HU216709B

HU216709B - Eljárás és berendezés gáz elégetésére

Info

Publication number: HU216709B
Application number: HU9300012A
Authority: HU
Inventors: Giuseppe Fogliani; Enrico Sebastiani
Original assignee: Worgas Bruciatori S.R.L.
Priority date: 1990-07-06
Filing date: 1991-07-05
Publication date: 1999-08-30
Also published as: CA2086534A1; HUT68375A; DE69130479D1; WO1992001196A1; US5385467A; ES2124704T3; HU9300012D0; CA2086534C; PL297646A1; AU8105891A; PL172727B1; ATE173331T1; AU662485B2; EP0537244A1; DK0537244T3; EP0537244B1; DE69130479T2; KR100196551B1

Abstract

A találmány tárgya eljárás gáznemű tüzelőanyag elégetésére és aképződött kárős kibőcsátás egyidejű szabályőzására, amikőr is az égésvékőny, lamellás szerkezetű lángban megy végbe. Az eljár sra jellemző,hőgy az elégetett gázők áramlását természetes vagykényszeráramőltatásős rendszerrel biztősítják, a diffúzőr specifikűsterhelését 0,3–0,8 kW/cm˛ között tartják, az eljárási lépések megelelő kőmbinációjával. Az eljárás a találmány szerinti gázégővelvalósítható meg, mely résekkel ellátőtt diffúzőrt tartalmaz, és mindenréscsőpőrt egy-egy külső zónát főglal el, a réscsőpőrtők hősszantiirányban ismétlődő eresztirányú sőrőkba vannak elrendezve, az egyedirésszélesség a diffúzőr falvastagságával azőnős vagy kismértékbenmeghaladja azt, a gázégő adőtt esetben a diffúzőrőn belül vagy kívülVentűri-csövet tartalmaz; a diffúzőr réscsőpőrtőkat vagy másnyílásőkat tartalmaz, melyek a felületet vagy annak egy részétfőglalják el. ŕ

Description

A találmány tárgya módszer gáznemű tüzelőanyaggal való tüzelésre, s ezzel egyidejűleg a kibocsátandó szennyező anyagok szabályozása és csökkentése; a találmány vonatkozik továbbá a gázégőre és magára az egész új eljárásra, melyben gázok, mint metán, bután, propán stb. és ezek keverékeinek elégetésével nyerünk hőenergiát; a gázokat vagy részlegesen előkevert gázlevegő elegyként tápláljuk az égőfejbe, azaz a légfelesleg-tényező (a keverék egy adott térfogatában ténylegesen jelen lévő levegőnek és annak a mennyiségnek az aránya, mely ugyanilyen mennyiségű gáz sztöchiometrikus elégetéséhez lenne szükséges) kisebb vagy egyenlő 1-gyel, vagy pedig tökéletesen előkevert elegyet táplálunk az égőfejbe, azaz a légfelesleg-tényező nagyobb, mint 1; és a hőenergiát olyan módon nyerjük, hogy a káros kibocsátás (elsődlegesen NO_X és CO) vagy teljes mértékben megszűnik vagy elhanyagolható mértékűvé válik. A módszer a találmány tárgyát képező égőfejjel és szabályozható tüzelőanyag-betáplálási rendszerrel valósítható meg.

A saját, PCT/IT 87/00079 (benyújtva: 87/08/03) számú szabadalmi bejelentésünk alacsony NO_X- és COkibocsátású gáztüzelő-eljárást ismertet, mely a következő lépéseket tartalmazza:

- a primer levegőmennyiség beszívása, ez a sztöchiometrikusan szükséges mennyiség legalább 80%-a;

- az égés beindulása után úgynevezett szekunder levegő adagolása a láng közvetlen környezetébe, a sztöchiometrikus értéket körülbelül 100%-ban meghaladó mennyiségben;

- a gáz tökéletes égésének megvalósítása lamellás szerkezetű, vékony, filmszerű lángban, a tökéletes égés megvalósulásának bizonyítéka földgáz elégetése esetén a láng 0,42 nm-nél kisebb hullámhosszú ibolyaszíne.

Ennek a módszernek a megvalósítására a fenti szabadalmi leírás kizárólag atmoszferikus gázégőt ismertet, amelyben az égőfej egy olyan gázkörbe kapcsolódik, ahol a tüzelőanyag és a levegő természetes módon áramlik, s amely egy vízszintesen elhelyezett csöves diffúzorhoz kapcsolódik, amelyen rések csoportja biztosítja a tüzelőanyag és a primer levegő elegyének bejuttatását; ezek a réscsoportok a tengelyhez képest keresztirányban egymástól nd/2 távolságra helyezkednek el, ahol d a csoportok tengelyirányú hossza, n pedig az egyes sorozaton belüli csoportok száma, illetve a sakktáblaszerű elhelyezkedés esetén n a két egymást követő sorozatban lévő csoportok számával egyezik meg; a réscsoportokat keresztirányban elválasztó távolság a csoporton belüli leghosszabb rés hosszának minimálisan 65%-a.

Minden réscsoport pillangó formájú, páros, divergens lamelláris lángot hoz létre, melynek a szimmetriatengelye egybeesik a réscsoport hosszanti felezősíkjával.

Az említett PCT szabadalmi leírás által javasolt módszer, annak ellenére, hogy a kibocsátás csökkentése szempontjából - elsődlegesen az NO_X- és CO-kibocsátás tekintetében - jelentősnek mondható, nem teszi lehetővé, hogy a diffüzort olyan gázeleggyel tápláljuk, mely a sztöchiometrikus értéket megközelítő vagy meghaladó oxigéntartalommal rendelkezik; a láng instabilitása miatt az égés nem tartható fenn füstgázok jelenlétében; így ilyen körülmények között a módszer nem alkalmazható; ezek a problémák korlátozzák a módszer és a gázégő együttes vagy külön-külön történő alkalmazását.

A DE 3 010014 és DE 3 018 752 számú szabadalmi leírások olyan berendezéseket írnak le, melyekkel a kibocsátás és a betáplálás egyaránt kontrollálható.

Az első hivatkozott leírásban az égést tápláló levegő szabályozása az égőtér előtti és utáni nyomás szabályozásával biztosított, méghozzá olyan módon, hogy egy diafragmát építenek be, amely összefüggésben van az égőfej fúvókéihoz táplált gázáram nyomásának szabályozásával.

A második hivatkozott leírásban a fúvóka két sorba kapcsolt térből áll, és a kimeneti szakaszt egy csövön lévő megfelelő fojtószerkezetek szabályozzák, melyek kapcsolatban állnak azokkal az eszközökkel, amelyek a primer levegő, valamint a tüzelőanyag-levegő keverék térfogatáramát egyaránt szabályozzák.

Mindkét berendezés hátránya, hogy velük nem érhető el nagy légfelesleg anélkül, hogy a berendezés és a Venturi-cső méreteit ne választanák nagyra, s ezáltal égőn belüli csőelhelyezés esetén - a teljes égőtest mérete is túl nagy.

A vízszintesen elhelyezett csöves gázégő szélességéhez képest a megfelelő keresztmetszet méretei gyakran túlzottnak tűnnek.

A technika jelenlegi állása mellett tehát továbbra is jelentős igény van javítások, módosítások iránt, az előzőekben említett hátrányok leküzdésére.

Ennek megfelelően, a találmány célkitűzése olyan tüzelési módszer kialakítása, mely stabil lángot biztosít olyan körülmények között is, amikor az égőfejbe juttatott gáz minősége vagy a fúvóka kimenetén mérhető térfogatáram változik, valamint tetszőleges működési feltételek mellett, azaz attól függetlenül, hogy a tüzelőanyagból és a levegőből részleges vagy teljes előkeveréket állítunk-e elő, illetve hogy a betáplálás atmoszferikus vagy nyomás alatti; és minden esetben biztosítani tudja, hogy a káros kibocsátás mennyisége, különösen az No_x- és CO-tartalom, nulla vagy elhanyagolhatóan kicsiny legyen (azaz az alkalmazott analitikai készülékek standard hibájának nagyságrendjébe essen); olyan módszert kívánunk megvalósítani, amellyel lamelláris szerkezetű stabil láng érhető el akkor is, ha a diffúzorba sztöchiometrikusnál nagyobb arányú vagy közel a sztöchiometrikusnak megfelelő levegő-légnemű tüzelőanyag keveréket táplálunk, és az égés fennmarad annak ellenére is, hogy a környezetben akár nagy mennyiségű elégett gáz van; a találmány szerinti módszer esetében a diffüzor nem csupán vízszintes elhelyezésű lehet, hanem függőleges, közel függőleges vagy bármilyen egyéb elrendezésű, maga a gázégő is lehet hengeres, kónikus vagy téglatestszerű, illetve bármilyen más, akár szabadon választott, akár a hőcserélő, akár az égőtér geometriája vagy elhelyezkedése által meghatározott alakú; a módszer alkalmas arra, hogy

HU 216 709 Β olyan égési körülményeket tartsunk fenn, amelyek csillapítják az égés beindításától a folyamatos égés eléréséig terjedő szakasz tranziens jelenségeit, a módszer stabil láng és tökéletes égés fenntartását teszi lehetővé a változó teljesítményű szakaszokban, és lehetővé teszi, hogy az égés a diffüzortól bizonyos mértékig eltávolítva follyék, s ezzel a túlhevülés megakadályozható legyen; ezért nem szükséges az általában használt fémlemezeknek a lényegesen drágább tűzálló anyagokkal való helyettesítése, melyek gyakran törékenyek is; és végül a találmány szerinti módszerrel mindez csökkentett költséggel és elhanyagolható zajszinten oldható meg.

A kitűzött célokat az alábbi lépések kombinációjaként kialakított eljárással étjük el:

A) az éghető gáz és a levegő homogén elegyével egyenletesen tápláljuk a diffüzor réseit;

B) a keveréket engedjük kiáramolni a diffüzor résein, amelyeknek szélessége akkora lehet, hogy a gáz típusától függően kevéssel haladhatja csak meg a rés mélységét, és a rések egy-egy központi zóna körül csoportokat alkotnak, a központi zónák furatmentesek vagy legfeljebb a központi zóna területének 20%-áig át lehetnek lyukasztva; a külső zóna, mely a réseket tartalmazza, és a központi zóna területének aránya előnyösen 3 és 10 közötti, és a rések területösszegének és a külső zóna területének az aránya 'Λ-’Δ,ό között van, a központi zóna maximális szélessége 3 mm, hossza pedig tetszőleges lehet; a réscsoportok ismétlődő, tetszőleges irányba orientált egyvonalú vagy sakktáblaszerű sorokat alkothatnak;

C) amint az égés beindul és tökéletessé válik, pillanatszérűén és minden réscsoporton azonos időpontban a gáznemű tüzelőanyag és a levegő sztöchiometrikusnál nagyobb arányú keverékéből kis keresztmetszetű, lamellás szerkezetű láng alakul ki, mely földgáz (metán) esetében ibolyaszínű, 0,42 nm-nél kisebb hullámhosszú sugárzást bocsát ki; az egyes csoportok lángjai úgy kombinálódnak, hogy pillangószámy, tulipánszirom, trombita, harang vagy más szabályos alakot formáznak, vagy szerteágaznak közvetlenül a diffüzor felszínén vagy attól 2 mmnél nem távolabb; az érintőleges síkhoz viszonyítva a függőleges szimmetriasík vagy szimmetriatengely a réscsoportok középpontján halad keresztül, miáltal kialakul a teljesen elégett gázok adott térfogata, melyet az egyes csoportok lángjai körülvesznek és amely a diffüzortól való távolság növekedtével kiterjed, és amelyben az oxigén parciális nyomása tovább csökken, és az alsó részen az elégett gázok lassú recirkulálása valósul meg oly módon, hogy az égés beindításához szükséges hőmérséklet fennmarad;

D) amennyiben az üzemeltetés változó és akár 1,1-nél kisebb légfelesleg-tényező mellett történik, a gázok és a levegő természetes vagy kényszerített áramlását alkalmazzuk, és a diffüzor specifikus terhelése (a kilépő hőteljesítmény és a lángok felületének hányadosa) 0,3-0,8 kW/cm² között van, a légfeleslegtényezőt 0,9 (ez a maximális teljesítményű üzemeltetésre vonatkozik) és 1,4 (minimális teljesítményű üzemeltetés, illetve indítás) közötti értékre szabályozzuk; a részleges vákuumban, melyet a résekből kiáramló tüzelőanyag-levegő keverék sugara alakít ki, a tökéletes égés biztosításához további levegőmennyiség áramlik, amely a láng külső rétegének kialakításában vesz részt;

E) amennyiben az üzemeltetés tartósan 1,1-nél nagyobb légfelesleg-tényező mellett történik, és a gázok és a levegő természetes vagy kényszeráramlását alkalmazzuk, a légfelesleg-tényezőt legfeljebb 1,6ra, előnyösen 1,1 és 1,3 közötti értékre szabályozzuk, akár maximális teljesítményű üzemről, akár indításról, akár módosító üzemmódról van is szó, a diffüzor specifikus terhelése 0,3-0,8 kW/cm²; és a gáznemű tüzelőanyag nyomása előnyösen 100 és 450 mbar között van;

F) az elégett gázt lehűtjük, és 0-100% közötti mértékben levegővel keveijük, majd olyan módon térítjük el, hogy a résekből a lamellás szerkezetű lángok külső széle felé tartó tüzelőanyag-levegő keverék sugara által keltett részleges vákuumba juttatjuk; mindez azt eredményezi, hogy az oxigén parciális nyomása csökken az égés során, és a légfelesleg szintén korlátozott, ami előnyösen hat a hatékonyságra;

G) az elégett gázt lehűtjük, és 10-100% közötti mértékben levegővel keveijük, majd úgy térítjük el, hogy a résekből a lamellás szerkezetű lángok külső széle felé tartó tüzelőanyag-levegő keverék sugara által keltett részleges vákuumba juttatjuk, ennek eredményeképpen az oxigén parciális nyomása csökken az égés során, és a légfelesleg szintén korlátozott, ami fokozza a hatékonyságot.

A felsoroltak közül az alábbi lépéskombinációk alkalmazhatók az egyes tüzelőanyag-betáplálási rendszerek mellett előnyösen:

- A, B, C, D

- A, B, C, E

- A, B, C, D, G

- A, B, C, E, F

A találmány szerinti módszer előnyös alkalmazása során a célkitűzéseket úgy valósítjuk meg, hogy olyan diffüzort alkalmazunk, melyen réscsoportok vannak, és minden réscsoport egy külső zónát foglal el, mely a rést nem tartalmazó vagy a területet legfeljebb 20%-ában átfúrt központi zónát fogja körül, a központi zóna területe előnyösen 5-40 mm², a külső zóna és a központi zóna területének aránya előnyösen 3 és 10 között van, és a rések területösszegének és a külső zóna területének az aránya 'Λ-'Λ,ό közötti, míg a központi zóna maximális szélessége 3 mm, a hossza tetszőleges lehet; a réscsoportok hosszanti irányban ismétlődő, keresztirányú sorokat alkothatnak; és az egyes rések szélessége a diffüzor falvastagságával egyenlő vagy ennél valamivel nagyobb, az alkalmazott gáztípusnak megfelelően.

Az égőt a diffüzorház külső vagy belső részén elhelyezkedő Venturi-csővel láthatjuk el, egyenes vonalú tengely mentén vagy másképpen, vízszintesen vagy

HU 216 709 Β függőlegesen, szöget bezáróan vagy rézsútosan; míg a diffüzor maga lehet csöves, hengeres, prizma, kúp vagy piramis alakú, négyszögletes vagy nyújtott, és a réscsoportok előnyösen négyszögletes geometriájúak vagy tetszőleges alakúak, melyek a teljes felszínt vagy annak egy részét foglalják el.

Az elégett gázok és a levegő áramoltatását kényszeráramoltatással biztosító rendszerekben alkalmazott gázégőknél, ahol a magasság maximális csökkentése előnyös, az égő keresztmetszete az alsó részen kettős íves profilt mutat, és így a lapos, enyhén ívelt profilú és kifelé konvex vagy más megfelelő alakú, és a találmány szerinti réseket vagy nyílásokat tartalmazó diffúzor alatt oldalirányú csatomapár alakul ki, a központi bevezetőnyílások a diffiizor alsó részén helyezkednek el hosszanti irányban a két csatornaszerű elem között, és ezek a gázkeverékáramot a két növekvő keresztmetszetű, szinuszgörbére emlékeztető, görbe vonalú tengellyel rendelkező csatornába áramoltatják, melyeket a diffúzortól az égő teljes hosszában a hosszanti irányban elhelyezkedő, keresztmetszetében megfordított kis ómegára emlékeztető profilú huzatszabályozó választ el.

A tüzelőanyag-biztosító rendszerről, valamint azokról a problémákról, melyek azzal kapcsolatosak, hogy hogyan lehet a teljesítményleadást szabályozni, miközben a légfelesleg-tényezőt az ismertetett módszer szerinti határok között tartjuk, olyan esetben, amikor természetes huzat biztosítja az elégett gáz és levegő szállítását, és ez elegendő a tökéletes égés biztosításához, valamint olyan esetben is, amikor az áramlást ventilációval biztosítjuk, elmondható, hogy a problémák változó kimenet-keresztmetszetű gázfiivóka alkalmazásával oldhatók meg, a füvóka 0-10° kúpszögű, kúpos előtolású arányosítótaggal rendelkezik, amely a füvóka házán van kialakítva, és az arányosítóelemmel pontosan vagy közelítően megegyező kúpszögű furaton belül vezetett tengelyirányú elmozdulásra képes, és így a fürat keresztmetszetének a térfogatáram-változással összefüggő, légfeleslegtényező-módosulást figyelembe vevő csökkentésével arányosan lehet a kimeneten a gáznyomást csökkenteni; az arányosítótag hátsó végét úgy alakítjuk ki, hogy egy rugó segítségével a zárótárcsa érintkezzen egy kézi vagy automatikus vezérlésű bütyök oldalfelületével.

Az elégett gázok és a levegő áramoltatását kényszeráramoltatással biztosító rendszereknél előnyösen változtatható sebességű centrifugális kompresszort alkalmazunk, melynek szállítónyomása 100-450 mbar (10⁴—4,5 χ 10⁴ Pa) között van, és lehetővé teszi a keverék részleges recirkulációját; a centrifugálkompresszor bemeneti vezetékrendszerét a levegő- és gázútba épített alternáló ki/be kapcsoló szelepekkel látjuk el.

A találmány szerinti módszer előnyei a következők: az alkalmazott analitikai készülékek megengedett standard hibájának nagyságrendjére csökken a károsanyag-kibocsátás, különösen az NO_X és CO esetében; csökkenthető a zaj szint; a csökkentett károsanyag-kibocsátás és alacsonyabb zaj szint előnyei kitelj eszthetők minden vékony lemezes (0,2 mm-tői a 2,0 mm vastagságot meghaladó) fém diffüzorral ellátott, a gáznemű tüzelőanyag és a levegő teljes vagy részleges keverékét fogadó, tetszőleges típusú gázégőre, ahol a diffüzort a természetes úton vagy kényszeráramoltatással, esetleg kimenetszabályozottan áramoltatott gáz vezetékébe szereljük; növekszik a specifikus hőteljesítmény; még a sztöchiometrikus feletti arányban kevert gáznemű tüzelőanyag és levegő keverékek alkalmazásánál és/vagy az égés beindulásának tranziens szakaszában, és/vagy azokban az esetekben is, amikor az égés égéstermékkel részben vagy teljesen telített térben zajlik, biztosítható a lamellás szerkezetű láng jelentős stabilitása; a láng alsó részében folyamatosan olyan hőmérséklet uralkodik, mely alkalmas az égés fenntartására, ugyanakkor azonban nem éri el azt a szintet, ahol a fémlemez túlhevülése károkat okozna vagy szükségessé válna a kerámia vagy egyéb hőálló anyagok alkalmazása a diffüzor kialakításához; jelentősen csökkennek a költségek; egyszerű és gazdaságos berendezéssel szabályozható a kimenő teljesítmény; szükség esetén csökkenthető a gázégő magassága; a hőcserélő és a diffüzor közötti távolság tovább csökkenthető.

A továbbiakban a találmányt példák és ábrák segítségével részletesen ismertetjük, az ábrákon a réscsoportokat sematikusan, a rések számát és a csoport által kialakított formát megadva ábrázoljuk oly módon, mintha a réscsoportok sík felületen helyezkednének el, még akkor is, ha ténylegesen a felület ívelt.

- Az 1. ábrán egy, a találmány szerinti vízszintes tengelyű csöves gázégő felülnézeti képe látható, melyet kényszeráramoltatásos berendezésbe iktatunk be, és a réscsoportok a diffüzor teljes felületén vannak elosztva;

- a 2. ábrán a csöves gázégőnek az 1. ábrán jelölt II-II sík szerinti hossztengely menti függőleges metszeti képe látható;

- a 3. ábra a 2. ábrán látható gázégő bal oldali nézete a hossztengely mentén;

- a 4. ábra egy természetes recirkulációval üzemelő rendszerbe épített csöves gázégő felülnézeti képe, a réscsoportok a diffüzor felső részének legtetején helyezkednek el;

- az 5. ábra a 4. ábra oldalirányú nézete;

- a 6. ábra a 4. ábrán szereplő gázégőt ábrázolja, a hossztengely mentén balról;

- a 7. ábra egy, a találmány szerinti csöves függőleges tengelyű, hengeres diffüzorral ellátott gázégő felülnézeti képe, mely külső, merőlegesen elhelyezett Venturi-csővel rendelkezik, és a réscsoportok a diffüzor oldalfelületének legfelső részén helyezkednek el;

- a 8. ábra a 7. ábrán jelölt VIII-VIII sík szerinti hossztengely menti függőleges metszeti kép;

- a 9. ábra egy, a találmány szerinti, a 7. ábrán szereplőhöz hasonló függőlegesen elhelyezett csöves hengeres diffüzorral ellátott gázégő felülnézeti képe, a külső elhelyezésű Venturi-cső itt azonban a diffüzor alatt koaxiálisán került elhelyezésre, és a réscsoportok a diffüzor oldalfelületén helyezkednek el;

HU 216 709 Β a 10. ábra a 9. ábrán jelölt X-X sík szerinti hossztengely menti függőleges metszeti kép; a 10a ábrán egy égősorba szerelhető keskeny kivitelű égőelem oldalnézeti képe látható, a réscsoportok az egymással 90°-os vagy nagyobb szöget bezáró felületű, hegyes profilú diffúzor tetején helyezkednek el;

a 10b ábra a 10a ábra felülnézete;

a 10c ábra három, a 10a ábrán bemutatottnak megfelelő égőelemből kialakított égősor függőleges metszeti képe;

all., 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. ábrák az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. ábrákon bemutatott gázégőkben lévőnek megfelelő diffúzor jobb oldali keresztmetszetének körvonalai, a keresztmetszetek konvex görbe vonalakkal határolt zárt görbék;

a 19., 20., 21., 22., 23. és 24. ábrák az 1., 2.,3.,4.,

5. és 6. ábrákon bemutatott gázégőkben lévőnek megfelelő diffúzor jobb oldali keresztmetszetének körvonalai, a keresztmetszetek zárt szabályos sokszögek, például háromszög, négyszög, öt-, hat- és nyolcszög;

a 25. ábra egy, a találmány szerinti diffúzor egy réscsoportjának nagyított és részleteiben is ábrázolt képe; a rések hosszanti tengelyei párhuzamosan helyezkednek el, és külső zónájuk belső vonala rombuszt alkot, a külső zóna külső vonala pedig nyolcszöget határoz meg;

a 26. ábra a 25. ábrán láthatóhoz hasonlóan diffúzorrések egy csoportját szemlélteti, nagyított, részletező képben, a központi zónában három, vízszintes egyenes mentén elhelyezett furat szolgálja a láng stabilizálását;

a 27. ábra a 25. ábrán láthatóhoz hasonlóan diffüzorrések egy csoportját szemlélteti nagyított, részletes feldolgozásban, a központi zónában egyetlen furat szolgálja a láng stabilizálását, és hiányzik a két központi rés;

a 28. ábra a 27. ábrának megfelelő réscsoport nagyított, részletes ábrája, ugyanakkor nem tartalmaz furatot a láng stabilizálására;

a 29. ábrán a találmány szerinti diffúzor egy réscsoportja látható, nagyított, részletes bemutatásban, a rések hossztengelyei párhuzamosak, és az általuk kialakított külső zóna körgyűrű alakú, a központi zóna középpontjában egy furat szolgálja a láng stabilizálását;

a 30. ábrán a 29. ábrán látható réscsoport nagyított, részletező ábrázolása látható, azzal az eltéréssel, hogy nem tartalmaz furatot a láng stabilizálására;

a 31. ábrán a találmány szerinti diffúzor egy réscsoportja látható, nagyított, részletes bemutatásban, a rések elrendezése olyan, hogy az általuk kialakított külső zóna és központi zóna gyakorlatilag ovális, és a központi zónában egy centrális furat szolgálja a láng stabilizálását;

a 32. ábrán a 31. ábrán bemutatott réscsoport nagyított, részletes képe látható, azzal az eltéréssel, hogy a központi zónában két furat biztosítja a láng stabilizálását;

- a 33. ábrán egy körgyűrű alakú külső zónán elhelyezkedő réscsoport nagyított, részletes képe látható; a sugárral és a kisebb sugarú központi zóna egyes pontjában húzható érintővel szöget bezáró rések háromszög alakú nyílásokkal váltakoznak;

- a 34. ábrán két koncentrikus, ívelt vonalakkal határolt négyszög területének különbségeként meghatározott külső zónában elhelyezkedő, ívelt vonalú rések csoportjának nagyított, részletező ábrázolása látható;

- a 35. ábrán körgyűrűn elhelyezkedő külső zónát alkotó, növekvő oldalélű koncentrikus ötszögek határvonalai mentén elhelyezkedő rések csoportjának nagyított, részletező ábrázolása látható;

- a 36. ábrán körgyűrűs külső zónát kialakító, két sugárirányú, eltérő méretű és váltakozva megjelenő résformából kialakított réscsoport nagyított, részletező képe látható;

- a 37. ábra a növekvő méretű oválisok határvonalai mentén elhelyezkedő rések által kialakított réscsoport nagyított, részletező képe;

- a 38. ábra a növekvő sugarú, koncentrikus körök körívein elhelyezkedő rések nagyított, részletes képe;

- a 38a ábra olyan réscsoportot ábrázol, melyek legalább három, hosszanti négyszögletes résből állnak, a rések száma előnyösen hat, és a rések két olyan alcsoportra oszlanak, melyekben a rések egymással párhuzamosak, és az egymástól, illetve a központtól való távolságuk determinált, a rések által határolt központi zóna szélessége kisebb vagy egyenlő 3 mm-rel, a réscsoportok közötti távolság 1-4 mm közötti érték, és a réscsoportok a rések tengelyével párhuzamos tengelyek mentén helyezkednek el;

- a 38b ábra a 38a ábrához hasonló réscsoportok rajzát tartalmazza, azzal az eltéréssel, hogy itt a rések által körülvett központi zóna cikkcakkos tengelyek mentén helyezkedik el;

- a 39. ábrán trombita vagy tölcsér alakú láng felülnézeti képe látható;

- a 40. ábrán a 39. ábrán látható láng XL-XL sík mentén vett függőleges metszeti képe látható;

- a 41. ábrán a 39. ábrán látható láng XLI-XLI sík mentén vett függőleges metszeti képe látható, mely merőleges a 40. ábra metszetére;

- a 42. ábrán a 39., 40. és 41. ábrán szemléltetett réscsoport lángjának perspektivikus képe látható;

- a 43. ábra egy, a találmány szerinti gázégő diffúzorának egy felső felületi részletéről készült kinagyított felülnézeti ábrázolás, ahol a réscsoportok az égő tengelyével párhuzamos tengely mentén egymástól egyenlő távolságban helyezkednek el;

- a 44., 45., 46. és 47. ábrákon egy-egy diffúzor felszínének nagyított felülnézeti képe látható, ahol a réscsoportok két, három, négy vagy öt sorba vannak elrendezve, a sorok párhuzamosak a

HU 216 709 Β gázégő tengelyével, és a sorokban a réscsoportok sakktáblaszerűen követik egymást;

- a 48. és 49. ábrákon egy-egy, a találmány szerinti gázégő diffüzorának felülnézeti részlete látható, ahol a réscsoportok egymásra merőleges tengelyek mentén helyezkednek el;

- az 50. ábrán a 43. ábrához hasonló kép látható, itt a réscsoportok négyzetes formában vannak elrendezve;

- az 51., 52. és 53. ábrákon négyzetes alapú csonka gúla, prizma és csonka kúp geometriájú diffüzorok láthatók;

- az 54. ábrán a találmány szerinti, változtatható kimenetű tüzelőanyag-fúvóka hosszirányú metszeti képe látható;

- az 55. ábrán szereplő folyamatábra a találmány szerinti kényszeráramoltatásos tüzelőanyag-levegő keverékrendszert szemlélteti;

- az 56. ábra egy, a találmány szerinti gázégő hosszirányú metszete;

- az 57. ábra az 56. ábrán látható gázégő ott jelölt LVII-LVII sík mentén adódó keresztmetszetét szemlélteti;

- az 58. ábrán az 56. ábra szerinti gázégő felülnézeti képe látható.

Hivatkozva az ábrákon látható jelölésekre:

az 1 csöves gázégő 2 diffuzort tartalmaz, melynek a teljes felszínét beborítják a 3 réscsoportok; a 3a réscsoportok esetén minden réscsoport trombita formájú lángot alakít ki. A 2 diffuzor belsejéhez koaxiálisán kapcsolódik a 4 Venturi-cső, amelynek bemenete hozzá van kötve a 2 diffuzor belső falához illesztett 5 homlokzati peremhez, mely magában foglalja a 6 belső csővéget, amely a 2 diffuzor belső falának profiljához illeszkedik.

A 7 furatsorozat tagjai tengelyirályban törik át a 2 diffuzor külső részén elhelyezkedő 5 homlokzati peremet, és ezek kapcsolják az 1 csöves gázégőt az ábrákon nem jelölt gázcsövekhez.

Az 5 homlokzati peremtől legtávolabbra esik a 2 diffuzor 8 hátsó fedele.

L1 (2. ábra) a 2 diffuzor teljes hosszát jelzi, ami 10 cm és 1 méter között van, illetve adott esetben meghaladja az 1 métert, hossza a tüzelő tér hosszától függ; L2 a 4 Venturi-cső hosszát jelzi, oly módon, hogy magában foglalja a 2 diffuzorhoz kapcsoló szerelvények hosszát is, L2 előnyösen annyival rövidebb Ll-nél, ami lehetővé teszi, hogy a gázkeverék átlagos visszaáramlási sebessége ne haladja meg a 2 m/s értéket, és a

Venturi-cső végére a megfelelő huzatszabályozók elhelyezhetők legyenek; L3 a 2 diffuzorbemeneti nyílása és a legtávolabbi réscsoport legtávolabbi pontja közötti távolság, L4 pedig L2 és L3 különbsége, ez a különbség előnyösen a 4 Venturi-cső kimeneti nyílásának átmérőjéhez képest 50-150%-ot tesz ki.

A 4. ábrán lévő 9 csöves diffuzor 3 réscsoportjai az oldalfelület legfelső részén helyezkednek el; a 10 fiivóka a 11 fuvókatartó rögzítőelemmel kapcsolódik az homlokzati peremhez, a tüzelőanyag és a levegő keveréke a 10 fúvókán keresztüljut be.

A 7. ábrán szereplő 12 gázégő tartalmazza a függőlegesen elhelyezett 12a hengeres diffuzort, a 13 keverőcsövet, amely lehet akár egy külső elhelyezésű, a 12a hengeres diffuzor tengelyére merőlegesen illesztett Venturi-cső, mely a 12a hengeres diffuzor oldalfalának alsó részéhez csatlakozik; a 14 fuvókatartó mereven kapcsolódik a 13 keverőcső belépőrészéhez, és a 13 keverőcsővel koaxiális 15 átmenőfurattal rendelkezik; a 12a hengeres diffuzor össze van erősítve a 16 zárófedéllel és a 3 réscsoportok egymást követő sorokban az oldalfal felső részén helyezkednek el.

A 9. ábrán szereplő 17a gázégő tartalmazza a függőleges tengelyű, hengeres alakú 18 csöves diffuzort, a 19 külső bevezető- és keverőcső egytengelyű a 18 csöves diffüzorral és központosán kapcsolódik a 20 alsó zárófedélhez, ami hasonlít a 21 felső zárófedélhez; a perem a 19 külső bevezető- és keverőcső 18 csöves diffüzortól legtávolabbi pontjánál illeszkedik abba, s ez hordozza a szokásos, tengelyirányú furattal ellátott fuvókatartót, a 3 réscsoportok egymást követő sorokba rendeződött 24 alakzatokat képeznek, és a 18 csöves diffuzor oldalfalán a teljes magasságot betöltik, a sorok tengelye merőleges a 18 csöves diffuzor tengelyére.

A 10a ábrán látható égősorba szerelhető keskeny kivitelű 24a égőelem tartalmazza a Venturi-cső típusú 24b bevezetőfúvókát, melynek hajlított tengelye van, és legfelül a függőleges elhelyezésű, szabálytalan hasábszerűen kialakított 24c keverő- és elosztótérbe csatlakozik, melyhez felül a legömbölyített vagy hegyes profilú 24d diffuzor kapcsolódik; a 24b bevezetőfuvóka 24e összekötő csatornája köti össze a 24b bevezetőfuvóka hátsó végét a 24c keverő- és elosztótérrel, és a 24f perforált mélyedések sorozata a 24e összekötő csatorna felett helyezkedik el, hosszirányban terjed ki, és arra szolgál, hogy csökkentse a levegő-gáz keverék sebességét a 24a égőelem hátsó végén.

A 24c keverő- és elosztótér és a 18 csöves diffuzor C együttes magassága és a Cl lángmagasság is látható a 10c ábrán, amely földgáz esetében körülbelül 10-15 mm körüli, világító részt csak kis mértékben vagy egyáltalán nem tartalmaz, s a 24a égőelemekből álló égősornak elemenként 2 kW a hőteljesítménye; a C2 egyedi lángszélesség a 8 mm széles 24d diffuzor esetében 13-20 mm; és az egymás melletti 24a égőelemek középpontjai közötti C3 távolság jellemzően 18-25 mm között van; Z a gázvezeték, Z1 a gázvezetékre merőlegesen elhelyezkedő füvókák egyike; a Z1 fuvóka koaxiálisán kapcsolódik a megfelelő 24b bevezetőfüvókához; a 24a égőelemekből álló égősort rögzítő Z2 tartóelem a 24b bevezetőfuvóka és a Z gázvezeték között elhelyezkedő Z3 rögzítőidomhoz kapcsolódik.

All. ábrán az 1 csöves gázégő csöves 2 diffüzorának 25 keresztmetszetprofilja látható, mely 26 párhuzamos egyenes szakaszokból áll, melyeket alul és felül a 27 ívek kötnek össze; a 3 réscsoportok az ilyen diffüzorok legfelső felületén vagy az oldalfelület felső részén helyezkednek el.

A 12. ábrán hasonló 28 profil látható, mely a hasonló módon összekapcsolt 29 domború, görbe vonalú szakaszokból áll.

HU 216 709 Β

A 13. ábra egy diffüzor 30 keresztmetszetprofilját mutatja, mely a 31 lefelé összetartó egyenes vonalú szakaszokból áll, ezeket a 32 alsó ív fogja össze, a felső részen a gyakorlatilag egyenes 33 szakasz és két megfelelő 34 ív kapcsolja őket össze; a 14. ábrán a 13. ábrával megegyező 35 keresztmetszetprofil látható, függőleges tengelyével 180°-ban elforgatva. Ugyanilyen módon bármely leírt profil elfordítható.

A 15. ábra a 13. ábrához hasonló 36 keresztmetszetprofilt ábrázol, az oldalak görbületi sugara kisebb az előzőnél; a 16. ábra egy csöves diffüzor 37 kör alakú keresztmetszetprofilját szemlélteti; a 17. ábra a 38 aszimmetrikus ellipszis alakú keresztmetszetprofilt ábrázolja, a felső ív görbületi sugara kisebb, mint az alsóé; a 18. ábrán egy diffüzor háromszögletű, egyenes vonalakkal határolt, legömbölyített szögű, csúcspontjával lefelé irányuló 39 keresztmetszetprofilja látható; a

19. ábrán az egyenes oldalakkal és legömbölyített csúcsokkal határolt, egyik csúcsával felfelé mutató 40 háromszögprofil látható; a 20. ábrán a legömbölyített élű 41 négyzetes diffüzorprofil látható; a 21. ábra az előzőhöz hasonló négyszög alakú 42 diffüzorprofilt szemlélteti; a 22. ábrán egy legömbölyített élű, ötszög keresztmetszetű 43 diffüzorprofil látható; a 23. és 24. ábrákon a hat- és nyolcszög keresztmetszetű 44 és 45 diffüzorprofilok láthatók. A 25. ábrán a 46 tizennégy elemes réscsoport látható, amelynek elemei legömbölyített sarkú hosszúkás téglalapok, tengelyeik párhuzamosak, és a diffüzor tengelyével párhuzamosan vagy arra merőlegesen helyezkednek el, esetleg szöget zárhatnak be a diffüzor tengelyével; ebben az esetben a körülbelül 45°-os szög az előnyös; a 46a rések nyolcszöget alkotva 9 sorban helyezkednek el, középen az öt belső réssor egy rombusz alakú központi zónát alkot, a furatmentes Ac központi zóna területe 5-40 mm², a rombusz egyik átlója párhuzamos a rések tengelyével; a nyolcszögletű és rombusz alakú zónák közötti Ap terület nagysága 3-10-szer nagyobb, mint az Ac területe; P két szomszédos rés középvonalának távolsága, mely lehet állandó vagy változó, értéke nagyobb vagy egyenlő 1,25 mm-rel, a rések hossza előnyösen 2-15 mm között van, szélességük 0,4-0,7 mm közötti, amennyiben 0,4-0,65 mm vastag lemezből vannak kialakítva. A 25. ábrán megjelenítetthez hasonló a 46a résekből kialakított 47 réscsoport is, azzal az eltéréssel, hogy a láng stabilizálására 0,6-1 mm közötti D átmérőjű furatokat tartalmaz, a központi füratok előnyösen a rombusz alakú Ac központi zóna egyik átlójának mentén vannak elhelyezve, számuk előnyösen 3, de lehet 1 és 5 között bármennyi, középpontjaik egymástól való H távolsága előnyösen körülbelül 1,4 mm.

A 25. ábrán megjelenítetthez hasonló a 27. ábrán látható 48 réscsoport, középen a láng stabilizálását szolgáló egyedüli 48a központi furattal, ebben az elrendezésben hiányzik a középső réspár; a 28. ábrán látható 49 réscsoport csaknem megegyezik az előzővel, de hiányzik a lángot stabilizáló központi furat.

A 29. ábrán a tizennégy 46a résből álló 50 réscsoport elemeinek tengelyei párhuzamosak egymással, a diffüzor tengelyéhez viszonyítva azzal párhuzamosak vagy arra merőlegesek, adott esetben szöget zárnak be vele, ez a szög előnyösen 45°, az egyes rések legömbölyített sarkú téglalap alakúak; a 46a rések érintik a körgyűrű alakú külső zóna egyik vagy mindkét határoló körvonalát; Rl a belső kör sugara, nagysága kisebb vagy egyenlő 3,5 mm-rel; R2 a külső kör sugara, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 8 mm; a 46a rések szélességére és a 46a rések középvonalának egymástól való távolságaira a 25. ábránál leírtak érvényesek; az 51 központi furat Dl átmérője 0,6 és 1 mm között van.

A 30. ábrán szereplő 52 réscsoport megfelel a 29. ábrán láthatónak, azzal az eltéréssel, hogy hiányzik a láng stabilizálására szolgáló központi fürat.

A 31. ábrán látható, tizenkét 46a résből álló 53 réscsoport a diffüzor tengelyére vonatkoztatva hosszanti vagy keresztirányban helyezkedik el, vagy előnyösen 45°-os szöget zár be azzal; a 46a rések kívülről érintik az Fl ellipszist, melynek hosszabbik tengelye merőleges a 46a rések tengelyeire; az Fl ellipszis hosszanti tengelyének két oldalán szimmetrikusan G és G1 központok helyezkednek el, ahonnan kiindulva az azonos hosszúságú R3 és R4 sugarak két körívet határoznak meg; az Fl ellipszis rövidebbik tengelye mentén kétoldalt N és NI központok helyezkednek el, melyekből az egyenlő hosszúságú r és rl sugarak kiindulnak; az R3 és R4 sugarak hossza nagyobb vagy egyenlő 5 mmrel, az r és rl sugarak hossza közelítően megegyezik az R3, R4 sugarak felével.

A 46a rések belső végeit érinti az Fl belső ovális, mely gyakorlatilag egyközpontú a külső F oválissal; a 46a rések mérete és a köztük lévő távolság azonos lehet például azzal, amit a 25. ábrán szereplő 46 tizennégy elemes réscsoporttal kapcsolatban ismertettünk; az 54 belső fürat szolgál a láng stabilizálására, átmérője 0,6-1 mm közötti érték.

A 32. ábrán látható 55 réscsoport hasonló a 31. ábrán láthatóhoz, azzal az eltéréssel, hogy itt két 54 belső fürat szolgálja a láng stabilizálását; a 33. ábrán a réscsoportban 56 nyújtott négyszögletes rések és 57 háromszögletű rések láthatók; a 34. ábrán 58 megnyúlt íves rések, a 35. ábrán egy ötszög oldalaival egybeeső 59 rések, a 36. ábrán a két különböző hosszúságú réscsoportot alkotó 60 és 61 sugárirányú rések, míg a 37. ábrán a táguló sorokba rendeződött 62 és 63 rések, a 38. ábrán pedig koncentrikus körök íveivel egybeeső 64 rések láthatók.

A 38a-42. ábrákat lényegében az ábrák felsorolásánál ismertettük.

A 43. ábrán a réscsoportok középpontjai közötti Pl távolság hosszanti irányú, és lehet állandó vagy csoportról csoportra változhat; a 44. ábrán a réscsoportok között keresztirányba mérhető a P2 távolság, mely szintén változhat; a 43-50. közötti ábrákon szereplő réscsoport lehet bármelyik, a 25-42. közötti ábrákon bemutatott réscsoport.

Az 50. ábrán látható réscsoportokból kialakuló 65 formáció csúcspontjai egyben az őket alkotó réscsoportok középpontjai és a réscsoportok által alkotott négyzetek M oldalélé egyben a csúcsokon lévő réscsoportok középpontjai közötti távolság; a csúcsokon

HU 216 709 Β lévő réscsoportok úgy vannak elhelyezve, hogy a rések tengelyei szöget, előnyösen 45°-os szöget zárnak be a diffúzor hosszanti tengelyével; P3 az egyes réscsoportokból kialakított formációk közötti távolság.

Az 51. ábrán látható a csonkagúla alakú diffúzor 66 kisebbik alaplapját alkotó négyzet, valamint a 67 trapéz alakú oldallap; az 52. ábrán a három oldalú prizmás diffúzor 68 egyenlő szárú háromszöge és a 69 négyzet, valamint a két 70 téglalap alakú síkidomja.

Az 53. ábrán a csonkakúp alakú diffúzor kisebbik alaplapjának 71 körlapja és 72 kiterített kúppalástja látható.

Az 54. ábra egy fúvókát tartalmazó összeállítást szemléltet, benne a 76 kónikus profdú arányosító szeleptag a 75 szelepszárral, melynek 74 zárótárcsájával kerül érintkezésbe a 73 bütyök; a 75 szelepszár az őt körülvevő 78 hüvelyben mozdulhat el, s ez utóbbit veszi körül a 77 hengeres tekercsrugó, és a 74 zárótárcsa révén érintkezik a 73 bütyökkel, a 82 szelepház hátsó részében kialakított 81 koaxiális tér 80 zárófelülete a 78 hüvely 79 fejrészéhez kapcsolódik, a 82 szelepház 83 csonkakúp alakú nyílása a 75 szelepszárral koaxiálisán van kialakítva. A 83 csonkakúp alakú nyílás U kúpszöge legalább 10°-os, a 75 szelepszár és a kúp palástjának V nyilásszöge megközelíti az U kúpszöget.

A 78 hüvely bélésén lévő 84 sugárirányú rések sorozata, valamint a 74 zárótárcsán lévő 85 rovátkák azt a célt szolgálják, hogy az áramló anyagot a kijárat felé áteresszék. A 86 kompresszor (55. ábra) kimenete a 90 rugóval lezárt helyzetű 89 szeleptag által szabályozott 88 recirkulációs járatba van kötve, ahová a 91 csővezetékből a 92 szelepen át levegő és a 95 csővezetékből a 94 szelepen a 93 csővezetékszakaszon keresztül pedig gáznemű tüzelőanyag áramlik, az ábrán feltüntettük még a 87 kompresszorkimenethez kapcsolódó 96 gázégőt.

Az 56. ábrán látható gázégő 97 diffúzomnak keresztmetszetén feltüntettük a 98 hosszirányú csatomapárt (lásd 57. ábra), mely az égőhöz hosszanti irányban hozzákapcsolja a 99 belépőnyílásokat, és a keresztmetszetében fordított ómega profilú, hosszanti irányú 100 huzatszabályozót, amely kígyózó szimmetriatengelyű keverőcsatomát képez.

A 97 diffüzort mindkét irányból a 101 fedőelemek (záróidomok) zárják le.

A találmány szerinti eljárás két előkeverék-típus alkalmazásával való megvalósításai során, nevezetesen, egyrészt amikor a légfelesleg-tényező egyenlő vagy kisebb, mint 1,1, másrészt pedig amikor tartósan nagyobb, mint 1,1; megfigyelhető, hogy az, hogy melyik működtetési módot sikerül biztosítani, nem utolsósorban az égő elhelyezésének módjától függ, különös tekintettel a hőmérsékletre, a gázoszlop magasságára és az elégett gáz-levegő elegy áramlását biztosító gázkör áramlástani ellenállására; ily módon a kétféle előkeverék-típus közti választás nem csupán a tüzelőanyag típusától, de a gázégő konstrukciós paramétereitől és az egész rendszertől függ.

Az alábbi példák a találmány szerinti megoldás megvalósításához szükséges, a két számításba jöhető módon való működtetésre kialakított gázégők tervezéséhez, a specifikációk számításához alkalmazott módszerek jobb megvilágítását szolgálják.

1. példa

Az elégett tüzelőanyag és levegő természetes cirkuláltatásával, tetszőleges nagyságú légfelesleg-tényező fenntartása mellett üzemelő berendezés részeként működő gázégő jellemzői:

al) Az égőház méretarányai (magasság/szélesség) előnyösen nagyobbak, mint 1,5, így a keverék átlagos sebessége a Venturi-cső és a diffúzor közötti körgyűrűben nem nagyobb, mint 2 m/s.

bl) A Venturi-cső torkolatában a keverék átlagos áramlási sebessége egyenlő vagy kevesebb, mint 4 m/s; a Venturi-cső hossza legalább a kivezetőszakasz 50-150%-ával haladja meg a diffúzor furatokkal ellátott felszínének hosszát; a Venturi-cső kilépőszakasza és a diffúzor fala közötti távolság olyan, hogy a keverék átlagos sebessége irányváltozásnál nagyobb, mint 2 m/s.

cl) A vízszintes tengelyű diffüzomak legalább a legfelső felületén réscsoportok helyezkednek el, ezek akkora összterületet foglalnak el, melynek révén a diffúzor specifikus terhelése kisebb, mint 0,7 kW/cm²; az egyes rések egy központi zónára kereszt- vagy érintőirányban helyezkednek el, váltakozhatnak kisebb kiegészítő furatokkal, és alakjukat tekintve lehetnek körkörösek, négyszögletesek, háromszög vagy trapéz alakúak vagy más tetszőleges, nem szabályos geometriájúak; a központi zóna adott esetben lehet átfúrt vagy furatmentes; s mindezen megoldások a találmány szerinti megvalósítást jelenthetik.

dl) A réscsoportok a diffúzor tengelyére vonatkoztatva keresztirányban helyezkednek el sorokba rendezetten, az egyes csoportok közötti távolság legalább a csoport keresztirányú méretének 65%-a, míg a két egymást követő sor csoportjai közötti távolság legalább nd/2, ahol d a csoport tengelyirányú mérete és n az egy sorban lévő vagy sakktáblaszerű mintázat esetén a két egymást követő sorban lévő csoportok száma.

el) A találmánynak megfelelő, változtatható kimeneti keresztmetszetű tüzelőanyag-betápláló fúvókák.

2. példa

Az elégett tüzelőanyagot és levegőt kényszeráramoltatással szállító, tartósan 1,1-nél nagyobb légfelesleg-tényező fenntartása mellett üzemelő berendezés részeként működő csöves gázégő jellemzői:

a2) A diffüzort tartalmazó égőtest keresztmetszete csöves, kör alakú, sokszög alakú vagy más tetszőleges profilú.

b2) A találmány szerinti berendezésben a Venturi-csövet keverőegység helyettesíti.

c2) A réscsoportok a diffúzor teljes felületén helyezkednek el.

d2) A sorokba rendezett réscsoportok közötti távolság minimális értéke eléri a réscsoport adott irányú kiterjedésének 65%-át.

HU 216 709 Β e2)A fúvóka kimeneti nyomása 100-450 mbar (10⁴-4,5xl0⁴ Pa) a legnagyobb kimeneti teljesítmény mellett, amely megfelel az elégett gázok cirkuláltatását biztosító nyomásesésnek (meglepő módon a csökkenő nyomás ellenére a légfelesleg-tényező állandó marad), az áramlást előnyösen változtatható sebességű centrifugális kompresszorral tartjuk fenn, a centrifugális kompresszor kimenete a szállító kör recirkulációs ágába, míg a bemenete olyan ki/be szabályozású szelepekhez van kapcsolva, amelyeken a gáznemű tüzelőanyag és a levegő szállítása szabályozható úgy, hogy a láng meggyújtásától a folyamatos égés eléréséig terjedő szakasz tranziens jelenségei csillapíthatóak úgy, hogy a szelepek segítségével az égőteret kezdetben levegővel árasztjuk el.

3. példa

Az elégett tüzelőanyag és levegő természetes vagy kényszeráramoltatásos cirkuláltatásával, tetszőleges nagyságú légfelesleg-tényező fenntartása mellett üzemelő berendezés részeként működő összeillő elemekből égősorba szerelhető gázégő jellemzői:

a3) A görbe vonalú tengelyű Venturi-cső kilépőnyílása és a diffúzor közé hosszúkás téglalap keresztmetszetű, keskeny keverő- és elosztóelemet illesztünk.

b3) A találmány szerinti réscsoportok hosszirányban kiterjedő sorokat alkotnak a diffúzor legfelső felületén, a csoportok egymástól való távolsága kisebb, mint a csoport hosszirányú kiterjedésének a fele.

4. példa

Vízszintes tengelyű csöves diffuzort tartalmazó és koaxiálisán elhelyezett belső Venturi-csöves gázégő jellemzői:

- a diffúzor hossza 394,6 mm;

- a Venturi-cső hossza 359,0 mm;

- a Venturi-cső belépőoldali átmérője 26,0 mm;

- a Venturi-cső kilépőoldali átmérője 35,0 mm;

- a diffúzorbemenet és a legtávolabbi réscsoport közötti távolság 324,0 mm.

A diffúzor geometriája:

A diffúzor keresztmetszetprofilja két egymással szemben álló, felfelé összetartó görbe vonalú szakaszból áll, melyeket felül egy ív, alul pedig íveket tartalmazó görbe vonalú szakasz köt össze (14. ábra):

- a diffúzor magassága 61,3 mm;

- a diffúzor szélessége 51,5 mm;

- a két szemközti oldal görbületi sugara 76,0 mm;

- az alap görbületi sugara 45,5 mm;

- a felső összekötő ív sugara 23,0 mm;

- az oldalakat és alapot összekötő ívek sugara 13,0 mm;

- az alap és a tető ívének középpontja egybeesik a diffúzor függőleges tengelyével;

- a két szemközti oldal ívének középpontja egybeesik a függőleges szimmetriatengely valamely oldalán a vízszintes tengellyel.

A rések topográfiája az egyes réscsoportokon belül:

- az egyes rések szélessége 0,5 mm;

- a rések középpontjai közötti távolság 1,25 mm;

-a rések száma 14

- a rések tengelyei párhuzamosak egymással, és egy rombuszt, melynek átlói 6,1, illetve 5,5 mm hosszúak, körülvevő külső zónában helyezkednek el, és a zóna külső határvonala 5,75 mm sugarú körbe írható szabályos nyolcszöget ír le.

A réscsoportok elhelyezkedése:

A réscsoportok a diffúzor felső felületén 4 hosszanti sorban sakktáblaszerűen elrendezve helyezkednek el, egymástól való távolságuk 13 mm vagy az azonos sorban lévő csoportok közti távolság fele, a keresztirányú távolságuk, mint a 46. ábrán jelölt P2, 13 mm, az azonos sorban lévő réscsoportok közötti távolság Pl, 26 mm.

5. példa

Vízszintes tengelyű csöves diffúzort tartalmazó és koaxiálisán elhelyezett belső Venturi-csöves gázégő jellemzői:

- a diffúzor hossza 325,6 mm;

- a Venturi-cső hossza 290,0 mm;

- a Venturi-cső belépőoldali átmérője 26,0 mm;

- a Venturi-cső kilépőoldali átmérője 35,0 mm;

- a diffúzorbemenet és a legtávolabbi réscsoport közötti távolság 290,6 mm.

A diffúzor geometriája:

A diffúzor keresztmetszetprofilja két egymással szemben álló, lefelé összetartó görbe vonalú szakaszból áll, melyeket alul egy ív, felül pedig íveket tartalmazó görbe vonalú szakasz köt össze (13. ábra), a méretek megegyeznek a 4. példában leírtakkal, és a diffúzor-keresztmetszetprofil megkapható a 4. példában részletesen ismertetett keresztmetszetprofil 180°-os elfordításával.

A rések topográfiája a réscsoporton belül:

Megegyezik a 4. példában leírtakkal.

A réscsoportok elhelyezkedése:

A réscsoportok a diffúzor felső felületén 4 hosszanti sorban sakktáblaszerűen elrendezve helyezkednek el, egymástól való távolságuk 14,8 mm vagy az azonos sorban lévő csoportok közti távolság fele, a keresztirányú távolságuk (P2) 13 mm, az azonos sorban lévő réscsoportok közötti távolság (Pl) 29,5 mm.

6. példa

- a diffúzor hossza 336,5 mm;

- a Venturi-cső hossza 302,0 mm;

- a Venturi-cső belépőoldali átmérője 30,0 mm;

- a Venturi-cső kilépőoldali átmérője 42,0 mm;

- a diffuzorbemenet és a legtávolabbi réscsoport közötti távolság 294,5 mm.

A diffúzor geometriája:

A diffúzor keresztmetszetprofilja két egymással szemben álló, lefelé összetartó görbe vonalú szakaszból áll,

HU 216 709 Β melyeket alul egy ív, felül pedig íveket tartalmazó görbe vonalú szakasz köt össze (13. ábra):

- a diffüzor magassága 82,9 mm;

- a diffüzor szélessége 54,5 mm;

- a két szemközti oldal görbületi sugara 156,0 mm;

- az alap görbületi sugara 23,7 mm;

- a felső összekötő ív sugara 44,2 mm;

- az oldalakat és a felső szakaszt összekötő ívek sugara 13,0 mm;

- a felső szakasz és az alsó összekötő ív középpontja egybeesik a diffüzor függőleges szimmetriatengelyével;

- a két szemközti oldal ívének középpontja a vízszintes szimmetriatengelytől 13,5 mm távolságra van a függőleges tengely valamelyik oldalán.

A rések topográfiája az egyes réscsoportokon belül: Megegyezik a 4. példában leírtakkal.

A réscsoportok elhelyezkedése:

A réscsoportok a diffüzor felső felületén 4 hosszanti sorban, sakktáblaszerűen elrendezve helyezkednek el, egymástól való távolságuk 13 mm vagy az azonos sorban lévő csoportok közti távolság fele, a keresztirányú távolságuk (P2) 14 mm az első és második, valamint a harmadik és negyedik sor között, és 13 mm a második és harmadik sor között, az azonos sorban lévő réscsoportok közötti távolság (Pl) 26 mm.

7. példa

Természtes cirkulációjú rendszerbe illesztett, égősorba szerelhető, keskeny kivitelű, hosszúkás téglalap keresztmetszetű diffúzotokat tartalmazó gázégő, melyben az egyes elemek teljesítménye körülbelül 2 kW, jellemzői:

- a rések hossza 2-3 mm közötti;

- a rések szélessége körülbelül 0,5-0,7 mm;

- a rések egymás közti távolsága nagyobb vagy egyenlő 1,3 mm-rel;

- a központi lángstabilizáló furat átmérője 0,6-1 mm;

- a keskeny kialakítású elemek közötti keresztirányú távolság 18-25 mm;

- a lángstabilizáló furatok közötti távolság 1,3-1,7 mm;

- a réscsoportok közötti távolság 12-17 mm;

- a külső ovális profil nagyobbik sugara 5-15 mm;

- a külső ovális profil kisebbik sugara 2,5-7,5 mm;

- a diffüzor felső felülete és a hőcserélő alsó felülete közötti távolság 80-160 mm;

- az elosztótér magassága néhány mm-től 50 mm-ig terjedhet.

8. példa

Természetes cirkulációjú rendszerbe illesztett, égősorba szerelhető, keskeny kivitelű, hosszúkás téglalap keresztmetszetű diffüzorokat tartalmazó gázégő jellemzői:

- a diffüzor típusa: fémlemezes, enyhén domború;

- a diffüzor szélessége 8,0 mm;

- az elosztótér magassága 50,0 mm;

- rések száma (csoportonként, oldalanként) 5;

- a csoportokban legtávolabb elhelyezkedő rések száma 2;

- az egyedi rések hossza 2,5 mm;

- az egyedi rések szélessége 0,65 mm;

- a réscsoportok szélessége 7,75 mm;

- a réscsoportok hossza (a legtávolabbi rések közötti távolság) 7,8 mm;

- a rések közötti távolság 1,3 mm;

- a réscsoportok közötti távolság 12,25 mm.

9. példa

- a diffüzor típusa: fémlemezes, enyhén domború;

- a diffüzor szélessége 8,0 mm;

- az elosztótér magassága 50,0 mm;

- rések száma (csoportonként, oldalanként) 5;

- a csoportokban legtávolabb elhelyezkedő rések száma 2;

- az egyedi rések hossza 2,5 mm;

- az egyedi rések szélessége 0,65 mm;

- a réscsoportok szélessége 7,75 mm;

- a réscsoportok hossza (a legtávolabbi rések közötti távolság) 7,8 mm;

- a rések közötti távolság 1,3 mm;

- a réscsoportok közötti távolság 12,25 mm;

- a központi furat átmérője 0,8 mm.

10. példa

Természetes cirkulációjú rendszerbe illesztett, égősorba szerelhető, keskeny kivitelű, hosszúkás téglalap keresztmetszetű diffüzorokat tartalmazó gázégő jellem-

zoi:
- a diffüzor típusa: fémlemezes, enyhén
domború;
- a diffüzor szélessége	8,0 mm;
- az elosztótér magassága	50,0 mm;
- rések száma (csoportonként, oldalan-
ként)	5;
- a csoportokban legtávolabb elhelyezke-
dő rések száma	2;
- az egyedi rések hossza	2,5 mm;
- az egyedi rések szélessége	0,65 mm:
- a réscsoportok szélessége	7,75 mm:
- a réscsoportok hossza (a legtávolabbi ré-
sek közötti távolság)	7,8 mm;
- a rések közötti távolság	1,3 mm;
- a réscsoportok közötti távolság	12,25 mm:
- a két központi furat átmérője	0,8 mm;
- a központi furatok közötti távolság	1,4 mm.

A tényleges kivitelezés során a felhasznált anyagok, méretek és szerkesztési paraméterek eltérhetnek az itt leírtaktól, de lényegét tekintve megegyeznek azzal, és mindenképpen a találmány oltalmi körén belül maradnak. Például a furatok és rések itt leírt és illusztrált topográfiája nem csupán a hagyományos csöves és/vagy

HU 216 709 Β keskeny kivitelű diffüzoroknál és ezek változatainál alkalmazható, hanem az újabb kialakítású geometriával rendelkező diffüzoroknál is.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás gáznemű tüzelőanyag égőben, több, csoportokban elrendezett réssel rendelkező, a gáz, fűtőanyag és levegő keverékének számára kiáramlási felületet meghatározó diffúzor alkalmazásával történő elégetésére, amikor is az égés vékony lamellás szerkezetű lángban megy végbe, azzal jellemezve, hogy

- a diffúzor réseit 0,9-1,6 közötti légfelesleg-tényező alkalmazásával tápláljuk;

- a diffúzor specifikus terhelését 0,3-0,8 kW/cm² között tartjuk, a maximális nominális kihozatalnál;

- az elégett gázokat eltávolítjuk részleges vákuum létesítésével, melyet a fűtőanyag-levegő keverék sugarával hozunk létre, mely áram a résekből kilép, és a lamellás szerkezetű lángok külső széle felé tart. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a berendezést 0,9- 1,4-es légfelesleg-tényező fenntartásával üzemeltetjük. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a berendezést 1,1-1,6 légfelesleg-tényező fenntartásával üzemeltetjük. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a berendezést 1,2-1,3 légfelesleg-tényező fenntartásával üzemeltetjük. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gáznemű tüzelőanyag betáplálási nyomását 100 és 450 mbar (10⁴-4,5xl0⁴ Pa) közöttire választjuk. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
6. Gázok égetésére szolgáló égő, mely tartalmaz házat (1) és réscsoportokkal (3, 46, 47, 48,49, 50, 52, 53, 55) ellátott diffúzort (2), és a réscsoportok egy gáz/primer levegő kiáramlási zónát határoznak meg, azzal jellemezve, hogy:

- minden réscsoport (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53) egy-egy külső zónát (Ap) foglal el, mely egy központi zónát (Ac) övez és vesz körül, a külső zóna (Ap) és a központi zóna (Ac) területének aránya 3 és 10 között van, és a kiáramlási zóna területe, valamint a külső zóna (Ap) közötti arány 1/3,5, és az égő diffüzor specifikus terhelése 0,3-0,8 kW/cm². (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
7. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (Ac) lángstabilizáló üregekkel van ellátva, melyek a központi zóna (Ac) területének legfeljebb 20%-át foglalják el. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a diffúzor Venturi-csővel van ellátva. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
9. A 6. vagy 7. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (Ac) szélessége előnyösen 3 mm, hosszúsága pedig tetszőleges. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
10. A 9. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (Ac) tengelye egyenes vonalú. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
11. A 9. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (Ac) tengelye ívelt vonalú. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
12. A 9. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (Ac) tengelye cikkcakkos geometriájú. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
13. A 9. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (Ac) tengelye kevert geometriájú. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
14. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy az égőház keresztmetszete kettős íves, lefelé összetartó profilt mutat, mely alul hosszirányú csatornapárt (98) képez, míg felül a diffúzor (2) profilja alapvetően lapos és enyhén konvex; továbbá a belépőnyílásokon (99) beérkező gáz-levegő keverék hosszanti irányban eloszlik a hosszirányú csatomapárban (98) és a megfordított kis ómegára hasonlító, az égő teljes hosszában végighúzódó hosszanti huzatszabályozó (100) által meghatározott, növekvő keresztmetszetű, hajlított tengelyű csatornákban halad tovább. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
15. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a réscsoportok (50, 52, 53, 55) a külső zónában (Ap) koncentrikus körök között helyezkednek el, és a központi zóna (Ac) sugara kisebb vagy egyenlő, mint

3,5 mm. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
16. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a réscsoportok (50, 52, 53, 55) a külső zónában (Ap) koncentrikus ellipszisek között helyezkednek el, és a központi zóna (Ac) sugara kisebb vagy egyenlő, mint 3,5 mm. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
17. A 15. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a réscsoportok (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) külső zónája (Ap) körgyűrű alakú, és a rések (56, 57) megnyújtott négyszög vagy háromszög alakúak, és a körgyűrűn belül sugárirányban helyezkednek el. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
18. A 15. igénypont szerinti gázégő, azzaljellemezve, hogy a réscsoportok (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) egymással párhuzamos, négyszög alakú részeket (46a) tartalmaznak. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
19. A 15. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a réscsoportok (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) alcsoportokkal (58, 59) rendelkeznek, a külső zónában (Ap) eloszlatva, konstans szögletes menettel. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
20. A 15. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a réscsoportok (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) különböző hosszúságú, sugárirányban változóan elhelyezett résekből (60, 61) állnak. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
21. A 15. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a réscsoportok (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) rései (64) két vagy több koncentrikus kört képeznek. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
22. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a rések (62, 63) csoportjai (3, 46, 47, 48, 49, 50,

HU 216 709 Β

52, 53 vagy 55) oly módon vannak egy vagy több sorba rendezve, hogy koncentrikus oválisokkal esnek egybe. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
23. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy változtatható kimeneti szelepházat (82) tartalmaz, ahol a szelepszárhoz (75) kapcsolódó 0-10°-os kúpszögű kónikus profilú arányosító szeleptag (76) vezetett tengelyirányú mozgást végezhet a szelepház (82) a kónikus profilú arányosító szeleptag (76) kúpszögével megegyező vagy azt megközelítő szögű, csonkakúp alakú nyílásában (83); a kónikus profilú arányosító szeleptag (76) bütyök (73) oldalfelületéhez van nyomva. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
24. A 23. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy az arányosító szeleptag (76) záróeleme egy zárótárcsa (74), mely rugó (77) útján érintkezik a bütyökkel (73). (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
25. A 23. vagy 24. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a rugó (77) egy hüvely körül (78) elcsúsztathatóan és tengelyirányban követi a szelepszárat (75), a hüvely (78) lapos fejrésszel (79) rendelkezik, mely a gázfüvóka (82) házának végén kialakított koaxiális tér (81) zárólapjára fekszik fel, míg a hüvely (78) bélésén és a zárótárcsán (74) lévő sugárirányú rések és rovátkák a gáz áthaladását biztosítják. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
26. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy kompresszorral (86) rendelkezik, melynek szállítónyomása 100-450 mbar (10⁴-4,5xl0⁴ Pa) között van, és kimenete a szállított gáz-levegő áram részleges recirkulációját biztosító recirkulációs járatba (88) van bekötve, bemenete az alternáló működésű szelepek (92, 94) által szabályozott levegő- és gázszállító rendszerbe (91, 93) van kötve. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
27. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy az alábbi részekből épül fel:

egy test (1), mely diffüzorral (2) van ellátva, egy olyan terület fölött, melynek hossza kisebb, mint a diffuzor (2) hossza, a test (1) olyan keresztmetszettel rendelkezik, hogy a magasság és szélesség közötti arány nagyobb, mint 1,5;

egy Venturi-cső (4), amely átlagosan 4 m/s vagy ennél kisebb kiáramlási sebességet tesz lehetővé, és hossza legalább a kivezetőszakasz 50- 150%-ával meghaladja a diffuzor (2) furatokkal ellátott felszínének hosszát; a Venturi-cső (4) kilépőszakasza és a diffuzor (2) fala közötti távolság olyan, hogy a keverék visszaáramlást sebessége nagyobb, mint 2 m/s;

réscsoportok (3,46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55), melyek a vízszintes tengelyű diffüzomak (2) legalább a legfelső felületén helyezkednek el, és akkora összterületet foglalnak el, melynek révén a diffuzor (2) specifikus terhelése kisebb, mint 0,7 kW/cm², a rések (46a) egy központi zónára (Ac) kereszt- vagy érintőirányban helyezkednek el;

a réscsoportok (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) a diffuzor (2) tengelyéhez viszonyítva keresztirányban helyezkednek el sorokba rendezetten, az egyes csoportok közötti távolság legalább a csoport keresztirányú méretének 65%-a, míg a két egymást követő sor csoportjai közötti távolság legalább nd/2, ahol d a csoport tengelyirányú mérete és n az egy sorban vagy sakktáblaszerű mintázat esetén a két egymást követő sorban lévő csoportok száma. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
28. A 27. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy a rések (46a) szomszédos csoportjai (3,46,47,48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) között kiegészítőüregek vannak. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
29. A 27. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy a rések (46a) csoportjai (50, 52) kör alakúak. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
30. A 27. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy a rések (46a) csoportjai (46, 47) sokszög alakúak. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
31. A 27. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy a rések csoportjai kör alaktól és sokszögtől eltérő alakúak. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
32. A 27. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy a központi zóna (Ac) üregekkel (48a, 51, 54) van ellátva. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
33. A 27. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy a rések (46a) csoportjai (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) sakktáblaszerű formát képeznek, míg n a réscsoportok száma két szomszédos résoszlopban. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
34. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy a diffuzor (2) csöves profilú; a résekből (46a) álló csoportok (3, 46, 47, 48, 49, 50, 52, 53 vagy 55) a diffuzor (2) teljes felületén helyezkednek el, és a sorokba rendezett réscsoportok közötti távolság minimális értéke eléri a réscsoport adott irányú kiteijedésének 65%-át;

a gázégő (1) tartalmaz egy keverőeszközt a levegő és a gáz fűtőanyag keverésére és kompresszort (86), melynek kimeneti nyomása 100-450 mbar, a kompresszor (86) kimenete (87) a szállítókör recirkulációs ágába, míg a bemenete (93) olyan ki/be szabályozású szelepekhez (92, 94) van kapcsolva, amelyeken a gáznemű tüzelőanyag és a levegő szállítása szabályozható a szelepek (92, 94) segítségével. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
35. A 6. igénypont szerinti gázégő (24a), mely összeillő felekből épül fel, azzal jellemezve, hogy az alábbi részekből áll:

görbe vonalú tengelyű Venturi-cső (24b) és diffúzor (24d);

alapvetően magas, nyújtott négyszög keresztmetszetű keverő- és elosztótér (24c) illeszkedik a görbe vonalú tengelyű Venturi-cső kilépőnyílása és a diffúzor (24d) közé;

a réscsoportok (3) hosszirányban sorokat alkotnak a diffúzor legfelső felületén, és a csoportok egymástól való távolsága kisebb, mint a csoport hosszirányú kiterjedésének a fele. (Elsőbbsége: 1990. július 6.)
36. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy koaxiálisán elhelyezett belső Venturi-csövet (4) tartalmaz, és főbb méretei:

- a diffúzor (2) hossza 394,6 mm;

- a Venturi-cső (4) hossza 359,0 mm;

- a Venturi-cső (4) belépőoldali átmérője 26,0 mm;

HU 216 709 Β

- a Venturi-cső (4) kilépőoldali átmérője 35,0 mm;

- a diffüzor- (2) bemenet és a legtávolabbi réscsoport (46) közötti távolság 324,0 mm;

és a diffüzor (2) keresztmetszetprofiija (35) két egymással szemben álló, felfelé összetartó, egyenes vonalú szakaszból (31) áll, melyeket alul és felül ív (32, 34) és kapcsolódó egyenes vonalú szakasz (33) köt össze, a főbb méretek az alábbiak:

- a diffüzor (2) magassága 61,3 mm; - a diffüzor (2) szélessége 51,5 mm; - a két szemközti szakasz (31) görbületi sugara 76,0 mm; - az alap görbületi sugara 45,5 mm; - a felső összekötő ív (32) sugara 23,0 mm; - az oldalakat és alapot összekötő ívek (34) sugara 13,0 mm;

- az alap és az ívek (32, 34) középpontjai egybeesnek a diffüzor (2) függőleges tengelyével;

- a két szemközti oldal ívének (32, 34) középpontja egybeesik a függőleges tengely valamely oldalán a vízszintes tengellyel;

továbbá a réscsoport (46) rései (46a) az alábbi topográfiával jellemezhetők:

- az egyes rések (46a) szélessége 0,5 mm;

- a rések (46a) középpontjai közötti távolság 1,25 mm;

- a rések (46a) száma 14;

- a rések (46a) tengelyei párhuzamosak egymással, és egy rombuszt képeznek, melynek átlói 6,1, illetve

5,5 mm hosszúak, körülvevő külső zónában (Ap) helyezkednek el, és a külső zóna külső határvonala

5,75 mm sugarú körbe írható szabályos nyolcszöget ír le;

a réscsoportok (46) pedig a diffüzor (2) felső felületén 4 hosszanti sorban sakktáblaszerűen vannak elrendezve, az egymástól való távolságuk 13 mm vagy az azonos sorban lévő csoportok közti távolság fele, a keresztirányú távolságuk (P2) 13 mm, a hosszirányú távolságuk (Pl) 26 mm. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
37. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy koaxiálisán elhelyezett belső Venturi-csövet (4) tartalmaz, és főbb méretei:

- a diffüzor (2) hossza 325,6 mm;

- a Venturi-cső (4) hossza 290,0 mm;

- a Venturi-cső (4) belépőoldali átmérője 26,0 mm;

- a Venturi-cső (4) kilépőoldali átmérője 35,0 mm;

- a diffüzor- (2) bemenet és a legtávolabbi réscsoport (46) közötti távolság 290,6 mm;

a diffüzor (2) keresztmetszetprofilja (30) két egymással szemben álló, felfelé összetartó, egyenes vonalú szakaszból (31) áll, melyeket alul egy ív (32), felül pedig ívekkel (34) kapcsolódó szakasz (33) köt össze, a főbb méretek az alábbiak:

- a diffüzor (2) magassága 61,3 mm;

- a diffüzor (2) szélessége 51,5 mm;

- a két szemközti szakasz (31) görbületi sugara 76,0 mm;

- az alap görbületi sugara 45,5 mm;

- a felső összekötő ív (32) sugara 23,0 mm;

- az oldalakat és alapot összekötő ívek (34) sugara 13,0 mm;

- az alap és a felső ív (32,34) középpontjai egybeesnek a diffüzor (2) függőleges tengelyével;

- a két szemközti oldal ívének (32, 34) középpontja egybeesik a függőleges tengely valamely oldalán a vízszintes tengellyel;

továbbá a réscsoport (46) rései (46a) az alábbi topográfiával jellemezhetők:

- az egyes rések (46a) szélessége 0,5 mm;

- a rések (46a) középpontjai közötti távolság 1,25 mm;

- a rések (46a) száma 14;

- a rések (46a) tengelyei párhuzamosak egymással, és egy rombuszt képeznek, melynek átlói 6,1, illetve

5.5 mm hosszúak, körülvevő külső zónában (Ap) helyezkednek el, és a zóna külső határvonala

5,75 mm sugarú körbe írható szabályos nyolcszöget ír le;

és a réscsoportok (46) a diffüzor (2) felső felületén 4 hosszanti sorban sakktáblaszerűen elrendeződve helyezkednek el, az egymástól való távolságuk 14,8 mm vagy az azonos sorban lévő csoportok közti távolság fele, a keresztirányú távolságuk (P2) 13 mm, a hosszirányban lévő távolságuk (Pl) 29,5 mm. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
38. A 6. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy koaxiálisán elhelyezett belső Venturi-csövet (4) tartalmaz, és főbb méretei:

- a diffüzor (2) hossza 336,5 mm;

- a Venturi-cső (4) hossza 302,0 mm;

- a Venturi-cső (4) belépőoldali átmérője 30,0 mm;

- a Venturi-cső (4) kilépőoldali átmérője 42,0 mm;

- a diffüzor- (2) bemenet és a legtávolabbi réscsoport (46) közötti távolság 294,5 mm;

a diffüzor- (2) keresztmetszetprofilja (30) két egymással szemben álló, lefelé összetartó, egyenes vonalú szakaszból (31) áll, melyeket alul egy ív (32), felül pedig ívekkel (34) kapcsolódó szakasz (33) köt össze, a főbb méretek az alábbiak:

- a diffuzor (2) magassága 82,9 mm;

- a diffüzor (2) szélessége 54,5 mm;

- a két szemközti oldal (31) görbületi sugara 156,0 mm;

- az alap görbületi sugara 23,7 mm;

- a felső összekötő ív (34) sugara 44,2 mm;

- az oldalakat és alapot összekötő ívek (32) sugara 13,0 mm;

- a felső szakasz és az alsó összekötő ív (33, 32) középpontjai egybeesnek a diffüzor (2) függőleges szimmetriatengelyével;

- a két szemközti oldal (31) ívének központja a függőleges tengely valamely oldalán a vízszintes tengelytől

13.5 mm-re található;

továbbá a réscsoport (46) rései (46a) az alábbi topográfiával jellemezhetők:

- az egyes rések (46a) szélessége 0,5 mm;

- a rések (46a) középpontjai közötti távolság 1,25 mm;

- a rések (46a) száma 14;

HU 216 709 Β

- a rések (46a) tengelyei párhuzamosak egymással, és egy rombuszt képeznek, melynek átlói 6,1, illetve

5,5 mm hosszúak, körülvevő külső zónában (Ap) helyezkednek el, és a külső zóna külső határvonala

5,75 mm sugarú körbe írható szabályos nyolcszöget ír le;

és a réscsoportok (46) a diffiizor (2) felső felületén 4 hosszanti sorban sakktáblaszerűen elrendeződve helyezkednek el, az egymástól való távolságuk 13 mm vagy az azonos sorban lévő csoportok közti távolság fele, a keresztirányú távolságuk (P2) 14 mm az első és második, valamint a harmadik és negyedik sor között, és 13 mm a második és harmadik sor között, a hosszirányban lévő távolságuk (Pl) 26 mm. (Elsőbbsége: 1991. január 14.)
39. A 7. igénypont szerinti gázégő, azzal jellemezve, hogy természetes cirkulációjú rendszerbe illesztett égősorba szerelhető keskeny kivitelű, nyújtott négyszög keresztmetszetű diffiizor égőelemeket (24a) tartalmaz, s az egyes elemek teljesítménye körülbelül 2 kW, a főbb méretei az alábbiak:

- a rések (46a) hossza 2-3 mm közötti;

- a rések (46a) szélessége körülbelül 0,5-0,7 mm;

- a rések (46a) egymás közti távolsága (P) nagyobb vagy egyenlő 1,3 mm-rel;

- a központi lángstabilizáló belső furat- (54) átmérője 0,6-1 mm;

- a lángstabilizáló belső furatok (54) közötti távolság körülbelül 1,3-1,7 mm;

- a keskeny kialakítású égőelemek (24a) közötti keresztirányú távolság (C3) 18-25 mm;

- a réscsoportok (53, 55) közötti távolság 12-17 mm;

- a külső ovális profil (F) nagyobbik sugara (R3, R4) 5-15 mm;

- a külső ovális profil (F) kisebbik sugara (r, rl) 2,5-7,5 mm;

- a diffiizor (24d) felső felülete és a hőcserélő alsó felülete közötti távolság 80-160 mm;

- a keverő- és elosztótér (24c) magassága néhány mmtől 50 mm-ig terjedhet. (Elsőbbsége: 1990. július 6.)
40. A 39. igénypont szerinti gázégő, mely fémlemezekből van kialakítva, és profilja enyhén domború, azzal jellemezve, hogy az alábbi paramétereknek felel meg:

- a diffiizor (24d) szélessége 8,0 mm;

- az elosztótér (24c) magassága 50,0 mm;

- a rések száma (46a) réscsoportonként (53, 55) a két oldal mindegyikén 5;

- a réscsoportokban (53, 55) legtávolabb elhelyezkedő rések (46a) száma 2;

- az egyedi rések (46a) hossza 2,5 mm;

- az egyedi rések (46a) szélessége 0,65 mm;

- a réscsoportok (53, 55) szélessége 7,75 mm;

- a réscsoportok (53, 55) hossza [a legtávolabbi rések (46a) közötti távolság] 7,8 mm;

- a rések (46a) közötti távolság (P) 1,3 mm;

- a réscsoportok (53, 55) közötti távolság 12,25 mm. (Elsőbbsége: 1990. július 6.)
41. A 39. igénypont szerinti gázégő, melynek diffiizora (24d) fémlemezből van kialakítva, és profilja enyhén domború, azzal jellemezve, hogy az alábbi paramétereknek felel meg:

- a diffiizor (24d) szélessége 8,0 mm;

- az elosztótér (24c) magassága 50,0 mm;

- a rések száma (46a) réscsoportonként (53, 55) a két oldal mindegyikén 5;

- a réscsoportokban (53, 55) legtávolabb elhelyezkedő rések (46a) száma 2;

- az egyedi rések (46a) hossza 2,5 mm;

- az egyedi rések (46a) szélessége 0,65 mm;

- a réscsoportok (53, 55) szélessége 7,75 mm;

- a réscsoportok (53, 55) hossza [a legtávolabbi rések (46a) közötti távolság] 7,8 mm;

- a rések (46a) közötti távolság (P) 1,3 mm;

- a réscsoportok (53, 55) közötti távolság 12,25 mm;

- a két központi belső furat (54) átmérője 0,8 mm. (Elsőbbsége: 1990. július 6.)
42. A 39. igénypont szerinti gázégő, melynek diffiizora (24d) fémlemezből van kialakítva, és profilja enyhén domború, azzal jellemezve, hogy az alábbi paramétereknek felel meg:

- a diffiizor (24d) szélessége 8,0 mm;

- az elosztótér (24c) magassága 50,0 mm;

- a rések (46a) száma réscsoportonként (53, 55) a két oldal mindegyikén 5;

- a réscsoportokban (53, 55) legtávolabb elhelyezkedő rések (46a) száma 2;

- az egyedi rések (46a) hossza 2,5 mm;

- az egyedi rések (46a) szélessége 0,65 mm;

- a réscsoportok (53, 55) szélessége 7,75 mm;

- a réscsoportok (53, 55) hossza [a legtávolabbi rések (46a) közötti távolság] 7,8 mm;

- a rések (46a) közötti távolság (P) 1,3 mm;

- a réscsoportok (53, 55) közötti távolság 12,25 mm;

- a két központi belső furat (54) átmérője 0,8 mm;

- a két központi belső furat (54) középpontja közötti távolság 1,4 mm.