HU217254B - Feszítőhüvely - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti feszítőrésszel (2) rendelkező feszítőhüvelynek(1) két átlósan szemben lévő tengelyirányban nyitőtt őlyan hősszantirése (6a, 6b) van, amely két átlósan szemben lévő, tengelyiránybanzárt hősszanti réshez (5a, 5b) képest a kerület irányában 90ř-kal elvan tőlva. A tengelyirányban zárt hősszanti rések (5a, 5b) éstengelyirányban nyitőtt hősszanti rések (6a, 6b) egymást részbenátfedik tengelyirányban úgy, hőgy az átfedés szakaszán a feszítőrész(2) kitágítható anélkül, hőgy a szétfeszítésre szőlgáló feszítőelem(3) kitérne a középvőnalból; a hősszanti rések (5a, 5b) hősszának egyrészére kiterjedően a feszítőrész (2) falvastagságát meghaladó méretűkiűgrásők (7a, 7b) vannak, amelyek a tengelyirányban zárt hősszantirések (5a, 5b) bevezetésének tartőmányában a rések elhelyezkedéséremerőleges síkban fekvő tengelyirány (7c, 7d) körül kilenghetők; asűgárirányban kiterjedő kiűgrásők (7a, 7b) mérete a szabad végződéstartőmányában a bevezetéssel ellentétes irányban főlyamatősannövekedik. ŕ

Description

A találmány feszítőelemmel tágítható olyan feszítőrésszel alkotott feszítőhüvelyre vonatkozik, amelynek egy központi nyílása két oldalán a bevezetés irányába nyitott két, tengelyirányban zárt hosszanti rése van oly módon kiképezve, hogy a tengelyirányban zárt hosszanti rések a kerület mentén 90°-kal el vannak tolva két, nyitott hosszanti réshez képest; a tengelyirányban zárt hosszanti rések és a nyitott hosszanti rések egymást tengelyirányban részlegesen átfedik, és a hosszanti rések hosszának egy részére kiterjedően a feszítő rész falvastagságát meghaladó méretű kiugrások vannak, amelyek a tengelyirányban zárt hosszanti rések bevezetésének tartományában, a rések elhelyezkedésére merőleges síkban fekvő tengelyirány körül kilenghetőek.

A DE-OS 3 917498 számú közzétételi iratból ismert feszítőhüvelynek a központi nyílás két oldalán a bevezetés irányába haladva két nyitott és két tengelyirányban zárt hosszanti rése van. A tengelyirányban zárt hosszanti rések a tengelyirányban nyitott hosszanti résekhez képest 90°-kal vannak eltolva és a rések egymás után helyezkednek el.

Ahhoz, hogy a megjelölt jellegű feszítőhüvelyt rögzíteni lehessen, a központi nyílásba a feszítőelemet a bevezetés irányába behajtják. A hosszanti rések tartományában a központi nyílás kisebb keresztmetszete következtében egyfelől a sugárirányú megfeszítés, másfelől pedig a feszítőrész anyagának a tömörítése érhető el. A feszítőelem behajtásakor ez hajlamos arra, hogy a rések irányának síkjában oldalra haladjon úgy, hogy a behajtási művelet végén a feszítőelem a feszítőrészben ferdén áll. Az ismert feszítőrészeknél ez okból a hosszanti rések egymás után és egymáshoz képest 90°-kal eltolva vannak kiképezve. Ezáltal érhető el a feszítőrészben a feszítőelem központosítása.

Minthogy a hosszanti rések között az átmeneti rész sugárirányban nem tágítható ki, ezen a szakaszon következésképpen a furat falához képest a feszítőrész megfeszítése nem érhető el. A feszítőelem behajtásakor fellépő nagy anyagtömörödés következtében a feszítőrész első részénél fennáll a megrepedés veszélye, ahol a tengelyirányban nyitott hosszanti rés elhelyezkedik.

A DE-A-1 813 812 számú szabadalmi irat egy további feszítőhüvelyt ismertet, amelynek többek között van egy központi nyílása, a bevezetés irányába esően két nyitott hosszanti rése és két tengelyirányban zárt hosszanti rése. A tengelyirányban zárt hosszanti résen kiugrások vannak, amelyek a hosszanti rések bevezetésirányba eső végződésének tartományában tengelyirányban kilengésre képesek. A kiugrások sugárirányban teijednek ki és a feszítőrész falvastagságánál nagyobbak. A sugárirányú kiterjedés a kiugrások nyitott vége felé csökken, aminek az a következménye, hogy a központi furat, a tengelyirányban zárt réseknek a bevezetésoldalról vett végének tartományában, a legszűkebb. Minthogy a központi furat eme legszűkebb része a kilengés tengelyének tartományába esik, fennáll annak fokozott veszélye, hogy a feszítőrész behajtásakor a feszítőrész előrésze leszakad. Mindebből kifolyólag a behajtás irányában sugárirányban növekedő radiális kiugrások a feszítőrész behajtásakor olyan mértékben kényszerülnek kifelé a központi furatba a bevezetés tartományában, hogy a feszítőhüvely teljes bevezetése a fürt lyukba akadályozva van, sőt lehetetlenné válik.

A találmány célkitűzése olyan feszítőhüvelyt kialakítani, amely az említett hiányosságokat kiküszöböli és gazdaságos előállítást tesz lehetővé.

A találmány szerint mindez olyan módon érhető el, hogy a sugárirányban kiterjedő kiugrások mérete a szabad végződés tartományában a bevezetési iránnyal ellentétesen folyamatosan növekedik.

Be nem helyezett állapotban a kiugrások túlnyúlnak a feszítőrész külső átmérőjén. A feszítőhüvely behelyezésekor a kifürt lyukba a feszítőrész kiugrása sugárirányban befelé nyomódik. Ilyen módon a kiugrások tartományában a központi nyílás keresztmetszetének csökkenése érhető el. A feszítőelem behajtásakor, ez érintkezésbe kerül a központi nyílásba nyúló kiugrásokkal, a bevezetés felőli első végével. Ha további behajtóerőt alkalmazunk, például ütésekkel, akkor ez a feszítőelemről a kiugrásokon keresztül a feszítőrészre adódik át úgy, hogy a feszítőrész tengelyirányú mozgást végez a furat feneke felé anélkül, hogy ezt a tengelyirányú mozgást a feszítőrész idő előtti feszülése megakadályozná. Ha a feszítőrésznek hátsó, a feszítőrész külső átmérőjét meghaladó megvastagodása van, akkor a behajtási folyamat olyan soká tart, amíg a hátsó megvastagodás a szerkezeti elemhez nem ér hozzá.

Nagyobb behajtóerő alkalmazásával a kiugrásoknak az a része, amelyik a központi nyílásban van, a feszítőelem első végének a hatására sugárirányban kifelé, a furat falához nyomódik úgy, hogy a feszítőhüvely további rögzítése lép fel a furatban.

A kilenghetően kialakított kiugrások ellenhorogszerűen tudnak megkapaszkodni a fúrólyuk falában. A kiugrásoknak azok a részei, amelyeknek a sugárirányú kiteijedése a feszítőrész falvastagságát meghaladja, tengelyirányban belenyúlnak a hosszanti résbe, és a metszés síkjában sugárirányban mozgathatók. A rögzített feszítőrészre a bevezetés irányával ellentétesen ható erő fellépése esetén a kiugrások mindig mélyebbre ágyazódnak be a furat falába.

A találmány szerinti átfedés miatt az átmeneti rész is sugárirányban tágítható. A feszítőelem oldalirányú kitörését a hosszanti rések tengelyirányú átfedése megakadályozza.

Az átfedés hossza előnyös módon a tengelyirányban zárt hosszanti rés 0,3-1-szeres hosszának felel meg. A feszítőelem átmérőjétől és a hosszanti réseknek megfelelő szakaszon a központi nyílás átmérőjétől függően lehet megválasztani az átfedés hosszúságát. Ha a központi nyílás keresztmetszete viszonylag kicsi és a feszítőelem átmérője nagy, akkor előnyös, ha az átfedés hosszúsága nagy.

A következőkben a találmányt kiviteli példákat bemutató rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A rajzok a következők:

1. ábra: a találmány szerinti feszítőhüvely feszítőrésze;

2. ábra: az 1. ábra szerinti feszítőrész metszete a

II—II jelű metszetvonal mentén;

HU 217 254 Β

3. ábra: feszítőhüvely a 2. ábra szerint metszetben ábrázolt feszítőrésszel, betonba helyezve;

4. ábra: feszítőhüvely a 2. ábra szerint metszetben ábrázolt feszítőrésszel, üreges téglafalba helyezve.

Az 1. és 2. ábra, a 3. ábrában bemutatott 3 feszítőelemmel kitágítható, olyan 2 feszítőrészt ábrázol, amelynek a 4 központi nyílás két oldalán a bevezetés irányában nyitott 6a és 6b hosszanti rése, valamint két, a bevezetés irányával ellentétesen tengelyirányban zárt 5a és 5b hosszanti rése van olyképpen, hogy az 5a és 5b tengelyirányban zárt hosszanti rések a kerület irányában 6a és 6b nyitott hosszanti résekhez képest 90°-kal el vannak tolva. A 4 központi nyílásnak az 5a, 5b, 6a és 6b hosszanti rések környezetében kisebb keresztmetszete van.

A 2 feszítőrésznek a behelyezés irányával ellentétes végén a 2a megvastagítás van kialakítva, amelynek átmérője a 2 feszítőrész szárátmérőjét meghaladja. Az 5a, 5b tengelyirányban zárt hosszanti résekben egy-egy olyan sugárirányban mozgatható 7a és 7b kiugrás van, amelynek a 7c és 7d kilengési tengelye a rés síkjára merőleges, és az 5a és 5b tengelyirányban zárt hosszanti rések bevezetés felőli végső szakaszában van elrendezve. Az 5a és 5b tengelyirányban zárt hosszanti réseknek a 6a és 6b tengelyirányban nyitott hosszanti résekkel való átfedése következtében a feszítőrészben biztosítva van a 3 feszítőelem központosítása.

A 3. ábrán feltüntetett 1 feszítőhüvely egy csavar alakjában a 3 feszítőelemből és az 1., valamint a 2. ábra szerinti 2 feszítőrészből áll. Az 1 feszítőhüvely az A építőelem 8 furatába van bedugva. A két 7a és 7b kiugrások befelé elnyúlnak úgy, hogy a 4 központi nyílásban keresztmetszet-csökkenés jön létre. Ha a behajtás közben a 3 feszítőelem érintkezésbe kerül a behajtás irányában a 7a és 7b kiugrások első részével, akkor további tengelyirányú behajtóerő kifejtésénél a 2 feszítőrész elmozdul a behajtás irányába mindaddig, amíg a hátsó oldalon lévő 2a megvastagítás a 8 rögzítendő elemhez hozzá nem ér. Amikor a 2 feszítőrész a tengelyirányú helyzetét elérte, akkor a 7a és 7b kiugrásokat a 3 feszítőelem behajtásával sugárirányban kifelé neki lehet nyomni a furat falának. A 3 feszítőé lemet, amint ez a 3. ábrán látható, csavarként vagy szegként, illetve kúpmenetes csavarként lehet kiképezni.

A 4. ábrán ábrázolt 1 feszítőhüvely a 3. ábrán látható 1 feszítőhüvelynek felel meg. Ennek az 1 feszítőhüvelynek az alkalmazása itt a C üreges téglafalban van ábrázolva. A 7a és 7b kiugrások sugárirányban kifelé belenyúlnak a C üreges téglafal egyik üregébe.

Az 5a, 5b, 6a és 6b hosszanti réseknek különböző alakja lehet. így például ezeket keskenyre, szélesre, különböző szélességűre, szinuszosan hullámosra, vagy cikcakk alakúra lehet kiképezni.

Claims (1)

1. SZABADALMI IGÉNYPONT

   1. Feszítőhüvely (1) feszítőelemmel (3) tágítható olyan feszítőrésszel (2), amelynek egy központi nyílása (4) két oldalán a bevezetés irányában nyitott két hosszanti rése (6a, 6b) és a bevezetés irányával ellentétesen két tengelyirányban zárt hosszanti rése (5a, 5b) van oly módon képezve, hogy a tengelyirányban zárt hosszanti rések (5a, 5b) a kerület mentén 90°-kal el vannak tolva a nyitott hosszanti résekhez (6a, 6b) képest; a tengelyirányban zárt hosszanti rések (5a, 5b) és a nyitott hosszanti rések (6a, 6b) egymást tengelyirányban részben átfedik; és a hosszanti rések (5a, 5b) hosszának egy részére kiterjedően, a feszítőrész (2) falvastagságát meghaladó méretű kiugrások (7a, 7b) vannak, amelyek a tengelyirányban zárt hosszanti rések (5a, 5b) bevezetésének tartományában a rések elhelyezkedésére merőleges síkban fekvő tengelyirány (7c, 7d) körül kilenghetőek, azzal jellemezve, hogy a sugárirányban kiterjedő kiugrások (7a, 7b) mérete a szabad végződés tartományában a bevezetéssel ellentétes irányban folyamatosan növekedik.