HU215443B

HU215443B - Többféle hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények, főként hüvelykúp, baktericid, fungicid, protozoa- és vírusellenes kombinált hatással

Info

Publication number: HU215443B
Application number: HUP9402182A
Authority: HU
Inventors: Márton Milánkovits
Original assignee: Márton Milánkovits
Priority date: 1994-07-25
Filing date: 1994-07-25
Publication date: 1999-04-28
Also published as: HU9402182D0; DE69532809T2; EP0772445B1; AU2935095A; WO1996003135A1; ATE262911T1; DK0772445T3; JPH10503194A; US6432935B1; DE69532809D1; EP0772445A1

Abstract

Többféle hatóanyagőt tartalmazó, kőmbinált hatásúgyógyszerkészítmények, így hüvelykúpők, kenőcsök, őldatők,ecsetelőőldatők, hüvelycseppek és hintőpőrők, amelyek hatóanyagként a)adőtt esetben antibiőtikűm, előnyösen klóramfenikől vagy eritrőmicin;és/vagy b) szűlfőnamid, előnyösen szűlfadimidinűm; és c) klőtrimazől/biszfenil-(2-klór-fenil)-1-imidazőil-metán/ vagy natamicin vagynisztatin; és d) 5-nitrő-metrőnidazől, így metrőnidazől vagy tinidazőlvagy nimőrazől kőmpőnenseket tartalmaznak; adőtt esetben bőraxszal ésadőtt esetben a gyógyszerkészítésben szőkásős, önmagűkban ismertsegéd- és/vagy adalékanyagőkkal együtt. ŕ

Description

A találmány tárgya többféle hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények, előnyösen hüvelykúp. A „gyógyszerkészítmények” meghatározásba nem értendők bele az i. v. és orális adagolásra alkalmas termékek.

Ismeretes, hogy a gyakorlatban számos, különböző összetételű hüvelykúp van forgalomban. Attól függően, hogy milyen kórokozó elleni védekezés az elsődleges, az orvos a rendelkezésre álló készítmények közül megítélése szerint választja ki azt, amelyet a terápia során alkalmazásra előír. A kenőcsök esetében lényegében ugyanez a helyzet. Különböző készítmény típusok közül a leggyakrabban használtak az alábbiak:

1. Hüvelygomba-fertőzés ellen leggyakrabban adott javallt készítmény:

Canasten [hatóanyaga klotrimazol biszfenil-(2-klórfenil)-l-(imidazoil-metán)]; és

Pimafucin (hatóanyaga natamicin= pimaricin).

2. Gomba- és protozoonfertözés esetén szokásosan javallt készítmény:

Kiion D [hatóanyaga metronidazol; (l-(2’-hidroxietil)-2-metil-5-nitroimidazol); és miconosal-nitrát].

3. Protozoonfertözés esetén javallt készítmény:

Kiion hüvelykúp, melynek hatóanyaga metronidazol.

4. A jód fertőtlenítő hatása révén ható készítménycsoport jellegzetes képviselője:

Betadine (vivőanyagból szabadul fel jód).

5. A hüvely természetes baktériumflóráját tápláló hűvelykúpkészítmények jellegzetes példája:

Génia 92 (tápanyagok, például folsav, tejsav, tejcukor, lactamin).

A fenti készítmények közös hátránya, hogy egyikük sem teszi lehetővé a komplex, azaz baktericid (kórokozók: aerob és anaerob baktériumok), valamint Mobiluncus- és Gardnerella-ellenes, fungicid és protozoonellenes hatást egyidejűleg, vírusellenes hatással pedig egyáltalán nem rendelkeznek.

A találmány célkitűzése ezért olyan készítmények létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy többféle kórokozóra is egyidejűleg több irányból hassunk, mely egyben a szervezet vírusellenes harcát is segíti. Ezáltal a legalkalmasabb készítménytípus megválasztása és az ehhez szükséges igen alapos mérlegelés egyszerűbbé válik, és biztonsággal adható egy valóban hatásos szer a betegnek.

A találmány alapja az a felismerés, hogy létezik egy olyan hatóanyag-kombináció, amely a fenti célkitűzést elérhetővé teszi, és ezenkívül még számos, a későbbiekben részletezett előnnyel is rendelkezik.

Tapasztalati úton azt találtam, hogy egy, a megfelelő arányban

a) - adott esetben antibiotikumot, előnyösen klóramfenikolt vagy eritromicint; és/vagy

b) - szulfonamidot, előnyösen szulfadimidinumot;

és

c) - klotrimazolt /biszfenil-(2-klór-fenil)-l-imidazoil-metán/ vagy natamicint vagy nisztatint; és

d) - 5-nitro-metronidazolt, így metronidazolt vagy tinidazolt vagy nimorazolt alkalmas vivőanyaggal együtt tartalmazó készítmény e célkitűzést elérhetővé teszi.

A találmány szerinti felismerés alapvető része, hogy az antibiotikum, illetőleg szulfonamid hatóanyag-kombináció hatását a másik két hatóanyag előre nem várt módon felerősíti; ez a hatás kölcsönösen érvényesül, például a klóramfenikol és szulfonamid baktérium elleni, különösen Chlamydia-ellenes hatása jelentősen megnövekszik. További példa a potencírozó hatásra a klóramfenikol és metronidazol anaerob kórokozók (például B. fragilis) elleni hatásának növekedése. Az antibiotikum, szulfonamid és metronidazol antibakteriális hatása ugyancsak előre nem várt módon általában minden kórokozó baktérium ellen potencírozódik, a negyedik komponens által biztosított a gombaellenes védelem. A hatásspektrum az egyes komponensektől különkülön elvárható hatáshoz képest tehát szélesebb, ugyanakkor kisebb hatóanyag-mennyiségek elegendőek a gyógyuláshoz, mint az az egyes hatóanyagok külön-külön való alkalmazásakor elvárható lenne. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy káros mellékhatások kockázatával gyakorlatilag nem kell számolni. A találmány szerinti megoldás további, igen jelentős előnye, hogy nem alakulnak ki rezisztenciák.

A találmány szerinti megoldás esetében a készítmény előnyösen a következő mennyiségben tartalmazza a komponenseket, 1 hüvelykúpra számítva:

a) komponens: 0,10- 0,15 g a preferált antibiotikumok esetében;

b) komponens: 0,10-0,15 g;

c) komponens: 0,090-0,10 g klotrimazol esetében és 0,025-0,075 g natamicin esetében és 0,1 g nisztatin esetében;

d) komponens: 0,40-0,45 g.

A vivöanyag előnyösen polietilénglikol lehet; ez olyan mennyiségben van jelen, amely például 10 db-os egységcsomagnál a hatóanyag-kombinációt a szükséges mennyiségre kiegészíti.

Az a) komponenst, azaz az antibiotikum összetevőt illetően meg kell említeni, hogy klóramfenikol helyett vele azonos mennyiségben például oxi-tetraciklin vagy éritromicin is használható. Ez utóbbi különösen azért előnyös, mert jó hatást mutat és allergizálóképessége kisebb. Széles hatásspektruma abban is megnyilvánul, hogy Chlamydia trachomatisra is hatékony, és terhességben is adható. Szóba jöhet továbbá más, főleg olyan antibiotikum is, amely Chlamydia trachomatis elpusztítására is alkalmas. A másfajta antibiotikumok szükséges mennyisége a szájon át adható szokásos átlag dózisnak ugyanannyi százaléka, mint a klóramfenikol vagy az oxi-tetraciklin esetében. Annak ellenére, hogy szerkezeti felépítésük más, a klóramfenikol, az eritromicin és a klindamicin is egyaránt úgy hat, hogy a baktériumok riboszómájának 50S alegységéhez kötődve gátolja a baktérium fehérjeszintézisét.

Megemlítjük továbbá, hogy a szulfadimidinum helyett más szulfonamid is szóba jöhet, a szulfadimidinumra mint előnyös komponensre hivatkozunk, amely azonban más, szerkezetileg ebbe a vegyületcsoportba tartozó hatóanyaggal helyettesíthető.

HU 215 443 A

A c) komponenst tekintve a felsoroltak közül leghatásosabb a klotrimazol és a nisztatin; a d) komponenst illetően pedig a metronidazolt részesítjük előnyben.

A találmány szerinti hatóanyag-kombinációt megvalósító hüvelykúp lényegesen hatékonyabb, minőségileg más hatású, mint amilyen hatás elérhető a komponensek bármilyen sorrendben külön adagolása esetén, és olyan esetben is teljes gyógyuláshoz vezet, amikor előzőleg a komponenseket külön-külön adva nem sikerült azt elérni. Ez vonatkozik a találmány szerinti kombinációs készítmény alábbi használati körére is (a különböző összetevők egymás hatását potencírozó hatásokkal is rendelkeznek):

Megelőzésként

Fertőzött uszoda vize vagy új nemi partner a kúp használata esetén fertőzést nem okoz.

Bármilyen nőgyógyászati műtét előtt ajánlott (különös tekintettel a hüvelyi és méhűri beavatkozásokra, ahol minden esetben pótolhatatlan a készítmény), prevenciós kúraként.

Friss fertőzés kezelése

Friss, a kezelést néhány órával megelőzően kapott fertőzés esetén az esetek körülbelül 90%-ában teljes gyógyuláshoz vezet használata. Minthogy szisztémiás kezelés nem szükséges, ezért

- kisebb dózis elegendő, tekintve, hogy közvetlenül hat,

- kisebb dózis miatt az esetleges mellékhatás veszélye is minimalizálódik, és a kezelés megszűnésekor a mellékhatás veszélye is megszűnik (helyi kezeléskor egyébként a vizsgálatok során egyáltalán nem volt mellékhatás megfigyelhető),

- nem köt le a szövődmények következtében szükséges orvosi kapacitást,

- nem kell attól tartani, hogy az alkalmazott komponensek ellen a kórokozók rezisztenciája kialakul, mert helyileg adva, az érzékeny kórokozókat az alkalmazott viszonylag kis gyógyszermennyiség teljesen elpusztítja.

Krónikus hüvely gyulladás kezelése

Az úgynevezett méhszáj sebek, cervicalisato (vagy ektopium) vagy az enyhén pozitív hámeltérések, például enyhén ecetsavpozitív hám, illetve jódpozitivitás csökkenése, illetve kóros hám és P₃ citológiai lelet esetén a gyógyítás eszközeiként jelenleg a lézer, a sebészeti eltávolítás, a fagyasztás (kryocoagulatio) és az égetés szerepelnek. A kombinált kúp a vérzékeny, gyulladásos méhszáj spontán gyógyulását elősegíti, ezzel szükségtelenné és általában elkerülhetővé válnak a fenti beavatkozások. A gyulladás tartós fennállása döntő szerepet játszik a méhnyakrák kialakulásában. A találmány szerinti kúp alkalmazása így a gyulladás megszüntetésével lényegében megszünteti a méhnyakrák kialakulásának veszélyét. A találmány szerinti hatóanyag-kombinációt tartalmazó kúp egyik komponensének, a metronidazolnak bizonyos daganatellenes hatása is van, amint ez a tumorok sugárkezelése során is megfigyelhető, amikor is a sugárkezelés eredményességét fokozza.

P₃ tumorcitológiai eredmény esetén a kúp alkalmazása után sorozatban P₂-re vagy P_rre javult a lelet, és a kolposzkópos hámeltérés is normalizálódott.

Vírusellenes hatás

A találmány szerinti kombinációs készítmény közvetett módon a vírusfertőzések ellen is hat, valószínűleg úgy, hogy az összes nem vírus kórokozó elpusztításával a szervezet addig így lekötött immunkapacitását felszabadítja a vírusok ellen.

Például olyan esetekben, amikor más kezelésre rezisztens hüvelyi folyás mellett a humán papilloma vírus által okozott Condyloma acuminatum-fertözés sorozatosan kiújult, a hatóanyag-kombinációt tartalmazó, találmány szerinti kúppal való kezelés után a Phodophyllines ecsetelés tartósan eredményesnek bizonyult.

Továbbá megfigyelhető volt, hogy gyakran kiújuló herpes genitalisos betegek tartósan tünetmentessé váltak a találmány szerinti készítménnyel való kezelést kővetően.

A találmány szerinti készítmény megfelelő dózisban terheseknek is adható (ilyenkor antibiotikumként elsősorban eritromicin javasolt).

A találmány szerinti készítmény előállítása a gyógyszerkészítésben általában ismert, az ilyen jellegű készítmények előállításánál szokásos módszerekkel történhet, akár gyógyszertárban, kisebb mennyiségeknél, akár pedig gyógyszergyárban, nagyobb mennyiségek esetében.

A találmány szerinti megoldást a következőkben példaként néhány konkrét összetétel kapcsán mutatjuk be, anélkül azonban, hogy a találmányt a példákra korlátoznánk.

1. példa db hüvelykúpra vonatkoztatva - 25 g-os

Kloramfenikol 0,08 g

Szulfadimidinum 0,12 g

Klotrimazol 0,15 g

Metronidazol 0,40 g vivöanyag: polietilénglikol

2. példa db hüvelykúpra vonatkoztatva

Kloramfenikol 0,10 g

Szulfadimidinium 0,10 g

Klotrimazol 0,10 g

Metronidazol 0,40 g

Hasonló eredményre jutunk, ha vivöanyagként más, erre a célra szokásos anyagot, így például kakaóvajat alkalmazunk.

A hüvelykúpon túlmenően a találmány szerinti hatóanyag-kombináció egyéb gyógyászati készítmények céljaira is alkalmas; így például kenőcs, hintőpor, oldat, ecsetelőoldat, hüvelycsepp, impregnált tampon céljaira.

A kenőcs formában lévő készítmények a hatóanyagkombinációt a hüvelykúp esetében megadott arányoknak megfelelően tartalmazzák, kenőcsalapanyagok, elsősorban sárga vazelin kíséretében.

A hintőpor-készítmény a hatóanyag-kombinációt szilárd formában, kívánt esetben szilárd vivőanyagok kal, így például talkummal együtt tartalmazza.

Az oldatok, ecsetelöoldatok és hüvelycseppek a megfelelő szerves oldószerekkel készülnek; előnyös

HU 215 443 A például a polioxietilén. Az oldatoknak, hüvelycseppeknek elsősorban a gyermeknőgyógyászatban van nagy jelentősége; megfelelő dózisban természetesen ezek a készítmények felnőttek számára is alkalmasak.

Bármelyik gyógyszerkészítmény tartalmazhat boraxot is.

A fenti gyógyászati készítmények a gyógyszerkészítmények előállításánál szokásos technológiákkal, segéd-, illetve adalékanyagokkal, és ezekből a szokásos mennyiségek alkalmazásával állíthatók elő.

A találmány szerinti készítmény hatására nézve klinikai összehasonlító vizsgálatokat végeztünk, több száz személy bevonásával, napi 1 hüvelykúp alkalmazásával.

A következő összetételű, találmány szerinti hüvelykúpokat vizsgáltuk:

I. összetétel:

Kloramfenikol 0,10 g

Szulfadimidin 0,10 g

Nisztatin 0,10 g

Metronidazol 0,40 g

Massza polyoxaethenum 2,0 g

II. összetétel:

Doxiciklin 0,01 g

Szulfadimidin 0,10 g

Klotrimazol 0,10 g

Metronidazol 0,40 g

Massza polyoxaethenum 2,0 g

III. összetétel:

Klaritromicin 0,04 g

Szulfadimidin 0,1 g

Nisztatin 0,1 g

Metronidazol 0,4 g

Massza polyoxaethenum 2,0 g

IV. összetétel:

Ciprofloxacin 0,04 g

Szulfadimidin 0,1 g

Nisztatin 0,1 g

Metronidazol 0,4 g

Massza polyoxaethenum 2,0 g

V- VIII. összetételek:

Megismételtük az I-IV. összetételeket, azzal az eltéréssel, hogy mindegyikhez 0,1 g boraxot is adtunk.

IX. összetétel:

Az I. összetételt úgy változtattuk, hogy 0,1 g nisztatin helyett natamicint alkalmaztunk, 0,025 g mennyiségben.

X. összetétel:

Az I. összetétel szerinti kúpalapanyagban metronidazol helyett tinidazolt használtunk, azonos mennyiségben. Megjegyezzük, hogy elkészítettük a farmakológiái vizsgálathoz a metronidazol helyett tinidazolt tartalmazó készítményt is.

További készítményeket állítottunk elő, az alábbiak szerint.

Az antibiotikumokat és chemotherapeutikumokat a Goodman and Gilman’s „The pharmacological basis of therapeutics” - Ninth Edition (Joel G. Hardman, Lee E. Limbird - Editors-in-Chief 1996, ISBN 0-07-0262667) öt csoportba osztja, melyek szerinti sorrendben történik az antibiotikumok megjelölése a gyógyszer-kombinációkban.

a) Az első csoportba a (szűkebb értelemben) chemotherapeutikumoknak és nem antibiotikumnak tartott vegyületek tartoznak.

XI. összetétel:

Ampicillin	0,1 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Ciprofloxacin	0,05 g
Nátrium-tetraborát	0,05 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
XII. összetétel:
Ampicillin	0,1 g
Szulfametoxazol	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Trimetoprim	0,02 g
Nátrium-tetraborát	0,05 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
b) csoport: Penicillinek, cephalosporinok és egyéb
β-laktám antibiotikumok
XIII. összetétel:
Amoxicillin	0,1 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Ciprofloxacin	0,05 g
Nátrium-tetraborát	0,05 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
XIV. összetétel:
Augmentin	0,1 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Nátrium-tetraborát	0,05 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
Ez az összetétel 0,05 g ciprofloxacint is	tartalmaz-
hat, a fenti komponenseken kívül.
XV. összetétel:
Unazin	0,1 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
XVI. összetétel:
Oxacillin	0,1 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
Nátrium-tetraborát és/vagy ciprofloxacin is tehető
bele a már megadott mennyiségekbe.
XVII. összetétel:
Cefaklór (Ceclor)	0,05 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g

HU 215 443 A

c) csoport: Amino-glikozidok XVIII. összetétel:
Gentamicin	0,05 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
A készítmény nátrium-tetraborát és/vagy ciproflo-
xacint is tartalmazhat, a megadott mennyiségekben.
d) csoport: Tetraciklinek, klóramfenikol, makrolidek
XIX. összetétel:
Klaritromicin (Klacid):	0,1 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
XX. összetétel:
Klóramfenikol	0,1 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Nátrium-tetraborát	0,05-0,10 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
e) csoport: Egyéb antibiotikumok, Klindamicin,
Bacitracin, Rifampicin XXL összetétel:
Klindamicin	0,05 g
Nátrium-tetraborát	0,05 g
Szulfadimidin	0,1 g
Nisztatin	0,1 g
Metronidazol	0,4 g
Massza polyoxaethenum	2,0 g
A fenti összetételben Nisztatin helyett alkalmazható

Pimafucin vagy Klotrimazol is (vagy más kis mennyiségű fungicid hatóanyag).

Alternatívaként a leírásban említett egyéb vegyületek is lehetnek.

Azt tapasztaltuk, hogy bármilyen kórokozót is mutatott ki a klinikai vizsgálat, a találmány szerinti hüvelykúpok használata - az I-XXI. összetételek és a leírt változatok egyaránt - eredményesnek bizonyult.

A következő vizsgálatban foglaltuk össze az összehasonlításként vizsgált készítményeket („K”-val a találmány szerinti, fenti összetételű hüvelykúpokat jelöltük).

A gyárilag előállított kúpokkal történő összehasonlítás(ok) hatóanyag-tartalom szerint

A találmány szerinti komponensek
kívül esik <-	- Betadin kúp
csak D komponens <-	- Kiion kúp
csak C komponens <-	- Pimefucin hüvelytabletta
csak C komponens <-	- Canesten hüvelykúp
csak C és D komponens <-	- Kiion D kúp

A klinikai összehasonlító vizsgálatok eredménye:

1. Fenti kúpok sikertelensége esetén a K kúpok minden esetben hatékonyak voltak.

2. Az esetek döntő többségében kismedencei gyulladás is fennállt, ezért a hüvelygyulladás K kúpokkal történt gyors megszüntetésén kívül, ezt követően, szisztémás kezelés is történt az eredmény megőrzése és a teljes gyógyulás (kismedencei gyulladás megszüntetése) érdekében.

3. A pácienseknél a mikrobiológiai kivizsgálás hordozható és végleges táptalaj (VAGICULT, TRANSPOCULT, BIOCULT) felhasználásával és immunfluorescens tesztekkel egybekötve lett elvégezve (Chlamydia trachomatis, Mycoplasmák, Ureapl. urealyticus, Gonorrhoeae, Trichomonas vaginalis, sarjadzó gombák és általános bakteriológiai kivizsgálás - rezisztenciavizsgálattal egybekötve).

A következőket kell még megjegyezni:

- A legtöbb tapasztalat a klóramfenikolt tartalmazó készítményekkel van.

- Bármely lokálisan alkalmazható és a többi komponenssel kompatíbilis antibiotikum napi dózisa 1/20ának megfelelő mennyiségben alkalmazható a hüvelykúpban.

- A példákban megadott mennyiségektől általában ± 50%-os eltérés lehetséges bármely komponenst illetően, attól függően, hogy mekkora a többi komponens mennyisége és milyen a klinikai lép.

- A borax a kúp hatását - klinikailag indokolt esetekben alkalmazva - erősíti. Bár konkrét példával nem mutattuk be, adott esetben más komponens(ek) mennyisége(i) csökkenthetó(ek), ha a készítmény boraxot is tartalmaz.

Igen fontos, hogy az említett, több száz személlyel végzett klinikai kipróbálás során 4 esetben 10 napig 2x 1 kúpot használtak, ebből 1 esetben az első 2 nap 3-3 kúpot alkalmaztak. Semmi káros mellékhatás nem volt megfigyelhető ezekben az esetekben sem, noha ezek a dózisok jelentős túladagolásnak minősülhetnek. Ugyanakkor megfigyelhető volt, hogy lerövidült az az időszak, ami a szokásos dózis adagolásakor a gyógyulásig szükséges. Ez arra mutat, hogy indokolt esetben a szokásos dózis (napi 1 kúp) lényegesen növelhető, minden káros következmény nélkül.

Az antibiotikumok olyan különböző mikroorganizmusok által termelt anyagok, amelyek gátolják más mikroorganizmusok növekedését, és végül el is pusztíthatják azokat.

Leggyakoribb osztályozásuk kémiai szerkezetük és hatásmechanizmusuk alapján történik:

1. Baktériumsejtfal-szintézist gátlók

2. Közvetlenül a sejtfalra ható anyagok, amelyek megváltoztatják annak permeabilitását.

3. 30 S vagy 50 S riboszomális alegységekre ható anyagok, amelyek a fehérjeszintézis reverzibilis gátlását okozzák.

4. A 30 S riboszomális alegységekhez kötődő anyagok, amelyek megváltoztatják a fehérjeszintézist, amely végül a sejt pusztulásához vezet.

HU 215 443 A

5. A nukleinsav-anyagcserét érintő anyagok.

6. Nukleinsav-analógok.

A megfelelő gyógyhatás elérése attól függ, hogy sikerül-e olyan gyógyszer-koncentrációt a fertőzés helyén elérni, amely elégséges a baktérium növekedésének meggátlásához.

A legtöbb in vitro érzékenységi tesztet a biztonságosan elérhető plazmakoncentráció alapján értékelik, mely nem tükrözi a kívánatos hatás helyén a gyógyszer-koncentrációt és a gyógyszer helyi hatását befolyásoló helyi tényezőket.

Ezért a legfontosabb teendőnk, hogy figyelembe vegyük az in vitro végzett tesztvizsgálatok értékelhetőségének korlátáit. Például bizonyos gyógyszerek koncentrációja a vizeletben sokkal nagyobb lehet, mint a plazmában. így rezisztensnek talált kórokozók (egyébként más helyeken sikertelen kezelés) elpusztíthatok olyankor, amikor a fertőzés a húgyutakra korlátozódik csak.

Helyi hüvelyi kezelés esetén viszonylag magas gyógyszer-koncentráció érhető el és tartható fenn a hüvelyben. Az alkalmazott gyógyszerre érzékenynek minősített kórokozók a várakozásnál is sokkal jobban reagálhatnak. A hüvely kórokozó baktériumai általában érzékenyek a leírásunkban szereplő gyógyszerekre különkülön is. Antibiotikummal szembeni rezisztencia vagy mutáció során vagy a leánysejteknek átadva vertikálisan alakulhat ki. Gyakrabban figyelhető meg a horizontálisan „szerzett” rezisztencia, amikor is egy donor sejt gyakrabban egy másik specieshez tartozó baktériumnak transzformációval, transzdukcióval vagy konjugációval adja át a rezisztencia képességét.

Az antibiotikumok kombinációban történő alkalmazását először a rezisztens mutánsok számának csökkentése érdekében vezették be. Például, ha az egyik gyógyszer esetén a rezisztenciával rendelkező sejtmutáció kialakulásának a valószínűsége 10 ⁷ és egy másiknak 1O⁶, együtt alkalmazva 10¹³-ra csekken ennek valószínűsége.

Ugyancsak a speciesnek a különböző szerotípusai igen különböző mértékben lehetnek érzékenyek ugyanarra az antibiotikumra (például E. coli a csatolt eredmények szerint).

A baktérium antibiotikumérzékenységének vizsgálatára leggyakoribb a korongdiffúziós és a húsleves, vagy agarhígításos teszt. A szinergizmust konkáv görbe, az additív hatást egy egyenes vonal és az antagonizmust konvex görbe mutatja.

A fenti módszert (görbék) korlátozza, hogy csak a növekedést gátló hatást jelzik, azt nem, hogy ténylegesen mennyi kórokozó pusztul el, ebből következően a szinergizmus nem feltétlenül jelez fokozott baktericid hatást is egyben.

A másik, gyógyszer-kombinációkat értékelő módszer magában foglalja a baktericid hatáshoz szükséges mennyiségek értékelését is. Azonos és azonosan inkubált baktériumkultúrákat egyidejűleg vizsgálnak úgy, hogy az antibiotikumokat külön és kombinációban is hozzáadják az egyes kultúrákhoz. Ha a kombináció gyorsabban ér el baktericid hatást, mint bármelyik gyógyszer önmagában, akkor ezt szinergizmusnak nevezik (in vitro).

A kombinált antibiotikus kezelés valószínűleg leggyakrabban a fertőzések tapasztalati kezeléseként történik, amikor a kórokozó azonosítása még nem történt meg vagy nem azonosítható.

A hüvelyi fertőzések során gyakran két vagy több kórokozó van jelen. Ilyen esetekben általában szükséges a kezelés során különböző gyógyszerek adása. Ezek kiválasztása a klinikus döntésétől függ, amelyben a tünetek és panaszok és az elérhető antibiotikumok az irányadók.

Klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a találmány szerinti összetétel adott koncentrációjának alkalmazásakor a szükséges kezelési idő szignifikánsan csökkent, és az alkalmazott gyógyszerkomponensek közül egynek vagy többnek a mennyisége a szokásosnál kevesebb lehetett.

A szinergizmus klinikai vizsgálatának módszere gyógyszer-kombinációk esetén a kezelési idő és a komponensek mennyisége csökkenésének a vizsgálata, amely elegendő az eredményes kezelés biztosításához, összehasonlítva a komponensek külön-külön való alkalmazásával.

476 páciens vett részt a vizsgálatokban. Korábbi kezelésük hüvelyi gyulladás miatt sikertelen volt a szokásos* helyi kezelés során az alábbi gyógyszerekkel:

(* A szokásos gyógyszermennyiség, a szokásos ideig adva.)

A kezelés időtartama

Kiion (Metronidazol) 10 nap

Kiion D 10 nap

Pimafucin (Natamicin) 20 nap

Canesten (Klotrimazol) 8-10 nap

Mielőtt kombinációnkkal a kezelést elkezdtük volna, vattapálcával mikrobiológiai vizsgálatra mintát vettünk. A mikrobiológiai kivizsgálás során leggyakrabban E. coli, Enterococcus faecalis, B csoportú Streptococcusok, Candida albicans, Ureaplasma u„ Mycoplasma hominis, Trichomonas vaginalis, Chlamydia trachomatis és ritkábban Staphylococcusok, Proteus, Klebsiella, Haemophylus stb. volt található, néha pedig nem volt patogén mikroorganizmus kimutatható a mintából.

A kórokozók antibiotikumérzékenységét is vizsgáltuk.

A mikrobiológiai mintavételt követően a találmány szerinti gyógyszer-kombinációkkal a kezelést haladéktalanul elkezdtük, és a résztvevőket az alkalmazott kombináció szerint 3 csoportba osztottuk:

I. csoport	II. csoport	III. csoport
309 páciens	90 páciens	77 páciens
7 napos kúra	7 napos kúra	7 napos kúra
I. kombináció	II. kombináció	III. kombináció
Kloram- fenikol	0,10 g	Ciproflo- xacin	0,04 g	Ampicillin	0,20 g
Szulfadi- midin	0,10 g	Szulfadi- midin	0,10 g	Szulfadi- midin	0,10 g
Nisztatin	0,10 g	Nisztatin	0,10 g	Nisztatin	0,10 g

HU 215 443 A

Táblázat (folytatás)

I. csoport	II. csoport	III. csoport
309 páciens	90 páciens	77 páciens
7 napos kúra	7 napos kúra	7 napos kúra
I. kombináció	II. kombináció	III. kombináció
Metró- 0,40 g	Metró- 0,40 g	Metró- 0,40 g
nidazol	nidazol	nidazol
Massza 2,00 g	Massza 2,00 g	Massza 2,00 g
polyo-	polyo-	polyo-
xaethe-	xaethe-	xaethe-
num	num	num

Eredmények	I. csoport	II. csoport	III. csoport
Teljesen gyógyult	306	89	75
Nem változott	3	1	2
Rosszabbodott	0	0	0

Claims

1. Többféle hatóanyagot tartalmazó baktericid és bakteriosztatikus, fungicid, vírus- és protozoonellenes kombinált hatású hüvelykúp, amely

a) - antibiotikumot, előnyösen (-)-(17?,27?)-2-diklór-acetamido-1,3-propándiolt (klóramfenikolt) vagy 14-etil-7,12,13-trihidroxi3,5,7,9,11,13-hexametil-2,10-dioxo-6-{ [3,4,6tridezoxi-3-(dimetil-amino)-3-D-xilo-hexopiranozil]-oxi}-oxaciklo-tetradec-4-il-2,6-didezoxi-3-C-metil-3-O-metil-alfa-L-ribo-hexapiranozidot (eritromicint); és

b) - szulfonamidot, előnyösen, 4,6-dimetil-2-szulfanil-amido-pirimidint (szulfadimidinumot),és

c) - (klotrimazolt), biszfenil-(2-klór-fenil)-l-imidazoil-metánt vagy 22-[(3-amino-3,6-didezoxi-béta-D-mannopiranozil)-oxi] -1,3,26-trihidroxi-1,2-metil-10-oxo-6,11,28-trioxatriciklo[22.3.1.0⁵>⁷]oktakoza-8,14,16,18,20-pentaén25-karbonsavat (natamicint) vagy 33-[(3-amino-3,6-didezoxi-béta-D-mannopiranozil)-oxi]1,3,4,7,9,11,17,37-oktahidroxi-15,16,18-trimetil-13-oxo- 14,39-dioxabiciklo [33.3.1] nonatriakonta-19,21,25,27,29,31 -hexaén-36-karbonsavat (nisztatint); és

d) - 5-nitro-metronidazolt, így 2-metil-5-nitro-177imidazol-1-etanolt (metronidazolt) vagy l-[2(etil-szulfonil)-etil]-2-metil-5-nitro-177-imidazolt (tinidazolt) vagy l-(béta-morfolinoetil)-5-nitro-imidazolt (nimorazolt) hüvelykúp készítésére alkalmas vivőanyaggal együtt tartalmaz;

1 hüvelykúpra számítva a következő mennyiségben:

a) komponens: 0,10-0,15 g a preferált antibiotikumok esetében;

b) komponens: 0,10-0,15 g;

d) komponens: 0,40-0,45 g;

a megfelelő, önmagában ismert vivőanyaggal a kívánt mennyiségre készítve. (Elsőbbsége: 1994. 07. 22.)

2. Többféle hatóanyagot tartalmazó kombinált hatású gyógyszerkészítmények, így hüvelykúpok, kenőcsök, oldatok, ecsetelőoldatok, hüvelycseppek és hintőporok, amelyek hatóanyagként

a) - adott esetben antibiotikum, előnyösen klóramfenikol vagy eritromicin; és/vagy

b) - szulfonamid, előnyösen szulfadimidinum; és

c) - klotrimazol /biszfenil-(2-klór-fenil)-l-imidazoil-metán/ vagy natamicin vagy nisztatin; és

d) - 5-nitro-metronidazol, így metronidazol vagy tinidazol vagy nimorazol komponenseket tartalmaznak; adott esetben boraxszal és adott esetben a gyógyszerkészítésben szokásos, önmagukban ismert segéd- és/vagy adalékanyagokkal együtt. (Elsőbbsége: 1994. 10. 10.)

3. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy boraxot is tartalmaz. (Elsőbbsége: 1994. 10. 10.)

4. A 2. igénypont szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a 2. igénypont szerinti hatóanyagkomponensek közül a b), c) és d) komponenseket tartalmazza. (Elsőbbsége: 1994. 10. 10.)