HU216221B - Fejre szerelt, sztereoszkopikus képmegjelenítő készülék - Google Patents

Abstract

A készülék használójának mind a bal szeméhez, mind a jőbb szeméhezhőzzárendelt két-két, nem egy síkba eső képernyőt (3, 4; 6, 7), aképernyők előtt legalább egy-egy lűpét (9, 10), valamint lűpe vagylűpék és az ehhez/ezekhez tartőzó képernyők közé iktatőtt járűlékősőptikai eleme(ke)t tartalmaz, és amely készülék működtetőegységgel áll– előnyösen elektrőnikűs – működési kapcsőlatban. A találmány lényege,hőgy a bal szemgőlyóhőz (1) hőzzárendelt képernyők (3, 4) közül azelső képernyő (3) és az e szemgőlyó középpőntja (K1) közötti fényútbanjárűlékős őptikai elem ént őly módőn van egy első síktükör (5)elrendezve, hőgy őptikailag hatékőny széle (5a) a másődik képernyő (4)illesztővőnala és a bal szemgőlyó (1) középpőntja (K1) általmeghatárőzőtt síkba (S1) esik, és tükrözőfelülete e síkkal (S1) a kétképernyő (3, 4) síkjai által bezárt szög (b) 180ř-ból eszközöltlevőnásával kapőtt szög felét kitevő szöget <$E{rőman{left ( {{180ř–symből b} őver 2} right )}}> zár be. A jőbb szemgőlyóhőz (2)hőzzárendelt képernyők közül a harmadik képernyő (6) és az e szemgőlyóközéppőntja (K2) közötti fényútban járűlékős őptik i elemként őlymódőn van egy másődik síktükör (8) elrendezve, hőgy őptikailaghatékőny széle (8a) a negyedik képernyő (7) illesztővőnala és a jőbbszemgőlyó (2) középpőntja (K2) által meghatárőzőt síkba (S2) esik, éstükrözőfelülete e síkkal (S2) a két képernyő (7, 8) síkjai általbezárt szög (w) 180ř-ból eszközölt levőnásával ka-pőtt szög felétkitevő szöget <$E rőman{left ( {{180ř– őmega } őver 2} right )}}> zárbe. ŕ

Description

A találmány fejre szerelhető, sztereoszkópikus képmegjelenítő készülékre vonatkozik.

A természeti és művi környezet lehető legvalósághűbb megörökítése régóta foglalkoztatja az ezen a területen tevékenykedő szakembereket. Már az 1851-es londoni világkiállításon bemutatott Dávid Brewster egy asztali sztereoszkópot, amelynek két lencséjébe nézve a szemlélő ugyanarról a tárgyról eltérő szögből készült két fényképet láthatott. Ugyanezen az elven működik a mostanra kifejlesztett, televíziós képet szemléltető videosisakok és szemüvegek többsége is, például amilyeneket az 1 103961 számú német, továbbá az 5123726, a 4897715, az 5371 556, az 5276471, valamint a 4706117 számú USA szabadalmi leírások ismertetnek. Ezek mindegyikénél egy fejen hordható, merev vázas burkolatban a bal és a jobb szem számára egy-egy tvképernyő van beszerelve, amelyeket a szemek lencsék, és egyes esetekben tükrök közbeiktatásával láthatnak. Az optikai elemek pontos beállítása esetén a bal szemmel látott kép és a jobb szemmel látott kép a térnek ugyanazon a helyén, látszólag a szemlélő feje előtt több méternyi távolságban keletkezik, és egyetlen képpé olvad össze.

A hagyományos „szobai”, nagy képernyős televíziós készülékek szemlélésekor a szokásos 2-4 méteres távolság és az 50-80 cm-es képátló mellett a látószög legfeljebb 10°, ami igencsak elmarad a szélesvásznú mozi 25-50°-os látószöge mögött. Fejre szerelt készülékek lencséken át szemlélt miniatűr (körülbelül 2,4 cm alatti képátmérőjű) képernyők esetén az optikai nagyítás növelésével a tv-kép látószöge elvben korlátlanul növelhető, a gyakorlatban azonban határt szab ennek a tv-kép felbontása, hiszen a látószög növelésével a sorfelbontás egyre szembetűnőbbé válik, ami rendkívül zavaró. A tapasztalat szerint például a 180 000 pixeles LCD-k képe is viszonylag kis látószög fölött már képpontokká esik szét, így e szögérték fölé a nagyítás nem növelhető. Háromdimenziós hatású (sztereoszkópikus) mozgóképeknél viszont kívánatos lenne a látószög növelése, mert ezzel nő a valóságélmény, a beleélés lehetősége, amire azonban a fent felsorolt szabadalmi leírásokban ismertetett készülékek nem kínálnak megoldást.

A 4757 378 számú USA szabadalmi leírásban ismertetett, nagy látószögű kép vetítésére szolgáló készüléknél mind a bal, mind a jobb pupillához két-két képernyő van hozzárendelve, és mindegyik képernyő és a hozzá tartozó pupilla között nagyítólencse helyezkedik el. A megoldás hátránya, hogy az egy szemhez tartozó nagyítólencsék között vagy hézag, vagy egy átlátszatlan tartomány van, ami megakadályozza a képemyőpárok képeinek látszólagos összeolvadását egyetlen képpé.

A 4853 764 számú USA szabadalmi leírásban szereplő készülék szemenként három különböző színű monokromatikus display képből additívan állítja elő a színes képet. A képmegjelenitéshez tükrökből, prizmákból és lencsékből álló optika van előirányozva. Ennél a megoldásnál is hézag vagy átlátszatlan tartomány van a nagyítólencsék között, így a képemyőpárok egyetlen tiszta képpé való látszólagos összeolvadásának követelménye nincs kielégítve.

A találmány feladata, hogy olyan képmegjelenítő, különösen tv-kép megjelenítő készüléket szolgáltasson, amely adott képfelbontású képernyők használata mellett képes szemenként két-két képernyő beépítésével a képméret további növelésére a képfelbontás, vagyis a képminőség változatlanul maradását biztosítva, mégpedig úgy, hogy az összeillesztett, a szem számára folytonossá tett képek közötti, a képernyők kerete által meghatározott sáv optikai úton maradéktalanul ki legyen küszöbölve.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy több tv-kép határvonal nélküli összeolvadás látszatát keltve összeilleszthető, ha a képernyők a teljes tv-képet - mozaiknégyzetekhez hasonlóan - részleteiben ábrázolják, de az egymás felöli képszéleken átfedéssel, vagyis ábrázolatismétlődéssel és a képernyőknek a képátfedési sáv valamely ábraazonos vonaláig, célszerűen a középvonaláig, más szóval illesztővonaláig (a továbbiakban ezt a megnevezést használjuk) terjedő nagyobb részéről kiinduló, a szemgolyó középpontjáig vezető fényutak mindegyikébe - vagy valamelyikébe - a fényutakat egymás mellé terelő járulékos optikai elemeket helyezünk, és ezen optikai elemeknek a kép szemlélése útjában lévő szélét láthatatlanná tesszük. Felismertük továbbá, hogy a kívánt eredményt járulékos optikai elemekként síktükrök meghatározott elrendezésével történő konstrukciós kialakítás révén érhetjük el. Két képernyő képeiről kiinduló fénynyalábok részbeni átfedéssel történő egymás mellé rendezéséhez ugyanis elvileg ékpárt vagy lencsepárt is lehet használni, mert ezekkel is megváltoztatható egy fénynyaláb iránya, vagyis eltéríthető a fénynyaláb (amely eltérítés lencse esetében fokuszálással is együtt jár). Lencsével és prizmával azonban csak kismértékű, maximum 10-15°-os eltérítés lehetséges, mert ennél nagyobb értéknél a kép kontúrvonalai a színre bontás miatt elszíneződnek. Ennek kiküszöbölése érdekében a képernyőknek egymással fedésben kellene lenniük, mert minél távolabb vannak a középpontjaik egymástól, annál nagyobb ékszögű prizmát vagy annál nagyobb nagyítású lencsét (hiszen a lencse optikailag változó ékszögű prizmának tekinthető) kellene használni, ez azonban az elszíneződés növekedésével jár együtt. Síktükör vagy síktükrök alkalmazásával viszont, mint majd látni fogjuk, a képernyők egymástól eltávolíthatók, sőt bármilyen helyzetben elrendezhetők anélkül, hogy ez a kép elszíneződését okozná, mert a tükör csak visszaveri a fénysugarat, de nem bontja színre.

E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan képmegjelenítő készülékkel oldottuk meg, amely a készülék használójának mind a bal szeméhez, mind a jobb szeméhez hozzárendelt két-két, nem egy síkba eső képernyőt, a képernyők előtt legalább egy-egy lupét, valamint a lupe vagy lupék és az ehhez/ezekhez tartozó képernyők közé iktatott járulékos optikai eleme(ke)t tartalmaz, és amely készülék működtetőegységgel áll előnyösen elektronikus működési kapcsolatban, és amely képmegjelenítő eszköznek az a lényege, hogy a bal szemgolyóhoz hozzárendelt képernyők közül az első képernyő és az e szemgolyó

HU 216 221 Β középpontja közötti fényútban járulékos optikai elemként oly módon van egy első síktükör elrendezve, hogy optikailag hatékony széle a második képernyő illesztővonala és a bal szemgolyó középpontja által meghatározott síkba esik, mely síkkal az első síktükör a két képernyő síkjai által bezárt szög 180°-ból eszközölt levonásával kapott szög felét kitevő szöget zár be, és hogy a jobb szemgolyóhoz hozzárendelt képernyők közül a harmadik képernyő és ez e szemgolyó középpontja közötti fényútban járulékos optikai elemként oly módon van egy második síktükör elrendezve, hogy optikailag hatékony széle a negyedik képernyő illesztővonala és a jobb szemgolyó középpontja által meghatározott síkba esik, és tükrözőfelülete e síkkal a két képernyő síkjai által bezárt szög 180°-ból eszközölt levonásával kapott szög felét kitevő szöget zár be.

A találmány tárgyát képezi az a fejre szerelhető, sztereoszkópikus képmegjelenítő készülék, különösen tv-kép megjelenítő készülék is, amely a készülék használójának mind a hal szeméhez, mind a jobb szeméhez hozzárendelt két-két, nem egy síkba eső képernyőt, a képernyők előtt legalább egy-egy lupét, valamint a lupe vagy lupék és az ehhez/ezekhez tartozó képernyők közé iktatott járulékos optikai eleme(ke)t tartalmaz, és amely készülék működtetőegységgel áll - előnyösen elektronikus - működési kapcsolatban, és amelynek az a lényege, hogy a bal szemgolyóhoz hozzárendelt két képernyő és a bal szemgolyó középpontja közötti fényutakban oly módon van járulékos optikai elemként egyegy síktükör elrendezve, hogy optikailag hatékony szélük merőlegesen keresztezi és metszi a bal szemgolyó középpontján áthaladó és az e fénypontba eső lupe optikai tengelyével egybeeső egyenest, amellyel a síktükrök tükrözőfelületei hegyesszöget zárnak be, a sugármenet szerint hozzájuk tartozó képernyők pedig e síktükrök síkjával e szögek 90°-ból eszközölt levonásával kapott szöget zárnak be; és a jobb szemgolyóhoz hozzárendelt két képernyő és a jobb szemgolyó középpontja közötti fényutakban oly módon van járulékos optikai elemként egy-egy síktükör elrendezve, hogy optikailag hatékony szélük merőlegesen keresztezi és metszi a jobb szemgolyó középpontján áthaladó, e fényútba eső lupe optikai tengelyével egybeeső egyenest, amellyel a síktükrök tükrözőfelületei hegyesszöget zárnak be, a sugármenet szerint hozzájuk tartozó képernyők pedig e síktükrök tükrözőfelületei síkjával e szögek 90°-ból eszközölt levonásával kapott szöget zárnak be.

Mindkét fent meghatározott készülék esetében célszerű, ha a lupepárok optikai tengelyei által bezárt szög 15°-nál kisebb.

Megjegyezzük, hogy a síktükrök „optikailag hatékony szélén” a továbbiakban is mindig a fénysugármenet szerint hozzájuk tartozó képernyő képátfedési sávjának az illesztővonalával párhuzamos szélét értjük, amely vagy él, vagy élben látszik, mert a szemgolyó középpontján átmenő síkkal kimetszett szegélyfelület és ezek a járulékos optikai elemek - síktükrök - úgy vannak egymáshoz és a szemgolyó középpontjához képest a térben elrendezve, hogy a képernyőknek az illesztővonalig terjedő nagyobbik részéről induló és a szemgolyó középpontjáig terjedő fényutaknak mint poliédereknek az elsődleges optikai elem(ek) - lupe vagy lupék - és a szemgolyó középpontja közötti részei egy, az optikailag hatékony szél(ek)en keresztülmenő sík mentén érintkeznek egymással.

A valóságban a fényutak nem a szemgolyók középpontjáig, hanem a pupillán át belépve a szemfenékig terjednek. Mivel azonban a pupilla átmérője a fényerőtől függően változó, másrészt a helyzete is változik attól függően, merre fordul a szemgolyó a szemgödörben, a szemgolyó középpontja viszont helyben marad, célszerűbb az egyszerűsítés kedvéért ezt a pontot tekinteni a fényutak végpontjának.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a képmegjelenítő készülék előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a készülék egy olyan kiviteli alakja látható, amely az egy-egy szemhez tartozó két-két képernyőről érkező fénysugarak egy-egy pontszerű pupillába továbbításához egy síktükröt tartalmaz;

a 2. ábrán olyan készüléket tüntettünk fel, amelynek a két-két képernyő fénysugarainak az egyesítéséhez két-két tükre van, a 3. ábrán az 1. vagy 2. ábrán szemléltetett készüléknek a használó fejéhez rögzítésére szolgáló szerkezetet a fejjel együtt perspektivikusan szemléltettük.

Az 1. ábrán látható készüléknek a használó 1 bal szemgolyójához rendelt 3 és 4 képernyője van, amelyek egymással β szöget bezáró síkokban, tehát nem egymás mellett helyezkednek el. A Pj pupilla és az első 5 síktükör van beépítve olyan helyzetben, hogy az 5a optikailag hatékony széle a második 4 képernyő illesztővonala és az 1 bal szemgolyó K| középpontja által meghatározott f 180°—(3A

S, síkba esik. Az 5 síktükör tükrözőfelülete —-— szöget zár be ezzel a síkkal. A β értéke a gyakorlatban általában a 45-135° szögek által meghatározott tartományba esik.

A 2 jobb szemgolyóhoz is két, a 3 és 4 képernyőkkel hasonló elrendezésű 6 és 7 képernyő tartozik, amelyek síkjai egymással ω szöget zárnak be. A harmadik 6 képernyő és a P₂ pupilla közötti fényútba iktatott második 8 síktükör ebben az esetben is olyan helyzetet foglal el, hogy a 8a optikailag hatékony széle a negyedik 7 képernyő illesztővonala és a 2 jobb szemgolyó K₂ középpontja által meghatározott S₂ síkba esik, és tükrözőfelülete ^18(^—_sz-g_{et z}^. b_{c ezze}i _{a s}íkkal.

Az 1 jobb szemgolyó előtt az első 9 lupe helyezkedik el, amelynek az optikai tengelye egybeesik az 1 bal szemgolyó K, középpontját és a második 4 képernyő illesztővonalának középpontját összekötő egyenessel, amely az S₁ síkba esik. A 2 jobb szemgolyó előtt hasonló módon van a 10 lupe elrendezve; tehát ez utóbbi optikai tengelye egybeesik a 2 jobb szemgolyó K₂

HU216221 Β középpontját és a 7 képernyő illesztővonalának a középpontját összekötő, az S₂ síkba eső egyenessel.

A 9 és 10 lupék O_b O₂ optikai tengelyei 15°-nál kisebb a szöget zárnak be egymással.

A 2. ábra szerinti készülék az 1. ábra szerintitől abban tér el, hogy egy-egy szem vonatkozásában két képernyő képe egyesíthető két síktükör segítségével.

Ebben az esetben is az 1 bal szemgolyóhoz két, nem egymás mellett elhelyezkedő 11 és 12 képernyő van hozzárendelve, amelyek és a P, pupilla közötti fényútban egy-egy 13, 14 síktükör helyezkedik el oly módon, hogy 13a, 14a optikailag hatékony szélük, amely a rajz síkjára merőlegesen keresztezi (metszi) az 1 bal szemgolyó K, középpontján áthaladó és az e szemgolyó előtt lévő 15 lupe optikai tengelyével egybeeső e, egyenest, amelylyel az első 13 síktükör γ, a második 14 síktükör pedig δ szöget zár be. A 13 és 14 síktükröknek a hozzájuk tartozó 11, 12 képernyőkkel bezárt szöge 90°-γ és 90°-δ.

A 2 jobb szemgolyóhoz hasonló elrendezésben vannak hozzárendelve a 16, 17 képernyők, a 18, 19 síktükrök, valamint a 20 lupe, a 16 képernyő és a P₂ pupilla közötti fényútban pedig a 19 síktükör helyezkedik el oly módon, hogy optikailag hatékony 18a, 19a szélük merőlegesen keresztezi (metszi) a 2 jobb szemgolyó K₂ középpontján áthaladó és a 2 jobb szemgolyó előtt lévő 20 lupe optikai tengelyével egybeeső e₂ egyenest. A 18, 19 síktükrök az e₂ egyenessel ε, illetve τ szöget zárnak be, míg a sugármenet szerint hozzájuk tartozó 16 és 17 képernyőknek a 18 és 19 síktükrökkel bezárt szöge 90°-ε, illetve 90°-τ. A 15, 20 lupék O_b O₂ optikai tengelyei ebben az esetben is 15°-nál kisebb szöget zárnak be egymással. A készülék jobb és bal szemhez tartozó félrészei értelemszerűen az X középsík két oldalán helyezkednek el. Akár az γ, akár a δ szög értéke a gyakorlatban 75° és 15° között lehet.

Az 1. vagy 2. ábrán látható készülék elemeinek a használó fejéhez rögzítése egy lehetséges módját a 3. ábrán szemléltetjük. Ezeket az elemeket e példa szerint az egészében a 110 hivatkozási számmal jelölt rögzítőszerkezet 111 tokjába építjük be, amely a szemek előtt helyezkedik el, és a 109 fejhez egy 113 övpánt és egy 116 fejpánt segítségével van rögzítve. A 113 övpánt üreges kialakítású, benne elektromos vezetékek húzódnak. A 113 övpántnak a 3. ábrán takart helyzetben lévő bal fül előtti, lefelé kiszélesedő részében szaggatott vonallal jelölt 114 hangszóró helyezkedik el. Hangszóró van beépítve a 113 övpántnak a 109 fej túlsó oldalán lévő (nem látható), jobb fül előtti, lefelé kiszélesedő övpántrészben is. A 113 övpánthoz 115 csukló segítségével van rögzítve a 116 fejpánt, amely elősegíti a terhelés elosztását a 109 fején, és részben tehermentesíti a terhelésre érzékeny ormyerget. A 113 övpántot 117 kábel köti össze a (nem ábrázolt) működtetőegységgel, amely a videojelet, hangjelet és tápfeszültséget továbbítja a 109 fejen viselt szerkezethez. A működtetőegység lehet például számítógép, videokamera, videokép-rögzítő vagy tv-vevő.

Az 1-3. ábrák szerinti készülék használata a következőképpen történik:

ha a használó például egy filmet kíván nézni, a készülékhez tartozó működtetőegység egy videofilm-lejátszó. A használó például az 1. ábra szerinti készüléket a 3. ábrán látható 110 rögzítőszerkezet segítségével a fejére erősíti, és a működtetőegységet bekapcsolja. A 11, 12 és 16, 17 képemyőpárokra vetített, és azokról a pontszerűnek tekinthető P[ és P₂ pupillákba tartó, a 9, illetve 10 lupén áthaladó fénysugarak megtörnek a 26, 29 síktükrök optikailag hatékony felületein, és így megtörve érkeznek a pupillákba. Az egymáshoz rendelt képernyőknek és síktükröknek az 1. ábrán bemutatott elrendezése és a geometriai viszonyok megfelelő megválasztása esetén a készülék használója az eddig ismert ilyen jellegű készülékek által szolgáltatott képnél nagyobb látszólagos méretű, emellett jobb minőségű háromdimenziós mozgóképet szemlélhet, amelynél az ugyanazt a képet ábrázoló, átfedésben lévő képemyőrészeken a két ábrázolat is fedésbe kerül, és bármiféle zavaró homályos sáv nélkül egynek látszik. Ha az adott, egy-egy szemhez tartozó képemyőpárok ugyanannak a képnek a bal és jobb oldalát ábrázolják átfedéssel, egyetlen, folyamatos képet lát a szemlélő. Az adott képernyők képei tehát észrevétlenül egymásba mosódnak, az egyébként már ismert megoldásoknál tapasztalható fényerőkülönbségek pedig kiegyenlítődnek.

Claims (4)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fejre szerelhető, sztereoszkópikus képmegjelenítő készülék, különösen tv-néző készülék, amely a készülék használójának mind a bal szeméhez, mind a jobb szeméhez hozzárendelt két-két, nem egy síkba eső képernyőt, a képernyők előtt legalább egy-egy lupét, valamint a lupe vagy lupék és az ehhez/ezekhez tartozó képernyők közé iktatott járulékos optikai eleme(ke)t tartalmaz, és amely készülék működtetőegységgel áll - előnyösen elektronikus - működési kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy a bal szemgolyóhoz (1) hozzárendelt képernyők (3,4) közül az első képernyő (3) és az e szemgolyó középpontja (KJ közötti fényútban járulékos optikai elemként oly módon van egy első síktükör (5) elrendezve, hogy optikailag hatékony széle (5a) a második képernyő (4) illesztővonala és a bal szemgolyó (1) középpontja (KJ által meghatározott síkba (S J esik, és tükrözőfelülete e síkkal (S J a két képernyő (3, 4) síkjai által bezárt szög (β) 180°-ból eszközölt levonásával kapott szög felét kitevő szöget ^zár be; és hogy a jobb szemgolyóhoz (2) hozzárendelt képernyők (11, 12) közül a harmadik képernyő (6) és az e szemgolyó középpontja (K₂) közötti fényútban járulékos optikai elemként oly módon van egy második síktükör (8) elrendezve, hogy optikailag hatékony széle (8a) a negyedik képernyő (7) illesztővonala és a jobb szemgolyó (2) középpontja (K₂) által meghatározott síkba (S2) esik, és tükrözőfelülete e síkkal (S2) a két képernyő (7, 8) síkjai által bezárt szög (w) 180°-ból eszközölt levonásával kapott szög felét kitevő

   .. . Π80°-ω^ . , szöget —-- zár be.

   HU 216 221 Β
2. 2. Fejre szerelhető, sztereoszkópikus képmegjelenítő készülék, különösen tv-vevő készülék, amely a készülék használójának mind a bal szeméhez, mind a jobb szeméhez hozzárendelt két-két, nem egy síkba eső képernyőt, a képernyők előtt legalább egy-egy lupét, valamint a lupe vagy lupék és az ehhez/ezekhez tartozó képernyők közé iktatott járulékos optikai eleme(ke)t tartalmaz, és amely készülék működtetőegységgel áll - előnyösen elektronikus - kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy a bal szemgolyóhoz (1) hozzárendelt két képernyő (11, 12) és a bal szemgolyó (1) középpontja (K,) közötti fényutakban oly módon van járulékos optikai elemként egy-egy síktükör (13, 14) elrendezve, hogy optikailag hatékony szélük (13a, 14a) merőlegesen keresztezi és metszi a bal szemgolyó (1) középpontján (K|) áthaladó, és az e fényútba eső lupe (15) optikai tengelyével (Oj) egybeeső egyenest (ej), amellyel a síktükrök (13, 14) tükrözőfelületei hegyesszöget (γ, δ) zárnak be, a sugármenet szerint hozzájuk tartozó képernyők (11,12) pedig e síktükrök (13,14) síkjával e szögek (γ, δ) 90°-ból eszközölt levonásával kapott szöget (90°-α, 90°-δ) zárnak be, és a jobb szemgolyóhoz (2) hozzárendelt két képernyő (16, 17) és a jobb szemgolyó (2) középpontja (K₂) közötti fényutakban oly módon van járulékos optikai elemként egyegy síktükör (18, 19) elrendezve, hogy optikailag hatékony szélük (18a, 19a) merőlegesen keresztezi és metszi a jobb szemgolyó (2) középpontján (K₂) áthaladó, e fényútba eső lupe (20) optikai tengelyével (O₂) egybeeső egyenest (e₂), amellyel a síktükrök (18, 19) tükrözőfelületei hegyesszöget (ε, τ) zárnak be, a sugármenet szerint hozzájuk tartozó képernyők (16, 17) pedig e síktükrök (18, 19) tükröző felületei síkjával e szögek (ε, τ) 90°-ból eszközölt levonásával kapott szöget (90°-ε, 90°-τ) zárnak be.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a lupepárok (9, 10; 15, 20) optikai tengelyei (O,, O₂) által bezárt szög (a) 15°-nál kisebb.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a fejre (109) szerelést biztosító szerkezete (110) van, a képernyőket (3, 4; 6, 7 és 11, 12; 16, 17) és az optikai elemeket befogadó házzal (111) ellátott, a fejet (109) körülvevő üreges övpánttal (113) rendelkezik, amely a fülekhez hozzárendelt hangszórókat (114) tartalmaz, az övpánt (113) két oldalát pedig egy csuklóval (115) az övpánthoz (113) rögzített, a fejre (109) felülről illeszkedő fejpánt (116) köti össze; és hogy a képernyők (3, 4; 6, 7 és 11, 12; 16, 17) előnyösen az üreges övpántban (113) húzódó kábelen (117) át elektronikusan össze vannak kapcsolva egy számítógépet tartalmazó, a képernyők (3, 4; 6, 7 és 11, 12; 16, 17) számának megfelelő számú videojelet és mono- vagy sztereohangjelet előállító számítógéppel.