HU209383B - Building material - Google Patents

Description

A találmány tárgya építőanyag táblák, lapok és/vagy vakolatok számára, valamint eljárás azok előállítására. A találmány szerinti építőanyag a lélegzőképességet fenntartó porózus szerkezettel rendelkezik.

Nyers aljzatokat, falakat és födémeket, azonban pilléreket, oszlopokat, boltíveket és áthidalókat is gyakran lapokkal és/vagy vakolattal látnak el. Ez elsősorban három ok miatt történik:

- az építménynek védelmet kell nyújtani az időjárás, hő és hideg és egyég károsításokkal szemben,

- a nyers állapotban gyakran kedvezőtlen megjelenésű építményt széppé kell tenni,

- az egyenetlenségeket ki kell egyenlíteni.

A szakembernek a legkülönbözőbb típusú bevonatok, burkolatok és/vagy vakolatok ismertek, például természetes vagy mesterséges kőből készült táblákkal, illetve lapokkal történő kirakás, vakolat felhúzása, faburkolat és hasonlók. A speciális feltételeknek megfelelően mindig a legkedvezőbb típust választják.

A minőség, a megjelenés és az ár mellett ma egyre inkább ügyelnek arra, hogy természetes építőanyagokat alkalmazzanak.

így az 5 659 102 számú svájci szabadalmi bejelentés eljárást ír le falazótéglákból vágott lapoknak tapadó réteggel ellátott vízszintes vagy függőleges helyzetű alapra történő felhelyezésére. Ezeket a lapokat a színhatás szempontjából megfelelő kezeléssel széles spektrumban befolyásolhatják.

A falazótéglákból vágott lapoknak további előnye, hogy pórusaik egy víztaszító adalékkal végzett impregnálás után is átbocsátók, a lapok lélegzőképessége tehát megőrződik. Belső terek, különösen nedves terek nedvességháztartása átbocsátó pórusú anyaggal optimálisan biztosítható.

Az 5 659 102 számú svájci szabadalmi bejelentés szerinti lapok a jelentős előnyök ellenére hátrányokkal is rendelkeznek:

- a falazótéglák vágása során jelentős mennyiségű finomszemcsés és - a szükséges mennyiségtől függően - darabos hulladék is keletkezik,

- kiindulási anyagként csak új falazótéglák alkalmazhatók.

A 915 081 számú francia szabadalmi leírás nedves habarcshoz vagy betonhoz tört vagy őrölt kerámiai anyag, így cserép adalékát úja le. A hozzáadott cserepet szemcsésen állítják elő, vagy cseréptömböket törnek össze. A szemcsés cserép előállítható továbbá építési törmelékből vagy használt téglákból.

Az 1 115 932 számú francia szabadalmi leírás porózus beton előállítását ismerteti. Mind az építkezés helyszínén, mind előregyártott tömbként ennek az úgynevezett „Touvlo”-betonnak az előállításához finomra őrölt samottot, téglaőrleményt, folyami kavicsot és cementet alkalmaznak. Kifejezetten hangsúlyozzák, hogy kő és homok használata kizárt. A termék különböző színekben állítható elő úgy, hogy megfelelő színezékport kevernek hozzá. Megemlítik a fa fürészelése során keletkező fűrészpor vagy granulált koksz hozzáadását is.

A tárgyalt két francia szabadalmi leírás nem tartalmaz utalást csekély vastagságú táblák, lapok és/vagy vakolatok előállítására. Sokkal inkább nagyformátumú tömbök vagy táblák előállítására utalnak, amelyeknek vastagsága durva darabos alkotóik miatt el kell éqe a több centimétert.

A találmány célja építőanyag és eljárás kidolgozása táblák, lapok és/vagy vakolatok előállítására, amely környezetbarát, és messzemenően természetes kiindulási anyagok alkalmazását teszi lehetővé, azonban ennek ellenére olcsó és könnyen kivitelezhető.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy téglaőrlemény nemcsak hagyományos beton vagy habarcs adalékaként használható, hanem az építőanyagnak magát az alapanyagát is alkothatja.

A fentiek alapján a találmány építőanyag táblák, lapok és/vagy vakolatok számára, amely vízzel feliszapolható, lényegében szemcsés keverékből áll, amely egy legalább részben poralakú vagy finomszemcsés, 1000 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten égetett, őrölt agyagtéglából álló alapanyagot, hidraulikus kötőanyagot és adott esetben további adalékanyagokként mésztartalmú természetes homokot, az alapanyagtól eltérő színű, szemcsés anyagot és/vagy vízfelvétel útján duzzadó, száradáskor zsugorodó szerves anyagot tartalmaz.

Az alapanyag szemcsenagysága előnyösen legfeljebb 4 mm. A találmány szerinti eljárás szempontjából különösen fontos por, finom szemcsés hányad legfeljebb 0,5 mm, előnyösen legfeljebb 0,2 mm szemcsenagyság esetén legalább 50 tömeg%.

Az alkalmazott legnagyobb szemcsenagyság az alkalmazástól függ. Rendkívül vékony lapok esetében mechanikai okoknál fogva kevésbé durva szemcséket alkalmazunk. Vakolatok általában csak legfeljebb 0,5 mm-es szemcséket tartalmaznak.

Hidraulikus kötőanyag elsősorban cement, különösen fehér cement lehet. Ez a vízzel megkevert kötőanyag önmagában megköt, és a kötés után vízálló. Ilymódon hulladékokból nyert, cseréptartalmú anyag ismételt kiégetés nélkül megköthet. Az alapanyagként alkalmazott, különböző téglákból származó cserepek természetesen bármilyen tetszőleges arányban keverhetők, és elláthatók hidraulikus kötőanyaggal.

A fehér cement nemcsak minőségi szempontból értékes, hanem ökológiai okok miatt is előnyös. Ezenkívül fehér cement alkalmazása esetén világosabb színű építőanyag keletkezik. A megkevert, nedves massza vakolatként történő felhordása esetén kötőanyagként mész is alkalmas.

Lapok vagy hasonlók céljára az építőanyag az alapanyag és hidraulikus kötőanyag mellett alkalmas lelőhelyről származó, különösen 0,1-3 mm szemcsenagyságú, mésztartalmú természetes homokot is tartalmazhat. A gyakorlatban előnyösnek bizonyult az alapanyag és homok 25-5:1 térfogataránya. A mésztartalmú természetes homok hozzáadása kemény, kopásálló táblákat, illetve lapokat eredményez. Mész2

HU 209 383 B tartalmú természetes homok adaléka útján a hidraulikus kötőanyag szükséges mennyisége is csökkenthető. Csiszolt felület esetén a természetes homokalkotók dekoratív módon hatnak. Végül - ez lényeges tényező - a bekevert durvaszemcsés anyag növeli a porozitást, ami kedvezően hat a lélegzési képességre és a szigetelő tulajdonságokra, a lapokat melegnek érezzük.

Különösen dekoratív célokra az építőanyag az alapanyagtól eltérő színű szemcsés anyagot, előnyösen 0,1-3 mm szemcsenagyságú téglatörmeléket tartalmazhat. Az alapanyagra és az eltérő színű anyagra vonatkozóan előnyösnek bizonyul az 5-1,25:1 térfogatarány. Ezt a keveréket a tábláknak és lapoknak főleg csak a felületén alkalmazzuk.

Különösen a vakolatként felvitt építőanyagok részecske- vagy szálalakú szerves anyagot is tartalmazhatnak. Ez vízfelvétel hatására duzzad és kiszáradáskor zsugorodik. A massza kötése és a megduzzadt részecskék kiszáradása azonos időben történik, aminek a következménye porózus szerkezet.

Duzzadó anyagként elsősorban fa alkalmas fűrészpor, csiszolás! por vagy kisméretű forgács alakjában. A részecskék nagysága előnyösen nem haladja meg a 3 mm-t. Az alapanyagra és fára viszonyítva előnyösnek bizonyulta 15-10:1 térfogatarány.

Biológiai eredetű szálak, így különösen gyapotszálak, lenszálak és/vagy papírcsíkok szintén alkalmasak duzzadó anyagként. A szálak kettős feladatot töltenek be; erősítenek és pótlólagos porozitást idéznek elő. Az alapanyagra és duzzadó anyagra vonatkozóan előnyösnek bizonyult az 5-3:1 térfogatarány.

A találmány szerinti eljárás táblák, lapok és/vagy vakolatok előállítására szolgál, amelyeknek a szerkezete a lélegzőképesség fenntartására pórusos, egy vízzel feliszapolható, lényegében szemcsés keverék alkalmazásával, amely egy legalább részben poralakú vagy fmomszemcsés, 1000 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten égetett, Őrölt agyagtéglából álló alapanyagot, hidraulikus kötőanyagot és adott esetben további adalékanyagokként mésztartalmú természetes homokot, az alapanyagtól eltérő színű, szemcsés anyagot és/vagy vízfelvétel útján duzzadó, száradáskor zsugorodó szerves anyagot tartalmaz. Az eljárást úgy folytatjuk le, hogy a kész keveréket vízzel feliszapoljuk, az így kapott nedves masszát rétegelve formába tesszük, vagy egy alapra rétegként felhordjuk, és kiszárítás útján megkötjük.

A keverék feliszapolása során eldolgozható konzisztenciájú nedves masszát képezünk. Az ehhez szükséges víz mennyisége a szakember tapasztalata alapján megállapítható.

A találmány szerinti eljáráshoz különböző eredetű alapanyagot használhatunk.

A találmány szerinti eljárásban alkalmazott, alacsony hőmérsékleten kiégetett alapanyag szerkezete porózus. Ennek az alapanyagnak a kiégetése már megtörtént. A táblákat és lapokat - a vakolatoknál ez magától értetődő - égetés nélkül, csak kötés útján állítjuk elő. Az alapanyag például agyagcserepek csiszolási, vágási és/vagy fűrészelési hulladékaként keletkezik. Az 5 659 102 számú svájci szabadalmi bejelentésnek megfelelően történő lapok vágása során például nagy mennyiségű vágási por keletkezik sűrűn folyó iszapként, amelyből állás után a felesleges víz leszívatható.

Az építkezéseken és a gyártási eljárásokban gyakran keletkező tégla- és cserépmaradékokat viszonylag csekély energia- és munkaigénnyel a kívánt szemcsenagyságra őrölhetjük, különösen golyósmalommal, és ha száraz őrlési eljárást alkalmazunk, az őrölt anyagot alapanyagként vízzel feliszapolhatjuk a találmány szerinti eljárás alkalmazása előtt.

Az alapanyagot bontási téglából is előállíthatjuk, anélkül, hogy a fúgaanyagot el kellene távolítani. így például régi kémények ökológiailag célszerű és gazdaságilag előnyös módon felhasználhatók.

Példa

A találmány szerinti eljárást táblák vagy lapok előállítására előnyösen két fokozatban végezzük. A formát először megtöltjük a nedves masszával, és 15-60 perc, előnyösen 30 perc várakozási idő után a nedves maszszát utántöltjük addig, amíg a forma ismét megtelik. A várakozási idő során levegő távozik, így a nedves massza felszíne 1-2 mm-t lesüllyed.

Az először a formába töltött massza minden szemcsenagyságot tartalmaz. A várakozási idő teltelte után beöntött massza mentes lehet a 0,5 mm szemcsenagyság feletti durva részecskéktől.

Alapvető jelentőségű továbbá, hogy a várakozási idő után egy másik nedves massza utántöltését végezhejük el, amely az alapanyagtól eltérő, más színű szemcsés anyagot, például 0,1-3 mm szemcsenagyságú cseréptörmeléket tartalmaz. Ezáltal egy tábla vagy lap alaptestjét különböző, kb. 1-2 mm vastag fedőréteggel állíthatjuk elő.

Az 1-2 mm vastag, a várakozási idő után felhordott rétegben esetleg előforduló olyan szemcséket, amelyek nagyobbak a réteg vastagságánál, benyomhatjuk a még puha alapba. A várakozási idő helyes megválasztása nagyon fontos és megköveteli a szakember ügyességét. Egyrészt a levegőnek gyakorlatilag teljesen el kell távoznia, másrészt a várakozási idő előtt betöltött nedves masszának még nem szabad annyira megszáradnia, hogy a hozzákötődést meggátló fázishatár kialakuljon.

A találmány szerint összekevert építőanyagok fő komponenseit, az égetett agyagtéglából álló alapanyagot és a hidraulikus kötőanyagot előnyösen 3:1 arányban keveqük. Ha még mésztartalmú természetes homokot adagolunk, a keverési arány az alapanyag : hidraulikus kötőanyag : természetes homok között előnyösen 3:1:1.

Ha a találmány szerinti eljárással - szilárdcsökkenés nélkül vagy csak jelentéktelen szilárdságcsökkenés árán - kis falvastagságú lapokat állítunk elő, üres formába helyezett erősítő szálakra öntjük a nedves masszát, ahol az megköt, vagy az erősítő szálakat a nedves masszába keverjük. Előnyösek a szerves ala3

HU 209 383 B pú, merevítést okozó szálak, így gyapothulladék vagy lenszálak, amelyek egyidejűleg tömegmegtakarítással járnak.

Csiszolás útján a lapok szerkezete kimunkálható, amit az alapanyag alapszíne mellett a fent említett, bekevert természetes homokszemcsék, a téglatörmelék és a megmunkálási eljárás határoz meg.

A durvább anyagként bevitt téglatörmelék az építőanyag porozitását tovább növeli.

A találmány szerinti eljárással előállított termékek főbb előnyei a következők:

A termékek felületi tulajdonságai lényegében megegyeznek az 1000 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten kiégetett téglákéval. A pórusos szerkezet lehetővé teszi a lélegzési képesség fenntartását. Ajó szigetelés következtében az anyagot melegnek érezzük.

A hidraulikus kötőanyag, különösen a fehér cement az előnyös tulajdonságokat nem befolyásolja. Ezzel szemben a felület minden típusú szennyeződéssel szemben jobban védett, legyen az például olaj, zsír, maró hatású anyag, bor, tej vagy citromlé. A felület több órán keresztül változatlan marad.

A formába öntés után száradás útján kötődő nedves massza táblákat, illetve lapokat eredményez például aljzatok, falak, pillérek, oszlopok, boltívek, áthidalók, tűzhelyek és kémények számára. A lapok kiképzése lehet sík, kerek, szögben meghajlított vagy lekerekített, tetszőleges méretekben.

A megkötött táblák vagy lapok a teljes kiszáradás előtt megcsiszolhatók. A teljesen kiszáradt lapokat kezelhetjük viasszal, előnyösen biológiai viasszal. A kötőanyagnak, különösen a fehér cementnek köszönhetően a táblák vagy lapok sokkal kevesebb viaszt szívnak fel. A lélegzési képességet a viaszos kezelés nem befolyásolja. Ugyanilyen csekély mértékben befolyásolja a viasz a különleges csiszolási eljárásokkal előhívott struktúrákat.

Egy alapra rétegszerűen felhordott nedves massza szigetelő, hangtompító és/vagy víztaszító fal- és mennyezetvakolatokat eredményez kazettás burkolat alakjában is.

Pórusos szerkezetük következtében mind a táblák és lapok, mind a fal- és mennyezetvakolatok előnyösen alkalmazhatók nedves helyiségekben. Az anyag a vizet - legyen az cseppfolyós vagy gőz alakban - rövid idő alatt felszívja, és ez meggátolja tárgyak, így tükrök bepárásodását. Az atmoszféra csekélyebb nedvességtartalma esetén az anyag a felvett vizet újból leadja.

A nedves, előnyösen természetes homokot tartalmazó massza végül vékony rétegként felhordható gyalogos vagy járműközlekedés céljára szolgáló betontáblákra vagy műkőlapokra, ez által rendkívül kedvező költségek mellett dekoratív hatást érünk el.

Csekély költséggel nagyértékű hulladékanyagok, nevezetesen tégla hasznosítható alapanyagként. Ez nemcsak az előállítási költségekre hat ki, hanem a szemétlerakóhelyeket is tehermentesíti.

A táblák, illetve lapok keménysége szabályozható, ezt az adott esetben a felületre felhordott viasz nem befolyásolja.

Fagerendák, deszkák és hasonlók a helyszínen kiönthetők a nedves masszával és nem rothadnak,

Claims (10)

1. Építőanyag táblák, lapok és/vagy vakolatok számára, azzal jellemezve, hogy egy vízzel feliszapolható, lényegében szemcsés keverékből áll, amely egy legalább részben poralakú vagy finomszemcsés 1000 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten égetett, őrölt agyagtéglából álló alapanyagot, hidraulikus kötőanyagot és adott esetben további adalékanyagként mésztartalmú természetes homokot, az alapanyagtól eltérő színű, szemcsés anyagot és/vagy vízfelvétel útján duzzadó, száradáskor zsugorodó szerves anyagot tartalmaz.

2. Az 1. igénypont szerinti építőanyag, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 4 mm szemcsenagyságú, legalább 50 tömeg%-ban poralakú vagy legfeljebb 0,5 mm, előnyösen 0,2 mm szemcsenagyságú frakcióból álló alapanyagot tartalmaz.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti építőanyag, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként mésztartalmú, előnyösen 0,1-4 mm szemcsenagyságú természetes homokot tartalmaz az alapanyaghoz viszonyítva 255:1 térfogatarányban.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti építőanyag, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként az alapanyagtól eltérő színű, szemcsés anyagot, előnyösen 0,1-3 mm szemcsenagyságú cseréptörmeléket tartalmaz az alapanyaghoz viszonyítva 5-1,25:1 térfogatarányban.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti építőanyag, azzal jellemezve, hogy adalékanyagként vízfelvétel útján duzzadó, száradáskor zsugorodó, részecskeés/vagy szálalakú szerves anyagot tartalmaz.

6. Az 5. igénypont szerinti építőanyag, azzal jellemezve, hogy szerves anyagként famegmunkálás során keletkező fűrészport, csiszolási port vagy legfeljebb 3 mm méretű forgácsot tartalmaz az alapanyaghoz viszonyítva 15-10:1 térfogatarányban.

7. Az 5. igénypont szerinti építőanyag, azzal jellemezve, hogy szerves anyagként biológiai eredetű szálakat, így gyapotot és/vagy papírszeleteket tartalmaz az alapanyaghoz viszonyítva 5-3:1 térfogatarányban.

8. Eljárás táblák, lapok és/vagy vakolatok előállítására, amelyeknek a szerkezete a lélegzőképesség fenntartására pórusos, egy vízzel feliszapolható, lényegében szemcsés keverék alkalmazásával, amely egy legalább részben poralakú vagy finomszemcsés, 1000°C-nál alacsonyabb hőmérsékleten égetett, őrölt agyagtéglából álló alapanyagot, hidraulikus kötőanyagot és adott esetben további adalékanyagként mésztartalmú természetes homokot, az alapanyagtól eltérő színű, szemcsés anyagot és/vagy vízfelvétel útján duzzadó, száradáskor zsugorodó szerves anyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a kész keveréket vízzel feliszapoljuk, az így kapott nedves masszát rétegelve formába

HU 209 383 Β tesszük, vagy egy alapra rétegként felhordjuk, és kiszárítás útján megkötjük.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a formát a nedves masszával megtöltjük, és 1560 perc, előnyösen 30 perc várakozási idő után a ned- 5 vés masszával utántöltést végzünk.

10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a várakozási idő után egy második nedves masszával végezzük az utántöltést, amely az alapanyagétól eltérő színű szemcsés anyagot, előnyösen 0,1-3 mm szemcsenagyságú cseréptörmeléket tartalmaz.