HU215352B - Nedvességálló gél kialakítására alkalmas, agyagásvány-tartalmú szilárd száraz keverék, és eljárás közvetlen gélképzésre felületeken - Google Patents

Abstract

A találmány nedvességálló gél kialakítására alkalmas, agyagásvány-tartalmú szilárd száraz keverékre vonatkozik. A találmány szerinti száraz keverék - por alakú vagy őrölt szmektitet és/vagy szmektittartalmú természetes kőzetet, - a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva 0,5-10 tömeg% porított szilárd aktiválószert, - a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva 0,2-25 tömeg% szilárd halmazállapotú, vízben oldható polimert, továbbá adott esetben - a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva legalább 0,5 tömeg% 0,05-50 mm szemcseméretű egy vagy több inért szilárd töltőanyagot tartalmaz. A találmány tárgya továbbá eljárás közvetlen gélképzésre felületeken oly módon, hogy a keveréket 2-10 bar nyomással juttatjuk a kezelendő felületre, miközben a keverékhez a száraz keverék tömegére vonatkoztatva 5-80 tömeg% vizet adunk. HU 215 352 B A leírás terjedelme 6 oldal

Description

A találmány olyan, agyagásvány-tartalmú szilárd száraz keverékre vonatkozik, amely nedves környezetbe helyezve vagy nedvességgel érintkezve spontán alakít ki nedvességálló gélt. A találmány tárgya továbbá eljárás közvetlen gélképzésre felületeken, a találmány szerinti keverék felhasználásával.

A leírásban és az igénypontsorozatban a „nedvességálló” megjelölélésen azt értjük, hogy a gél ellenáll a környezeti folyadékok (például eső, természetes vizek, ipari és háztartási szennyvizek, tározókból elfolyó szennyvizek stb.) károsító és agresszív hatásainak. Az ilyen folyadékok jellemző képviselői a fő tömegükben vízből álló folyadékok, amelyek kisebb mennyiségben esetenként oldott idegen anyagokat is tartalmaznak. Az oldott idegen anyagok ásványi és szerves eredetűek egyaránt lehetnek.

A szakirodalomban már ismertettek néhány eljárást reverzibilis vízfelvételre/vízleadásra képes hidrogélek előállítására agyagásványokból - elsősorban háromréteges szerkezetű agyagásványokból (a továbbiakban: szmektitekből) és vízben oldható polimerekből.

A HU 189 280 és HU 186 325 számú szabadalmi leírás, valamint az utóbbinak megfelelő US 4 600 744 számú szabadalmi leírás eljárást ismertet stabilizált gélszerkezetű, vízfelvételre és vízleadásra reverzibilisen képes, agyagásvány-tartalmú gélek előállítására. Ezeket a géleket úgy állítják elő, hogy aktivált állapotú, háromréteges szerkezetű, duzzadóképes agyagásványt (azaz aktivált állapotú szmektitet) és/vagy duzzadóképes láncszilikátot víz jelenlétében az agyagásvánnyal reagálni képes vízoldható polimerrel reagáltatnak. Az aktivált agyagásvány a vizes közegből felvett víz hatására megduzzad, és a megduzzadt agyagásvány lemezei kémiai kötések és/vagy szorpciós erők révén a polimerhez kapcsolódtak. így egy rögzített, kvázi-térhálós gélszerkezet jön létre, ahol a térhálósító komponens szerepét a polimer tölti be. Az alapállapotukban tixotróp agyagásványokkal ellentétben a képződött gél már nem tixotróp, ami azt jelenti, hogy mechanikai hatásra vízben már nem diszpergálható vagy szuszpendálható. A képződött gél nem peptizál. A gél reverzibilisen képes felvenni és leadni vizet. Ismert az is, hogy az ilyen típusú gélek víztároló kapacitása tovább növelhető, ha a gélszerkezetbe nagy vízfelvevő képességű szerves xerogéleket építenek be (195435 számú magyar szabadalmi leírás).

A HU 196838 számú szabadalmi leírásban ismertetett megoldás szerint a reagensként felhasznált polimert fölöslegben alkalmazzák, majd a polimer reagálatlan részét térhálósítják. így a gél tömörebb szerkezetűvé tehető.

Az ismert eljárások közös jellemzője, hogy az agyagásvány és a polimer gélképződéshez vezető reakcióját vizes szuszpenzióban hajtják végre. A 186325, 195435 és 196838 számú HU szabadalmi leírás szerint a reakciót híg vizes szuszpenzióban végzik, míg a 189280 és 200304 számú HU szabadalmi leírás szerint nagyobb szárazanyag-tartalmú vizes masszákat használnak. A képződött gél víztartalma kívánt esetben szárítással részlegesen vagy teljesen eltávolítható.

Az idézett szabadalmi leírások azt is megemlítik, hogy szmektitforrásként szmektittartalmú természetes kőzetek vagy egyik komponensként szmektitet tartalmazó mesterséges keverékek is felhasználhatók. Ilyen megoldás például az, amikor a szmektit szuszpenziójába egy vagy több, a polimerrel nem reagáló ínért szilárd adalékanyagot kevernek. A szmektittartalmú természetes kőzetek szmektittől eltérő alkotóelemei szintén inért adalékokként szolgálnak. Ilyen adalékok felhasználásával javíthatók a képződő gél egyes tulajdonságai.

Valamennyi idézett szabadalmi leírás hangsúlyozza, hogy az irreverzíbilisen rögzült gélszerkezet nem tixotróp és nem peptizál. Ilyen gél kialakításához azonban elengedhetetlenül szükséges az, hogy a szmektit aktivált állapotban legyen jelen, és a reakciót vizes közegben kell végrehajtani, ellenkező esetben ugyanis nem képződik kémiai kötés a polimer és a szmektit között. A HU 186 325 számú szabadalmi leírásban és az annak megfelelő US 4600744 számú szabadalmi leírásban közölt meghatározás szerint az „aktivált állapotú szmektit” megjelölés olyan duzzadt szmektitre vonatkozik, amely rácsszerkezetében kicserélhető ionokként főleg Na⁺, H⁺, Li⁺ és/vagy NH₄ ⁺ ionokat tartalmaz. Az idézett szabadalmi leírásokból az is megállapítható, hogy a gyakorlatban főként a Na⁺ formát alkalmazzák. A nátriumformájú szmektit előállítása során a szmektitet nátriumtartalmú erős lúggal, például nátriumkarbonáttal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-foszfáttal stb. aktiválják. A szmektit a vizes szmektit-szuszpenzió vagy -massza és a polimer összekeverése előtt (186 325 számú magyar szabadalmi leírás), előtt és alatt (189280 számú magyar szabadalmi leírás) vagy után (200 304 számú magyar szabadalmi leírás) egyaránt aktiválható, sőt az aktiválás több lépésben is végrehajtható a fenti módszerek kombinálásával.

Noha az idézett szabadalmi leírásokban ismertetett módszerekkel igen jó minőségű gélek állíthatók elő, amelyek kiváló eredménnyel alkalmazhatók például az építőiparban szigetelési célokra, közös hátrányuk, hogy a gélt minden esetben egy többé-kevésbé nehézkes mechanikai művelettel előzetesen kell kialakítani. Ez a művelet esetenként nehezen tartható kézben és speciális ismereteket igényel, míg más esetekben a művelet energiaigénye nagy (például hosszú szárításra van szükség). Ezek a hátrányok gazdaságossági és technikai szempontokból csökkentik az ismert eljárások értékét.

Azt tapasztaltam, hogy szükségtelen a gélt előzetes kémiai reakcióval előállítani, hanem elegendő, ha a komponenseket (azaz az aktiválatlan szmektitet vagy szmektittartalmú kőzetet, az aktiválószert, a polimert és az esetleges szilárd adalékokat) száraz állapotban összekeverjük, és az így kapott szilárd száraz keveréket visszük fel a kezelendő területre, például egy szigetelendő medence alá vagy egy szigetelendő gátra. Amikor a felvitt száraz keverék vízzel vagy bármilyen víztartalmú folyadékkal jut érintkezésbe (például a száraz keverékhez szivárgó víz vagy vizes oldat jut), spontán megindul a gélképződés és időben huzamosan folytatódik, amelynek eredményeként nedvességálló gél képződik.

HU 215 352 Β

A találmány szerinti szilárd száraz keverék a szmektitet aktiválatlan állapotban tartalmazza. Az aktiválószer külön komponensként van jelen, ami nem épült be az aktiválatlan agyagásvány rácsszerkezetébe. Azt tapasztaltam továbbá, hogy a találmány szerinti száraz keverékben lényegesen kevesebb aktiválószer is elegendő annál, mint amennyi a jelenlévő szmektit teljes aktiválásához szükséges lenne.

Az idézett szabadalmi leírásokból megismerhető kitanítás szakember számára csak arra a következtetésre vezethetett, hogy ilyen körülmények között lehetetlen, hogy rögzített szerkezetű, nem tixotróp gél képződjön. Szakember csak arra számíthatott, hogy amikor a találmány szerinti száraz keverék vízzel érintkezik, reakció

- ha egyáltalán végbemegy - csak a polimer és a lúgos aktiválószer között zajlik le, és a jelenlévő agyagásvány lényegében megtartja kiindulási fizikai-kémiai jellemzőit. Felismerésem tehát éles ellentétben áll a szakirodalomból levonható következtetésekkel.

Noha találmányomat nem kívánom elméleti megfontolásokhoz kötni, sem annak oltalmi körét elméleti fejtegetésekkel korlátozni, feltevésem szerint a szilárd száraz porkeverék és víz érintkezésekor a következő fiziko-kémiai folyamatok mennek végbe:

A száraz keverék leghigroszkóposabb komponensei

- azaz a szmektit és a polimer - gyorsan abszorbeálnak vizet a száraz keverék felületéről. Ezáltal a keverékben egy nedves régió jön létre, ami lehetővé teszi a szmektit és a szilárd polimerrészecskék megduzzadását, és ezzel párhuzamosan a polimer folyamatos oldódását. Ez azt jelenti, hogy a szmektit és a polimer közötti reakció lezajlásához nélkülözhetetlen vizes közeg fokozatosan és csak akkor alakul ki, amikor a keverék vízzel érintkezik. Ezután a nátriumionok (vagy az egyéb kisméretű aktiváló kationok) eddig még tisztázatlan mechanizmus szerint bejutnak a szmektit rácsszerkezetébe, aminek hatására megindul a kívánt reakció. Minthogy a reakció először csak a felületen megy végbe, az aktiválószer kisebb - esetenként lényegesen kisebb - mennyiségben is felhasználható annál, mint ami a keverékben lévő szmektit teljes aktiválásához szükséges lenne. Ez a viszonylag kis mennyiségű aktiválószer már elegendő a reakció megindításához, ami a továbbiakban spontán folytatódik. Ezáltal javul a kialakult gélszerkezet tartóssága, mert az esetleges lazán kötött és így kicserélhető ionok nem képezhetnek hibahelyeket.

Minthogy a víz a keverék szmektit- és polimer-komponensének duzzadása révén fokozatosan jut be a szilárd száraz keverékbe, a gélképződés is fokozatos, azaz a gél „rétegszerűen” képződik a felülettől a száraz keverék lejjebb fekvő részei felé haladva. Ez a folyamat diffúzió révén megy végbe. A diffúzió sebességét számos tényező, köztük a száraz keverék összetétele, a vele érintkező vizes folyadék összetétele, a képződött gél szerkezete stb. befolyásolja. Lényeges azonban, hogy esetenként már a kezdeti reakcióban képződött vékony réteg is elegendő a teljes mértékű nedvességállóság biztosításához.

A találmány tehát nedvességálló gél kialakítására alkalmas, agyagásvány-tartalmú szilárd száraz keverékre vonatkozik. A találmány szerinti száraz keverék

- por alakú vagy őrölt szmektitet és/vagy szmektittartalmú természetes kőzetet,

- a keverék szmektit-tartalmára vonatkoztatva 0,5-10 tömeg% (előnyösen 1,0-6,0 tömeg%) porított szilárd aktiválószert,

- a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva 0,2-25 tömeg% (előnyösen 2-15 tömeg%) szilárd halmazállapotú, vízben oldható polimert, továbbá adott esetben

- a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva legalább 0,5 tömeg% 0,05-50 mm (előnyösen 0,1-8,0 mm) szemcseméretű egy vagy több inért szilárd töltőanyagot tartalmaz.

Szmektitként például montmorillonitot, beidellitet, hektoritot, nontronitot, szaponitot, illitet, allevarditot, ezek keverékeit, ezeket tartalmazó természetes kőzeteket (például bentonitot), vagy szmektittípusú szilikátok mesterséges keverékeit [például Laponite-t (a Laporte Co., Nagy-Britannia gyártmánya)] használhatjuk.

Aktiválószerként minden olyan vízben oldható lítium-, nátrium- vagy ammóniumsót felhasználhatunk, amelynek anionja alkáliföldfém-ionokkal oldhatatlan csapadékot képez. Aktiválószerként például nátriumkarbonátot, lítium-karbonátot, nátrium-foszfátokat és -polifoszfátokat, lítium-foszfátot és ezek keverékeit használhatjuk. Aktiválószerként továbbá aktivált vagy túlaktivált (azaz fölös mennyiségű szabad aktiválószert tartalmazó) agyagásványokat is felhasználhatunk. A találmány szerinti száraz keverék az aktiválószert porított szilárd állapotban tartalmazza.

A találmány szerinti keverék polimer komponenseként minden olyan vízoldható polimert felhasználhatunk, ami szmektitekkel reagálni képes. Ilyenek például a funkciós csoportként -COOH, -COOMe⁺ (Me⁺ egy vegyértékű fémkationt jelent), -CONH₂, -OH és/vagy =C-O-C= csoportokat tartalmazó polimerek. A polimerek közül a következőket említjük meg: 40%-nál kisebb hidrolízisfokú poli(akril-amid)-ok, poli(metakril-amid)ok, akril-amid és akrilsav kopolimeijei, vinil-alkohol és akrilsav kopolimeijei, poli(etilén-oxid)-ok és ezek keverékei. Ojtott polimereket, például cellulózvázra ojtott akril-amidot is használhatunk. A felhasznált polimerek molekulatömege rendszerint 15 milliónál kisebb; az előnyös molekulatömeg-tartomány 400000 és 10 millió közötti lehet.

A találmány szerinti keverék adott esetben egy vagy több száraz szilárd adalékot, például töltőanyagot is tartalmazhat. Ezek például a következők lehetnek: homok, őrölt ásványi anyagok, kőzetőrlemények, őrölt vagy zúzott ásványi hulladékanyagok (például őrölt beton, zúzott tégla, csempe- vagy kerámiazúzalék stb.). Az utóbbi töltőanyagok felhasználásával az építőipari hulladékanyagok újrahasznosíthatok.

Az adott esetben jelenlévő szilárd adalékanyag mennyisége nem döntő jelentőségű tényező, és a felhasználás céljától függően igen széles határok között változhat. Nagyméretű terek nedvesség elleni szigetelésekor gazdaságossági szempontból előnyös, ha a keverék túlnyomó részét (például a keverék össztömegének 80-97%-át) a szilárd adalékanyag teszi ki. A szilárd

HU 215 352 Β adalékanyag mennyisége ilyen esetekben tehát a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva akár 3300 tömeg% is lehet.

A találmány szerinti keveréket az egyedi komponensek egyszerű összekeverésével alakítjuk ki. A képződött szilárd száraz keverék nedvességtől védve hosszú időn át tárolható, és - ellentétben a cementtel - tárolás során nincs szükség a száraz keverék időnkénti megmozgatására. A találmány szerinti száraz keverék hagyományos berendezésekkel igen egyszerűen felvihető sík vagy ferde felületekre. A száraz keverékkel repedések vagy üregek is kítölthetők.

A találmány szerinti száraz keverékek olyan technológiákban is felhasználhatók, amelyek során nagy keverési turbulenciát létrehozó, irányított nagy sebességű fluid (azaz légnemű vagy folyékony) anyagáram segítségével juttatják az anyagkeveréket a kezelendő felületre („lőttbeton-technika”). Ebben az esetben a találmány szerinti száraz keverék a nagymértékben turbulens áram képződésének egy meghatározott fázisában érintkezik a reakció lezajlásához szükséges vízzel. Ilyen technológiával kiváló tapadóképességű, rugalmas rétegek alakíthatók ki. Ezek a rétegek kívánt esetben egy vagy több betonréteggel is kombinálhatok.

A találmány tárgya tehát továbbá eljárás közvetlen gélképzésre felületeken a találmány szerinti keverék felhasználásával, oly módon, hogy a keveréket 2-10 bar nyomással juttatjuk a kezelendő felületre, miközben a keverékhez folyamatosan vizet is adagolunk a száraz keverék tömegére vonatkoztatott 5-80 tömeg% mennyiségben. A keverékhez adandó víz optimális mennyiségét az adott keverék összetétele határozza meg.

A találmány szerinti keverékekben a szmektitek, polimerek, aktiválószerek és az esetlegesen jelenlévő inért adalékok mennyisége és minősége széles körben változtatható. Az adott esetben jelenlévő inért szilárd adalék(ok) szemcsemérete és szemcseméret-eloszlása szintén széles határok között változhat. Ez azt jelenti, hogy a találmány szerinti száraz porkeverék rendkívül könnyen módosítható, és specifikus követelményeket kielégítő száraz keverékek széles választéka alakítható ki.

A találmány szerinti megoldást az oltalmi igény korlátozása nélkül a következő példák szemléltetik.

1. példa

Félüzemi méretű porkeverőben 73 kg istenmezejei (Magyarország) eredetű porított bentonitot, 40 kg mádkoldui (Magyarország) eredetű porított bentonitot, 4,5 kg porított nátrium-karbonátot és 7,6 kg szilárd poli(akril-amid)-ot (molekulatömeg: 15 millió) homogenizáltunk. 1,7 kg így kapott keveréket 8,5 kg 0,5-4,0 mm szemcseméretű száraz homokkal homogenizáltunk.

Mindkét végén nyitott, alsó részén leszűkített, 10 cm átmérőjű üvegcsőbe 2-5 mm szemcseméretű száraz homokot töltöttünk. A homokra a fenti száraz keverékből 4 cm vastag réteget vittünk fel. A száraz keverékre 1 m vastagságban vizet töltöttünk, és ezt az összeállítást állni hagytuk.

A cső alsó részébe töltött homok még 2 hónap elteltével is teljesen száraz volt.

2. példa

Laboratóriumi porkeverőben 0,8 kg porított kalcium-hektoritot, 0,5 kg bajorországi eredetű porított aktivált bentonitot (szabad nátrium-karbonát tartalma: 3 tömeg%, montmorillonit-tartalma 80 tömeg%), 0,1 kg akril-amid/akrilsav kopolimer port (hidrolízisfoka: 30%), 5 kg finom homokot (szemcsemérete: 0,2-1,0 mm), 4 kg durva homokot (szemcsemérete: 1-3 mm) és 4,5 kg őrölt bazaltot (szemcsemérete: 0,5-5,0 mm) 10 percig homogenizáltunk.

Alsó vízelvezetővel ellátott üvegedény aljára száraz talajt rétegeztünk, és a talajra 5 cm vastag fenti összetételű száraz keveréket töltöttünk. Ezután a száraz keverékre 20 cm magasságban háztartási hulladék extrahálásával kapott vizes oldatot töltöttünk, és az összeállítást állni hagytuk. A legalsó rétegként használt talaj 3 hét elteltével is teljesen száraz maradt.

3. példa

Laboratóriumi porkeverőben 0,1 kg 87 tömeg% szmektitet tartalmazó, wyomingi (Amerikai Egyesült Államok) eredetű nátrium-bentonitot, 0,4 kg 75 tömeg% szmektittartalmú, miloszi (Görögország) eredetű kalcium-bentonitot, 0,04 kg porított nátrium-karbonátot, 0,03 kg porított nátrium-tripolifoszfátot, 0,08 kg porított poli(akril-amid)-ot (molekulatömege: 18 millió, hidrolízisfoka: 20%) és 0,04 kg porított poli(etilénglikol)-t (molekulatömege: 5 millió) homogenizáltunk.

0,15 kg homokot (szemcsemérete: 0,1-3,0 mm) 0,25 kg bazaltőrleménnyel (szemcsemérete: 0,5-4,0 mm) és 0,3 kg zúzott égetett kerámiahulladékkal (szemcsemérete 0,1-5,0 mm) homogenizáltunk, és az így kapott inért töltőanyag-keveréket 0,3 kg, az előző bekezdésben megadott összetételű száraz keverékkel kevertük össze.

cm átmérőjű üvegcsövet a következő anyagokkal töltöttünk fel a megadott sorrendben: 10 cm vastag száraz homokréteg, 4 cm vastag fenti összetételű száraz keverék, 5 cm vastag száraz homokréteg, 4 cm vastag száraz talajréteg, végül 30 cm vastag vizes oldatréteg (a vizes oldat 1 tömeg% kalcium-kloridot, 0,5 tömeg% nátrium-kloridot, 0,1 tömeg% vas(III)-szulfátot és 0,1 tömeg% emulgeált gázolajat tartalmazott). Az összeállítást állni hagytuk.

Az összeállításban legalsó rétegként szereplő homok 3 hét elteltével is teljesen száraz maradt.

4. példa

Ipari méretű betonkeverőben 800 kg száraz sódert (szemcsemérete: 0,2-8 mm), 20 kg B1 minőségű aktivált bentonitot (a Német Szövetségi Köztársaságból beszerzett termék), 40 kg ON 100 típusú, mádi (Magyarország) eredetű bentonitport, 30 kg kalcium-bentonitot (gyártja az Erbslöh cég, Német Szövetségi Köztársaság), 6,5 kg porított nátrium-karbonátot, 1 kg porított trinátrium-foszfátot, 4,5 kg porított poli(akril-amid)-ot és 0,5 kg részlegesen hidrolizált porított poli(akril4

HU 215 352 Β amid)-ot (hidrolízisfoka: 33%) 15 percig homogenizáltunk. Ezt a száraz keveréket, 6 bar nyomású levegővel üzemeltetett betonlövő készülékkel egy függőleges és egy 1:3 dőlésarányú ferde betonfelületre vittük fel oly módon, hogy az anyagáramot a betonfelületre irányító flexibilis csővezetékbe folyamatosan vizet is juttattunk a száraz keverék tömegére számítva 25 tömeg% mennyiségben.

Mindkét betonfelületen tökéletes, egyenletes, jól tapadó réteg alakult ki.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Nedvességálló gél kialakítására alkalmas, agyagásvány-tartalmú szilárd száraz keverék, azzal jellemezve, hogy

   - por alakú vagy őrölt szmektitet és/vagy szmektittartalmú természetes kőzetet,

   - a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva 0,5-10 tömeg% porított szilárd aktiválószert,

   - a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva 0,2-25 tömeg% szilárd halmazállapotú, vízben oldható polimert, továbbá adott esetben

   - a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva legalább 0,5 tömeg% 0,05-50 mm szemcseméretű egy vagy több inért szilárd töltőanyagot tartalmaz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva 1,0-6,0 tömeg% porított szilárd aktiválószert tartalmaz.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy a keverék szmektittartalmára vonatkoztatva 2-15 tömeg% szilárd vízoldható polimert tartalmaz.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy a keverék össztömegére vonatkoztatva 1-80 tömeg% szilárd inért töltőanyagot tartalmaz.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy 0,1-8,0 mm szemcseméretű szilárd inért töltőanyagot tartalmaz.
6. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy szmektitként montmorillonitot, hektoritot, beidellitet, nontronitot, szaponitot, illitet, allevarditot vagy ezek keverékét vagy ezeket tartalmazó természetes kőzetet, bentonitot, szmektittípusú szilikátok mesterséges keverékét vagy a felsorolt anyagok bármelyikének keverékét tartalmazza.
7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy aktiválószerként olyan vízoldható nátrium-, lítium- vagy ammóniumsót tartalmaz, amelynek anionja alkáliföldfémekkel vízben oldhatatlan csapadékot képez.
8. 8. A 7. igénypont szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy aktiválószerként nátrium-karbonátot, nátrium-foszfátokat, nátrium-polifoszfátokat, lítium-karbonátot, lítium-foszfátot vagy ezek keverékét tartalmazza.
9. 9. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy aktiválószerként teljesen aktivált vagy túlaktivált agyagásványt tartalmaz.
10. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy vízoldható polimerként legföljebb 40% hidrolízisfokú és legföljebb 20 millió molekulatömegű poli(akril-amid)-ot, akril-amid/akrilsav kopolimert vagy legföljebb 15 millió molekulatömegű poli(etilén-oxid)-ot tartalmaz.
11. 11. A 10. igénypont szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy 750 mikronnál kisebb szemcseméretű vízoldható polimert tartalmaz.
12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy szilárd inért töltőanyagként ásványi anyagot tartalmaz.
13. 13. A 12. igénypont szerinti keverék, azzaljellemezve, hogy szilárd inért töltőanyagként homokot, kőzetvagy ásvány őrleményt, őrölt égetett kerámiát vagy ezek keverékét tartalmazza.
14. 14. A 12. igénypont szerinti keverék, azzal jellemezve, hogy szilárd inért töltőanyagként építőipari hulladékanyag-őrleményt tartalmaz.
15. 15. Eljárás közvetlen gélképzésre felületeken az 1. igénypont szerinti keverék felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a keveréket 2-10 bar nyomással juttatjuk a kezelendő felületre, miközben a keverékhez folyamatosan vizet is adagolunk a száraz keverék tömegére vonatkoztatott 5-80 tömeg% mennyiségben.