HU214792B - Eljárás villamosenergia-fogyasztók kapcsolására különösen díjelszámoláshoz, valamint csúcsértékfigyelő az eljárás foganatosítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás villamősenergia-főgyasztók kapcsőlásárakülönösen díjelszámőláshőz, amelynél maximűmszámláló segítségével azenergia-felhasználó által egy elszámőlási időszak alat előremeghatárőzőtt mérési intervallűmban mért csúcsfőgyasztást határőzűnkmeg és egy csúcsértékfigyelővel főgyasztócsőpőrtőkat acsúcsfőgyasztási érték betartásával választás szerint lekapcsőljűk éismét bekapcsőljűk és minden egyes főgyasztócsőpőrthőzteljesítmény–idő-diagramban megadőtt alapértékhez (14) túllépésiértéket és alűlmaradási értéket rendelünk hőzzá, ahől a találmányszerint úgy árűnk el, hőgy a főgyasztók bekapcsőlását és adőtt esetbenlekapcsőlását beállítható tendenciafőkőzatők szerint tendenciátólfüggően vezéreljük, ahől a bekapcsőlást akkőr végezzük, ha atendenciaszám tás kielégítően nagy szabad teljesítménytartőmánytállapít meg. A találmány tárgya tővábbá csúcsértékfigyelő az eljárásfőganatősítására, amely a találmány szerint közpőnttal van ellátva,amely adatcserét biztősító kőaxiális kábelen keresztül kimenetimődűlőkkal s bemeneti mődűlőkkal van összekötve. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás villamosenergia-fogyasztók kapcsolására különösen díjelszámoláshoz, amelynél maximumszámláló segítségével egy energia-felhasználó által egy elszámolási időszak alatt előre meghatározott mérési intervallumban mért csúcsfogyasztást határozunk meg és egy csúcsértékfigyelővel fogyasztócsoportokat a csúcsfogyasztási érték betartásával választás szerint lekapcsolunk és ismét bekapcsolunk és minden egyes fogyasztócsoporthoz teljesítmény-idődiagramban megadott alapértékhez túllépési értéket és alulmaradási értéket rendelünk hozzá (integrálszámítás). A találmány tárgya továbbá csúcsértékfigyelő az eljárás foganatosítására.

A találmány szerinti berendezést az energiaszolgáltató vállalatok azon ügyfelei számára fejlesztették ki, akik az energiaszolgáltatókkal úgynevezett különleges díj szerződéseket kötöttek.

Az ilyen jellegű különleges díj szerződéseknél ugyanúgy, mint a villamos energiára vonatkozó egyéb díj szerződéseknél a rendelkezésre bocsátott villamos energiát kWh-ban mérik. Ezzel egyidejűleg egy további számláló, az úgynevezett maximumszámláló a negyedórára vonatkozó villamos energiát határozza meg. Ezen számlálás egyrészt a havi alapdíj meghatározására szolgál, másrészt pedig ennek alapján megállapítják a csatlakozási teljesítmény értékét és ezáltal az ehhez szükséges berendezések, eszközök, mint kábelek, vezetékek, transzformátorok stb. létesítési költségeit.

Szokásos módon nem minden negyedórára vonatkozó villamos energiát rögzítenek, csak az utolsó leolvasásig mért legnagyobbat. A legtöbb energiaszolgáltató vállalatnál az évente legnagyobb három csúcsérték képezi a számítási alapot az évi alapdíjhoz és az építési költségek hozzájárulásához. Az óra (számláló) leolvasása havonta történik.

A legtöbb esetben a meddő teljesítmény rögzítésére még egy harmadik számlálót is alkalmaznak. Azzal kell számolni, hogy a jövőben a negyedórára vonatkozó csúcsérték megállapításához a meddő teljesítményt, illetve a cos φ teljesítménytényezőt veszik figyelembe.

A csúcsértékfigyelő feladata, hogy a különböző fogyasztók lekapcsolásával a szerződésben rögzített negyedórás teljesítményt betartassa. Már régóta alkalmaznak csúcsértékfigyelőket az ütemszerű villamosenergiafogyasztáskorlátozás területén.

Ezen készülékek fogyasztásmérése középérték számítása alapján történik, amely középérték vonatkoztatási pontjai a mérési periódusra vonatkozó kumulált (halmozott) és az előre megadott érték, valamint az eltelt mérési periódus időtartama, szabvány szerint tizenöt perc. Amennyiben ennek során a mérési periódusra vonatkozó kumulált érték nagyobb, mint az előre megadott, az egyes fogyasztócsoportokat egymás után időben késleltetve lekapcsolják. Szinte minden felhasználónál meg lehet határozni a lekapcsolandó fogyasztók minimális bekapcsolási idejét, az úgynevezett tiltási időt. Ezen tiltási idő eltelte után kezdődik az egyes fogyasztók időben késleltetett kikapcsolása. Az összes fogyasztó visszakapcsolása a középérték alá történő csökkenés esetén egy előre megadott bekapcsolási késleltetési idő letelte után vagy egy mérési periódus újrakezdésekor történik.

Ennek során hátrányos, hogy minden esetben viszonylag nagy terheléseket (például 20-100 kW) kell kapcsolni, mivel ezen készülékek első és második generációja csupán két vagy három lekapcsolási lehetőséget nyújt. A tisztán időbeli lekapcsolási sorrend nagy lekapcsolási gyakoriságot feltételez. Számos berendezésben a csúcsértékfigyelés a fellépő üzemzavarok miatt nem működik. Ezen berendezések fő problémája az ellenőrizetlen kikapcsolási időtartam, ha a tiltási időt - amely az összes fokozat vonatkozásában azonos - figyelmen kívül hagyjuk.

Ebből következik, hogy csupán viszonylag kisebb jelentőségű és nem kritikus fogyasztókat lehet vezérelni.

A nyolcvanas évek során az integrálszámítási eljárás piacra került. Ennek során ismét a középértéket számítják ki. A teljesítményre vonatkoztatott lekapcsolás elérésének céljából viszont több, öt-hat középértéket alapértékként szuperponálnak. Az alapértékeknek a fogyasztási középértékkel (valós értékkel) való összehasonlítása alapján teljesítményre vonatkoztatott lekapcsolási pontokat számítanak ki.

A megoldás előnye az, hogy már nem időben késleltetve, hanem teljesítményre vonatkoztatva százalékosan előírhatóan kapcsolnak le. Ezen készülékeknél nem alkalmaznak tiltási időt.

Hátrányként említhető a merev lekapcsolási folyamat. Bár az új generációhoz tartozó berendezéseknél a fokozatok számát már hatra növelték, ennek ellenére ezen készülékek továbbra is csak kis berendezéseknél, lényegtelen és nem kritikus fogyasztóknak a lekapcsolási ciklusba való bevonására alkalmazhatók.

A nyolcvanas évek közepén kifejlesztésre került a többszörös középérték-számítás vagy többszörös tendenciaszámítás. Ennek során a lekapcsolásba bevont fogyasztók értékük szerint kerülnek rögzítésre, például öt az alapkiépítésben, maximálisan harminchét a legnagyobb kiépítési fokozatban. Az előírt alapérték ennek során középértéket (tendenciát, irányzatot) képez, amely a megengedett túllépés kiszámításához a soron következő fogyasztási értékkel egy új középértéket képez. Járulékosan figyelembe veszik a fogyasztó maximális lekapcsolási időtartamát. Amennyiben ezen új középértéket elérték, az új középértéket a soron következő programozott fogyasztó értékének segítségével határozzák meg.

Ezen megoldás hátránya, hogy az ilyen jellegű készülékek csupán kevés fogyasztó számára voltak kialakítva. Ez ismételten több terhelés összevonását és ezáltal viszonylag nagy lekapcsolási blokkokat jelent. Az alkalmazott időkapcsoló számítógép fix időegységeket fogott át, amelyekhez az egyes fogyasztók hozzáférhettek. így tehát a legfeljebb harminchét fogyasztó mindegyike számára egyéni időkapcsolás nem volt lehetséges. Csupán a szabad teljesítmény figyelembevételével történő bekapcsolások (hozzákapcsolások) nem voltak lehetségesek (például bojler napközbeni hozzákapcsolása csak akkor célszerű, ha elegendő szabad teljesítmény áll rendelkezésre). Ezenkívül a fogyasztók el2

HU 214 792 Β sőbbségének és rangsorának szabad cseréjére sem volt lehetőség.

Az összes fogyasztó bevonásának értelmében történő rotáció szintén nem volt lehetséges. A programban meglévő rotáció csupán azonos teljesítményű fogyasztók közül valósulhat meg oly módon, hogy mindig csak egyegy fogyasztó kerül a lekapcsolási sorrendbe. A harmincét fogyasztóra korlátozott maximális kiépítés a rendszert meghatározott terjedelemre korlátozza, és nem engedélyez járulékos funkciókat, mint például összeg hibajelzésének rögzítését, az előre megadott maximum betartása csupán a számítás alapján nem abszolút biztonságos, mivel a rendszer nem ismeri fel, hogy a számításba bevont fogyasztó be van-e kapcsolva vagy sem.

Az épület-vezetéktechnikai berendezéseknek gyakorlatilag az összes gyártója a rendszerében csúcsértékfigyelőt alkalmaz. Ennek során általában a berendezés főszámítógépének alárendelt önellátó DDC-állomásokkal (programozható digitális vezérlések) dolgoznak. A csúcsértékfigyelést viszont a központi számítógépnek kell elvégeznie, mivel a teljes épületet átfogóan működik.

Ennek során két elemi probléma merül fel. Az átfutási idő átlagban hozzávetőlegesen másfél percet tesz ki. Tizenöt perces mérési periódusidő esetén ez 10%-os pontatlanságot jelent. Amennyiben egy könnyen kezelhető és átfogóan hatékony csúcsértékfigyelő programot alkalmaznak, ebben az esetben ez a program viszonylag nagy főmemória-tartományt (300 kB) foglal le és lefutási ideje ennek megfelelően nagy, ami alatt a számítógép más feladatokat nem láthat el.

Az US 4075 699 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan csúcsértékfigyelőt ismertet, amelynél negyedórás időintervallumban mérik a felhasznált villamos energiát. Az egyes fogyasztókhoz, illetve fogyasztócsoportokhoz prioritásokat rendelnek, meghatározzák a maximálisan fogyasztható energia értékét, ennek túllépése esetén bizonyos kritériumok szerint a prioritásokat figyelembe véve lekapcsolják, illetve adott esetben újra bekapcsolják a fogyasztókat, illetve fogyasztócsoportokat.

Központi csúcsértékfigyelők nagy teljesítmény-installációs ráfordítást igényelnek és a nagy vezetékhosszaknál fellépő villamos és mágneses zavarszintek mellett túlméretezéssel kell őket biztosítani.

Az alapérték optimalizálása munkaigényes és ezért meglehetősen költséges. Ezért általában ezen nagyon fontos feladatot a gyakorlatban nem is végzik el.

A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy olyan csúcsértékfigyelőt hozzunk létre, amely a fentiekben leírt hátrányokat kiküszöböli.

Célunk a rendelkezésre álló, a megállapított díjhoz tartozó teljesítmény lehető legjobb kiaknázása egymással összekapcsolt számítási folyamatok révén.

Lehetőleg sok fogyasztót kívánunk a megfigyelés alá vonni. Az egyes fogyasztók számára az igényeknek megfelelő szenzitív kapcsolási lehetőséget és egyszerű szabad programozást dialóg (párbeszédes) eljárásban kívánunk biztosítani.

Az adatátvitel „valós időben” a lehető legnagyobb adatbiztonság mellett valósuljon meg. A berendezés kiesése esetén is biztosítva legyen az üzemeltetés programozható folytatása.

A találmány továbbá az alábbi előnyös jellemzőkkel rendelkezzen: külsőleg elrendezett kapcsolóelemek bekötésének lehetősége; külső üzemi állapotok érzékelése és bevonása; éjszakai hőtárolókályha-szabályozó bekötése; villamos padlófűtés hőmérsékletszabályozásának bekötése; világítás valós idejű kapcsolási lehetősége; több csúcsérték kiválaszthatósága; előre választható tartományban alapérték önmeghatározás; az alapérték vonatkozásában cos φ javítási lehetősége; az összes kimenet 4-tartomány-időkapcsolása; az összes programrész és az átadási pontok egymás közötti összekapcsolási lehetősége, választható alárendeléssel a csúcsértékfigyelésben, valamint a fogyasztás mérése kWh-ban és annak hasznosítása.

A feladat megoldására olyan eljárást hoztunk létre, amelynél maximumszámláló segítségével egy energiafelhasználó által egy elszámolási időszak alatt előre meghatározott mérési intervallumban mért csúcsfogyasztást határozunk meg és egy csúcsértékfigyelővel fogyasztócsoportokat a csúcsfogyasztási érték betartásával választás szerint lekapcsoljuk és ismét bekapcsoljuk, és minden egyes fogyasztócsoporthoz teljesítményidő-diagramban megadott alapértékhez integrálszámítással túllépési értéket és alulmaradási értéket rendelünk hozzá, ahol a találmány szerint a fogyasztók bekapcsolását és adott esetben lekapcsolását beállítható tendenciafokozatok szerint tendenciától függően vezéreljük, ahol a bekapcsolást akkor végezzük, ha a tendenciaszámítás kielégítően nagy szabad teljesítménytartományt állapít meg.

Előnyös, ha az egyes fogyasztócsoportokon belül az egyes fogyasztók le- és bekapcsolását beállítható késleltetéssel, hozzávetőlegesen 50 msec-os késleltetéssel végezzük.

Előnyös továbbá, ha az integrálszámítást és a tendenciaszámítást meghatározott ütemben, például hozzávetőlegesen négy másodperces ütemben végezzük el.

Célszerű, ha a tendenciafokozatokat egy-egy integrálfokozattal szabadon választhatóan kötjük össze, ahol adott esetben nagy terheléskapcsolások elkerüléséhez szabadon meghatározható bekapcsolási és lekapcsolási késleltetési időtartamokat határozunk meg előre.

Célszerű továbbá, ha az idő-teljesítmény-diagramban megadott alapértéket egy meghatározott elszámolási időszak vonatkozásában az ezt megelőző elszámolási időszakra vagy az előző elszámolási időszakok egyikére vonatkozó negyedórás csúcsok szabadon meghatározható száma alapján határozzuk meg.

Előnyös, ha az alapérték-változást az elszámolási időszak kezdetével érvényesítjük.

Előnyös továbbá, ha az alapérték-változás kiszámítása során választható időtartamokat (tiltott napok) figyelmen kívül hagyjuk.

Célszerű, ha a pillanatnyi teljesítmény érzékeléséhez és pillanatnyi teljesítménykorlátozáshoz kilowattóránként nagy, előnyösen 3000 impulzus/kWh-nál nagyobb felbontóképességet, más szóval mérési impulzusrátát alkalmazunk.

HU 214 792 Β

Célszerű továbbá, ha a pillanatnyi teljesítménykorlátozást előre meghatározott integrálfokozatokhoz tartozó fogyasztókkal kapcsoljuk össze.

Előnyös, ha a pillanatnyi teljesítménykorlátozás által történő lekapcsolás során előnyösen hozzávetőlegesen 50 msec-os bekapcsolási és kikapcsolási késleltetést érvényesítünk.

Előnyös továbbá, ha az integrálfokozatokat és a tendenciafokozatokat időben egymást követően különböző rotációs fokozatokhoz rendeljük hozzá, amelyeket megadott sorrendben futtatunk le.

Célszerű, ha az integrálfokozatok korrigálható legnagyobb túllépési értékét az alábbi képlet szerint határozzuk meg:

túllépési érték kWh lekapcsolható teljesítmény (kW) 4 15 x lekapcsolási idő (perc)

Az eljárás foganatosítására továbbá olyan berendezést hoztunk létre, amely központtal van ellátva, amely adatcserét biztosító koaxiális kábelen keresztül kimeneti modulokkal és bemeneti modulokkal van összekötve.

Célszerű még, ha a koaxiális kábelen érkező jeleket fogadó vevőegység van elrendezve, amelynél a koaxiális kábel által továbbított adatjel nagyohmos ellenálláson keresztül ki van csatolva, műveleti erősítő offset segítségével meghatározott kiindulási helyzetben van tartva, ahol a műveleti erősítő kimenete az offset feszültség túllépését követően átkapcsol, és egy dióda nyitó irányú feszültségének elérését követően egy követő kondenzátort képező kondenzátor ellenálláson keresztül feltöltődik oly módon, hogy az adatimpulzus végét követően a kondenzátor a töltést megtartja és a műveleti erősítő nyugalmi helyzetbe visszakapcsol.

A fentiekben megadott találmány a bevezetőben említett ismert megoldások hátrányait kiküszöböli és a kívánt előnyöket biztosítja.

A találmányt az alábbiakban előnyös példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábrán egy energia-felhasználó áramellátása vázlatosan, a

2. ábrán teljesítmény-idő-diagram, a

3. ábrán a 2. ábra szerinti teljesítmény-idő-diagram integrálásával nyert munka időbeli függvénye, a

4. ábrán a tendenciaszámítást szemléltető diagram, az

5. ábrán a teljesítmény tényleges értékének időbeli változása, a

6. ábrán vevőkapcsolás, a

7. ábrán adókapcsolás, a

8. ábrán nagyfrekvenciás helyettesítő kép, a

9. ábrán koaxiális kábel, a

10. ábrán a koaxiális kábelben a jelátvétel, a

11. ábrán pedig egy találmány szerinti berendezés látható.

Az 1. ábra egy felhasználó energiaellátásáról ad áttekintést vázlatosan. Egy villamosenergia-szolgáltató 1 vállalattól 2 vezetéken keresztül az energia-felhasználó 3 tartományába az energiaszolgáltatóhoz tartozó 4 számlálóig jut. Ezen 4 számláló után az üzemhez tartozó 5 számláló van kapcsolva, amely felől az áram 6 vezetéken keresztül az egyes 7 fogyasztókhoz vagy fogyasztócsoportokhoz jut. A számlálóadatok 8 vezetéken keresztül 9 csúcsértékfigyelőbe jutnak, amely vá5 laszthatóan az egyes 7 fogyasztókat az energiaellátás vonatkozásában szabaddá teszi vagy lezárja. A szabaddátétel azt jelenti, hogy a 7 fogyasztókhoz áram jut, és azok villamos energiát fogyaszthatnak, amennyiben más kapcsolási paraméterek, mint például hőmérsékletszabályozás, időkapcsolás vagy túlterheléskapcsoló nem lép működésbe.

A 2. ábrán látható teljesítmény-idő-diagram mutatja a teljesítménygörbe önkényesen feltételezett napi lefutását, ahogy ez a 4, 5 számlálók által mérhető. P_max a maximális teljesítmény, amelyet a csúcsértékfigyelőnek köszönhetően nem lépünk át. A tényleges értékre vonatkozó 11 görbe alatti 10 terület a ténylegesen felhasznált energiát ábrázolja. A P_max maximális teljesítmény és a 11 görbe közötti 12, 13 területek szabad tartományokat szemléltetnek, amelyek a maximális teljesítménnyel (és ezáltal a fizetett teljesítménnyel) szemben kihasználatlanok.

Ezidáig a szabad tartományok hasznosítása csak a 11 görbe menetének empirikus meghatározásával és bi25 zonyos fogyasztók időre vonatkoztatott bekapcsolásával volt lehetséges, ezt mutatják 22, 23 területek. Tehát tapasztalati értékek alapján bizonyos fogyasztókat a nap meghatározott időtartama vonatozásában kapcsolták be, illetve le. A tényleges energiafogyasztás és ezáltal a tényleges viszonyok figyelembevételét nem tudták biztosítani.

A jelen találmány alkalmazása során ezzel szemben biztosítható a különböző fogyasztók teljesítménytől függő bekapcsolása.

Az integrálfokozatokkal elsőbbségi fokozatokat határozunk meg. Ezek százalékfokozatok, éspedig az alapértéktől eltérő túllépési érték százaléka.

A tendenciafokozatok azt jelentik, hogy a fogyasztók - amelyek időkapcsolással a normál alapérték/tény40 leges érték számításból ki vannak vonva - definíciószerűen egy tendenciafokozathoz hozzárendelhetők.

A 3. ábra mutatja vázlatosan az energiaszolgáltató vállalat által előírt tizenöt perces számítási időtartamon át a teljesítmény-idődiagramban megvalósított integrál45 számítást az alapérték/tényleges érték vonatkozásában. A beállított 14 alapértékhez túllépési, illetve alulmaradási 15, 16 tartományok vannak hozzárendelve, ahol minden túllépési tartományhoz egy alulmaradási tartomány van hozzárendelve.

A mindenkori túllépési és alulmaradási érték mindig a beállított alapértékre vonatkozik. Az összes érték abszolút számmá átszámítható, ami például az alapérték/tényleges érték összehasonlításakor a kijelző display-ken történhet. Mindegyik fogyasztó a túllépési és alulmaradási érték ezen kombinációinak egyikéhez hozzárendelhető. Az is lehetséges, hogy több fogyasztót rendelünk hozzá egy-egy ilyen kombinációhoz. Ebben az esetben előnyös, ha a több fogyasztót nem egyidejűleg, hanem 50 msec-os lekapcsolási és bekapcsolási késleltetéssel kapcsoljuk.

HU 214 792 Β

A 4. ábra alapján magyarázható a tendenciaszámítás Az előbbiekben említett tizenöt perces mérési intervallumban például 14 alapérték van előírva, amely tizenöt perc elteltével 100 kWh/4 szolgáltatott energiának felel meg. Az energiafogyasztás tényleges 17 értékét számítási 18 időtartamra vonatkozó értékre következtetünk. Ezen következtetés például 25 kWh/4 értékű szabad 19 energiát ad.

Amennyiben a találmány szerint például I, II tendenciafokozat előre meg van határozva, ahol az I tendenciafokozat = 20 kW és a II tendenciafokozat = 10 kW, először az I tendenciafokozatot kapcsoljuk hozzá és később, amennyiben a tendenciaszámítás ismét elegendő nagyságú szabad tartományt jelez, a II tendenciafokozatot kapcsoljuk be. A tendenciafokozatok így tehát előre meghatározott fogyasztók, amelyek együtt meghatározott sorrendben bekapcsolhatók.

A tendenciaszámításhoz való számítási 18 időtartam előnyösen 120 másodpercet tesz ki, a számítási időpontok 4 másodpercenként egymást követhetik.

Ezidáig a tendenciaszámításokat csupán a fogyasztók lekapcsolásához alkalmazták. Amennyiben ennek során a tendenciaszámítás azt mutatta, hogy a beállított alapértéket túllépték, a fogyasztókat lekapcsolták.

A jelen találmány esetén ezzel szemben teljesítményre vonatkoztatva a szabadon rendelkezésre álló tartományt újra és újra kiszámítjuk és meghatározott prioritások szerint a fogyasztókat vagy fogyasztócsoportokat bekapcsoljuk, ha a tendenciaszámítás a szabad tartományt jelzi. Tehát előnyösen kapcsoljuk össze a tendenciaszámítást az integrálszámítással. Az integrálszámítás az össze fogyasztót figyelembe veszi, amelyeket a csúcsértékfigyelő szabaddá tesz. Minden egyes tizenöt perces mérési periódus kezdetén az összes fogyasztó szabaddá van téve. Ez azt jelenti, hogy az összes fogyasztót bekapcsoljuk, amennyiben egyéb okok miatt (például időkapcsolás) nincsenek kikapcsolva.

A találmány további előnyös jellemzője az alapérték önmeghatározása. Ezidáig a 24 órára vonatkozó telj esítmény-idő-diagram görbéje alapján állapították meg, hogy hol találhatók a csúcsfogyasztási értékek. A találmány esetén meghatározott paraméterek előre történő megadásával az alapérték önműködően kerül beállításra. Ez különösen ritkán előforduló fogyasztási jelenségek figyelembevétele szempontjából előnyös. Erre egy jellegzetes példa a szállodaiparban a szilveszter éjszaka.

Az 5. ábrán látható a tényleges értékre vonatkozó napi görbe a megjelölt negyedórás 20 csúcsokkal. Az előre meghatározott díjelszámolás alapján az egyik jobboldali 21 csúcs a díj szerinti teljesítmény vonatkozásában a teljes hónapra meghatározhatja az értéket.

A legnagyobb csúcs vonatkozásában figyelembe kell venni, hogy az energiaszolgáltató vállalat minden esetben előre meghatározza a legnagyobb alapértékét, amely például a hozzákapcsolási értéknek vagy egy túlterhelés-védelem működésbe lépési értékének felel meg. Ezenkívül alsó alapértéket határoznak meg, amely a felső alapérték kétharmadának felel meg és ezen alapértékre vonatkozó alapdíjat kell fizetni. A díj vonatkozásában nem előnyös, ha az energiafogyasztást ezen alapérték alá visszük, mivel ezt a fogyasztást minden esetben ki kell fizetni.

Amennyiben tehát a fogyasztásban csúcs már fellépett, ahogy ezt az 5. diagramon a jobb oldalon berajzoltuk, akkor a teljes hónapra vonatkozóan az alapértéket ezen csúcsértékkel meghatároztuk. Ezért a díj vonatkozásában célszerű, ha ezt az alapértéket teljes mértékben kihasználjuk. A találmány szerint így tehát az alapértéket megemeljük és ezen alapérték a fentiekben ismertetett diagramok 14 alapértékének felel meg.

A készülék kívánt kapcsolásától függően például az alapérték-csökkenés akkor valósulhat meg, amennyiben az elmúlt tíz nap alatt legalább húsz csúcs nem lépett fel. Amennyiben ez az eset megtörtént, az alapérték a megnövelt szinten marad. Amennyiben az eltelt tíz nap alatt húsznál kevesebb csúcs lépett fel, az alapérték a legutóbbi húsz csúcs középértékére csökken. Az összes említett paraméter viszont szabadon beállítható. Az alapértékváltozás előnyösen minden hónap végével lép érvénybe. Ez az új leolvasási időtartam kezdete. Ezenkívül gondoskodni lehet arról, hogy a szabad napok (tiltott napok, mint hétvégék) az alapértékeket ne változtassák.

Az alapérték önmeghatározása révén lehetővé válik, hogy a teljesítménycsúcsok optimalizálását automatikusan valósítsuk meg. Paraméterként ennek során alkalmazható: változtatható számítási időtartam, az alsó és felső alapérték ön-meghatározási határok rögzítése, az alapérték változtatásához a fellépő legnagyobb és legkisebb csúcsértékek száma, tiltott napok meghatározása.

Bizonyos, teljesítmény szempontjából kiaknázott előrekapcsolt berendezésrészek, mint például a transzformátor és energiaszolgáltató kábel miatt szükségessé válhat, hogy a díj vonatkozásában negyedórás korlátozás mellett pillanatnyi teljesítménykorlátozást alkalmazzunk. Ahhoz, hogy a pillanatnyi teljesítmény megállapításához egy matematikailag és alkalmazásorientáltan helyes számítási alapot nyeljünk, hogy felbontás (impulzusráta) szükséges, például 6000 impulzus/kWh. Ahhoz, hogy a kis terheléssel jellemezhető időpontokban is nyugodt kijelzést biztosítsunk, választható például húsz másodperces számláló-ablakidő négy másodpercenkénti számításismétléssel.

A pillanatnyi teljesítménykorlátozás számítása a jelen találmány esetén meghatározott integrálfokozatokhoz hozzárendelt fogyasztókkal köthető össze, például az első öt integrálfokozattal. Ezen összekapcsolási mód alkalmazása során ezek az integrálfokozatok megfelelően szelektíven kitölthetők.

Előnyös, ha a pillanatnyi teljesítménykorlátozás által történő lekapcsolás során csupán a bekapcsolási és lekapcsolási késleltetést (például 50 msec) vesszük figyelembe egyenlő prioritás esetén és nem a minimális vagy maximális lekapcsolási időket.

További előnyös jellemző az úgynevezett rotáció.

Meghatározott fogyasztóknak meghatározott integrálfokozatokhoz és tendenciafokozatokhoz való hozzárendelése során az a probléma merül fel, hogy meghatározott fokozatokat mindig elsőként kapcsolunk le, és ezáltal ezek kevesebb bekapcsolási időt kapnak, mint a többi. A rotáció során ezeket a fokozatokat átértékeljük,

HU 214 792 Β ahol a rotációs fokozatok egymás utáni sorrendben lefutnak és minden egyes rotációs fokozat mindig másmás integrál- vagy tendenciafokozatokat tartalmaz.

További előnyös jellemző az integrálhatárértékkorrekció. Ennek során az integrálfokozatok (3. ábra) legnagyobb túllépési százalékértékét korrigáljuk. Problémákhoz vezethet, ha a tizenöt perces mérési intervallumok alatt a fogyasztók lekapcsolási idejét változtatjuk. A megoldás abban van, hogy a lekapcsolási idő változtatása csupán a mérési intervallum végével érvényesül. A 3. ábrán az integrál-határértékeket 15, 16 hi5 vatkozási jelekkel jelöltük. A kWh/4-ban mért túllépési érték a találmány szerinti az alábbi képlet alapján számítható:

túllépési érték kW h 4 lekapcsolható teljesítmény (kW) 15 x lekapcsolási idő (perc)

Az előbb említett integrálfokozatok, tendenciafokozatok, rotációs fokozatok, a mérési érték feldolgozás és adott esetben egy szükségáram-program paraméterként különböző programfokozatokhoz rendelhető hozzá, valamint ÉS- és VAGY-kapcsolatokkal látható el. Amennyiben több szint szükséges, ebben az esetben a programfokozatok is egymással összekapcsolhatók.

A programfokozatok összekapcsolására való példák: több bemenet összekapcsolása zavarjelzés esetén, több villanykapcsoló összekapcsolása egy világítótesttel, egy fogyasztó átkapcsolása a vonatkoztatási kiegyenlítő programról az integrál lekapcsolásra külső parancs hatására bemeneti jelen keresztül stb.

A fentiekben említett szükségáram-program feltétele a berendezés megfelelő szükségáram-sínjének felépítése, megszakításmentes on-line áramellátás a találmány szerinti csúcsértékfigyelő számára és megfelelő szükségáram-berendezések bizonyos fogyasztók számára. A kimeneti modulok paraméterei szükségprogram segítségével határozhatók meg.

A programlefütás a szükséges késleltetés-mentes lekapcsolási folyamatokat a teljes berendezés kikapcsolási időtartamát, a szükségáramforrás indítási üzeméhez szükséges fogyasztók késleltetett bekapcsolását, a szükségáramforrás tartós üzeméhez meghatározott fogyasztók késleltetett bekapcsolását, a szükségáramhoz definiált pillanatnyi teljesítménycsúcs betartását, a hálózat újrabekapcsolását a szükségáram sínelrendezésről a szabványos elosztóra való átkapcsolással, és a hálózatkiesés előtt üzemben lévő összes fogyasztó késleltetett bekapcsolását veheti figyelembe.

A mérési impulzus feldolgozása és a vezérlés megfelelő szoftverrel ellátott alkalmas számítógépen történik. Az alábbi adatok példaképszerű adatok.

Az érintkeztetéseknek impulzusadó számláló által szolgáltatott számát különböző alakokban egy számlálómodulban addig tároljuk, míg a központi számítógép, tehát a főszámítógép felől megfelelő lekérdezés nem történik. Az alábbi tárolások fordulhatnak elő: az aktuális mérési periódus impulzusszáma, a legutóbbi mérési periódus impulzusszáma, a legutóbbi fogyasztó-lekérdezésig való impulzusszám. A fogyasztó-lekérdezést előnyösen négy másodpercenként végezzük, biztonsági okokból egymás után kétszer. Miután a második lekérdezés értékét az elsőével összehasonlítottuk, a számlálómodulban a megfelelő tárolót töröljük. Amennyiben a két érték egymással megegyezik, az értéket a számításba bevonjuk. Amennyiben a két érték között különbség lép fel, az értéket a számításba nem vonjuk be, az értéket törljük.

A vételi adatokat előnyösen szintaktikai tesztnek vetjük alá, amelynek során az összes átvitt jelet pozíció és kód szerint ellenőrizzük. Egy plauzibilitás-vizsgálat abban áll, hogy a kettős lekérdezés alatt vett értékeket összehasonlítjuk, ahol az eltérési tűrést az impulzusadó számlálóparaméterek és a kiválasztott baud-ráta alapján határozzuk meg. Amennyiben az értékek a tűrési ablakon (tartományon) kívül esnek, újbóli lekérdezés következik. Ezenkívül az impulzusnövekedést az előző tűrési ablakéval összehasonlítjuk. Amennyiben egy vizsgálati eredmény negatív, a mérési értéket töröljük.

A maximális kikapcsolási idők befolyásolása céljára intervallum-kapcsolás alkalmazható. A teljes kikapcsolási idő mellett az időtartam vonatkozásában impulzus-szünet viszonyt határozhatunk meg például négy perces teljes kikapcsolási időtartam esetén egy mérési periódusban egy perc ki, két perc be és egy perc ki.

A szabvány rendszerszoftverbe bekötött mindegyik kimenet előnyösen naponként négy különböző időtartamhoz tartozó alábbi változókkal látható el:

integrálszámítás tendenciaszámítás rotáció, összekapcsolási program ÉS-kapcsolat egy bemenettel, intervallum-kapcsolás, minimális lekapcsolási idő maximális lekapcsolási idő (10 fokozat), (10 fokozat), (32 fokozat), (99 percig), (mérési periódus időtartama), be, ki, időkapcsolás.

Amennyiben az aktuális számlálóimpulzus-érték kisebb, mint az előző, szinkronizálási folyamat indul. A mérési periódus időtartama több, mint 99%-ának elteltekor azonnali szinkronizálás valósul meg, ellenkező esetben megvárjuk a soron következő lekérdezést.

A díj-teljesítmény-számítás (alapérték/tényleges érték összehasonlítása) az aktuális impulzusérték és az alapparaméterek alapján kerül kiszámításra.

Mindenkor három lekérdezést követően az intervallum-idő, az utolsó számítási intervallumhoz képesti impulzuskülönbség és az alapparaméterek alapján megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt. A teljesítményugrások csillapítása érdekében mind a kijelzésnél, mind a pillanatnyi teljesítmény kiszámításánál az előző értékkel átlagot képezünk.

Tendenciaszámítás: a pillanatnyi teljesítményszámítással azonos módon az impulzusértékeket hármas ciklusban tíz rotációs tárolóban rögzítjük. A tendenciatel6

HU 214 792 Β jesítményt az aktuális díjteljesítmény, az alapérték és az első és utolsó rotációs tároló impulzusértékeiből kiszámított teljesítmény alapján határozzuk meg. Az eredmény egy teljesítmény-egyenérték 4*3*10 másodpercre vonatkozóan, éspedig négy másodperc lekérdezési ciklus, három lekérdezés és tíz rotációs tárolóbeírás, tehát 12 másodperces mérési időtartamú teljesítményegyenérték, amelyet 12 másodpercenként megújítunk.

Ahhoz, hogy a hardver vonatkozásában maximális flexibilitást és minimális huzalozási ráfordítást biztosítsunk, az összes fogyasztót interface-eken keresztül az alábbiakban bemeneti, kimeneti, számláló és analóg modulként megnevezett illesztőegységeken keresztül a helyszínen vezéreljük vagy mérési értékeket veszünk fel. A modulok a programozható vezérlésre jellemző kapcsolási felépítéssel rendelkeznek. Mivel meglehetősen időkritikus feladatokat is el kell végezni, gyors, zavarmentes és így hibamentes átvitelt kell biztosítani. Ezen átviteli technikának a közege, illetve eszköze egy koaxiális kábelelrendezés, amely a két végén a hullámellenállásnak megfelelően le van zárva (műantenna). Ezen nagy frekvenciáknak is eleget tevő felépítés miatt az átvitel kétirányú és viszonylag nagy adatátviteli sebességgel zavarok ellen biztosítottan valósulhat meg. A koaxiális kábelelrendezés tetszőleges helyén az illesztés figyelembevételével adatok táplálhatok be vagy vihetők ki. Az egyes, a koaxiális kábelelrendezésbe bevont komponensek kiesés vagy kikapcsolás esetén passzívan viselkednek, így a teljes hálózat továbbra is működőképes marad.

A modulok közötti adatcserét a központi egység címzéssel (készülékszámok) aktivizálja. Kizárólagosan a kiválasztott modul dolgozza fel az adatokat, illetve válaszokat küld vissza. Hibák kiküszöbölése céljából az adattartalomhoz ellenőrző adatokat társítunk, a célmodul a helyességet ellenőrzi és kívánt esetben visszaigazolja. A koaxiális kábel árnyékolásának köszönhetően zavarimpulzusokkal szemben védelmet nyújt.

A koaxiális kábel hosszától és kapacitásától függően a kapcsolási éleknél torzulás lép fel, így egy speciálisan erre kifejlesztett vevőegységben, ezeket az éleket helyreállítjuk (regeneráljuk) és a központi egységnek információként továbbítjuk.

Az átviteli sebesség és az átviteli úthossz közötti optimális illesztés például 19200 baud és 1000 méteres hatótávolság esetén biztosított. Ezen értékek megfelelő tartalékot is biztosítanak 300 és 19 200 között tetszőleges baud-rátával lehet dolgozni. Az átviteli távolságnak 500 méter alá való csökkenése esetén 38 000 baud értékű adatátviteli sebességgel is dolgozhatunk.

A 6. ábrán látható a vevőkapcsolás, amely Rl, R2, R3, R4 ellenállásokkal, Dl, D2 diódákkal, ZD1 Zenerdiódával, Cl kondenzátorral, valamint IC1 integrált áramkörrel van ellátva, és amely 28 koaxiális kábel és a CPU központi egység közé van iktatva, ahol a 28 koaxiális kábelre az Rl ellenállás van csatlakoztatva, amelynek másik kapcsa az IC1 integrált áramkör bemenetére, az R2 ellenállásra, a Dl dióda anódjára és a D2 dióda katódjára van kötve. Az R2 ellenállás másik kapcsa pedig a Cl kondenzátorral, a Dl dióda katódjával és a

D2 dióda anódjával van összekötve és az IC1 integrált áramkör másik bemenetére van vezetve. Az IC1 integrált áramkör kimenete az R3 ellenálláson keresztül a ZD1 Zener-dióda katódjával, az R4 ellenállás egyik kapcsával van összekötve, amely a vevőkapcsolásnak a CPU központi egységhez vezető kimenetét képezi. A műveleti erősítőt képező IC1 integrált áramkör offset segítségével meghatározott kiindulási helyzetben van tartva (a központi egység (CPU) adatbemenete számára a nyugalmi helyzet). A 28 koaxiális kábel felöli nagyohmos adatjel-kicsatolásról az Rl ellenállás gondoskodik. Az offset feszültség túllépését követően a műveleti erősítő kimenete átkapcsol. A nyitó irányú feszültség elérését követően a Dl dióda az Rl ellenálláson keresztül követő Cl kondenzátort tölt. Az adatimpulzus végét követően a Cl kondenzátor a töltést megtartja és a műveleti erősítő nyugalmi helyzetbe visszakapcsol. A nyitó irányú feszültség elérését követően a D2 dióda a Cl kondenzátor kisülését felgyorsítja. A műveleti erősítő kimenetén található kapcsolási elemek gondoskodnak arról, hogy a jel a központi egység által elfogadhatóvá váljon. A nagyohmos mintavételezésnek köszönhetően impedanciailag kiküszöböljük a 28 koaxiális kábel befolyásolását.

A 7. ábrán látható egy adókapcsolás. Az adókapcsolásnak a CPU központi egység felöli bemenete R5 ellenálláson keresztül TI tranzisztor bázisaira van kötve, amely TI tranzisztor kollektora R6 ellenálláson keresztül T2 tranzisztor bázisával van összekötve, a T2 tranzisztor kollektora R8 ellenálláson át T3 teljesítménytranzisztor bázisára és R7 ellenállásra van csatlakoztatva. A T3 teljesítménytranzisztor kollektora R9 ellenálláson át a 28 koaxiális kábellel áll kapcsolatban. A CPU központi egység soros adatkimenete TI és T2 tranzisztorok által képzett hajtófokozaton keresztül a T3 teljesítménytranzisztort vezérli, amely az R9 ellenálláson keresztül az impedancia vonatkozásában illesztetten a 28 koaxiális kábelre van csatlakoztatva. Korrekt üzem esetén mindig csak egy összekötő vesz részt az adásban és ezáltal a belső vezetéket 0 V és a modul félüzemfeszültsége közé kapcsolja.

A 8. ábra egy nagyfrekvenciás helyettesítő képet mutat. Ezen látható az adójelek bevitelét lehetővé tevő ellenállás transzformáció, valamint a 28 koaxiális kábel nagyfrekvenciás lezárása reflexiók, visszaverődések megakadályozása érdekében, ahol Z-vel a hullámellenállást jelöltük.

A 9. ábrán látható a kábelrendszer megvalósítása. A 0 ohmos összekapcsolásnak köszönhetően a két csatoló ellenállás összefogható, az ellenállás ohmos értékének egyenlőnek kell lenni a hullámellenállás ohmos értékének a felével.

A 10. ábrán látható a jelmenet a 28 koaxiális kábelben: a mutatja a központi egység kimenetén lévő impulzust; b mutatja a hozzátartozó jelet a 28 koaxiális kábelen megfelelő lezárás, valamint legrövidebb vezetékkapcsolás esetén, így tehát nem lép fel jeltorzítás; c mutatja, hogy milyen módon dekódolja a vevőkapcsolás az előző jelet a központi egység számára; d mutatja a jelet az adónál maximális kábelellátás esetén (1000 mé7

HU 214 792 Β tér); e mutatja a hozzátartozó vevőjelet; f mutatja a jelet 1000 méter után; g mutatja a hozzátartozó vevőjelet, itt a maximálisan lehetséges torzítás lép fel; h és i mutatják a torzítást követő kondenzátor nélkül azonos működtetési szint esetén, amit itt viszont nem alkalmazunk.

Ahogy látható, a jeltranszformáció oly módon valósul meg, hogy a digitális jel élei az érkező jel A-val jelölt szakaszok képezik. Ezáltal messzemenően kiküszöböljük a vezetékben fellépő torzításokat.

Ennek köszönhetően nagy átviteli sebességek viszonylag hosszú vezetékek esetén is alkalmazhatók. Ezáltal idő szempontjából kritikus mérési és kapcsolási jelek is megfelelő sebességgel átvitelre kerülnek és így nagy rendszerek esetén is biztosítjuk a szükséges mérési pontosságot és kapcsolási sebességet. Idő szempontjából kritikusak például a bekapcsolási folyamatok a világításnál.

1%-os mérési pontosság esetén például legfeljebb kilenc másodperc áll rendelkezésre a mérési eredmény rögzítésére, átalakítására és kiadására (kapcsolási folyamat).

All. ábra szemlélteti a találmány szerinti berendezést, ahol 24 központ 25 központi egységet, 26 jelátalakítót (7. ábra) és úgynevezett „watchdog”-ot képező 27 ellenőrző egységet tartalmaz, amely ellenőrzi a 25 központi egység rendeltetésszerű működését. A 26 jelátalakító a jelet a 28 koaxiális kábelnek adja át. A berendezésnek 29 számlálója is van, amely előnyösen az energia betáplálást helyén van elrendezve és 30 impulzusadó számlálóval és 31 számláló modullal van ellátva, amely valós idejű órával van ellátva. A 32-37 modulok vázlatosan kimeneti AM modulokat mutatnak és adott esetben bemeneti EM modulokat, míg 35 modul 1000 métert meghaladó hosszúságú vezetékekhez vagy vezeték-elágazásokhoz LV teljesítményerősítőt képez.

A kimeneti AM modulok a központ által vezérelt fogyasztókapcsolókat képezik. A bemeneti EM modulok a berendezés kapcsolási állapotait vagy paramétereit határozzák meg és azokat jelzik a 25 központi egység felé.

Ily módon a teljes berendezés által felhasznált (pillanatnyilag szükséges) energia a 29 számláló segítségével mérhető. A fogyasztók szükséges be- vagy kikapcsolásának kiszámítását a 24 központ végzi. A számítás eredményeit a 28 koaxiális kábelen keresztül az egyes kimeneti AM modulokba juttatjuk.

Claims (14)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás villamosenergia-fogyasztók kapcsolására különösen díjelszámoláshoz, amelynél maximumszámláló segítségével egy energia-felhasználó által egy elszámolási időszak alatt előre meghatározott mérési intervallumban mért csúcsfogyasztást határozunk meg, és egy csúcsértékfigyelővel fogyasztócsoportokat a csúcsfogyasztási érték betartásával választás szerint lekapcsolunk és ismét bekapcsolunk, és minden egyes fogyasztócsoporthoz teljesítmény-idő-diagramban integrálszámítással megadott alapértékhez túllépési értéket és alulmaradási értéket rendelünk hozzá, azzal jellemezve, hogy a fogyasztók bekapcsolását és adott esetben lekapcsolását beállítható tendenciafokozatok szerint előre kiválasztott fogyasztócsoportokat tendenciától függően vezérelünk, ahol bekapcsolást akkor végzünk, ha a tendenciaszámítás kielégítően nagy szabad teljesítménytartományt állapít meg.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes fogyasztócsoportokon belül az egyes fogyasztók le- és bekapcsolását beállítható késleltetéssel, hozzávetőlegesen 50 msec-os késleltetéssel végezzük.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az integrálszámítást és a tendenciaszámítást meghatározott ütemben, például hozzávetőlegesen 4 másodperces ütemben végezzük el.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tendenciafokozatokat egy-egy integrálfokozattal szabadon választhatóan kötjük össze, ahol adott esetben nagy terheléskapcsolások elkerüléséhez szabadon meghatározható bekapcsolási és lekapcsolási késleltetési időtartamokat határozunk meg előre.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az idő-teljesítmény-diagramban megadott alapértéket (14) egy meghatározott elszámolási időszak vonatkozásában az ezt megelőző elszámolási időszakra vagy az előző elszámolási időszakok egyikére vonatkozó negyedórás csúcsok szabadon meghatározható száma alapján határozzuk meg.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapérték-változást az elszámolási időszak kezdetével érvényesítjük.

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapérték-változás kiszámítása során választható időtartamokat (tiltott napok) figyelmen kívül hagyjuk.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pillanatnyi teljesítmény érzékeléséhez és pillanatnyi teljesítménykorlátozáshoz kilowattóránként nagy, előnyösen 3000 impulzus/kWh-nál nagyobb mérési impulzusrátát alkalmazunk.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pillanatnyi teljesítménykorlátozást előre meghatározott integrálfokozatokhoz tartozó fogyasztókkal kapcsoljuk össze.

10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pillanatnyi teljesítménykorlátozás által történő lekapcsolás során előnyösen hozzávetőlegesen 50 msec-os bekapcsolási és kikapcsolási késleltetést érvényesítünk.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az integrálfokozatokat és a tendenciafokozatokat időben egymást követően különböző rotációs fokozatokhoz rendeljük hozzá, amelyeket megadott sorrendben futtatunk le.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az integrálfokozatok korrigálható legnagyobb túllépési értékét az alábbi képlet szerint határozzuk meg:

HU 214 792 Β túllépési érték

13. Csúcsértékfigyelő az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy központtal (24) van ellátva, amely adatcserét biztosító koaxiális kábelen (28) keresztül kimeneti modulokkal (AM) és bemeneti modulokkal (EM) van összekötve.

14. A 13. igénypont szerinti csúcsértékfigyelő, azzal jellemezve, hogy a koaxiális kábelen (28) érkező jeleket fogadó vevőegység van elrendezve, amelynél a koaxiális kábel (28) által továbbított adatjel nagyohmos ellenkWh! _ lekapcsolható teljesítmény (kW) 4 15 x lekapcsolási idő (perc) álláson (RÍ) keresztül ki van csatolva, műveleti erősítő offset segítségével meghatározott kiindulási helyzetben van tartva, ahol a műveleti erősítő kimenete az offset feszültség! túllépését követően átkapcsol és egy dióda (Dl) nyitó irányú feszültségének elérését követően egy követőkondenzátort képező kondenzátor (Cl) ellenállá10 són (RÍ) keresztül feltöltődik oly módon, hogy az adatimpulzus végét követően a kondenzátor (Cl) a töltést megtartja és a műveleti erősítő nyugalmi helyzetbe visszakapcsol.