HU212170B - Trannsmission structure provided with an intervening instrument with a relay motor - Google Patents

Description

A találmány tárgya bojtármotoros beavatkozó szervvel ellátott átviteli szerkezet. Ilyen átviteli szerkezet vezérlési feladatot ellátó megoldások kapcsán kerülhet előtérbe. Például egy hajtómotor vezérlő szerve és egy kezelő elem között létesíthet kapcsolatot ilyen átviteli szerkezet, mégpedig a hajtómotor teljesítményének befolyásolására. Ha járműmotort veszünk példának, akkor a kezelő elem a gázpedál, a motor vezérlő szerve pedig - Otto-motort feltételezve - a fojtószelep. Az átviteli szerkezet révén különös beavatkozás is szükséges szokott lenni. Gépjármű példánál maradva, szükséges lehet, a gépjármű hajtómotor által hajtott kerekei és az útburkolat közötti csúszás elkerülése, amelynek mint feladatnak az ellátása ilyen beavatkozás révén lehetséges.

Az előbbiekben vázolt felhasználásra szolgáló átviteli szerkezetek jellegzetes példái ismerhetők meg a DE-A 36 41 244 számú szabadalmi leírásból és az US-A 4 848 297 számú szabadalmi leírásból. Ezeknél az ismert szerkezeteknél egy első, a kezelő elemmel összekötött menesztő, egy második, a vezérlő szervvel összekötött menesztő és egy harmadik menesztő, amelynek segítségével a bojtármotor beavatkozhat a vezérlő szerv működésébe, és egy visszaállító rugó, amely a harmadik menesztőt egy nyugalmi ütközésig tudja elmozdítani, van a vezérlő szerv környezetében összefogva. Ha a vezérlő szerv fojtószelep, akkor az említett alkatrészek közvetlenül az Otto-motor szívócsövén vannak elrendezve. A szívócső környezetében azonban sokszor nagyon szűkös beépítési lehetőségek vannak, úgy hogy nagyon nehéz az említett szerkezet számára elegendő beépítési teret biztosítani, vagy a szívócső számára nem lehet optimális elrendezést választani.

A találmány szerinti szerkezet elé kitűzött cél az volt, hogy tegye lehetővé elhelyezését a vezérlő szervtől kissé távolabb, pl. a szívócsőtől eltérő helyen is. Ily módon rugalmasságot biztosítson a beépítés terén. A találmány szerinti szerkezet a kitűzött cél elérését a következő tulajdonságoknak köszönhetően biztosítja.

A második menesztővel egy átviteli elem útján összekötött közdarabja van, ezért tetszés szerint megválasztható térbeli szétválasztást tesz lehetővé a harmadik menesztő és a vezérlő szerv között. Ezáltal a találmány szerinti szerkezet előnyösen nagyon szűkös beépítési körülmények között is fölhasználható a vezérlő szerv környezetében, pl. szabadabban lehet a vezérlő szerv elrendezését megválasztani, mert a harmadik menesztő előnyösen nincs mereven összekötve a vezérlő szervvel.

A visszaállító rugó elrendezése a beavatkozó szervben ugyancsak előnyös módon szabadabbá teszi a vezérlő szerv elrendezésének megválasztását.

A találmány szerinti átviteli szerkezet lényege tehát - az ismert megoldásokhoz képesti eltérése is ez -, hogy a beavatkozó szervnek a harmadik menesztő elmozdulási útjában lévő közdarabja van, továbbá, hogy a közdarab és a második menesztő közé iktatott átvivő szerv van.

A találmány szerinti átviteli szerkezet egy előnyös kiviteli alakjánál a második menesztő szilárdan össze van kötve a vezérlő szervvel.

Célszerű az a kiviteli alak is, amelynél a harmadik menesztő és a beavatkozó szerv egy helytálló része közé iktatott, a hajtómotor teljesítménynövelése értelmében egy nyugalmi ütköző felé feszítő visszaállító rugó van.

A találmány szerinti átviteli szerkezet egy újabb előnyös kiviteli alakjánál a hajtómotor teljesítményét csökkentő irányban ható visszahúzó rugó van az első menesztő és egy fix hely közé kapcsolva.

Egy további előnyös kiviteli alaknál a hajtómotor teljesítményét csökkentő irányban ható visszahúzó rugó van a második menesztő és egy fix hely közé kapcsolva.

Előnyös kialakítás az is, amelynél az átvivő szervet előfeszítő, a beavatkozó szervben lévő feszítő rugó van.

A találmány szerinti átviteli szerkezetet célszerű úgy kialakítani, hogy a beavatkozó szervnek a vezérlő szerv helyzetét érzékelő legalább egy mértérték-adója legyen.

A találmány szerinti átviteli szerkezetet a rajzon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesen.

A példakénti szerkezet egy jármű 6 hajtómotorjával kapcsolatos. A szerkezetnek egy 42 bojtármotorja van egy 4 kezelő elem és egy 6 hajtómotor teljesítményét meghatározó 8 vezérlő szerv közötti 2 átviteli szerkezetbe történő beavatkozásra. A találmány szerinti szerkezet minden olyan gépben alkalmazható, amely 6 hajtómotort tartalmaz és amelyben a 6 hajtómotort szabályozni kell. A gép lehet helyhez kötött, de lehet önjáró gép is. pl. jármű. Ámbár a találmány nincs járműre korlátozva, mégis az egyszerűség érdekében a kiviteli alak ismertetésében föltételezzük, hogy a találmány szerinti elrendezés Otto-motorral hajtott járműbe van beépítve.

A 2 átviteli szerkezet lényegében egy 12 átvivő elemből, egy 14 első menesztőből, egy 16 második menesztőból és egy 18 csatoló rugóból áll.

A 14 első menesztő a 12 átvivő elem segítségével van a 4 kezelő elemmel összekötve, a 8 vezérlő szerv pedig a 16 második menesztővel van összekötve. A 18 csatoló rugó egyik végével a 14 első menesztőre, másik végével a 16 második menesztőre hat olyan értelemben, hogy a 14 első menesztő és a 16 második menesztő igyekszik egymáshoz képest elmozdulni mindaddig, amíg a 14 első menesztő 20 első csatoló ütközője a 16 második menesztő 22 második csatoló ütközőjével érintkezésbe kerül.

A 8 vezérlő szerv pl. egy 24 szívócsőbe beépített fojtószelep lehet. A 8 vezérlő szerv helyzetétől függően befolyásolható egy a 26 nyilak által szimbolikusan jelzett áramlás, pl. a 24 szívócsövön át a 6 hajtómotorba jutó keverék áramlása. Ilyen módon a 8 vezérlő szerv helyzetén keresztül vezérelhető a 6 hajtómotor teljesítménye. A 8 vezérlő szerv elmozdítása a rajzon föltüntetett 28 nyíl irányában a 6 hajtómotor teljesítményének növekedését eredményezi, a 8 vezérlő szervnek a 28 nyíllal ellentétes irányú elmozdítása pedig a 6 hajtómotor teljesítményének csökkenését. A rajzon va2

HU 212 170 Β lamennyi elmozdítható alkatrészt úgy ábrázoltuk, hogy azok mozgásiránya a 28 nyíllal párhuzamos, azaz a 28 nyíl irányának megfelelő vagy azzal ellentétes. A 4 kezelő elemmel a 2 átviteli szerkezet útján a 8 vezérlő szerv a 28 nyíllal egy irányban mozgatható. A 28 nyíl irányával ellentétes irányban a 8 vezérlő szerv egy, a 2 átviteli szerkezetbe beépített 30 visszahúzó rugóval mozgatható. A 30 visszahúzó rugó egyik végével egy fix helyhez, pl. egy 32 falra, másik végével a 14 első menesztőre hat. A 30 visszahúzó rugó a 14 első menesztőre a 28 nyíllal ellentétes irányban hat. A 30 visszahúzó rugó mellett vagy a 30 visszahúzó rugó helyett egy másik, szaggatott vonallal berajzolt 34 visszahúzó rugó is alkalmazható. Ez a másik 34 visszahúzó rugó egyik végével egy fix helyhez, pl. ugyancsak a 32 falra, másik végével a 16 második menesztőre hat a 28 nyíllal ellentétes irányban. A 4 kezelő elem működtetésének megfelelően a két 30 és 34 visszahúzó rugó a 28 nyíl irányával ellentétes irányban mozdíthatja el a 14 első menesztőt és a 16 második menesztőt, továbbá a 8 vezérlő szervet mindaddig, amíg ezen részek valamelyike nekiütközik egy állítható 36 üresjárási ütközőnek. A bemutatott példakénti kiviteli alakban a 14 első menesztő ütközhet neki a 36 üresjárási ütközőnek.

A 18 csatoló rugó rugóereje úgy van megválasztva, hogy a 2 átviteli szerkezetnek egy 40 beavatkozó szerv által történő befolyásolása nélkül a 14 első menesztő 20 első csatoló ütközője állandóan fölfekszik a 16 második menesztő 22 második csatoló ütközőjén, és a 4 kezelő elemnek bármilyen állását a 2 átviteli szerkezet átviszi a 8 vezérlő szervre.

A 40 beavatkozó szerv lényegében egy 42 bojtármotort tartalmaz egy hozzátartozó 44 átvivő taggal együtt, egy 50 visszaállító rugót, egy 52 harmadik menesztőt, egy 53 nyugalmi ütközőt, egy 54 közdarabot és esetenként még egy 56 feszítő rugót, egy 58 mértérték-adót és/vagy további 59 mértérték-adót.

A 42 bojtármotor pl. forgó motor, a 44 átvivő tag pedig egy motortengely, vagy a 42 bojtármotor lineáris motor, pl. hidraulikus munkahenger, a 44 átvivő tag pedig ebben az esetben egy dugattyúrúd lehet. A 44 átvivő tag lehet pl. közvetlenül a 42 bojtármotor tengelye, vagy a 44 átvivő tag és a 42 bojtármotor tulajdonképpeni 62 motorja közé egy 64 hajtómű lehet beiktatva. Ebben az esetben a 44 átvivő tag a 64 hajtómű kimenő tengelye. A 44 átvivő tag az 52 harmadik menesztővel van összekötve.

Az 50 visszaállító rugó egyik végével egy fix helyhez. pl. a 40 beavatkozó szerv 66 házára, másik végével a 44 átvivő tagra, illetve az 52 harmadik menesztőre hat a 28 nyíl irányában és ez a hatás arra irányul, hogy az 52 harmadik menesztőt az 53 nyugalmi ütközőnek nekinyomja. Az 52 harmadik menesztőnek 68 ütközője, az 54 közdarabnak pedig 69 ütközője van. Az 52 harmadik menesztőnek a 28 nyíl irányával ellentétes irányú mozgatásakor az 54 közdarab beállítási helyzetétől függően az 52 harmadik menesztő 68 ütközője beleütközhet az 54 közdarab 69 ütközőjébe. Ha az 52 harmadik menesztőt ezt követően is továbbmozgatjuk a 28 nyíl irányával ellentétes irányban, akkor az 54 közdarabot is magával viszi a 28 nyíl irányával ellentétes irányban.

A 40 beavatkozó szerv 54 közdarabja egy 72 átvivő elem segítségével össze van kötve a 2 átviteli szerkezet 16 második menesztőjével. A 72 átvivő elem lehet rudazat, Bowden-huzal, vonókötél, stb. Ha a 72 átvivő elem pl. Bowden-huzal vagy vonókötél, akkor a 40 beavatkozó szervbe beépített és az 54 közdarabra a 28 nyíl irányával ellentétes irányú hatást kifejtő 56 feszítő rugó gondoskodik a 72 átvivő elemben egy meghatározott minimális feszültség fönntartásáról, azaz az 56 feszítő rugó megakadályozza pl. a vonókötél belógását. Az 56 feszítő rugó viszonylag gyengére méretezhető, minthogy lényegében csak súrlódó erőket kell ellensúlyoznia. A 72 átvivő elem kialakításától függően az 56 feszítő rugó alkalmazásától el is lehet tekinteni.

Az 58 mértérték-adó segítségével érzékelhető a 40 beavatkozó szerv 54 közdarabjának beállítási helyzete és ezen keresztül legalább közvetetten a 16 második menesztő és a 8 vezérlő szerv beállítási helyzete is. A 8 vezérlő szerv - fojtószelep - környezetében ugyan gyakran található egy mértérték-adó a 8 vezérlő szerv beállítási helyzetének érzékelésére, pl. a benzinadagolás szabályozása céljából, ez azonban elektrotechnikai okokból a 42 bojtármotor vezérlése céljára a 8 vezérlő szerv beállítási helyzetének érzékelésére kevésbé alkalmas. Minthogy a 8 vezérlő szerv környezetében a beépítési körülmények gyakran korlátozottak, különösen előnyös, ha az 58 mértérték-adó elrendezése a 40 beavatkozó szerv környezetében történik. Minthogy a 42 bojtármotor vezérlésekor az 52 harmadik menesztő és az 54 közdarab 68, illetve 69 ütközője egymáson fölfekszik, az 58 mértérték-adó is helyettesíthető az 59 mértérték-adóval. Az 59 mértérték-adó az 52 harmadik menesztő beállítási helyzetét érzékeli. Esetenként pl. biztonsági okokból azonban az is előnyös lehet, ha több 59 és 59 mértérték-adót alkalmaznak.

A találmány szerinti szerkezetnek két üzemi állapotát lehet megkülönböztetni. Az első üzemi állapot a szabályozatlan üzemi állapot. Az első üzemi állapotban a 8 vezérlő szervet a 4 kezelő elemmel a 40 beavatkozó szerv által történő befolyásolás nélkül bármely kívánt beállítási helyzetbe be lehet állítani. Az első üzemi állapotban az 52 harmadik menesztő fölfekszik az 53 nyugalmi ütközőn. A 72 átvivő elem és az esetenként alkalmazott 56 feszítő rugó hatására az 54 közdarab a 4 kezelő elem mozgatásakor ugyanúgy mozog, mint a 16 második menesztő. Az 52 harmadik menesztő és az 54 közdarab 68, illetve 69 ütközője közötti távolság miatt az 54 közdarab 69 ütközője az első üzemállapotban nem ütközik neki az 52 harmadik menesztő 68 ütközőjének.

Ha a 8 vezérlő szervet a 4 kezelő elemmel a 28 nyíl irányában mozdítjuk el, akkor a 6 hajtómotor által leadott teljesítmény növekszik. Eközben előfordulhat, hogy a rajzon nem ábrázolt érzékelők az ugyancsak nem ábrázolt hajtott kerekek és az útfelület között csúszást állapítanak meg. A csúszás nagymértékben

HU 212 170 B nem kívánatos. A csúszás megszüntetésére a 40 beavatkozó szerv 42 bojtármotorját egy ugyancsak nem ábrázolt elektronika kivezérli. Ebben az esetben a találmány szerinti szerkezet a második üzemállapotban működik, amit emiatt szabályozott üzemállapotként jellemezhetünk. A második üzemállapotban a 42 bojtármotor a 28 nyíllal ellentétes irányban mozgatja az 52 harmadik menesztőt és az 52 harmadik menesztő 68 ütközője nekiütközhet az 54 közdarab 69 ütközőjének. Ha az 52 harmadik menesztő ezt követően is a 28 nyíllal ellentétes irányban mozog, akkor ez az 54 közdarabot is, és azon keresztül a 72 átvivő elem segítségével a 16 második menesztőt és vele együtt a 8 vezérlő szervet is a 28 nyíllal ellentétes irányban, azaz a 6 hajtómotor csökkenő teljesítménye irányában mozgatja. A 8 vezérlő szerv mozgatása a 28 nyíllal ellentétes irányban mindaddig folytatódik, amíg a nem ábrázolt érzékelők már nem érzékelnek meg nem engedhető nagyságú csúszást a hajtott kerekek és az útfelület között.

A 72 átvivő elem a kiviteli alaktól függően nagyon flexibilisen helyezhető el. Az a tény, hogy az 52 harmadik menesztőt 68 ütközőjével együtt és az 54 közdarabot 69 ütközőjével együtt, továbbá az 50 visszaállító rugót és az 53 nyugalmi ütközőt is térben a 24 szívócsőtől függetlenül lehet elrendezni, nagymértékben megkönnyíti a 24 szívócső és vele a 8 vezérlő szerv előnyös beépítését. Ezen túlmenően különösen előnyös az 52 harmadik menesztőt, az 54 közdarabot, az 50 visszaállító rugót és az 53 nyugalmi ütközőt vagy legalább ezek egy részét a 40 beavatkozó szervben a 42 bojtármotorral egybeépíteni. A 40 beavatkozó szerv előnyösen egy kompakt egységet alkothat, amely a helyi viszonyoknak megfelelően a 24 szívócsőtől kisebb vagy nagyobb távolságban helyezhető el. A 40 beavatkozó szerv és a 2 átviteli szerkezet közötti összeköttetés a 72 átvivő elemmel valósítható meg.

A 30 visszahúzó rugó előnyösebb a másik 34 viszszahúzó rugónál ezért, mert a 18 csatoló rugó gyengébbre készíthető. Ezen túlmenően a második üzemállapotban gyengébb a 40 beavatkozó szerv hatása a 4 kezelő elemre és kisebb a második üzemállapotban a 40 beavatkozó szerv által kifejtendő erő. Az 56 feszítő rugót előnyösen olyan gyengére kell választani, hogy legfeljebb az 54 közdarab és a 72 átvivő elem környezetében föllépő súrlódó erőt legyen képes legyőzni, de ne gyakorolhasson említésre méltó befolyást a 2 átviteli szerkezetre, különösen a 18 csatoló rugóra.

A találmány szerinti szerkezetet egy olyan példakénti kiviteli alak kapcsán ismertettük, amelynek a 28 nyíl irányával párhuzamos lineáris elmozdulásai vannak. Ugyanennek a találmány szerinti szerkezetnek egy másik kiviteli alakjában legalább egyes építőelemek nem egyenes vonal mentén mozognak, hanem elforgathatóan vannak ágyazva. Egy a 28 nyíllal azonos irányú elmozdulás ekkor elfordulást jelent egy irányban, a 28 nyíllal ellentétes irányú elmozdulás pedig elfordulást az előbbivel ellentétes irányban. Minthogy a 8 vezérlő szerv szokásos módon elforgathatóan van ágyazva, önmagától adódik, hogy a többi építőelemeket is elfogadhatóan ágyazzuk.

Claims (7)

1. Bojtármotoros (42) beavatkozó szervvel (40) ellátott átviteli szerkezet (2), amely átviteli szerkezet (2) például egy kezelő elem (4) és egy hajtómotor (6) vezérlő szerve (8) közé van iktatva, és amely átviteli szerkezetnek (2) a kezelő elemhez (4) kapcsolt első menesztóje (14), míg a vezérlő szervhez (8) kapcsolt második menesztője (16) van; az egyik végével az első menesztőhöz (14) másik végével a második menesztőhöz (16) kapcsolt csatoló rugója (18) van az első menesztőn (14) lévő első csatlakozó ütköző (20) és a második menesztőn (16) lévő második csatlakozó ütköző (22) érintkeztetésére; továbbá hogy a beavatkozó szervnek (40) bojtármotoijához (42) kapcsolt, és emellett a második menesztőt (16) a hajtómotor (6) teljesítményét csökkentő értelemben elmozdító harmadik menesztője (52) van, azzal jellemezve, hogy a beavatkozó szervnek (40) a harmadik menesztő (52) elmozdulási útjában levő közdarabja (54) van, továbbá, hogy a közdarab (54) és a második menesztő (16) közé iktatott átvivő szerv (72) van.

2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a második menesztő (16) szilárdan össze van kötve a vezérlő szervvel (8).

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a harmadik menesztő (52) és a beavatkozó szerv (40) egy helytálló része közé iktatott, a hajtómotor (6) teljesítménynövelése értelmében egy nyugalmi ütköző (53) felé feszítő visszaállító rugója (50) van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtómotor (6) teljesítményét csökkentő irányban ható visszahúzó rugó (30) van ez első menesztő (14) és egy fix hely közé kapcsolva.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a hajtómotor (6) teljesítményét csökkentő irányban ható visszahúzó rugó (34) van a második menesztő (16) és egy fix hely közé kapcsolva.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az átvivő szervet (72) előfeszítő, a beavatkozó szervben (40) lévő feszítő rugója (56) van.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a beavatkozó szervnek (40) a vezérlő szerv (8) helyzetét érzékelő legalább egy mértérték-adója (58, 59) van.