és a dugattyúrúd által alkotott dugattyú/dugattyúrúd egység van a gépágyhoz képest alátámasztva, ahol az ágyazóegységnek legalább egy gyűrűeleme van, amely legalább a dugattyútestnek az alsó része köré van illesztve, és kiemelkedik a dugattyútest külső felületéből, és amely a hengerrel való közvetlen súrlódóérintkezésre alkalmas anyagból van készítve.

Egy ilyen vízszintes elrendezésű dugattyús kompresszor ismerhető meg például az EP-A 0 434 607 számú szabadalmi leírásból. A bevezetőben ismertetett felépítésű dugattyús kompresszorok rendszerint igen nagy méretű, kettős működésű kompresszorok több hengerrel, amelyeket főként az olaj- és petrolkémiai iparban alkalmaznak. A kompresszor alternáló mozgást végző alkatrészeinek nagy tömegéből származó tehetetlenségi erő a fő oka annak, hogy a hengerek vízszintesen vannak elhelyezve a gépágyban. Bár ennek az erőnek nagy része kiegyenlíthető a dugattyú/dugattyúrúd egység mozgásának kiegyensúlyozásával, sokkal könnyebben elnyelhető a kompresszor gépalapjával a kompresszor gépágyán fennmaradó erő, ha ez vízszintes irányú, és nem függőleges.

Mindazonáltal a henger(ek) vízszintes helyzete a bevezetőben ismertetett dugattyús kompresszorok esetében egy általánosan ismert problémához vezet, amely az alternáló mozgást végző dugattyú/dugattyúrúd egységnek a kompresszor mozdulatlan részeihez, vagyis az ezeket alkotó gépágyhoz és a henger(ek)hez képesti alátámasztásánál jelentkezik. Az eddig ismert ilyen típusú vízszintes kompresszorok esetében a dugattyú/dugattyúrúd egység a keresztfej felőli oldalon a keresztfej által van alátámasztva, amely a gépágyban van megvezetve, míg a másik oldalán a dugattyú a henger falának alsó részén nyugszik. Az ilyen típusú kompresszorok esetében a dugattyú gyakran el van látva egy vagy több cserélhető gyűrűvel, amely a dugattyú körül helyezkedik el a külső felületén, és kiemelkedik a dugattyú testéből, ahogy ez az EP-A 0 434 607 számú szabadalmi leírásban olvasható. Ezek az gyűrűk vezetékgyűrűként ismertek. Olyan vezetékgyűrűk is ismertek, amelyek nem veszik körül teljesen a dugattyút, csak a dugattyú felületének alsó szegmensére terjednek ki.

Amint az az EP-A 0 434 607 számú szabadalmi leírásból megismerhető, a vezetékgyűrűk kopása oldalütéshez vezet, amely csak egy bizonyos határon belül engedhető meg. Mostanáig a dugattyú és a henger fala között rendszerint olajkenést alkalmaztak, hogy megakadályozzák az ágyazófelületek túlzott mértékű kopását és az oldalütés előfordulását. Mindazonáltal az utóbbi években növekvő igény jelentkezett az „olajmentes” típusú kompresszorok iránt, más szóval az olyan kompresszorok iránt, amelyekben a komprimált gáz nem szennyeződik a dugattyú körüli vezetékgyűrűk és a henger közötti kenést ellátó kenőolajjal. Annak érdekében, hogy a bevezetőben említett típusú kompresszort „olajmenteseként lehessen megalkotni, nagy figyelmet kell fordítani a vezetékgyűrűk anyagának összetételére és a dugattyúhoz való rögzítésére.

Ismert például, hogy a vezetékgyűrűk olyan előnyös kenési és kopási tulajdonságú anyagból készíthetők, m-nt a teflon.

Ahogy korábban már szó volt róla, a bevezetőben említett típusú vízszintes dugattyús kompresszorokat főként olyan területeken alkalmazzák, ahol folyamatos üzemeltetésre van szükség. A dugattyús kompresszorok ezen típusának a mechanikai konstrukciója több évtizeddel ezelőtt már oly mértékben ki lett fejlesztve, hogy az ilj en kompresszorok folyamatosan üzemeltethetők éveken keresztül nagy teljesítménnyel. Mindazonáltal kitűnt, hogy az eddigi fejlesztések ellenére a vezetékgyűrűk kopása még mindig túl gyorsan következik be, többek között olyan paramétereknek köszönhetően, amelyeket nem lehet befolyásolni. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban a kompresszorokat néhány hónap után le kell állítani, hogy a vezetékgyűrűkön lévő kopást meg lehessen mérni, és hogy ki lehessen cserélni bármelyik vezetékgyűrűt, amelyik kopott lenne. Ez a karbantartás hátrányosan hat az ilyen típusú kompresszorok összteljesítményére és alkalmazhatóságára.

A jelen találmány által megoldandó feladat következésképpen olyan ágyazóeszközök kidolgozása, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a kompresszor dugattyúja és hengere között, és amelyek lehetővé teszik olyan vízszintes elrendezésű dugattyús kompresszor kialakítását, amely folyamatosan üzemben tartható jelentősen hoszszabb periódusokon át, mint a bevezetőben említett típusú eddig ismert kompresszorok. Még pontosabban, a találmány által megoldandó feladata olyan vízszintes dugattyús kompresszorok kialakítása, amelyek kettős működésűek és „olajmentesek”.

A kitűzött feladatot olyan, a bevezetőben említett felépítésű vízszintes dugattyús kompresszor kialakításával oldjuk meg, amelynél az ágyazóegységnek további ágyazóeszközei vannak, mégpedig

- egy gázforrása, amely folyamatosan túlnyomás alatti gázt szolgáltat, valamint

- gázvezető eszközei, amelyek a gázforráshoz vannak csatlakoztatva, és legalább egy olyan kiömlőnyílásba nyílnak, amely a gyűrűelemben van kialakítva, hogy a gázforrásból érkező gázt egy, a gyűrűelem és a henger közötti helyre táplálja, és legalább egy kiömlőnyílás helyzete és a gázforrásból betáplált gáz nyomása ób an, hogy a gyűrűelem és a henger közötti helyre betáplált gáz állandóan egy felfelé irányuló erőt fejt ki a dugattyú/dugattyúrúd egységre.

A találmány szerint kialakított ágyazóegység valójában egy kívülről nyomás alá helyezett gázos ágyazórendszer, amelyben egy gázfilm képződik egy vagy több helyen az egy vagy több gyűrűelem és a henger között,

HU 218 234 Β amely gázfilm legalább részben alátámasztja a dugatytyú/dugattyúrúd egység tömegét. Ami itt fontos az az, hogy a gázfilmet folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy korlátozza vagy ha lehetséges, teljesen megszüntesse a kopást előidéző érintkezést a dugatytyú/dugattyúrúd egység és a henger között. Ugyancsak fontos, hogy a gázfilm vastagsága, amely a valóságban nagyon vékony, stabil maradjon, máskülönben fennáll a kockázata annak, hogy a dugattyú/dugattyúrúd egység függőleges irányban oszcillálni kezd, és a túlzott kopás még inkább bekövetkezik.

A gázfilm nagy stabilitása érdekében célszerű olyan gáztömítő eszközöket alkalmazni, amelyek hatékonyan működnek a dugattyú és a henger között, és amelyek a dugattyúval és a hengerrel együtt egy olyan teret zárnak be, amely el van választva a dugattyús kompreszszor mindegyik sűrítőkamrájától, és amely térbe nyílik bele a legalább egy kiömlőnyílás, továbbá gázkibocsátó eszközök vannak kialakítva a gáznak a térből való kieresztéséhez.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor egyik előnyös kiviteli alakjánál a dugattyútest el van látva legalább egy, a külső felületében lévő horonnyal, és ezen külső felületben lévő horonyban egy gyűrűelem van elhelyezve, amelynek legalább egy, a gázforrásból érkező gáz részére kialakított kiömlőnyílása van.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor másik előnyös kiviteli alakja az, ahol az ágyazóegységnek egy gyűrűeleme van, amely a dugattyútest külső felülete körül van elhelyezve, és egy, a gáz részére kialakított kiömlőnyílással van ellátva, és a gyűrűelemnek legalább a felső felét magában foglaló felső szegmense egy kisebb külső kerületi sugárral van kialakítva, mint az alsó szegmens.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor egy további előnyös kiviteli alakja olyan, hogy mindegyik, a gázforrásból érkező gáz részére kialakított kiömlőnyílásnak van egy szájnyílása, amely össze van kötve a gázvezető eszközzel, és van egy hornyokból álló mintázat, amely a szájnyíláshoz csatlakozik, a gyűrűelemben van kialakítva, és a gyűrűelem külső felületének egy szakaszára terjed ki.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor ugyancsak előnyös kiviteli alakjánál a dugattyú és a henger közötti tér, amelybe a kiömlőnyílás nyílik, kapcsolatban áll a kompresszor sűrítőkamrájával, és a gáznak a kiömlőnyíláshoz való táplálására szolgáló gázforrás által biztosított nyomás nagyobb, mint a sűrítőkamrában uralkodó nyomás.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor egyik célszerű változata értelmében a dugattyú mindkét homlokfelülete közelében el van látva legalább egy, az alsó része közelében kifelé nyíló, a gázforrásból érkező gáz részére kialakított kiömlőnyílással, és egy, a dugattyú és a henger között működő gáztömítő eszköz van az egyik homlokfelület közelében elhelyezett kiömlőnyílás és a másik homlokfelület közelében elhelyezett kiömlőnyílás között.

A találmány szerinti dugattyús kompresszornál célszerű továbbá, ha a dugattyú és a henger között működő gáztömítő eszközei vannak, amely gáztömítő eszköz a dugattyúval és a hengerrel együtt egy, a kompresszor mindegyik sűrítőkamrájától elkülönített teret zár be, amelybe a legalább egy kiömlőnyílás nyílik, emellett a gázt a térből kiürítő gázkibocsátó eszközei vannak.

A találmány szerinti dugattyús kompresszornál ugyancsak előnyös, ha a dugattyú és a henger között működő gáztömítő eszközök dugattyúgyűrűk, amelyek a dugattyútest körül vannak elhelyezve.

Az is előnyös, ha az ágyazóegység gáznyomásszabályzó eszközt tartalmaz, amellyel a térben lévő gáz nyomása szabályozható. A dugattyú és a henger közötti zárt térben lévő gáz nyomásának a szabályozása alatt a gáz nyomásának pontos értéken vagy elfogadhatóan pontos tartományon belül tartása értendő, és bármilyen alkalmas módon végrehajtható. Például megoldható egy szabályzókörrel, amelyben a tényleges gáznyomás össze van hasonlítva a kívánt gáznyomással. A gáznyomás előnyösen szabályozható a szabályozáshoz alkalmazott eszközök beállításával vagy méretezésével, például olyan szelepek alkalmazásával, amelyek a gáz nyomásának egy specifikus értékénél nyílnak vagy záródnak. Előnyös a gáz nyomását szabályozó eszközt a gáz ür ítésére szolgáló eszközbe iktatni.

Úgy találtuk, hogy a dugattyúgyűrűk nagyon előnyösen alkalmazhatók gáztömítő eszközként az ilyen típusú nagyméretű dugattyús kompresszorok esetében, mivel az ilyen dugattyúgyűrűk nagy nyomásnál megbízható gáztömítettséget biztosítanak az elkerülhetetlen gy ártási tűrések és a különböző termikus és mechanikus hatásra fellépő expanzió esetében.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor egy további előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a dugattyú el van látva egymástól távol elhelyezett, a dugattyú és a henger között működő gáztömítő eszközökkel, és a gáztömítő eszközök között a dugattyú legalább eg/, a gázforrásból érkező gáz részére kialakított kiömlőnyílással van ellátva, amely kifelé nyílik az alsó része közelében.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor egy másik előnyös kiviteli alakjánál a dugattyúnak egy nagynyomású kamrája és egy kisnyomású kamrája van, ahol a nagynyomású kamra kapcsolatban áll a kiömlőnyílással és a gázt nyomás alatt a nagynyomású kamrába tápláló eszközzel, míg a kisnyomású kamra kapcsolatban áll a gáztömítő eszközök, a dugattyú és a henger által létrehozott térrel és a gázt a kisnyomású kamrából kiürítő gázürítő eszközzel.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor egy újabb előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a dugattyú el van látva egy nyomásszabályzó szeleppel, amely a nagynyomású kamrát a kompresszor sűrítőkamrájához kapcsolja, továbbá a dugattyú el van látva egy nyomásszabá yozó szeleppel, amely a kisnyomású kamrát a kompresszor sűrítőkamrájához kapcsolja.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor egy további előnyös kiviteli változatánál a kompresszor el van látva a nagynyomású kamrát a kompresszor nyomóoldalához kapcsoló gázvezető eszközzel és a kisnyomá3

HU 218 234 Β sú kamrát a kompresszor szívóoldalához kapcsoló gázvezető eszközzel.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a gázürítő eszköznek legalább egy, a hengerben elhelyezett, a henger, a dugattyú, valamint henger és a dugattyú között működő gáztömítő eszközök által közrezárt térrel összekötött, az említett térből a gázt kiürítő kilépőnyílása van.

Előnyös továbbá, ha a gázszabályozó készülék össze van kapcsolva a térben lévő gáz nyomását szabályzó kilépőnyílással, és ha a gázforrás által szolgáltatott gáz megegyezik a kompresszor által szállított gázzal.

A találmány szerinti dugattyús kompresszor egy újabb előnyös kiviteli alakjánál a dugattyú egy kétfokozatú dugattyú, ahol a gázvezető eszköz a dugattyúban van kialakítva, és össze van kötve a kompresszornak a nyomás alatti gázt szolgáltató gázforrást képező második fokozatával.

Végül a találmány szerinti dugattyús kompresszor előnyös kiviteli alakja az is, ahol a dugattyúnak dugattyúteste van, ahol egy vagy több gyűrűelem van a dugattyútest külső felületének legalább az alsó fele köré illesztve, és kiemelkedik a dugattyútestből, és minden gyűrűelem el van látva egy, a gázforrásból érkező, és a gyűrűelem és a dugattyús kompresszor hengere között gázfilmet alkotó gáz részére kialakított kiömlőnyílással.

A találmány szerinti elv nagyon előnyösen alkalmazható meglévő „olajkenésű” dugattyús kompresszorok „olajmentes” kompresszorrá történő átalakításához, vagy a meglévő „olajmentes” kompresszorok „gázkenéssel” való ellátásához.

A találmányt részletesebben az alábbi kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti vízszintes dugattyús kompresszor első példaként! kiviteli alakját mutatja függőleges metszetben, vázlatos ábrázolásban, a 2. ábra a kompresszor vezetékgyűrűjének példakénti kiviteli alakját tünteti fel oldalnézetben, a 3. ábra a 2. ábrán látható vezetékgyűrű alulnézete, a 4. ábra a 2. ábra jelölt V-V vonala szerinti metszet, az 5. ábra a találmány szerinti vízszintes dugattyús kompresszor második példakénti kiviteli alakját mutatja függőleges metszetben, vázlatos ábrázolásban, a 6. ábra a találmány szerinti vízszintes dugattyús kompresszor harmadik példakénti kiviteli alakját szemlélteti függőleges metszetben, vázlatos ábrázolásban, végül a 7. ábra a találmány szerinti vízszintes dugattyús kompresszor negyedik példakénti kiviteli alakját tünteti fel függőleges metszetben, vázlatos ábrázolásban.

Az 1. ábrán látható vízszintes dugattyús 71 kompresszornak egy 72 gépágya van, amelyben egy 73 henger van elhelyezve. A 73 hengerben egy 74 dugattyú van, amely alternáló mozgást végez a 73 hengerben. Az

1. ábra a 74 dugattyú alsó részét metszetben mutatja, a felső részét pedig oldalnézetben.

Egy 75 dugattyúrúd van az 1. ábrán jobboldalt lévő végével a 74 dugattyúhoz rögzítve, a baloldalt lévő vége pedig egy 76 keresztfejjel van összekötve. A 76 keresztfej a 71 kompresszor 72 gépágyában, a 77 vezetékek segítségével, vízszintes egyenes vonal mentén alternálva mozgathatóan van megvezetve.

A 76 keresztfej mozgását egy forgattyús mechanizmus segítségével hozzuk létre, ahogy ez általánosan ismert a vízszintes dugattyús kompresszorok esetében. A 76 keresztfejre a 78 meghajtótengely forgómozgását ezzel mereven összekapcsolt 79 forgattyú és egy, a 79 forgattyú és a 76 keresztfej közé iktatott 80 hajtórúd adja át.

Az 1. ábrán látható 71 kompresszor típusát tekintve kettős működésű. A 73 hengerben egy-egy 81 és 82 sűrít őkamra van kialakítva a 74 dugattyú segítségével. A 81 és 82 sűrítőkamra mindegyike el van látva egy 84, illetve 85 beömlőszeleppel és egy 86, illetve 87 kiömlőszeleppel. A 74 dugattyú, a forgattyús mechanizmus forgásirányának megfelelően az 1. ábrán balra mozogva, szívónyomáson gázt szív be a 84 beömlőszelepen át a 81 sűrítőkamrába. Ezzel egyidejűleg a 82 sűrítőkamrábatr lévő gázt komprimálja és ürítőnyomáson kiüríti a 87 kiömlőszelepen át.

Ahogy a vízszintes dugattyús kompresszor neve is mutatja, a 71 kompresszor 72 gépágya oly módon van egy gépalapra építve, hogy a 73 henger vízszintes helyzetben legyen. A jelen találmány célja, hogy a 74 dugattyú és 75 dugattyúrúd által alkotott dugattyú/dugattyúrúd egység ágyazó alátámasztásához ajánljon megfelelő intézkedéseket. Az 1. ábra szerinti bal oldali végén az említett egység a 76 keresztfej által a 72 gépágyon nyugszik, miközben a 77 vezetékek és a 76 keresztfej közé kenőolaj van bejuttatva. Mindazonáltal ez a 76 keresztfejnél lévő alátámasztás képtelen megakadályozni, hogy a 74 dugattyú a 73 henger falának alsó részét súrolja, különösen azért, mert bizonyos játék van a 76 keresztfej és a 77 vezetékek között, amely megengedi a 76 keresztfej billegését, és mert a karcsú 75 dugartyúrúd meggörbül. A dugattyú/dugattyúrúd egységei alátámasztó további ágyazóeszköz ismertetésére az alábbiakban fog sor kerülni.

A példakénti kiviteli alak esetében, amely az 1. ábrán látható, a 74 dugattyú egy 90 rúddal van ellátva, amely a 75 dugattyúrúddal egy vonalban nyúlik ki a 74 dugattyú másik oldalából. A 90 rúd átnyúlik egy, a 73 henger 92 hengerfedelében lévő 91 tömbszelencén. A 90 rúd szabad vége egy 93 dugattyúrészt hordoz, amely egy, a 92 hengerfedélre illesztett második 94 hengerbe van behelyezve. A 95 hivatkozási szám egy sematikusan ábrázolt gázforrást jelöl. Az említett 95 gázforrás, amely például egy, a 71 kompresszor 86, 87 kiömlőszelepeihez csatlakoztatott kamraként alakítható ki, kapcsolatban áll egy, a 94 hengerben lévő 98 sűrítőkamrá\ al egy 96 vezetéken át, amelybe egy 97 szívószelep van iktatva. A 90 rúdnak van egy 99 furata, amely a 93 dugattyúrész homlokfelületétől a 74 dugattyúban kialakított 100 kamráig tart. A 99 furat és a 98 sűrítőkam4

HU 218 234 Β ra közötti kapcsolatot egy 101 nyomásszabályozó szelep szabályozza, amely a 93 dugattyúrészbe van beillesztve, és akkor nyílik ki, ha elegendőn nagy nyomás alakult ki a 98 sűrítőkamrában.

A 74 dugattyú körül, mindkét homlokfelülete közelében, a 74 dugattyú testében lévő egy-egy körbefutó horonyba egy-egy 105 és 106 vezetékgyűrű van illesztve, amelynek a részletes magyarázatára a 2., 3. és 4. ábra segítségével a későbbiekben fog sor kerülni. Ezek a lényegében egyforma 105 és 106 vezetékgyűrűk kismértékben kiemelkednek a 74 dugattyú testén kívülre. Egy 109 dugattyúgyűrű-csoport szintén el van helyezve a 74 dugattyú teste körül egy, a 105 és 106 vezetékgyűrűk közötti ponton, hogy megakadályozza a gáz átáramlását a 73 henger nagynyomású oldalából a kisnyomású oldalára.

Ahogy az az 1. ábrán látható, a 74 dugattyú 100 kamrája kapcsolatban áll a 105, 106 vezetékgyűrűben kialakított egy vagy több 107, 108 kiömlőnyílással. A gázforrás, amelyet a 100 kamra a gázt az említett 100 kamrába nyomás alatt tápláló kompresszor részeivel együtt alkot, úgy van méretezve, hogy a kompresszor működése közben nyomás alatti gáz áramoljon folyamatosan kifelé a 100 kamrából a 107, 108 kiömlőnyílásokhoz. Ez azt jelenti, hogy a 100 kamrában a nyomásnak minden esetben nagyobbnak kell lennie, mint a gáz maximális leadott nyomása a 81 és 82 sűrítőkamrában.

A gáz gázfilmet alkot a 105, 106 vezetékgyűrűk és a 73 henger sima fala között. Az ilyen gázfilmek alátámasztó kapacitását a gázfilmben lévő gáz nyomása és az a felület határozza meg, amelyre az említett nyomás hat a dugattyú/dugattyúrúd egység részein alátámasztásuk céljából. Ez a felület itt minden esetben a 105,

106 vezetékgyűrűk alsó felének egy szakasza lesz.

Az 1. ábra szerinti dugattyús 71 kompresszor egy változatánál, amelyet külön nem mutatunk be, egy szelep van elrendezve a 74 dugattyúban, amely azt biztosítja, hogy a mindenkori beszívott gázt komprimáló 81 vagy 82 sűrítőkamrában lévő gáz egy bizonyos nyomásánál az említett 81 vagy 82 sűrítőkamrához tartozó

107 vagy 108 kiömlőnyílás és a 100 kamra közötti kapcsolat megszakadjon, és a 73 henger és a 74 dugattyú között csak a 109 dugattyúgyűrűk kisnyomású oldalánál képződjön gázfilm. Ez azt jelenti, hogy a 100 kamrában a gáz nyomása alacsonyabb lehet, mint az 1. ábrán látható dugattyús 71 kompresszor esetében, ami könnyebben elérhető. Az, hogy átfedés van a 109 dugattyúgyűrűk egyik oldalán a gázfilm kialakulása és a másik oldalán a gázfilm összeomlása között, biztosítja azt, hogy a gázfilm állandóan jelen legyen 74 dugattyú és a 73 henger között.

Egy másik változatban, amelyet külön ugyancsak nem mutatunk be, a vezetékgyűrűk nem a dugattyú testén lévő hornyokban vannak elhelyezve, hanem a dugattyú testén különböző különálló szegmensek vannak kiképezve, és a vezetékgyűrűkét szegmens között van befogva.

A 105, 106 vezetékgyűrűk egy példaképpeni kiviteli alakját mutatjuk be a 2., 3. és 4. ábrán látható 105 vezetékgyűrű segítségével. A 105 vezetékgyűrű egy gyűrű alakú elem nagyon pontos hengeres belső átmérővel, amely a dugattyú testének a külső felületén kialakított azon horonyhoz van illesztve, amely horonyba a vezetékgyűrű el van helyezve. Ugyanakkor a 105 vezetékgyűrű külső felülete nem pontosan hengeres. Ahogy a

2. ábrán látható, a külső felület alsó szegmensének, ha a vezetékgyűrű jól van illesztve, kissé nagyobb a sugara mint a hozzá csatlakozó felső szegmensének. Az alsó szegmens a függőleges vonallal jelzett 110 szimmetriatengelytől mindkét irányban kiterjedő szögtartományban van kialakítva, és a sugara tulajdonképpen megegyezik a henger azon sugarával, amely mentén a vezetékgyűrű mozog. A külső felület ezen kialakításának az az oka, hogy a 105 vezetékgyűrű és a 73 henger közötti gázfilm létrehozásához lehetségesnek kell lenni. hogy a 75 dugattyút kismértékben felfelé mozgathassuk, és elegendő játék maradjon a mechanikus és hő okozta deformációra.

A 4. ábrán bemutatott metszetből látható, hogy a 105 vezetékgyűrűbe be van csavarva egy furattal ellátott 111 menetes csőcsonk, amely kívül egy kör alakú 112 homlokfelülettel rendelkezik. A 112 homlokfelület a 105 vezetékgyűrű külső kerületéhez képest be van süllyesztve. A gázfilm létrehozásához fontos, hogy a 111 menetes csőcsonk 122 szájnyílása a gáz áramlásában fojtást képezzen. A 122 szájnyílás egy, a 74 dugattyú falában lévő 113 furaton át a kapcsolatban van a 100 kamrával (lásd az 1. ábrát).

Ahogy korábban már szó volt róla, ennek a gázos ágyazórendszemek az alátámasztó képessége szempontjából meghatározó többek között a tényleges felület, amely felett a gázfilm alátámasztja a dugattyú/dugattyúrúd egységet. Annak érdekében, hogy nagy felület legyen ellátva stabil gázfilmmel, hornyok által alkotott mintázat van kialakítva a 105 vezetékgyűrű alsó szakaszában, amint az részletesebben a 3. ábrán látható. A mintázatnak két párhuzamos 120, 121 főhomya van, amelyek a függőleges 110 szimmetriatengelyben elhelyezett 111 menetes csőcsonk 122 szájnyílásához képest mindkét irányban szimmetrikusan, azonos szögtartományban van kialakítva. A 120, 121 főhomyok egy központi 123 keresztirányú hornyon keresztül vannak összekötve a 122 szájnyílással. A 120 és 121 főhorony mindkét végén össze van kapcsolva egy-egy 124 keresztirányú horonnyal. A további 125-130 keresztirányú hornyok, amelyek a 110 szimmetriatengelyhez képest szimmetrikusan helyezkednek el, összekapcsolják a két 120, 121 főhomyot, és ily módon létrehozzák a 131-138 mezőket. A 131 — 138 mezők egy szintben húzódnak a 105 vezetékgyűrű alsó szegmense megmaradó részével.

A fent bemutatott mintázat csupán az egyik lehetséges megoldás. Bizonyos helyzetekben még az is lehetséges, hogy a mintázat teljes egészében nélkülözhető, és elegendő csak egy vagy több egyszerű furatként kialakított kiömlőnyílást készíteni.

Előnyös a 105, 106 vezetékgyűrűket olyan anyagból készíteni, amelynek kedvező szükséghelyzeti futási tulajdonsága van, így ha a gázfilm véletlenül összeomlik, nem fog fellépni nemkívánatos kopás a hengernél.

HU 218 234 13

Erre a célra olyan anyag ajánlható, mint a teflon vagy az alpakka. A vezetékgyűrű anyagának ezen kiválasztása engedményt biztosít azokra a helyekre, ahol a találmány szerinti ágyazóegységben gázfilmre nincs szükség teljes egészében, és/vagy a gyakorlatban nem lesz teljes egészében szükség, más szavakkal, előfordulhat éppenséggel közvetlen súrlódásos érintkezés is a dugattyúrészei - az 1. ábra esetében a 105, 106 vezetékgyűrűk - és a henger között.

Az 1. ábrán az a gázforrás, amely a külső nyomással terhelt dugattyú/dugattyúrúd egység megfelelő gázos ágyazóegységhez nyomás alatt betáplált gázt biztosítja, csak vázlatosan van jelezve annak érzékeltetésére, hogy számos megoldás alkalmazható. Elvileg a fő követelmény, amelyet egy ilyen gázforrásnak ki kell elégítenie az, hogy a gáznak folyamatosan kell kifelé áramlania egy vagy több kiömlőnyílásból, hogy fenntarthassa a gázfilmet a henger és a dugattyú között. A gáz kiáramlása a kiömlőnyílásból ebben az esetben fuggeni fog többek között az abban a térségben uralkodó nyomástól, ahová a gáz áramlik. Emiatt különösen fontos az olyan példakénti kiviteli alaknál, amely az előbbiekben az 1. ábra alapján lett bemutatva, hogy a gázforrás képes legyen a gázt olyan nyomáson betáplálni, amely nagyobb, mint a gáz maximális ürítőnyomása a kompresszor sűrítőkamrájában. Például a gázforrás kialakítható ugyanennek a kompresszornak vagy egy másik kompresszornak egy nagynyomású fokozataként. Ezenkívül, különösen abban a helyzetben, ha a gázfilm gáza belép a hengerbe, előnyös, ha az a gáz, amely kívülről nyomás alatt a gázos ágyazóegységbe van betáplálva, ugyanaz, mint az a gáz, amelyet a kompresszor komprimál.

Az 5. ábrán látható vízszintes dugattyús 141 kompresszornak van egy 142 gépágya, amelyben egy 143 henger van elhelyezve. A 143 hengerben egy 144 dugattyú van, amely alternáló mozgást végez a 143 hengerben. Az 5. ábrán a 144 dugattyú alsó része hosszmetszetben látható, a felső része oldalnézetben. Egy 145 dugattyúrúd van az 1. ábrán jobboldalt lévő végével a 144 dugattyúhoz rögzítve, a baloldalt lévő vége pedig egy

146 keresztfejjel van összekapcsolva. A 146 keresztfej

147 vezetékek segítségével oly módon van megvezetve, hogy vízszintes egyenes vonal mentén alternálva mozgatható a 141 kompresszor 72 gépágyában.

A 146 keresztfej mozgását egy forgattyús mechanizmus segítségével hozzuk létre, ahogy ez általánosan ismert a vízszintes dugattyús kompresszorok esetében. A 146 keresztfejre a 148 meghajtótengely forgómozgását egy ezzel mereven összekapcsolt 149 forgattyú és egy, a 149 forgattyú és a 146 keresztfej közé iktatott 150 hajtórúd adja át.

Az 5. ábrán látható 141 kompresszor típusát tekintve kettős működésű. A 143 hengerben egy-egy 151 és 152 sűrítőkamra van kialakítva a 144 dugattyú segítségével. A 151 sűrítőkamra el van látva egy 154 beömlőszeleppel és egy 156 kiömlőszeleppel, míg a 152 sűrítőkamra egy 155 beömlőszeleppel és egy 157 kiömlőszeleppel van ellátva. A 144 dugattyú, a forgattyús mechanizmus forgásirányának megfelelően az 5. ábrán balra mozogva szívónyomáson gázt szív be 154 beömlőszelepen át a 151 sűrítőkamrába, majd a 144 dugattyú mozgási irányának megváltozása után a 151 sűrítőkamrában lévő gázt komprimálja és ürítőnyomáson kiüríti a 155 kiömlőszelepen át.

Ahogy a vízszintes dugattyús kompresszor neve is mutatja, a 141 kompresszor 142 gépágya oly módon van egy gépalapra építve, hogy a 143 henger vízszintes helyzetben legyen. A jelen találmány célja, hogy a 144 dugattyú és 145 dugattyúrúd által alkotott dugattyú/dugaltyúrúd egység ágyazó alátámasztásához ajánljon intézkedéseket. Az 5. ábra szerinti bal oldali végén az említett egység a 146 keresztfej által a 142 gépágyon nyugszik, miközben a 147 vezetékek és a 146 keresztfej közé kenőolaj van bejuttatva. Mindazonáltal ez a 146 keresztfejnél lévő alátámasztás képtelen megakadályozni, hogy a 144 dugattyú a 143 henger falának alsó részét súrolja, különösen mert bizonyos játék van a 146 keresztfej és a 147 vezetékek között, amely megengedi a 146 keresztfej billegését, és mert a karcsú 145 dugattyúrúd hajlamos a meggörbülésre. A dugattyú/dugattyúrúd egységet alátámasztó további ágyazóeszköz ismertetésére az alábbiakban fog sor kerülni.

A 144 dugattyúban egy üreg és egy 160 válaszfal van kialakítva, amely az említett üreget egy 161 és egy 162 kamrára osztja. A 161 kamra kapcsolatban van egy-egy 164 és 165 nyomásszabályzó szelep útján a 151 és 152 sűrítőkamrával. A 164 és 165 nyomásszabályzó szelep oly módon van kialakítva, hogy akkor van nyitva, ha a nyomás elegendőn nagy a megfelelő sűrítókamrában. A 144 dugattyú külső felülete alsó felének egy része körül egy vagy több - ebben az esetben két - szegmens alakú (szaggatott vonallal jelölt) 168 és

169 gyűrűelem van elhelyezve, amelyek egy vagy több 170, 171 kiömlőnyílással vannak ellátva. Az említett

170 és 171 kiömlőnyílás kapcsolatban áll a 161 kamrával, például oly módon, ahogy az 1-4. ábrák kapcsán be lett mutatva.

A gáz, amely a 170, 171 kiömlőnyíláson át kilép a 161 kamrából, egy nagyon vékony gázfilmet alkot a megfelelő gyűrűelem és a henger fala között. A két 163, 169 gyűrűelemtől kétoldalt elhelyezett 173, 175 dugattyúgyűrűk csoportja biztosítja, hogy a nyomás a 168,169 gyűrűelem és a henger fala közötti tartományban lévő gázfilmben mindig kisebb legyen, mint az ürítőnyomás a 151 és 152 sűrítőkamrában. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a 161 kamrát ellátó gáz minden esetben olyan nyomáson van, amely közel van a i 51, 152 sűrítőkamrák ürítőnyomásához, biztosítva van a gáz állandó betáplálása a gázfilmhez.

A gázt, amely a két csoport 173, 175 dugattyúgyűrű közötti térbe van betáplálva, természetesen újra ki is kell üríteni. Ez megoldható a 144 dugattyú falában lévő 177 nyíláson keresztül, amely összekapcsolja a 173, 175 dugattyúgyűrűk közötti teret és a 162 kamrát. Az említett 162 kamra másfelől kapcsolatban van a 151, 15.2 sűrítőkamrákkal a 178, 179 szívószelepeken át. Ha a ryomás a kérdéses sűrítőkamrában elegendően kicsi, a kérdéses 178 vagy 179 szívószelep ki fog nyitni, és gáz kiürül a 162 kamrából. Ha a 161 és 162 kamra térfo6

HU 218 234 Β gata elegendően nagyra van készítve, a 161, 162 kamrákban uralkodó nyomásban beálló változások határok közé vannak szorítva, és biztosítható az a gázáram, amely a 168, 169 gyűrűelemek és a 143 henger fala közötti stabil gázfilm fenntartásához szükséges.

A 144 dugattyú, amint azt az 5. ábrán bemutattuk és a fentiekben ismertettük, nagyon előnyösen alkalmazható meglévő „olajkenéses” típusú dugattyús kompresszorok átalakításához „olajmentes” típusú kompresszorrá. Mivel a 144 dugattyúban megvan mindaz az elem, amely a stabil gázos ágyazórendszer elkészítéséhez szükséges, így lényegében csak a meglévő kompresszor dugattyúját kicserélni a 144 dugattyúval.

A 6. ábrán látható vízszintes dugattyús 191 kompresszornak van egy 192 gépágya, amelyben egy 193 henger van elhelyezve. A 193 hengerben egy 194 dugattyú van, amely a 193 hengerben alternáló mozgást végezhet. A 6. ábrán a 194 dugattyú alsó része metszetben, a felső oldalnézetben látható. A 195 dugattyúrúd a 6. ábrán látható jobb oldali végével a 194 dugattyúhoz van rögzítve, a 6. ábra szerinti bal oldali vége pedig egy 196 keresztfejjel van összekapcsolva. A 196 keresztfej a 191 kompresszor 192 gépágyában, 197 vezetékek segítségével, vízszintes egyenes vonal mentén alternálva mozgathatóan van megvezetve.

A 196 keresztfej mozgását egy forgattyús mechanizmus segítségével hozzuk létre, ahogy ez általánosan ismert a vízszintes dugattyús kompresszorok esetében. A 196 keresztfejre a 198 meghajtótengely forgómozgását egy ezzel mereven összekapcsolt 199 forgattyú és egy, a 199 forgattyú és a 196 keresztfej közé iktatott 200 hajtórúd adja át.

A 6. ábrán látható 191 kompresszor típusát tekintve kettős működésű. A 193 hengerben egy-egy 201 és 202 sűrítőkamra van kialakítva a 194 dugattyú segítségével. A 201 sűrítőkamra el van látva egy 204 beömlőszeleppel és egy 206 kiömlőszeleppel, míg a 202 sűrítőkamra egy 205 beömlőszeleppel és egy 207 kiömlőszeleppel van ellátva. A 194 dugattyú, a forgattyús mechanizmus forgásirányának megfelelően az 6. ábrán balra mozogva szívónyomáson gázt szív be a 204 beömlőszelepen át a 201 sűrítőkamrába. Ezután a 194 dugattyú mozgási irányának megváltozása után a 201 sűrítőkamrában lévő gáz komprimálódik és ürítőnyomáson kiürül a 206 kiömlőszelepen át.

Ahogy a vízszintes dugattyús kompresszor neve is mutatja, a 191 kompresszor 192 gépágya oly módon van egy gépalapra építve, hogy a 193 henger vízszintes helyzetben legyen. A jelen találmány célja, hogy a 194 dugattyú és 195 dugattyúrúd által alkotott dugattyú/dugattyúrúd egység ágyazó alátámasztásához ajánljon intézkedéseket. Az 6. ábra szerinti bal oldali végén az említett egység a 196 keresztfejen által a 192 gépágyon nyugszik, miközben a 197 vezetékek és a 196 keresztfej közé kenőolajat juttatunk.

A 194 dugattyúban egy üreg van, amelyet egy 210 válaszfal egy 211 és egy 212 kamrára oszt. Két 213 és 214 üreges rúd van a 194 dugattyúhoz illesztve. A 215 hengerfedél oly módon van kialakítva, hogy két 216 és 217 kamrát képezzen, ésa213,214 üreges rudak megfelelő tömbszelencével tömítve a 216, illetve a 217 kamrába nyúlnak. A 216 kamra egy 220 csővezeték segítségével össze van kapcsolva egy kompressziós 221 kamrával, amely másfelől össze van kötve a 193 henger két 206 és 207 kiömlőszelepével. A 217 kamra egy 225 csővezeték segítségével össze van kapcsolva egy depressziós 226 kamrával, amely másfelől öszsze van kö ve a 193 henger két 204 és 205 beömlőszelepével. Ez az elrendezés azt biztosítja, hogy a 211 kamrába folyamatosan nyomás alatti gáz legyen betáplálva, miközben a gáz kiürül a 212 kamrából.

A 194 dugattyú külső felülete alsó felének egy része: körül egy vagy több - ebben az esetben két - szegmens alakú (szaggatott vonallal jelölt) 238 és 239 gyűrűelem van elhelyezve, amelyek el vannak látva egy vagy több 240, 241 kiömlőnyílással. Az említett 240 és 241 kiömlőnyílás kapcsolatban áll a 211 kamrával, például oly módon, amint az a 2-4. ábrák kapcsán be lett mutatva.

A gáz, amely a 240, 241 kiömlőnyílásokon keresztül kiáramlik a 211 kamrából, egy nagyon vékony gázfilmet alkot a megfelelő gyűrűelem és a henger fala közölt. A két 238, 239 gyűrűelemtől két oldalra elhelyezett 243, 245 dugattyúgyűrűk csoportjai biztosítják, hogy a nyomás a 238, 239 gyűrűelem és a henger fala közötti tartományban lévő gázfilmben mindig kisebb legyen, mint az ürítőnyomás a 201 és 202 sűrítőkamrában. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a 211 kamrát ellátó gáz minden esetben olyan nyomáson van, amely közel van a 201, 202 sűrítőkamrák ürítőnyomásához, biztosított van a gáz állandó betáplálása a gázfilmhez.

A gáz, amely a két csoport 243 és 245 dugattyúgyűrű közötti térbe van betáplálva, a 194 dugattyú falában lévő 24 7 nyíláson üríthető ki, amely összekapcsolja a 243 és 245 dugattyúgyűrűk közötti teret és a 212 kamrát.

A 7. ábrán látható vízszintes dugattyús 841 kompresszornak van egy 842 gépágya van, amelybe egy

843 henger van elhelyezve. A 843 hengerben egy

844 dugattyú van, amely a 843 hengerben alternáló mozgást végez. A 7. ábrán a 844 dugattyú alsó része metszetben, a felső része oldalnézetben látható. A 845 dugattyúrúd a 7. ábrán látható jobb oldali végével a 844 dugattyúhoz van rögzítve, a 7. ábra szerinti bal oldali vége pedig egy 846 keresztfejjel van összekapcsolva. A 846 keresztfej a 841 kompresszor 842 gépágyában 847 vezetékek segítségével vízszintes egyenes vonal mentén, alterná va mozgathatóan van megvezetve.

A 846 keresztfej mozgását egy forgattyús mechanizmus segítségével hozzuk létre, ahogy ez általánosan ismert a vízszintes dugattyús kompresszorok esetében. A 546 keresztfejre a 848 meghajtótengely forgómozgásál egy ezzel mereven összekapcsolt 849 forgattyú és egy, a 849 forgattyú és a 846 keresztfej közé iktatott 850 hajtórúd adja át.

A 7. ábrán látható 841 kompresszor típusát tekintve kettős működésű. A 843 hengerben egy-egy 851 és 85 2 sűrítőkamra van kialakítva a 844 dugattyú segítségével. A 851 sűrítőkamra el van látva egy 854 beömlőszeleppel és egy 856 kiömlőszeleppel, míg a 852 sűrítőkanra egy 855 beömlőszeleppel és egy 857 kiömlő7

HU 218 234 Β szeleppel van ellátva. A 844 dugattyú, a forgattyús mechanizmus forgásirányának megfelelően a 7. ábrán balra mozogva szívónyomáson gázt szív be a 854 beömlőszelepen át a 851 sűrítőkamrába. Ezután a 844 dugattyú mozgási irányának megváltozása után a 851 sűrítőkamrában lévő gáz nyomása megnövekszik és ürítőnyomáson kiürül a 856 kiömlőszelepen át.

Ahogy a vízszintes dugattyús kompresszor neve is mutatja, a 841 kompresszor 842 gépágya oly módon van egy gépalapra építve, hogy a 843 henger vízszintes helyzetben legyen.

A jelen találmány célja, hogy a 844 dugattyú és

845 dugattyúrúd által alkotott dugattyú/dugattyúrúd egység ágyazó alátámasztásához ajánljon intézkedéseket. A 7. ábra szerinti bal oldali végén az említett egység a

846 keresztfej által a 842 gépágyon nyugszik, miközben a 847 vezetékek és a 846 keresztfej közé rendszerint kenőolaj van bejuttatva. Mindazonáltal ez a 846 keresztfejnél lévő alátámasztás képtelen megakadályozni, hogy a 844 dugattyú a 843 henger falának alsó részét súrolja, különösen, mert bizonyos játék van a 846 keresztfej és a

847 vezetékek között, amely megengedi a 846 keresztfej billegését, és mert a karcsú 845 dugattyúrúd hajlamos meggörbülni. A dugattyú/dugattyúrúd egységet alátámasztó további ágyazóeszköz ismertetésére az alábbiakban fog sor kerülni.

A 844 dugattyúnak egy 861 kamrája van. A 861 kamra kapcsolatban áll egy-egy 864 és 865 nyomásszabályozó szelepen át a 851, illetve a 852 sűrítőkamrával. A 864 és 865 nyomásszabályozó szelep úgy van kialakítva, hogy akkor nyíljon ki, amikor a nyomás elegendőn nagy a megfelelő sűrítőkamrában. A 844 dugattyú külső felülete alsó felének egy része körül egy vagy több - ebben az esetben két - 868 és 869 gyűrűelem van elhelyezve, amelyek el vannak látva egy vagy több 870, 871 kiömlőnyílással. Az említett két 870 és 871 kiömlőnyílás kapcsolatban áll a 861 kamrával, például oly módon, ahogy a 2-4. ábrák kapcsán be lett mutatva.

A gáz, amely a 861 kamrából a 870, 871 kiömlőnyíláson át kiáramlik, egy nagyon vékony gázfilmet alkot a megfelelő gyűrűelem és a henger fala között. A két 868, 869 gyűrűelemtől két oldalra elhelyezett 873, 875 dugattyúgyűrűk csoportja biztosítja, hogy a nyomás a 868, 869 gyűrűelemek és a henger fala közötti tartományban lévő gázfilmben független a 201 és 202 sűrítőkamrában uralkodó ürítőnyomástól. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a 861 kamra minden esetben megfelelő nyomású gázzal van ellátva, biztosítva van a gáz állandó betáplálása a gázfilmhez.

A gázt, amely a két csoport 873, 875 dugattyúgyűrű közötti térbe van betáplálva, újra ki kell üríteni. Ez olyan gázürítő eszközökkel érhető el, amelyek ebben az esetben a 843 henger falában lévő egy vagy több 890 kilépőnyílásként vannak kialakítva. Az említett 890 kilépőnyílás úgy van elhelyezve, hogy kapcsolata legyen azzal a térrel, amelyet a 844 dugattyú, a 843 henger és a 873, 875 dugattyúgyűrűk határoznak meg. A 890 kilépőnyíláshoz egy 891 szabályozókészülék van kapcsolva, amelynek az a feladata, hogy a 890 kilépőnyíláson át áramló gáz kiáramlását szabályozza. Ezzel a 891 szabályozókészülékkel, amely lehet például egy egyszerű fojtószelep, beállítható a gáz nyomása ebben a térben, és egy nagyon stabil gázfilm hozható létre.

A találmány szerinti, a 7. ábra kapcsán bemutatott intézkedésekkel egyszerűen átalakítható a meglévő „olajkenéses” típusú dugattyús kompresszor „olajmentes” kompresszorrá, vagy ellátható az „olajmentes” kompresszor gázos ágyazórendszerrel. Ehhez lényegében csak a dugattyút kell kicserélni a 7. ábrán látható típusú dugattyúra, mivel a gázfilmet alkotó gázhoz szükséges kiömlőnyílás feladatát elláthatja a kenőolaj betáplálónyílása, amely már rendszerint ki van alakítva a hengerben.

Könnyen belátható, hogy a megoldások, amelyek a dugattyú/dugattyúrúd egységnek a kompresszor mozdulatlan részeihez viszonyított ágyazó alátámasztásához lettek bemutatva, egyszeres működésű vagy tandem elrendezésű kompresszorok esetében is alkalmazhatók.

Claims (18)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Dugattyús kompresszor (71; 141; 191; 841) gáz nyomásának a növeléséhez, amelynek van egy gépágya (72; 142; 192; 842) legalább egy, lényegében vízszintes tengelyű hengerrel (73; 143; 193; 843), van egy, a hengerben alternáló mozgást végző dugattyúja (74; 144; 194; 844) dugattyútesttel, amely dugattyú a hengerben legalább egy, a gáz nyomását növelő sűrítőkamrái (81, 82; 151, 152; 201, 202; 851, 852) határol el, van egy, az egyik végével a dugattyúhoz rögzített dugattyúrúdja (75; 145; 195; 845), amelynek a másik vége egy, a gépágyban megvezetett és egy meghajtómechanizmussal alternáló mozgást végző keresztfejhez (76; 146; 196; 846) van kapcsolva, van továbbá egy ágyazóegysége, amellyel a dugattyú és a dugattyúrúd által alkotott dugattyú/dugattyúrúd egység van a gépágyhoz képest alátámasztva, ahol az ágyazóegységnek legalább egy gyűrűeleme (105, 106; 168, 169; 238, 239; 868, 869) van, amely legalább a dugattyútestnek az alsó része köré van illesztve, és kiemelkedik a dugattyútest külső felületéből, és amely a hengerrel való közvetlen súrlódóérintkezésre alkalmas anyagból van készítve, azzal jellemezve, hogy az ágyazóegység további része egy, folyamatosan túlnyomás alatti gázt szolgáltató gázforrás (95) vagy gázforrást képező kamra (161; 221, 226; 861), valamint gázvezető eszközök, amelyek össze vannak kötve a gázforrással és legalább egy, a gyűrűelemben (105, 106; 168, 169; 238, 239; 868, 869) kialakított, és a gázforrásból érkező gázt egy, a gyűrűelem (105, 106; 168, 169; 238, 239; 868, 869) és a henge ' (73; 143; 193; 843) közötti helyre betápláló kiömlőnyílásba (107, 108; 170, 171; 240, 241; 870, 871) nyílnak, ahol a legalább egy kiömlőnyílásnak a helyzete olyan, hogy a gyűrűelem és a henger közötti helyre betáplált gáz gravitáció ellen ható erőt fejt ki a dugatytyíi/dugattyúrúd egységre.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyútest el van látva legalább egy, a külső felületében lévő horonnyal, és ezen

   HU 218 234 Β külső felületben lévő horonyban egy gyűrűelem (105, 106; 168, 169; 238, 239; 868, 869) van elhelyezve, amelynek legalább egy, a gázforrásból érkező gáz részére kialakított kiömlőnyílása (107, 108; 170, 171; 240, 241; 870, 871) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy az ágyazóegységnek legalább egy gyűrűeleme (105, 106; 868, 869) van, amely a dugattyútest külső felülete körül van elhelyezve, és egy, a gáz részére kialakított kiömlőnyílással van ellátva, és a gyűrűelemnek legalább a felső felét magában foglaló a felső szegmense egy kisebb külső kerületi sugárral van kialakítva, mint az alsó szegmens.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy mindegyik, a gázforrásból érkező gáz részére kialakított kiömlőnyílásnak van egy szájnyílása (122), amely össze van kötve a gázvezető eszközzel és van egy hornyokból (120, 121, 123-130) és mezőkből (131-138) álló mintázat, amely a szájnyíláshoz (122) csatlakozik, a gyűrűelemben van kialakítva, és a gyűrűelem külső felületének egy szakaszára terjed ki.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (74) és a henger (73) közötti tér, amelybe a kiömlőnyílás (107,108) nyílik, kapcsolatban áll a kompresszor sűrítőkamrájával (81, 82), és a gáznak a kiömlőnyíláshoz való táplálására szolgáló gázforrás (95) által biztosított nyomás nagyobb, mint a sűrítőkamrában uralkodó nyomás.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (74) mindkét homlokfelülete közelében el van látva legalább egy, az alsó része közelében kifelé nyíló, a gázforrásból (95) érkező gáz részére kialakított kiömlőnyílással (107, 108), és egy, a dugattyú (74) és a henger (73) között működő gáztömítő eszköz, például dugattyúgyűrű (109) van az egyik homlokfelület közelében elhelyezett kiömlőnyílás (107) és a másik homlokfelület közelében elhelyezett kiömlőnyílás (108) között.
7. 7. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (144; 194; 844) és a henger (143; 193; 843) között működő gáztömítő eszközei vannak, amely gáztömítő eszköz a dugattyúval és a hengerrel együtt egy, a kompresszor mindegyik sűrítőkamrájától (151,152; 201, 202; 851, 852) elkülönített teret zár be, amelybe a legalább egy kiömlőnyílás (170, 171; 240, 241; 870, 871) nyílik, emellett a gázt a térből kiürítő gázkibocsátó eszközei vannak.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyú és a henger között működő gáztömítő eszközök dugattyúgyűrűk (173, 175; 243, 245; 873, 875), amelyek a dugattyú (144; 194; 844) körül vannak elhelyezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy az ágyazóegység egy, a térben a gáz nyomását szabályozó gáznyomás-szabályozó eszközt, például szívószelepet (178, 179) vagy gázszabályozó készüléket (891) is tartalmaz.
10. 10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (144; 194; 844) el van látva egymástól távol elhelyezett, a dugattyú (144; 194; 844) és a henger (143; 193; 843) között működő gáztömítő eszközökkel, például dugattyúgyűrűkkel (173, 175; 243, 245; 873, 875), és a gáztömítő eszközök között a dugattyú legalább egy, a gázforrásból érkező gáz részére kialakított kiömlőnyilással (170, 171; 240, 241; 870, 871) van ellátva, amely kifelé nyílik az alsó része közelében.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyúnak (144; 194) egy nagynyomású kamrája (161; 211) és egy kisnyomású kamrája (162; 212) van, ahol a nagynyomású kamra (161; 211) kapcsolatban áll a kiömlőnyílással (170, 171; 240, 241) és a gázt nyomás alatt a nagynyomású kamrába tápláló eszközzel, míg a kisnyomású kamra (162; 212) kapcsolatban áll a gáztömítő eszközök, a dugattyú (144; 194) és a henger (143; 193) állal létrehozott térrel és a gázt a kisnyomású kamrából kiürítő gázürítő eszközzel.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (144) el van látva egy nyomásszabályozó szeleppel (164, 165), amely a nagynyomású kamrát (161) a kompresszor (141) sűrítőkamrájához (151, 152) kapcsolja, továbbá a dugattyú (144) el van látva egy nyomásszabályozó szeleppel, például szívószeleppel (178, 179), amely a kisnyomású kamrát (162) a kompresszor sűrítőkamrájához (151, 152) kapcsolja.
13. 13. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a kompresszor (191) el van látva a nagynyomású kamrát (211) a kompresszor nyomóoldalán levő kamrához (221) kapcsoló, például csővezetékből (220), kamrából (216) és üreges rúdból (213) álló gázvezető eszközzel, és a kisnyomású kamrát (212) a kompresszor szívóoldalán levő kamrához (226) kapcsoló, például csővezetékből (225), kamrából (217) és üreges rúdból (214) álló gázvezető eszközzel.
14. 14. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a gázürítő eszköznek legalább egy, a hengerben (843) elhelyezett, a henger (843), a dugattyú (844), valamint a henger és a dugattyú között működő gáztömítő eszközök, például dugattyúgyűrűk (873, 875) által közrezárt térrel összekötött, az említett térből a gázt kiürítő kilépőnyílása (8*>0) van.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a gázszabályozó készülék (891) össze van kacsolva a térben lévő gáz nyomását szabályozó kilépőnyílással (890).
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a gázforrás által szolgáltatott gáz megegyezik a kompresszor által szállított gázzal.

    HU 218 234 Β
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyú egy kétfokozatú dugattyú, ahol a gázvezető eszköz a dugattyúban van kialakítva, és össze van kötve a kompresszornak a nyomás alatti gázt szolgáltató gázforrást 5 képező második fokozatával.
18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti dugattyús kompresszor, azzal jellemezve, hogy a dugattyúnak (74; 144; 194; 844) dugattyúteste van, ahol egy vagy több gyűrűelem (105, 106; 168, 169; 238, 239; 868, 869) van a dugattyútest külső felületének legalább az alsó fele köré illesztve, és kiemelkedik a dugattyútestből, és minden gyűrűelem el van látva egy, a gázforrásból érkező, és a gyűrűelem és a dugattyús kompresszor hengere (73; 143; 193; 843) között gázfilmet alkotó gáz részére kialakított kiömlőnyílással (107, 108; 170, 171; 240, 241; 870, 871).