HU216823B - Aknalefedés - Google Patents

Abstract

A találmány aknalefedés egy lényegében függőleges akna számára egyaknanyak által alkőtőtt felső aknaelemmel (6), amely belső falával egyaknaszakaszt határől, és az aknaelemre (6) egy fed let felvevőfedélkeret (1) van támasztva, és a fedélkeret (1) és az aknaelem (6)között kiegyenlítőelem (10, 19) van elrendezve. A találmány lényege,hőgy egy, a fedélkerettel (1) összeköthető, lefelé nyúló és a felsőaknaelem (6) belső falának befelé nyúló kiűgrásáhőz (5) távközzelilleszkedő csőnkja (3) van, t vábbá ezt a távközt kitöltő rűgalmastömítése (7) van. Előnyösen a kiűgrás (5) a felső aknaelem (6) felsővégén van elrendezve, és hőgy a tömítés (7) egy, a csőnk (3)hőssztengelyére keresztben elnyú ó tőldattal (8) rendelkezik, amely afelső aknaelem (6) felső hőmlőkőldalára (9) támaszkődik. ŕ

Description

A találmány aknalefedés függőlegesen elnyúló akna számára egy különösen egy aknanyak által alkotott felső, belső falával egy aknaszakaszt határoló aknaelemmel, amelyen egy fedelet felvevő fedélkeret van támasztva, legalább egy kiegyenlítőelem közbeiktatásával.

Ilyen aknák arra szolgálnak, hogy a talajba fektetett csatornákat, például szennyvízcsatornákat, esővizcsatomákat és a háztartási és ipari használt vizeket elvezető csatornákat, de ugyanúgy kábelcsatornákat az erős- és gyengeáramú kábelek fektetésére, valamint telefon- és televíziókábelek és hasonlók fektetésére a talajfelület felől hozzáférhetővé tegyék abból a célból, hogy ezekben a csatornákban munkákat lehessen végezni, például dugulásokat lehessen elhárítani, ellenőrzéseket lehessen végezni, és a csatomafalak állapotáról megfelelő képet lehessen kapni, továbbá, hogy járulékosan még kábeleket lehessen ezekbe a csatornákba fektetni.

Szokásos módon az ilyen aknákat egyetlen aknaelemből készítik, betonból és/vagy műanyagból, amelyek megfelelő tömítéssel vannak tömítve. A legfelső aknaelemen egy fedélkeret támaszkodik, amely egy fedelet vesz fel, amelynek felemelése után az akna hozzáférhetővé válik. Különösen, ha a fedél nyilvános területen - mint például utcán, téren vagy más járóterületen - helyezkedik el, szükséges a fedél felső oldalát és a fedélkeret felső oldalát a terület szintjéhez pontosan hozzáigazítani, amihez még az is hozzájárul, hogy a terület szintje változhat, például, amikor az utca burkolatát kell cserélni. Ehhez járul még, hogy a fedéllel szomszédos szint gyakran nem vízszintes, hanem valamilyen irányban lejt, és például a járóutak a járda széle felé enyhén lejtenek, hogy a víz lefolyását ily módon biztosítsák. Ilyen esetben a fedél helyzetét és a fedélkeret helyzetét hozzá kell igazítani a környezet járdafelületszintjéhez.

Azt, hogy ezt biztosítani tudják, a felső aknaelem felső homlokfelülete és a fedélkeret alsó oldala között legalább egy kiegyenlítőelemet helyeznek el. Ez a kiegyenlítőelem készülhet az építkezés helyén helyszíni betonból. Hátrányos azonban, hogy ez a helyszíni beton a rossz és szakszerűtlen munka miatt nem lesz azonos minőségű azzal a betonnal, amiből a felső aknaelem készült, így nem jön létre homogén betonépítmény, és a kiegyenlítőelemnek kicsi a szilárdsága és élettartama. Különösen a nagy közúti forgalomnak kitett utcákon következik be a fedél nem kívánt lesüllyedése a fedélkeretre ható erők következtében.

Abból a célból, hogy ezeket a hátrányokat kiküszöböljük, ismeretes egy vagy több kész távtartó gyűrűt, mint kiegyenlítőelemet alkalmazni. Ezek a kész távtartó gyűrűk, bár megfelelnek a betonminőség és a szilárdság szempontjából, azonban ezen távtartó gyűrűk összekapcsolására habarcsfugákra van szükség, amelyek kialakítása és pontossága, jósága a mindenkori munkát végző személytől fiigg, és általában ezek kívánalmat hagynak maguk után. A fedél felső oldalának dőlését a környezet szintjéhez igazítandó, még kész távtartó gyűrűk alkalmazása esetén is különböző magasságú betonfugákat kell készíteni.

Egy lényeges probléma, amely az ismert megoldásoknál, szerkezeteknél fennáll, a tömítettség. így nemkívánatos, hogy például nagy esők esetén nagyobb vízmennyiség tudjon az aknán keresztül a csatornába jutni. Amennyiben például szennyvízcsatornáról van szó, az ilyen időszakosan fellépő vízmennyiségek egy derítőberendezés kiesését okozhatják. Gyakran a csatorna keresztmetszete sincs úgy méretezve, hogy az hirtelen fellépő nagyobb vízmennyiséget fel tudjon venni. Kábelcsatornáknál a bejutó víz rövidzárlatot és más károkat okozhat. A beruházó ezért az aknákkal szemben a csatorna fenekétől a fedél alsó éléig megfelelő tömítést követel. A helyszíni betonból álló kiegyenlítőelem ezt a tömítettséget nem biztosítja, mivel a rossz betonminőség és nem homogén kialakítás miatt a víz a helyszíni betonon keresztül tud lépni. Kész távtartó gyűrűk alkalmazása esetén a vízbelépés a habarcsfugák tartományában következhet be.

Továbbiakban az aknafedélnek megfelelő élettartamúnak kell lennie, és nem következhetnek be károsodások fagy, közlekedési terhelések vagy nem megfelelő betonminőség következtében. Végül megfelelő biztonságot kell szolgáltatni az aknalefedésnek az aknához képesti elcsúszása ellen. Ezt a követelményt az ismert szerkezetek alig-alig tudják teljesíteni.

Padlóban elhelyezett lefolyóknál vagy lapos tetők vagy teraszok esetén elhelyezett lefolyóknál ismeretes a padlóban lévő csatornát egy szifoncsatlakozóval ellátni, mégpedig úgy, hogy ott a csatornába egy megfelezőedény van beépítve, amelynek felső nyílása egy csonkkal áll kapcsolatban tömítetten, és lezárható, míg a csonk felső végén egy rácsot hordoz. A víz a rácson és a csonkon keresztül ebbe az edénybe és onnan a lefolyócsatornába jut. A csonk lezárhatósága révén a rács szintje hozzáigazítható a padló szintjéhez, ami például a padló burkolásánál szükséges. Tökéletes tömítést a csonk és a felső nyílás között ennél a megoldásnál nem lehet biztosítani, és nem is szükséges, mivel az átmeneti tartományban az edény és a csonk között víz belépése nem következik be, hanem a víz sokkal inkább a rácson keresztül közvetlenül a csonkba jut. Mindenekelőtt azonban ennél a kialakításnál nincs lehetőség például a döntött felülethez történő hozzáigazításra.

A találmány feladata az említett hátrányok kiküszöbölése, és egy olyan aknalefedés létesítése, amely a tömítettség minden követelményének megfelel, de ugyanakkor a vele határos felület dőlésének megfelelően állítható be, illetve ahhoz pontosan hozzáigazítható és biztosítva van a nem kívánt elcsúszás, eltolódás ellen.

A találmány tehát aknalefedés egy lényegében függőleges akna számára egy aknanyak által alkotott felső aknaelemmel, amely belső falával egy aknaszakaszt határol, és az aknaelemre egy fedelet felvevő fedélkeret van támasztva, és a fedélkeret és az aknaelem között kiegyenlítőelem van elrendezve. A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy egy, a fedélkerettel összeköthető, lefelé nyúló és a felső aknaelem belső falának befelé nyúló kiugrásához távközzel illeszkedő csonkja van, továbbá ezt a távközt kitöltő rugalmas tömítése van. Azáltal, hogy a tömítés a lefelé nyúló

HU 216 823 Β kiugrásra fekszik fel, és egy távolságot a kiugrás és a csonk külső oldala között áthidal, lehetségessé válik az aknalefedést, illetve annak helyzetét a környezeti szinthez, illetve a felület dőléséhez igazítani, még akkor is, ha a felület bármilyen dőlésű. Ekkor a csonk tengelye a felső aknaelem tengelyével nem párhuzamos, hanem azzal szöget zár be, amikor is a tömítettség tökéletes. Természetesen a csonk méretét és keresztmetszetét a felső aknaelem kiugrás által határolt belső keresztmetszetéhez kell igazítani. Ebben az esetben ez a keresztmetszet kör alakú, és a csonk megfelelő formájú. Természetesen más keresztmetszeti forma is lehetséges.

Ugyanúgy az anyag megválasztása, amelyből a csonk készül, nem kritikus. Lényeges a megfelelő víztömör csonk kialakítása. Ez lehetővé teszi megfelelő víztömör beton alkalmazását a csonk előállításához. Amennyiben a fedélkeret betonból van, akkor a csonk a fedélkerettel egy darabból készíthető. Célszerű azonban, ha a csonk egy olyan anyagból áll, amely bizonyos határok közötti deformációt megenged, hogy ezáltal bizonyos tűrések kiegyenlítésre kerüljenek. így például készülhet műanyagból, különösen üvegszál erősítésű műanyagból, fémből, különösen lemezből, sőt adott esetben kemény gumiból vagy hasonló anyagból.

A csonknak a fedélkerettel történő szükséges összekapcsolása a helyszínen történhet, azonban üzemben is elkészíthető. A kapcsolat csavarozással, de ragasztással vagy hegesztéssel is elkészíthető, különösen, ha a fedélkeret, vagy legalábbis annak egy része és a csonk fémbői van, vagy ha a fedélkeret egy betétrésze és a csonk műanyagból van, lehetséges ezen részeknek az egymással történő hegesztése, aminek következtében egy víztömör kapcsolat jön létre.

Egy előnyös kivitel azáltal jön létre, ha a felső aknaelem felső végén van a kiugrás elrendezve, és a tömítés egy, a csonk hossztengelyére keresztben álló toldattal rendelkezik, amely a felső aknaelem homlokoldalára támaszkodik. Ezáltal a tömítésnek a csonk hosszirányában történő eltolódása a csonknak a felső aknaelembe történő behelyezésekor ki van küszöbölve.

Tömítésként egy hagyományos csúszógyűrűs tömítést vagy egy hagyományos gördülőgyűrűs tömítést alkalmazhatunk, és a tömítésnek oldalsó, a felső aknaelem kiugrására és/vagy a csonk külső falára felfekvő bordával rendelkezhet, ami a tömítési hatást támasztja alá.

Tekintettel arra, hogy az aknalefedés-tömítő kialakítását a fedélkeretből lefelé nyúló csonk a tömítéssel kapcsolatban biztosítja és az eltolódás elleni biztosítás is ezen csonk révén jön létre, a kiegyenlítőelem kialakítása és elrendezése már nem lényeges. Ez a kiegyenlítőelem ezért már helyszíni betonból készülhet, amikor is a beton minősége a tömítési hatás szempontjából már nem kritikus. Jobb azonban, ha a kiegyenlitőelem egy vagy több előre gyártott részből áll. Ebben az esetben előnyös, ha az előre gyártott kiegyenlítőelem egy kivágással rendelkezik a tömítésnek a csonk hossztengelyére keresztben álló toldata számára. Ezáltal a toldat oldalirányú terhelése ki van küszöbölve.

Az előre gyártott kiegyenlítőelem továbbá a csonk hossztengelye irányában nyúló réssel rendelkezhet, amely a magasságkiegyenlítő malter bevezetésére szolgál, és így bizonyos magassági tűrések kiegyenlíthetők, és a lefedés dőlése is biztosítható.

Előnyös továbbá, ha a csonk kúposán van kialakítva, mert ezáltal ez a csonk könnyebben vezethető be a felső aknaelembe, és a csonk tengelyének a felső aknaelem tengelyéhez képest eltérő helyzete a szintkiegyenlítés céljából nagyobb mértékben lehetséges. Azonkívül ez a kialakítás a csonk bevezetését lehetővé teszi a talajban már elhelyezett csonkba, ami akkor szükséges, ha egy új, jelentős vastagságú réteget hordanak fel az útburkolatra, aminek következtében az utca szintje jelentősen megemelkedik, és ezért az aknafedés szintjét ehhez a szinthez hozzá kell igazítani.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti aknalefedés egy kiviteli példájának hosszmetszete, míg a

2a-2c. ábrák a csonknak a fedélkerettel történő kapcsolatának különböző megoldásait szemléltetik, a

3. ábra a találmány szerinti aknalefedés szerelését mutatja be, a

4. ábra a találmány szerinti aknalefedés egy további kiviteli példájának hosszmetszete, az

5. ábra a 4. ábra szerinti V-V vonal mentén vett metszet, a

6. és 7. ábrák a találmány szerinti aknalefedés alkalmazásának különböző lehetőségeit mutatják be, az utcaszint emelése esetén.

Mint ahogy az 1. ábrából látható, a találmány szerinti aknalefedés 1 fedélkerettel rendelkezik, amely az 1. ábra szerinti kiviteli példa esetén betonból készül, és amelyben egy 2 fém betétrész van, amelyre a nem ábrázolt fedél támaszkodik. Az 1 fedélkeret azonban készülhet teljes egészében fémből, mint amilyent a 3., 4. és 6. ábrák szerinti kiviteli példák szemléltetnek. Az 1 fedélkerettel, illetve a 2 fém betétrésszel egy lefelé nyúló kúpos 3 csonk van összekapcsolva, amely 4 külső falával egy, az akna aknanyakként kialakított felső 6 aknaelemének belső fala befelé nyúló 5 kiugrásához távközzel illeszkedik. Ez a távköz egy rugalmas 7 tömítéssel van kitöltve, amely így egyrészt az 5 kiugrásra, másrészt a 3 csonk 4 külső falára fekszik fel. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál ez a tömítés a 3 csonk 4 külső falára felfekvő tartományában bordákkal van ellátva, azonban más alakú is lehet. Amint a rajz szemlélteti, az 5 kiugrás a 6 aknaelem felső végén van elrendezve, és a 7 tömítés a 3 csonk hossztengelyére keresztben elnyúló 8 toldattal rendelkezik, amely a felső 6 aknaelem felső 9 homlokoldalára fekszik fel, és ezáltal a 7 tömítés 3 csonk hossztengelye irányában történő elcsúszás ellen biztosítva van. 10 kiegyenlítőelemként az 1. ábra szerinti kiviteli példánál helyszíni beton felhasználását alkalmaztuk. A szükséges tömítettséget a 2 betétrésszel összekapcsolt 3 csonk és a 3 csonk 4 külső fala és a 6 aknaelem belső 5 kiugrása között hatásos 7 tömítés biztosítja, ahol is a tömítés különleges elrendezésével a 3 csonknak a 6 aknaelem hossztengelyéhez képesti ferde állása is lehetségessé válik, ami3

HU 216 823 Β re azért lehet szükség, hogy a fedél az utca útfelületéhez tudjon igazodni.

A 3 csonk különböző folyadéktömítettséget biztosító anyagból készülhet, előnyösen fémből vagy műanyagból. Az adott esetben, ahol az 1 fedélkeret 2 betétrésze fémből van, célszerű a 3 csonkot fémlemezből előállítani, és a 2 betétrésszel hegesztés útján összekötni. Az egészében betonból álló fedélkeret esetén a 3 csonk ugyancsak készülhet betonból, és a fedélkeret előállításával együtt formázható.

Lehetséges a 3 csonkot az építkezés helyén az 1 fedélkerettel összekapcsolni, vagy mint előre gyártott egységet az építkezés helyére szállítani.

A 2a-2c. ábrák a 3 csonknak az 1 fedélkerettel történő összekapcsolási lehetőségeit szemlélteti. A 2a. ábrán az összekapcsolás 3 csonk 11 karimájával történik, amely 12 csavar révén egy 13 gumitömítés közbeiktatásával a fedélkerettel össze van kötve.

A 2b. ábra szerint a 3 csonk 11 karimája speciális ragasztó, például 14 epoxigyanta vagy fémragasztó révén van az 1 fedélkerettel összekötve.

A 2c. ábra szerinti kiviteli példánál a 3 csonk kiviteli példája az 1 fedélkerettel, illetve betétrésszel 15 helyen össze van hegesztve. Lehetséges akár fémhegesztést, vagy akár műanyaghegesztést alkalmazni a felhasznált anyagtól függően.

A 3. ábra a találmány szerinti aknalefedés szerelésének folyamatát szemlélteti.

Miután elhelyezésre került az akna - beleértve a legfelső 6 aknaelemet -, annak felső 9 homlokoldalára 8 toldattal rendelkező 7 tömítést helyezzük fel, amely a felső 6 aknaelem 5 kiugrására fekszik fel. A 3 csonkot az 1 fedélkerettel a fent ismertetett módok egyike útján összekötjük. Ezután egy csúszóeszközt helyezünk a 3 csonkra, és megfelelő 16 berendezéssel az 1 fedélkeretet a 3 csonkkal lesüllyesztjük, és megfelelő magasságban és helyzetben rögzítjük. Ezután 17 külső zsaluzatot helyezünk el, és a külső 17 zsaluzat és a 3 csonk 4 külső fala közötti 18 teret helyszíni betonnal kitöltjük, amely a 10 kiegyenlítőelemet alkotja. A 3 csonk révén a 7 tömítéssel kapcsolatban mind a szükséges tömítettség biztosítva van, mind pedig a szükséges rögzítés az eltolódás ellen. Az 5 kiugrás elrendezése, valamint a rugalmas 7 tömítés alkalmazása, de ugyanúgy a 3 csonk kúpos kialakítása lehetővé teszi az 1 fedélkeret ferde helyzetét a felső 6 aknaelemhez képest, aminek következtében az 1 fedélkeret a szomszédos felület esetleges dőléséhez hozzáigazítható.

A 4. ábra egy kiviteli alakot szemléltet kiegyenlítőelemként alkalmazott 19 előre gyártott résszel. A 7 tömítés elhelyezése után - amely ugyancsak 8 toldatával a felső 6 aknaelem 9 homlokoldalára támaszkodik és az 5 kiugráson fekszik - a 3 csonk alakjához igazított 19 előre gyártott rész erre a homlokoldalra kerül felhelyezésre. A 19 toldat az előre gyártott rész 20 kivágásában kerül felfogásra. Végül a 3 csonk 4 külső oldalára egy csúszóeszközt viszünk fel, és az 1 fedélkerettel összekötött 3 csonkot a 3. ábrával kapcsolatban ismertetett módon lesüllyesztjük, és a megfelelő magasságban és helyzetben rögzítjük.

A 19 előre gyártott résznek 21 rése van, amelybe a magassági kiegyenlítést biztosító habarcsot juttatunk, amivel a magassági és dőlési finombeállítás végezhető el.

A 6. ábra azt a lehetőséget szemlélteti, amely az útszintnek egy mintegy 8 cm-ig terjedő változásakor a fedélkeretet újonnan lehet beállítani, például az 1 fedélkeretet fel lehet emelni egy megfelelő emelőberendezéssel, és ezáltal a 3 csonk a 7 tömítéssel kapcsolatban - mint korábban - tömített marad.

Amennyiben az utca szintjét nagyobb mértékben kell megemelni, akkor - mint ahogy az a 7. ábrából látható - lehetséges a már lesüllyesztett eredeti 1 fedélkeretet új 7’ tömítéssel ellátni, és végül egy új 3’ csonkkal ellátott 1’ fedélkeretet lesüllyeszteni, és a helyes magasságban és helyzetben rögzíteni, amikor is ebben az esetben is biztosított a szükséges tömítettség. Az 1 fedélkeret és az új 1 ’ fedélkeret közötti tér például az útburkolat anyagával kerülhet kitöltésre.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Aknalefedés egy lényegében függőleges akna számára egy aknanyak által alkotott felső aknaelemmel (6), amely belső falával egy aknaszakaszt határol, és az aknaelemre (6) egy fedelet felvevő fedélkeret (1) van támasztva, és a fedélkeret (1) és az aknaelem (6) között kiegyenlítőelem (10, 19) van elrendezve, azzal jellemezve, hogy egy, a fedélkerettel (1) összeköthető, lefelé nyúló és a felső aknaelem (6) belső falának befelé nyúló kiugrásához (5) távközzel illeszkedő csonkja (3) van, továbbá ezt a távközt kitöltő rugalmas tömítése (7) van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti aknalefedés, azzal jellemezve, hogy a kiugrás (5) a felső aknaelem (6) felső végén van elrendezve, és a tömítés (7) a csonk (3) hossztengelyére keresztben elnyúló toldattal (8) rendelkezik, amely a felső aknaelem (6) felső homlokoldalára (9) támaszkodik.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti aknalefedés, azzal jellemezve, hogy a tömítés (7) csúszógyűrűs tömítésként van kialakítva.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti aknalefedés, azzal jellemezve, hogy a tömítés (7) gördülőgyűrűs tömítésként van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti aknalefedés, azzal jellemezve, hogy a tömítés (7) oldalsó, a felső aknaelem (6) kiugrásán (5) és/vagy a csonk (3) külső falán (4) felfekvő bordákkal rendelkezik.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti aknalefedés, azzal jellemezve, hogy az előre gyártott kiegyenlítőelem (19) a tömítésnek (7) a csonk hossztengelyére keresztben elnyúló toldatának (8) felvételére kivágással (20) rendelkezik.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti aknalefedés, azzal jellemezve, hogy az előre gyártott kiegyenlítőelem (19) a csonk (14) hossztengelye irányában elnyúló réssel (21) rendelkezik.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti aknalefedés, azzal jellemezve, hogy a csonk (3) kúpos kialakítású.