HU216039B - Eljárás frekvenciák hozzárendelésére mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz - Google Patents
Eljárás frekvenciák hozzárendelésére mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz Download PDFInfo
- Publication number
- HU216039B HU216039B HUP9502511A HU9502511A HU216039B HU 216039 B HU216039 B HU 216039B HU P9502511 A HUP9502511 A HU P9502511A HU 9502511 A HU9502511 A HU 9502511A HU 216039 B HU216039 B HU 216039B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- base station
- frequencies
- frequency
- interference
- selection
- Prior art date
Links
Classifications
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04W—WIRELESS COMMUNICATION NETWORKS
- H04W16/00—Network planning, e.g. coverage or traffic planning tools; Network deployment, e.g. resource partitioning or cells structures
- H04W16/18—Network planning tools
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04W—WIRELESS COMMUNICATION NETWORKS
- H04W28/00—Network traffic management; Network resource management
- H04W28/16—Central resource management; Negotiation of resources or communication parameters, e.g. negotiating bandwidth or QoS [Quality of Service]
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04W—WIRELESS COMMUNICATION NETWORKS
- H04W48/00—Access restriction; Network selection; Access point selection
- H04W48/20—Selecting an access point
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04W—WIRELESS COMMUNICATION NETWORKS
- H04W88/00—Devices specially adapted for wireless communication networks, e.g. terminals, base stations or access point devices
- H04W88/08—Access point devices
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Computer Networks & Wireless Communication (AREA)
- Signal Processing (AREA)
- Mobile Radio Communication Systems (AREA)
- Radio Relay Systems (AREA)
Abstract
A találmány tárgya eljárás frekvenciák hőzzárendelésére mőbilrádiótelefőn-hálózat alapállőmásaihőz, amelynek sőrán a találmányszerint az alábbi lépéseket hajtják végre: –első lépésben a mőbilrádiótelefőn-hálózat alapállőmásainak mennyiségéből egy elsőalapállőmás-kiválasztási kritériűm segítségével egy részmennyiségetválasztanak ki, és ezen részm nnyiségből – amennyiben ez egynél többalapállőmásból áll – egy tővábbi alapállőmás-kiválasztási kritériűmsegítségével egy tővábbi részmennyiséget választanak ki, és azűtőlsóként említett kiválaszt si lépést addig ismétlik, amíg arészmennyiség már csak egyetlenegy állőmásból áll, –másődik lépésben amőbil rádiótelefőn-hálózatban engedélyezett frekvenciák listájából egyelső frekvenciakiválasztási kritériűm segítségével a frekvenciáknakegy részmennyiségét választják ki, ez n részmennyiségből – amennyibenez egynél több frekvenciából áll – egy tővábbi frekvenciakiválasztásikritériűm segítségével egy tővábbi részmennyiséget választanak ki, ésaz űtőlsóként nevezett kivá asztási lépést addig ismétlik, míg arészmennyiség már csak egyetlenegy frekvenciából áll, –harmadiklépésben a kiválasztőtt alapállőmáshőz a kiválasztőtt frekvenciátrendelik hőzzá. A találmány szerinti eljárásnak egy másik váltőzataszerint az első lépés űtán –másődik lépésben a kiválasztőttalapállőmás interferenciahelyzetét szőmszédős alapállőmásőkhőz valóreleváns zavarviszőnyőkat meghatárőzó interferencia-árfűnkciósegítségével kiértékelik, –harmadik lépésben az engedélyezettfrekvenciák listájából azőn frekvenciát választják ki, amelynél azinterferencia-árfűnkciónak a hőzzárendelés által előidézett növekedéseminimálissá válik, és –negyedik lépésben a kiválasztőtt alapállőmáshőza kiválasztőtt frekvenciát rendelik hőzzá. ŕ
Description
A találmány tárgya eljárás frekvenciák hozzárendelésére mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz, amelynek során legalább az alábbi bemeneti információkból indulunk ki:
- az egy-egy alapállomáshoz szükséges frekvenciák száma,
- a mobil rádiótelefon-hálózatban engedélyezett frekvenciák listája,
- azonos és/vagy szomszédos frekvenciák esetén az alapállomások között lehetséges zavarhatásokról való információk listája.
A mobil rádiótelefon-hálózatok esetén az alapállomások a rádiótelefon-hálózat által átfogott földrajzi területeken vannak elosztva. Az alapállomások adó- és vevőegységeket tartalmaznak, amelyek a mindenkori alapállomás által ellátott területen található mobil állomásokkal történő információcserére alkalmasan vannak kiképezve. A mobil rádiótelefon-hálózat vonatkozásában alkalmazható frekvenciák korlátozott száma miatt nem zárható ki a különböző alapállomások azonos frekvenciákkal való ellátása, aminek következtében interferenciák keletkezhetnek, amikor egy-egy mobil állomás több alapállomás felől azonos frekvenciájú jeleket fogad. Ezenkívül az egymáshoz közel lévő frekvenciák által előidézett interferenciák sem zárhatók ki. Az interferenciák által a mobil állomásokon az alapállomások jeleinek vétele során okozott zavarjelenségeken (downlink) kívül az alapállomásokon való vétel során előforduló interferenciajelenségeket is figyelembe kell venni (up-link).
Ebből kifolyólag a frekvenciáknak az egyes alapállomásokhoz való hozzárendelését oly módon kell megvalósítani, hogy biztosítva legyen a mobil rádiótelefonhálózat lehetőleg interferenciamentes üzeme. Erre a célra különböző eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknek során megadott sorrendben az egyes alapállomásokhoz frekvenciákat rendelnek hozzá, ahol azon frekvenciákat zárják ki, amely frekvenciák egy másik alapállomáshoz már hozzá lettek rendelve, amennyiben az adott alapállomás és a másik alapállomás közötti interferencia-valószínűség egy előre megadott határértéket meghalad.
A WO 90/10341 számú közzétételi iratból ismert eljárás esetén az egyes frekvenciákhoz egymás után mindenkor maximális alapállomás-csoportokat állítanak össze, amely alapállomás-csoportokhoz még nem rendeltek hozzá frekvenciát, és amelyekhez a minimális követelmény betartásának köszönhetően azonos frekvenciát lehetne hozzárendelni. Ezen eljárás célkitűzése a lehető legkevesebb frekvencia alkalmazása.
Egy másik ismert eljárás (A. Gamst: „A resource allocation technique fór FDMA systems”, Alta Frequenza Vol. LVII N. 2) szerint, amelyet GRAND név alatt ismertté vált számítógépprogramban alkalmaznak, az egyes frekvenciák számára egymást követően az alapállomásokon a még nyitott frekvenciaigényekből maximális csoportokat képeznek. Ebben az esetben tehát már figyelembe veszik, hogy egy-egy alapállomás egynél több frekvenciát igényel. Rögzített frekvencia esetén ezzel a frekvenciával a csoporton belül gyűjtött összes frekvenciaigényt egyidejűleg kell kielégíteni, azaz meghatározott minimális követelményeket kell teljesíteni. Ezen eljárás célkitűzése szintén a lehető legkevesebb frekvencia alkalmazására irányul. Ez az eljárás az igényelt frekvenciák egy minimális számának intelligens meghatározásával lehetővé teszi a frekvenciaszám minimalizálására irányuló cél elérésének ellenőrzését is.
A GLOBECOM ‘85 (IEEE Global Telecommunication Conference) szerint ismert olyan, csatornáknak (frekvenciáknak) cellákhoz (alapállomásokhoz) való hozzárendelésére szolgáló eljárás, amelynél a hozzárendelés egy cellakiválasztási kritérium alapján történő cellakiválasztás révén valósul meg. A kiválasztott cellához egy csatomakiválasztási kritérium segítségével egy alkalmas csatornát rendelhetünk hozzá. Amennyiben ezen kiválasztási eljárás segítségével az alkalmas cellákat és/vagy csatornákat nem tudják egyértelműen kiválasztani, a kiválasztás véletlenszerűen történik, vagy csoportonkénti hozzárendelést valósítanak meg, azaz egy-egy csatornát a megállapított cellák mindegyikéhez hozzárendelnek.
Az ismert eljárások szokásos célkitűzése, az alkalmazott frekvenciák számának minimalizálása, megkérdőjelezhető. Egy mobil rádiótelefon-hálózat üzemeltetője szokásosan egy meghatározott számú frekvencia alkalmazására kap engedélyt. Az üzemeltető ezeket a frekvenciákat igyekszik úgy alkalmazni, hogy a mobil rádiótelefon-hálózat lehetőleg interferenciamentes üzemét tegye lehetővé.
Az ismert eljárások esetén hátrányos, hogy az első frekvenciákat túlzottan gyakran, az utolsó frekvenciákat pedig nagyon ritkán alkalmazzák. Ezenkívül az interferenciára vonatkozó korlátozott értékelési mód (minimális követelmény teljesítve, vagy sem) miatt olyan frekvenciatervek jönnek létre, amelyek a mobil rádiótelefon-hálózat üzemét az egyébként megakadályozható interferenciák miatt feleslegesen megnehezítik.
A találmány révén megoldandó feladat, hogy frekvenciáknak mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz való hozzárendelésére olyan eljárást hozzunk létre, amely a rendelkezésre álló spektrum egyenletesebb kihasználását teszi lehetővé.
A feladat megoldására olyan eljárást hoztunk létre, amelynek során legalább az alábbi bemeneti információkból indulunk ki:
- az egy-egy alapállomáshoz szükséges frekvenciák száma,
- a mobil rádiótelefon-hálózatban engedélyezett frekvenciák listája,
- azonos és/vagy szomszédos frekvenciák esetén az alapállomások között lehetséges zavarhatásokról való információk listája, a találmány szerint az alábbi lépéseket hajtjuk végre:
- első lépésben a mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásainak mennyiségéből egy első alapállomás-kiválasztási kritérium segítségével egy részmennyiséget választunk ki, és ezen részmennyiségből - amennyiben ez egynél több alapállomásból áll - egy további alapállomás-kiválasztási kritérium segítségével egy további részmennyiséget választunk ki, és az utolsóként említett kiválasztási lépést addig ismételjük, amíg a részmennyiség már csak egyetlenegy állomásból áll,
HU 216 039 Β
- második lépésben a mobil rádiótelefon-hálózatban engedélyezett frekvenciák listájából egy első frekvenciakiválasztási kritérium segítségével a frekvenciáknak egy részmennyiségét választjuk ki, ezen részmennyiségből - amennyiben ez egynél több frekvenciából áll - egy további frekvenciakiválasztási kritérium segítségével egy további részmennyiséget választunk ki, és az utolsóként nevezett kiválasztási lépést addig ismételjük, míg a részmennyiség már csak egyetlenegy frekvenciából áll,
- harmadik lépésben a kiválasztott alapállomáshoz a kiválasztott frekvenciát rendeljük hozzá.
A feladat megoldására továbbá olyan eljárást is létrehoztunk, amelynek során a találmány szerint az alábbi lépéseket hajtjuk végre:
- első lépésben a mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásainak mennyiségéből egy első alapállomás-kiválasztási kritérium segítségével egy részmennyiséget választunk ki, és ezen részmennyiségből - amennyiben ez egynél több alapállomásból áll - egy további alapállomás-kiválasztási kritérium segítségével egy további részmennyiséget választunk ki, és az utolsóként említett kiválasztási lépést addig ismételjük, amíg a részmennyiség már csak egyetlenegy állomásból áll,
- második lépésben a kiválasztott alapállomás interferenciahelyzetét szomszédos alapállomásokhoz való releváns zavarviszonyokat meghatározó interferenciaárfunkció segítségével kiértékeljük,
- harmadik lépésben az engedélyezett frekvenciák listájából azon frekvenciát választjuk ki, amelynél az interferencia-árfunkciónak a hozzárendelés által előidézett növekedése minimálissá válik, és
- negyedik lépésben a kiválasztott alapállomáshoz a kiválasztott frekvenciát rendeljük hozzá.
Inferferencia-árfunkció alatt a mobil rádiótelefonhálózat alapállomásai közötti releváns zavarviszonyok értékeléseinek összegét értjük. Az interferencia-árfunkció értéke arról ad tájékoztatást, hogy a mobil telefonhálózatban lévő alapállomások közötti interferenciahelyzet mennyire jó vagy rossz. Minél kisebb az interferencia-árfunkció értéke, annál jobb az interferenciahelyzet a mobil rádióhálózatban. Ennek értelmében az interferencia-árfunkció értékének növekedése az interferenciahelyzet - egy alapállomáshoz való frekvenciahozzárendelés által előidézett - rosszabbodását jelzi.
A találmány szerinti eljárásnak egyik előnye abban van, hogy a frekvenciákat az alapállomások között fellépő lehetséges zavarhatások figyelembevételével, a mobil rádiótelefon-hálózatban, azaz a földrajzi területen lényegében egyenletesen osztjuk el. A zavarhatások jellemzésére előnyösen alkalmasak az interferencia-valószínűségek. A találmány szerinti eljárás az interferencia-valószínűségeken kívül további, önmagukban rendelkezésre álló információkat optimálisan használ ki.
Az interferencia-valószínűség meghatározása önmagában ismert eljárás, és például a már fent említett WO 90/10341 számú közzétételi iratban van leírva. Eszerint az interferencia-valószínűség az ellátott tartomány azon felülethányada, amelynek vonatkozásában a hasznosjel-zavarjel viszony egy előre megadott értéknél kisebb. A zavar-valószínűség meghatározására szolgáló további eljárások esetén a felülethányad értékelése során az ezen felülethányadra eső forgalommennyiséget is figyelembe veszik.
A találmány szerinti eljárás számítógépprogramként lehet foganatosítva, és az alábbi bemeneti információk feldolgozására lehet alkalmas:
1) azonos csatornákon, első szomszédos csatornákon, második szomszédos csatornákon stb. fellépő interferenciák valószínűségéről való adatok (up-link vagy down-link, vagy e kettő keveréke vonatkozásában),
2) az elvileg a hálózatban engedélyezett frekvenciákra vonatkozó adatok,
3) minden egyes alapállomás vonatkozásában az alábbi adatok:
a) a szükséges frekvenciák száma,
b) helyileg felajánlott frekvenciák,
c) helyileg tiltott frekvenciák,
d) bonyolultsági mérték,
e) viselendő forgalmi terhelés,
f) kihasználtság (a forgalmi terhelés a kapacitáshoz viszonyítva),
4) az azonos csatornára, az első szomszédos csatornára stb. vonatkozó eset számára mindenkor egy maximálisan tolerálható interferencia-valószínűség, és egy ez alatt lévő küszöbérték, amelytől kezdődően az interferencia-valószínűségek egyáltalán relevánsnak számítanak,
5) frekvencia-hozzárendelési folyamatok (ciklusok) maximális száma,
6) járulékos rendszerspecifikus (például GSM-specifikus) adatok, mint például csatornatávolságok, az adócsatolási tulajdonságok miatt.
Ennél a programnál az 1) és 4) alatt felsorolt esetek közül legalább az egyik esetre (azonos csatorna, első szomszédos csatorna stb.) vonatkozó adatok szükségesek. Ezenkívül szükségesek: 2), 3 a) és 5); elhagyhatók: 3 b) c) és 6); egy alapértelmezés szerinti értékkel határozhatók meg: 3d)-f).
Az eljárás előnyösen akkor fejeződik be, ha egy átfutási ciklus alatt az összes alapállomás frekvenciaigénye a mellékfeltételek betartása mellett teljesült, vagy ha a maximális számú frekvencia-hozzárendelési ciklus lefutott. Ez utóbbi esetben az eljárás eredménye bizonyos körülmények között csak egy részmegoldás lehet, amelynek alapján a felhasználó bemeneti adatainak vonatkozásában újból orientálódhat. Egy hozzárendelési ciklus egy sor egyéni hozzárendelésből áll, amelynek során mindenkor egy-egy alapállomáshoz egy frekvenciát rendelünk hozzá.
Az eljárás eredményeként végül egy listát kapunk, amelyben az egyes alapállomásokhoz hozzárendelt frekvenciák vannak felsorolva. Ezenkívül a lista további adatokat is tartalmazhat, mint például a frekvenciák hozzárendelése után fennálló interferencia-valószínűségeket, vagy a szabad frekvenciákat, amelyek igény esetén még kioszthatók.
Bár a találmány keretén belül alapvetően más sorrend is választható, előnyösnek bizonyult azon eljárási
HU 216 039 Β mód, amely szerint mindenkor első lépésként egy alapállomást, és ezt követően az előzetesen kiválasztott alapállomáshoz egy frekvenciát választunk ki.
A találmány szerinti eljárásnak egy továbbfejlesztése szerint azon egyéni hozzárendeléseket (frekvenciának egy alapállomáshoz való hozzárendelése) jelöljük, amely egyéni hozzárendelések az alapállomás és a frekvencia kiválasztása alapján a lehetséges zavarhatások, különösen a maximálisan megengedett interferenciavalószínűségek figyelembevételével már nem engedélyezettek.
A találmány szerinti eljárás foganatosítása önmagában az eljárás tetszőleges állásakor megszakítható, ami után a további hozzárendeléseket a mindenkori tervező maga hajtja végre. A találmány szerinti eljárás egy továbbfejlesztése szerint viszont úgy járunk el, hogy az első, második és harmadik lépést addig ismételjük, amíg az összes alapállomáshoz a szükséges számú frekvenciát hozzá nem rendeltük, vagy amíg további igény esetén frekvenciák már nem hozzárendelhetők, ahol abban az esetben, ha a frekvenciák már nem hozzárendelhetők, a frekvencia hozzárendelése más bemeneti információk segítségével megismételhető. Ezáltal biztosítható, hogy a találmány szerinti eljárás által biztosított hozzárendelések legoptimálisabban valósuljanak meg.
A találmány szerinti eljárásnak egy előnyös foganatosítási módja szerint első alapállomás-kiválasztási kritériumként ezen alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számát az alapállomás által még igényelt frekvenciák számához viszonyítva alkalmazzuk.
A találmány szerinti eljárásnak egy továbbfejlesztett változata szerint a lehetséges zavarhatásokról való információk interferencia-valószínűségek, egy alapállomás-kiválasztási kritériumként pedig azon interferencia-valószínűségek összegét alkalmazzuk, amely interferencia-valószínűségek a kiválasztandó alapállomáson azonos és/vagy szomszédos frekvenciák alkalmazása miatt más alapállomásokhoz viszonyítva állnak fenn. Ez az eljárási mód tovább optimalizálja a frekvenciahozzárendeléseket.
Ahogy a fentiekben már említettük, egyik bemeneti információként egy bonyolultsági mértéket viszünk be alapállomásonként. Gyakran viszont a bonyolultság, amellyel mindenkor a szükséges frekvenciákat rendelhetjük hozzá egy állomáshoz, csak a hozzárendelés során válik ismertté, azaz egy vagy több hozzárendelési ciklus után.
Egy másik eljárási változat szerint ezért úgy járunk el, hogy a bemeneti információk minden egyes alapállomás számára egy bonyolultsági mértéket is tartalmaznak, amelyet olyan hozzárendelés után, amely hozzárendelés az összes frekvenciakövetelménynek nem tesz eleget, oly módon változtatunk meg, hogy azon alapállomásoknak a bonyolultsági mértékét determináltan vagy nem determináltan növeljük, amely alapállomásokhoz a szükséges számú frekvencia nem került hozzárendelésre. A bonyolultsági mértéket az alapállomásnak az első lépés szerinti kiválasztásánál figyelembe vesszük.
A találmány szerinti eljárásnak egy további változata szerint a frekvenciának a második lépés szerinti kiválasztásához egy frekvenciakiválasztási kritériumként a mindenkori frekvenciának az alábbi osztályok legmagasabbj ához való hozzátartozását vesszük figyelembe:
- az 1. osztályba a kiválasztott alapállomáson engedélyezett frekvenciák közül azon frekvenciákat soroljuk, amelyeknek a kiválasztott alapállomáshoz való hozzárendelése az ezen alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának az ezen alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonya vonatkozásában egynél kisebb értéket eredményezne,
- a 2. osztályba a maradék frekvenciák közül azon frekvenciákat soroljuk, amelyeknek a kiválasztott alapállomáshoz való hozzárendelése egy másik alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának az ezen másik alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonya vonatkozásában egynél kisebb értéket eredményezne,
- a 3. osztályba az összes többi, eddig nem besorolt, a hálózatban viszont engedélyezett frekvenciát soroljuk.
A találmány szerinti eljárásnak egy másik, előnyös interferenciahelyzet kialakulásához hozzájáruló foganatosítási módja szerint egy, az eddig végrehajtott hozzárendelések által létrehozott interferenciahelyzetet egy interferencia-árfunkció segítségével értékeljük, ahol egy további frekvenciakiválasztási kritériumként azon frekvenciát választjuk ki, amelynek hozzárendelése az interferencia-árfúnkció legkisebb növekedéséhez vezet.
Ezen továbbfejlesztés az ismert eljárásoknak egy további hátrányát küszöböli ki, amely eljárások során az interferencia-valószínűségek alapján összeállított mátrixból egy összeférhetőségi mátrixot vezetnek le, amely a valószínűségi értékeket „engedélyezett” vagy „nem engedélyezett” értelmű szigorú előírásokként tartalmaz. A találmány szerinti foganatosítási mód esetén viszont a megállapított interferencia-valószínűségeket egy előre megadott értéktartományon belül alkalmazzuk. Ebben az esetben az interferencia-valószínűségeknek ezen értéktartomány alatt található értékei elhanyagolhatók. Ezen értéktartomány felett lévő interferencia-valószínűségek viszont „nem engedélyezett” értelmű előírást eredményeznek.
Az értéktartományon belül a hozzárendelés elvileg engedélyezett. Ennek során viszont figyelembe vesszük, hogy a még mindig nagy interferenciák miatt a hozzárendelés nemkívánatos. Ez például ahhoz vezet, hogy a frekvencia-hozzárendelés során a frekvenciákkal ellátandó terület minden egyes földrajzi részterületét interferenciahelyzete által megengedett mértékben ellássuk.
Ezen eljárási változat végrehajtása során előnyösen úgy járunk el, hogy az interferencia-árfúnkció növekedését úgy határozzuk meg, hogy a bemeneti információk az egyes alapállomások kihasználtságát (L) és forgalmi terhelését (V) is tartalmazzák, ahol az interferen4
HU 216 039 Β cia-árfunkció növekedését (E) az előzetesen kiválasztott alapállomás (A) és más alapállomások (B) közötti releváns interferencia-valószínűségek (PAB és PBA) esetén fellépő zavarhatások - a mindenkori alapállomáson igényelt frekvenciák számának (Z) figyelembevételével történő - értékeléseinek összegeként az alábbiak szerint számítjuk ki:
E=E[(PAB-LA-LB-VA)/ZA+(PABLB-LA· VB)/ZB]
Az egyéni adottságoktól függően az interferenciavalószínűségek szomszédos csatornák miatt keletkező interferenciák valószínűségeit is magukba foglalhatják.
Az interferencia-árfunkció kiszámítása során az alapállomások összes olyan A és B párját vesszük figyelembe, amely párok vonatkozásában a két interferencia-valószínűség (down-link esetben: A által a B cellában okozott zavar, B által az A cellában okozott zavar; up-link esetben: B mobil állomás által az A-nál okozott zavar, A mobil állomás által a B-nél okozott zavar) legalább egyike vagy azonos csatorna, vagy szomszédos csatorna vonatkozásában egy megfelelő relevanciahatárt meghalad.
Egy ilyen A vagy B pár vonatkozásában a két irányított viszonyt, azaz „A zavarja B-t” és „B zavaija A-t”, külön értékeljük. Ezen viszonyokat releváns zavarviszonyoknak nevezzük. így például „B zavarja A-t” esetén az A alapállomáshoz hozzárendelt összes frekvencia vonatkozásában megvizsgáljuk, hogy a B alapállomás azonos vagy szomszédos frekvenciát (1., 2. stb.) alkalmaz. Minden ilyen eset vonatkozásában megjegyezzük a megfelelő interferencia-valószínűségeket. Az A alapállomás összes frekvenciájának ilyen feldolgozását követően az összes így megjegyzett interferenciavalószínűséget összegezzük, az A alapállomás kihasználtságával, a B alapállomás kihasználtságával és az A alapállomás forgalmi terhelésével szorozzuk, és végül a B alapállomáshoz hozzárendelendő frekvenciák számával osztjuk.
Az eredmény a „B zavaija A-t” zavarviszony értékelését szolgáltatja. Ez az eredmény az A alapállomásnak a teljes hálózatra vonatkoztatott jelentőségével súlyozott átlagos valószínűségként értelmezhető, amely valószínűséggel az A alapállomás felhasználóját a B alapállomás üzemelése használat során zavarja. A releváns zavarviszonyok értékeléseinek összege képezi az interferencia-árfunkció eredményét.
A találmány szerinti eljárásnak egy további továbbfejlesztett változata szerint további frekvenciakiválasztási kritériumként a mobil rádiótelefon-hálózatban hozzárendelt egyes frekvenciák gyakoriságát veszik figyelembe.
Annak érdekében, hogy minden egyes esetben egy kiválasztást befejezhessünk, a találmány szerinti eljárásnak egy további változata szerint az alapállomás és/vagy frekvencia kiválasztása során véletlenszerű kiválasztást biztosító eljárást alkalmazunk, amennyiben az összes megelőző kiválasztási kritérium alkalmazása után több alapállomás és/vagy frekvencia a kiválasztásra még rendelkezésre áll.
A találmány szerinti eljárásnak egy előnyös foganatosítási módja szerint egy alapállomásnak az első lépés szerinti kiválasztásához első alapállomás-kiválasztási kritériumként ezen alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának ezen alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonyát alkalmazzuk, ahol a legkisebb viszonnyal rendelkező alapállomást választjuk ki, továbbá a legkisebb viszonnyal rendelkező több alapállomás esetén második alapállomás-kiválasztási kritériumként egy, az egyes alapállomásokhoz hozzárendelt bonyolultsági mértéket alkalmazunk, amikor is a legnagyobb bonyolultsági mértékkel jellemzett alapállomást választjuk ki, továbbá a második alapállomás-kiválasztási kritérium alkalmazásával történő, nem egyértelmű kiválasztás esetén harmadik alapállomás-kiválasztási kritériumként olyan interferencia-valószínűségek összegét alkalmazzuk, amely interferencia-valószínűségek a mindenkori alapállomáson azonos frekvenciák és/vagy szomszédos frekvenciák alkalmazása miatt más alapállomásokhoz viszonyítva fennállnak, ahol a legnagyobb összegű interferencia-valószínűséggel jellemzett alapállomást választjuk ki, továbbá a harmadik kiválasztási kritérium alkalmazásával történő, nem egyértelmű kiválasztás esetén a fennmaradó állomások között véletlenszerű kiválasztást valósítunk meg.
Egy másik előnyös foganatosítási mód szerint úgy járunk el, hogy a frekvenciának a második lépés szerinti kiválasztásához egy első frekvenciakiválasztási kritériumként a mindenkori frekvenciának az alábbi osztályok közül a legmagasabbhoz való hozzárendelését vesszük figyelembe:
- az 1. osztályba a kiválasztott alapállomáson engedélyezett frekvenciák közül azon frekvenciákat soroljuk, amelyeknek a kiválasztott alapállomáshoz való hozzárendelése az ezen alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának az ezen alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonya vonatkozásában a kiválasztott alapállomáson egynél kisebb értéket eredményezne,
- a 2. osztályba a maradék frekvenciákból azon frekvenciákat soroljuk, amelyeknek a kiválasztott alapállomáshoz való hozzárendelése egy másik alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának az ezen másik alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonya vonatkozásában egynél kisebb értéket eredményezne,
- a 3. osztályba pedig az összes, eddig még nem hozzárendelt, viszont a hálózatban engedélyezett frekvenciákat soroljuk;
ahol az első frekvenciakiválasztási kritérium szerinti, nem egyértelmű kiválasztás esetén második frekvenciakiválasztási kritériumként egy interferenciaárfunkció lehetséges növekedését vesszük figyelembe, amelyet az előzőleg kiválasztott alapállomás és más alapállomások között fellépő interferencia-valószínűségek azon értékeiből számítunk ki, amelyek a maximálisan engedélyezett interferencia-valószínűséget nem lé5
HU 216 039 Β pik túl, és amelyek nem kisebbek, mint egy relevánsként értékelendő interferencia-valószínűség, továbbá harmadik frekvenciakiválasztási kritériumként a frekvenciák eddig történt hozzárendelései gyakoriságát alkalmazzuk, ahol a legkisebb gyakorisággal jellemezhető frekvenciát választjuk ki, és a harmadik frekvenciakiválasztási kritérium szerinti, nem egyértelmű kiválasztás esetén a fennmaradó frekvenciák közül véletlen kiválasztást alkalmazunk.
A feladat megoldására, továbbá frekvenciáknak mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz való hozzárendelésére olyan eljárást hoztunk létre, amelynek során olyan bemeneti információkból indulunk ki, amelyek legalább a mindenkor egy-egy alapállomás által igényelt frekvenciák számát, a mobil rádiótelefon-hálózatban engedélyezett frekvenciákat, és azonos vagy szomszédos frekvenciák esetén az alapállomások között fellépő interferenciák valószínűségeit (interferencia-valószínűségeket) tartalmazzák, ahol a találmány szerint lépésenként egyes alapállomásokat és hozzárendelendő frekvenciákat választunk ki, ahol a frekvenciák kiválasztása során számszerűen az interferencia-valószínűségeket vesszük figyelembe.
Ezen eljárás jellemzői lényegesen hozzájárulnak a mobil rádiótelefon-hálózatnak az interferencia-valószínűségek vonatkozásában történő optimalizálásához, és ezen jellemzők más lépésekkel, és alapállomásokra és frekvenciákra vonatkozó kiválasztási kritériumokkal együtt alkalmazhatók.
Ennél az eljárásnál előnyösen csak az olyan értéktartományon belüli interferencia-valószínűségeket vesszük figyelembe, amely értéktartomány egy relevánsként értékelt minimális érték és egy maximálisan megengedett maximális érték között van.
A találmányt egy előnyös példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással az alábbiakban részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az
1. ábrán mátrix alakjában bemeneti mennyiségekként figyelembe vett, négy alapállomás között fennálló interferencia-valószínűségek, a
2. ábrán az alapállomások közötti zavarviszonyok grafikus képe, és a
3.1-3.8 ábrákon táblázatok alakjában a különböző frekvenciák, alapállomások, valamint a maradék kapacitás és az egy-egy eljárási lépéshez még igényelt frekvenciák közötti viszony közötti összefüggés látható.
A jobb áttekinthetőség érdekében négy: A, B, C, D alapállomással ellátott, meglehetősen kisméretű mobil rádiótelefon-hálózatból indulunk ki, amely például egy meglévő hálózat kibővítését képezi. A gyakorlatban a találmány szerinti eljárás alkalmazásával sok száz vagy akár ezer alapállomást tartalmazó mobil rádiótelefon-hálózatok vonatkozásában valósítunk meg frekvencia-hozzárendeléseket (frekvenciakiosztásokat). Ezenkívül a jobb áttekinthetőség érdekében a kiviteli példáknál csupán nyolc hozzárendelendő frekvenciát alkalmazunk.
A kiviteli példa abból indul ki, hogy az 1. ábrán bemutatott interferencia-valószínűségeket előzőleg meghatároztuk. Az úgynevezett down-link esetben ezen valószínűségek kifejezik, hogy egy alapállomás és egy, ennek tartományában lévő mobil állomás közötti kommunikációt egy másik alapállomás zavarja. Az 1. ábra szerint például a D alapállomás 12%-os valószínűséggel zavarja a C alapállomást azonos frekvencia alkalmazása esetén. Egy 10%-os interferencia-valószínűséget maximálisan tolerálhatóként értékelünk, míg 1%-nál kisebb interferencia-valószínűségeket már nem tekintünk relevánsnak.
A mobil rádiótelefon-hálózat már meglévő alapállomásaihoz képesti interferencia-valószínűségeket az erősen leegyszerűsített kiviteli példánál már nem vesszük figyelembe. Feltételezzük, hogy ezen interferencia-valószínűségek vagy nem relevánsak, vagy az A, B, C vagy D alapállomások vonatkozásában egyes frekvenciák letiltásához vezettek. Az A, B, C, D alapállomások közötti, az interferencia-valószínűséggel meghatározott zavarviszonyokat egy grafikon alakjában a 2. ábrán szemléltetjük. Ebben az esetben egy áthúzott összekötővonal azonos frekvenciák alkalmazása vonatkozásában egyértelmű tiltást jelöl. A megfelelő százalékszámmal ellátott szaggatott vonal azt jelzi, hogy az azonos frekvenciák alkalmazása engedélyezett, de nem kívánatos. Ez az alkalmazás annál kevésbé kívánatos, minél nagyobb az interferencia-valószínűség.
Az A, B, C, D alapállomások vonatkozásában az alábbiak ismertek:
- az A alapállomás két frekvenciát igényel, viszont nem használhatja a 3, 5 és 8 frekvenciákat, bonyolultsági mértéke 22,
- a B alapállomás két frekvenciát igényel, viszont nem használhatja a 2, 3, 5 frekvenciákat, bonyolultsági mértéke 20,
- a C alapállomás egy frekvenciát igényel, viszont nem használhatja a 2, 3, 5, 6, 7, 8 frekvenciákat, bonyolultsági mértéke 30,
- a D alapállomás két frekvenciát igényel, viszont nem használhatja a 3, 5, 6, 8 frekvenciákat, bonyolultsági mértéke 18.
A frekvenciák felhasználási lehetőségeit a 3.1 ábrán táblázatban ismertetjük, ahol az egy-egy szám fölött elhelyezett vonal azt jelenti, hogy a vonatkozó frekvencia a mindenkori alapállomás számára tiltott.
A bővítendő mobil rádiótelefon-hálózat vonatkozásában továbbá ismertnek tételezzük fel, hogy a már meglévő részben a frekvenciákat annál gyakrabban alkalmazzuk, minél nagyobb a frekvencia száma. Az egyes alapállomások kihasználtságát és forgalmi terhelését azonos, eggyel egyenlő Dummy-féle értékkel jellemezzük. Az eljárás során legfeljebb tíz frekvenciahozzárendelési ciklust hajtunk végre.
Az egy alapállomáson együttesen alkalmazott két frekvencia közötti csatornatávolságot az adócsatolási tulajdonságok miatt hárommal egyenlőnek határozzuk meg, úgyhogy például a 4 frekvencia alkalmazása automatikusan tiltja a 2, 3, 5 és 6 frekvenciák alkalmazását ugyanazon alapállomáson.
Miután az összes bemeneti adat ismert, a találmány szerinti eljárás egy első frekvencia-hozzárendelési cik6
HU 216 039 Β lussal kezdődik. Első lépésben egy első alapállomást kell kiválasztani. Ennek érdekében az elsődleges alapállomás-kiválasztási kritérium ellenőrzése érdekében az A, B, C, D alapállomások vonatkozásában a maradék kapacitásnak a még igényelt frekvenciák számához való viszonyát számítjuk ki.
Ez az A alapállomás vonatkozásában az alábbiakat jelenti:
az 1 frekvencia alkalmazható, a 2 frekvencia az 1 frekvencia miatt tiltott, a 3 frekvencia az 1 frekvencia miatt és egyébként is tiltott, a 4 frekvencia alkalmazható, az 5 frekvencia a 4 frekvencia miatt és egyébként is tiltott, a 6 frekvencia a 4 frekvencia miatt tiltott, a 7 frekvencia alkalmazható, a 8 frekvencia a 7 frekvencia miatt tiltott.
Ebből egy hárommal egyenlő maradék kapacitás adódik, és a maradék kapacitás és a még szükséges frekvenciák közötti viszony 3/2-del egyenlő. Ez a viszony, valamint a B, C és D alapállomásokra vonatkozó viszonyok a 3.1 ábra jobb oldalán vannak megadva.
Az elsődleges alapállomás-kiválasztási kritérium alapján a frekvencia-hozzárendelést az A, B vagy D alapállomások egyikével kell indítani. Ezen alapállomások közötti kiválasztáshoz egy másodlagos alapállomás-kiválasztási kritériumot, éspedig a bonyolultsági mértéket alkalmazzuk, úgyhogy a választás az A alapállomásra esik.
Az A alapállomás vonatkozásában a 3, 5 és 8 frekvenciák tiltottak. Az engedélyezett 1, 2, 4, 6, 7 frekvenciák közül egy sem tenné már lehetetlenné a második igényelt frekvenciának az A alapállomáshoz való kiosztását, azaz az 1. osztály üres. Úgyszintén üres a 2. osztály is. Mivel ezért a 3. osztály egynél több frekvenciából áll, ezen frekvenciák közül a frekvencia-kiválasztás másodlagos kritériuma szerint tovább osztályozunk. Mivel a C és D alapállomásokhoz még nem rendeltünk frekvenciát, az A alapállomás összes frekvenciájának számára az interferencia-árfunkció változásának nullával egyenlőnek kell lennie. Ezért egy harmadlagos interferencia-kiválasztási kritérium szerinti további kiválasztás szükséges. A már meglévő hálózatban előforduló alkalmazási gyakoriságra vonatkozó megjegyzés szerint az 1 frekvenciát kell kiválasztani. Ezen hozzárendelés következménye, hogy az A alapállomáson már nem szabad alkalmazni a 2 és 3 frekvenciát, a B alapállomáson fennálló nagy interferencia-valószínűség miatt (lásd
1. ábra) pedig az 1 frekvenciát. Ezen az első egyéni hozzárendelés utáni állapotot a 3.2 ábra szerinti táblázatban ismertetjük. Egy-egy szám bekeretezése azt jelenti, hogy a vonatkozó frekvenciát kiosztottuk (hozzárendeltük).
A 3.2 ábra ezenkívül bemutatja a maradék kapacitásnak a még igényelt frekvenciák számához való viszonyaira vonatkozó és az első egyéni hozzárendelés után elvégzett újbóli számítását. A második egyéni hozzárendelést a B alapállomásra vonatkozóan valósítjuk meg. A B alapállomás számára az 1, 2, 3 és 5 frekvenciák tiltottak. A 6 frekvencia választása egy második frekvenciának a B alapállomáshoz való hozzárendelését már most lehetetlenné tenné, ezért a 6 frekvencia az 1. osztályba való. A 2. osztály üres, míg a 3. osztály a 4, 7 és 8 frekvenciákat tartalmazza. Mivel a C alapállomásnak még nem osztottunk ki frekvenciát, ezért a
3. osztályban lévő frekvencia számára az interferenciaárfunkció változásának mindenkor nullával egyenlőnek kell lennie. A fentiekben említett gyakorisági kritérium alapján a 4 frekvenciát választjuk ki, és a B alapállomáshoz rendeljük hozzá, amit a 3.3 ábrán ismertetünk. A 3.3 ábra ezenkívül a maradék kapacitás és a még igényelt frekvenciák közötti új viszonyokat mutatja. Eszerint a harmadik egyéni hozzárendelés vonatkozásában az elsődleges kiválasztási kritérium szerint az A, B és D alapállomások választhatók ki. A másodlagos alapállomás-kiválasztási kritérium szerint a választás az A alapállomásra esik.
Mivel mind a két 6, 7 frekvencia a 3. osztályban van, és a C és D alapállomásokon még hiányzó frekvenciák miatt az interferencia-árfunkció nem változhat, a 6 frekvenciát ismét a gyakorisági kritérium szerint választjuk ki. Ezen harmadik egyéni hozzárendelést követően a 3.4 ábrán látható közbenső eredmény áll be.
A negyedik egyéni hozzárendelés vonatkozásában a választás a bonyolultsági mérték szerint a B alapállomásra esik. A 7 frekvencia hozzárendelése azt jelentené, hogy a D alapállomáshoz már nem lehetne két frekvenciát rendelni. Ezért a 7 frekvencia a 2. osztályba kerül, míg a 8 frekvencia a 3. osztályba sorolandó, és kiválasztásra kerül. Ezen negyedik egyéni hozzárendelést követően a 3.5 ábrán bemutatott állapot alakul ki.
Az ötödik egyéni hozzárendelés vonatkozásában a választás a D alapállomásra esik. Az összes, ezen alapállomás számára még fennmaradt frekvencia a 3. osztályba való. Az 1 frekvencia vonatkozásában az A alapállomáson való alkalmazás miatt az interferencia-árfunkció növekedése tapasztalható, ami a 2 és 7 frekvenciák vonatkozásában nem áll fenn. Ezen frekvenciákból a gyakorisági kritérium szerint a 2 frekvenciát választjuk ki. Ezt követően a 3.6 ábrán bemutatott állapot áll be.
A hatodik egyéni hozzárendelés vonatkozásában ismét a D alapállomást választjuk ki. Csak a 7 frekvencia található a 3. osztályban. Ezért ezt a 7 frekvenciát az alapállomásnak kiosztjuk, amit a 3.7 ábra mutat.
A 3.7 ábrából továbbá kitűnik, hogy most már csak a C alapállomásnak kell kiosztani egy frekvenciát, amihez két frekvencia szabad, éspedig az 1 és 4 frekvencia. Mindkét frekvencia vonatkozásában növekszik az interferencia-árfunkció.
Ezen növekedést az 1 frekvencia kiosztásának esetén az alábbiak szerint számítjuk ki: első lépésben a „C zavarja A-t” viszony vonatkozásában számítjuk ki az interferencia-árfunkció növekedését 8%-os interferencia-valószínűség (1. ábra) mellett. Ezt a zavarviszonyt az A alapállomás LA kihasználtságával, a C alapállomás Lc kihasználtságával és az A alapállomás VA forgalmi terhelésével szorozzuk meg, és az A alapállomás számára összesen igényelt frekvenciák számával osztjuk el. Mivel feltételeztük, hogy mind az L kihasználtság,
HU 216 039 Β mind a V forgalmi terhelés eggyel egyenlő, az alábbi egyenlet adódik:
(8-11-1)/2=4
Analóg módon számítjuk ki az interferencia-árfimkció növekedését az „A zavaija C-t” viszony vonatkozásában is, aminek eredménye az alábbi:
(8-1-1-1)/1=8
Az összes többi potenciális zavarviszony vonatkozásában a számítások eredménye nulla. Az értékelések (interferencia-árfunkció) összege így tizenkettővel emelkedett. A 4 frekvencia kiosztásának esetén, egy hasonló számítás szerint az interferencia-árfunkció hárommal növekszik. Ebből következik, hogy a másodlagos frekvenciakiválasztási kritérium szerint a 4 frekvenciát kell kiválasztani. Ezen hetedik egyéni hozzárendelés után a 3.8 ábrán bemutatott állapot áll be. Ezáltal az első hozzárendelési ciklust befejeztük. Mivel már nincsenek olyan alapállomások, amelyeknek frekvenciaigénye nem teljesült, a teljes eljárás is befejeződött. A 3.8 ábrán bemutatott végeredmény az összes mellékfeltételt teljesíti, és olyan frekvenciatervet szolgáltat, amely frekvenciaterv egy leginkább interferenciamentes hálózati üzemet biztosít.
Claims (18)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Eljárás frekvenciák hozzárendelésére mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz, amelynek során legalább az alábbi bemeneti információkból indulunk ki:- az egy-egy alapállomáshoz szükséges frekvenciák száma,- a mobil rádiótelefon-hálózatban engedélyezett frekvenciák listája,- azonos és/vagy szomszédos frekvenciák esetén az alapállomások között lehetséges zavarhatásokról való információk listája, azzal jellemezve, hogy az alábbi lépéseket hajtjuk végre:- első lépésben a mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásainak mennyiségéből egy első alapállomás-kiválasztási kritérium segítségével egy részmennyiséget választunk ki, és ezen részmennyiségből - amennyiben ez egynél több alapállomásból áll - egy további alapállomás-kiválasztási kritérium segítségével egy további részmennyiséget választunk ki, és az utolsóként említett kiválasztási lépést addig ismételjük, amíg a részmennyiség már csak egyetlenegy állomásból áll,- második lépésben a mobil rádiótelefon-hálózatban engedélyezett frekvenciák listájából egy első frekvenciakiválasztási kritérium segítségével a frekvenciáknak egy részmennyiségét választjuk ki, ezen részmennyiségből - amennyiben ez egynél több frekvenciából áll - egy további frekvenciakiválasztási kritérium segítségével egy további részmennyiséget választunk ki és az utolsóként nevezett kiválasztási lépést addig ismételjük, míg a részmennyiség már csak egyetlenegy frekvenciából áll,- harmadik lépésben a kiválasztott alapállomáshoz a kiválasztott frekvenciát rendeljük hozzá.
- 2. Eljárás frekvenciák hozzárendelésére mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz, amelynek során legalább az alábbi bemeneti információkból indulunk ki:- az egy-egy alapállomáshoz szükséges frekvenciák száma,- a mobil rádiótelefon-hálózatban engedélyezett frekvenciák listája,- azonos és/vagy szomszédos frekvenciák esetén az alapállomások között lehetséges zavarhatásokról való információk listája, azzal jellemezve, hogy az alábbi lépéseket hajtjuk végre:- első lépésben a mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásainak mennyiségéből egy első alapállomás-kiválasztási kritérium segítségével egy részmennyiséget választunk ki, és ezen részmennyiségből - amennyiben ez egynél több alapállomásból áll - egy további alapállomás-kiválasztási kritérium segítségével egy további részmennyiséget választunk ki, és az utolsóként említett kiválasztási lépést addig ismételjük, amíg a részmennyiség már csak egyetlenegy állomásból áll,- második lépésben a kiválasztott alapállomás interferenciahelyzetét a szomszédos alapállomásokhoz való releváns zavarviszonyokat meghatározó interferenciaárfunkció segítségével kiértékeljük,- harmadik lépésben az engedélyezett frekvenciák listájából azon frekvenciát választjuk ki, amelynél az interferencia-árfunkciónak a hozzárendelés által előidézett növekedése minimálissá válik, és- negyedik lépésben a kiválasztott alapállomáshoz a kiválasztott frekvenciát rendeljük hozzá.
- 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy először egy alapállomást, és ezt követően a kiválasztott alapállomás számára egy frekvenciát választunk ki.
- 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy azon egyéni hozzárendeléseket (alapállomáshoz való frekvencia-hozzárendelés) is jelöljük, amelyek az alapállomásnak és a frekvenciának a kiválasztása alapján a lehetséges zavarhatások, különösen a maximálisan megengedett interferencia-valószínűségek figyelembevételével már nem engedélyezettek.
- 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első, a második és a harmadik lépést addig ismételjük, míg az összes alapállomáshoz a szükséges számú frekvenciát hozzá nem rendeltük, vagy amíg további igény esetén frekvenciák már nem rendelhetők hozzá, és abban az esetben, ha további frekvenciák már nem rendelhetők hozzá, a frekvencia hozzárendelését más bemeneti információkkal megismételjük.
- 6. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első, a második, a harmadik és a negyedik lépést addig ismételjük, míg az összes alapállomáshoz a szükséges számú frekvenciát hozzá nem rendeltük, vagy amíg további igény esetén frekvenciák már nem rendelhetők hozzá, és abban az esetben, ha további frekvenciák már nem rendelhetők hozzá, a frekvenciák hozzárendelését más bemeneti információkkal megismételjük.
- 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy első alapállomás-kiválasztásiHU 216 039 Β kritériumként ezen alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számát az alapállomás által még igényelt frekvenciák számához viszonyítva alkalmazzuk.
- 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lehetséges zavarhatásokról való információk interferencia-valószínűségek, alapállomás-kiválasztási kritériumként pedig azon interferencia-valószínűségek összegét alkalmazzuk, amely interferencia-valószínűségek a kiválasztandó alapállomáson azonos és/vagy szomszédos frekvenciák alkalmazása miatt más alapállomásokhoz viszonyítva állnak fenn.
- 9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bemeneti információk minden egyes alapállomás számára egy bonyolultsági mértéket is tartalmaznak, amelyet olyan hozzárendelés után, amely az összes frekvenciakövetelménynek nem tesz eleget, oly módon változtatunk meg, hogy azon alapállomásoknak a bonyolultsági mértékét determináltan vagy nem determináltan növeljük, amely alapállomásokhoz a szükséges számú frekvencia nem került hozzárendelésre, továbbá a bonyolultsági mértéket az alapállomás első lépésben végrehajtott kiválasztásánál figyelembe vesszük.
- 10. Az 1. vagy 3-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a frekvenciának a második lépésben történő kiválasztásához egy frekvenciakiválasztási kritériumként a mindenkori frekvenciának az alábbi osztályok legmagasabb) ához való hozzátartozását vesszük figyelembe:- az 1. osztályba a kiválasztott alapállomáson engedélyezett frekvenciák közül azon frekvenciákat soroljuk, amelyeknek a kiválasztott alapállomáshoz való hozzárendelése az ezen alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának az ezen alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonya vonatkozásában egynél kisebb értéket eredményezne,- a 2. osztályba a maradék frekvenciák közül azon frekvenciákat soroljuk, amelyeknek a kiválasztott alapállomáshoz való hozzárendelése egy másik alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának az ezen másik alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonya vonatkozásában egynél kisebb értéket eredményezne,- a 3. osztályba az összes többi, eddig nem besorolt, a hálózatban viszont engedélyezett frekvenciát soroljuk.
- 11. Az 1. vagy a 3-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy, az eddig végrehajtott hozzárendelések által létrehozott interferenciahelyzetet egy interferencia-árfiinkció segítségével értékeljük, ahol további frekvenciakiválasztási kritériumként azon frekvenciát választjuk ki, amelynek hozzárendelése az interferencia-árfunkció legkisebb növekedéséhez vezet.
- 12. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bemeneti információk az egyes alapállomások kihasználtságát (L) és forgalmi terhelését (V) is tartalmazzák, ahol az interferencia-árfunkció növekedését (E) az előzetesen kiválasztott alapállomás (A) és más alapállomások (B) közötti releváns interferenciavalószínűségek (PAB és PBA) esetén fellépő zavarhatások - a mindenkori alapállomáson igényelt frekvenciák számának (Z) figyelembevételével történő - értékeléseinek összegeként az alábbiak szerint számítjuk ki:Ε=Σ [(Pab ' La ' Lb VA)/ZA+(PAB · LB · LA V B)/ZB]B
- 13. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az interferencia-valószínűségek szomszédos csatornák révén keletkező interferenciák valószínűségeit is magukba foglalják.
- 14. Az 1. vagy 3-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további frekvenciakiválasztási kritériumként a mobil rádiótelefon-hálózatban hozzárendelt egyes frekvenciák gyakoriságát vesszük figyelembe.
- 15. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapállomás és/vagy frekvencia kiválasztása során véletlenszerű kiválasztást biztosító eljárást alkalmazunk, amennyiben az összes megelőző kiválasztási kritérium alkalmazása után több alapállomás és/vagy frekvencia kiválasztásra még rendelkezésre áll.
- 16. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy alapállomásnak az első lépésben történő kiválasztásához első alapállomás-kiválasztási kritériumként ezen alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának ezen alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonyát alkalmazzuk, ahol a legkisebb viszonnyal rendelkező alapállomást választjuk ki, továbbá a legkisebb viszonnyal rendelkező több alapállomás esetén második alapállomás-kiválasztási kritériumként egy, az egyes alapállomásokhoz hozzárendelt bonyolultsági mértéket alkalmazunk, amikor is a legnagyobb bonyolultsági mértékkel jellemzett alapállomást választjuk ki, továbbá a második alapállomás-kiválasztási kritérium alkalmazásával történő, nem egyértelmű kiválasztás esetén harmadik alapállomás-kiválasztási kritériumként olyan interferencia-valószínűségek összegét alkalmazzuk, amely interferencia-valószínűségek a mindenkori alapállomáson azonos frekvenciák és/vagy szomszédos frekvenciák alkalmazása miatt más alapállomásokhoz viszonyítva fennállnak, ahol a legnagyobb összegű interferencia-valószínűséggel jellemzett alapállomást választjuk ki, továbbá a harmadik kiválasztási kritérium alkalmazásával történő, nem egyértelmű kiválasztás esetén a fennmaradó állomások között véletlenszerű kiválasztást valósítunk meg.
- 17. Az 1. vagy 3-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a frekvencia második lépésben történő kiválasztásához egy első frekvenciakiválasztási kritériumként a mindenkori frekvenciának az alábbi osztályok közül a legmagasabbhoz való hozzátartozását vesszük figyelembe:- az 1. osztályba a kiválasztott alapállomáson engedélyezett frekvenciák közül azon frekvenciákatHU 216 039 Β soroljuk, amelyeknek a kiválasztott alapállomáshoz való hozzárendelése az ezen alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának az ezen alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonya vonatkozásában a kiválasztott alapállomáson egynél kisebb értéket eredményezne,- a 2. osztályba a maradék frekvenciákból azon frekvenciákat soroljuk, amelyeknek a kiválasztott alapállomáshoz való hozzárendelése egy másik alapállomáshoz még együttesen hozzárendelhető frekvenciák maximális számának az ezen másik alapállomás által még igényelt frekvenciák számához való viszonya vonatkozásában egynél kisebb értéket eredményezne,- a 3. osztályba pedig az összes, eddig még nem hozzárendelt, viszont a hálózatban engedélyezett frekvenciákat soroljuk;ahol az első frekvenciakiválasztási kritérium szerinti, nem egyértelmű kiválasztás esetén második frekvenciakiválasztási kritériumként egy interferencia-árfunkció lehetséges növekedését vesszük figyelembe, amelyet az előzőleg kiválasztott alapállomás és más alapállomások között fellépő interferencia-valószínűségek azon értékeiből számítunk ki, amelyek a maximálisan engedélyezett interferencia-valószínűség és egy relevánsként értékelendő interferencia-valószínűség között találhatók, továbbá harmadik frekvenciakiválasztási kritériumként a frekvenciák eddig történt hozzárendeléseinek a gyakoriságát alkalmazzuk, ahol a legkisebb gyakoriságú frekvenciát választjuk ki, és a harmadik frekvenciakiválasztási kritérium szerinti, nem egyértelmű kiválasztás esetén a fennmaradó frekvenciák közül véletlen kiválasztást alkalmazunk.
- 18. Az 1-16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az interferencia-valószínűségeket olyan értéktartományon belül vesszük figyelembe, amely értéktartomány egy relevánsnak értékelt minimális érték, és egy maximálisként engedélyezett maximális érték között van.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE4302228A DE4302228C2 (de) | 1993-01-27 | 1993-01-27 | Verfahren zur Zuweisung von Frequenzen zu Basisstationen eines Mobilfunknetzes |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9502511D0 HU9502511D0 (en) | 1995-10-30 |
| HUT73108A HUT73108A (en) | 1996-06-28 |
| HU216039B true HU216039B (hu) | 1999-04-28 |
Family
ID=6479043
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HUP9502511A HU216039B (hu) | 1993-01-27 | 1993-10-15 | Eljárás frekvenciák hozzárendelésére mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz |
Country Status (19)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US5839074A (hu) |
| EP (1) | EP0681776B2 (hu) |
| JP (1) | JP3541210B2 (hu) |
| AT (1) | ATE149779T1 (hu) |
| AU (1) | AU686575B2 (hu) |
| BR (1) | BR9307779A (hu) |
| CA (1) | CA2154791C (hu) |
| CZ (1) | CZ287029B6 (hu) |
| DE (2) | DE4302228C2 (hu) |
| DK (1) | DK0681776T4 (hu) |
| EG (1) | EG20445A (hu) |
| ES (1) | ES2101349T5 (hu) |
| FI (1) | FI117664B (hu) |
| GR (1) | GR3023590T3 (hu) |
| HU (1) | HU216039B (hu) |
| PL (1) | PL178556B1 (hu) |
| RU (1) | RU2129761C1 (hu) |
| UA (1) | UA39197C2 (hu) |
| WO (1) | WO1994017640A1 (hu) |
Families Citing this family (44)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US5455821A (en) * | 1994-11-10 | 1995-10-03 | Motorola, Inc. | Communication system resource allocation method |
| DE19516063C2 (de) * | 1995-05-04 | 2000-09-21 | Deutsche Telekom Mobil | Verfahren zur Prüfung von Sendefrequenzen und zur Vergabe von Frequenzen für Basisstationen in einem zellularen Funknetz |
| DE19525128C2 (de) * | 1995-07-12 | 1998-06-04 | Deutsche Telekom Mobil | Verfahren zur Zuweisung einer Frequenz zu einer Sende-/Empfangseinrichtung |
| DE19535360A1 (de) * | 1995-09-22 | 1997-03-27 | Siemens Ag | Verfahren zur Zuteilung funktechnischer Ressourcen auf mehrere Übertragungseinrichtungen einer Basisstation innerhalb eines funktechnischen Kommunikationssystems |
| US5740536A (en) * | 1995-12-29 | 1998-04-14 | At&T Corp. | System and method for managing neighbor-channel interference in channelized cellular systems |
| DE19648225B4 (de) * | 1996-11-21 | 2005-03-24 | T-Mobile Deutschland Gmbh | Verfahren zur Ermittlung eines Maßes für mögliche interferenzbedingte Störungen in einem Funknetz sowie Verfahren zur Auswahl von Flächenelementen eines Funknetzes |
| CA2224035A1 (en) * | 1996-12-19 | 1998-06-19 | J. Leland Langston | Repeater node network system and method |
| DE19713666C2 (de) * | 1997-04-02 | 1999-01-14 | Siemens Ag | Verfahren und Einrichtung zur Kanalzuteilung |
| US5966657A (en) * | 1997-07-24 | 1999-10-12 | Telefonaktiebolaget L M Ericsson (Publ) | Method and system for radio frequency measurement and automatic frequency planning in a cellular radio system |
| US6243584B1 (en) | 1998-03-30 | 2001-06-05 | Verizon Laboratories Inc. | System and method for increasing CDMA capacity by frequency assignment |
| DE19824140C2 (de) * | 1998-05-29 | 2001-05-23 | Siemens Ag | Verfahren zur Zuordnung zumindest eines Wertes zumindest eines Übertragungsparameters zu Zellen einer m Zellen aufweisenden Kommunikationsanordnung |
| FI981518A (fi) * | 1998-07-01 | 2000-01-02 | Nokia Mobile Phones Ltd | Tiedonsiirtomenetelmä ja radiojärjestelmä |
| US6253087B1 (en) * | 1998-09-30 | 2001-06-26 | Telefonaktiebolaget Lm Ericsson | Method and system for improved traffic management in wireless telecommunication systems |
| US6549782B2 (en) | 1999-03-31 | 2003-04-15 | Siemens Information And Communication Networks, Inc. | Radio communications systems |
| US6332076B1 (en) * | 1999-06-28 | 2001-12-18 | Ericsson Inc. | Method and system for identifying and analyzing downlink interference sources in a telecommunications network |
| FI109954B (fi) * | 2000-01-31 | 2002-10-31 | Sonera Oyj | Taajuuksien ryhmäjakoanalyysi matkaviestinverkossa |
| JP3925029B2 (ja) * | 2000-02-29 | 2007-06-06 | カシオ計算機株式会社 | 広告システムおよびこの広告システムに用いられる管理システム |
| US6487414B1 (en) * | 2000-08-10 | 2002-11-26 | Schema Ltd. | System and method for frequency planning in wireless communication networks |
| CA2431849C (en) * | 2000-12-15 | 2013-07-30 | Broadstrom Telecommunications, Inc. | Multi-carrier communications with group-based subcarrier allocation |
| US6947748B2 (en) | 2000-12-15 | 2005-09-20 | Adaptix, Inc. | OFDMA with adaptive subcarrier-cluster configuration and selective loading |
| DE10121978B4 (de) * | 2001-05-05 | 2012-06-28 | T-Mobile Deutschland Gmbh | Verfahren zur Zuweisung von Frequenzen zu Basisstationen eines Mobilfunknetzes |
| US6810236B2 (en) | 2001-05-14 | 2004-10-26 | Interdigital Technology Corporation | Dynamic channel quality measurement procedure for adaptive modulation and coding techniques |
| US20030188029A1 (en) * | 2002-04-01 | 2003-10-02 | Schema Ltd. | Determining cell service areas in a wireless network |
| WO2003084268A1 (en) * | 2002-04-01 | 2003-10-09 | Schema Ltd. | Hybrid channel allocation in a cellular network |
| US20030186693A1 (en) * | 2002-04-01 | 2003-10-02 | Gil Shafran | Estimating traffic distribution in a mobile communication network |
| US7236779B2 (en) | 2002-04-01 | 2007-06-26 | Schema Ltd. | Classification of cellular network drive test results |
| EP1614313B1 (en) * | 2003-02-07 | 2016-08-17 | Actix Limited | Computer implemented methods and computer program products for evaluating radio communications systems |
| DE10315629A1 (de) * | 2003-04-04 | 2004-10-14 | T-Mobile Deutschland Gmbh | Verfahren zur Analyse der Interferenz- und Versorgungssituation in UMTS-Teilnetzen |
| US8526963B2 (en) * | 2003-10-30 | 2013-09-03 | Qualcomm Incorporated | Restrictive reuse for a wireless communication system |
| US9585023B2 (en) * | 2003-10-30 | 2017-02-28 | Qualcomm Incorporated | Layered reuse for a wireless communication system |
| US8059589B2 (en) * | 2004-06-09 | 2011-11-15 | Qualcomm Incorporated | Dynamic restrictive reuse scheduler |
| US7680475B2 (en) | 2004-06-09 | 2010-03-16 | Qualcomm Incorporated | Dynamic ASBR scheduler |
| US8032145B2 (en) | 2004-07-23 | 2011-10-04 | Qualcomm Incorporated | Restrictive reuse set management algorithm for equal grade of service on FL transmission |
| US7573851B2 (en) | 2004-12-07 | 2009-08-11 | Adaptix, Inc. | Method and system for switching antenna and channel assignments in broadband wireless networks |
| US7548752B2 (en) * | 2004-12-22 | 2009-06-16 | Qualcomm Incorporated | Feedback to support restrictive reuse |
| US8811369B2 (en) | 2006-01-11 | 2014-08-19 | Qualcomm Incorporated | Methods and apparatus for supporting multiple communications modes of operation |
| CN101366319B (zh) | 2006-01-11 | 2013-03-06 | 高通股份有限公司 | 认知通信 |
| US7917149B2 (en) * | 2006-08-18 | 2011-03-29 | Fujitsu Limited | System and method for reusing wireless resources in a wireless network |
| US7643429B2 (en) * | 2006-11-06 | 2010-01-05 | Fujitsu Limited | Interference measuring and mapping method and apparatus for wireless networks using relay stations |
| KR101392966B1 (ko) * | 2007-01-09 | 2014-05-09 | 가부시키가이샤 엔티티 도코모 | 기지국장치, 이동통신시스템 및 이동국 및 통신제어방법 |
| US20080171551A1 (en) * | 2007-01-11 | 2008-07-17 | Fujitsu Limited | Reuse pattern network scheduling using load levels |
| US8595501B2 (en) | 2008-05-09 | 2013-11-26 | Qualcomm Incorporated | Network helper for authentication between a token and verifiers |
| US10676571B2 (en) | 2013-12-02 | 2020-06-09 | Sabic Global Technologies B.V. | Polyetherimides with improved melt stability |
| JP6450260B2 (ja) * | 2015-06-02 | 2019-01-09 | 日本電信電話株式会社 | アクセスポイント制御装置、アクセスポイント制御方法及びアクセスポイント制御プログラム |
Family Cites Families (8)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| JPS5287904A (en) * | 1976-01-19 | 1977-07-22 | Nippon Telegr & Teleph Corp <Ntt> | Moving communication circuit assignment system |
| US4965850A (en) * | 1989-01-23 | 1990-10-23 | Schloemer Jerry R | System for and method of assigning frequencies in a communications system with no central control of frequency allocation |
| SE465146B (sv) * | 1989-03-03 | 1991-07-29 | Televerket | Metod foer foerdelning av ett givet antal radiokanaler i ett radiosystem |
| EP0461192B1 (en) * | 1989-03-03 | 1995-06-07 | Telia Ab | Method for planning radio cells |
| DE4008596A1 (de) * | 1990-03-17 | 1991-09-19 | Philips Patentverwaltung | Verfahren fuer die zuweisung von funkkanaelen an die feststationen eines zellularen mobilfunksystems |
| CA2023053C (en) * | 1990-08-10 | 1994-06-28 | Frank D. Benner | Method for assigning telecommunications channels in a cellular telephone system |
| US5280630A (en) * | 1992-01-21 | 1994-01-18 | Motorola, Inc. | Method and apparatus for dynamic channel allocation |
| US5448750A (en) * | 1992-04-22 | 1995-09-05 | Telefonaktiebolaget Lm Ericsson | Segregation method of dynamic channel allocation in a mobile radio system |
-
1993
- 1993-01-27 DE DE4302228A patent/DE4302228C2/de not_active Expired - Lifetime
- 1993-10-15 CA CA002154791A patent/CA2154791C/en not_active Expired - Lifetime
- 1993-10-15 BR BR9307779A patent/BR9307779A/pt not_active IP Right Cessation
- 1993-10-15 AT AT93923469T patent/ATE149779T1/de active
- 1993-10-15 DE DE59305676T patent/DE59305676D1/de not_active Expired - Lifetime
- 1993-10-15 US US08/495,467 patent/US5839074A/en not_active Expired - Lifetime
- 1993-10-15 ES ES93923469T patent/ES2101349T5/es not_active Expired - Lifetime
- 1993-10-15 EP EP93923469A patent/EP0681776B2/de not_active Expired - Lifetime
- 1993-10-15 JP JP51659094A patent/JP3541210B2/ja not_active Expired - Fee Related
- 1993-10-15 HU HUP9502511A patent/HU216039B/hu unknown
- 1993-10-15 UA UA95083911A patent/UA39197C2/uk unknown
- 1993-10-15 WO PCT/EP1993/002846 patent/WO1994017640A1/de active IP Right Grant
- 1993-10-15 RU RU95117924A patent/RU2129761C1/ru active
- 1993-10-15 PL PL93310005A patent/PL178556B1/pl unknown
- 1993-10-15 AU AU53341/94A patent/AU686575B2/en not_active Expired
- 1993-10-15 CZ CZ19951932A patent/CZ287029B6/cs not_active IP Right Cessation
- 1993-10-15 DK DK93923469T patent/DK0681776T4/da active
-
1994
- 1994-01-26 EG EG4694A patent/EG20445A/xx active
-
1995
- 1995-07-13 FI FI953419A patent/FI117664B/fi not_active IP Right Cessation
-
1997
- 1997-05-30 GR GR970401233T patent/GR3023590T3/el unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| BR9307779A (pt) | 1997-08-05 |
| DK0681776T4 (da) | 2006-05-22 |
| DE4302228A1 (de) | 1994-07-28 |
| PL178556B1 (pl) | 2000-05-31 |
| DE4302228C2 (de) | 1999-09-30 |
| WO1994017640A1 (de) | 1994-08-04 |
| DE59305676D1 (de) | 1997-04-10 |
| AU686575B2 (en) | 1998-02-12 |
| FI953419A (fi) | 1995-08-11 |
| RU2129761C1 (ru) | 1999-04-27 |
| FI117664B (fi) | 2006-12-29 |
| JPH08507661A (ja) | 1996-08-13 |
| UA39197C2 (uk) | 2001-06-15 |
| ATE149779T1 (de) | 1997-03-15 |
| EP0681776B2 (de) | 2006-01-18 |
| EG20445A (en) | 1999-04-29 |
| PL310005A1 (en) | 1995-11-13 |
| AU5334194A (en) | 1994-08-15 |
| CA2154791A1 (en) | 1994-08-04 |
| JP3541210B2 (ja) | 2004-07-07 |
| DK0681776T3 (da) | 1997-09-22 |
| GR3023590T3 (en) | 1997-08-29 |
| US5839074A (en) | 1998-11-17 |
| HUT73108A (en) | 1996-06-28 |
| ES2101349T5 (es) | 2006-08-01 |
| CA2154791C (en) | 2004-01-20 |
| EP0681776B1 (de) | 1997-03-05 |
| FI953419A0 (fi) | 1995-07-13 |
| CZ287029B6 (en) | 2000-08-16 |
| HU9502511D0 (en) | 1995-10-30 |
| ES2101349T3 (es) | 1997-07-01 |
| EP0681776A1 (de) | 1995-11-15 |
| CZ193295A3 (en) | 1995-12-13 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU216039B (hu) | Eljárás frekvenciák hozzárendelésére mobil rádiótelefon-hálózat alapállomásaihoz | |
| US5809423A (en) | Adaptive-Dynamic channel assignment organization system and method | |
| US6990348B1 (en) | Self-configuring wireless system and a method to derive re-use criteria and neighboring lists therefor | |
| US6157627A (en) | Channel allocation for mixed multislot services | |
| US8284715B2 (en) | Method and apparatus for network wide adaptive resource allocation for OFDMA/TDMA networks | |
| JP4047285B2 (ja) | 第三世代無線通信システムのアップリンクにおいて呼承認制御を実施するための方法およびシステム | |
| WO2003084268A1 (en) | Hybrid channel allocation in a cellular network | |
| CN100393001C (zh) | 使用分时双工手机系统中计算最佳时隙对信元分派的方法及系统 | |
| WO2001063785A1 (en) | Frequency hopping sequence allocation | |
| Moscholios et al. | Call blocking probabilities for Poisson traffic under the multiple fractional channel reservation policy | |
| EP2884790A1 (en) | Method for traffic steering in multi layer radio networks | |
| CN101692732B (zh) | 扰码分配方法及装置 | |
| Yu et al. | Dynamic control of open spectrum management | |
| Chakraborty et al. | A particle swarm optimization-based approach towards the solution of the dynamic channel assignment problem in mobile cellular networks | |
| Adam et al. | Spectrum sharing with quality of service assurance in cognitive radio networks | |
| Li et al. | Minimizing interference in mobile communications using genetic algorithms | |
| KR100890832B1 (ko) | Ｃｒ 기반 무선 통신 시스템의 동적 채널 선택 방법 | |
| Li et al. | Inter-vendor dynamic spectrum sharing: Feasibility study and performance evaluation | |
| Atmaca | Modeling, Simulation and Call Performance Analysis of a TDMA-Based Cognitive Radio Network with Different Slot Allocation Strategies | |
| EP1662834A1 (en) | Dynamic channel selection based on interference and spectral usage in a multicarrier cellular communication system | |
| Lin et al. | Resource and performance management in wireless communication networks | |
| Zhang et al. | Dynamic spectrum allocation engine based on DS theory and potential game | |
| Lohner et al. | Performance evaluation of channel allocation algorithms with the new reshuffle technique | |
| EP1765034A1 (en) | Method and apparatus for performing call admission control in the uplink for third generation wireless communication systems | |
| Phan-Van et al. | Performance analysis of queueing schemes for priority handoff and call admission control in mobile cellular radio networks |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DGB9 | Succession in title of applicant |
Owner name: DETEMOBIL DEUTSCHE TELEKOM MOBILNET GMBH, DE |