HU209754B - Built-in switch - Google Patents

Description

A találmány tárgya beépített kapcsoló, amelynek kapcsolóházban elrendezett álló érintkezőt és mozgó érintkezőt tartalmazó érintkezője és kapcsolózára van. A kapcsolózár kézi kezelőszervet, azzal könyökcsuklót képező kapcsolórudat és a kapcsolórúdhoz elforgathatóan csatlakozó, egyik végén a mozgó érintkezővel ellátott kapcsolóemeltyűt tartalmaz, ahol a kapcsolórúd kapcsolóemeltyűhöz csatlakozó vége kulisszában van vezetve. A kapcsolóemeltyűt a forgáspontjához képest a mozgó éritnkezővel ellentétes kaiján az érintkezőnyomást és a kapcsolóerőt meghatározó rugó terheli. Ez a rugó határozza meg az érintkezőnyomást és a kapcsolóerőt. Ilyen kapcsolót ír le az EP-B1-0047847 számú európai szabadalmi leírás. Ennél a kapcsolónál azonban a kapcsolóemeltyű két darabból van kialakítva, amelyek egyike a mozgó érintkezőt hordozó érintkezőkar, amely kilincskarral kapcsolódik a kapcsolórúdhoz. Ez a megoldás viszonylag bonyolult szerkezeti kialakítású és nem nyújt kellő védelmet az érintkezők beégésével szemben.

Az US 2,352,517 sz. szabadalmi leírás olyan vezetékvédő kapcsolót ismertet, amelynél az érintkezőelemmel szemközti kapcsolóemeltyű vég kilincses bimetál-kioldó szerkezeten nyugszik. Kézi működtetés esetén a felfekvési pont határozza meg a forgástengelyt, így az érintkező nyitásakor a mozgó érintkező felemelkedik. Hátrányos ennél az ismert megoldásnál, hogy az érintkező bontásánál keletkező szikrák fokozott mértékű beégést és elhasználódást okoznak, amit a szerkezet csak kis határértékek között képes kiegyenlíteni, mivel az érintkező- illetve a kilincskar egyrészt a bimetálon, másrészt pedig a nyugvó érintkezőn fekszik fel, és a kézi működtető szerv a véghelyzetében nem állítható.

A GB 2 022 926 sz. szabadalmi leírásból ismert olyan beépített kapcsoló, amelynél két érintkezőhely van kialakítva, ahol az egyik érintkezőhely kézi kapcsolásnál a forgáspontot képezi. Mivel a kapcsolóemeltyű érintkező felőli szabad vége nem állítható be szabadon, hanem csak rugóerő nyomja a forgócsapágyhoz, az érintkező nyitásakor itt is csak elemelkedés következik be gördülő mozgás nélkül. Ezenkívül az érintkező beégése csak kismértékben kompenzálható, mivel a kézi működtető szerv szintén fix és nem állítható felületre fekszik fel.

Az ismert ilyen kapcsolókat vezetékvédő kapcsolóként alkalmazzák. Ezek közül a beépített kapcsolókra hivatkozunk. A beépített kapcsolókat elosztókba építik be és kézi kapcsolókként nagyobb teljesítmények kapcsolására használják.

Találmányunk célja egy egyszerű szerkezetű beépített kapcsoló kifejlesztése, amelynél ugyanaz a rugó szolgál a kézi kezelőszervhez és az érintkezőerő meghatározására, és amelynek ennek ellenére különösen jó üzemeltetési tulajdonságai vannak.

Ezt a feladatot a találmány értelmében a bevezetőben ismertetett olyan beépített kapcsoló kialakításával oldjuk meg, amelynél a kapcsolóemeltyű egy darabból van kialakítva, amelyen a kapcsolórudat vezető, a kapcsolóemeltyű forgáspontját meghatározó forgócsapágy van kialakítva, és a kapcsolóemeltyű mozgó érintkezővel ellentétes karja a kapcsoló bekapcsolt állapotában szabadon áll.

Az ismert kapcsolónál a kilincskar kis tűréssel fekszik fel egy kilincsre. A találmány szerinti beépített kapcsolónál a kapcsolóemeltyű érintkező nélküli karjának szabad beállása a szabad vég nyitásakor egy ütközőig megemelhető. így a mozgó érintkező a nyugvó érintkezőhöz képest először gördülőmozgást végez és fel tud szakítani egy összehegedt érintkezőt. Emellett ez a megoldás biztosítja az önműködő alkalmazkodást az érintkező beégéséhez.

Csatlakozókapcsokkal ellátott beépített kapcsolóknál előnyös módon egy hajlékony vezeték, például sodrott vezeték vezet az egyik csatlakozókapocstól közvetlenül az érintkezőhöz. Ekkor a kapcsolóemeltyű készülhet acélból, ami olcsóbb és tartósabb.

A kapcsolóemeltyű karhosszainak - egyrészt az érintkezőtől a kapcsolórúd forgócsapágyáig terjedő karhossznak, másrészt a kapcsolórúd forgócsapágyától a kapcsolóemeltyű szabad végéig, illetve az ütközőig terjedő karhossznak - a megválasztásával lehet az érintkezési helyen ható érintkezőerőket és a nyitás folyamatában az érintkező nyitási sebességét beállítani. Ha a kapcsolóemeltyű karja rövidebb az érintkezés és a kapcsolórúd forgócsapágya között és hosszabb a kapcsolórúd forgócsapágya és a kapcsolóemeltyű vége között van, akkor ezzel elérhető a nagy érintkezőerők melletti gyors nyitás és zárás és a megfelelően nagy áramterhelhetőség.

Találmányunkat annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben, vázlatos ábráink segítségével, amelyek közül az 1. ábra egy beépített kapcsoló hosszmetszete, bekapcsolt helyzetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti beépített kapcsoló, a nyitási folyamat közbenső helyzetében, a 3. ábra a beépített kapcsoló nyitott helyzetben.

Az 1. ábra szerinti 1 beépített kapcsolóban van egy forgathatóan csapágyazott 2 kapcsolóemeltyű és egy kézi 3 kezelőszerv. A kézi 3 kezelőszervet - a 4 forgócsapágyán kívül - egy könyökcsukószerű 5 kapcsolórúd elforgathatóan köti össze a 2 kapcsolóemeltyűvel. A 2 kapcsolóemeltyűt a 7 érintkezővel ellentett 8 karján, 6 forgócsapágyához képest egy 9 rugó, az ismertetett kiviteli alaknál egy nyomórugó terheli. A 9 rugó határozza meg az érintkezőnyomást és a kapcsolóerőt.

A 2 kapcsolóemeltyű 6 forgócsapágy 10 kulisszában van vezetve. A 2 kapcsolóemeltyű érintkező nélküli, szabad 8 karja az érintkező nyitási útján mérve egy jelentős tartományban szabadon állhat be, amint ez a 3. ábrán látható. A beállást az ismertetett kiviteli alaknál 11 ütköző és esetleg a 13 csatlakozókapocs 12 kengyele határolja.

A mozgó, 14 érintkező szegecsszerűen rögzíthető a 2 kapcsolóemeltyűhöz és előnyös módon össze van kötve egy hajlékony 15 vezetékkel, ami közvetlenül a 13 csatlakozókapocshoz vezet.

A 2 kapcsolóemeltyűnek van egy rövidebb karja, ami a 7 érintkezőtől a kapcsolóemeltyű, illetve az 5

HU 209 754 Β kapcsolórúd 6 forgócsapágyáig terjed és van egy hosszabb karja, ami az 5 kapcsolórúd 6 forgócsapágyától a 2 kapcsolóemeltyű szabad 16 karvégéig terjed. A villamos áramot a csatlakozókapocstól a hajlékony 15 vezeték vezeti a mozgó 14 érintkezőhöz, ez a nyugvó 17 érintkezőhöz és így jut a 18 csatlakozókapocshoz.

A beépített kapcsoló a következőképpen működik:

Az 1. ábra szerinti bekapcsolt helyzetből a kézi 3 kezelőszervnek az óramutató járásával megegyező irányú átállításakor a 2. ábra szerinti közbenső helyzetet érjük el. Ebben a helyzetben a 2 kapcsolóemeltyű szabad 16 karvége felemelkedett all ütközőig, úgyhogy a mozgó 14 érintkező a nyugvó 17 érintkezőhöz képest gördülőmozgást végez, ami az összehegedt érintkezőket is könnyen szétszakítja. Ekkor először egy húzóerő hat az 5 kapcsolórúdon át a kapcsolóemeltyű egyik karjára az esetleg összehegedt 7 érintkezőig, majd a kapcsolóemeltyű szabad 8 karjának a 11 ütközőre való felfekvése után a hosszú emeltyűkarnak a 6 forgócsapágy és a 11 ütközőre való felfekvése között. Az érintkezőerő szempontjából viszont a 6 forgócsapágytól a 9 rugó támadáspontjáig terjedő emeltyűkar és a 6 forgócsapágytól a 7 érintkezőig terjedő emeltyűkar a mérvadó.

Ha a 2. ábra szerinti közbenső helyzetből átlépünk a 3. ábra szerinú helyzet irányába, akkor bekövetkezik az érintkező gyors nyitása. Ennek során a sebesség a 6 forgócsapágy emelési sebességéhez képest olyan mértékben fokozható, ami megfelel a kapcsolóemeltyű 6 forgócsapágy és az érintkező közötti karhosszának.

A 3. ábra az érintkező nyitott, azaz a beépített kapcsoló kikapcsolt helyzetét mutatja.

Bekapcsoláskor a 2. ábra szerinti közbenső helyzetig az érintkező gyorsan zár, majd az 1. ábra szerinti helyzet eléréséig nagy érintkezőnyomás mellett legördül. Az érintkezőbeégés hatása megszüntethető azáltal, hogy a 9 rugó a 2 kapcsolóemeltyű szabad 16 karvégét megemeli és így a mozgó 14 érintkező a 6 forgócsapágy körül a nyugvó 17 érintkezőig megfelelően lesüllyed.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Beépített kapcsoló, amelynek kapcsolóházban elrendezett álló érintkezőt (17) és mozgó érintkezőt (14) tartalmazó érintkezője (7) és kapcsolózára van, amely kapcsolózár kézi kezelőszervet (3), azzal könyökcsuklót képező kapcsolórudat (5) és a kapcsolórúdhoz (5) elforgathatóan csatlakozó, egyik végén a mozgó érintkezővel (14) ellátott kapcsolóemeltyűt (2) tartalmaz, ahol a kapcsolórúd (5) kapcsolóemeltyűhöz (2) csatlakozó vége kulisszában (10) van vezetve, és a kapcsolóemeltyűt (2) a forgáspontjához képest a mozgó érintkezővel (14) ellentétes karján az érintkezőnyomást és a kapcsolóerőt meghatározó rugó (9) terheli, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóemeltyű (2) egy darabból van kialakítva, amelyen a kapcsolórudat (5) vezető, a kapcsolóemeltyű (2) forgáspontját meghatározó forgócsapágy (6) van kialakítva, és a kapcsolóemeltyű (2) mozgó érintkezővel (14) ellentétes karja (8) a kapcsoló bekapcsolt állapotában szabadon áll.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti beépített kapcsoló, azzal jellemezve, hogy csatlakozókapcsokkal (13, 18) van ellátva, és az egyik csatlakozókapocstól (13) egy hajlékony vezeték (15) közvetlenül a mozgó érintkezőhöz (14) vezet, míg az álló érintkező (17) galvanikusan a másik csatlakozókapocshoz (18) van rögzítve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti beépített kapcsoló, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóemeltyűnek (2) van egy rövidebb, a mozgó érintkezőtől (14) a forgócsapágyig (6) terjedő kaqa és egy hosszabb, a forgócsapágytól (6) a kapcsolóemeltyű (2) szabad karvégéig (16) teqedő karja.