HU212954B - Broad band amplifier with optical fiber - Google Patents

Broad band amplifier with optical fiber Download PDF

Info

Publication number
HU212954B
HU212954B HU91401A HU40191A HU212954B HU 212954 B HU212954 B HU 212954B HU 91401 A HU91401 A HU 91401A HU 40191 A HU40191 A HU 40191A HU 212954 B HU212954 B HU 212954B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
core
optical fiber
dual
amplifier according
active
Prior art date
Application number
HU91401A
Other languages
English (en)
Other versions
HU910401D0 (en
HUT60551A (en
Inventor
Giorgio Grasso
Paul Laurence Scrivener
Original Assignee
Pirelli Cavi Spa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Pirelli Cavi Spa filed Critical Pirelli Cavi Spa
Publication of HU910401D0 publication Critical patent/HU910401D0/hu
Publication of HUT60551A publication Critical patent/HUT60551A/hu
Publication of HU212954B publication Critical patent/HU212954B/hu

Links

Classifications

    • H—ELECTRICITY
    • H01—ELECTRIC ELEMENTS
    • H01S—DEVICES USING THE PROCESS OF LIGHT AMPLIFICATION BY STIMULATED EMISSION OF RADIATION [LASER] TO AMPLIFY OR GENERATE LIGHT; DEVICES USING STIMULATED EMISSION OF ELECTROMAGNETIC RADIATION IN WAVE RANGES OTHER THAN OPTICAL
    • H01S3/00—Lasers, i.e. devices using stimulated emission of electromagnetic radiation in the infrared, visible or ultraviolet wave range
    • H01S3/05—Construction or shape of optical resonators; Accommodation of active medium therein; Shape of active medium
    • H01S3/06—Construction or shape of active medium
    • H01S3/063—Waveguide lasers, i.e. whereby the dimensions of the waveguide are of the order of the light wavelength
    • H01S3/067—Fibre lasers
    • H01S3/06754—Fibre amplifiers
    • G—PHYSICS
    • G02—OPTICS
    • G02B—OPTICAL ELEMENTS, SYSTEMS OR APPARATUS
    • G02B6/00—Light guides; Structural details of arrangements comprising light guides and other optical elements, e.g. couplings
    • G—PHYSICS
    • G02—OPTICS
    • G02B—OPTICAL ELEMENTS, SYSTEMS OR APPARATUS
    • G02B6/00—Light guides; Structural details of arrangements comprising light guides and other optical elements, e.g. couplings
    • G02B6/24—Coupling light guides
    • G02B6/26—Optical coupling means
    • G02B6/28—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals
    • G02B6/2804—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers
    • G02B6/2821—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers using lateral coupling between contiguous fibres to split or combine optical signals
    • G02B6/2826—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers using lateral coupling between contiguous fibres to split or combine optical signals using mechanical machining means for shaping of the couplers, e.g. grinding or polishing
    • G02B6/283—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers using lateral coupling between contiguous fibres to split or combine optical signals using mechanical machining means for shaping of the couplers, e.g. grinding or polishing couplers being tunable or adjustable
    • G—PHYSICS
    • G02—OPTICS
    • G02B—OPTICAL ELEMENTS, SYSTEMS OR APPARATUS
    • G02B6/00—Light guides; Structural details of arrangements comprising light guides and other optical elements, e.g. couplings
    • G02B6/24—Coupling light guides
    • G02B6/26—Optical coupling means
    • G02B6/28—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals
    • G02B6/2804—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers
    • G02B6/2821—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers using lateral coupling between contiguous fibres to split or combine optical signals
    • G02B6/2835—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers using lateral coupling between contiguous fibres to split or combine optical signals formed or shaped by thermal treatment, e.g. couplers
    • H—ELECTRICITY
    • H01—ELECTRIC ELEMENTS
    • H01S—DEVICES USING THE PROCESS OF LIGHT AMPLIFICATION BY STIMULATED EMISSION OF RADIATION [LASER] TO AMPLIFY OR GENERATE LIGHT; DEVICES USING STIMULATED EMISSION OF ELECTROMAGNETIC RADIATION IN WAVE RANGES OTHER THAN OPTICAL
    • H01S3/00—Lasers, i.e. devices using stimulated emission of electromagnetic radiation in the infrared, visible or ultraviolet wave range
    • H01S3/05—Construction or shape of optical resonators; Accommodation of active medium therein; Shape of active medium
    • H01S3/06—Construction or shape of active medium
    • H01S3/063—Waveguide lasers, i.e. whereby the dimensions of the waveguide are of the order of the light wavelength
    • H01S3/067—Fibre lasers
    • H01S3/06708—Constructional details of the fibre, e.g. compositions, cross-section, shape or tapering
    • G—PHYSICS
    • G02—OPTICS
    • G02B—OPTICAL ELEMENTS, SYSTEMS OR APPARATUS
    • G02B6/00—Light guides; Structural details of arrangements comprising light guides and other optical elements, e.g. couplings
    • G02B6/24—Coupling light guides
    • G02B6/26—Optical coupling means
    • G02B6/28—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals
    • G02B6/2804—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers
    • G02B6/2821—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers using lateral coupling between contiguous fibres to split or combine optical signals
    • G02B6/2835—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers using lateral coupling between contiguous fibres to split or combine optical signals formed or shaped by thermal treatment, e.g. couplers
    • G02B2006/2839—Optical coupling means having data bus means, i.e. plural waveguides interconnected and providing an inherently bidirectional system by mixing and splitting signals forming multipart couplers without wavelength selective elements, e.g. "T" couplers, star couplers using lateral coupling between contiguous fibres to split or combine optical signals formed or shaped by thermal treatment, e.g. couplers fabricated from double or twin core fibres
    • H—ELECTRICITY
    • H01—ELECTRIC ELEMENTS
    • H01S—DEVICES USING THE PROCESS OF LIGHT AMPLIFICATION BY STIMULATED EMISSION OF RADIATION [LASER] TO AMPLIFY OR GENERATE LIGHT; DEVICES USING STIMULATED EMISSION OF ELECTROMAGNETIC RADIATION IN WAVE RANGES OTHER THAN OPTICAL
    • H01S2301/00—Functional characteristics
    • H01S2301/02—ASE (amplified spontaneous emission), noise; Reduction thereof
    • H—ELECTRICITY
    • H01—ELECTRIC ELEMENTS
    • H01S—DEVICES USING THE PROCESS OF LIGHT AMPLIFICATION BY STIMULATED EMISSION OF RADIATION [LASER] TO AMPLIFY OR GENERATE LIGHT; DEVICES USING STIMULATED EMISSION OF ELECTROMAGNETIC RADIATION IN WAVE RANGES OTHER THAN OPTICAL
    • H01S3/00—Lasers, i.e. devices using stimulated emission of electromagnetic radiation in the infrared, visible or ultraviolet wave range
    • H01S3/05—Construction or shape of optical resonators; Accommodation of active medium therein; Shape of active medium
    • H01S3/06—Construction or shape of active medium
    • H01S3/063—Waveguide lasers, i.e. whereby the dimensions of the waveguide are of the order of the light wavelength
    • H01S3/067—Fibre lasers
    • H01S3/06708—Constructional details of the fibre, e.g. compositions, cross-section, shape or tapering
    • H01S3/06729—Peculiar transverse fibre profile

Landscapes

  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Optics & Photonics (AREA)
  • Electromagnetism (AREA)
  • General Physics & Mathematics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Plasma & Fusion (AREA)
  • Lasers (AREA)
  • Optical Communication System (AREA)
  • Optical Fibers, Optical Fiber Cores, And Optical Fiber Bundles (AREA)
  • Light Guides In General And Applications Therefor (AREA)
  • Crystals, And After-Treatments Of Crystals (AREA)

Description

A találmány tárgya optikai szálas szélessávú erősítő, különösen meghatározott hullámsávú, távközlési célú átviteli vonalakhoz, amely erősítő átvitt jel és pumpáló fényjel kimenő szálra keverésére alkalmas dikroitikus csatolóból és a csatoló kimenő szála, valamint átviteli vonali optikai szál közé kapcsolt, fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó aktív optikai szálból áll.
Ismeretes, hogy az olyan optikai szálak, amelyek fényvezető magja speciális adalékanyagot, mint pl. ritka földfémek ionjait tartalmaz, gerjesztett emisszióra képesek, amely jelenség lézer fényforrásként vagy optikai erősítőként hasznosítható. Az ilyen optikai szálat meghatározott hullámhosszú fényforrással táplálva az adalékanyag atomjai magasabb gerjesztett (lézeremissziós) energiaszintre, majd ún. pumpáló energiasávba kerülnek, ahonnan spontán módon nagyon rövid idő alatt visszakerülnek a lézeremissziós energiaszintre, ahol viszonylag hosszan időznek.
Amikor egy ilyen optikai szálon, amelynek nagy számú atomja emissziós szintre gerjesztett állapotban van, fényjel halad át, amelynek hullámhossza megfelel a lézeremissziónak, ez a jel a gerjesztett atomok alacsonyabb energiaszintre kerülését és ebből eredő fényemissziót vált ki, ahol a fényemisszió hullámhossza megegyezik az azt kiváltó jel hullámhosszával, azaz erősített fényjel.
A gerjesztett energiaszinten lévő atomok nem csak fényjel hatására kerülhetnek alacsonyabb energiaszintre, hanem véletlenszerűen e nélkül is. E véletlenszerű szintváltás háttérzajként jelenik meg, amely az erősített jelre szuperponálódik.
Az adalékanyagot tartalmazó, aktív szál atomjai többféle hullámhosszú pumpáló fényjellel gerjeszthetők, a pumpáló fényjel alkalmas hullámhossz-tartománya a szál fluoreszcens spektrumától fíigg, amely viszont az adalékanyag függvénye.
Az átvitt jel erősítése lehetséges maximumának alacsony zajszint mellett történő elérése érdekében általában lézer fényforrás által keltett fényjelet alkalmaznak, amelynek hullámhossza az adalékanyagot tartalmazó szál fluoreszcens spektruma csúcsának felel meg.
Jól alkalmazhatók optikai átviteli jelek erősítésére erbium ionokkal (Er3*) adalékolt aktív szálak, de az alkalmas hullámhosszak tartománya erbium esetében keskeny, mert az erbiumhoz nagyon keskeny emissziós csúcs tartozik, és minthogy egy szűk tűréshatáron túl e csúcstól távolabb nem érhető el kielégítő erősítés, másrészt a spontán emisszió okozta háttérzaj nagyon lerontaná az átvitelt, szűk tűréshatárok között meghatározott hullámhosszú lézerjelforrást kell alkalmazni az átviendőjel forrásaként.
Az erbium fluoreszcens spektruma csúcsának megfelelő hullámhosszon működő lézerjelforrások viszont nehezen és költségesen állíthatók elő. Ugyanakkor ipari méretekben gyártanak félvezető (In, Ga, As) lézereket sokféle karakterisztikával, amelyek alkalmassá teszik ezeket távközlési célú alkalmazásra, de ezek emissziójának hullámhossza széles határok között változó és csak néhányuk képes az említett csúcshoz közeli emisszióra.
Amíg néhány alkalmazási területen megengedhető, például a tengeralatti távközlési vonalak esetében, hogy hullámhosszra gondosan válogatott lézerjelforrásokat alkalmazzanak, addig más távközlési vonalaknál a magas költségkihatás miatt ez nem engedhető meg, így nem engedhető meg például városi információs hálózatokban, ahol telepítési költségeknek nagy jelentősége van.
A fentiekre példa egy olyan erbiumot tartalmazó szál, amelynek emissziós csúcsa 1536 nm körül van. Az említett csúcs ± 5 nm tartományában nagy intenzitású az emisszió, a szál ebbe a hullámhossz-tartományba eső jelek erősítésére használható. Azon kereskedelmi forgalomba kerülő félvezető lézerek emissziós hullámhossza viszont, amelyek még alkalmasak az átvitelre, rendszerint 1520-tól 1570 nm-ig terjedő tartományokba esik.
Látható a fenti példából, hogy az iparilag gyártott lézerek jelentős része kívül esik az erbiumot tartalmazó szál alkalmazásával erősítésre alkalmas tartományon.
Ismert azonban az is, hogy az erbiumot tartalmazó szálak emissziós spektrumának van egy az emissziós csúcs mellett lévő viszonylag nagy, konstans emissziós intenzitású szakasza, amely elég széles ahhoz, hogy magába foglalja a kereskedelmi forgalomban lévő megfelelő lézerek egy jelentős részének emissziós hullámhossztartományát, de egy ilyen típusú szálban az emissziós csúcstól távoleső hullámhosszú jel csak korlátozottan erősíthető, ugyanakkor a szál spontán emissziója az emissziós csúcs hullámhosszán történik, azaz 1536 nmen, így a háttérzaj erősítése nagyobb, mint a hasznos jelé és ez az erősített zaj ül rá a hasznos jelre.
Annak érdekében, hogy az erbiumot tartalmazó optikai szál alkalmas legyen kereskedelmi típusú félvezető lézerrel előállított távközlési jelek erősítésére, kívánatos a spontán emisszió által keltett zaj kiszűrése az aktív szál mentén, azért is, hogy ez a nemkívánatos hullámhosszú emisszió ne használja el a hasznos jelek erősítéséhez szükséges pumpáló fényjel energiatartalmának egy részét és azért is, hogy a zaj ne üljön rá az erősített jelre.
E célra kétmagú aktív szálat alkalmazunk, ahol az egyik mag a hasznos jel átvitelére és a szivattyúzó fényjel bevitelére szolgál, a második mag fényelnyelő anyagú, Ha a két mag a spektrumcsúcs környezetében optikailag csatolva van egymással, az ilyen hullámhosszú jelek átjutnak a második magba és így nem ülhetnek rá az átvitt távközlési jelre.
Egy ilyen aktív szál van leírva az IT 22 654 A/89 sz. szabadalmi bejelentésben, amelynek feltalálója azonos e bejelentés feltalálójával. Az ismertetett aktív szál hatásosan képes kiszűrni a nemkívánt hullámhosszú jeleket, de olyan alkalmazásokban, ahol szélsőséges mechanikai vagy hőhatásoknak van kitéve, különösen ha rázásnak, megváltozhat a magok optikai csatolása, ami megváltoztathatja az elnyelési hullámhossz-tartományt.
Célunk a találmánnyal az ismert megoldások hiányosságainak kiküszöbölése olyan aktív optikai szálat alkalmazó szélessávú erősítő kialakításával, amely ke2
HU 212 954 Β reskedelmi típusú lézer jelforrással jelentősebb minőségi korlátozás nélkül képes együttműködni és amely érzéketlen a gyártás és telepítés során várható deformáló feszültségekkel szemben.
A feladat olyan optikai szálas, szélessávú erősítő létrehozása, amely kellő erősítéssel rendelkezik egy olyan kiszélesített hullámhossz-tartományban, ami lehetővé teszi a kereskedelmi típusú lézer jelforrások alkalmazását és amely a nemkívánatos hullámhosszon lecsökkenti az anyag spontán emisszióját és emellett stabil paraméterekkel rendelkezik.
A feladat találmány szerinti megoldásában a dikroitikus csatolóból és fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó aktív optikai szálból álló optikai szálas szélessávú erősítő aktív optikai szálának olyan szakaszai vannak, amelyeken az optikai szálnak két fényvezető magja van, ahol az első mag optikailag össze van kötve az aktív szál további részeinek a kétmagú szakaszra csatlakozó magjával, míg a második mag a szakasz határain szakadásban végződik és a két mag legalább egy meghatározott hullámsávban egymáshoz optikailag csatolva van, amely hullámsáv magába foglalja az első mag lézeremissziójának hullámsávját és különbözik az átviteli hullámsávtól.
A találmány egy előnyös kiviteli alakjában a kétmagú szakasz második magjának anyaga az aktív szál adalékanyagának lézeremissziós hullámhossz-tartományában fényelnyelő anyagot tartalmaz, amely célszerűen azonos az aktív szál fluoreszcens adalékanyagával.
Az aktív szál kétmagú szakaszainak első magja célszerűen tartalmaz fluoreszcens adalékanyagot, de a találmány előnyösen megvalósítható úgy is, hogy az aktív szál kétmagú szakaszának fluoreszcens adalékanyag nélküli első magja van.
Előnyösen az aktív szálnak legalább az egymagú szakaszai adalékanyagként erbiumot tartalmaznak.
Egy további előnyös kiviteli alakban a kétmagú szakasz második magjának a teljes működési hullámhossz-tartományban fényelnyelő adalékanyaga van, amely anyag titán, vanádium, króm és/vagy vas, legalább részben alacsonyabb vegyértékű állapotban.
Az egyes kétmagú szakaszok hossza célszerűen azonos vagy nagyobb, mint a szakasz egymással csatolt első és második magja közötti csatolási hullámhossz-tartományban mért lebegési hossz.
A kétmagú szakasz második magjának fényelnyelő adalékanyaga, valamint az első és a második mag közötti csatolás által meghatározott fénykioltási hossz célszerűen rövidebb, mint az egymással csatolt magok közötti lebegési hossz 1/10 része.
Egy további kiviteli alakban a kétmagú szakasznak fényelnyelő adalékanyagot nem tartalmazó második magja van, és a kétmagú szakasz hossza a lebegési hosszra vonatkoztatott 10% tűrésen belül egyenlő a lebegési hossz egészszámú többszörösével.
Célszerűen erbium adalékanyag alkalmazása esetén a kétmagú szakaszok első és második magja az 1530— 1540 nm hullámhossz-tartományban egymással csatolva van.
Előnyösen az aktív szál kétmagú szakaszainak első magja a burkolt optikai szál szerkezetében koaxiálisán, az aktív szál többi szakasza magjának folytatásában van elrendezve, míg a kétmagú szakaszok második magja excentrikusán, a szakasz burka külső felülete közelében van elrendezve.
Célszerűen a kétmagú szakaszoknak legalább az első magja az átviteli hullámsávot és a pumpáló fényjel hullámhosszát magábafoglaló hullámhossz-tartományban egymódusú fényátvitelre alkalmasan van kialakítva.
Az aktív szál két egymást követő kétmagú szakasza közötti, fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó szakaszának hossza előnyösen összhangban van a kétmagú szakasz első és második magja közötti csatolás hullámhosszán elérhető erősítéssel. Célszerűen az aktív szál két egymást követő kétmagú szakaszai közötti, fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó szakaszának hossza nem nagyobb, mint ami e kéttagú szakasz első és második magja közötti csatolás hullámhosszán 15 dB erősítésnek, előnyösen 1-5 dB erősítésnek megfelel.
Előnyösen az aktív szál legalább egyik végpontját kétmagú szakasz alkotja.
A kétmagú szakasz csatolási hullámhossz-tartománya a szakasz ívbe hajlításával van finoman hangolva.
Az aktív optikai szál kétmagú szakasza tartólapon alaktartóan van rögzítve.
Az alábbiakban kiviteli példára vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az
1. ábra aktív szálas optikai erősítő vázlata, a
2. ábra az 1. ábra szerinti erősítőben alkalmazott fényvezető szál energiadiagramja, a
3. ábra Er3+ adalékanyagot tartalmazó optikai szál emissziós spektruma, a
4. ábra az 1. ábra szerinti erősítő szerkezetének vázlata, az
5. ábra a 4. ábra szerinti V-V metszet, a
6. ábra aktív szál fényterjedési állandójának diagramja a hullámhossz függvényében, a
7. ábra a 4. ábra szerinti kétmagos szakasz hosszának ábrázolása a hullámhosszal összevetve, a
8. ábra egy lebegési hossznak megfelelő hosszú kétmagos szakasz ábrázolása, a
9. ábra alaktartóan rögzített kétmagú szakaszokkal rendelkező aktív szál vázlatos rajza.
Távközlési célú optikai szálakon átvitt jel erősítésére maguk az optikai szálak is jól alkalmazhatók. Az 1. ábrán ilyen optikai szálas erősítő van sematikusan ábrázolva. A lézer 2 jelforrásra csatlakoztatott átviteli optikai 1 szálon a szál hossza mentén az átvitt Xs hullámhosszú jel csillapítást szenved, emiatt az optikai szálas átviteli vonalba egymástól meghatározott távolságra erősítőket kell beiktatni. Az erősítő dikroitikus 3 csatolóból és ennek kimenő 4 szálára csatlakoztatott aktív 6 szálból áll, ahol a 3 csatolón át annak kimenő 4 szálára pumpáló lézer 5 fényforrás λρ hullámhosszú pumpáló fényjele jut. Az aktív 6 szál kimeneti vége vonali 7 szálban folytatódik.
Az aktív 6 szál készítésére előnyösen használható olyan optikai szál, amelynek fényvezető magja Er2O3
HU 212 954 Β olvadékanyagot tartalmaz, amely előnyös erősítési tulajdonságok elérését teszi lehetővé az erbium kedvező lézer átviteli jellemzőit kihasználva.
A 2. ábra szerinti diagramban ilyen optikai szál erbium ionjainak lehetséges energiaszintjei vannak feltüntetve. Az átvitt jel λ5 hullámhosszánál kisebb λρ hullámhosszú pumpáló fényjel energiájának az aktív 6 szálba juttatása a szál bizonyos számú Er3+ ionját a magas pumpáló 8 energiasávba juttatja, ahonnan az ionok spontán módon egy kissé alacsonyabb lézeremissziós 9 energiaszintre esnek vissza.
A lézeremissziós 9 energiaszinten az Er3+ ionok viszonylag hosszú ideig maradhatnak, mielőtt spontán módon egy 10 energia-alapszintre esnének vissza.
Ismert jelenség, hogy míg az ionok visszaesése a pumpáló fényjel 8 energiasávjából a lézeremissziós 9 energiaszintre hőemisszióval történik, a lézeremissziós 9 energiaszintről a 10 energia-alapszintre történő ugrás fényemissziót okoz, amely fényemisszió hullámhossza a lézeremisszió 9 energiaszintjétől függ. Ha egy szálon, amelynek sok ionja a lézeremissziós 9 energiaszintre van gerjesztve, jel halad át, amelynek hullámhossza megfelel a lézeremisszió energiaszintjének, az áthaladó jel a szálban előidézi a gerjesztett ionoknak a 10 energia-alapszintre ugrását és ez azt jelenti, hogy az aktív szál kimenetén a bemenő jel felerősítve jelenik meg.
Ha nincs bemenő jel, a lézeremissziós 9 energiaszinten lévő ionok elszórtan, az anyagra jellemző módon és időben esnek vissza a 10 energia-alapszintre. Az eközben keletkező fényemisszió csúcsai a lehetséges energiaszinteknek megfelelő különböző frekvenciáknál vannak. A 3. ábrán látható, hogy Si/Al vagy Si/Ge típusú, Er3* ionnal szennyezett szál emissziójának csúcsa 1536 nm-nél van, míg a nagyobb hullámhosszokon, mintegy 1560 nm-ig van egy viszonylag nagy emissziójú sáv, ahol az emisszió intenzitása azonban már kisebb, mint a csúcá környezetében.
Az Eru ion emissziós csúcsának megfelelő 1536 nm hullámhosszú átviteli jel nagyon nagy erősítésben részesül, míg az erbium spontán emissziójából származó háttérzaj korlátozott marad és ez alkalmassá teszi a szálat ezen a hullámhosszon optikai erősítőként történő alkalmazásra.
Számos olyan jelforrásként alkalmazható kereskedelmi típusú félvezető lézer (In, Ga, As) létezik, amelynek jellemző emissziós sávja 1,52-1,57 μπι közé esik, de ezek gyártástechnológiája nem teszi lehetővé, hogy minden darab előállítható legyen előírt emissziós frekvenciával, amely megfelelne az erbiummal szennyezett, erősítőként alkalmazott szál emissziós csúcsa frekvenciájának, viszont a gyártott darabok nagy százaléka előállítható olyan emissziós frekvenciával, amely a szál emissziós csúcsa közelébe esik.
Az ilyen lézerek által gerjesztett fényjel nem lenne alkalmas a fent leírt Er3+ ionokkal szennyezett szálú optikai erősítőben történő megfelelő erősítésre, mert az aktív szálba betáplált pumpáló fényjel energiájának jelentős része a háttérzaj erősítésére használódna el, amely háttérzaj magában az erősítő aktív szálában keletkezik az erbium 1536 nm hullámhosszú spontán emissziója folytán.
Annak érdekében, hogy a fenti lézereket erbium tartalmú szállal megépített erősítővel alkalmazhassuk jelforrásként viszonylag széles gyártási tűréshatárok között, amely tűréshatárok között már kevésbé költségesen gyárthatók, azaz megengedve meghatározott típusú lézerek jelforrásként történő használatát nagy háttérzajú fluoreszcens adalékanyagokat tartalmazó erősítővel kombinálva, a 4. ábrán bemutatott, aktív szálat tartalmazó erősítőt kell alkalmaznunk. Az erősítő aktív 6 szálja egymagos 15 szál szakaszokból és ezekkel váltakozva elrendezett kétmagos 11 szakaszokból áll, ahol a kétmagos 11 szakaszok első és második 12, 13 magja közös 14 burokban van elrendezve.
Az aktív szál kétmagos 11 szakaszának első 12 magja össze van kötve az egymagú 15 szál 16 magjával és - az aktív szál végeinél - a dikroitikus 3 csatoló kimenő 4 szálával, illetve a vonali 7 szállal. Az így kialakított vonal vezeti az átviendő jelet. A kétmagos 11 szakasz második 13 magja egy olyan magdarab, amelynek egyik vége sincs összekapcsolva más fényvezetővel.
A kétmagos 11 szakasz első és második 12, 13 magja úgy van kialakítva, hogy a szál βΗ β2 fényterjedési állandói ismeretében - amelyek hullámhossz-függése a 6. ábrán van feltüntetve — a két 12, 13 mag csatolása a fluoreszcens adalékanyag emissziós csúcsánál, erbium esetében 1536 nm-nél valósuljon meg, azaz az emissziós csúcs körüli, λ], λ^ hullámhosszak (3. ábra) közötti csúcstartományban, amelyben az emisszió intenzitása a csúcshoz közeli intenzitású, és amelyben a háttérzaj keletkezik.
Az esetben, ha az egymagú szál 16 magjának szennyezője erbium, a kétmagos 11 szakasz 12, 13 magjai közötti csatolás hullámsávja célszerűen λ! = 1530 nm-től = 1540 nm-ig terjed.
Ez azt jelenti, hogy a háttérzajt képező 1536 nm körüli hullámhosszú fényjel, amely az átviteli jellel együtt terjed a 12 magban, periodikusan átvitelre kerül a 12 magból a második 13 magba az optikai csatolás ismert törvényei szerint, amelyek pl. a „The Journal of The Optical Society of America” c. szakfolyóirat 1985. január 1-i A/vol. 2. számában 84-90. oldalain vannak ismertetve.
Mint az a 7. ábrán fel van tüntetve, a két mag közötti optikai csatolás során lényegében a csatolásnak megfelelő hullámhosszú szinuszgörbe alakul ki. A szinuszgörbe amplitúdója a két magban helyileg elkülönül: az egyik magban kialakult maximum helyétől LB lebegési hossznak nevezett távolságban lép fel amplitúdócsúcs a csatolt másik magban, miközben a fényenergia az egyik magról átterjed a másikra.
A 12 magban terjedő átviteli jel λ, hullámhossza különbözik a 12, 13 magok csatolási hullámhosszától, például 1550 nm, ami azt jelenti, hogy ez nem jut át a csatoláson a 13 magra. Ehhez hasonlóan a pumpáló fényjel, amely a 16 magra a 3 csatolón átjutott, például 980 nm vagy 540 nm λρ hullámhosszú és e hullámhossznál olyan fényterjedési állandóval rendelkezik a
HU 212 954 Β kétmagos 11 szakaszon, amely kizárja, hogy átjusson a 13 magra.
A 13 mag általában adalékanyagot tartalmaz azon a szennyezőanyagon túlmenően is, amely megszabja a mag kívánt törésmutatóját, amely adalékanyag a teljes spektrumban vagy legalább aló mag adalékanyagának háttérzaj keltő emissziós csúcsánál fényelnyelő anyag, amely emissziós csúcs erbium adalékanyagú lézer esetében 1536 nm.
Erre alkalmas, a teljes spektrumban nagy fényelnyelésű anyagok vannak leírva pl. az EP 88 304 182.4 sz. szabadalmi bejelentésben. Az ilyen anyagok általában titánt, vanádiumot, krómot, vasat tartalmaznak az alacsonyabb vegyértékű állapotukban (Ti111, Vm, Cr111, Fe111).
Egy meghatározott hullámhosszon, azaz az egymagú 15 szál 16 magjának adalékanyaga által meghatározott emissziós csúcs hullámhosszán nagy fényelnyelésű anyagként előnyösen alkalmazható ugyanaz az adalékanyag is, amely az emissziós csúcs hullámhosszát a 16 magban megszabta.
Ugyanaz a fluoreszcens anyag, amely megfelelő pumpáló energiával felgerjesztve egy jellemző hullámhosszon fényt emittál, pumpáló energia nélkül elnyeli az ugyanilyen hullámhosszú fényt.
Erbiummal szennyezett 16 mag esetében például a kétmagos 11 szakasz második 13 magja is lehet erbiummal szennyezett, azaz erbium adalékanyagot tartalmazó anyag. Ily módon, minthogy az erbium fényelnyelési görbéje hasonló a fluoreszcencia vagy a lézer emissziós görbéjéhez, amelyet a 3. ábrán bemutattunk, az ilyen anyag 1536 nm gerjesztett emissziós csúccsal és ugyanilyen hullámhosszú fényelnyelési csúccsal rendelkezik.
Az a fluoreszcens fény, amely a csatolásával megegyező hullámhosszú, azaz esetünkben 1536 nm hullámhosszú, átjut a 13 magra és nem jut vissza újra a 12 magra, amelyen az átvitt jel halad, mert a 13 magban gyakorlatilag teljesen elnyelődik.
A 16 magban keletkező nemkívánatos hullámhosszú emisszió a kétmagos 11 szakaszba juttatható, mielőtt intenzitása megnövekedne és a 11 szakasz 12 magjáról a második 13 magra jut, így nem von el az átviendő jel erősítésétől pumpáló energiát, ahol az erősítés az említett 11 szakaszt követő egymagos 15 szál 16 magjában következik be.
A 15 szál kétmagú 11 szakaszt megelőző F szakasza (4. ábra) ennek érdekében nem lehet tetszőlegesen hosszú. A háttérzaj ugyanis a hosszal növekszik. Az F szakasz megengedhető hossza a szál jellemzőitől és a rajta elért erősítéstől függ. Egy-egy F szakaszon legfeljebb 15 dB erősítés engedhető meg, de célszerűen az F szakasz hossza úgy van megválasztva, hogy a 12, 13 magok csatolási hullámhosszán (pl. 1536 nm-en) az erősítés 1-5 dB között legyen.
A11 szakasz 12 magja megvalósítható fluoreszcens adalékanyag nélkül is, ez esetben a 11 szakaszon nem jön létre erősítő hatás, a teljes erősítés az egymagú 15 szálak adalékanyagot tartalmazó 16 magjában jön létre.
A kétmagos 11 szakasz La hossza nagyobb, mint a korábban említett LB lebegési hossz. A 13 mag nagy fényelnyelésű adalékanyaga meghatároz a 13 magra egy ún. L fénykioltási hosszot is, amely legalább egy nagyságrenddel kisebb az LB lebegési hossznál (LB : L< 1/10), mint ez az optikai energia fényelnyelő anyagban történő terjedésének P = Poe“L törvényéből ismert, ahol „a” együttható a szál leosztást eredményező jellemzőitől, főként az adalékanyag mennyiségétől függő állandó, „L” pedig az a szálhossz, amelyen a fényenergia 1/e-szeres értékre csökken. Előnyösen a 13 magra jellemző L fénykioltási hossz legalább két nagyságrenddel kisebb, mint az LB lebegési hossz.
A 11 szakasz második 13 magja ugyancsak megvalósítható fényelnyelő adalékanyag nélkül is. Ilyen kiviteli alak részletét mutatja a 8. ábra. Ez esetben a 11 szakasz La szakaszhosszának meg kell egyeznie az LB lebegési hosszal annak érdekében, hogy az elnyeletni kívánt, meghatározott hullámhosszú fényteljesítmény teljes egészében a 13 magba jusson és a 13 mag 15 szállal határos végén a szál burkában elnyelődjék.
Az ilyen kialakítás olyan szempontból is előnyös, hogy a kétmagú szakasz magjait nem kell adalékanyaggal szennyezni azon az adalékanyagon túlmenően, amely a fénytörési együtthatót meghatározza, de a 11 szakasz hosszát nagy pontossággal kell levágni és a 11 szakasz illesztését az egymagú szakaszhoz nagy pontossággal kell elvégezni, ahol a hossznak megengedett t tűrése kisebb, mint az LB lebegési hossz 10%-a.
Az ilyen szűk tűréshatár a gyakorlatban nehézséget okoz, mert az LB lebegési hossz legfeljebb néhány cm, ezért célszerű a 13 mag anyagához fényelnyelő adalékanyagot adni.
A kétmagos 11 szakaszok hossza úgy van meghatározva, hogy a két magra jellemző terjedési állandók az emissziós csúcsnál hozzanak létre csatolást a két mag között, ahol az átviteli hullámsáv közepe esik egybe az emissziós csúccsal (pl. 1536 nm), de az elkerülhetetlen gyártási toleranciák miatt a tényleges érték eltérhet a kívánatostól.
A csatolási hullámsáv a találmány szerinti megoldásban finoman hangolható úgy, hogy a kétmagú 11 szakaszt ívbe hajlítjuk. Ez a hajlítás feszültségeket kelt a szálban, amely feszültségek megváltoztatják a magok fényterjedési jellemzőit. A11 szakasz alakját addig kell változtatni a csatolási hullámhossz változásának figyelése mellett, amíg ez el nem érte a beállítani kívánt értéket. A 11 szakaszt ezután 17 tartólapon ebben az alakjában alaktartóan rögzítjük (9. ábra) pl. ragasztással.
A kétmagú 11 szakaszok közötti egymagos 15 szál tetszőlegesen, a telepítési követelményeknek megfelelően rendezhető el, például tekercsbe hajtogatható anélkül, hogy ez befolyásolná az erősítő viselkedését akár zajosság, akár erősítés tekintetében, ugyanakkor a kétmagú 11 szakaszokat meg kell óvni a finomhangolás után további feszültségektől vagy alakváltozásoktól.
Annak érdekében, hogy az aktív 6 szálat követő vonali 7 szálra minél kisebb háttérzaj jusson, célszerű az aktív 6 szálnak az átvitt jel haladási irányában kime5
HU 212 954 Β nő végét kétmagos 11 szakasszal kialakítani. Kétirányú átvitel esetén az aktív 6 szálnak mindkét végét célszerűen kétmagos 11 szakasz alkotja.
A találmány szerinti erősítő aktív szálja kiszűri és elnyeli az 1536 nm hullámhosszú fotonokat, amelyek az Er3+ ionok lézeremissziós szintjéről történő spontán leugrásakor keletkeznek, megakadályozva, hogy ezek a fotonok végighaladjanak az aktív szál hosszabb szakaszán pumpáló fényjel jelenlétében, amely további fotonok keletkezését elősegítené. Az aktív szál gyakorlatilag csak az átvitt jel erősítését és a pumpáló fényjel terjedését engedi meg a 12 magban. Az átvitt jel Xs hullámhossza megválasztható a teljes hullámtartományban, amelyben az erbiumnak jelentős intenzitású a lézer emissziója, azaz a 3. ábra szerinti és 7^ hullámhosszak között (pl. 1540-1560 nm). Ez viszonylag nagy szabadságot jelent a lézer jelforrás megválasztásában anélkül, hogy az erősítőt a lézer jelforrás tényleges hullámhosszához illeszteni kellene és lehetővé teszi a kereskedelmi típusú félvezető (In, Ga, As) lézerek többségének átviteli jelforrásként történő alkalmazását. A kétmagos 11 szakaszok redukált hossza lehetővé teszi azok magjai közötti csatolás hullámhosszának pontos beállítását és érzéketlenné teszi azokat a mechanikai behatásokra.
A kétmagos 11 szakasz első 12 magja, amely az átviendő jelet vezeti, koaxiálisán van elrendezve a szál 14 burkában, míg a szakasz második 13 magja a középponton kívül van elrendezve a 14 burokban (5. ábra). Ez lehetővé teszi, hogy a jelvezető 2 mag hagyományos módon, speciális intézkedések nélkül csatlakoztatható legyen a 3 csatoló kimenő 4 szálához és a vonali 7 szálhoz, valamint az aktív 6 szálon belül a kétmagos 11 szakaszokat összekötő egymagú 15 szakasz 16 magjának végeihez. Az összekötés ismert módon úgy történik, hogy a szálak végeit egymással szemben, egy tengelyvonalban helyezzük el tradicionális csatlakozókban, amelyek a szálakat külső felületeiknél fogják meg. A 13 mag nem igényel semmilyen bekötést.
A leghatásosabb erősítés elérése érdekében előnyös, ha a 12 mag egymódusú átvitelre alkalmas mind az átviendő jel Xs hullámhosszán, mind a pumpáló fényjel λρ hullámhosszán és ehhez a 13 magnak is egymódusú átvitelre alkalmasnak kell lennie legalább a Xs hullámhosszon.
Az alábbiakban mennyiségi adatokkal példákon illusztráljuk a találmány szerinti erősítő lehetséges felépítését és előnyeit:
Egy az 1. ábra szerinti, Si/Al típusú, Er3+-al szenynyezett aktív 6 szál, amelynek kétmagos szakaszai vannak, az egymagú szakaszaiban 40 milliomodrész Er2O3-at tartalmaz. A kétmagos 11 szakaszok 12, 13 magjai a = 3 pm sugarúak, NA numerikus apertúra = 0,105, nj törésmutató = 1,462. Az 5. ábra szerinti d távolság = 3,5 pm. A 12 mag a köpenyben koaxiálisán van elrendezve. Mindegyik kétmagos 11 szakasz La hossza = 100 mm, az egymagos szál F szakaszainak hossza 5 m. A 11 szakaszok 12 magja nem tartalmaz erbiumot, a második 13 magok 2500 milliomodrész
Er2O3-at tartalmaznak. Az aktív szál teljes hossza 30 m.
A pumpáló 5 fényforrás argon ion lézer, amely 528 nm hullámhosszon 150 mW teljesítménnyel üzemel, a lézer 2 jelforrás kereskedelmi típusú félvezető lézer (In, Ga, As), 1 mW teljesítménnyel 1550 nm hullámhosszon.
A fenti erősítővel 0,5 pW-ra leosztott bemenőjel mellett 20 dB erősítést értünk el. Az erősítő bemenő jelének leosztását változtatható leosztású osztón végeztük az erősítő tényleges működési viszonyainak szimulálása érdekében.
Az átviendő jel nélkül az erősítő kimenetén 10 p\V spontán emisszió szintet mértünk. Ez az emisszió, amely az erősítő által keltett háttérzajt képez, nem jelent a hasznos jelben jelentős zajt, mert azt sokkal magasabb szintre (kb. 250 pW-ra) erősítettük.
Összehasonlítás céljából mérést végeztünk olyan ismert erősítővel is, amelyben ugyanezt a lézer? jelforrást alkalmaztuk és az erősítő annyiban különbözött a fenti erősítőtől, hogy végig egymagú aktív 6 szálat alkalmaztunk benne (step-index type). Ezzel az erősítővel 1560 nm átviteli hullámhosszon kevesebb, mint 15 dB erősítést értünk el a hasznos jellel összevethető háttérzajjal.
A fenti példák azt mutatják, hogy amíg az egymagú aktív szállal az 1560 nm hullámhosszú hasznos jel kisebb erősítését és olyan nagy zajt sikerül elérni, ami hasznos jel vételét csaknem lehetetlenné teszi, addig a találmány szerinti erősítővel nagyobb erősítést sikerült elérni elhanyagolható háttérzaj mellett.
A találmány szerinti erősítő távközlési hálózatban történő alkalmazását teszi lehetővé az, hogy ezzel az erősítővel együttműködésre alkalmasak a kereskedelmi típusú lézerek viszonylag széles hullámhossz-határokon belül, továbbá az, hogy az erősítés lényegében állandó és független az alkalmazott jelforrás tényleges emissziós értékétől.

Claims (19)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Optikai szálas szélessávú erősítő, különösen meghatározott hullámsávú, távközlési célú átviteli vonalakhoz, amely erősítő átviteli jel és pumpáló fényjel kimenő szálra keverésére alkalmas dikroitikus csatolóból (3) és a csatoló (3) kimenő szála (4), valamint átviteli vonali optikai szál (7) közé kapcsolt, fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó aktív optikai szálból (6) áll, azzal jellemezve, hogy az aktív optikai szálnak (6) olyan szakaszai (11) vannak, amelyeken az optikai szálnak két fényvezető magja (12, 13) van, ahol az első mag (12) optikailag össze van kötve az aktív szál (6) további részeinek a kétmagú szakaszra (11) csatlakozó magjával (16), míg a második mag (13) a szakasz (11) határain szakadásban végződik és a két mag (12, 13) egymással legalább egy meghatározott hullámsávban egymáshoz optikailag csatolva van, amely hullámsáv magába foglalja az első mag (12) lézer emissziójának hullámsávját és különbözik az átviteli hullámsávtól.
    HU 212 954 Β
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy a kétmagú szakasz (11) második magjának (13) anyaga az aktív szál (6) adalékanyagának lézeremissziós hullámhossz-tartományában fényelnyelő adalékanyagot tartalmaz.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az aktív szál (6) adalékanyagának lézeremissziós hullámhossz-tartományában fényelnyelő adalékanyaga azonos az aktív szál (6) fluoreszcens adalékanyagával.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az aktív szál (6) kétmagos szakaszainak (11) első magja (12) tartalmaz fluoreszcens adalékanyagot.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az aktív szál (6) kétmagos szakaszának (11) fluoreszcens adalékanyag nélküli első magja (12) van.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az aktív szálnak (6) legalább az egymagú szakaszai adalékanyagként erbiumot tartalmaznak.
  7. 7. A 2. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy a kétmagú szakasz (11) második magjának (13) a teljes hullámhossz-tartományban fényelnyelő adalékanyaga van, amely anyag titán, vanádium, króm és/vagy vas, legalább részben alacsonyabb vegyértékű állapotban.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az egyes kétmagos szakaszok (11) hossza (La) azonos, vagy nagyobb, mint a szakasz (11) egymással csatolt első és második magja (12, 13) közötti csatolási hullámhossz-tartományban mért lebegési hossz (LB).
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy a kétmagos szakasz (11) második magjának (13) fényelnyelő adalékanyaga, valamint az első és a második mag (12, 13) közötti csatolás által meghatározott fénykioltási hossz (L) rövidebb, mint az egymással csatolt magok (12, 13) közötti lebegési hossz (LB) 1/10 része.
  10. 10. A 8. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy a kétmagú szakasznak (11) fényelnyelő adalékanyagot nem tartalmazó második magja (13) van, és a kétmagú szakasz (11) hossza (La) a lebegési hosszra (LB) vonatkoztatott 10% tűrésen belül egyenlő a lebegési hossz (LB) egészszámú többszörösével.
  11. 11. A 6. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy a kétmagos szakaszok (11) első és második magja (12, 13) az 1520-1540 nm hullámhossz-tartományban egymással csatolva van.
  12. 12. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az aktív szál (6) kétmagos szakaszainak (11) első magja (12) a burkolt optikai szál szerkezetében koaxiálisán, az aktív szál (6) többi szakasza magjának (16) folytatásában van elrendezve, míg a kétmagos szakaszok (11) második magja (13) excentrikusán, a szakasz burka (14) külső felülete közelében van elrendezve.
  13. 13. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy a kétmagos szakaszoknak (11) legalább az első magja (12) az átviteli hullámsávot és a pumpáló fényjel hullámhosszát (λρ) magába foglaló hullámhossz-tartományban egymódusú fényátvitelre alkalmasan van kialakítva.
  14. 14. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az aktív szál (6) két egymást követő kétmagú szakasz (11) közötti, fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó szakaszának hossza (F) összhangban van a kétmagú szakasz (11) első és második magja (12, 13) közötti csatolás hullámhosszán elérhető erősítéssel.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az aktív szál (6) két egymást követő kétmagú szakasza (11) közötti, fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó szakaszának hossza (F) nem nagyobb, mint ami a kétmagos szakasz első és második magja (12,13) közötti csatolás hullámhosszán 15 dB erősítésnek felel meg.
  16. 16. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy az aktív szál (6) legalább egyik végpontját kétmagos szakasz (11) alkotja.
  17. 17. Az 1. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy a kétmagos szakasz (11) csatolási hullámhossz-tartománya a szakasz (11) ívbe hajlításával van finoman hangolva.
  18. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, az aktív optikai szál (6) kétmagú szakasza (11) tartólapon (17) alaktartóan van rögzítve.
  19. 19. A 18. igénypont szerinti optikai szálas szélessávú erősítő, azzal jellemezve, hogy a kétmagos szakaszok (11) a szakasz csatolási hullámhossz-tartományának hangolt állapotához tartozó alakzatban vannak tartólapon (17) alaktartóan rögzítve.
HU91401A 1990-02-07 1991-02-06 Broad band amplifier with optical fiber HU212954B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
IT01928090A IT1237970B (it) 1990-02-07 1990-02-07 Amplificatore ottico a fibra attiva,con porzioni a doppio nucleo,a larga banda di lunghezza d'onda di segnale

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU910401D0 HU910401D0 (en) 1991-08-28
HUT60551A HUT60551A (en) 1992-09-28
HU212954B true HU212954B (en) 1996-12-30

Family

ID=11156365

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU91401A HU212954B (en) 1990-02-07 1991-02-06 Broad band amplifier with optical fiber

Country Status (29)

Country Link
EP (1) EP0441211B1 (hu)
JP (2) JP3045550B2 (hu)
KR (1) KR0179024B1 (hu)
CN (1) CN1023348C (hu)
AR (1) AR246642A1 (hu)
AT (1) ATE113419T1 (hu)
AU (1) AU646238B2 (hu)
BR (1) BR9100626A (hu)
CA (1) CA2035804C (hu)
CZ (1) CZ280565B6 (hu)
DE (1) DE69104738T2 (hu)
DK (1) DK0441211T3 (hu)
ES (1) ES2065555T3 (hu)
FI (1) FI104293B (hu)
HK (1) HK100195A (hu)
HU (1) HU212954B (hu)
IE (1) IE66727B1 (hu)
IT (1) IT1237970B (hu)
LT (1) LT3572B (hu)
LV (1) LV10984B (hu)
MY (1) MY106104A (hu)
NO (1) NO303956B1 (hu)
NZ (1) NZ237031A (hu)
PL (1) PL165200B1 (hu)
PT (1) PT96683B (hu)
RU (1) RU2063105C1 (hu)
SK (1) SK278932B6 (hu)
TW (1) TW198100B (hu)
UA (1) UA25931A1 (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB2265751B (en) * 1992-03-23 1995-12-20 Univ Southampton Optical amplifier with automatic self adjusting gain spectrum
IT1270032B (it) * 1994-04-14 1997-04-28 Pirelli Cavi Spa Sistema di telecomunicazione amplificata a multiplazione a divisione di lunghezza d'onda
IT1273676B (it) 1994-07-25 1997-07-09 Pirelli Cavi Spa Sistema di telecomunicazione amplificata a multiplazione a divisione di lunghezza d'onda,con potenza di ricezione equalizzata
FR2822313B1 (fr) * 2001-03-16 2003-07-25 Highwave Optical Tech Composant optique a base de fibre bi-coeur avec entrees/sorties en fibres mono-coeur
CN1325991C (zh) * 2003-11-14 2007-07-11 中国科学院上海光学精密机械研究所 双芯双包层光纤二波长光放大装置
EP1942083A1 (en) * 2006-12-07 2008-07-09 Datwyler Fiber Optics S.A. Method and apparatus for fabricating a preform for an active optical fiber, active optical fiber and amplifier
KR102428755B1 (ko) * 2017-11-24 2022-08-02 엘지디스플레이 주식회사 파장 변환이 가능한 광섬유 및 이를 사용하는 백라이트 유닛
DE102019114974A1 (de) 2019-06-04 2020-12-10 Friedrich-Schiller-Universität Jena Lichtwellenleiter

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4315666A (en) * 1979-03-19 1982-02-16 Hicks Jr John W Coupled communications fibers
US4546476A (en) * 1982-12-10 1985-10-08 The Board Of Trustees Of The Leland Stanford Junior University Fiber optic amplifier
JPH0646664B2 (ja) * 1984-10-01 1994-06-15 ポラロイド コ−ポレ−シヨン 光導波管装置及びそれを用いたレーザ
US4883335A (en) * 1986-01-06 1989-11-28 American Telephone And Telegraph Company Single-mode optical fiber tap
JPH0740617B2 (ja) * 1986-08-08 1995-05-01 日本電信電話株式会社 光フアイバレ−ザ

Also Published As

Publication number Publication date
JP3045550B2 (ja) 2000-05-29
TW198100B (hu) 1993-01-11
JP3240302B2 (ja) 2001-12-17
DE69104738D1 (de) 1994-12-01
HU910401D0 (en) 1991-08-28
AR246642A1 (es) 1994-08-31
LV10984A (lv) 1995-12-20
ATE113419T1 (de) 1994-11-15
KR0179024B1 (ko) 1999-05-15
FI910573A0 (fi) 1991-02-06
HK100195A (en) 1995-06-30
HUT60551A (en) 1992-09-28
ES2065555T3 (es) 1995-02-16
NO910461L (no) 1991-08-08
CN1054670A (zh) 1991-09-18
IE904570A1 (en) 1991-08-14
EP0441211A2 (en) 1991-08-14
IT1237970B (it) 1993-06-19
PL288961A1 (en) 1991-10-21
AU646238B2 (en) 1994-02-17
MY106104A (en) 1995-03-31
AU7080891A (en) 1991-08-08
DE69104738T2 (de) 1995-05-11
DK0441211T3 (da) 1995-04-24
CA2035804A1 (en) 1991-08-08
IT9019280A1 (it) 1991-08-08
LV10984B (en) 1996-02-20
JP2000106465A (ja) 2000-04-11
NO303956B1 (no) 1998-09-28
FI910573A (fi) 1991-08-08
PL165200B1 (pl) 1994-11-30
PT96683A (pt) 1992-12-31
BR9100626A (pt) 1991-10-29
EP0441211B1 (en) 1994-10-26
CZ280565B6 (cs) 1996-02-14
IT9019280A0 (it) 1990-02-07
JPH0774414A (ja) 1995-03-17
NZ237031A (en) 1994-08-26
LTIP1607A (en) 1995-07-25
CN1023348C (zh) 1993-12-29
CS9100283A2 (en) 1991-09-15
PT96683B (pt) 1998-08-31
FI104293B1 (fi) 1999-12-15
LT3572B (en) 1995-12-27
IE66727B1 (en) 1996-01-24
UA25931A1 (uk) 1999-02-26
SK278932B6 (sk) 1998-04-08
NO910461D0 (no) 1991-02-06
EP0441211A3 (en) 1992-12-02
RU2063105C1 (ru) 1996-06-27
FI104293B (fi) 1999-12-15
CA2035804C (en) 1998-12-01
KR910015872A (ko) 1991-09-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US5966480A (en) Article comprising an improved cascaded optical fiber Raman device
JP2853893B2 (ja) 広帯域信号波長を有する二重コア活性ファイバの光増幅器及びその製造方法
EP1935068B1 (en) Optical fibre laser
JP2640445B2 (ja) 光増幅器
US5067789A (en) Fiber optic coupling filter and amplifier
US5218665A (en) Double core, active fiber optical amplifier having a wide band signal wavelength
US20090010286A1 (en) Glass for Optical Amplifier Fiber
HU212954B (en) Broad band amplifier with optical fiber
KR20020027329A (ko) 광증폭용 광파이버 및 광파이버 증폭기
HU214138B (en) Optical power amplifier with contaminated active optical fiber
HU209213B (en) Optical fibre conductor, as well as broad band active fibre optics amplifier
JPH10242548A (ja) Ｅｒ添加マルチコアファイバ及びそれを用いた光増幅器
US5430824A (en) Optical fibre, waveguide, and optical active device
KR20010041602A (ko) 초광대역의 저-노이즈 게인-플랫된 희토류 도프처리된섬유 증폭기
JP2756510B2 (ja) 広帯域ファイバレーザ媒質及びこれを用いた光増幅器
RU2100864C1 (ru) Широкополосный оптический усилитель, двужильное активное оптическое волокно и способ его изготовления
JP2001358388A (ja) 光ファイバ、光ファイバアンプ及びファイバレーザー
JPH04362905A (ja) 光機能性ファイバ
JPH0450927A (ja) 増幅用光ファイバ

Legal Events

Date Code Title Description
HPC4 Succession in title of patentee

Owner name: CORNING O.T.I. SPA, IT

HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee