HU216410B - Eljárás és berendezés folyékony közeg és szilárd szemcsék szétválasztására, valamint a szétválasztásra szolgáló szeparátor - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés szemcsékre tapadt őlajrétegszemcséktől való szétválasztására. A találmány szerinti eljárás sőránőlajréteggel bevőnt szemcséket tartalmazó iszapőt f űidizálóegységet(3) magában főglaló házba (1) töltenek; a flűidizálóegység (3)kilépőnyílással (4) ellátőtt főlyadék-tápvezetékkel (5) rendelkezik,amelyen keresztül a flűidizálóegységbe (3) a házőn (1) kívülről nyőmásalatt vizet táplálnak be, tővábbá a flűidizálóegység (3) a főlyadék-tápvezeték (5) belsejében lévő és a végénél belépőnyílással (7)ellátőtt ürítővezetékkel (6) rendelkezik, amely ürítővezeték (6)szeparátőrhőz van vezetve. A találmány lényege, hőgy a főlyadék-tápvezetéknek (5) és az ürítővezeték (6) belépőnyílásának axiálisirányú elkülönítését az iszap sűrűségével összhangba választják meg; afőlyadék-tápvezetékbe (5) táplált víz áramlási sebességét pedig aziszap sűrűségével összhangban választják meg; a főlyadék-tápvezetékbe(5) vizet táplálnak, a vizet a kilépőnyílás ál (4) örvénylésbe hőzzák,a létrehőzőtt örvénnyel az őlajat és a szemcséket kavargásba hőzva aszemcsékről az őlajat legalább részben leszakítják, és az őlajat ésszemcséket a víz által magával sődő va az ürítővezetékbe (6)szállítják, őnnan pedig egy szeparátőrba, ahől az őlajat, a vizet és aszilárd szemcséket szétválasztják. A találmánynak űgyancsak tárgya azeljárás végrehajtására szőlgáló berendezés. A találmány szerintiberendezés lényege, hőgy belépőnyílással (7) ellátőtt ürítővezeték egyszeparátőrhőz van vezetve; a szeparátőr egy főlyadék-szilárd rendszerűhidrőciklőnt (8) és egy főlyadék-főlyadék rendszerű hidrőciklőntmagában főglal, ahől a főlyadék-szilárd rendszerű hidrőciklőn (8)túlfőlyója (10) a főlyadék főlyadék rendszerű hidrőciklőnba (14) vanbekötve. ŕ

Description

A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

Olajkutakból kitermelt folyékony termelési közeg változó arányban olajat, vizet és gázt tartalmaz, és szilárd szemcséket is magával sodor. A szilárd szemcséket a továbbiakban „homok”-nak fogjuk nevezni. Ezt a keveréket általában egy háromfázisú szeparátorba táplálják, amiben az a gravitáció hatására egy felső gázrétegre, egy középső olajrétegre és egy, alsó vízrétegre szétválik. E rétegeket külön-külön kilépőnyílásokon keresztül eltávolítják a szeparátorból. A homok természetesen a tartályban lévő vízréteg aljára süllyed le, ám az nem kívánatos, hogy a víz kilépőnyílásán a vízzel együtt homok is távozzék; már csak azért sem, mert a homokszemcséken olajréteg van, és elfogadhatatlan lenne a vízzel együtt szennyezett homokot is visszaengedni a környezetbe. Ezért tehát az olajréteggel bevont szemcséket a háromfázisú szeparátor aljáról visszanyerik, és - egyik ismert eljárás szerint - egy lapátkerekekkel ellátott tartályba töltik. A lapátkerekek egymással ellentétes irányban forogva a szennyezett szemcséket a vízben szuszpendálják és dinamikusan ütköztetik egymással, és ez mechanikailag lehántja a szilárd szemcsékről az olajréteget. Ezután a tiszta szilárd szemcséket már vissza lehet juttatni a környezetbe, de a hordozóvízből az olajat még további kezeléssel - rendszerint flotálással - el kell távolítani. Ez körülményes, költséges és helyigényes, és a hely nagyon becses kincs például tengeri fúrótorony esetében.

Hasonló helyzet áll elő például, ha tengerpart válik olaj szennyezetté: akkor is olajjal bevont homokszemcséket kell megtisztítani.

Az olajkitermelés fokozása és a tengeri fúrótornyok nagyszámú telepítése fokozza annak veszélyét, hogy a füróiszap szennyezi a környezetet.

Lényegében véve a füróiszap eltávolítására szolgáló megoldást ismertet a WO 82/03566 számú PCT közzétételi irat, amely egy eljárást és berendezést tár fel olaj és más szerves alkotórészek eltávolítására, főleg szervetlen ásványi anyagú szilárd részecskékről. A megismerhető eljárás és módszer különösen alkalmas az olaj eltávolítására az olajjal bevont fürószerszámról. Az olajtól való megtisztítást egy nyomástartó edényben végzik el, ahol a szilárd anyag kapcsolatba kerül egy extrahálószerrel, ami normál körülmények között egy gáz, de nyomás és magasabb hőmérséklet hatásának kitéve hatékonyabb. A berendezés lényeges része a nyomástartó edény és a nyomáscsökkentéshez szükséges nyomáscsökkentő szelep. Az eljárás során az olajat deríteni kell, és egy nem oldódó összetevővé alakítani, majd egy kétfázisú rendszerré alakítani, hogy egy kollektorban egymástól szeparálható legyen a folyékony és a szilárd fázis. A fürószerszámról az olaj ilyen módon történő eltávolításával lényegében olajmentes szerszámot tudunk felhozni a fúrótorony felszínére.

Találmányunk célja általánosan fogalmazva, az ismert eljárásoknál előnyösebb eljárás megalkotása folyékony közeg és szilárd szemcsék szétválasztására. Ezen belül konkrétan a találmány célja szemcsékre tapadt olajréteg szemcséktől való szétválasztásra szolgáló eljárás megalkotása.

A találmány szerinti eljárás során olajréteggel bevont szemcséket fluidizálóegységet magában foglaló házba töltenek; a fluidizálóegység kilépőnyílással ellátott folyadék-tápvezetékkel rendelkezik, amelyen keresztül a fluidizálóegységbe a házon kívülről nyomás alatt vizet táplálnak be, továbbá a fluidizálóegység a folyadék-tápvezeték belsejében lévő és a végénél a folyadék-tápvezeték kilépőnyílásán túlnyúló belépőnyílással ellátott ürítővezetékkel rendelkezik, amely ürítővezeték szeparátorhoz van vezetve; a folyadék-tápvezetékbe vizet táplálnak, a vizet a kilépőnyílásnál örvénylésbe hozzák, az örvénnyel az olajat és a homokszemcséket kavargásba hozva a szemcsékről az olajat legalább részben leszakítják, és az olajat és homokszemcséket a víz által magával sodorva az ürítővezetékbe szállítják, onnan pedig egy szeparátorba, ahol az olajat, a vizet és a szilárd szemcséket szétválasztják.

A fluidizálóegység hevesen kavargó örvényt hoz létre, ami a homokszemcsékről leszakítja az olajat, továbbá az olajat, vizet és homokot ki is bocsátja, és ezt teszi úgy, hogy nincs mozgó alkatrésze, ami a szétválasztott összetevőkkel érintkezne.

Bár az eljárás lehetséges alkalmazási területe például olajkiömlés után a szennyezett tengerpart homokjának megtisztítása is, vagy fúróiszap tisztítása is avégett, hogy az iszap kiönthető tisztaságú legyen, de különösen jól használható az eljárás olajréteggel bevont homok kezelésére, amely homok olajkútból nyert folyékony termelési közeg összetevőinek szétválasztására alkalmazott háromfázisú szeparátor alján ülepedik le. Lehetséges alternatíva az is, hogy a folyékony termelési közegből még a háromfázisú szeparátorba táplálása előtt kiülepítik a szennyezett homokot, és utána kezelik az eljárással a homokot. Ilyenkor a fluidizálóegység folyadék-tápvezetékébe táplált vizet előnyösen a fázisszeparátor vízkilépő nyílásából veszik. Ennek az az előnye, hogy a víz hőmérséklete még viszonylag magas, ami elősegíti az olajréteg homokszemcsékről való leszakítását.

A szeparátor magában foglalhat egy centrifúgát vagy egyetlen hidrociklonfokozatot, amivel a belé vezetett folyékony közeget lényegében véve a túlfolyónál megjelenő olajra és a lefolyónál megjelenő vízre meg homokra választják szét. Mindazonáltal a szétválasztás hatékonyságát fokozza, ha a szeparátor előnyösen egy egymás után kapcsolt folyadék-szilárd rendszerű első hidrociklont és egy folyadék-folyadék rendszerű második hidrociklont magában foglal, és az első hidrociklonnal a belé vezetett folyékony közeget lényegében véve a hidrociklon lefolyójánál megjelenő homokra és a hidrociklon túlfolyójánál megjelenő olajra meg vízre választják szét, és a második hidrociklonnal a belé vezetett folyékony közeget lényegében véve a hidrociklon lefolyójánál megjelenő vízre és a túlfolyójánál megjelenő olajra választják szét. Hidrociklonok használatával olyan nagy centrifugális erőket lehet generálni, amik elősegítik az olaj homokszemcsékről való ledörzsölését.

A szilárd-folyadék rendszerű hidrociklonok hatékonysága meghatározó módon függ a hidrociklon belépőnyílásába táplált iszap sűrűségétől. A speciális kialakítású fluidizálóegységet alkalmazó találmány szerinti eljárással különösen jól maximalizálható a szeparátor2

HU 216 410 Β bán lévő szilárd-folyadék rendszerű hidrociklon hatékonysága, mert a fluidizálóegység ürítővezetékén kibocsátott iszap sűrűsége pontosan szabályozható a fluidizálóegység paramétereinek precíz megválasztásával. A konkrét paraméterek, amik vagy előre fixen be vannak állítva egy meghatározott berendezéshez, vagy a változó körülményekhez alkalmazkodóan állíthatók, a következők: a fluidiziálóegység folyadék-tápvezetékébe táplált víz nyomás/áramlás hányadosa; a fluidizálóegység folyadék-tápvezetéke kilépőnyílásának és a fluidizálóegység ürítővezetéke belépőnyílásának axiális irányú elkülönítése.

A találmánynak ugyancsak részét képezi egy, a találmány szerinti eljárás végrehajtására szolgáló berendezés. A találmány szerinti berendezés magában foglal egy olajréteggel bevont homokszemcsék betöltésére szolgáló belépőnyílással ellátott házat; a házban fluidizálóegység van; a fluidizálóegység kilépőnyílással ellátott folyadék-tápvezetékkel rendelkezik, amelyen keresztül a fluidizálóegységbe a házon kívülről nyomás alatt víz van betáplálva, továbbá a fluidizálóegység a folyadék-tápvezeték belsejében lévő és a végénél a folyadék-tápvezeték kilépőnyílásán túlnyúló belépőnyílással ellátott ürítővezetékkel rendelkezik; az ürítővezeték szeparátorhoz van vezetve; a szeparátor egy folyadék-szilárd rendszerű hidrociklont és egy folyadék-folyadék rendszerű hidrociklont magában foglal, ahol a folyadék-szilárd rendszerű hidrociklon túlfolyója a folyadék-folyadék rendszerű hidrociklonba van bekötve.

A találmánynak ugyancsak részét képezi egy, a találmány szerinti eljárás végrehajtására szolgáló másik berendezés. Ez a berendezés magában foglal egy olajréteggel bevont homokszemcsék betöltésére szolgáló belépőnyílással ellátott házat; a házban fluidizálóegység van; a fluidizálóegység kilépőnyílással ellátott folyadék-tápvezetékkel rendelkezik, amelyen keresztül a fluidizálóegységbe a házon kívülről nyomás alatt víz van betáplálva, továbbá a fluidizálóegység a folyadék-tápvezeték belsejében lévő és a végénél a folyadék-tápvezeték kilépőnyílásán túlnyúló belépőnyílással ellátott ürítővezetékkel rendelkezik, amely ürítővezeték szeparátorhoz van vezetve; és magában foglal egy háromfázisú szeparátort, amibe a ház túlfolyó kilépőnyílása be van kötve. Ez a berendezés alkalmas például az eljárás azon változatának végrehajtására, ahol a folyékony termelési közeget a háromfázisú szeparátorba táplálása előtt vetik alá kezelésnek. A szeparátor lehet egy centrifuga vagy szilárd-folyadék rendszerű hidrociklon, aminek a túlfolyója a háromfázisú szeparátorba be van kötve. A fluidizálóegység folyadéktápvezetékébe betáplált vizet a háromfázisú szeparátorból lehet venni. A házban a homok jobban kiülepszik, ha az olajréteggel bevont homokszemcsék betöltésére szolgáló belépőnyílás előnyösen egy ciklonszeparátorba vagy hidrociklonba van bekötve, aminek lefolyója a ház alsó részébe némi folyékony közeg kíséretében homokot bocsát ki, és aminek túlfolyója a ház felső részébe lényegében véve homoktól mentes olajat meg vizet bocsát ki.

A találmánynak önálló részét képezi egy szeparátorként definiálható további berendezés, ami szilárd szemcsék szilárd szemcséket és folyékony összetevőt tartalmazó keveréktől - például homokszemcséket tartalmazó folyékony termelési közegtől - való szétválasztására szolgál. A találmány szerint e szeparátor magában foglal egy házat; a ház keverék bevezetésére szolgáló belépőnyílással és a ház felső részében elhelyezett, a szilárd szemcséktől szétválasztott folyadék kibocsátására szolgáló kilépőnyílással el van látva; a keverék bevezetésére szolgáló belépőnyílás egy ciklonszeparátorba vagy hidrociklonba van bekötve olyan módon, hogy a keverék a ciklonszeparátorban vagy hidrociklonban örvénylésbe van hozva; a ciklonszeparátor vagy hidrociklon folyadékoknak a ház felső részébe történő kibocsátására szolgáló túlfolyóval, valamint szilárd szemcséknek meg némi folyadéknak a ház alsó részébe történő kibocsátására szolgáló lefolyóval rendelkezik; a ház alsó részében fluidizálóegység van; a fluidizálóegység kilépőnyílással ellátott folyadék-tápvezetékkel rendelkezik, amelyen keresztül a fluidizálóegységbe a házon kívülről nyomás alatt folyadék van betáplálva, továbbá a fluidizálóegység a folyadék-tápvezeték belsejében lévő és a végénél a folyadék-tápvezeték kilépőnyílásán túlnyúló belépőnyílással ellátott ürítővezetékkel rendelkezik.

A nagyobb számú terelőfalból a szeparátor házának felső részébe vezető tekervényes járat lehet kialakítva a ciklonszeparátor lefolyóján kibocsátott folyadék számára, amely tekervényes járat a ciklonszeparátor lefolyóján kibocsátott szilárd szemcséknek a ház felső részébe jutását meggátolja. Ha a keverék - például folyékony termelési közeg - a ciklonszeparátorban egy gázmagot képez, akkor a gáz számára a ciklonszeparátor tengelyében előnyösen egy túlfolyó kilépővezeték is el lehet helyezve.

Egy lehetséges kiviteli alak esetén a szeparátor háza nyomásálló tartály; a házban legalább egy darab hidrociklon van, aminek/amiknek a lefolyója/lefolyói a ház fiuidizálóegységgel ellátott, zárt lefolyókamrájába nyílik/nyílnak.

Amennyiben a nyomásálló tartályban egynél több, azaz egy csoport hidrociklon van, a keverék bevezetésére szolgáló belépőnyílás egy belépőkamrába nyílhat, és a hidrociklonok túlfolyói egy túlfolyókamrába nyílhatnak; a belépőkamra és a túlfolyókamra egymástól és a lefolyókamrától tömítetten el van választva.

A hidrociklon természeténél fogva a belépőnyílása és a lefolyója, valamint a belépőnyílása és a túlfolyója között nyomásesés jön létre, és a szilárd-folyadék rendszerű hidrociklonban a túlfolyóig létrejött nyomásesés általában nagyobb, mint a belépőkamra és a lefolyókamra közötti nyomásesés. Ezért a találmány szerinti szeparátornak egy előnyös kiviteli alakjában a lefolyókamra felső része a szilárd szemcséktől szétválasztott folyadék kibocsátására szolgáló kilépőnyílással össze van kötve, és így a hidrociklonok lefolyóin keresztül a lefolyókamrába került gáz vagy olaj a kilépőnyíláshoz van vezetve, ahol a gázt vagy olajat a kilépőnyíláson távozó folyadék magával ragadja.

A keverék - például folyékony termelési közeg bevezetésére szolgáló belépőnyílás és a lefolyókamra közötti nyomásesést még a fluidizálóegységnek a belépőnyomással történő működtetésére is ki lehet használ3

HU 216 410 Β ni, amennyiben a fluidizálóegység folyadék-tápvezetéke előnyösen a keverék bevezetésére szolgáló belépőnyílással lehet összekötve, és így a fluidizálóegység a keverék mellékáramával lehet táplálva. Ezáltal a keverék túlnyomásának egy csekély része a fluidizálóegység működtetésére van elhasználva, és nincs szükség külön nyomásforrásra.

Az US-A-4978251, 4952099 és 4992006 számú dokumentumokban közzétettünk olyan fluidizálóegység-konstrukciókat, amelyek a jelen találmány bármelyik megoldásában alkalmazhatók. A fluidizálóegység folyamatos üzemű berendezésbe beiktatható, és nincs szükség a ház nyomásmentesítésére.

A fluidizálóegységek a jelen találmány bármelyik megoldásában lehetnek úgy tájolva, hogy a folyadéktápvezeték és az ürítővezeték lefelé nyílik. De a fluidizálóegység - mint alternatíva - lehet úgy is tájolva, hogy a folyadék-tápvezeték és az ürítővezeték felfelé nyílik. Ebben az esetben a folyadék-tápvezeték és az ürítővezeték közötti nyílást előnyösen zárni lehet, ha a fluidizálóegység nem üzemel. A nyílás zárása történhet egy szeleppel, amit például a szelep előfeszitése zár, és a folyadék-tápvezetékben lévő folyadék nyomása nyit. Egy másik lehetséges megoldás az, hogy a folyadéktápvezeték az ürítővezetékhez képes mozgatható, és a folyadék-tápvezeték mozgatásával zárják a nyílást.

A találmány bármelyik megoldásában a folyadéktápvezeték kilépőnyílásánál a folyadék örvénylésbe hozása történhet a folyadék-tápvezetékben lévő ferde síkú lapátok segítségével, és/vagy történhet az áramlás iránya szerint a folyadék-tápvezeték kilépőnyílása fölötti hengeres kamrába tangenciálisan nyíló belépőnyílással ellátott folyadék-tápvezeték segítségével.

A találmány bármelyik megoldásában alkalmazott fluidizálóegység ürítővezetéke az ürítővezetékben uralkodó nyomást fokozó sugárszivattyúval lehet ellátva. Amennyiben az ürítővezeték egy ciklonszeparátorba van bekötve, a sugárszivattyúba táplált vízáram szabályozásával a folyadék/szilárd arányt a ciklonszeparátor megkívánta értékre lehet szabályozni.

A találmány bármelyik megoldásában az olaj homokszemcsékről történő ledörzsölését elősegítendő a fluidizálóegység folyadék-tápvezetékébe táplált vízbe vegyszerek lehetnek adagolva.

A találmány bármelyik megoldásában a homoktartalomhoz való alkalmazkodás érdekében a házban lévő homok mennyiségét érzékelni lehet például egy rezgőszondás érzékelővel, ami a homok szintjét érzékeli, vagy egy mérlegcellával, ami a homok tömegét érzékeli, és a fluidizálóegységet akkor lehet működésbe hozni, amikor a homok mennyisége egy küszöbértéket elér.

A jelen találmány bármelyik megoldásával el lehet távolítani a csiszoló-koptató szemcséket folyékony közegből, és így a kopási károktól meg lehet védeni a költséges berendezéseket és szelepeket, amiken a közeg áthalad.

A továbbiakban a találmány szerinti eljárást megvalósító berendezésekre rajzok alapján néhány kiviteli példát ismertetünk részletesebben. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy első berendezés vázlata; a

2. ábra az első berendezés fázisszeparátorból származó homok olajmentesítésére használt változatának a vázlata; a

3. ábra az első berendezés egy olyan módosított változatának a vázlata, amelyet folyékony közeg homoktartalmának a kivonására és a homok olajmentesítésére használnak, még mielőtt a közeget fázisszeparátorba vezetnék; a

4. ábra a 3. ábrán látható ház módosított homokcsapdát magában foglaló változatának a tengelymetszete; és az

5. ábra ugyancsak a 3. ábrán látható ház egy másik módosított homokcsapdát magában foglaló változatának a tengelymetszete.

Az 1. ábrán egy 1 ház olajjal szennyezett homok betöltésére szolgáló 2 belépőnyílással van ellátva.

Az 1 házban egy 3 fluidizálóegység van. A 3 fluidizálóegységnek van egy 4 kilépőnyílása, amibe egy 5 folyadék-tápvezetéken keresztül víz van táplálva. Az 5 folyadék-tápvezeték el van látva örvényesítő szerkezettel, például ferde síkú lapátokkal (nincsenek ábrázolva), amik a 4 kilépőnyíláson kibocsátott folyadékot örvénylésbe hozzák. Az 5 folyadék-tápvezeték belsejében, azzal egytengelyűleg egy 6 ürítővezeték van elhelyezve. A 6 ürítővezeték egy 7 belépőnyílásban végződik, ami a 4 kilépőnyíláson túlnyúlik.

A 6 ürítővezeték egy első 8 hidrociklonba van bekötve, ami a belé vezetett folyékony közeget a 9 lefolyójánál megjelenő homokra és a 10 túlfolyójánál megjelenő olajra meg vízre választja szét. A 8 hidrociklon egy vagy több, polipropilénből vagy kerámiaanyagból készült, szilárd-folyadék rendszerű hidrociklonfokozatot foglal magában. A 9 lefolyónál megjelenő homok egy 11 tartályba van vezetve, ahonnan egy 12 csővégen keresztül kidobják. A vízfelesleget egy 13 kilépőnyíláson keresztül lehet elvezetni. Az első 8 hidrociklon 10 túlfolyójánál megjelenő olaj meg víz egy második 14 hidrociklonba van vezetve, ami a folyékony közeget a 15 lefolyónál megjelenő vízre és a 16 túlfolyónál megjelenő olajra választja szét. A második 14 hidrociklon a GB 2221408 számú dokumentumban leírt folyadék-folyadék rendszerű hidrociklon, vagy több ilyen hidrociklonfokozatot magában foglaló, többfokozatú hidrociklon. A 8, 14 hidrociklonok eróziónak különösen kitett részei kerámiaanyagból készülhetnek.

A 16 túlfolyónál megjelenő olajban még mindig lehet némi víz. Ezért a közeg egy 17 tartályba van vezetve, ami egy első 18 és egy második 19 kamrára van osztva. Az első 18 kamra el van látva egy 20 víz-ürítővezetékkel, amiben az áramlást egy 21 szelep szabályozza. A második 19 kamra el van látva egy 22 olajürítő vezetékkel. A 17 tartály első 18 kamrájához az 1 ház túlfolyó 23 kilépőnyílásától egy vezeték megy.

A 13 kilépőnyíláson, a 15 lefolyón és a 20 vízürítővezetéken távozó vizet egy 24 vízvisszaforgató-vezeték összegyűjti, és egy 25 szivattyú a 3 fluidizálóegység 5 folyadék-tápvezetékébe nyomja.

A berendezés üzemeltetése során az olajjal szennyezett homokszemcséket a 2 belépőnyíláson keresztül töl4 tik be az 1 házba. Amikor kellő mennyiségű homok került az 1 házba, működésbe hozzák a 3 fluidizálóegységet. Ez többek között azt jelenti, hogy az 5 folyadék-tápvezetékbe túlnyomással vizet nyomnak be. A víz, miközben a 4 kilépőnyílást elhagyja, örvénylésbe van hozva, így közvetlenül a 6 ürítővezeték 7 belépőnyílása alatt egy precesszáló örvénymag jön létre. A precesszáló örvénymag heves, lüktető erőket fejt ki, amik az örvénymag hatósugarában lévő szennyezett homokot fluidizálják is és keverik is. A keverés hatására a homokszemcsék akkora energiával ütköznek egymásnak, ami elegendő a homokra tapadt olajréteg részbeni vagy teljes ledörzsölésére. Általában a 3 fluidizálóegységbe táplált víznek mintegy fele a homokkal együtt a 6 ürítővezetéken keresztül távozik, míg a maradék víz a távozó homok helyét betöltve az 1 házban marad. Az 5 folyadék-tápvezetéken keresztül betáplált vízbe megfelelő vegyszereket adagolva a ledörzsölés hatékonysága fokozható. A precesszáló örvénymag hatására az 1 házból a 6 ürítővezetéken kilépő víz a homokot meg az olajat magával sodorja.

A 6 ürítő vezetéken kilépő olaj, homok meg víz az első 8 hidrociklonba kerül, ami a homokot szétválasztja az olajtól meg víztől; a homok a 9 lefolyónál jelenik meg. Az olaj meg a víz a 10 túlfolyónál jelenik meg, ahonnan a második 14 hidrociklonba kerülnek. A 14 hidrociklonban a víz a 15 lefolyónál jelenik meg, az olaj pedig aló túlfolyón keresztül távozva a 17 tartály első 18 kamrájába kerül. A 21 szelep mindaddig zárva marad, amíg az első 18 kamrában lévő közeg szintje el nem éri azt a magasságot, amelynél a felső olajréteg már át tud folyni a második 19 kamrába. A 21 szelep automatikusan működtethető egy szintszabályozó segítségével, ami az első 18 kamrában lévő víz-olaj határréteg helyzetét érzékeli. A második 19 kamrában összegyűlő olajat a 22 olajürítő-vezetéken keresztül leengedik és visszanyerik. Az első 18 kamrából a 20 vízürítő vezetéken a 21 szelep megnyitásával engedik le a vizet, amit utána a 24 vízvisszaforgató-vezetéken keresztül a 25 szivattyúval a 3 fluidizálóegység 5 folyadék-tápvezetékébe lehet nyomni.

A 2. ábra az 1. ábrán látható berendezés háromfázisú 26 szeparátorból kivont homok olajmentesítésére használt változatát mutatja. Ilyen háromfázisú szeparátorok egyik alkalmazási területe olajkútból felhozott, homokot tartalmazó folyékony közeg - termelési közeg - szétválasztása. A homok a 26 szeparátor alján leülepszik, így a 26 szeparátor eífektív térfogatát csökkenti, és a kilépőnyílásait eltorlaszolja. A 26 szeparátorból eltávolított homok szükségszerűen olajjal szennyezett.

A háromfázisú 26 szeparátornak a szokásos felépítésnek megfelelően van egy 27 gázkilépő nyílása, egy 28 olajkilépő nyílása és egy 29 vízkilépő nyílása. Ezenkívül el van látva egy 30 kilépőnyílással, amin keresztül a 26 szeparátor alján leülepedő szennyezett homokot az 1 házba lehet szállítani. Egy 31 vízbelépő nyílás, amin keresztül a 26 szeparátorba vizet lehet nyomni, és a vízzel a homokot meg olajat ki lehet mosni, össze van kötve egy 32 szivattyúval.

Egy 33 mérlegcella érzékeli az 1 házban lévő anyagtömeget, és jelet küld egy 34 vezérlőegységnek, ami az házban lévő homok mennyiségét kijelzi. A 33 mérlegcella feladatát tökéletesen el tudná látni egy, az 1 házba telepített rezgőszondás érzékelő is, ami az 1 házba lévő homok szintjét érzékeli.

A 34 vezérlőegység még jeleket kap 35, 36 áramlásérzékelőktől is, amik a berendezésben uralkodó áramlási viszonyokat érzékelik, és rendellenes üzemállapot esetén a később ismertetett módon jeleket küldenek nagyobb számú szelepnek, a 32 szivattyúnak és egy 37 vegyszeradagoló egységnek. A berendezés többi része megegyezik az 1. ábra kapcsán ismertetett berendezéssel.

A 3 fluidizálóegység mérete és az időtartam, ameddig be van kapcsolva, az olaj homoktartalmának függvénye. Például ha az olajmezőn kitermelt olaj kevés homokot tartalmaz (kevesebbet, mint 0,5 t/nap), akkor jellemzően elegendő egy 25 mm belső átmérőjű 7 belépőnyílással ellátott 3 fluidizálóegységet hetente mintegy 2 órára bekapcsolni. Ha a homoktartalom közepes (max. 20 t/nap), az előbbi 3 fluidizálóegységet jellemzően naponta 12 óráig kell működtetni. Ott, ahol a homoktartalom nagy (nagyobb, mint 20 t/nap), egy 50 vagy 75 mm belső átmérőjű 7 belépőnyílással ellátott 3 fluidizálóegységet például naponta 12 órára kell bekapcsolni.

A 26 szeparátorban lévő homok eltávolításának megkezdésekor a 32 szivattyút első sebességfokozatban működtetve a 31 vízbelépő nyíláson keresztül a 26 szeparátorba vizet nyomnak be, ami a 26 szeparátor alján összegyűlt szennyezett homokot kimossa, és az 1 házba szállítja. A nehéz homok lesüllyed az 1 ház aljára, az olajos víz pedig a túlfolyó 23 kilépőnyíláson keresztül egy szloptartályba vagy egy további kezelőberendezésbe folyik. Ahogy az 1 ház egyre jobban megtelik homokkal, és az olajos víz kiszorul az 1 házból, az 1 ház össztömege fokozatosan növekszik. A növekvő tömeget érzékeli a 33 mérlegcella, vagy a homok növekvő szintjét érzékeli egy rezgőszondás érzékelő, és ha a mennyiség egy küszöbértéket elér, a 34 vezérlőegység elzárja a 32 szivattyú által nyomott víz útját a 26 szeparátor felé, és megszakítja a homokkimosást. Ettől kezdve a 32 szivattyút egy második, az elsőnél kisebb sebességfokozatban működtetik, és a 3 fluidizálóegység 5 folyadék-tápvezetékébe szivattyúznak vizet. Ennek hatására az 1. ábra kapcsán ismertetett módon a szennyezett homok egymáshoz dörzsölődik, az 1 házból kiürül, majd szétválasztják az olajtól. Ha a homoktartalom szokatlanul kicsi, és az 1 házba került mennyiség nem képes elérni a küszöbértéket, a homokkimosást időzítő áramkör szakítja meg.

Miközben a 3 fluidizálóegység egyre több homokot ürít ki az 1 házból, az 1 házban lévő homok mennyisége egyre csökken, és amikor az érzékelő (33 mérlegcella vagy rezgőszondás érzékelő) jelzi, hogy már nincs homok az 1 házban, a berendezés felfüggeszti a működését, és csak akkor kapcsol be újra, ha a 26 szeparátort ismét meg kell tisztítani a homoktól.

A 2. ábrán látható két 8, 14 hidrociklon helyett elegendő lehet csupán egyetlen hidrociklont alkalmazni, amelyben az olaj a túlfolyónál jelenik meg, a víz meg a homok pedig a lefolyónál.

HU 216 410 Β

A 3. ábrán egy olyan berendezés látható, amellyel a homok jelentős mennyiségét - például a 0,1 mm-nél nagyobb átmérőjű homokszemcséket - el lehet eltávolítani egy olajkút folyékony termelési közegéből, még mielőtt azt egy háromfázisú szeparátorba vezetnék. A berendezés magában foglal egy, az 1. ábrához hasonló berendezést, bár itt csupán egyetlen 40 hidrociklon van feltüntetve, aminek a 42 túlfolyója a háromfázisú 26 szeparátor belépőnyílásához van vezetve, nem pedig a 17 tartályhoz.

Az olajkútból kitermelt folyékony termelési közeg a 2 belépőnyíláson keresztül az 1 házba belépve egy 38 homokcsapdába kerül. A szennyezett homok az 1 ház alján leülepszik, míg a termelési közeg folyékony része az 1 házból a túlfolyó 23 kilépőnyíláson keresztül távozik; a 23 kilépőnyílás a háromfázisú 26 szeparátorhoz menő vezetékbe van bekötve. Egy 39 érzékelő érzékeli, ha az 1 házban lévő homok szintje egy előre meghatározott értéket elér, és a 3 fluidizálóegységet az 1. ábra kapcsán már ismertetett módon működésbe hozza. A 3 fluidizálóegység 6 ürítővezetéke egy első 40 hidrociklonba van bekötve, ami a homokot meg vizet szétválasztja az olajtól meg némi víztől; a homok meg víz a 41 lefolyónál, az olaj meg némi víz a 42 túlfolyónál jelenik meg. A tiszta homok meg víz a 41 lefolyótól egy 43 gáztalanító fokozatba kerül, és csak utána hagyja el a berendezést. A 42 túlfolyónál kilépő olajat meg vizet visszaszivattyúzzák a 26 szeparátor belépőnyílásához.

A háromfázisú 26 szeparátor 29 vízkilépő nyílásán távozó vizet egy folyadék-folyadék rendszerű 44 hidrociklonba vezetik, amiből a megtisztított vizet a 45 túlfolyón keresztül az 5 folyadék-tápvezetékbe táplálják; előtte alkalmas vegyszereket adagolnak a vízbe 37 vegyszeradagoló egységgel. Amikor a 3 fluidizálóegység nem üzemel, alkalmas szelepek működtetésével biztosítják, hogy a 45 lefolyónál kilépő víz ne legyen az 5 folyadék-tápvezetékbe visszatáplálva, hanem 46 gáztalanító fokozaton keresztül kikerüljön a berendezésből. A 44 hidrociklon 47 kilépőnyílásán távozó olajtartalmú vizet a háromfázisú 26 szeparátor belépőnyílásához szivattyúzzák.

A háromfázisú 26 szeparátor alján, egy 49 iszapfogóban egy második 48 fluidizálóegység van, ami hasonlóképp működik, mint a már ismertetett 3 fluidizálóegység. A 48 fluidizálóegységgel a háromfázisú 26 szeparátort tisztítják tervszerű leállásokkor, vagy amikor valamilyen oknál fogva az 1 házból homok került a 26 szeparátorba. A 48 fluidizálóegység által eltávolított szennyezett homokot hasonló kezelésnek vetik alá, mint az első 3 fluidizálóegység által eltávolított szennyezett homokot.

A 4. ábrán a 38 homokcsapdának egy módosított változata látható. Hasonlóan az előző kiviteli alakokhoz, egy 1 házban egy 3 fluidizálóegység van, és az 1 ház el van látva egy túlfolyó 23 kilépőnyílással.

Mivel a folyékony termelési közeg 2 belépőnyílása tangenciálisan van egy 50 ciklonszeparátorba vezetve, a termelési közeg örvénylésbe van hozva. Az 50 ciklonszeparátor 51 túlfolyóján keresztül olaj, gáz meg némi víz lép ki. Gáz számára egy túlfolyó 52 kilépővezeték van kialakítva, ami az 50 ciklonszeparátor tengelyében mintegy magot alkot. A gáz kilépése egy 53 fojtószeleppel van szabályozva. A kilépő gáz meglehetősen nedves, ezért szükség van egy gázszárító készülékre is, amivel a gázban lévő folyadékokat eltávolítják, mielőtt a gázt fáklyán elégetnék. Az eltávolított folyadékokat a háromfázisú 26 szeparátorba vezetik.

A homok java része némi víz, olaj meg gáz kíséretében az 1 ház alsó része irányában az 54 lefolyón keresztül lép ki az 50 ciklonszeparátorból. Az 50 ciklonszeparátor által örvénylésbe hozott homokot egy 55 terelőfal és a centrifugális erő az 1 ház alsó részében körben egyenletesen szétteríti. További 56 terelőfalakból egy tekervényes járat van kialakítva, amin keresztül az 54 lefolyón kilépő víz, olaj vagy gáz visszaáramlik az 1 ház felső részébe. A tekervényes járat ugyanakkor megakadályozza, hogy az 1 ház felső részébe homok vándoroljon fel.

Az 5. ábrán látható 1 ház egy nyomásálló tartály, aminek a folyékony termelési közeg bevezetésére szolgáló 2 belépőnyílása egy 57 belépőkamrába nyílik. Az 57 belépőkamra 58, 59 falakkal tömítetten el van választva egy 23 kilépőnyílással ellátott 60 túlfolyókamrától és egy 61 lefolyókamrától. Az 58, 59 falakba egy csoport 62 hidrociklon van beépítve, amikből csak kettő van ábrázolva. Valamennyi 62 hidrociklon 63 belépőnyílása az 57 belépőkamrából nyílik, 64 túlfolyója a 60 túlfolyókamrába vezet, és 65 lefolyója a 61 lefolyókamrába vezet. A 62 hidrociklonok elsődleges feladata a homok és a folyadék szétválasztása. A folyadék java része a 60 túlfolyókamrába kerül, és onnan a 23 kilépőnyíláson keresztül távozik, míg a homok java része némi folyadék - amiben víz, olaj meg gáz van - kíséretében a 61 lefolyókamrába kerül, ahol a homok leülepszik a 61 lefolyókamra alján. Innen a homokot a 4. ábrán láthatóhoz hasonló 3 fluidizálóegység segítségével folyamatosan vagy szakaszosan eltávolítják.

A primer termelési közeget egy 66 fővezetékben vezetik a 2 belépőnyíláshoz. A 3 fluidizálóegység táplálása végett a 66 fővezetékről le van ágaztatva egy 67 mellékvezeték, és egy 68 szabályozószelepen keresztül az 5 folyadék-tápvezetékre van kötve.

A 61 lefolyókamra tetején elkerülhetetlenül összegyűlik némi gáz meg olaj, és mivel a 61 lefolyókamrában valamivel nagyobb nyomás uralkodik, mint a 60 túlfolyókamrában és a 23 kilépőnyílásban, a 61 lefolyókamra tetején összegyűlt gázt meg olajat el lehet távolítani egy 69 kilépőnyíláson keresztül, ami egy 79 vezetéken keresztül be van kötve a 23 kilépőnyílástól elmenő 71 fővezetékbe. Ezzel a megoldással a 61 lefolyókamrából kiöblíthetők a könnyebb folyadékok, míg a nehezebb folyadék - elsősorban víz - a 3 fluidizálóegység 6 ürítővezetékén keresztül távozik.

Claims (27)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás szemcsékre tapadt olajréteg szemcséktől való szétválasztására, ahol az olajréteggel bevont szemcséket tartalmazó iszapot fluidizálóegységet magában foglaló házba töltünk; a fluidizálóegység kilépőnyílás6

   HU 216 410 Β sál ellátott folyadék-tápvezetékkel rendelkezik, amelyen keresztül a fluidizálóegységbe a házon kívülről nyomás alatt vizet táplálunk be, továbbá a fluidizálóegység a folyadék-tápvezeték belsejében lévő és a végénél belépőnyílással ellátott ürítővezetékkel rendelkezik, amely ürítővezeték egy szeparátorhoz van vezetve, azzal jellemezve, hogy a folyadék-tápvezetéknek (5) és az ürítővezeték (6) belépőnyílásának axiális irányú elkülönítését az iszap sűrűségével összhangban választjuk meg, a folyadék-tápvezetékbe (5) táplált víz áramlási sebességét pedig az iszap sűrűségével összhangban választjuk meg; a folyadék-tápvezetékbe (5) vizet táplálunk, a vizet a kilépőnyílásnál (4) örvénylésbe hozzuk, majd a létrehozott örvénnyel az olajat és a szemcséket örvénylésbe hozva, a szemcsékről az olajat legalább részben leszakítjuk, és az olajat és szemcséket a víz által magával sodorva az ürítővezetékbe (6) szállítjuk, onnan pedig egy szeparátorba, ahol az olajat, a vizet és a szilárd szemcséket egymástól szétválasztjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szeparátor egyetlen folyadék-szilárd rendszerű hidrociklon (40), amivel a belé vezetett folyékony közeget lényegében véve a hidrociklon (40) lefolyójánál (41) megjelenő homokra meg vízre és a hidrociklon (40) túlfolyójánál (42) megjelenő olajra meg vízre szétválasztjuk.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szeparátor egy egymás után kapcsolt folyadékszilárd rendszerű első hidrociklont (8) és egy folyadékfolyadék rendszerű második hidrociklont (14) magában foglal, és az első hidrociklonnal (8) a belé vezetett folyékony közeget lényegében véve a hidrociklon (8) lefolyójánál (9) megjelenő homokra és a hidrociklon (8) túlfolyójánál (10) megjelenő olajra meg vízre választjuk szét, és a második hidrociklonnal (14) a belé vezetett folyékony közeget lényegében véve a hidrociklon lefolyójánál (15) megjelenő vízre és a túlfolyójánál (16) megjelenő olajra választjuk szét.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kilépőnyílásnál (4) az örvénylést a folyadék-tápvezetékben (5) lévő ferde síkú lapátokkal hozzuk létre.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kilépőnyílásnál (4) az örvénylést az áramlás iránya szerint a folyadék-tápvezeték (5) kilépőnyílása (4) fölötti hengeres kamrába tangenciálisan nyíló belépőnyílással ellátott folyadék-tápvezetékkel (5) hozzuk létre.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fluidizálóegység (3) folyadéktápvezetékébe (5) táplált vízbe vegyszereket adagolunk.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a házban (1) lévő szemcsék mennyiségét érzékeljük, és a fluidizálóegységet (3) működésbe hozzuk, amikor a szemcsék mennyisége egy küszöbértéket elér.
8. 8. Berendezés a 3. igénypont szerinti eljárás végrehajtására, amely berendezés magában foglal egy olajréteggel bevont homokszemcsék betöltésére szolgáló belépőnyílással ellátott házat, ahol a házban fluidizálóegység van; a fluidizálóegység kilépőnyílással ellátott folyadék-tápvezetékkel rendelkezik, amelyen keresztül a fluidizálóegységbe kívülről nyomás alatt víz van betáplálva, továbbá a fluidizálóegység a folyadék-tápvezeték belsejében lévő és a végénél belépőnyílással ellátott ürítővezetékkel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy az ürítővezeték (6) szeparátorhoz van vezetve; a szeparátor egy folyadék-szilárd rendszerű hidrociklont (8) és egy folyadék-folyadék rendszerű hidrociklont magában foglal, ahol a folyadék-szilárd rendszerű hidrociklon (8) túlfolyója (10) a folyadék-folyadék rendszerű hidrociklonba (14) van bekötve.
9. 9. Berendezés az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtására, amely berendezés magában foglal egy olajréteggel bevont homokszemcsék betöltésére szolgáló belépőnyílással ellátott házat; a házban fluidizálóegység van; a fluidizálóegység kilépőnyílással ellátott folyadék-tápvezetékkel rendelkezik, amelyen keresztül a fluidizálóegységbe a házon kívülről nyomás alatt víz van betáplálva, továbbá a fluidizálóegység a folyadék-tápvezeték belsejében lévő és a végénél belépőnyílással ellátott ürítővezetékkel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy az ürítővezeték (6) szeparátorhoz van vezetve; és magában foglal egy háromfázisú szeparátort (26), amibe a ház (1) túlfolyó kilépőnyílása (23) be van kötve.
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a háromfázisú szeparátorból (26) kinyert víz a fluidizálóegység (3) folyadék-tápvezetékébe (5) vissza van táplálva.
11. 11. A 9. vagy a 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olajréteggel bevont homokszemcsék betöltésére szolgáló belépőnyílás (2) egy ciklonszeparátorba (50) vagy hidrociklonba (62) van bekötve, aminek lefolyója (54, 65) a ház (1) alsó részébe némi folyékony közeg kíséretében homokot bocsát ki, és aminek túlfolyója (51, 64) a ház (1) felső részébe lényegében véve homoktól mentes olajat meg vizet bocsát ki.
12. 12. A 8 -11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a folyadék-tápvezeték (5) és az ürítővezeték (6) közötti nyílás zárható a fluidizálóegység (3) üzemszünete alatt.
13. 13. A 8-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az ürítővezetékben (6) uralkodó nyomást fokozó sugárszivattyúval el van látva.
14. 14. Szeparátor szilárd szemcsék szilárd szemcséket és folyékony összetevőt tartalmazó keveréktől való szétválasztására, amely magában foglal egy házat; ahol a ház keverék bevezetésére szolgáló belépőnyílással és a ház felső részében elhelyezett, a szilárd szemcséktől szétválasztott folyadék kibocsátására szolgáló kilépőnyílással el van látva, azzal jellemezve, hogy a keverék bevezetésére szolgáló belépőnyílás (2) egy ciklonszeparátorba (50) vagy hidrociklonba (62) van bekötve olyan módon, hogy a keverék a ciklonszeparátorban (50) vagy hidrociklonban (62) örvénylésbe van hozva; a ciklonszeparátor (50) vagy hidrociklon (62) folyadékoknak a ház (1) felső részébe történő kibocsátására szolgáló túlfolyóval (51, 64), valamint szilárd szemcséknek meg némi folyadéknak a ház (1) alsó részébe történő kibocsátására szolgáló lefolyóval (54, 65) rendelkezik; a ház (1) alsó részében fluidizálóegység (3) van; a fluidizálóegység (3) kilépőnyílással (4) ellátott folyadék-tápvezetékkel (5) rendelkezik, amelyen keresztül a fluidizálóegységbe (3) a házon (1) kívülről nyomás alatt folyadék van betáplálva, továbbá a fluidizálóegység (3) a folyadék-tápvezeték (5) belsejében lévő és a végénél belépőnyílással (7) ellátott ürítővezetékkel (6) rendelkezik.
15. 15. A 14. igénypont szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy nagyobb számú terelőfalból (55, 56) a ház (1) felső részébe vezető tekervényes járat van kialakítva a ciklonszeparátor (50) lefolyóján (54) kibocsátott folyadék számára, amely tekervényes járat a ciklonszeparátor (50) lefolyóján (54) kibocsátott szilárd szemcséknek a ház (1) felső részébejutását meggátolja.
16. 16. A 15. vagy a 16. igénypont szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy gáz számára a ciklonszeparátor (50) tengelyében egy túlfolyó kilépővezeték (52) van.
17. 17. A 14. igénypont szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a ház (1) nyomásálló tartály; a házban (1) legalább egy darab hidrociklon (62) van, aminek/amiknek a lefolyója/lefolyói (65) a ház (1) fluidizálóegységgel (3) ellátott, zárt lefolyókamrájába (61) nyílik/nyílnak.
18. 18. A 17. igénypont szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy nagyobb számú hidrociklonnal (62) van ellátva; a keverék - például folyékony termelési közeg - bevezetésére szolgáló belépőnyílás (2) egy belépőkamrába (57) nyílik; a hidrociklonok (62) túlfolyói (64) egy túlfolyókamrába (60) nyílnak; a belépőkamra (57) és a túlfolyókamra (60) egymástól és a lefolyókamrától (61) tömítetten el van választva.
19. 19. A 17. vagy a 18. igénypont szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a lefolyókamra (61) felső része a szilárd szemcséktől szétválasztott folyadék kibocsátására szolgáló kilépőnyílással (23) össze van kötve, és így a hidrociklonok (62) lefolyóin (65) keresztül a lefolyókamrába (61) került gáz vagy olaj a kilépőnyíláshoz (23) van vezetve, ahol a gázt vagy olajat a kilépőnyíláson (23) távozó folyadék magával ragadja.
20. 20. A 17-19. igénypontok bármelyike szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a fluidizálóegység (3) folyadék-tápvezetéke (5) a keverék - például folyékony termelési közeg - bevezetésére szolgáló belépőnyílással (2) össze van kötve, és így a fluidizálóegység (3) a keverék mellékáramával van táplálva.
21. 21. A 14-20. igénypontok bármelyike szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a folyadék-tápvezetéket (5) elhagyó folyadék örvénylésbe van hozva.
22. 22. A 21. igénypont szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a folyadék a folyadék-tápvezetékben (5) lévő ferde síkú lapátokkal van örvénylésbe hozva.
23. 23. A 21. igénypont szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a folyadék az áramlás iránya szerint a folyadék-tápvezeték (5) kilépőnyílása (4) fölötti hengeres kamrába tangenciálisan nyíló belépőnyílással ellátott folyadék-tápvezetékkel (5) van örvénylésbe hozva.
24. 24. A 14-23. igénypontok bármelyike szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a fluidizálóegység (3) folyadék-tápvezetékébe (5) táplált vízbe vegyszerek vannak adagolva.
25. 25. A 14-24. igénypontok bármelyike szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a ház (1) el van látva érzékelővel, ami a házban (1) lévő szemcsék mennyiségét érzékeli, és a fluidizálóegységet (3) működésbe hozza, amikor a szemcsék mennyisége egy küszöbértéket elér.
26. 26. A 14-25. igénypontok bármelyike szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy a folyadék-tápvezeték (5) és az ürítővezeték (6) közötti nyílás zárható, ha a fluidizálóegység (3) nem üzemel.
27. 27. A 14-26. igénypontok bármelyike szerinti szeparátor, azzal jellemezve, hogy az ürítővezetékben (6) uralkodó nyomást fokozó sugárszivattyúval el van látva.