HU216571B - Eljárás javított magvigorral rendelkező kukorica-vetőmag előállítására, és a vetőmag - Google Patents

Eljárás javított magvigorral rendelkező kukorica-vetőmag előállítására, és a vetőmag Download PDF

Info

Publication number
HU216571B
HU216571B HU9602093V HUP9602093V HU216571B HU 216571 B HU216571 B HU 216571B HU 9602093 V HU9602093 V HU 9602093V HU P9602093 V HUP9602093 V HU P9602093V HU 216571 B HU216571 B HU 216571B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
seed
vigor
maize
pollination
defoliation
Prior art date
Application number
HU9602093V
Other languages
English (en)
Inventor
Laurie Carrigan
Barry Martin
John Schoper
Original Assignee
Pioneer Hi-Bred International Inc.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=22696500&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU216571(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Pioneer Hi-Bred International Inc. filed Critical Pioneer Hi-Bred International Inc.
Publication of HUP9602093D0 publication Critical patent/HUP9602093D0/hu
Publication of HUT75361A publication Critical patent/HUT75361A/hu
Publication of HU216571B publication Critical patent/HU216571B/hu

Links

Classifications

    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/34—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with one nitrogen atom as the only ring hetero atom
    • A01N43/40—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with one nitrogen atom as the only ring hetero atom six-membered rings
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01C—PLANTING; SOWING; FERTILISING
    • A01C1/00—Apparatus, or methods of use thereof, for testing or treating seed, roots, or the like, prior to sowing or planting
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N25/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators, characterised by their forms, or by their non-active ingredients or by their methods of application, e.g. seed treatment or sequential application; Substances for reducing the noxious effect of the active ingredients to organisms other than pests
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/90—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having two or more relevant hetero rings, condensed among themselves or with a common carbocyclic ring system
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N57/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds
    • A01N57/18—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-carbon bonds
    • A01N57/20—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-carbon bonds containing acyclic or cycloaliphatic radicals

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Soil Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Breeding Of Plants And Reproduction By Means Of Culturing (AREA)
  • Cultivation Of Plants (AREA)
  • Pretreatment Of Seeds And Plants (AREA)
  • Fertilizers (AREA)

Abstract

A találmány tárgya eljárás a kűkőrica-vetőmag minőségének javítására,különös tekintettel a főkőzőtt vetőmagvigőrra. A vetőmag minőségét abepőrzás űtán 600–850 GDD-értéknél végzett levélt lenítéssel javítják;a levéltelenítés eredményeként őlyan kűkőrica-vetőmagőt nyernek,amelyre főkőzőtt magvigőr jellemző. ŕ

Description

A találmány tárgya új eljárás a kukoricaszem minőségénekjavítására. Közelebbről, a találmány tárgya eljárás a kukorica-vetőmag vigorának („életerejének”) javítására a kukoricanövények beporzás utáni levéltelenítésével. A találmány további tárgya kukoricavetőmag-gyűjtemény, amelyre a találmányban leírt eljárással kapott emelt szintű vetőmagvigor jellemző.
A mezőgazdaságban a vetőmag minősége világszerte elsődleges szempontot képvisel. A vetőmag minőségét a legtöbb fejlett országban törvényi rendelkezések és hitelesítési rendszerek szabályozzák (Forbes és munkatársai, Plants in Agriculture, Cambridge University Press, 50, 124,1992). A kisgazdaságokban - különösen a fejlődő országokban - a gyenge vetőmagminőség a termelékenység fő korlátja (lásd ugyanott 97, 6).
A kukorica-vetőmag minőségének meghatározásában az egyik lényeges tényező a kukoricaszemek betakarításkor mutatott érettsége. A kukoricaszemeket gyakran azelőtt takarítják be, hogy elérnék optimális érettségüket. Az érés előtti betakarítás oka lehet a fagyveszély, a növény termőképessége, valamint az a tény, hogy a vetőmagvak déli féltekén lévő termőhelyekről az északi féltekén lévő vetőterületekre történő szállításához bizonyos időre van szükség. Ezenkívül, a beltenyésztett kukoricavonalak sok változata nem egyformán érik be a szántóföldeken, ami gyenge minőségű vetőmagot eredményez.
A vetőmag minőségét rendszerint standard csíráztatási teszttel mérik (Delouche és munkatársai, Proc. Assoc. Off. Seed Anal., 50, 124,1960; Woodstock, Seed World, 97, 6, 1965). Bár a standard csíráztatási teszt eredményei jó egyezést mutathatnak a csíranövények szántóföldeken tapasztalt kelésével (ha a talaj minősége kedvező a gyors keléshez), abban az esetben azonban, ha a talaj és a környezeti feltételek stresszhatást fejtenek ki a csírázó magvakra, a teszttel nem jósolható meg a vetőmagvak szántóföldi viselkedése (Tekrony és munkatársai, Crop Sci., 17, 573,1977).
A „vetőmagvigor’-elméletet a standard csíráztatási teszt hiányosságainak kompenzálása érdekében fejlesztették ki, hogy meg lehessen jósolni a vetőmagvak környezeti stresszhatások közötti teljesítményét (Adegbuyi és munkatársai, J. Agron, & Crop Sci., 161, 171,1988). A vetőmagvigor azon tulajdonságokat tükrözi, amelyek meghatározzák a növények (legkülönbözőbb környezeti feltételek közötti) gyors és egyenletes kelését és normális csíranövények fejlődését (Seed Vigor Testing Handbook, Assoc. Official Seed Analyst, 161, 171, 1983). Úgy vélik, a vetőmagvigor nemcsak a kelést és annak sebességét befolyásolja, hanem a növény magasságát, a szár átmérőjét, a hajtás szárazanyag-tartalmát, a levél hosszát, valamint szélességét is (Adegbuyi és munkatársai, J. Agronomy & Crop. Science, 161, 171, 1988).
A vetőmagvigor minősége különösen fontos olyan esetekben, amikor a haszonnövényt klimatikustolerancia-tartományának határai közelében termesztik vagy kedvezőtlen talajviszonyok között vetik. Az észak-amerikai kukoricaövezetben és Európában a kukoricát általában kora tavasszal vetik, amikor a talaj az optimális csírázáshoz túl hideg vagy túl nedves (vagy azzá válhat).
A fentieknek megfelelően, olyan eljárásra van szükség, amellyel javítható a kukorica-vetőmag minősége.
Széles körű vizsgálatokat végeztek a haszonnövények levéltelenítésének hozamra és magminőségre gyakorolt hatására (lásd például: kukorica: Hicks és munkatársai, Agronomy J„ 69, 387, 1977; Tollenaar és munkatársai, Can. J. Plánt Sci., 58, 207,1978; Crookston és munkatársai, Crop Sci., 18, 485, 1978; Johnson, Agronomy J„ 70, 995, 1978; Hunter és munkatársai, Crop Sci., 31, 1309, 1991; napraforgó: Prokofjev és munkatársai, Prik. Biokhimiya Mikrobiol., 8, 402, 1972; szójabab: Mesa és munkatársai, Crop Sci., 24, 847, 1984; Vieira és munkatársai, Crop Sci., 32, 471,1992; cirok: Onofre és munkatársai, Agrociencia, 65, 253, 1987; limabab: Coggin és munkatársai, J. Econ. Entomol., 73, 609, 1980). Lásd még: Saleh és munkatársai, Indonesian Central Institute fór Agriculture, 1974-es évkönyv (rizs, kukorica, cirok, földimogyoró és szójabab). A felsorolt irodalmi hivatkozások arra mutatnak, hogy a levéltelenítés - bár elkerülhetetlen, és bizonyos szempontból káros - valójában előnyös hatású lehet, például a napraforgómagvak fokozott olajtartalmának és hozamának tekintetében (Prokofjev és munkatársai, lásd fentebb).
Ezenkívül, Crookston és munkatársai (lásd fentebb), leírják, hogy a levéltelenítés fokozhatja a rövid tenyészidejű hibrid kukoricák hozamát. Crookston és munkatársai megfigyelték, hogy - annak ellenére, hogy a nőivarú virágok virágzásakor a levelek eltávolítása következetesen a maximális hozam csökkenését eredményezte - a nagyon korai stádiumban (virágzás előtt) végzett levéltelenítés növelte a hozamot. Ennek ellenére nem lehetett megjósolni, hogy a virágzás előtti levéltelenítés fokozott vetőmagvigort eredményez-e, mivel a kukorica esetében a hozam és a vetőmagvigor nem fögg össze egyértelműen (Adegbuyi és munkatársai, J. Agronomy and Crop Science, 162, 10,1989).
A fentiek értelmében, a találmány célja egyrészt haszonnövények betakarított magvai általános vigorának javítása a haszonnövények kritikus időszakban végzett levéltelenítése útján.
A találmány célja másrészt egy kukoricanövény-populációban a magok egységesebb érésének biztosítása a betakarított magvak vigorának növelése érdekében.
A fenti célokat a találmány értelmében egy kukoricanövény-állomány kezelési eljárásával éljük el, melynek során
a) a kukoricanövény-állomány egyedeinek funkcionális levélfelületét csökkentjük, a beporzás után hozzávetőleg 600 GDD- (növekedési napfok) és körülbelül 850 GDD-értéknél: majd
b) a termést betakarítjuk, miáltal az állományból vetőmaggyűjteményt kapunk, melyet olyan vetőmagvigor jellemez, amely a nem csökkentett funkcionális levélfelületű kukoricanövény-állományból betakarított vetőmaggyűjtemény vigorához képest megnövelt szintű.
Az idevonatkozó tudományos irodalomban a levéltelenítés vetőmagvigorra gyakorolt hatására vonatkozóan kevés forrás áll rendelkezésre. A vetőmagvigorral végzett kutatások egyikében Vieira és munkatársai (lásd fentebb) azt találták, hogy a szójabab levéltelenítése fej2
HU 216 571 Β letlen magvakat eredményezett, melyek csökkent mértékű csírázási képességgel és vigorral rendelkeztek.
Vieira és munkatársai kedvezőtlen tapasztalataival ellentétben azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy a kukoricaszemek esetében a levéltelenítés - a szemek meggyorsított érése és a kisebb szemméret pontos egyensúlyban tartása útján - fokozott kukoricaszem-vigor kialakításának eszközeként alkalmazható. Megfigyeltük továbbá, hogy a levéltelenítést a kukorica érésének kritikus periódusában kell végrehajtani, amint azt találmányunkban leírjuk.
A találmány értelmében egy kukoricanövény-állományt úgy kezelünk, hogy lényegében valamennyi növény funkcionális levélfelületét csökkentjük. Az „állomány” kifejezés élő kukoricanövények csoportját jelenti. Az állomány mennyiségileg egy adott területen lévő kukoricanövények összes száraztömegével határozható meg. A találmány leírásában egy növény „funkcionális levélfelülete” a napfény felfogására képes összes levélfelületet jelenti. A funkcionális levélfelület a növények összes levelének eltávolításával vagy a kukoricacső felett elhelyezkedő összes levél (beleértve a kukoricacső takaróleveleit) eltávolításával csökkenthető.
A találmány leírásában a „lényegében valamennyi növény” kifejezés az állományban lévő kukoricanövények legalább 99%-át jelenti.
A „maggyűjtemény” kifejezés egy kukoricanövényállományból betakarított kukoricaszemek összességét jelenti.
A találmány szerinti eljárás olyan vetőmagvakat eredményez, melyekre emelt szintű vetőmagvigor jellemző (amit vetőmagvigorteszttel határozunk meg). A „vetőmagvigor” kifejezés olyan tulajdonságok összességét jelenti, amelyek (a legkülönbözőbb környezeti feltételek mellett) meghatározzák a növények gyors és egységes kelését, valamint a csíranövények normális kifejlődését. Egy adott vetőmaggyűjtemény által mutatott vetőmagvigor mértékét különböző technikákkal határozhatjuk meg (1983. Seed Vigor Testing Handbook, lásd fentebb). A vetőmagvigor, például az állományt alkotó növények kezdeti számának megfigyelésével vagy a kelés után (csíranövény-stádiumban) a vegetatív növekedés mértékének megfigyelésével határozható meg, amint azt a 2. példában leírjuk.
Más módon, a vetőmagvigor in vitro csíráztatási teszttel is értékelhető. A Pioneer-hidegteszt például annak meghatározásához alkalmazható, hogy a kukoricavetőmagvak hogyan viselkednek hideg, nedves környezetben (lásd Martin és munkatársai, Crop Sci., 28, 801-805, 1988; illetve 1. példa, lentebb).
Az áztatási teszt az in vitro csíráztatási teszt egy másik módja, amely a kevésbé hidegtűrő beltenyésztett vonalak azonosításához alkalmazható (Martin és munkatársai, lásd fentebb). E szerint az áztatási tesztet úgy végzik, hogy a magvakat ionmentesített vízben áztatják, majd a magvakat két darab csíráztatópapír között helyezik el, és a papírral együtt henger alakúra feltekercselik. A hengereket 27 °C-on öt napig inkubálják, és a kicsírázott magvakat összeszámolják.
Megfigyeltük, hogy a kukoricanövények levéltelenítése növelheti a vetőmagvigor mértékét, ha a levéltelenítést a beporzás után egy bizonyos időszakban végezzük. A kritikus időszak utáni levéltelenítés nem növeli a vetőmagvigort, a kritikus időszak előtt végzett levéltelenítés pedig elfogadhatatlan mértékű szemméretcsökkenést eredményez. Ezt a kritikus időszakot a „növekedési napfok” (GDD; growing degree days) mérésével határozzuk meg. A GDD-rendszer a kukorica érési sebessé10 gét mérő rendszerek standardja (lásd például Eckert és munkatársai, 1986. National Com Handbook, 1017. old.). A GDD jelentősége az, hogy egy adott beltenyésztett vonalra vagy hibridre megadja azt a bizonyos GDDértéket, amely a növény fejlődésének egy adott stádiu15 mának eléréséhez szükséges.
A találmányban a GDD-értékeket a Barger-módszerrel számítjuk, amely szerint egy 24 órás időszakra a hőegységeket az alábbi képlet alkalmazásával kapjuk:
GDD= f maximum °C+minimum °C ) 9 fy (Barger, Weekly Weather Crop Bulletin, 56, 10, 1969. május 5.)
A találmány értelmében a levéltelenítést a beporzás után körülbelül 600 napfok és körülbelül 850 napfok között kell végezni. Általában a vetőmagvigor növekedése fordítottan aranyos a levéltelenítés idején érvényes beporzás utáni GDD-értékkel. Következésképpen, a vetőmagvigor legnagyobb növekedését akkor éljük el, ha a levéltelenítést a beporzás utáni 600 napfok és 850 napfok közötti időszak legelején, vagyis 600 napfoknál végezzük. Az ilyen korai levéltelenítéssel elért növelt vetőmagvigor hátránya a szemek méretének esetleges csökkenése. A kukorica esetében a szemek mérete gazdasági jelentőségű, mivel a piacon a nagyobb szemméret előnyösebb. Ennek megfelelően a levéltelenítés idejét úgy kell megválasztani, hogy a vetőmagvigor kívánt fokozódása és a kívánt szemméret között egyensúly legyen.
Mivel a genotípus határozza meg a kukoricaszem érési sebességét és a szemméret növekedésének mértékét, a levéltelenítés idejét a különböző kukoricahibridekre külön-külön kell meghatározni. Általában a korábban virágzó hibridek rendelkeznek nagyobb méretű szemekkel, és ezek érnek korábban. Az I. táblázatban útmutatást nyújtunk a levéltelenítés idejének kiválasztásához. A levéltelenített növények rendszerint növelt vetőmagvigorral és (a kukoricaszem száraztömegének mérése alapján) körülbelül 10%-os mértékben csökkent szemmérettel rendelkező termést adnak.
I. táblázat
Útmutató a levéltelenítés időpontjának kiválasztásához
Napfok a virágzásig* A levéltelenítés időpontja (beporzás utáni napfok)
1100 600
1200 650
1300 700
HU216571 Β
I. táblázat (folytatás)
Napfok a virágzásig* A levéltelenítés időpontja (beporzás utáni napfok)
1400 750
1500 és később 800
* Meghatározása a vetéstől addig az időpontig eltelt időben mért érték, amikor az állomány 50%-ában megjelent a virágzat.
A találmány értelmében a levéltelenítés számos eljárással, például mechanikai módszerekkel végezhető. Az egyik ilyen módszer a manuális levéltelenítés, melyet az 1. és 2. példában mutatunk be.
A levéltelenítés vegyszerek, például herbicid készítmények alkalmazásával is elvégezhető. A találmány gyakorlati megvalósításában a herbicid készítményben bármilyen herbicid alkalmazható. Az előnyös herbicidek közé tartoznak azok, amelyekre kismértékű maradék toxicitás jellemző; amelyek nem helyeződnek át a kukoricacsőre; és amelyek különböző környezeti feltételek között is hatásos levéltelenítőszerek.
A herbicid készítményként alkalmas herbicidek közé tartozik például a Paraquat (l.l'-dimetil-4,4'-dipiridinium: ICN Biochemicals, Inc.); a Roundup® (az N[foszfono-metilj-glicin mono[izopropil-amin]-sója; Monsanto Chemical Company); az Ignite® (monoammónium-2-amino-4-[hidroxi-metil-foszfinil]-butanoát; Hoechst-Roussel Agri-Vet Company); és a Diquat (l,r-etilén-2,2'-dipiridinium; Valent USA Corp.). Ezek közül előnyös herbicidek közé tartozik a Paraquat, az Ignite® és a Diquat.
A találmány gyakorlati megvalósításában a növényeket a gyártók útmutatásai szerint kezeljük a herbicidekkel. A herbicidek jellemző alkalmazási módjait a 2. és 3. példában mutatjuk be.
A herbicid készítmények - a kukoricanövény herbicidfelvételének fokozása érdekében - tartalmazhatnak felületaktív anyagot is. Az anionos felületaktív anyagok közé tartoznak például a dodecil-benzolszulfonsav-kalcium- és amin-sói, valamint a nátrium-dialkil-szulfoszukcinátok. A kationos felületaktív anyagok példái közé tartoznak az alifás mono-, di- vagy poliaminok acetátjai vagy oleátjai.
A felületaktív anyagok közül a nemionos felületaktív anyagok az előnyösek. Ilyenek például a zsírsav-észterek, zsíralkoholok, zsírsav-amidok vagy zsíraminok etilén- és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei; az alkil-, alkenil- vagy poliarilszubsztituált fenolok etilén- és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei: a polihidroxi-alkohol-éterek zsírsav-észterei, mint például a szorbitán-zsírsav-észterek; az ilyen észterek etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei, mint például a poli(oxi-etilén)-szorbitán-zsírsav-észterek; az etilén-oxid és a propilén-oxid blokkkopolimerei; az etoxilezett lanolin-alkoholok vagy az etoxilezett lanolinsavak.
A jellemző nemionos felületaktív anyagok közé tartozik a PG 26-2®, amely egy szekunder butil-(((fenoxi(polipropilén)-oxi)-polietilén)-oxi)-etanol (The Dow
Chemical Company); a Silwet L-77®, amely egy nemionos szilikon-glikol-kopolimer (Union Carbide Corporation); és a Triton (Ortho) X-77®, amely egy alkil-arilpoli(oxi-etilén)-glikol (Chevron Chemical Company). Különösen előnyös felületaktív anyag az X-77®. A megfelelő felületaktív anyag kiválasztása a szakember hatáskörébe tartozik.
Egy koncentrált herbicid készítményben a felületaktív anyag általában (a herbicid készítmény tömegére vonatkoztatva) 0 t% és 5 t% közötti, előnyösen 0 t% és 0,5 t% közötti koncentrációban van jelen.
Az eddigiekben általánosan leírt találmányt az alábbi példákban mutatjuk be részletesen. A példákat bemutatási célból, s nem a találmány tárgykörének korlátozásaként írjuk le.
1. példa
A beporzás után 600 napfoknál (GDD) végzett manuális levéltelenítés hatása a vetőmagvigorra Ezekben a vizsgálatokban Willmarban (Minnesota), elkülönített földeken 15 beltenyésztett törzset neveltünk. A beltenyésztett törzsek az alábbiak voltak: R19, W03, W63, K76, W80, G50, J40, P02, M63, K74, W86, M10, G47 és W06. A kísérleti csoportokban a levéltelenítést a beporzás után 600 GDD-nél manuálisan, a növények összes levelének letörésével végeztük. A kontrollcsoportokat nem levéltelenítettük.
A levéltelenítésnek a szemek érésére gyakorolt hatását a „tejvonaf’-meghatározás módszerével vagy a szem fekete rétege megjelenésének vizsgálatával értékeltük. A tejvonal-meghatározás módszere a tejes endospermium fokozatos megszilárdulásán alapul, ami a szem csúcsán kezdődik, és a szem alapján fejeződik be. Megfigyelhető, hogy egy határvonal a szem csúcsától fokozatosan a szem alapja felé vonul. E határvonalat nevezzük tejvonalnak. Például 75%-os tejvonalstádiumnál a tejvonal a szem magcsúcsától a szem alapjáig terjedő távolság felső egynegyedénél, míg 50%-os tejvonalstádiumnál a szem középpontjánál található. A tejes endospermium eltűnése egybeesik a kukoricaszem száraztömege növekedésének leállásával, illetve a fiziológiai érettséggel. A szem érettsége értékeléséhez alkalmazott „feketeréteg”-módszer a szem placentális-chalazális régiójában egy fekete réteg kialakulásán alapul. A fekete réteg megjelenése a szem érésének befejeződését jelzi.
A levéltelenítés vetőmagvigorra gyakorolt hatásának értékeléséhez a beporzás után 600 napfoktól kezdve 100 nap fokonként szemeket gyűjtöttünk. A szemek minőségét a Pioneer-hidegteszt alkalmazásával vizsgáltuk (Martin és munkatársai, Crop Sci., 28, 801-805., 1988). Eszerint, a hidegteszthez nedves csíráztatópapíron vékony rétegben, egyenletesen homokos-agyagos földet terítettünk szét, majd a földet és a csíráztatópapírt 24 órára 10 °C-ra hűtöttük. A földet és a papírt vizes tartályba lógó szövetcsíkokkal tartottuk nedvesen. A kísérleti szemeket négy példányban helyeztük a talajra (embriót tartalmazó oldalukkal lefelé), és a szemeket 10 °C-on hét napig, majd 27 °C-on, 85%-os relatív páratartalom mellett három napig inkubáltuk. A vetőmag4
HU 216 571 Β vigort a kicsírázott szemek százalékos arányának kiszámításával határoztuk meg.
E kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a 600 napfoknál végzett levéltelenítés fokozta a szemek érésének sebességét. A nem levéltelenített kontrolitörzsek a beporzás után 760 nap foknál érték el a 75%-os tejvonalstádiumot, míg a levéltelenített törzsek ugyanezt a stádiumot a beporzás után 700 napfokkal érték el. A kontrolitörzsek az 50%-os tejvonalstádiumot a beporzás után 840 napfoknál, a levéltelenített törzsek pedig a beporzás után 770 napfoknál érték el. A kontrolltörzsek a beporzás után 960 napfoknál érték el a „feketeréteg”stádiumot, eközben a levéltelenített törzsek a beporzás után 890 napfoknál kerültek ugyanebbe a stádiumba. Ennek megfelelően a levéltelenítés a szemek érését körülbelül 70 napfokkal gyorsította meg, ami vizsgálatunk körülményei között hat-nyolc napnak felel meg.
A fentiek mellett a hidegteszt eredményei azt mutatták, hogy a levéltelenített növényekről betakarított szemek a nem levéltelenített kontrollnövényekről betakarított szemekhez képest növelt szintű vigort mutattak.
Ezek szerint a beporzás után 600 napfokkal végzett levéltelenítés növelt szintű vetőmagvigort eredményezett, és fokozta a szemek érési sebességét.
II. táblázat
A szemek Pioneer-hidegteszt alapján mért vigorának alakulása a beporzás után 700-1000 napfokkal végzett levéltelenítés hatására
Törzs Kezelés A hidegteszt eredményei (%-os csírázás)
700 GDD 800 GDD 900 GDD 1000 GDD
RÍ 9 Kontroll 59 65 92 87
Levéltelenítés 63 82 94 95
W63 Kontroll 60 77 79 73
Levéltelenítés 51 76 91 90
K76 Kontroll 20 41 86 82
Levéltelenítés 25 74 93 88
W80 Kontroll 38 87 92 83
Levéltelenítés 59 93 95 95
2. példa
A beporzás után 750 vagy 850 napfokkal végzett manuális és vegyszeres levéltelenítés hatása a vetőmagvigorra
Ezekben a vizsgálatokban Kekahában (Hawaii), két elkülönített szántóföldön 20 beltenyésztett törzset alkalmaztunk nőivarú növényként. Az egyik területen W52 porzós törzset, és az alábbi nőivarú törzseket vetettük: M49, G29, W30, R03, MJ8, V78, BW6, N46, W78 és AB6. A másik területen P03 porzós törzset, illetve W52, K29, W61, T10, P85, R41, J01, K35, AB5 és HR1 nőivarú törzseket alkalmaztunk. Mindkét területet november 19-én vetettük be, és január 17-ére valamennyi törzs virágot bontott. A beporzás utáni GDD-t január 20-tól számoltuk.
A kontrollcsoportokat nem levéltelenítettük. A kísérleti csoportokban a növényeket a beporzás után körülbelül 750 és körülbelül 850 napfoknál levéltelenítettük. A levéltelenítést manuálisan, a levelek letörésével vagy vegyszeres kezeléssel végeztük. A vegyszeres levéltelenítési kezeléshez 1680 g/ha (24 oz/acre) Paraquat-ot (ICN Biochemicals, Inc.) vagy 1050 g/ha (15 oz/acre) Roundup®-ot (Monsanto Chemical Co.)+1168 ml/ha (1 pint/acre) X-77®-et (Chevron Chemical Company) alkalmaztunk. A vegyszereket John Deere 6000 Hi cycle permetezővel szórtuk ki (soronként egy szórófej alkalmazásával, 2xl05 Pa nyomással, 5,6 km/h sebesség mellett). Hektáronként 706 liter vizet használtunk (20 gallon/0,264 acre).
A levéltelenítés vetőmagvigorra gyakorolt hatásának tesztelése érdekében a szemek érésekor és a szemek érése előtt kukoricaszemeket gyűjtöttünk. A kukoricaszemek érését a fekete réteg kialakulása alapján határoztuk meg. Ezekben a vizsgálatokban a „feketeréteg”-stádium a beporzás után 1120-1200 napfokkal következett be. Ennél az érettségi stádiumnál az endospermium 20-28%-a volt szilárd, amit GAC II nedvességmérővel (Dickey-John) határoztunk meg. A korai betakarítású kukoricacsoportban a csöveket az 50%-os tejvonalstádiumban takarítottuk be. Ezekben a vizsgálatokban az 50%-os tejvonalstádium a beporzás után 906-1050 napfokkal következett be. Ennél az érettségi pontnál az endospermium
35-40%-a volt szilárd, amit szintén GAC II nedvességmérővel (Dickey-John) határoztunk meg.
A vetőmagvak minőségét szántóföldi kelési teszttel határoztuk meg. Ezekhez a vizsgálatokhoz a szemeket egy kertészetben (Johnston, Iowa) április 5-én vetettük el, három ismétléssel (ismétlésenként 50 vetőmaggal). Az átlagos napi hőmérsékleti maximum 15,5 °C, a napi minimum pedig 5 °C volt. Az első kikelt növényt április 30-án regisztráltuk, ami a vetés után 190 napfoknak felelt meg.
A korai állománynagyságot és a csíranövények vigorát a V3 stádiumban regisztráltuk, amikor a csíranövények három, teljesen kinyúlt levéllel rendelkeztek. A korai állománynagyságot az élő növények számaként határoztuk meg. A csíranövények vigorát vizuális becsléssel, egytől kilencig terjedő skálával értékeltük, amivel a kelés után, a csíranövény-stádiumban (amikor a nö5
HU 216 571 Β vény jellemzően körülbelül öt levéllel rendelkezik) megfigyelhető vegetatív növekedést minősítettük. A magasabb érték jobb vigort jelent. A csíranövény vigorának értékelése a kelés egyenletességén, a növény magasságán és a zöld levélszövet tömegén alapul.
A szemek száraztömegének kiszámításához a szemeket 104 °C-on 72 órán keresztül szárítottuk. A száraztömeget kétszer húsz szem mérése alapján határoztuk meg.
E vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a korai betakarítás jelentősen csökkentette a korai állománynagyságot. Amint a III. és IV. táblázatban látható, a „feketeréteg”-stádiumban betakarított kukorica esetében az általános korai állománynagyság 75%, míg az 50%-os tejvonalstádiumban betakarított kukorica esetében 60% volt. Ezenkívül, a korai betakarítás a csíranövényvigort a „feketeréteg’-stádiumbanbetakarított szemek4,9-es értékéről 4,5-re csökkentette (50%-os tejvonalstádiumban végzett betakarítás). A korai betakarítás korai állománynagyságra gyakorolt kedvezőtlen hatása azonban kiküszöbölhető volt a 850 napfoknál manuálisan vagy vegyszerekkel végzett levéltelenítéssel (lásd IV. táblázat). A levéltelenített növényekről betakarított szemek száraztömege csupán 4%-kal volt kevesebb a nem levéltelenített növényekről betakarított szemek száraztömegénél, ami azt jelzi, hogy a levéltelenítés minimális hatást gyakorolt a szemek méretére.
III. táblázat
A „feketeréteg”-stádiumban betakarított szemek analízise7
A levéltelenítés módja A levéltelenítés időpontja (GDD) K. ÁLL. N. (%) CSN. VÍG. SZT. (g)
Kontroll - 75 4,9 5,4
Manuális 750 73 4,9 4,4
850 78 5,1 4,9
Paraquat 750 71 4,6 4,7
850 78 5,0 5,0
Roundup® 750 74 4,8 4,8
850 77 5,1 5,2
1 A levéltelenítés időpontját a beporzástól számítva adjuk meg. A korai állománynagyságot (K. ÁLL. N.), a csíranövényvigort (CSN. VÍG.) és a szem száraztömegét (SZT.) a fentebb leírtak szerint határoztuk meg.
IV. táblázat
Az 50%-os tejvonalstádiumban betakarított szemek analízise1
A levéltelenítés módja A levéltelenítés időpontja (GDD) K. ÁLL. N. (%) CSN. VÍG. SZT. (g)
Kontroll - 60 4,5 5,1
Manuális 750 71 4,6 4,4
850 71 4,8 4,9
A levéltelenítés módja A levéltelenítés időpontja (GDD) K. ÁLL. N. (%) CSN. VÍG. SZT. (g)
Paraquat 750 63 4,5 4,6
850 67 4,6 4,9
Roundup® 750 68 4,6 4,7
850 67 4,8 4,9
1 A levéltelenítés időpontját a beporzástól számítva adjuk meg. A korai állománynagyságot (K. ÁLL. N.), a csíranövényvigort (CSN. VÍG.) és a szem száraztömegét (SZT.) a fentebb leírtak szerint határoztuk meg.
A fenti eredmények azt mutatják, hogy a vetőmag 850 napfoknál végzett betakarítás előtti (manuális vagy vegyszeres) levéltelenítése jelentősen javította „feketeréteg”-stádium előtt betakarított kukorica szántóföldi kelését, miközben a szemméret minimális csökkenését okozta.
3. példa
Az Ignite®-tál vagy Diquattal 732 vagy 755 napfoknál végzett levéltelenítés hatása a vetőmagvigorra Ebben a vizsgálatban Johnstonban (Iowa) beltenyésztett törzseket vetettünk. A K76 törzset május 4-én, a T47 törzset április 30-án vetettük. A vegyszeres levéltelenítést 425,6 g/ha (0,38 lb/acre) Diquat hatóanyaggal (Valent USA Coiporation) vagy 470,4 g/ha (0,42 lb/acre) Ignite® hatóanyaggal végeztük. A vegyszereket „high boy” permetező alkalmazásával szórtuk ki. A permetezéshez hektáronként 326 liter vizet használtunk.
A K76 növényeket szeptember 11-én, a beporzás után 732 GDD-nél permeteztük, és hét nappal később, 856 GDD-nél takarítottuk be. A T47 növényeket szeptember 3-án, beporzás után 755 napfoknál permeteztük, és 13 nappal később, 992 napfoknál takarítottuk be.
Ezekben a vizsgálatokban a vegyszeres levéltelenítés a K76 szemek minőségére gyakorolta a legnagyobb hatást. Az Ignite® és a Diquat a K76 szemek hidegtesztben mutatott csírázását 21%-kal, illetve 19%-kal javította. A T47 szemek hidegteszt csírázását az Ignite® kezelés 8%kal, a Diquat kezelés pedig 4%-kal javította. Elmondhatjuk, hogy az Ignite® vagy a Diquat alkalmazásával végzett betakarítás előtti levéltelenítés javította a szemek minőségét.
Bár a fenti leírás bizonyos előnyös megvalósítási módokra vonatkozik, tudni kell, hogy a találmány nem korlátozódik csupán ezekre. A szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a leírt megvalósításokban különböző módosítások hajthatók végre, s az ilyen módosításokat szintén a találmány tárgykörébe tartozónak tekintjük.
A találmány leírásában említett valamennyi publikációt és szabadalmi bejelentést hivatkozásként említjük.

Claims (8)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás javított magvigorral rendelkező kukoricavetőmag előállítására, azzal jellemezve, hogy egy kukoricanövény-állomány egyedeinek a funkcionális levél6
    HU 216 571 Β felületét a beporzás után 600-850 GDD-értéknél csökkentjük, majd a termést betakarítjuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a funkcionális levélfelületet mechanikai módszerekkel csökkentjük.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a funkcionális levélfelületet vegyszeres módszerekkel csökkentjük.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett vegyszeres kezelést herbicid készítmény alkalmazásával végezzük.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett herbicid készítményként Paraquat,
    Ignite®, Diquat vagy Roundup® herbicidet tartalmazó készítményt alkalmazunk.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett herbicid készítményként Ignite®-ot tar5 talmazó készítményt alkalmazunk.
  7. 7. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett herbicid készítményként a herbiciden kívül felületaktív anyagot is tartalmazó készítményt alkalmazunk.
  8. 10 8. Javított magvigorral rendelkező kukorica-vetőmag, amely az 1. igénypont szerinti eljárással van előállítva.
HU9602093V 1994-01-31 1995-01-30 Eljárás javított magvigorral rendelkező kukorica-vetőmag előállítására, és a vetőmag HU216571B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US08/189,231 US5518989A (en) 1994-01-31 1994-01-31 Seed vigor by pre-harvest defoliation of maize plants

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9602093D0 HUP9602093D0 (en) 1996-09-30
HUT75361A HUT75361A (en) 1997-05-28
HU216571B true HU216571B (hu) 1999-07-28

Family

ID=22696500

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9602093V HU216571B (hu) 1994-01-31 1995-01-30 Eljárás javított magvigorral rendelkező kukorica-vetőmag előállítására, és a vetőmag

Country Status (15)

Country Link
US (2) US5518989A (hu)
EP (1) EP0741509B1 (hu)
CN (1) CN1144453A (hu)
AT (1) ATE173577T1 (hu)
AU (1) AU680344B2 (hu)
BR (1) BR9506669A (hu)
CA (1) CA2182097C (hu)
CZ (1) CZ223496A3 (hu)
DE (1) DE69506230T2 (hu)
ES (1) ES2126882T3 (hu)
HU (1) HU216571B (hu)
NZ (1) NZ279626A (hu)
PL (1) PL315714A1 (hu)
SK (1) SK98196A3 (hu)
WO (1) WO1995020312A1 (hu)

Families Citing this family (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5518989A (en) * 1994-01-31 1996-05-21 Pioneer Hi-Bred International Seed vigor by pre-harvest defoliation of maize plants
US7505862B2 (en) * 2003-03-07 2009-03-17 Salmon Technologies, Llc Apparatus and method for testing electronic systems
US7533490B2 (en) * 2005-06-30 2009-05-19 Innovated Agricultural Concepts, Llc Method for creating a verified food source
US8250807B2 (en) * 2009-08-11 2012-08-28 Pioneer Hi Bred International Inc Methods to increase yield of plants grown at high populations
US11197443B2 (en) * 2011-10-14 2021-12-14 Pioneer Hi-Bred International, Inc. Methods for improving seed production in maize
CN117652360A (zh) * 2023-12-27 2024-03-08 宁夏农林科学院农作物研究所（宁夏回族自治区农作物育种中心） 一种化控脱水配合延期晚收的低水分玉米生产方法

Family Cites Families (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4069614A (en) * 1976-06-14 1978-01-24 Regents Of The University Of Minnesota Early growth alteration to increase corn grain yield
US5518989A (en) * 1994-01-31 1996-05-21 Pioneer Hi-Bred International Seed vigor by pre-harvest defoliation of maize plants

Also Published As

Publication number Publication date
WO1995020312A1 (en) 1995-08-03
DE69506230T2 (de) 1999-04-22
CA2182097A1 (en) 1995-08-03
HUP9602093D0 (en) 1996-09-30
CZ223496A3 (en) 1997-02-12
EP0741509B1 (en) 1998-11-25
HUT75361A (en) 1997-05-28
EP0741509A1 (en) 1996-11-13
US5518989A (en) 1996-05-21
ATE173577T1 (de) 1998-12-15
ES2126882T3 (es) 1999-04-01
AU1680795A (en) 1995-08-15
DE69506230D1 (de) 1999-01-07
SK98196A3 (en) 1997-04-09
US6162974A (en) 2000-12-19
CN1144453A (zh) 1997-03-05
NZ279626A (en) 1998-03-25
CA2182097C (en) 2000-03-28
PL315714A1 (en) 1996-11-25
AU680344B2 (en) 1997-07-24
BR9506669A (pt) 1997-09-16

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP2950633A1 (en) Methods to induce drought tolerance in crops
Thomas et al. Cultivar and environment influence the development of lupin anthracnose caused by Colletotrichum lupini
HU216571B (hu) Eljárás javított magvigorral rendelkező kukorica-vetőmag előállítására, és a vetőmag
US10314307B2 (en) (S)-abscisic acid derivatives for improving plant stress tolerance
WO2016141267A1 (en) Methods to increase corn growth
AU2015279848B2 (en) Methods to reduce cold damage in cereals
CN108012783A (zh) 一种减少自生苗危害的种植方法
Staunton Studies on light leaf spot (Gloeosporium concentricum) of Brassicae
Hampton et al. The preharvest use of glyphosate in the ryegrass seed crop
JP3692087B2 (ja) 農園芸用組成物
Bruinsma Chemical control of crop growth and development
Sojka et al. Effect of early and late planting on sunflower performance in the southeastern United States
Knott et al. Vegetable production
MXPA96003125A (en) Seed value through defiolation before the harvest of plants of m
Amons et al. GENERALIZED SET OF MEASURES TO PROTECT AGROCENOSES OF CRUCIFEROUS CROPS FROM DISEASES
Garay Effect of nitrogen fertilization of wheat (Triticum spp.) on chemical and biochemical composition and performance of seeds
ALI et al. Gametocidal potency of ethyl 4'fluorooxanilate in Rice
CN115669533A (zh) 一种绿麦新品种育种方法
Hampton et al. Seed yield response to fungicide application in paclobutrazoltreated perennial reygrass
US20190223443A1 (en) Methods to Increase Corn Growth
Skoyen Sugarbeet responses to selective gametocide sodium 2, 3-dichloroisobutyrate and related chemicals
Stewart Effect on poinsettia progeny of applications of 4-chlorophenoxyacetic acid to young fruit on parent plant
Gotmare et al. NISC 40 (IC0584261; INGR13033) Jassid Tolerant Compact Plant Type Introgressed Derivative of Cotton
Colhoun et al. Control of club root disease of Cauliflowers.
McDonald et al. Cereal Seeds