HU209454B - Recovery of oil from oil reservoirs - Google Patents

Recovery of oil from oil reservoirs Download PDF

Info

Publication number
HU209454B
HU209454B HU892529A HU252989A HU209454B HU 209454 B HU209454 B HU 209454B HU 892529 A HU892529 A HU 892529A HU 252989 A HU252989 A HU 252989A HU 209454 B HU209454 B HU 209454B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
oil
microorganisms
nutrients
field
nutrient
Prior art date
Application number
HU892529A
Other languages
English (en)
Other versions
HU892529D0 (en
HUT55494A (en
Inventor
Alan Sheehy
Original Assignee
Bwn Live Oil
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=3773034&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU209454(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Bwn Live Oil filed Critical Bwn Live Oil
Publication of HU892529D0 publication Critical patent/HU892529D0/hu
Publication of HUT55494A publication Critical patent/HUT55494A/hu
Publication of HU209454B publication Critical patent/HU209454B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C09—DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09K—MATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K8/00—Compositions for drilling of boreholes or wells; Compositions for treating boreholes or wells, e.g. for completion or for remedial operations
    • C09K8/60—Compositions for stimulating production by acting on the underground formation
    • C09K8/84—Compositions based on water or polar solvents
    • C09K8/86—Compositions based on water or polar solvents containing organic compounds
    • C09K8/88—Compositions based on water or polar solvents containing organic compounds macromolecular compounds
    • C09K8/90—Compositions based on water or polar solvents containing organic compounds macromolecular compounds of natural origin, e.g. polysaccharides, cellulose
    • C09K8/905—Biopolymers

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Apparatus Associated With Microorganisms And Enzymes (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás olajmezőkből olaj kinyerésére mikroorganizmusok alkalmazásával.
Az elsődleges olajbányászat során az olajmező nyomása csökken és ezt követően az olajhozam is csökken. Ezt a hozamcsökkenést úgy kompenzálják, hogy vizet vagy gázt injektálnak az olajmezőbe. Ezt az eljárást másodlagos olajbányászati eljárásnak nevezik. A másodlagos olajbányászat során a víz/olaj arány egyre növekszik addig, amíg a termelés tovább már nem gazdaságos. A maradék olaj, ami akár az eredeti mennyiség 65%-a is lehet, az olajmezőben alapvetően másként oszlik el, mint eredeti állapotában. Az, hogy a másodlagos olajbányászat során nem sikerül a bezárt maradék olajat felszínre hozni, elsősorban az olaj/víz/kőzet rendszerben fellépő kapilláris erők jelenlétével, valamint azzal magyarázható, hogy a befecskendezett folyadék nem képes az olajmező bizonyos részein áthatolni. Felületaktív anyagokat alkalmaznak a mező folyadékállománya és a maradék olaj közötti felületi feszültség megváltoztatására, hogy lehetővé váljon annak az olajnak a kinyerése, amelyet csupán befecskendezett folyékony anyagokkal nem sikerült felszínre hozni. A kémiailag megnövelt olajkinyerésre (a megnövelt olajkinyerést a továbbiakban EOR - enhanced oil recovery - rövidítéssel jelöljük) alkalmazott felületaktív anyagok igen szűk hőmérséklethatárokon belül, szűk HLB (hidrofil-lipofil egyensúly) értékek mellett és szűk sótartalom, illetve jellemző értékek mellett fejtenek ki optimális aktivitást. így a felületaktív anyagokkal végzett EOR eljárásokat az egyes olajmezőkre általában egyedileg dolgozzák ki.
A nyersolajból leszármaztatott felületaktív anyagokkal (például petróleum-szulfonátokkal) egyes területek modell-kísérleteiben a maradék olajat sokkal magasabb áron tudták felszínre hozni, mint az olaj piaci ára. A felületaktív anyagok drágák: a kőzethez jól adszorbeálódnak és ennélfogva nagy mennyiségben kell alkalmazni őket. A polimerekkel is elértek bizonyos sikereket, de ezeket is magas költségek árán. A petróleum alapanyagból nyert poli(akril-amid)-ot és a mikroba termék xantán gumit is alkalmazták erre a célra. Az előbbi kevésbé drága, de magas hőmérsékleten és a legtöbb mezőn szokásos sótartalom mellett nem hatásos. Az utóbbi jobb technológiai jellemzojű, de mikrogél képződésre hajlamos, amely elzárja a befecskendezés helyét, valamint a mezőben bomolhat és nem utolsósorban drága.
Javasolták, hogy alkalmazzanak mikroorganizmusok által termelt felületaktív anyagokat a kémiai EOR céljára. Az eljárást mikrobásan megnövelt olajkinyerés (MEOR) néven ismerik.
A felületaktív anyagok mikrobák segítségével való előállítását sok éve kidolgozták. Ezek a bio-felületaktív anyagok csaknem minden esetben lipid komponenst tartalmaznak, ami általában glükolipid. Más bio-felületaktív anyagok a lipopeptidek, foszfolipidek, zsírsavak és semleges lipidek.
A MEOR eljárások alkalmazása több előnnyel járhat. Ezek közé tartozik, hogy mikrobiális bioszintézéssel számos olyan vegyülettípust képezhetünk, amelyek alkalmasak EOR (kémiailag megnövelt olajkinyerés) céljaira, továbbá a kis költség, valamint az, hogy a mezőn belül bio-metabolitok képződnek, amelyek csökkentik a szükséges kémiai felületaktív anyag mennyiséget.
A jelenleg alkalmazott MEOR eljárások során az olajmezőbe exogén mikroba tenyészetet injektálnak és ott továbbélését biztosítják. A tenyészetet tápanyagokkal, mint például melasszal vagy más fermentálható cukrokkal, nitrogénforrással és ásványi sókkal látják el a másodlagos olajkinyeréshez betáplált vízáramon kívül. Más szénhidrogén szubsztrátok kidolgozására is folytattak kutatásokat, de a fermentálható cukrok bizonyultak az előnyösen alkalmazható szubsztrátoknak gazdaságosságuk miatt.
A 4 558 739 számú USA-beli szabadalmi leírásban eljárást ismertetnek vizes folyadékok permeábilis föld alatti képződményeken való átfolyásának szelektív gátlására. Ennek során összeköttetést teremtenek a földfelszín és a föld alatti képződmény között és a baktériumok szaporodását lehetővé tevő baktérium tápanyagokat tartalmazó tápanyagforrást csatlakoztatnak hozzá. Ezután bizonyos mennyiségű tápközeget fecskendeznek be a föld alatti képződménybe.
Ez a megoldás különösen vizes folyadékáramok föld alatti útjainak eldugaszolására alkalmas. A baktériumproliferáció föld alatti serkentése, beleértve a baktériumtápanyagok bevitelét, mind a baktériumproliferáció, mind a bakteriális metabolitok termelésének serkentésére szolgál. A megsokasodott baktériumok és egyes metabolitjaik gátolják a vizes folyadékok átáramlását a szaporodási és metabolizmus zónákon.
A vízzel való elárasztás során a víz a legkisebb ellenállású járatokon áramlik és kimossa azokból az olajat. Az olajkihozatal csökken, amikor a víz továbbra is olyan réteges zónákon áramlik át, amelyekből lényegében már kimosták az olajat. Az olajkitermelés újra megnövelhető lenne a föld alatti vízáramlási utak megváltoztatásával, ami a vízáramlással szemben legkisebb ellenállású járatok legalább részbeni eldugaszolásával valósítható meg. Ezeket a járatokat úgy lehet eldugaszolni, hogy megkönnyítik az ottlevő mikroorganizmusok növekedését és metabolizmusát. A mikroorganizmusok gátolják a vízáramlást. így baktériumtápanyagok befecskendezése a jelenlevő mikroorganizmusok szaporodását eredményezi, ennek következeiében szelektíven gátolja vizes folyadékok átáramlását permeábilis föld alatti képződményeken. Ebben a leírásban tehát mikroorganizmus szaporodást serkentő tápanyagokat alkalmaznak a járatok eldugaszolására. Ez nagyobb olajkihozatalt tesz lehetővé a vízzel elárasztott többi járatokból.
A leírás szerint a föld alá befecskendezhető baktérium tápanyag metabolizálható szénforrást és metabolizálható nitrogénforrást tartalmaz. A javasolt szénforrások glükóztartalmú szénforrások, nevezetesen melasz, gabonacefre vagy gabonamaláta; a metabolizálható nitrogént különböző anyagokból, így protein peptonokból nyerik. A tápanyagokat folyamatosan és viszonylag
HU 209 454 B nagy mennyiségben kell betáplálni, mivel a víz áramlását elzáró szaporodó mikroorganizmusoknak táplálékkal jól ellátottnak kell lenniük és viszonylag nagy sejttérfogatuk kell legyen.
A 4 450 908 számú USA-beli szabadalmi leírásban egy olyan olajkinyerési eljárást ismertetnek, amelynek során az olajkútba polimer sűrítőanyagot fecskendeznek, majd egy olyan mikroorganizmus vizes oldatát vezetik be, amely metabolizálni képes a polimersűrítőanyagot és metabolizmustermékként például savakat, oldószereket, felületaktív anyagokat és más anyagokat termel, amelyekről azt állítják, hogy segítik az olaj kitermelését az olajmezőből.
A 2 975 853 számú USA-beli szabadalmi leírásban mikroorganizmusok bevezetését ismertetik az olajmezőbe egy kőzetet bontó közeggel együtt a szénhidrogének kinyomására. Az alkalmazott baktériumok metabolizálják a szénhidrogéneket az olajmezőn belül. A kőzetbontó közeg megbontja a képződményt, és ezután lehetővé válik, hogy a baktériumok átalakíthassák a szénhidrogéneket az olajmezőn belül molekulatömegük és viszkozitásuk csökkentésével és egyidejűleg szén-dioxidot felszabadítva, amiről azt állítják, hogy segít az olaj kiszorításában a képződményből.
A 4 460 043 és a 4 561 150 számú USA-beli szabadalmi leírások szerint úgy nyerik ki az olajat olajtartalmú képződményekből, hogy a mezőbe egy exopolimert kiválasztó mikroorganizmust fecskendeznek egy glükóztartalmú tápanyaggal vagy iniciátor vegyülettel együtt. Azt állítják, hogy az exopolimer csökkenti a nagy átjárhatóságú részek átjárhatóságát a mezőn belül és ezután könnyebbé válik az olajkitermelés.
A 2 413 278 számú USA-beli szabadalmi leírásban föld alatti képződmények olyan baktériumokkal való inokulálását írják le, amelyek bizonyos, az olajkitermelést állítólag megkönnyítő anyagokat, így savakat, szén-dioxidot és felületaktív anyagokat termelnek. Az alkalmazott baktériumok lebontják a szénhidrogéneket az olajmezőn belül.
A mikroorganizmusok olajmezőkbe való befecskendezését alkalmazó eljárások fejlesztésének határt szabnak az olajmezőkben uralkodó körülmények a kis és változó pórusméretek az olajmezőben a különösen magas hőmérséklettel, sótartalommal-ionerősséggel és nyomással együtt jelentősen korlátozzák a befecskendezhető mikroorganizmusok típusát, milyenségüket és mennyiségüket. Hasonlóan lényeges továbbá, hogy számos olajmezőban igen redukált környezet található. Az oxigén hiánya nagymértékben korlátozza az olajmezőbe bevezetett organizmusok által előállítható biometabolitok körét.
A jelenlegi MEOR technológiákban alkalmazott mikroorganizmusok hátránya, hogy nagy sejttérfogatuk következtében - ami a vízáramban alkalmazott nagy mennyiségű tápanyag következménye - hajlamosak eltömni az olajmező pórusait. Ezek a nagyméretű sejtek továbbá nem mindig tudnak behatolni a kőzet kis pórusaiba. A nagy tápanyagigény miatt továbbá az eljárások általában költségesek.
Meglepő módon azt találtuk, hogy az olajkutakban uralkodó körülmények között növekedni képes mikroorganizmusok felületaktív tulajdonságait javíthatjuk, ha tápanyagellátásukat korlátozzuk. Az ilyen mikroorganizmusok különösen jól alkalmazhatók a MEOR eljárásokban.
Találmányunk tehát olaj kinyerési eljárásra vonatkozik endogén mikroorganizmus populációval rendelkező olajmezőből. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy mikroorganizmus mintát veszünk, meghatározzuk a növekedést limitáló nem-glükóz típusú tápanyagok szintjét, majd az olajmezőhöz nem-glükóz-típusú szénforrást és legalább egy további nem-glükóz típusú, az endogén mikroorganizmusok növekedését serkentő tápanyagot adunk, és a mezőben a mikroorganizmusokat tápanyaghiány kialakulásáig növesztjük, majd a mezőt tápanyaghiányos állapotban tartjuk a mikroorganizmusok sejttérfogatának legalább 70%-os csökkenéséig, majd a mezőt olaj kinyerési eljárásnak vetjük alá.
A találmány értelmében tehát felületaktív tulajdonságokkal rendelkező endogén mikroorganizmusokat tenyésztünk az olajmezőben a megnövelt olajmennyiség eléréséhez szükséges szintig. A megnövelt olajmennyiség kinyerését az eljárás egyik megvalósítási módja szerint nyomás alatt végezzük, az olaj határfelületi feszültségének csökkentésével.
A találmány szerinti, az olajkutakban uralkodó körülmények között növekedni képes mikroorganizmusok felületaktív tulajdonságainak javítására szolgáló eljárást úgy is végrehajthatjuk, hogy a mikroorganizmusokat több növekedési ciklusban tenyésztjük váltakozó tápanyagellátással és -korlátozással.
A találmány szerinti eljárásban endogén, azaz az olajmezőből származó mikroorganizmust alkalmazunk; az egyik megvalósítási mód szerint az olajmezőből származó vagy az olajmezőkben uralkodó körülményekhez adaptált mikroorganizmusokat használunk.
A mikroorganizmusok alkalmazásával végzett korábbi eljárások, amelyek növelt mennyiségű olaj kinyerésére irányultak, azon a feltételezésen alapultak, hogy bizonyos mikroorganizmus törzsek eleve alkalmasabbak felületaktív anyagok termelésére, mint a többiek, és ezért arra van szükség, hogy az ismert mikroorganizmusok közül elkülönítsék azokat, amelyek legjobban alkalmasak felületaktív anyagok termelésére. A találmányunk szerinti eljárás ezzel szemben azon a felismerésen alapul, hogy a felületaktív tulajdonságok az olajmezőkben előforduló mikroorganizmusok örökletes vagy indukálható jellemzői, és hogy a felületaktív tulajdonságok magának a mikroorganizmusnak a fizikai körülményeitől függenek. „Felületaktív tulajdonság” alatt egy mikroorganizmusnak azt a képességét értjük, hogy csökkenteni képes a felületi feszültséget; ez a tulajdonság lehet a sejt szempontjából exogén vagy endogén és kiterjedhet felületaktív anyag termelésére is. A mikroorganizmusoknak nemcsak felületre ható tulajdonságaik lehetnek, hanem gáztermelést is kiválthatnak, ami megkönnyítheti az olajkinyerést. Az ismert eljárásoknál továbbá előfordulhat, hogy bevitt mikroorganizmusok nem alkalmasak a túlélésre abban
HU 209 454 Β az olajmezőben, mert a környezet jelentősen eltérő lehet például hőmérséklet, nyomás, savasság és más hasonló körülmények vonatkozásában. Ilyen esetben a mikroorganizmus sikeres szaporításának kilátásai az olajmezőben nem jók. A találmányunk szerinti eljárás egyik előnyös megvalósítási módjánál, amelyben az olajmezőben már jelenlevő mikroorganizmusokat alkalmazunk, kezdettől fogva tudjuk, hogy ezek képesek a túlélésre az olajmezőben, így visszatáplálásuk után várhatóan nagyobb veszély nélkül túlélik azokat a hátrányos környezeti hatásokat, amelyek az exogén mikroorganizmusok bevitelét kísérik.
Az olajmezőben levő mikroorganizmusok általában tápanyaghiányos állapotúak, mivel az olajmezőben uralkodó körülmények általában nem segítik a mikroorganizmus-tenyészetek növekedését. A mikroorganizmusok az olajmezőn belül elfoglalják az olaj és a víz fázisok között határfelületet és ennek a határfelületnek a környékén helyezkednek el attól függően, hogy tápanyaghiányosak-e vagy sem. Úgy találtuk, hogy amennyiben tápanyaghiány áll be, a mikroorganizmusok erősebben hidrofóbokká válnak. Ez a hatás eddig nem teljesen érthető módon összefügg a mikroorganizmusok felületaktív jellegű tulajdonságaival. Másrészt lehetséges, hogy a mikroorganizmusok ilyen körülmények között felületaktív anyagokat termelnek és választanak ki, vagy maguk a mikroorganizmussejtek mutatnak hidrofób és felületaktív jellegű tulajdonságokat. így maguk az életképes, nyugalmi állapotban levő vagy esetleg elpusztult mikroorganizmussejtek válnak felületaktív anyaggá.
Az 1. ábrán bemutatjuk a hordó olaj/nap (BDP[+]) termelést Alton-3 kútból kitermelési víz injektálással, tápanyagok nélkül.
Az 2. ábrán bemutatjuk a hordó olaj/nap (BRD[+]) termelést Alton-3 kútból kitermelési víz és tápanyagok beinjektálása után.
A találmány szerinti eljárás előnyös megvalósítási módja során az olajmezőből mikroorganizmus mintát veszünk, valamint mintát veszünk az abban az olajmezőben lévő folyadékból, amelyben a mikroorganizmus található. Ezt a folyadékot analizáljuk, hogy meghatározzuk a növekedést limitáló tápanyagokat. A „tápanyag” elnevezést itt a legtágabb értelemben alkalmazzuk és beleértünk minden szerves és szervetlen anyagot, amely a mikroorganizmus növekedéséhez szükséges vagy azt elősegíti. A szervetlen vegyületek azok, amelyek legalább egy alábbi elemet tartalmaznak: C, Η, Ο, P, N, S, Mg, Fe, vagy Ca. Ilyen szervetlen vegyületek például a PO43-, NH4+, NO2_, NO3“ és SO4 2- ionokat tartalmaznak. Miután meghatároztuk a limitáló tápanyago(ka)t, ez(eke)t a mezőhöz adjuk és a mezőt addig tartjuk ilyen körülmények között az endogén mikroorganizmusok növekedése közben amíg legalább az egyik beadagolt tápanyagból hiány alakul ki.
Mintavételkor a mezőben egyben meghatározzuk az asszimilálható szerves széntartalmat is. Részletesebben a mezőből azért veszünk mintát, hogy meghatározzuk, hogy ha egy limitáló tápanyagot betáplálunk, az endogén mikroorganizmusok növekszenek-e, és fel tudják-e használni az endogén szerves vegyületek széntartalmát és energiáját.
A szakirodalomban szokásosan alkalmazott eljárásokat, mint például spektrofotometriát, NMR, IR spektroszkópiát, HPLC analízist, gázkromatográfiás analízist, kémiai tesztvizsgálatokat és hasonló eljárásokat alkalmaztunk abból a célból, hogy meghatározzuk a szenet tartalmazó vegyületek alkalmazható körét. Amennyiben szükséges, egy szénforrást is beadagolunk a limitáló tápanyagai együtt; erre a célra nem-glükóz típusú szénvegyületeket alkalmazunk, mivel a glükózegységet tartalmazó vegyületek (például a melasz) nem növelik az endogén mikroorganizmusok felületaktív tulajdonságait az ilyen vegyületek adagolását követő növekedésük során. Például ilyen előnyös nemglükóz típusú szénforrás a pepton és hasonlók.
Ezen túlmenően a jelenlévő mikroorganizmusok számát is felbecsülhetjük. Amennyiben nagyszámú mikroorganizmus van jelen, a hiányzó tápanyagokat egyszerűen közvetlenül beadagolhatjuk és így a mezőben adott ideig a növekedést elősegíthetjük.
Másrészt, amennyiben csak kisszámú mikroorganizmus van jelen, a mikroorganizmusokat laboratóriumban vagy ha lehet a helyszínen tenyészthetjük, megfelelő táptalajon, amelybe a hiányzó tápanyagokat beadagoljuk, és így a mikroorganizmusok számát növeljük. Különösen előnyös, ha a mikroorganizmusokat egynél több növekedési ciklusnak vetjük alá, amelyek során tápanyagokat adunk a növekedés kiváltására, majd a mikroorganizmusokat újra tápanyaghiányos körülményeknek tesszük ki. Ezután a mikroorganizmusokat a mezőbe tápláljuk. Minden egyes fenti növekedést serkentő, majd növekedést gátló ciklus során analízist végezhetünk, hogy megállapítsuk, vajon a mikroorganizmusok növekedési stádiumban vannak-e. A zsírsav konfigurációt különösen előnyösen HPLC vagy GC analízissel állapítjuk meg, mivel a membránlipidek telítettsége és a cisz-transz konfigurációja változik, ahogy a növekedés gátolva van a tápanyag limitálásra adott válaszként.
Amennyiben az olajmezőből való mintavétel után a mintában analízis alapján sok mikroorganizmus található (azaz a sejtszám nagyobb, mint 103 sejt/ml), feltételezzük, hogy a mezőben megfelelő számú mikroorganizmus található ahhoz, hogy a találmány szerinti eljáráshoz elegendő felületaktív anyagot szolgáltasson. Ebben az esetben a mikroorganizmus növekedése szempontjából limitáló tápanyagokat betápláljuk a mezőbe, majd a mikroorganizmusokat legalább egy ciklusban tápanyag korlátozásnak vetjük alá (amelynek során a mikroorganizmusok felélik a tápanyagokat a felélt tápanyagok pótlását követően). így a mikroorganizmusok felületaktív tulajdonságait növeljük és az olaj kinyerését is megnöveljük.
Az olyan találmány szerinti eljárásban, amelyben a mikroorganizmusokat a mezőből kinyeqük, majd visszatápláljuk, az olajkinyerés elősegítésére a mikroorganizmusok kinyerése a mezőből bármely szokásos eljárással történhet. Általában a mintát a mezőből a kútnyíláson keresztül vesszük. A minta tartalmazza a mezőben található vizet és olajat, valamint a mikroorganizmusokat. A mintát a szakember előtt ismert eljá4
HU 209 454 B rással analizáljuk például atomabszorpciós spektrofotometriával, és meghatározzuk, hogy valamely egy vagy több tápanyag limitálja a mikroorganizmusok növekedését. Jellemzően az ilyen analízis nitrogén, mint például nitrátok, továbbá foszfátok hiányát mutatja. A mikroorganizmusokat ezután olyan tápközegben növesztjük, amely az előzőleg meghatározott növekedést limitáló tápanyagokat tartalmazza. A mikroorganizmusok növekedést megvizsgálhatjuk különféle tápközegben és a közeget, ami a legnagyobb bakteriális növekedést váltja ki, kiválasztjuk mikroorganizmus tenyésztésére. A tenyésztés közben mintákat veszünk és azok felületaktív tulajdonságait vizsgáljuk. Például tesztvizsgálatokat végzünk, amellyel meghatározzuk, hogy a mikroorganizmusok milyen mértékben képesek csökkenteni a határfelületi feszültséget. Kétutas értékelő görbét készítünk és meghatározzuk az összefüggést a tápanyagmegvonás és a mikroorganizmus ebből fakadó felületaktív tulajdonságai között. A tápanyagmegvonás felléphet természetesen akkor, amikor a mikroorganizmusok metabolizmusukban felhasználják a jelenlévő tápanyagokat, vagy mesterségesen is előidézhető úgy, hogy a mikroorganizmusokat eltérő tápközegbe helyezzük, például az eredetileg a mezőből nyert közegbe.
A mikroorganizmusokat általában több ciklus tápanyagadagolásos és tápanyagmegvonásos tenyésztésnek vetjük alá, hogy maximális felületaktív tulajdonságokat érjünk el. Ezt könnyen biztosíthatjuk annak mérésével, hogy a mikroorganizmusok milyen mértékben képesek csökkenteni a határfelületi feszültséget. Amikor kívánt számú mikroorganizmusunk van, amelyek megfelelően tápanyaghiányosak ahhoz, hogy optimális határfelületi feszültséget csökkentő hatást fejtsenek ki, ezeket újra visszatápláljuk az olajmezőbe. A mikroorganizmusokat a mezőbe a kútnyíláson át juttathatjuk, ahonnan azután a mezőben szétoszlanak. A mikroorganizmusok behatolnak a kőzet pórusaiba, ott felületaktív anyagként hatnak és lehetővé teszik, hogy a kőzet anyagában megkötött olaj a kúton át a kijövő vízzel könnyen kimosható legyen.
Fontos megjegyezni, hogy azok a mikroorganizmusok, amelyeket tápanyagadagolásos és -megvonásos ciklusokban tenyésztettünk, sokkal kisebb sejttérfogatúak, mint a csak tápanyag adagolásos ciklussal tenyésztett mikroorganizmusok. A sejttérfogat nem ritkán 70%-kal is csökken. Ezen túlmenően ezek a mikroorganizmusok még kisebb sejttérfogatúak is lehetnek, mint a mezőből tenyésztésre el nem távolított ott élő mikroorganizmusok.
Azok a mikroorganizmusok, amelyek megfelelően kis sejttérfogatúak, be tudnak jutni a kőzet pórusaiba, és ez a felületaktív tulajdonságokkal párosulva segíti az olaj kinyerését a mezőből.
A mikroorganizmusok, amelyeknek felületaktív tulajdonságaik vannak, és olajmező körülményei között képesek élni, de nem fordulnak elő természetesen egy olyan olajmezőben, amelybe be szeretnénk őket vinni, tápanyagadagolásos és tápanyagmegvonásos ciklusokban tenyészthetők, hogy felületaktív tulajdonságaikat a fentiek szerint megnöveljük. Ezután ezeket a mikroorganizmusokat az olajmezőbe juttatjuk, hogy megnöveljük az olajkinyerést. Meglepő módon azt találtuk, hogy a kitermelési víz megfelelő vizes alapként szolgál, amelyben a kívánt tápanyagok feloldhatók és/vagy a mikroorganizmusok a mezőbe való bejuttatás előtt elkeverhetők. A „kitermelési víz” alatt az olajmezőből nyert olajos-vizes keverék vizes fázisát értjük. A kitermelési vizet együtt képződő víznek is nevezhetjük. A kitermelési vizet megfelelően pufferoljuk, hogy ökológiailag a mezővel kompatibilissé tegyük és erre a célra gyakran karbonát vagy hidrogén-karbonát vegyületeket alkalmazunk. A puffer vegyület kiválasztása az olajmező ökológiai pH-jától függ, ami 2 és 10 közötti lehet. Előnyösen a kívánt tápanyago(ka)t, kívánt esetben a szénforrást és/vagy exogén mikroorganizmusokat is beleértve, a kitermelési vízhez adjuk és ezt megfelelő körülmények között és ideig a mezőbe fecskendezzük úgy, hogy a találmány szerinti hatásukat kifejthessék. A kivett vizes-olajos keverék fázisait szétválasztjuk és a vizes fázist analizáljuk. A vizes fázisban meghatározzuk az egy vagy több tápanyag koncentrációját, a szénforrást és/vagy mikroorganizmus tartalmat, amelyet eredetileg tartalmaz. Amennyiben szükséges, az olajmezőbe történő visszatáplálás előtt, ahol a ciklust ismételjük, az adalékanyagok koncentrációját megfelelően módosítjuk és a pufferkapacitást is beállítjuk, ha szükséges.
Meglepő módon azt is felismertük, hogy a kitermelési vízbe adagolt egyes komponensek adagolási sorrendje nagymértékben befolyásolja a végeredményt. Ennélfogva ajánlott az egyes mezők egyedi vizsgálata homokcsomag és kitermelési víz alkalmazásával, amelyhez a 3. példában leírt komponenseket (Castenholtz közeg) különféle sorrendben adagoljuk.
Olajmező alatt bármely lelőhelyet értünk. Az „olajkinyerés” alatt bármely szokásos olajkinyerési eljárást, például gáz vagy víz segítségével létrehozott nyomás segítségével történő kinyerési módot értünk.
A találmány szerinti eljárást az alábbi nem korlátozó példákon részletesen bemutatjuk. A példákban alkalmazott mikroorganizmusokat olajmezőből és a kitermelési vízből izoláltuk és azonosítottuk (lásd pl. 3. példa). A határfelületi feszültséget vagy hexános cseppképződési módszerrel vagy hidrofób kölcsönhatáson alapuló kromatográfiával [Adv. Chromatogr.: 19,
111-123. (1981)] mérhetjük.
1. példa
A példában bemutatjuk, hogy milyen jelentős határfelületi feszültség (ΓΓ) csökkenés érhető el egymást követő tápanyagban gazdag és tápanyagmegvonásos ciklusokban történő mikroorganizmus tenyésztéssel. A határfelületi feszültséget mN/m értékben mérjük.
Nem mérhető felületaktív anyag termelésű Acinetobacter calcoaceticus tenyészetet inokulálunk fél erősségű húsleves tápközegben (NB) paraffin adagolással és anélkül. A félerősségű NB tápközegről korábbi kísérletekben kimutattuk, hogy optimálisan alkalmazható tápközeg a tápanyagmegvonásos tenyésztéshez felület5
HU 209 454 B aktív tulajdonságok létrehozása céljából. Valamennyi tenyészetet egy éjjelen át 32 °C-on inkubáljuk. Ezután a határfelületi feszültséget hexadekánnal szemben mérjük cseppképződési módszerrel 24,48 és 96 órás inkubálás után.
Kontrol Közeg 1/2 NB Határfelületi feszültség 29,56
24 óra 1/2 NB + paraffin 1/2 NB + kultúra 27,32 30,16
48 óra 1/2 NB + paraffin + kultúra 1/2 NB + kultúra 29,54 26,94
96 óra 1/2 NB + paraffin + kultúra 1/2 NB + kultúra 29,56 29,71
1/2 NB + paraffin + kultúra 29,97
A félerősségű NB tápközeg kultúráját ezután friss tápközegben tenyésztjük, majd a tesztvizsgálatot megismételjük.
Közeg Határfelületi feszültség
24 óra 1/2 NB + kultúra 29,56
1/2 NB + paraffin + kultúra 27,32
48 óra 1/2 NB + kultúra 14,66
1/2 NB + paraffin + kultúra 14,04
96 óra 1/2 NB + kultúra 10,03
1/2 NB + paraffin + kultúra 8,60 A félerősségű NB tápközeg + paraffin + kultúra inokulátum tenyészetet friss tápközegen tenyésztjük, majd tesztvizsgálatot végzünk.
24 óra Közeg 1/2 NB + kultúra Határfelületi feszültség 23,25
48 óra 1/2 NB + paraffin + kultúra 1/2 NB + kultúra 20,91 12,25
96 óra 1/2 NB + paraffin + kultúra 1/2 NB + kultúra 9,45 10,12
1/2 NB + paraffin + kultúra 6,42
Ezt a vizsgálatot megismételjük számos mezofil és termőül baktériummal, mint például Pseudomonas aeruginosa, Pseudomonas fluorescens, Bacillus acidocaldarius, Thermus thermophilus és Thermus aquaticus.
2. példa
A példában bemutatjuk a szénhidrogének, ebben az esetben a paraffint hatását a határfelületi feszültség csökkentésére.
Thermus aquaticus (T. aq.) kultúrát tenyésztünk Castenholtz tápközegben [Castenholtz, R. W., (1969), Bacteriol. Rév. 33, 476]. Minden pár tenyészet egyikét paraffinnal fedjük. A tenyészeteket 70 °C-on inkubáljuk és a határfelületi feszültséget hexadekánnal szemben a fenti cseppképződési módszerrel mérjük.
Kultúra Inkubálási idő (nap) Határfelületi feszültség
T.aq. 2 43,96
5 45,41
7 44,97
20 40,28
Kultúra Inkubálási idő (nap) Határfelületi feszültség
T.aq. + paraffin 2 45,58
5 42,34
7 39,40
20 19,87
A legalacsonyabb határfelületi feszültséggel rendelkező kultúrákat friss tápközegben újra tenyésztjük, majd három további tápanyagmegvonásos és -adagolásos ciklusba visszük.
A negyedik tápanyagmegvonásos ciklus után az alábbi eredményeket kaptuk.
Kultúra Inkubálási idő (nap) Határfelületi feszültség
T.aq. 6 35,96
11 33,94
28 35,98
32 32,23
T.aq. + paraffin 6 33,34
11 28,93
25 8,25
32 5,23
3. példa
A példánkban bemutatjuk a tesztvizsgálatokat, amiket a kitermelési vízen és olajon végeztünk, olyan mintán, amelyet a jól ismert Alton olajmezőből (Surat medence, Southern Queensland, Ausztrália) nyertünk.
Mező folyadékok mintavételi eljárása:
I. Minták mikrobiológiai vizsgálatokhoz:
A fő követelmény a mintavétel során, hogy az olajmező folyadékokból jól jellemző mintát vegyünk, és biztosítsuk, hogy a minta minimális mértékben keveredjen a levegővel. Emiatt az Alton kútnál a kútfőnél a mintákat egy mintavevő pontról vettük az alábbiak szerint:
1. A mintát 50 ml-es eldobható műanyag injekcióstűvel vesszük. A tűt a mintával teljesen megtöltjük, hogy a levegővel ne érintkezzen a beszívás során.
2. Az injekcióstű tűjét gumidugón át minta edénybe vezetjük, amely 0,1 ml 0,1 %-os resazurint (redox indikátor) tartalmaz.
3. Egy másik tűt vezetünk be (B) a gumidugón keresztül.
4. A mezőből vett folyadékot az edénybe préseljük mindaddig, amíg a (B) tűn már kispriccel. Amikor ez megtörténik, a (B) tűt gyorsan eltávolítjuk. Ezután eltávolítjuk az injekcióstű tűjét is.
5. Minden olyan mintához, amely a beinjektálás után több, mint 30 percig rózsaszínű marad, 0,2 ml 10%-os Na2Sx9H2O oldatot adunk és ezt ismételjük, amíg színtelenné nem válik.
HU 209 454 B
6. A mintákat azonnal laboratóriumba szállítjuk analízis céljából
II. Kémiai vizsgálati minták
A mintákat a kémiai analízishez standard módszerrel vesszük, pl. Collins A. G. (1975), Geochemistry of oilfield waters. Developments in Science series No. 1., Elsevier Scientific Publishing Company, New York.
A minták kezdeti vizsgálata:
I. Mikrobiológiai
Az olaj és víz által tartalmazott mikroorganizmusokat fázismikroszkóp segítségével és festékek például Gram segítségével tesszük láthatóvá. A mikroorganizmusok széles körét, köztük nagyban mozgékony formákat figyelhetünk meg. Az egyes fajtákat morfológia és festődési különbségek alapján csoportosítjuk. Az elsődleges forma két eltérő bacillus volt, amelyek közül az első viszonylag rövidebb és szélesebb, mint a második. A rövidebb mikroorganizmus időnként megduzzadt részekkel rendelkezik, különösen a végei körüli területeken. A hosszabb mikroorganizmus időnként rövid láncokat, vagy agglomerációkat képez. A harmadik domináns mikroorganizmus kis Gram pozitív coccus. A mikroorganizmusok száma, amelyet láthatóvá lehetett tenni, arányos volt a mintában található olaj mennyiségével.
II. Kémiai
Az olajmezőből nyert minta kémiai jellemzőit számos olaj/víz minta esetében alkalmazott analitikai eljárással határozzuk meg. Ezek a standard eljárások például Collins. A. G. (1975), Geochemistry of oilfield waters, Developments in Science series No.l., Elsevier Scientific Publishing Company, New York, és az American Petroleum Institute (1986) közleményében találhatók. Ezek között alkalmazunk atomabszorpciós spektrofotometriát (AAS), lángfotometriát, és ionszelektív elektródokat. Ezek az eljárások javasolt analitikai módszerek olajmezők vizeinek analízisében.
Az analízis jellemző eredménye például:
Analízis mg/1 Analízis mg/1
Nátrium 350 Hidrogén- karbonát 800
Kalcium 3,5 Karbonát 50
Kálium 1,5 Klorid 115
Magnézium 1,5 Szulfát 4,5
Cink 0,2 Nitrát 0,1
Vas nyom. Foszfát nyom.
Mangán nyom. PH 8,4
Megállapítottuk, hogy ezek az eredmények nagyjából azonosak, mint a friss artézi vízből nyert eredmények, amelyeket az Alton olajkutat körülvevő Surat medence alsó krétakori-júrakori forrásaiból nyerünk.
A baktérium-tenyésztési táptalaj összetétele:
Számos szénforrást megvizsgáltunk a mikroba növekedés olaj/víz mintákban való segítése szempontjából. Ezek például különböző koncentrációjú laktat, acetát, propionát, palmitát, benzoát, formiát, hexadekén, hexadecén, C4C6Hg keverék és H2(CO2) acetát voltak. Egyik vizsgált szénforrás sem segítette elő a mikroba szaporodását.
Ezekből az eredményekből, valamint az Alton vízminta analíziséből arra következtettünk, hogy a mintából a nitrát és foszfát lehetséges alapvető tápanyagok hiányoznak. Vizsgálatokat végeztünk, hogy ezen tápanyagok sorrendbeli beadagolása, majd megvonása felületaktív anyagok termelését befolyásolja-e. Vizsgálatokat végeztünk, hogy az elismerten baktérium növekedést serkentő anyagok, mint például pepton, vagy élesztő extraktum adagolása elősegíti-e a felületaktív tulajdonságok kialakulását. Végül a potenciálisan megfelelő közeget az Alton kutak olajának porózus anyagokból való kinyerése szempontjából vizsgáltuk.
I. Kezdeti növekedési közeg
A kezdeti tápközeg összetételére vonatkozóan a kémiai analízis eredményei és annak a korábbi megfigyelésnek az alapján járunk el, hogy az Alton mező baktériumai hidrogén-karbonát/karbonát pufferolást igényelnek.
Anyagok és eljárások
125 ml Wheaton edénybe 25 ml Alton olajat és 75 ml vizsgálandó közeget töltünk. Az edényeket leforrasztjuk. Sterilizált Alton olajmintát inokulálunk kontrollként egy tápanyagokkal ki nem egészített közegbe. Az alap tápközeg összetevői és a hozzáadott adalékanyagok az 1. táblázatban megadottak.
1. Táblázat:
Alton mező folyadék kémiai összetevői
Alapközeg: Alkotórész mg/ml
ammónium-nitrát 500
nitril-triecetsav 100
kalcium-klorid (vízm.) 51,3
magnézium-karbonát (hidr.) 40
nátrium-nitrát 689
kálium-nitrát 103
dinátrium-hidrogén-foszfát 280
Nyomelemek: vas(HI)-klorid 0,28
mangán-klorid 2,6
cink-klorid 0,24
bórsav 0,5
réz-acetát 0,02
Más táp- nátrium-molibdát 0,025
anyagok: Tápanyag Végső
koncentráció
nátrium-karbonát 0,5%
élesztő
extraktum 0,1%
pepton (marha) 0,1%
A fenti alkotóelemekből 4 tenyésztési és 1 kontroll táptalajt készítünk. Valamennyi tenyésztési és kontroll táptalaj tartalmaz alapközeget és nátriumkarbonátot.
HU 209 454 Β
Az adagolt adalékanyagokat a 2. táblázatban soroljuk fel.
2. Táblázat
Kezdeti növekedési tápközeg összetétele
Tápközeg száma Adalékanyag
1 nyomelemek, élesztő extraktum, pepton
2 élesztő extraktum, pepton
3 nyomelemek, pepton
4 pepton
kontroll semmi
Valamennyi edény tartalmát kémiailag redukáljuk 0,5 ml 0,5%-os nátrium-szulfid oldat alkalmazásával, és tartalmuk anaerob jellegét 0,1%-os resazurin indikátor segítségével ellenőrizzük. Az inkubálási hőmérséklet körülbelül 72 °C, amely körülbelül megegyezik az Alton olajmező hőmérsékletével.
A mintákat hetente vizsgáljuk növekedés és határfelületi feszültség vonatkozásában. A növekedést félkvantitatív módon mikroszkóp alkalmazásával mérjük. A határfelületi feszültséget hexadekánnal szemben cseppképzési módszerrel mérjük [Harkins, Μ. E. és Brown B., (1919) J. Amer. Chem. Soc., 41, 499], Ez a módszer egy minta kiengedését jelenti injekcióstűből egy hexadekán oldatba. Azt a folyadéktérfogatot mérjük, amely csepp formáláshoz szükséges és ebből standard képlettel számítjuk ki a határfelületi feszültséget.
Eredmények
A félkvantitatív mérés alapján nem volt jelentős növekedési eltérés a különböző tápközegek között.
3. Táblázat
Kultúra Kezdeti 1 hét 2 hét 3 hét 4 hét
1. tápközeg 22,9 20,1 22,4 22,4 22,5
2. tápközeg 24,5 20,3 23,8 21,5 21,8
3. tápközeg 24,3 19,3 24,8 22,5 21,5
4. tápközeg 24,3 19,4 24,1 21,5 19,1
Kőzet (olaj nélkül) 29,3
Ez a kép egy tápanyagban limitált álllapotot jelez a kezdeti inokulálás után (lag-fázis 1. hét), majd ezt aktív növekedési periódus követi (exponenciális fázis 2. hét). Ezután további tápanyagban hiányos állapot következik a növekedés során (stacionárius fázis, 3. és 4. hét). Az 1. és
2. tápközeg igen gazdag. Ennélfogva ezekben a tápanyaghiány csak részlegesen következik be a 4. héten.
Következtetések:
1. Az élesztő-extraktum beadagolás károsan befolyásolja ezen időtartamon belül a felületi feszültség csökkenést.
2. A nyomelem-oldat beadagolás nem növeli a mikroba növekedést, és nem okoz határfelületi feszültség csökkenést.
A kísérletek eredményei alapján a 4. tápközeget választjuk az olaj kinyerési kísérletekben való alkalmazására.
Olaj kinyerés homokcsomagokból.
A maradék olaj kinyerés homokcsomagokból az alábbiak szerinti tesztvizsgálattal történt.
Anyagok
Homok: May and Baker, MX 6210 homok, savval mosott, közepesen finom, 10 óráig 170 °Con sterilizált. Szemcsenagyság: kevesebb, mint 35% halad át a 300 mikronos szitán, nem több, mint 20% halad át a 150 mikronos szitán.
Homok/olaj: 5 ml olaj/34 g homok Közeg: 4. közeg (lásd fent)
Tesztvizsgálati cső: Pyrex 9827
Leforrasztás: Alsó forrasztás N.33 + kábel szorítás.
Eljárás:
1. Homok/olaj keverék. Homokot és olajat keverünk egy edényben 5 ml olaj/34 g homok arányban. Ezt az arányt korábban határoztuk meg vízzel elárasztott homok segítségével, amíg már több maradék olajat nem lehetett kinyerni. A homok/olaj keveréket tartalmazó csöveket ultrahang fürdőben 10 percig tartjuk.
2. Minden egyes csőbe 5 ml olaj és 34 g homokkal ekvivalens keveréket helyezünk. Ezen túlmenően 22 ml 4. tápközeget adunk a mintákhoz karbonáttal és anélkül. A csöveket leforrasztjuk és lezárjuk.
3. Minden egyes csövet forró levegős kemencében 72 °C-on inkubálunk.
4. A homokból kinyert olaj mennyiségét csövenként meghatározzuk úgy, hogy a vízfelületről az olajréteget injekcióstűvel leszívjuk és a tömegkülönbséget mérjük.
5. A kísérlet befejezése után a homokban maradt olaj mennyiségét ellenőrizzük. Az ellenőrzést 87% kloroform/13% metanol alkalmazásával Soxhlet-extraktorban történő extrakcióval végezzük.
Eredmények:
4. Táblázat:
Homokcsomagból olaj kinyerése
Keverék 3. hét 6. hét 9. hét Össze- sen% Kinyerés
Táp- közeg 0,775 0,559 0,231 1,566 36,4
SDS 1,541 0,029 0,011 1,579 36,7
Értékelés:
Mivel a tápközeg alkalmazásával az olajkinyerés mikrobiológiai növekedése egyenlő mértékű, mint egy kereskedelmi felületaktív anyag alkalmazásával kapott eredmény, ezt a közeget választottuk a végső vizsgálathoz.
Nagynyomású és magas hőmérsékletű kísérletek.
Az előkísérletek utolsó lépése az olajkinyerés vizsgálata szimulált Alton olajmező körülmények között.
Anyagok és eljárások:
A maradék olaj kinyerését az Alton olajmező körül8
HU 209 454 B menyeit szimuláló, speciálisan erre a célra készült berendezésben végezzük. A készülék egy fémcsövet tartalmaz vízköpennyel borítva. A csövet megtöltjük porózus anyaggal, majd a mintával lezárjuk. A hőmérsékletet vízkeringetéssel tartjuk fenn, amelyet szilikonolaj fürdőn áramoltatunk át, majd a cső körüli köpenyben áramoltatunk. A hőmérséklet értéket termosztát segítségével 73 ’C-on tartjuk. A kezdeti nyomás körülbelül 5000 kPa, amelyet Haskell hidraulikus szivattyúval állítunk elő.
1. A fentiekben leírtak szerint olajat és homokot elegyítünk, míg az olaj feleslegben nem lesz. Ezt a keveréket leszívatjuk és a rozsdamentes acéloszlopba helyezzük. A rozsdamentes acéloszlopot ezután a nagynyomású/nagyhőmérsékletű cella közepére helyezzük. Ezután az oszlopot nyomás alá helyezzük és megfelelő hőmérsékletre melegítjük.
2. Amikor a homok/olaj töltetű oszlop kiegyelítődött, adott intervallumokban vízzel árasztjuk el. Ezt a mosást addig ismételjük, amíg több olajat már nem tudunk az oszlopról kinyerni.
3. Ezután a 4. tápközeget az Alton olajmező körülményeinek megfelelő kémiai egyensúlyi helyzetbe hozzuk és az oszlopra tápláljuk, amíg a vizet ki nem szorítja. Ezután az oszlopot lezárjuk és megfelelő nyomáson és hőmérsékleten tartjuk.
4. Az oszlopról mintákat veszünk és az olaj kieresztést méqük. Közben a baktérium tápanyag helyzetét vizsgáljuk és az eredmény szerint, vagy tápanyaggal elárasztjuk, vagy azt megvonjuk.
5. Amennyiben az eljárás során nem nyerünk ki maradék olajat, az oszlopot gazdagított (dúsított) Alton baktériummal inokuláljuk, amelyet előzetesen laboratóriumban tápanyagtól megvontan tenyésztettünk. Az oszlopon a 4. és 5. lépéseket ismételjük, amíg további maradék olajat már nem nyerünk ki.
Közeg:
A kísérletben alkalmazott tápközeg az Alton olajmezőből nyert kitermelési víz, amelyhez az alábbi vegyületeket adagoljuk.
Vegyület g/10001
A oldat nitril-triecetsav 100 i
Na2HPO4 280
NH4NO3 1087
CaCl2x2H2O 51
MgCO3 40
NaNO3 69
kno3 103
Pepton 1000
B oldat NaHCO3 3000
Az A és B oldatokat elegyítjük, majd pH értéküket tömény sósav, vagy magnézium-karbonát segítségével 8,4 értékre állítjuk be. Ezután hozzáadjuk a peptont. A közeget leszűrjük, sterilizáljuk és az oszlopra töltés előtt előzetesen 73 °C-ra melegítjük.
Eredmények:
A homok/olaj keverék 751 g homokból és 123 ml olajból áll. A vízzel való elárasztással 98 g olaj nyerhetők ki. A táptalaj áramot 2 hét után bocsátjuk az oszlopra.
5. Táblázat
Olaj kinyerés olajmező szimulálást kísérletben
1. hét 2. hét 3. hét
IT (határfelületi feszültség) 18,5 12,8 17,1
pH 9,32 9,45 8,86
Kinyert olaj (ml) 1,5 3,4 1,1
Az oszlopon maradt olaj 123-98 = 25 ml
Kinyert olaj 6ml
További kinyert olaj% 24%
4a. példa:
Az Alton-3 kútnál kitermelési víz hozzáadása után vizsgált olajkinyerés
A kontroll helyszíni tesztvizsgálatok eredményét az alábbiakban közöljük (azaz a kitermelési víz alkalmazása tápanyagok nélkül). A területi tesztvizsgálatot az Alton-3 kútnál, Queensland, Ausztrália, végeztük. Az eredményeket grafikusan (1. ábra) mutatjuk be, és azok világosan mutatják, hogy az 1988. szeptember utáni kimerülést követően a kitermelési víz egyedüli alkalmazása nem eredményezett olajkinyerés növekedést.
4b. példa
Az Alton-3 kútnál kitermelési víz + tápanyagok hozzáadása után vizsgált olajkinyerés
Helyszíni tesztvizsgálatot végeztünk kitermelési vizet + tápanyagokat alkalmazva és az alább bemutatott eredményt kaptuk (2. ábra).
Pufferolt, a 3. példában leírt tápanyagokat tartalmazó kitermelési vizet adtunk a kútba, majd ezt három hétre lezártuk. Ennek az időnek elteltével a kutat újra megnyitottuk termelésre és olajhozamot mértünk.
7. Injektálási program (a) Kút helyzete Termelő ingás szivattyú
Termelő bel csövezés: 7 O.D. (teljes szakasz)
Aljától a tetejéig: 7 jts 26 * j-55
37 jts 29 * N-80
43 jts 23 * S-95
87 jts 26 J-55
Termelő csövezés: 2-7/8, 65 ppf EuE csati.
j—55 fokozat
Bemetszett betétcső: 6032-6063 láb RKB
6073-6104 láb RKB
Visszatömítés teljes mélységig: 6109 RKB (b) program
1,0 Gyűrű mozgásba hozás. Gyűrű fel. Az „ölő” vonal beillesztése a körgyűrű oldalra. A kút „megölése” mélyítővízzel.
2,0 szivattyú leáll. A szívó rúd gyűrűt húzni.
3,0 Lecsavarni az X elágazást.
Beilleszteni a BPO c/w 2-7/8 cső dugattyúkat. 4,0 Kioldva a csőhorgony rögzítés és RIH a 2-7/8 rugóval PBTD hogy ellenőrizze a töltet jelenlétét, vagy hiányát az alján.
Megj.: A BHA elvégzése a teljessé tételtől: (fentről lefelé)
HU 209 454 Β
Hossz (láb) Felső beállítás (láb RKB)
3 O. D. gáz horgony 25,6' 5972,03
Szivattyú fészek csavar 1,56 5970,477
2-7/8x7TAC 2,56 5967,91
190 jts, 2-7/7 csövezés 5953,31 14,60
A befejezés 5997,64 láb RKB-nál ér véget.
5,0 PBTD, illesztve az alsó lyuk alá, vagy szintjére, POOH a befelejó rugóval. Kiverni a lyukból.
6,0 RIH 7RTTS-sel a 2-7/8 cső fúrórudazat c/w 2 2-7/8 illesztésen az RTTS alatti cső rudazaton.
A rudazat alját a furat tetejéig le.
7,0 A csövezetet cirkuláltatni, hogy vizet keverjünk (kb. 35 bbls). RTTS beállítás. A folyadék injek- 15 tálás kezdete az alábbiak szerint;
8,0 kb. 53 bbls keverő víz (tápanyag oldat) kb.
bbls termelt víz helyettesítés Megj.:
(i) folyadék injektálás 0,5 bbl/perc 220 PSIG mellett. 20 (ii) Teljes 15,000 1 (94,3 bbls) tápanyag oldatot készítünk. A tartály alján maradó térfogatot 7%-nak véve ez 86 bbls szivattyúzható mennyiséget tesz lehetővé. 25 bbls injektált, amikor a tápkeveréket optimáljuk, a maradékot kb. 3 óra alatt 9-12 óra atmoszférának, majd ezt követő pH beállításnak történő kivétel után injektálunk.
(iii) valamennyi mezőbe injektált folyadék 28 és 10 mikronos szűrőn szűrt.
8,0 Kioldani a töltőt és POOH-t.
9,0 A kutat visszaállítani a korábbi gyűrűkkel.
10,0 A BOP N/U X elágazás lecsavarozása.
11,0 Lehúzni és elvinni a helyszínről.
12,0 Újra indítani a szívó rúd gyűrűt. Kivenni és betenni a szivattyút a PSN-be. A kút szivattyúra helyezése.
Eredmények:
A beinjektálás és zárás 1989. jan. 26-án, a nyitás 1989. febr. 17-én történt.
Az alábbi eredményeket kaptuk (ld. a 2. ábrát):
Dátum 17/2 18/2 19/2 20/2 21/2 22/2 23/2 24/2 25/2 26/2 27/2 28/2 1/3
Bruttó BDP (olaj + víz) 156 148 156 143 143 129 128 129 122 120 120 117 116
Olaj - - - - 20 11 13 14,2 13,3 13,8 14,2 14,5 14,9
Az eredmények világosan mutatják, hogy a mezőből javított olajkinyerést kaptunk.
A találmány szerinti eljárás leírásába beleértünk minden a szakember által végrehajtható módosítást, amely az eljárást nem módosítja alapvetően.

Claims (22)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás olaj kinyerésére endogén mikroorganizmus populációval rendelkező olajmezőből, azzal jellemezve, hogy az olajmezőből mikroorganizmus mintát veszünk, meghatározzuk a növekedést limitáló nemglükóz típusú tápanyagok szintjét, majd az olajmezőhöz nem-glükóz típusú szénforrást és legalább egy további nem-glüköz típusú, az endogén mikroorganizmusok növekedését serkentő tápanyagot adunk, és a mezőben a mikroorganizmusokat tápanyaghiány kialakulásig növesztjük majd a mezőt tápanyaghiányos állapotban tartjuk a mikroorganizmusok sejttérfogatának legalább 70%-os csökkenéséig, majd a mezőt ismert olaj kinyerési eljárásnak vetjük alá.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy legalább az alábbi elemek: C, Η, Ο, P, N, S, Mg, Fe és Ca egyikét tartalmazó nem-glukóz típusú tápanyagot alkalmazunk.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nem-glükóz típusú tápanyagként szervetlen molekulát alkalmazunk.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nem-glükóz-tartalmú szénfonásként peptont adagolunk.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nem-glükóz típusú szénforrásként anaerob körülmények között lebontható szénforrást alkalmaznak.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nem-glükóz típusú szénforrásként eukarióta sejteket és/vagy ezek sejtextraktumait alkalmazzuk.
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az olaj kinyerését őshonos mikroorganizmust tartalmazó olajmezőből végezzük.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az olaj kinyerési eljárás során megnövelt nyomást alkalmazunk.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az olaj nyomását a mezőben vagy ennek szomszédságában, víz vagy gáz befecskendezésével növeljük meg.
  10. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tápanyagokat az olajmezőhöz vízben vagy olajban adagoljuk.
  11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tápanyagokat tartalmazó vizet az olajmezőhöz ismételt ciklusokban adagoljuk úgy, hogy egy ciklusban az olajmezőbe a megfelelő tápanyagokat tartalmazó vizet addig vezetjük be, amíg az olajat kinyerjük, majd a vizet a kitermelt olajból visszanyerjük, kívánt esetben meghatározzuk benne a tápanyagok és/vagy a mikroorganizmusok szintjét, kívánt esetben ezeket a szinteket a megfelelő értékre beállítjuk és a tápanyagokat és/vagy mikroorganizmusokat tartalmazó vizet az olajmezőbe visszatápláljuk.
  12. 12. Eljárás olaj kinyerésére olajmezőből, azzal jellemezve, hogy
    HU 209 454 Β
    a) az olajmezőből endogén mikroorganizmusokat különít el,
    b) biztosítjuk a mikroorganizmusok növekedéséhez szükséges limitáló tápanyagszintet,
    c) a mikroorganizmusokat a szaporodásukhoz alkalmas körülmények között tenyésztjük, majd tápanyaghiányos állapotnak vetjük alá őket, míg átlagos sejttérfogatuk az olajmezőbe való befecskendéshez megfelelő szintre csökken,
    d) az olajmezőbe nem-glükóz típusú szénforrást és legalább egy további nem-glükóz típusú, az endogén mikroorganizmusok növekedését serkentő tápanyagot viszünk be a mikroorganizmusokkal együtt,
    e) az olajmezőt addig tartjuk ilyen körülmények között, míg legalább az egyik beadagolt tápanyagból hiány alakul ki, és ilyen tápanyaghiányos körülmények között tartjuk, míg a mikroorganizmusok sejttérfogata legalább 70%-kal csökken, és
    f) a mezőt ismert olaj kinyerési eljárásnak vetjük alá.
  13. 13. Eljárás olajmezőből olaj kinyerésére, azzal jellemezve, hogy
    a) mikroorganizmusokat nyerünk az olajmezőből vagy más olyan forrásból, amely az olajmezők körülményeihez adaptálható mikroorganizmusokat tartalmaz,
    b) a mikroorganizmusokat egy nem-glükóz típusú szénforrást, és legalább egy további nem-glükóz típusú tápanyagot tartalmazó növekedést serkentő tápközegre visszük,
    c) a mikroorganizmusokat legalább addig tartjuk ilyen körülmények között, míg legalább az egyik beadagolt tápanyagból hiány alakul ki, és a beadagolt tápanyagok, illetve legalább az egyik beadagolt tápanyag hiánya hatására a mikroorganizmusok sejttérfogata csökken.
    d) a mikroorganizmusokat bevisszük az olajmezőbe, és
    e) az olajmezőből az olajat ismert módon kinyerjük.
  14. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább az alábbi elemek: C, Η, Ο, P, N, S,
    Mg, Fe, és Ca egyikét tartalmazó nem-glükóz típusú tápanyagot alkalmazunk.
  15. 15. Az 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nem-glükóz típusú tápanyagként szervetlen molekulát alkalmazunk.
  16. 16. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nem-glükóz típusú szénforrásként peptont alkalmazunk.
  17. 17. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nem-glükóz típusú szénforrásként eukarióta sejteket és/vagy ezek sejtextraktumait alkalmazzuk.
  18. 18. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tápanyagokat és/vagy a mikroorganizmusokat az olajmezőhöz vízben és/vagy olajban adagoljuk.
  19. 19. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tápanyagokat és/vagy a mikroorganizmusokat tartalmazó vizet az olajmezőhöz ismételt ciklusokban adagoljuk úgy, hogy egy ciklusban az olajmezőbe a megfelelő tápanyagokat és/vagy mikroorganizmusokat tartalmazó vizet addig vezetjük be, amíg az olajat kinyerjük, majd a vizet, a kitermelt olajból visszanyerjük, kívánt esetben meghatározzuk benne a tápanyagok és/vagy a mikroorganizmusok szintjét, kívánt esetben ezeket a szinteket a megfelelő értékre beállítjuk és a tápanyagokat és/vagy mikroorganizmusokat tartalmazó vizet az olajmezőbe visszatápláljuk.
  20. 20. Az 1., 12. vagy 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mikroorganizmusok sejttérfogatának csökkentését megnövekedett felületaktív tulajdonságaiknak az idő függvényében végzett mérésével és/vagy a felületaktív tulajdonságokkal rendelkező endogén mikroorganizmusok populációjának növekedése alapján követjük nyomon.
  21. 21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megnövekedett felületaktív tulajdonságokat önmagukban ismert módszerekkel mérjük.
  22. 22. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megnövekedett felületaktív tulajdonságokat hexános cseppképződési módszerrel vagy hidrofób kölcsönhatáson alapuló kromatográfiával mérjük.
HU892529A 1988-04-19 1989-04-05 Recovery of oil from oil reservoirs HU209454B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
AUPI781788 1988-04-19

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU892529D0 HU892529D0 (en) 1991-04-29
HUT55494A HUT55494A (en) 1991-05-28
HU209454B true HU209454B (en) 1994-06-28

Family

ID=3773034

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU892529A HU209454B (en) 1988-04-19 1989-04-05 Recovery of oil from oil reservoirs

Country Status (20)

Country Link
US (2) US4971151A (hu)
EP (1) EP0414708B1 (hu)
JP (1) JP2955313B2 (hu)
CN (1) CN1038327A (hu)
BG (1) BG60598B1 (hu)
BR (1) BR8907383A (hu)
CA (1) CA1329564C (hu)
DK (1) DK251590A (hu)
EG (1) EG18880A (hu)
FI (1) FI91662C (hu)
GB (1) GB2231602B (hu)
HU (1) HU209454B (hu)
MX (1) MX170878B (hu)
MY (1) MY103994A (hu)
NO (1) NO301292B1 (hu)
OA (1) OA09314A (hu)
RO (1) RO110551B1 (hu)
RU (1) RU2067662C1 (hu)
UA (1) UA37253C2 (hu)
WO (1) WO1989010463A1 (hu)

Families Citing this family (78)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5858766A (en) * 1990-08-24 1999-01-12 Brookhaven Science Associates Biochemical upgrading of oils
US5297625A (en) * 1990-08-24 1994-03-29 Associated Universities, Inc. Biochemically enhanced oil recovery and oil treatment
US5083611A (en) * 1991-01-18 1992-01-28 Phillips Petroleum Company Nutrient injection method for subterranean microbial processes
GB2252342B (en) * 1991-01-29 1995-01-11 Norske Stats Oljeselskap Method of microbial enhanced oil recovery
US5143155A (en) * 1991-03-05 1992-09-01 Husky Oil Operations Ltd. Bacteriogenic mineral plugging
US5360064A (en) * 1992-12-22 1994-11-01 Phillips Petroleum Company Injection of organic phosphates for subterranean microbial processes
US5327967A (en) * 1992-12-22 1994-07-12 Phillips Petroleum Company Utilization of phosphite salts as nutrients for subterranean microbial processes
US5341875A (en) * 1992-12-22 1994-08-30 Phillips Petroleum Company Injection of phosphorus nutrient sources under acid conditions for subterranean microbial processes
US5337820A (en) * 1992-12-22 1994-08-16 Phillips Petroleum Company Injection of scale inhibitors for subterranean microbial processes
US5334312A (en) * 1993-04-01 1994-08-02 Church & Dwight Co., Inc. Use of bicarbonates in the biodegradation of hydrocarbon contaminants
US5363913A (en) * 1993-08-30 1994-11-15 Phillips Petroleum Company Injection of sequestering agents for subterranean microbial processes
US5753122A (en) * 1995-08-15 1998-05-19 The Regents Of The University Of California In situ thermally enhanced biodegradation of petroleum fuel hydrocarbons and halogenated organic solvents
US5826656A (en) * 1996-05-03 1998-10-27 Atlantic Richfield Company Method for recovering waterflood residual oil
US5981266A (en) * 1996-05-20 1999-11-09 Gas Research Institute Microbial process for the mitigation of sulfur compounds from natural gas
CN1076070C (zh) * 1997-05-19 2001-12-12 周祖辉 循环微生物驱采油方法
US5988278A (en) * 1997-12-02 1999-11-23 Atlantic Richfield Company Using a horizontal circular wellbore to improve oil recovery
US6350381B2 (en) * 1998-10-27 2002-02-26 Kinder Morgan Energy Partners, L.P. Biodegradation of ethers using fatty acid enhanced microbes
GB9926156D0 (en) 1999-11-04 2000-01-12 Norske Stats Oljeselskap Method of treating a hydrocarbon-bearing measure
GB9926157D0 (en) 1999-11-04 2000-01-12 Norske Stats Oljeselskap Method of microbial enhanced oil recovery
US6413017B2 (en) * 2000-03-14 2002-07-02 Jonathan B. Scott Conversion of hydrocarbon-contaminated particulate soil and/or rock to fertile soil useful in erosion control
US6543535B2 (en) 2000-03-15 2003-04-08 Exxonmobil Upstream Research Company Process for stimulating microbial activity in a hydrocarbon-bearing, subterranean formation
WO2003091534A1 (fr) * 2002-04-26 2003-11-06 Kansai Environmental Engineering Center Co., Ltd. Procede de recuperation d'un filon houiller par la gazeification sans combustion a l'endroit d'origine et procede de recuperation d'une substance organique ou d'une substance organique fossile dans le sous-sol par gazeification sans combustion a l'endroit d'origine
US20060060350A1 (en) * 2002-10-07 2006-03-23 Miklos Hlatki Method for the treatment and prevention of asphaltene-paraffin-vax precipitates in oil-wells, wellheads and pipelines by the use of biocolloid suspensions
GB2409900B (en) 2004-01-09 2006-05-24 Statoil Asa Processing seismic data representing a physical system
US8092559B2 (en) 2004-05-12 2012-01-10 Luca Technologies, Inc. Generation of hydrogen from hydrocarbon bearing materials
US7906304B2 (en) * 2005-04-05 2011-03-15 Geosynfuels, Llc Method and bioreactor for producing synfuel from carbonaceous material
US20060223159A1 (en) * 2005-04-05 2006-10-05 Luca Technologies, Llc Generation of materials with enhanced hydrogen content from microbial consortia including thermotoga
US20060223160A1 (en) * 2005-04-05 2006-10-05 Luca Technologies, Llc Systems and methods for the isolation and identification of microorganisms from hydrocarbon deposits
US20060223153A1 (en) * 2005-04-05 2006-10-05 Luca Technologies, Llc Generation of materials with enhanced hydrogen content from anaerobic microbial consortia
US7426960B2 (en) 2005-05-03 2008-09-23 Luca Technologies, Inc. Biogenic fuel gas generation in geologic hydrocarbon deposits
GB2432587A (en) * 2005-11-28 2007-05-30 Statoil Asa Method of culturing microorganisms from subterranean wells
US7416879B2 (en) * 2006-01-11 2008-08-26 Luca Technologies, Inc. Thermacetogenium phaeum consortium for the production of materials with enhanced hydrogen content
GB2434868B (en) 2006-02-06 2010-05-12 Statoil Asa Method of conducting a seismic survey
US7922893B2 (en) * 2006-02-08 2011-04-12 International Business Machines Corporation System and method for preparing near-surface heavy oil for extraction using microbial degradation
GB2435693A (en) 2006-02-09 2007-09-05 Electromagnetic Geoservices As Seabed electromagnetic surveying
US7696132B2 (en) 2006-04-05 2010-04-13 Luca Technologies, Inc. Chemical amendments for the stimulation of biogenic gas generation in deposits of carbonaceous material
US20100248322A1 (en) * 2006-04-05 2010-09-30 Luca Technologies, Inc. Chemical amendments for the stimulation of biogenic gas generation in deposits of carbonaceous material
US7977282B2 (en) * 2006-04-05 2011-07-12 Luca Technologies, Inc. Chemical amendments for the stimulation of biogenic gas generation in deposits of carbonaceous material
US20100252255A1 (en) * 2006-05-17 2010-10-07 Karen Budwill Increased microbial production of methane gas from subsurface hydrocarbon containing formations
GB2439378B (en) 2006-06-09 2011-03-16 Electromagnetic Geoservices As Instrument for measuring electromagnetic signals
GB2442749B (en) 2006-10-12 2010-05-19 Electromagnetic Geoservices As Positioning system
US20080142230A1 (en) * 2006-12-19 2008-06-19 Lau Philip Y Enzyme enhanced oil recovery (EEOR) for water alternating gas (WAG) systems
GB2445582A (en) 2007-01-09 2008-07-16 Statoil Asa Method for analysing data from an electromagnetic survey
US7992639B2 (en) 2007-08-24 2011-08-09 E. I. Du Pont De Nemours And Company Methods for improved hydrocarbon and water compatibility
US8404108B2 (en) 2007-09-20 2013-03-26 Green Source Energy Llc Extraction of hydrocarbons from hydrocarbon-containing materials and/or processing of hydrocarbon-containing materials
US8272442B2 (en) 2007-09-20 2012-09-25 Green Source Energy Llc In situ extraction of hydrocarbons from hydrocarbon-containing materials
US8101812B2 (en) 2007-09-20 2012-01-24 Green Source Energy Llc Extraction of hydrocarbons from hydrocarbon-containing materials
CN103541703B (zh) * 2007-09-30 2017-02-08 盎亿泰地质微生物技术（北京）有限公司 微生物采油方法
US20100035309A1 (en) * 2008-08-06 2010-02-11 Luca Technologies, Inc. Analysis and enhancement of metabolic pathways for methanogenesis
US20100248321A1 (en) * 2009-03-27 2010-09-30 Luca Technologies, Inc. Surfactant amendments for the stimulation of biogenic gas generation in deposits of carbonaceous materials
US8479813B2 (en) 2009-12-16 2013-07-09 Luca Technologies, Inc. Biogenic fuel gas generation in geologic hydrocarbon deposits
US20120241148A1 (en) * 2010-09-29 2012-09-27 E. I. Du Pont De Nemours And Company Control of fluid flow during treatment of subterranean sites using well fluid injection
US8826975B2 (en) 2011-04-12 2014-09-09 Glori Energy Inc. Systems and methods of microbial enhanced oil recovery
US8783345B2 (en) 2011-06-22 2014-07-22 Glori Energy Inc. Microbial enhanced oil recovery delivery systems and methods
US20130075085A1 (en) 2011-09-23 2013-03-28 E. I. Du Pont De Nemours And Company Use of glutamate for microbial enhanced oil recovery
CN102425398A (zh) * 2011-11-17 2012-04-25 中国石油化工股份有限公司 一种用于微生物驱油的产出液循环处理方法
US9004162B2 (en) 2012-03-23 2015-04-14 Transworld Technologies Inc. Methods of stimulating acetoclastic methanogenesis in subterranean deposits of carbonaceous material
CN103805153B (zh) * 2012-11-12 2016-06-08 中国石油天然气股份有限公司 含核营养冻胶
US10030514B2 (en) 2013-01-03 2018-07-24 Titan Oil Recovery, Inc. Method of monitoring the flow of natural or injected water during oil field recovery processes using an organic tracer
US9650561B2 (en) * 2013-06-18 2017-05-16 Titan Oil Recovery, Inc. Method of biological permeability modification of oil reservoirs using resident microorganisms and nutrient supplementation
US9868895B2 (en) * 2013-06-18 2018-01-16 Titan Oil Recovery, Inc. Method of gravity assisted microbiologically enhanced oil recovery by improving the distribution of nutrients introduced into oil producing rock formations
US10077393B2 (en) * 2013-06-18 2018-09-18 Titan Oil Recovery, Inc. Biological augmentation of low salinity water flooding to improve oil release using nutrient supplementation of injected low salinity water
US20140367087A1 (en) * 2013-06-18 2014-12-18 Titan Oil Recovery, Inc. Method of modification in oil reservoirs using resident microorganisms and nutrient supplementation through biological wettability alteration
WO2015038820A1 (en) 2013-09-12 2015-03-19 Geo Fossil Fuels, Llc Microbial enhanced oil recovery method
WO2015179545A1 (en) * 2014-05-20 2015-11-26 Titan Oil Recovery, Inc. Method for increasing recovery of oil from carbonate oil reservoirs utilitzing an "in situ" organic approach
EP3164573A4 (en) * 2014-07-03 2017-12-13 Titan Oil Recovery, Inc. Method of monitoring the flow of natural or injected water during oil field recovery processes using an organic tracer
CN105626014A (zh) * 2015-07-29 2016-06-01 中国石油化工股份有限公司 一种微生物单井处理提高油井产量的方法
CN108350733A (zh) 2015-09-22 2018-07-31 9668241加拿大公司 受微生物影响的蒸汽辅助重力泄油(MiSAGD)
CN105532338A (zh) * 2016-02-23 2016-05-04 江苏琵琶景观有限公司 一种新型冬季植物保护系统及其使用方法
CN105888612B (zh) * 2016-04-29 2018-06-29 烟台智本知识产权运营管理有限公司 一种高温高盐高含蜡油井单井吞吐采油的方法
CN105927185B (zh) * 2016-04-29 2018-07-31 烟台智本知识产权运营管理有限公司 一种高温高盐高含蜡油井单井吞吐增产的方法
CN105927186B (zh) * 2016-04-29 2018-04-17 烟台智本知识产权运营管理有限公司 一种高温高盐高含蜡油井复合吞吐采油的方法
CN105927199B (zh) * 2016-05-30 2018-03-23 重庆交通大学 一种强化松软煤层水力裂缝导流能力的方法
CA3033366A1 (en) 2016-08-10 2018-02-15 Geo Fossil Fuels, Llc Compositions comprising and methods of making bio-polymers
JP2018076714A (ja) * 2016-11-10 2018-05-17 大阪瓦斯株式会社 石油増進回収用栄養剤
JP2018076715A (ja) * 2016-11-10 2018-05-17 大阪瓦斯株式会社 石油増進回収方法
JP2020068667A (ja) * 2018-10-29 2020-05-07 大阪瓦斯株式会社 石油増進回収用栄養剤
CN111680814B (zh) * 2019-03-11 2023-04-07 中国石油化工股份有限公司 一种碳酸盐岩缝洞型油藏弹性驱动合理配产优化方法

Family Cites Families (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US447590A (en) * 1891-03-03 waldron
US2413278A (en) * 1944-03-17 1946-12-24 American Petroleum Inst Bacteriological process for treatment of fluid-bearing earth formations
US2807570A (en) * 1953-01-16 1957-09-24 Socony Mobil Oil Co Inc Recovery of petroleum oil
US2975835A (en) * 1957-11-07 1961-03-21 Pure Oil Co Bacteriological method of oil recovery
US3105014A (en) * 1961-12-07 1963-09-24 Tidewater Oil Company Bacterial treatment of media containing hydrocarbons and sulfides
US4640767A (en) * 1978-01-24 1987-02-03 Canadian Patents & Development Ltd/Societe Canadienne Des Brevets Et D'exploitation Ltd. Hydrocarbon extraction agents and microbiological processes for their production
DD200751A1 (de) * 1981-10-28 1983-06-08 Manfred Wagner Verfahren zur mikrobiellen sekundaergewinnung von erdoelen
US4450908A (en) * 1982-04-30 1984-05-29 Phillips Petroleum Company Enhanced oil recovery process using microorganisms
US4460043A (en) * 1982-08-05 1984-07-17 Nova/Husky Research Corporation Ltd. Method of enhancing oil recovery by use of exopolymer producing microorganisms
US4475590A (en) * 1982-12-13 1984-10-09 The Standard Oil Company Method for increasing oil recovery
US4558739A (en) * 1983-04-05 1985-12-17 The Board Of Regents For The University Of Oklahoma Situ microbial plugging process for subterranean formations
US4522261A (en) * 1983-04-05 1985-06-11 The Board Of Regents For The University Of Oklahoma Biosurfactant and enhanced oil recovery
US4799545A (en) * 1987-03-06 1989-01-24 Chevron Research Company Bacteria and its use in a microbial profile modification process
US4905761A (en) * 1988-07-29 1990-03-06 Iit Research Institute Microbial enhanced oil recovery and compositions therefor

Also Published As

Publication number Publication date
US5083610A (en) 1992-01-28
FI905156A0 (fi) 1990-10-18
GB2231602A (en) 1990-11-21
CN1038327A (zh) 1989-12-27
EG18880A (en) 1994-03-30
BG93040A (bg) 1993-12-24
JP2955313B2 (ja) 1999-10-04
EP0414708A4 (en) 1990-12-12
MX170878B (es) 1993-09-21
US4971151A (en) 1990-11-20
RO110551B1 (ro) 1996-01-30
OA09314A (en) 1992-09-15
HU892529D0 (en) 1991-04-29
DK251590A (da) 1990-12-18
CA1329564C (en) 1994-05-17
NO301292B1 (no) 1997-10-06
DK251590D0 (da) 1990-10-18
MY103994A (en) 1993-10-30
BR8907383A (pt) 1991-04-23
JPH03505106A (ja) 1991-11-07
BG60598B1 (en) 1995-09-29
HUT55494A (en) 1991-05-28
RU2067662C1 (ru) 1996-10-10
NO904481D0 (no) 1990-10-17
GB9005349D0 (en) 1990-07-18
EP0414708B1 (en) 1992-12-23
GB2231602B (en) 1992-04-01
WO1989010463A1 (en) 1989-11-02
FI91662B (fi) 1994-04-15
NO904481L (no) 1990-12-17
EP0414708A1 (en) 1991-03-06
UA37253C2 (uk) 2001-05-15
FI91662C (fi) 1994-07-25

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU209454B (en) Recovery of oil from oil reservoirs
CA1317540C (en) Oil recovery process using microbial combinations
US4475590A (en) Method for increasing oil recovery
US7484560B2 (en) Process for enhanced recovery of crude oil from oil wells using novel microbial consortium
US4460043A (en) Method of enhancing oil recovery by use of exopolymer producing microorganisms
US20110146973A1 (en) Biotechnological process for hydrocarbon recovery in low permeability porous media
US10138409B2 (en) Method for microbial control of injection liquid flow in a hydrocarbon reservoir
US5327967A (en) Utilization of phosphite salts as nutrients for subterranean microbial processes
US5360064A (en) Injection of organic phosphates for subterranean microbial processes
Bhupathiraju et al. Pretest studies for a microbially enhanced oil recovery field pilot in a hypersaline oil reservoir
Adkins et al. Microbially enhanced oil recovery from unconsolidated limestone cores
US8573300B2 (en) Reducing sulfide in oil reservoir production fluids
AU635703B2 (en) Recovery of oil from oil reservoirs
GB2222420A (en) Bacteria and its use in a microbial profile modification process
CN105567204A (zh) 一种利用微生物菌群提高白云岩储层中原油采收率的方法
CN112877049A (zh) 一种微生物泡沫排水剂及其在气井开采中的应用
Chase et al. Ch. R-4 Investigations of microbial mechanisms for oil mobilization in porous media
DE68904072T2 (de) Gewinnung von oel aus oellagerstaetten.
CA1309366C (en) Bacteria and its use in a microbial profile modification process
WO1992001780A1 (en) Oil recovery using microorganisms
Donaldson et al. Ch. R-14 enhanced oil recovery at simulated reservoir conditions
Jang et al. Bacterial migration through nutrient-enriched sandpack columns for in-situ recovery of oil
DD284895A5 (de) Wiedergewinnung von oel aus oelbehaeltern
Hitzman et al. Innovative MIOR process utilizing indigenous reservoir constituents
Hao et al. Coreflood experiment of heavy oil by Thermus SP3

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee
DNF4 Restoration of lapsed final protection
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee