HU208254B - Hiv inhibition by applying synergetic combinations of nucleoside derivatives - Google Patents

Hiv inhibition by applying synergetic combinations of nucleoside derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU208254B
HU208254B HU902898A HU289890A HU208254B HU 208254 B HU208254 B HU 208254B HU 902898 A HU902898 A HU 902898A HU 289890 A HU289890 A HU 289890A HU 208254 B HU208254 B HU 208254B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
hiv
dideoxy
ddl
cells
virus
Prior art date
Application number
HU902898A
Other languages
Hungarian (hu)
Other versions
HU902898D0 (en
HUT57988A (en
Inventor
Vera Brankovan
Richard J White
Original Assignee
Oncogen
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Oncogen filed Critical Oncogen
Publication of HU902898D0 publication Critical patent/HU902898D0/en
Publication of HUT57988A publication Critical patent/HUT57988A/en
Publication of HU208254B publication Critical patent/HU208254B/en

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K31/00Medicinal preparations containing organic active ingredients
    • A61K31/70Carbohydrates; Sugars; Derivatives thereof
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P31/00Antiinfectives, i.e. antibiotics, antiseptics, chemotherapeutics
    • A61P31/12Antivirals
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P43/00Drugs for specific purposes, not provided for in groups A61P1/00-A61P41/00

Description

A jelen találmány alapja a humán immunhiányos betegséget okozó vírus (HÍV) replikációjának nukleozid származék vegyületek alkalmazásával történő gátlása, és ezáltal a HIV-fertőzés káros hatásainak korlátozása. A találmány alapja az a felfedezés, hogy a nukleozid származék vegyületek szinergista hatást fejtenek ki, mégpedig úgy, hogy a szerek elegyítésekor a kapott effektív dózis hatása alacsonyabb, mint az egyes önállóan alkalmazott drogok terápiás dózisainak összege; a fokozott anti-virális aktivitás nem kapcsolódik a citotoxicitás arányos növekedésével; továbbá, összehasonlítva a megfelelő vegyületekkel, melyekkel a betegeket önállóan kezeljük, a nukleozid származék vegyületek a fertőzött sejtekre nézve kevésbé toxikusak.The present invention is based on the inhibition of human immunodeficiency virus (HIV) replication by using nucleoside derivatives and thereby limiting the deleterious effects of HIV infection. The present invention is based on the discovery that the nucleoside derivative compounds exert a synergistic effect, such that the effect of the effective dose obtained when the agents are mixed is less than the sum of the therapeutic doses of each individual drug; increased anti-viral activity is not associated with a proportional increase in cytotoxicity; and, compared to the corresponding compounds with which the patients are treated individually, the nucleoside derivative compounds are less toxic to the infected cells.

A szerzett humán immunhiányos betegséget okozó vírus (HÍV) humán retrovírus, mely a szerzett immunhiányos betegséget (acquired immuné deficiency syndrome; AIDS), és az AIDS-hez kapcsolódó betegségeket (AIDS related complex; ARC) okozza. A HlV-virionok, vagy vírus részecskék gömb alakúak, és körülbelül 1000 angström átmérőjűek. A részecskéket lipid kettösrétegböl álló membrán borítja, mely a fertőzött gazdasejt külső membránjából származik. A vírus membránjához kapcsolódó glikoproteinek 160 kd méretű prekurzorként szintetizálódnak, majd a továbbiakban két glikoproteinné alakulnak: az egyik a lipid kettősréteghez kacsolódó gp41, és a másik a lipid kettősrétegen átnyúló gpl20. A burok beborítja a magot, mely a p24, és a p 18 jelű fehérjékből épül fel. A vírus RNS-ét a vírus DNS-ének összekapcsolódását katalizáló reverz transzkriptáz enzim számos példányával együtt a mag hordozza.Acquired Human Immunodeficiency Virus (HIV) is a human retrovirus that causes acquired immune deficiency syndrome (AIDS) and AIDS-related complex (ARC). HIV virions, or viral particles, are spherical and have a diameter of about 1000 angstroms. The particles are covered by a lipid bilayer membrane derived from the outer membrane of the infected host cell. Viral membrane-bound glycoproteins are synthesized as a 160 kd precursor and subsequently converted to two glycoproteins, one gp41 linked to the lipid bilayer and the other called gp120 across the lipid bilayer. The envelope covers the core, which is made up of the proteins p24 and p18. The viral RNA, together with many copies of the reverse transcriptase enzyme that catalyses the binding of the viral DNA, is carried by the nucleus.

A HIV-genom három, a retrovírus részecskék alkotóit kódoló gént tartalmaz: az env gént (mely a burok fehérjéket kódolja) a gag gént (mely a mag-fehérjéket kódolja), és a pol gént (mely a reverz transzkriptáz enzimet kódolja). A három gént nukleotid szakaszok, úgynevezett hosszú határoló ismétlődések (long terminál repeats, LTR-ek) veszik körül. Az LTR-ek a virális gének expressziójának ellenőrzésében részt vevő szekvenciákat tartalmaznak. Ugyanakkor, a többi retrovírussal ellentétben a HIV-genom legalább öt további gént tartalmaz, melyek közül három tudvalevőleg szabályozó funkciót tölt be, és melyek expressziója feltehetőleg befolyással van a vírus által kifejtett patogén hatásra. A tat gén a HIV-gén expressziója potenciális transzaktivátoraként funkcionáló fehérjét kódol, és ezáltal fontos szerepet tölt be a vírus replikáció amplifikációjában. A rév, vagy trs/art gén a represszió elleni mechanizmus lebonyolításán keresztül képes a HIV-szintézis felülszabályozására (upregulate); a rév gén a szelektíven keletkező regulátor fehérjékből, vagy vírus alkotókból a vírus egységbe rendeződését teszi lehetővé. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a nef gén, vagy a 3’-orf gén, feltehetőleg másodlagos messengerként szereplő citoplazma fehérjék termelésével, melyek a HIV-genom transzkripcióját gátolják, lecsökkenti a vírus expresszióját. A vif gén vagy sor gén a vírus képződése során nem nélkülözhetetlen, de ugyanakkor kritikus a fertőző virionok eredményes létrehozása szempontjából, valamint az in vitro vírus átvitelt is befolyásolja. A pr vagy R gén ismeretlen funkciójú immunogenikus fehérjét kódol.The HIV genome contains three genes encoding the components of the retroviral particles: the env gene (which encodes the envelope proteins), the gag gene (which encodes the core proteins), and the pol gene (which encodes the reverse transcriptase enzyme). The three genes are surrounded by nucleotide regions called long terminal repeats (LTRs). LTRs contain sequences involved in controlling expression of viral genes. However, unlike other retroviruses, the HIV genome contains at least five additional genes, three of which are known to have regulatory functions, and whose expression is thought to influence the pathogenicity of the virus. The tat gene encodes a protein that acts as a potential transactivator of HIV gene expression and thus plays an important role in amplifying viral replication. The reverse or trs / art gene is capable of upregulating HIV synthesis through its mechanism of repression; the germline gene allows the regulation of viral unity by selectively generated regulatory proteins or virus constituents. In contrast, the production of the nef gene or the 3'-orf gene, presumably as a secondary messenger cytoplasmic protein, which inhibits the transcription of the HIV genome, reduces the expression of the virus. The vif gene or the row gene is not essential for virus formation, but it is also critical for the successful generation of infectious virions and also affects viral transmission in vitro. The pr or R gene encodes an immunogenic protein of unknown function.

A HIV-fertőzés immunpatogenezisének alapvető pontja feltehetőleg a CD4 antigént expresszáló T limfociták helper/indukáló részhalmazának legyengülése, ami az immunrendszer erőteljes elnyomását eredményezi. Valószínűleg az említett immunsejteknek a vírusok által történő elpusztítása a fő tényező, melynek a HIV-hatása az immunrendszer tönkretételében nyilvánul meg. A burok glikoprotein fontos szerepet játszik HIV-nek a CD4 pozitív gazdasejtekbe történő behatolása során. A gpl20, mint láthattuk, közvetlenül a celluláris CD4 receptor molekulához kapcsolódik, és ezáltal hozza létre a HIV-nek a gazdasejtre gyakorolt tropizmusát, ami a CD4 receptoron expresszálódik, például a T helper sejtek (T4 sejtek), makrofágok stb.A key point in the immune pathogenesis of HIV infection is thought to be the helper / inducing subset of T lymphocytes expressing the CD4 antigen, resulting in a strong suppression of the immune system. It is likely that the killing of these immune cells by viruses is the main factor whose HIV effect manifests itself in the destruction of the immune system. The envelope glycoprotein plays an important role in the penetration of HIV into CD4 positive host cells. As we have seen, gp120 binds directly to the cellular CD4 receptor molecule, thereby producing HIV tropism on the host cell, which is expressed on the CD4 receptor, such as T helper cells (T4 cells), macrophages, and the like.

A HIV-nek a CD4 molekulához történő kapcsolódása után a vírus bekerül a szervezetbe, és elveszti burkát. Amennyiben egyszer bejutott a szervezetbe, a genomikus RNS a reverz transzkriptáz hatására a DNS-ben transzkriptálódik. Ezután egyesül a provirális DNS a gazdasejt kromoszómájának DNS-ével, és a fertőzés „látens”, vagyis „lappangó” szakaszba kerül. Ugyanakkor, amennyiben az aktiválódás egyszer megtörténik, a provirális DNS transzkriptálódik. A transzlációs, és a poszt-transzlációs folyamatok a vírusban a részecskék összekapcsolódását, és az érett virionoknak a sejt felszínére történő kijutását eredményezik.After HIV attaches to the CD4 molecule, the virus enters the body and loses its envelope. Once introduced, genomic RNA is transcribed into DNA by reverse transcriptase. The proviral DNA is then combined with the DNA of the host cell chromosome and the infection is put into a "latent" or "latent" phase. However, once activation occurs, proviral DNA is transcribed. The translational and post-translational processes in the virus result in particle attachment and release of mature virions to the cell surface.

A vírus aktív replikációja során a CD4+ gazdasejt elpusztul. Ugyanakkor a HIV-citopátiás hatás-kifejtésének pontos mechanizmusa ismeretlen. Számos mechanizmus merült fel a HIV-fertőzés immunpatogenezise, és citopátiás hatásának vizsgálata során: nagyszámú össze nem kapcsolódott virális DNS felhalmozódása a gazdasejtben; a nagyszámú vírusnak a sejt felszínére történő kijutása során a sejtmembrán permeabilitásának erős növekedése; feltevések, melyek szerint a HÍV a fertőzött T4 sejtek terminális differenciálódását indukálhatja, melynek eredményeképpen az élettartam megrövidül. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy mind a T4 molekulák, mind a vírus burok szerepet játszanak a HIV-fertőzött sejtekben a valamilyen gyorsuló sejtfúzió hatására megnyilvánuló citopátiás hatás létrejöttében. A HIV-fertőzés citopatológiájának jellemző vonása a többmagvú szincitiák képződése, ami körülbelül 500 sejt fúziójával jön létre, feltehetőleg a gpl20/gp41 burok fehérjék indukáló hatására. Ezzel szemben a HIV-fertőzött makrofágok hosszú időn keresztül, citopátiás hatások nélkül termelhetik a HIV-et; feltehetőleg ezek a makrofágok a HÍV fő gyűjtőhelyei (reservoir), és felelősek lehetnek a vírusnak a központi idegrendszerbe történő átviteléért (Gartner és társai, Science 233:215-219).During active replication of the virus, the CD4 + host cell is killed. However, the exact mechanism by which HIV cytopathic effects are elicited is unknown. Several mechanisms have been implicated in the immunopathogenesis of HIV infection and in examining its cytopathic effect: accumulation of a large number of unrelated viral DNA in the host cell; strong increase in cell membrane permeability as a result of the release of a large number of viruses onto the cell surface; hypotheses that HIV may induce terminal differentiation of infected T4 cells, resulting in reduced life span. There is an increasing likelihood that both the T4 molecule and the envelope of the virus will play a role in HIV-infected cells to produce a cytopathic effect through accelerated cell fusion. A characteristic feature of the cytopathology of HIV infection is the formation of polynuclear syncytia, which is produced by fusion of about 500 cells, presumably due to the induction of gp120 / gp41 envelope proteins. In contrast, HIV-infected macrophages can produce HIV for long periods without cytopathic effects; presumably, these macrophages are the main reservoir sites for HIV and may be responsible for the transmission of the virus to the central nervous system (Gartner et al., Science 233: 215-219).

Napjainkig még nem sikerült eljárást találni az AIDS gyógyítására. Jelenleg is folynak kísérletek oltóanyagok alkalmazására, és kísérletek a vírus populációban történő terjedésének ellenőrzésére. Ugyanakkor a fertőzött betegben a vírus ciklusok ellenőrzésére irányuló kísérletek az antivirális anyagok alkalmazása irányába mutatnak.To date, no cure has been found for AIDS. There are ongoing attempts to use vaccines and to control the spread of the virus in the population. However, attempts to control viral cycles in an infected patient are pointing towards the use of antiviral agents.

HU 208 254 ΒHU 208 254 Β

Számos terápiás megoldás vizsgálata van folyamatban a HIV-fertőzés morbiditásának és mortalitásának lecsökkentése érdekében (Yarchoan és társai, 1988, Scientific American 259:110-119; Bartlett, 1988, J. A. M. A. 260:3051-3052; De Clercq, E„ 1986, J. Med. Chem. 29:1561-1569; Yarchoan, R., és Broder, S., 1987, N. Engl. J. Med. 316:557-564). A HIV-vírus fiziológiájának ismerete számos ésszerű magyarázatot nyújtott a vírus replikációjának, vagy a fertőzés elterjedésének megakadályozására. A találmány eljárása lehetőséget nyújt a vírusnak a célsejthez történő kapcsolódásának, a sejtmembránnal történő összekapcsolódásának, a virális nukleinsav burkolatának elvesztésének, a HÍV RNS genomjának a DNS-be történő reverz transzkripciójának, a virális mRNS transzkripciójának és transzlációjának, a vírus fehérjék képződésének, az érett virionokká történő összekapcsolódásának, és a többi eseménynek a megakadályozására, ami a replikációhoz vagy a fertőzéshez kapcsolódik.Several therapies are being investigated to reduce the morbidity and mortality of HIV infection (Yarchoan et al., 1988, Scientific American 259: 110-119; Bartlett, 1988, JAMA 260: 3051-3052; De Clercq, E 1986, J. Chem. 29: 1561-1569; Yarchoan, R. and Broder, S., 1987, N. Engl. J. Med. 316: 557-564). Knowledge of the physiology of the HIV virus has provided many reasonable explanations for preventing the replication of the virus or the spread of infection. The method of the invention provides opportunities for virus attachment to the target cell, binding to the cell membrane, loss of the envelope of the viral nucleic acid, reverse transcription of the HIV HNA RNA genome, transcription and translation of viral mRNA, formation of viral proteins, and other events related to replication or infection.

Számos eljárást vizsgáltak a vírus sejtmembránnal történő összekapcsolódásának megakadályozására; ezek a HIV-burok fehérje, a gpl20, és a célsejt, például a T limfocita CD4 antigénje közötti kapcsolat gátlásán alapultak. A gpl20 és a CD4 antigén kapcsolódásakor nem csak sejtmembránon történő áthaladás figyelhető meg, hanem szincítia képződés is (Sodroski és társai, Natúré 322:470-474; Lifson és társai, 1986, Natúré 323:725-728; Stevenson és társai, 1988, Cell 53:483-496). Smith és társai (1987, Science 238:1704-1707) bemutatták, hogy az oldható CD4 antigén képes a HÍV fertőzőképességének blokkolására azáltal, hogy a vírus részecskékhez kapcsolódik, mielőtt azok a sejt membránjába beágyazódott CD4 molekulákkal összetalálkoznának. A HlV-vírushoz in vitro kapcsolódó, az anti-CD4 antitestek ellen irányuló anti-idiotípusos antitestek feltehetőleg a CD4 determinánsokhoz hasonló fehérje szerkezettel rendelkeznek (Dagleish és társai, 1989, UCLA Symposia on Molecular and Cellular Biology. J. Cell Biochem. Supp. 13B, p. 298). Továbbá számos nagy, szulfátozott, negatívan töltött molekula, például a dextrán-szulfát gátolja a HÍV replikációját, és a szincítium képződést (Yarchoan és társai, lásd fent).Several methods have been investigated to prevent the virus from attaching to the cell membrane; they were based on inhibiting the association between the HIV envelope protein, gp120, and the CD4 antigen of a target cell, such as T lymphocytes. In addition to gpl20 and CD4 antigen binding, not only cell membrane crossing but also syncytia formation is observed (Sodroski et al., Naturre 322: 470-474; Lifson et al., 1986, Naturre 323: 725-728; Stevenson et al., 1988). Cell 53: 483-496). Smith et al. (1987, Science 238: 1704-1707) have shown that soluble CD4 antigen can block the infectivity of HIV by binding to viral particles before they encounter CD4 molecules embedded in the cell membrane. Anti-idiotypic antibodies to HIV virus associated with HIV virus in vitro are presumably having a protein structure similar to CD4 determinants (Dagleish et al., 1989, UCLA Symposium on Molecular and Cellular Biology, J. Cell Biochem. Supp. 13B). , p. 298). Furthermore, many large sulfated, negatively charged molecules, such as dextran sulfate, inhibit HIV replication and syncytium formation (Yarchoan et al., Supra).

Az anti-sense oligonukleotidok gátolják a vírusosán indukált szincítium képződést, és a p24 vírus fehérje expresszióját (Agrawal és társai, 1988, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 85:7079-7083). Ilyen, a virális mRNS fehérjévé történő transzlációját gátló, a HÍV mRNS-ét kiegészítő szintetikus nukleinsav polimereket terveztek; a nem-érzékeny oligonukleotidok foszforamidát, és foszfortioát származékai alapvetően ellenállók az endonukleáz degradációval szemben.Anti-sense oligonucleotides inhibit virally induced syncytia formation and expression of the p24 viral protein (Agrawal et al., 1988, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 85: 7079-7083). Such synthetic nucleic acid polymers have been designed to inhibit translation of viral mRNA into protein complementary to HIV mRNA; phosphoramidate and phosphorothioate derivatives of non-sensitive oligonucleotides are essentially resistant to endonuclease degradation.

A ribavirin - beleértve a ribóz többséget, és a triazol gyűrűt - feltehetőleg a guanozin nukleozidhoz hasonló szerepet tölt be. Számos RNS-vírus ellen rendelkezik in vitro aktivitással, elsősorban az által, hogy megakadályozza a virális mRNS sapka-képzéséhez (capping) szükséges guanilezési lépést. A beszámolók szerint a ribavirin elnyomja a humán T limfociták tenyészetében a HÍV replikációt (McCormick és társai, The Láncét, Dec. 15, 1984:1367-1369).Ribavirin, including the majority of ribose and the triazole ring, is thought to play a similar role to guanosine nucleoside. It has activity against several RNA viruses in vitro, primarily by preventing the guanylation step required for capping of viral mRNA. Ribavirin has been reported to suppress HIV replication in human T lymphocyte culture (McCormick et al., The Chain, Dec. 15, 1984: 1367-1369).

A vírus fehérjék poszt-transzlációs folyamatai megszakadhatnak; a kasztanospermin - egy növényi glükozidáz aktivitás - csökkenti a szincítium képződést, és a HÍV fertőzőképességét (Wall és társai, 1988, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 85:5644-5648).Post-translational processes of viral proteins may be interrupted; Castanospermine, a plant glucosidase activity, reduces syncytia formation and the infectivity of HIV (Wall et al., 1988, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 85: 5644-5648).

A HÍV replikációjának utolsó lépése a gazdasejtből történő kilépés, és az új celluláris célpont megfertőzése. Megállapították, hogy az alfa-interferon a HÍV in vitro replikációját elnyomja (Ho és társai, Láncét, March 16, 1985:602-604), a vírus kijutását lecsökkentheti, és közvetlen anti-tumor aktivitással rendelkezik az AIDS-hez kapcsolódó rosszindulatú betegséggel, a Kaposi-féle szarkómával szemben. Egy lipid vegyület, az AL 721, mely semleges gliceridekből, foszfatidilkolinból, és foszfatidil-etanol-aminból áll, 7:2:1 arányban, bebizonyítottan képes kivonni a koleszterolt a sejtmembránból, és úgy tűnik, hogy a HÍV fertőzőképességét csökkenti (Sárin és társai, 1985, N. Engl. J. Med. 313:1289-1290).The final step in HIV replication is to exit the host cell and infect the new cellular target. It has been found that interferon alpha suppresses in vitro replication of HIV (Ho et al., Chain, March 16, 1985: 602-604), may reduce viral delivery, and has direct anti-tumor activity in AIDS-related malignancy, against Kaposi's sarcoma. A lipid compound, AL 721, consisting of neutral glycerides, phosphatidylcholine, and phosphatidylethanolamine in a ratio of 7: 2: 1 has been shown to be able to remove cholesterol from the cell membrane and appears to reduce the infectivity of HIV (Sárin et al. , 1985, N. Engl. J. Med. 313: 1289-1290).

Számos, a HÍV fertőzőképességének ellenőrzésére alkalmas eljárást vizsgáltak, melyek a vírus reverz transzkriptáz enzimjének gátlásához kapcsolódtak. Mivel az emlős sejtek nem rendelkeznek endogén reverz transzkriptáz aktivitással, ezek az eljárások hatékony, szelektív gátlást nyújtanak a vírus replikációjában, a gazdasejtek minimális citotoxicitása mellett. A reverz transzkriptázt gátló anyagok a foszfonoformát (Sandstrom és társai, Láncét June 29, 1985:L1480), a szuramin (Mitsuya és társai, Science 226:172-174), a rifabutin (vagy anszamicin, Amand és társai, Láncét Jan. 11, 1986, p. 97) és a nukleozid származékok, lásd fent.Several methods for controlling the infectivity of HIV have been investigated, which have been linked to inhibition of the viral reverse transcriptase enzyme. Because mammalian cells lack endogenous reverse transcriptase activity, these methods provide effective, selective inhibition of viral replication with minimal host cell cytotoxicity. Reverse transcriptase inhibitors include phosphonoformate (Sandstrom et al., Chain June 29, 1985: L1480), suramine (Mitsuya et al., Science 226: 172-174), rifabutin (or anamycin, Amand et al., Chain Jan. 11). 97, p. 97) and nucleoside derivatives, supra.

A nukleozid származékok a purin nukleozidok (adenozin, és guanozin), és a pirimidin nukleozidok (timidin, uridin, és citidin) módosított formái, melyek az RNS és a DNS építőkövei. A reverz transzkriptáz, és a DNS polimeráz megköti és felhalmozza a nukleozid származékokat a keletkező DNS-láncban, így a származék 5’-szénatomja az előbbi nukleotid 3’-hidroxil csoportjához kapcsolódik (például foszfodiészter kapcsolódás létrehozásával); a következő nukleotidok csak akkor kapcsolódhatnak, ha a nukleozid származékok lehetőséget nyújtanak azok 3'szénatomjának a másik nukleotid 5’-foszfát-csoportjához történő kapcsolódásához. Számos nukleozid származék, melyet mint hatékony HIV-ellenes szert tanulmányoztak, a teljes virális genom transzkripciója előtt a virális DNS-replikáció előérésének megszűnését eredményezi. Ezekben a származékokban hiányzik a következő nukleozidhoz való kapcsolódást biztosító, és ezáltal a lánc befejeződését eredményező 3'-szubsztituens.Nucleoside derivatives are modified forms of purine nucleosides (adenosine, and guanosine), and pyrimidine nucleosides (thymidine, uridine, and cytidine), which are the building blocks of RNA and DNA. Reverse transcriptase and DNA polymerase bind and accumulate nucleoside derivatives in the resulting DNA chain so that the 5 'carbon atom of the derivative is attached to the 3'-hydroxyl group of the former nucleotide (e.g., by forming a phosphodiester linkage); the following nucleotides can only be attached if the nucleoside derivatives allow their 3'-carbon atom to be attached to the 5'-phosphate group of the other nucleotide. Many nucleoside derivatives that have been studied as effective anti-HIV agents result in the termination of viral DNA replication before transcription of the entire viral genome. These derivatives lack the 3'-substituent to provide attachment to the next nucleoside and thus result in the completion of the chain.

Az AZT (3’-azido-2’,3’-dideoxi-timidin, azidotimidin, zidovudin) az AIDS- és ARC-betegek kezelése során hatásosan alkalmazott nukleozid származék; az eredmények szerint az AZT fokozza az AIDS-es betegek túlélését (Fischl és társai, 1987, N. Engl. J. Med. 317:185-191; Creagh-Kirk és társai, 1988, J. A. M. A. 260:3009-3015). Az eddigi eredmények szerint az AZT eredményesen alkalmazható az AIDS-es gyere 3AZT (3'-azido-2 ', 3'-dideoxy-thymidine, azidothymidine, zidovudine) is a nucleoside derivative that is effectively used in the treatment of AIDS and ARC patients; results suggest that AZT enhances the survival of AIDS patients (Fischl et al., 1987, N. Engl. J. Med. 317: 185-191; Creagh-Kirk et al., 1988, J. A. M.A. 260: 3009-3015). Results to date suggest that AZT can effectively be used to help with AIDS 3

HU 208 254 Β kék, a HIV-hez kapcsolódó psoriasis (Bartlett és társai, lásd fent), az AIDS-hez kapcsolódó demencia (Schmitt és társai, 1988, N. Engl. J. Med. 319:1537-1578), és a HIV-hez kapcsolódó trombocitopénia (Póttagé és társai, 1988, J. A. M. A. 260:3045-3048) kezelése során. Az emlős sejtek az AZT-t foszforilezik, így AZT-trifoszfát keletkezik (a timidin-trifoszfát analógja), ami feltehetőleg legalább két mechanizmuson keresztül gátolja a vírus DNS keletkezését: a kompetitív gátláson, és a lánc terminációján keresztül (Yarchoan és társai, lásd fent). A kompetitív gátlás kialakulásának az az oka, hogy a vírus reverz transzkriptáza az AZT-trifoszfáthoz sokkal erősebben kapcsolódik, mint a natív nukleotidhoz; a lánc terminációt az AZT felhalmozódása eredményezi, mivel az AZT-ből hiányoznak a 3 ’-hidroxilcsoportok, és így nem tud a megfelelő nukleotidokhoz kapcsolódni.Blue HIV-associated psoriasis (Bartlett et al., Supra), AIDS-related dementia (Schmitt et al., 1988, N. Engl. J. Med. 319: 1537-1578), and in the treatment of HIV-associated thrombocytopenia (Substitute et al., 1988, JAMA 260: 3045-3048). AZT is phosphorylated by mammalian cells to form AZT triphosphate (an analogue of thymidine triphosphate), which is thought to inhibit viral DNA production through at least two mechanisms: competitive inhibition and chain termination (Yarchoan et al., Supra). ). The reason for the development of competitive inhibition is that the reverse transcriptase of the virus binds to AZT triphosphate much more strongly than to the native nucleotide; chain termination results from the accumulation of AZT, since AZT lacks 3 'hydroxyl groups and is therefore unable to attach to the corresponding nucleotides.

A dideoxi-nukleotidok olyan nukleozid származékok melyekből hiányzik a 2’-, és a 3’helyzetű hidroxilcsoport, és ezért a DNS-lánc terminációját okozzák. Továbbá, az AZT-hez hasonlóan, a 2’,3’-dideoxi-adenozin, a dideoxi-guanozin, a dideoxi-citidin, és a dideoxi-timidin 5’-trifoszfát termékei szelektíven gátolják a virális eredetű reverz transzkriptázt, és a celluláris béta-, illetve gamma-DNS polimerázt, de nem gátolják a DNS polimeráz-alfa működését ami a fő DNS szintetizáló enzim, ami a sejtosztódás során kap jelentős szerepet (Edenberg és társai, 1978, J. Bioi. Chem. 253:3273-3280; Wagar és társai, 1987, Nucl. Acids Rés. 5:1933-1946; van dér Vilet és társai, Biochemistry 20:402-408), A vírus replikációját az adenozin-, guanozin, inozin-, citidin-, és timidin-2’,3’-dideoxinukleozidok in vitro gátolják (bár a timidin származékok kisebb mértékű gátló hatást mutattak); a HIV-vírus legteljesebb elnyomását 10-20 faktornál alacsonyabb dózisoknál figyelhettük meg, mint ami a sejtburjánzásnak, vagy a T sejtek immunreaktivitásának gátlásához szükséges (Mitsuya és Bordér, 1986, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 83:1911-1915). Ahluwalia és társai egy még a kezdetén levő tanulmányt ismertettek a 2’,3’-dideoxiinozin celluláris farmakológiájáról (1987, Biochim. Pharm. 36:3797-3800). A WO 87/01284 számú PCT közlemény, nemzetközi közlés időpontja 1987, március 12., a HIV-nek a purin-2’,3’dideoxinukleozidokkal, például 2’,3’-dideoxi-inozinnal, 2’,3’-dideoxi-adenozinnal, és 2’,3’-dideoxi-guanozinnal történő in vitro fertőzőképességének gátlására, és citopátiás hatásaira vonatkozik. A 0273 277 számú európai szabadalmi leírás, nemzetközi közlés időpontja 1988 július 6., a 3’-deoxi-timidin-2’-én (3’-deoxi-timidin-2’,3’-didehidro-timidin, d4T), melyből hiányzik a 2’, és a 3’hidroxil-csoport, és amely a 2’, és a 3’ szénatomokon kettős kötéssel rendelkezik, retrovírussal fertőzött betegeknél történő alkalmazására vonatkozik. Megállapították, hogy a d4T, melyre mint 2’,3’-didehidro-2’,3’dideoxi-timidinre, vagy l-(2’,3’-dideoxi-béta-D-glicero-pent-2-enofuranozil)-timinre hivatkozunk, gátolja a reverz transzkriptáz működését, és az AZT-vel összemérhető anti-HIV-aktivitással rendelkezik (Mansuri és társai, J. Med. Chem., nyomtatás alatt). Ugyanakkor a d4T toxikus hatása kisebb, mint az AZT-é (Mansuri és társai, lásd fent; Ghazzouli és társai, 1988, ICAAC, Abstract 1301, p. 344).Dideoxynucleotides are nucleoside derivatives that lack the 2'- and 3'-hydroxyl groups and therefore cause termination of the DNA chain. Furthermore, like AZT, the 5'-triphosphate products of 2 ', 3'-dideoxyadenosine, dideoxyguanosine, dideoxycytidine, and dideoxythymidine selectively inhibit viral reverse transcriptase and beta or gamma DNA polymerase, but do not inhibit the action of DNA polymerase alpha, the major DNA synthesizing enzyme that plays an important role in cell division (Edenberg et al., 1978, J. Biol. Chem. 253: 3273-3280 Wagar et al., 1987, Nucl. Acids Sl. 5: 1933-1946; van Der Vilet et al., Biochemistry 20: 402-408), Replication of the virus with adenosine, guanosine, inosine, cytidine, and thymidine. 2 ', 3'-dideoxynucleosides inhibit in vitro (although thymidine derivatives show less inhibitory activity); the most complete suppression of the HIV virus was observed at doses lower than 10-20 factors necessary to inhibit cell proliferation or T cell immune reactivity (Mitsuya and Bordér, 1986, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 83: 1911-1915). Ahluwalia et al. Described an early study of the cellular pharmacology of 2 ', 3'-dideoxyinosine (1987, Biochim. Pharm. 36: 3797-3800). PCT Publication No. WO 87/01284, International Publication date March 12, 1987, for HIV with purine 2 ', 3'dideoxynucleosides such as 2', 3'-dideoxyinosine, 2 ', 3'-dideoxy -adenosine and 2 ', 3'-dideoxyguanosine, and its cytopathic effects. European Patent Publication No. 0273 277, issued July 6, 1988, to 3'-deoxythymidin-2'-ene (3'-deoxythymidine-2 ', 3'-didehydro-thymidine, d4T), of which lacking the 2 'and 3'hydroxyl groups and having a double bond on the 2' and 3 'carbon atoms refers to its use in patients infected with retrovirus. It has been found that d4T, to which 2 ', 3'-didehydro-2', 3'-dideoxy-thymidine, or 1- (2 ', 3'-dideoxy-beta-D-glycero-pent-2-enofuranosyl) - timin, inhibits reverse transcriptase activity, and exhibits anti-HIV activity comparable to AZT (Mansuri et al., J. Med. Chem., in print). However, d4T has a lower toxic effect than AZT (Mansuri et al., Supra; Ghazzouli et al., 1988, ICAAC, Abstract 1301, p. 344).

Jelenleg a vírusellenes hatást mutató, sav-stabil 2’,3’-dideoxi-2’-fluor-nukleozidokkal foglalkoznak. Lásd a 0287 313 számú európai szabadalmi leírást, ami a 2’,3’dideoxi-2’-fluor-adenozint, és a 2’,3’-dideoxi2’-fluor-inozint ismerteti, és a 0292023 A2 számú európai szabadalmi leírást, ami a 2’,3’-dideoxi-2’-fluor-arabino-furanozilcitozint (F-ddC) ismerteti.Acid-stable 2 ', 3'-dideoxy-2'-fluoronucleosides with antiviral activity are currently being addressed. See European Patent No. 0287,313 for 2 ', 3'-dideoxy-2'-fluoro-adenosine and 2', 3'-dideoxy-2'-fluoro-inosine and European Patent No. 0292023 A2, which discloses 2 ', 3'-dideoxy-2'-fluoro-arabinofuranosylcytosine (F-ddC).

Mivel a HÍV életciklusának biztosításához szükségesek a humán sejtek, a vírus replikációjának gátlása gyakran kapcsolódik citotoxikus hatással. Az AZT-terápia csontvelömérgezéssel jár (Richman és társai, 1987, N. Engl. J. Med. 317:192-197), és ennek következtében csökken a vörösvérsejtek (anémiát eredményez), vérlemezkék (trombocitopéniát eredményez), és a fehér vértestek (leukopéniát eredményez) száma. Bartlett és társai szerint (1988, J. A. M. A. 260:3051— 3052) az AZT-vel kezelt betegeknél végül anémia fejlődik ki, így az adagok csökkentése, vagy transzfúzió válik szükségessé, és leukopénia, ami a granulociták számának csökkenésével jár, és ezáltal a fertőzésre való fogékonyságot fokozza; az ARC-s, és AIDS-es betegeknek mindössze körülbelül 60%-a képes az AZT-terápiát egy éven túl elviselni (Pettinelli, C. B., Feinberg, J., és az AIDS Clinical Trials Group: Safety and tolerance of zidovudin in patients with AIDS and advanced ARC, kivonatolva; Fischl, M. A., és az AIDS Clinical Trials. Group: Safety and efficacy of two doses of zidovudine in the treatment of patients with AIDS, kivonatolva; mindkettőt a 4. nemzetközi AIDS konferencián ismertették [Fourth International Conference on AIDS), Stockholm, 1988, június 15., hivatkozás Bartlett).Because human cells are required for the life cycle of HIV, inhibition of viral replication is often associated with a cytotoxic effect. AZT therapy involves bone marrow toxicity (Richman et al., 1987, N. Engl. J. Med. 317: 192-197) and results in a reduction in red blood cells (resulting in anemia), platelets (resulting in thrombocytopenia), and white blood cells (resulting in thrombocytopenia). leukopenia). According to Bartlett et al. (1988, JAMA 260: 3051-3052), patients treated with AZT eventually develop anemia, requiring dose reduction or transfusion, and leukopenia, which leads to a reduction in granulocyte count and thus to infection. enhances responsiveness; only about 60% of patients with ARC and AIDS can tolerate AZT therapy for over one year (Pettinelli, CB, Feinberg, J., and the AIDS Clinical Trials Group: Safety and Tolerance of Zidovudine in Patients with AIDS and advanced ARC, abstracted; Fischl, MA, and AIDS Clinical Trials Group: Safety and efficacy of two doses of zidovudine in the treatment of patients with AIDS, both presented at the Fourth International Conference on AIDS [Fourth International Conference on AIDS), Stockholm, June 15, 1988, citing Bartlett).

A toxikus hatások elkerülése céljából az AZT-t más antivirális anyagokkal együtt is megvizsgálták, így például az alábbiakkal: aciklovir-nátrium, foscarnet-nátrium, az interferon-alfa, -béta, -gamma, interleukin-2, vagy ampligén. Más tanulmányok, melyek váltakozva alkalmazzák az AZT, és a 2’,3’-dideoxi-citidin terápiát, jelenleg folynak (Yarchoan és társai, 1988, Láncét 1:76-81). A ddC (ami viszonylag velő-kímélő anyag) 8-12 hétnél hosszabb időn keresztül történő folyamatos, nagy dózisban való alkalmazása fájdalmas perifériális neuropátia kialakulásával jár; remélhetőleg az AZT és a ddC váltakozva történő alkalmazásával minden toxikus hatás lecsökkenthető. Az egészségügyi kutatók jelenleg további vizsgálatokat folytatnak egy hatásos, az AIDS-es betegek által klinikailag tolerálható terápiás eljárás után.AZT has also been tested with other antiviral agents, such as acyclovir sodium, foscarnet sodium, interferon alpha, beta, gamma, interleukin-2, or ampligen, to avoid toxic effects. Other studies that alternate between AZT and 2 ', 3'-dideoxycytidine therapy are ongoing (Yarchoan et al., 1988, Chain 1: 76-81). Continuous administration of high doses of ddC (a relatively gentle sparing agent) over a period of 8-12 weeks results in the development of painful peripheral neuropathy; it is hoped that alternating use of AZT and ddC will reduce all toxic effects. Health researchers are currently conducting further research into an effective therapeutic approach that is clinically tolerated by AIDS patients.

A jelen találmány alapja a humán immunhiányos betegséget okozó vírus (HÍV) replikációjának nukleozid származék vegyületek alkalmazásával történő gátlása, és ezáltal a HIV-fertőzés hatásainak korlátozása. A találmány szerint egyes nukleozid származékok együttes alkalmazásakor erősebb antivirális hatást, és kisebb citotoxicitást érhetünk el, alacsonyabb koncentrációk alkalmazásakor, mint az egyes drogok különkülön történő alkalmazásakor, így a HIV-fertőzés keze4The present invention is based on the inhibition of human immunodeficiency virus (HIV) replication by using nucleoside derivatives and thereby limiting the effects of HIV infection. In accordance with the present invention, the combined use of certain nucleoside derivatives may result in a stronger antiviral effect and lower cytotoxicity at lower concentrations than when each drug is used alone, thus providing a cure for HIV infection.

HU 208 254 B lését maximális hatásúra növelhetjük, és minimális mértékűre csökkenthetjük a toxikus mellékhatásokat. A találmány tárgya eljárás HÍV replikációjának gátlására alkalmas készítmény előállítására, mely hatóanyagként 2’,3’-didezoxi-2’,3’-didehidro-timidint (d4T) és 2’,3’didezoxi-inozint (ddl), 2’,3’-didezoxi-béta-fluor-inozint (F-ddI), 2’,3’-didezoxi-béta-fluor-adenozint (FddA) vagy 2’,3’-didezoxi-béta-fluor-citidint (F-ddC) tartalmaz.EN 208 254 B can be maximized and toxic side effects minimized. FIELD OF THE INVENTION The present invention relates to a composition for inhibiting HIV replication comprising 2 ', 3'-dideoxy-2', 3'-didehydro-thymidine (d4T) and 2 ', 3'-dideoxy-inosine (ddl), 2', 3 as active ingredient. '-dideoxy-beta-fluoro-inosine (F-ddI), 2', 3'-dideoxy-beta-fluoro-adenosine (FddA) or 2 ', 3'-dideoxy-beta-fluoro-cytidine (F-ddC) contain.

A jelen találmány szerint előnyösen a purin nukleozid analóg dideoxi-inozin (ddl) és a pirimidin nukleozid analóg 2’,3’-dideoxi-2’,3’-didehidro-timidin (d4T) alkalmazható a HÍV replikációjának gátlására. Példáinkban kimutatjuk, hogy a ddl és a d4T erőteljes szinergista, HIV-ellenes aktivitással rendelkezik, a ddl és a d4T keveréke erőteljesebb HIV-ellenes aktivitással rendelkezik, és a jelentkező citotoxicitás mértéke kisebb, mint az egyes alkotók esetében, külön-külön.According to the present invention, the purine nucleoside analogue dideoxyinosine (dd1) and the pyrimidine nucleoside analogue 2 ', 3'-dideoxy-2', 3'-didehydro-thymidine (d4T) are preferably used to inhibit HIV replication. In our examples we show that dd1 and d4T have potent synergistic anti-HIV activity, a mixture of dd1 and d4T have more potent anti-HIV activity, and exhibit less cytotoxicity than the individual components.

Definíciók és rövidítésekDefinitions and abbreviations

Az alábbiakban következő, egyes vagy többes számban alkalmazott kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak. Keveredési index (Combination index, Cl): a hatóanyag-keverékek szinergista és antagonista hatásánál alkalmazott számszerűsített forma, ahol amennyiben a Cl érték kisebb mint egy, a szinergizmusról beszélünk, amennyiben egynél nagyobb, antagonizmusról, és amennyiben egyenlő eggyel, additivizmusról. A Cl értékét egy izobolugram egyenlet alkalmazásával kaphatjuk meg, számítógépes szimulálással, Chou és Talalay eljárása szerint (1984, Adv. Enz. Reg. 22:27-55, és „New Avenues in Developmental Cancer Chemoterapy”, Harrap és Connors, eds., BristolMeyerd Symposium Series, Academic Press, pp 37-64; Hartshom és társai, 1987, Antimicrobial Agents and Chemoterapy 31:168172).The following terms, singular or plural, have the following meanings. Combination index (Cl): A numerical form used for the synergistic and antagonistic effects of a mixture of drugs, where Cl is less than one, synergism is greater than one, antagonism, and if equal to one, additivism. The value of Cl can be obtained using an isobolugram equation by computer simulation according to Chou and Talalay (1984, Adv. Enz. Reg. 22: 27-55, and New Avenues in Developmental Cancer Chemotherapy, Harrap and Connors, eds. Bristol Miller Symposium Series, Academic Press, pp. 37-64; Hartshom et al., 1987, Antimicrobial Agents and Chemotherapy 31: 168172).

A keveredési indexet az alábbi egyenletből határozhatjuk meg:The mixing index can be determined from the following equation:

(D)i (P)2 alfa x (P), x (P)2 (Dx), + (DX)2 + (Dx),x(Dx)i ahol (Dx)i az 1. anyag azon dózisa, mely önmagában x %-os hatást hoz létre, és (D) | az 1. anyag azon dózisa, mely (D)2-vel elegyítve ugyanazt az x %-os hatást hozzá létre. Hasonlóképpen, (Dx)2 a 2. anyag azon dózisa, mely önmagában x %-os hatást hoz létre, és (D)2 a 2. anyag azon dózisa, mely (D)rgyel elegyítve ugyanazt az x %-os hatást hozza létre. Hartshom és társai leírása szerint (lásd fent) a dózishatár görbe meredeksége azt tükrözi, hogy az egyes anyagok hatása egymást kölcsönösen kizárja (azaz hasonló a hatásmechanizmus), vagy egymást kölcsönösen nem zárja ki (azaz független a hatásmechanizmus).(D) i (P) 2 alpha x (P), x (P) 2 (Dx), + (DX) 2 + (Dx), x (D x) i where (D x ) i is dose, which alone produces an x% effect, and (D) the dose of substance 1 which, when mixed with (D) 2, produces the same x% effect. Similarly, (D x) 2 is the dose of the second material, which itself to x% of the effect created, and (D) 2 to the dose of the second substance which is a mixture with the same x% of the effect (D) r digested create it. As described by Hartshom et al. (See above), the slope of the dose-range curve reflects the mutually exclusive (ie similar mechanism of action) or non-mutually exclusive (ie independent mechanism of action) effects of the individual substances.

Amennyiben az egyes anyagok hatása egymást kölcsönösen kizárja, az alfa=0 (azaz Cl a két kifejezés összege); amennyiben az egyes anyagok hatása egymást kölcsönösen nem zárja ki, az alfa=l (azaz Cl a három kifejezés összege).If the effects of each substance are mutually exclusive, alpha = 0 (that is, Cl is the sum of the two terms); if the effects of each substance are not mutually exclusive, alpha = 1 (ie Cl is the sum of the three terms).

Szinergizmus: két vagy több anyag alkalmazása esetén elérhető hatás, mely nagyobb, mint az egyes önállóan alkalmazott anyagok esetében elért hatás. Az antivirális aktivitás esetén a szinergizmust mint a legnagyobb elérhető antivirális aktivitást értelmezzük.Synergism: the effect obtained when two or more substances are used, which is greater than the effect achieved with each substance used individually. For antiviral activity, synergism is interpreted as the highest achievable antiviral activity.

Szövettenyészet gátló dózis (Tissue Culture Inhibitory Dose, azaz TCID50): az a vírus mennyiség, ami a virális expresszió adott mértékű, azaz 50%-os csökkentéséhez szükséges.Tissue Culture Inhibitory Dose (TCID 50 ): the amount of virus required to reduce viral expression to a certain degree, i.e. 50%.

Szövettenyészet toxikus dózis (Tissue Culture Toxic Dose, azaz TCTD50): az a hatóanyag-mennyiség, ami a szövettenyészet sejtjeinek számát adott mértékben, azaz 50%-kal csökkenti.Tissue Culture Toxic Dose (Tissue Culture Toxic Dose, or TCTD 50 ): The amount of active ingredient that reduces the number of cells in a tissue culture by a specific amount, i.e., 50%.

Az ábra ismertetéseDescription of the figure

1. ábra: azonos összkoncentrációjú d4T (szaggatott vonal), ddl (pontozott vonal), és d4T + ddl (folyamatos vonal) antivirális aktivitásának görbéi, melyet a p24 gag kötéssel mértünk, és az értékeket a gátlás százalékos mértékében adtuk meg.Figure 1: Antiviral activity curves of d4T (dashed line), ddl (dotted line), and d4T + ddl (solid line) at the same total concentration, measured by p24 gag binding, and values expressed as percent inhibition.

A jelen találmány alapja a humán immunhiányos betegséget okozó vírus (HÍV) replikációjának szinergista nukleozid származék vegyületek alkalmazásával történő gátlása, és ezáltal a HIV-fertőzés hatásainak korlátozása. A találmány szerint összehasonlítható mennyiségű drog koncentráció esetén az egyes nukleozid származék vegyületek keveréke erősebb HlV-ellenes hatást fejt ki, de kisebb citotoxicitást, mint az önmagában alkalmazott nukleozid származék.The present invention is based on the inhibition of human immunodeficiency virus (HIV) replication by using synergistic nucleoside derivatives, thereby limiting the effects of HIV infection. At a comparable amount of the drug according to the invention, the mixture of each nucleoside derivative compound exhibits a stronger anti-HIV activity but less cytotoxicity than the nucleoside derivative used alone.

Bár a feltalálóknak nem kötelességük vagy feladatuk a találmány működési mechanizmusának ismertetése, két vagy több nukleozid származék együttes alkalmazása esetén - melyek valamelyike a vírus reverz transzkriptáz aktivitásában természetben előforduló nukleozidját helyettesíti - annak a valószínűsége, hogy ezek a származékok a vírus DNS szekvenciájában fokozottan beépülnek (és ennek következtében, a naszcens DNS elongációjának megakadályozásával megszüntetik a reverz transzkripciót), jelentősen megnő.Although it is not the duty or duty of the inventors to explain the mechanism of action of the invention, when two or more nucleoside derivatives are used together, one of which replaces a naturally occurring nucleoside in reverse transcriptase activity, consequently, reverse transcription is eliminated by preventing the elongation of the nascent DNA), it increases significantly.

A találmány világos értelmezése céljából, de anélkül, hogy azt korlátozná, a jelen találmányt az alábbi három részre osztottuk fel: (1) nukleozid származék vegyületek; (2) a nukleozid származék vegyületek HIV-gátló hatásának szemléltetése céljára alkalmas in vitro mérési eljárás; és (3) a nukleozid származék vegyieteknek a HÍV gátlására történő terápiás alkalmazása.For a clear understanding of the invention, without limiting it, the present invention is subdivided into three parts: (1) nucleoside derivative compounds; (2) an in vitro assay for demonstrating the HIV inhibitory activity of nucleoside derivative compounds; and (3) therapeutic use of nucleoside derivative compounds to inhibit HIV.

A jelen találmány szerint a keverékekben alkalmazott nukleozid származékok az alábbiak lehetnek, korlátozások nélkül: 2’,3’-dideoxi-adenozin (ddA); 2’,3’-dideoxi-guanozin (ddG); 2’,3’-dideoxi-inozin (ddl); 2’,3’-dideoxi-citidin (ddC); 2’,3’-dideoxi-timidin (dd T); 2’,3’-dideoxi-2’,3’-didehidro-timidin (d4T), és 3’-azido-2’,3’-dideoxi-timidin (AZT). Halogénezett nukleozid származékok alkalmazására is van lehetőség, ezek előnyös esetben a 2’,3’-dideoxi2’-fluor-nukleozidok lehetnek, például, korlátozások nélkül, 2’,3’-dideoxi-2’-fluor-adenozin; 2’,3’-dideoxi-2’-fluor-inozin; 2’,3’-dideoxi-2’-fluor-citozin; és a 2’,3’-dideoxi-2’,3’-didehidro-2’-fluor-nukleozidok lehetnek, például, korlátozások nélkül, 2’,3’dideoxi5The nucleoside derivatives used in the compositions of the present invention include, without limitation: 2 ', 3'-dideoxyadenosine (ddA); 2 ', 3'-dideoxy guanosine (ddG); 2 ', 3'-dideoxyinosine (ddl); 2 ', 3'-dideoxycytidine (ddC); 2 ', 3'-dideoxy-thymidine (dd T); 2 ', 3'-dideoxy-2', 3'-didehydro-thymidine (d4T), and 3'-azido-2 ', 3'-dideoxy-thymidine (AZT). It is also possible to use halogenated nucleoside derivatives which are preferably 2 ', 3'-dideoxy-2'-fluoronucleosides, such as, without limitation, 2', 3'-dideoxy-2'-fluoro-adenosine; 2 ', 3'-dideoxy-2'-fluoro-inosine; 2 ', 3'-dideoxy-2'-fluorocytosine; and the 2 ', 3'-dideoxy-2', 3'-didehydro-2'-fluoronucleosides may be, for example, without limitation, 2 ', 3'

HU 208 254 ΒHU 208 254 Β

2’,3’-didehidro-2’-fluor-timidin (Fd4T). A 2’,3’dideoxi-2’-fluor-nukleozidok előnyös esetben azok, melyekben a fluor béta konfigurációban kapcsolódik, ezek előnyös esetben, korlátozások nélkül, az alábbiak lehetnek: 2,3dideoxi-2’-béta-fluor-inozin (F-ddI), és 2’,3’-dideoxi-2’béta-fluor-citozin (F-ddC).2 ', 3'-didehydro-2'-fluorothymidine (Fd4T). Preferably, the 2 ', 3'dideoxy-2'-fluoronucleosides are those in which the fluorine is attached in the beta configuration, and are preferably, without limitation, the following: 2,3-dideoxy-2'-beta-fluoroinosine (F -ddI), and 2 ', 3'-dideoxy-2'beta-fluorocytosine (F-ddC).

A 2’,3’-dideoxi-inozin (ddl), és a 2’,3’-dideoxi2’,3’-didehidro-timidin (d4T) vegyületben történő alkalmazása a találmány egyik leginkább előnyben részesített megjelenési formája. A 2’,3’-dideoxi-2’-bétafluor-inozin (F-ddI), és a 2’,3’-dideoxi-2’,3’-didehidrotimidin (d4T) vegyületben történő alkalmazása szintén a találmány egyik előnyben részesített megjelenési formája. A 2’,3’-dideoxi-2’-fluor-nukleozidok és a 2’,3’dideoxi-2’,3’-didehidro-2’-fluor-nukleozidok alkalmazásának részletes leírását lásd a 120051 sorozatszámú szabadalmi leírásban, bejegyezve Mansuri és Martin szerint, 1987. november 12-én, melyet itt teljes egészében, mint referenciát említünk meg.The use of 2 ', 3'-dideoxyinosine (ddl) and 2', 3'-dideoxy2 ', 3'-didehydro-thymidine (d4T) is one of the most preferred embodiments of the invention. The use of 2 ', 3'-dideoxy-2'-beta-fluoroinosine (F-ddI) and 2', 3'-dideoxy-2 ', 3'-didehydro-thymidine (d4T) is also a preferred embodiment of the invention. its appearance. For a detailed description of the use of 2 ', 3'-dideoxy-2'-fluoronucleosides and 2', 3'dideoxy-2 ', 3'-didehydro-2'-fluoronucleosides, see U.S. Patent No. 1,2001,1991 to Mansuri. and Martin, November 12, 1987, which is incorporated herein by reference in its entirety.

A nukleozid származék vegyületek megfelelő terápiás hatékonyságának felbecsülése céljából a szakmai körökben jól ismert eljárásokkal vizsgáltuk meg a keverékek anti-virális aktivitását. így például a nukleozid keveréknek a HlV-citotoxicitását, szincítia képzését, reverz transzkriptáz aktivitását, illetve virális RNS vagy fehérje képzését gátlóképességét in vitro vizsgálhatjuk.In order to evaluate the appropriate therapeutic efficacy of the nucleoside derivative compounds, the anti-viral activity of the mixtures was assayed by methods well known in the art. For example, the inhibition of HIV cytotoxicity, syncytia formation, reverse transcriptase activity, or viral RNA or protein production may be tested in vitro.

A nukleozid származék vegyületek egyes alkotóinak széles koncentráció tartományában vizsgálhatjuk az antivirális és/vagy citotoxikus aktivitást, és a keveredési indexek meghatározását a 6.1. fejezetben ismertetjük, lásd lent. A nukleozid származék vegyületek HIV-gátló hatását bemutató, előnyben részesített eljárást ismertetünk az 5.2. fejezetben, és a 6. fejezetben, lásd lent. Továbbá megvizsgálhatjuk a nukleozid származék vegyületek in vivő antivirális aktivitását, állati eredetű, AIDS-es modell rendszer, például majom immunhiányos vírus (Kanki és társai, 1985, Science 230:951-954) alkalmazásával; azonban a különböző állatfajok miatt (vagy az adott faj különböző sejt-típusai miatt), melyek abban különböznek, hogy az adott drogokat különböző hatékonysággal foszforilezik, az egyes fajoknál kapott eredményeket különös óvatossággal kell a másik fajra (vagy az adott faj különböző sejt-típusaira) extrapolálni (Yarchoan és társai, 1987, N. Engl. J. Med. 316:557-564; Wagar, 1984, J. Cell Physiol. 121:402-408; Furman és társai, 1986, Proc. Natl. Acad. Sci. 83:833-7; Ono és társai, 1979, Biochem. and Biophys. Rés. Commun. 88:1255-1262). Az említett vegyületek terápiás és citotoxikus dózisait megállapíthatjuk, és a legerősebb szinergizmust mutató vegyületeket, melyekhez a legmagasabb antivirális aktivitás és/vagy legalacsonyabb citotoxicitás tartozik, humán célokra alkalmazhatjuk.Antiviral and / or cytotoxic activity can be assayed over a wide range of concentrations of each of the constituents of the nucleoside derivative compounds and assayed for induction as described in 6.1. , see below. A preferred method for demonstrating the anti-HIV activity of nucleoside derivative compounds is described in Section 5.2. and Chapter 6, see below. Further, in vivo antiviral activity of nucleoside derivative compounds may be assayed using an animal model of AIDS, such as monkey immunodeficiency virus (Kanki et al., 1985, Science 230: 951-954); however, because of the different animal species (or different cell types within a species) that differ in the degree to which each drug is phosphorylated with different potency, the results obtained with each species should be treated with particular caution for the other species (or different cell types within that species). extrapolate (Yarchoan et al., 1987, N. Engl. J. Med. 316: 557-564; Wagar, 1984, J. Cell Physiol. 121: 402-408; Furman et al., 1986, Proc. Natl. Acad. Sci. 83: 833-7; Ono et al., 1979, Biochem. And Biophys. Commun. 88: 1255-1262. Therapeutic and cytotoxic doses of said compounds can be determined and compounds exhibiting the strongest synergism, with the highest antiviral activity and / or the lowest cytotoxicity, can be used for human purposes.

A nukleozid származék vegyületek gátló aktivitásának vizsgálata során in vitro mérési rendszert alkalmaztunk, például a 6. példában bemutatásra kerülő rendszert. Az egyes kiválasztott nukleozid származék vegyületek hatásosságát azok alábbi relatív gátlóképessége alapján értékelhetjük: (a) relatív szincítia képzés gátlása, és (b) HIV-fertőzött sejtekben a HlV-részecskék in vitro termelésének gátlása, HÍV-vei fertőzött sejtvonal alkalmazásával. Ilyen sejtvonalak általában a mielocita/monocita eredetű T sejtek, vagy más, CD4 sejttel transzfektált génnel rendelkező sejttípusok. Amennyiben a nukleozid származékokat egy megfelelő célmolekulához, mint például monoklonális antitesthez, hormonhoz vagy növekedési faktorhoz stb. kapcsoljuk, a cél sejtvonal a nukleozid származékhoz kötött megfelelő sejt felszíni antigénjét vagy receptorát fejezi ki.The inhibitory activity of the nucleoside derivative compounds was assayed using an in vitro assay system, such as that described in Example 6. The efficacy of each selected nucleoside derivative compound can be evaluated by its relative inhibitory activity: (a) inhibition of relative syncytia formation, and (b) inhibition of in vitro production of HIV particles in HIV-infected cells using a HIV-infected cell line. Such cell lines are usually myelocyte / monocyte derived T cells or other cell types having genes transfected with CD4 cells. If the nucleoside derivatives are coupled to a suitable target molecule, such as a monoclonal antibody, hormone or growth factor, etc. coupled, the target cell line expresses the surface antigen or receptor of the corresponding cell bound to the nucleoside derivative.

A kiválasztott nukleozid származék vegyületek hatásosságának meghatározására a cél sejtvonalat in vitro tenyésztjük, HIV-vel fertőzzük, és a fertőzés előtt, alatt és után a nukleozid származék különböző dózisaival kezeljük (például limitált hígításos technikák alkalmazása [limited dilution techniques]). A virionra gyakorolt gátló hatást a már ismertetett módon mérhetjük, például (a) a HIV-termelése, a HIV-fehérjék, például tenyésztő közeg gag25 virális mag fehérje, vagy a reverz transzkriptáz tartalmának mérésével; (b) HIVantigének indukálása a sejtekben, immunfluoreszcencia alkalmazásával; vagy (c) a szincítia képzés csökkenésének vizuális értékelése. A nukleozid származék vegyületek HIV-gátlóképessége a gátló aktivitásra, és a vizsgált nukleozid származék vegyületek gátló adagjára utal.To determine the efficacy of selected nucleoside derivative compounds, the target cell line is cultured in vitro, infected with HIV, and treated with various doses of the nucleoside derivative before, during and after infection (e.g., limited dilution techniques). The inhibitory effect on the virion can be measured as described above, for example (a) by measuring the production of HIV, the content of HIV proteins, such as culture medium gag25 viral core protein, or reverse transcriptase; (b) induction of HIV antigens in cells by immunofluorescence; or (c) visual assessment of a decrease in syncytia training. The inhibitory activity of the nucleoside derivative compounds refers to the inhibitory activity and the inhibitory dose of the tested nucleoside derivative compounds.

A szinergista nukleozid származék vegyületeket a találmány szerint in vivő alkalmazhatjuk a szincítia képzés megakadályozására, és a HIV-virionok termelésének megakadályozására, és így a HIV-fertőzésnek kitett betegeknél a HÍV kialakulásának megakadályozására. A nukleozid származékok hatásos mennyiségét megfelelő gyógyszerészeti hordozókkal elegyítve, a megfelelő kezelési utakon alkalmazhatjuk, beleértve, de korlátozások nélkül az injekciókat (például intravénás, intraperitoneális, intramuszkuláris, szubkután), vagy az epiteliális, illetve a mukokután rétegeken keresztül történő adagolást (például az orális mukóza, végbél, vagy hüvely epiteliális réteg, nazofaringeális mukóza, intesztinális mukóza stb.); stb.The synergistic nucleoside derivative compounds of the present invention may be used in vivo to inhibit syncytia formation and to prevent the production of HIV virions, and thus to prevent the development of HIV in patients exposed to HIV. An effective amount of the nucleoside derivative, in admixture with suitable pharmaceutical carriers, may be administered by appropriate routes including, but not limited to, injections (e.g., intravenous, intraperitoneal, intramuscular, subcutaneous), or administration via epithelial or mucocutaneous layers (e.g., oral mucosa). , rectal or vaginal epithelial layer, nasopharyngeal mucosa, intestinal mucosa, etc.); etc

A nukleozid származékok megfelelő gyógyszerészeti hordozókkal elegyítve, hordozóhoz, vagy cél molekulához kapcsolva (például antitestekhez, hormonokhoz, növekedési faktorokhoz stb), és/vagy liposzómákban, mikrokapszulákban felhalmozódva fordulhatnak elő, az in vivő kezelések előtt a készítmények kibocsátási értékét ellenőrizni kell.Nucleoside derivatives, when mixed with suitable pharmaceutical carriers, linked to a carrier or target molecule (e.g., antibodies, hormones, growth factors, etc.) and / or accumulated in liposomes, microcapsules, should be checked for release prior to in vivo treatment.

A szinergista nukleozid származék vegyületeket más, a HIV-fertőzéshez kapcsolódó kezelések esetében is alkalmazhatjuk. így például, korlátozások nélkül, a szinergista nukleozid származék vegyületeket más antivirális vegyületekkel egyesítve is alkalmazhatjuk, melyek a reverz transzkriptáz aktivitást gátolják (például az AZT); vízoldható CD4-gyel, vagy monoklonális antitestekkel, melyek a HIV-nek a sejtfalon való abszorpcióját gátolják; vagy más citokinekkel, és növekedési faktorokkal (például interferon alfa vagy béta; tumor nekrózis faktor; tenyészet stimuláló faktor1 [colony stimulaling faktor-1] stb.); és olyan anyagok6The synergistic nucleoside derivative compounds may also be used in other treatments associated with HIV infection. For example, without limitation, the synergistic nucleoside derivative compounds may be used in combination with other antiviral compounds that inhibit reverse transcriptase activity (e.g., AZT); water-soluble CD4, or monoclonal antibodies that inhibit HIV cell wall absorption; or other cytokines and growth factors (e.g., interferon alpha or beta; tumor necrosis factor; culture stimulating factor1 [colony stimulating factor-1], etc.); and substances6

HU 208 254 Β kai, melyeket más, az AIDS-es betegeknél opportunista fertőzéseket okozó mikroorganizmusok vagy vírusok kezelésére alkalmazunk.These are used to treat other microorganisms or viruses that cause opportunistic infections in AIDS patients.

A találmány szerinti szinergista nukleozid származék vegyületeket a különböző drogok hatékonyságának in vitro vizsgálatára alkalmazhatjuk. Ilyen szempontból előnyös lenne AIDS-es betegekből származó csontvelő mintákat kitenni a drog, a vegyület vagy az étrend in vitro hatásának, és így azonosítani például azt, hogy a vírus elpusztítása megkíméli-e még az egészséges sejteket, vagy hogy stimulálja-e a velő újraalakulását. Azonban az AIDS-es betegekből származó csontvelő minták rendkívül gyenge in vitro csontvelő képzést mutatnak. Ez valószínűleg a HIVprekurzor CD 34 sejteknek tudható be. Ennek eredményeképpen a különböző in vitro vizsgált hatóanyagok hatásosságát nehéz volt értékelni. A szinergista nukleozid származék vegyületek ilyen rendszerben történő alkalmazása a HIV-gátlására fokozza az in vitro csontvelő képzést, és így számos más eljárás, és a hatóanyag csontvelőre gyakorolt in vitro hatásának követését teszi lehetővé.The synergistic nucleoside derivative compounds of the present invention can be used to test the efficacy of various drugs in vitro. In this regard, it would be beneficial to expose bone marrow samples from AIDS patients to the in vitro effects of the drug, compound, or diet to identify, for example, whether killing the virus still saves healthy cells or stimulates renal remodeling. . However, bone marrow samples from AIDS patients show extremely poor bone marrow production in vitro. This is probably due to the HIV precursor CD 34 cells. As a result, it was difficult to evaluate the efficacy of various in vitro tested drugs. The use of a synergistic nucleoside derivative compound in such a system to inhibit HIV enhances bone marrow formation in vitro and thus allows for the monitoring of several other processes and in vitro effects of the active ingredient on bone marrow.

PéldaExample

Dideoxi-didehidro-tirmdin és dideoxidnozin alkalmazásaUse of dideoxy-didehydro-thymidine and dideoxydnosine

Az alábbaikban bemutatásra kerülő kísérlet a dideoxi inozinnak (ddl) és a dideoxi-didehidro-timidinnek (d4T) a HIV-fertőzés esetén a T-sejt eredetű célsejtek tenyészetére gyakorolt in vitro gátló hatását mutatja be.The experiment presented below illustrates the in vitro inhibitory effect of dideoxy inosine (dd1) and dideoxy didehydro-thymidine (d4T) on T-cell target cell culture in HIV infection.

Anyagok és módszerekMaterials and Methods

A sejtek és a vírusThe cells and the virus

A CEM-F sejtek eredetileg akut humán limfoblaszt leukémiából származó jól megalapozott T limfocita sejtvonalat alkotnak. Beszerezhetők az alábbi helyről: American Culture Collection, mint CCRF-CEM sejtek (ATCC. No. CCL119).CEM-F cells initially form a well-established T lymphocyte cell line derived from acute human lymphoblastic leukemia. Available from American Culture Collection as CCRF-CEM cells (ATCC. No. CCL119).

A humán immunhiányos betegséget okozó vírus törzset (HÍV) az alábbi helyről szereztük be: Dr. Luc Montagnier, Institut Pasteur, Paris, Francé. A vírust a CEM-F sejtekre adaptáltuk, majd kis aliquot mennyiségek formájában folyékony nitrogén alatt tároltuk. A vírus titerét két-három hetenként meghatároztuk, és mint TCID50 értéket [szövettenyészet gátló dózis (Tissue Culture Inhibitory Dose) az a vírus mennyiség, ami a virális expresszió adott mértékű, azaz 50%-os csökkentéséhez szükséges] fejeztük ki. Az alábbiakban bemutatásra kerülő fejezetek során 50 TCID50 virális dózisokat alkalmaztunk.The human immunodeficiency virus strain (HIV) was obtained from Dr. Luc Montagnier, Institut Pasteur, Paris, France. The virus was adapted to CEM-F cells and stored in small aliquots under liquid nitrogen. Virus titer was determined every two to three weeks and expressed as TCID 50 (Tissue Culture Inhibitory Dose) is the amount of virus required to reduce viral expression to a certain degree, i.e. 50%. In the sections presented below, viral doses of 50 TCID 50 were used.

Mind a CEM-F sejteket, mind a HIV-vírust LAV/CEM tápközegben tenyésztettük. Tápközegként 1% glutaminnal, 100 U/ml penicillinnel, 100 pg/ml sztreptomicinnel, 2 pg/ml polibrénnel, és 10% fetális borjúszérummal kiegészített RPMI 1640-et alkalmaztunk.Both CEM-F cells and HIV were cultured in LAV / CEM medium. RPMI 1640 supplemented with 1% glutamine, 100 U / ml penicillin, 100 pg / ml streptomycin, 2 pg / ml polybrene, and 10% fetal calf serum was used.

A d4T és addl nukleozid származékaiNucleoside derivatives of d4T and addl

A dideoxi-didehidro-timidint (d4T, BMY27 8573/8, lót #26630-23A), és a dideoxi-inozint (ddl,Dideoxy-didehydro-thymidine (d4T, BMY27 8573/8, lot # 26630-23A) and dideoxy-inosine (ddl,

BMY40900, lót #25 879-46-1) az alábbi helyről szereztük be: Pharmaceutical Research and Development Division of Bristol-Myers Company. Mindkét anyagot 2-3 tabletta dimetil-szulfoxidban (DMSO, D-8779, Sigma Chem. Co.) és LAV/CEM tápközegben szuszpendáltuk fel. A szuszpenziót ultrahanggal kezeltük (Microultrasonic feltáró [disrupter], Kontes), és 1 mM végső koncentrációra állítottuk be. A vegyületek HÍV elleni hatásának vizsgálata céljából minden hígítást 1 mM alapoldatból készítettünk, és két, egymástól független kísérlet sorozatot hajtottunk végre. Az első sorozatban a hatóanyagokat úgy elegyítettük, hogy egyet közülük állandó koncentráción tartottunk, míg a másiknak a koncentrációját változtattuk. így például a d4T koncentrációját 0,01, 0,1, 1,0, vagy 10 μΜ értéken tartottuk, míg a ddl koncentrációját 0,1, 1,0, 10, és 100 μΜ értékek között változott. Ebben a rendszerben az egyes elegyekben különböző volt a hatóanyagok aránya. A d4T, és a ddl közötti szinergizmus lehetséges értékének sokkal pontosabb meghatározása érdekében a második mérési sorozatban a hatóanyagokat 1:5 arányban elegyítettük, kiindulásként 10, és 50 μΜ-t alkalmaztunk, és kétszeresére hígítottuk. Az adatokat a „Dose-Effect Analysis with Microcomputers” software (Chou, J., és T-C. Chow, Elsevier-Biosoft Publishers, 1986) segítségével értékeltük ki. Ugyanezt az eljárást alkalmaztuk a d4T, és a ddl nem fertőző sejtekre gyakorolt toxicitásának meghatározására, azzal az eltéréssel, hogy az állandó arányokat alkalmazó kísérlet során a hatóanyagok arányát 1:1 értékre állítottuk be, és kiindulási koncentrációként mindkét anyagból 100 μΜ-t alkalmaztunk. A mérések során pozitív kontrollként azidotimidint (AZT, BMY27 755/7, lót #2300-38) alkalmaztunk.BMY40900, Lot # 25 879-46-1) was obtained from the Pharmaceutical Research and Development Division of Bristol-Myers Company. Both materials were suspended in 2-3 tablets of dimethyl sulfoxide (DMSO, D-8779, Sigma Chem. Co.) and LAV / CEM medium. The suspension was sonicated (Microultrasonic Disrupter, Kontes) and adjusted to a final concentration of 1 mM. Each dilution was prepared from a 1 mM stock solution and two independent experiments were performed to investigate the effect of the compounds on HIV. In the first series, the active ingredients were mixed by keeping one of them at a constant concentration while the other at a different concentration. For example, the concentration of d4T was maintained at 0.01, 0.1, 1.0, or 10 μΜ, while the concentration of ddl varied between 0.1, 1.0, 10, and 100 μΜ. In this system, the proportions of the active compounds were different in each mixture. In order to determine more precisely the potential synergism between d4T and ddl, in the second series of experiments, the active compounds were mixed at a ratio of 1: 5, starting with 10 and 50 μΜ and diluted twice. Data were evaluated using Dose-Effect Analysis with Microcomputers software (Chou, J., and T-C. Chow, Elsevier-Biosoft Publishers, 1986). The same procedure was used to determine the toxicity of d4T and ddl to non-infectious cells, except that in the constant ratios experiment, the ratio of active ingredients was set to 1: 1 and 100 μΜ of each substance was used as an initial concentration. Azidothymidine (AZT, BMY27 755/7, horse # 2300-38) was used as a positive control in the assays.

A d4T és a ddl proliferatív hatásának meghatározásaDetermination of the proliferative effect of d4T and ddl

Az egyes mérések esetén 2xl04 CEM-F sejt/lyuk mennyiséget helyeztünk el a 96 lyukú lemezen. A sejteket az egyes különböző kombinációk esetén elegyítettük, minden mérési sorozatot négyszer ismételtünk meg. Az összmennyiség/lyuk 250 μΐ volt. A lemezeket 6 napig 37 °C-on, 5% CO2-ben inkubáltuk. A 6. napon a sejteket 1 gCi/lyuk 2 mennyiségű 3HTdR-rel (New England Nuclear Corp., fajlagos aktivitás 6,7 Ci/mmól) jeleztük, üveggyapot szűrőn összegyűjtöttük, és szcintillációs számlálóban (Hartzmann, R. J., Segall, M., Bach, M. L., 1971, Histocompatibility matching. VI. Miniaturization of the mixed leukocyte culture test: A preliminatory report. Transplantation, 11:268-273) megmértük. Az eredményeket a hatóanyag nélkül inkubált sejteket tartalmazó kontroll 3HTdR felvétel %-ában adtuk meg. Az eredményeket az 50%-os szövettenyészet toxikus dózis alapján (Tissue Culture Toxic Dose, azaz TCTD50) fejeztük ki, ez az a μg-okban kifejezett hatóanyag mennyiség, ami a kontrolihoz viszonyítva a szövettenyészet sejtjeinek számát 50%-kal csökkenti.For each assay, 2x10 4 CEM-F cells / well were plated in a 96-well plate. Cells were mixed for each of the different combinations, and each measurement was repeated four times. The total volume / well was 250 μΐ. The plates were incubated for 6 days at 37 ° C in 5% CO 2. On day 6, cells were labeled with 1 gCi / well 2 in 3 HTdR (New England Nuclear Corp., specific activity 6.7 Ci / mmol), collected on a glass wool filter, and scintillation counter (Hartzmann, RJ, Segall, M.). , Bach, ML, 1971, Histocompatibility matching (VI. Miniaturization of mixed leukocyte culture test: A preliminary report. Transplantation, 11: 268-273). Results are expressed as% of control 3 HTdR uptake of cells incubated without drug. Results were expressed as a toxic dose of 50% tissue culture (Tissue Culture Toxic Dose, or TCTD50), the amount of active compound expressed in μg which reduced the number of cells in tissue culture by 50% relative to control.

HU 208 254 BHU 208 254 B

A hiv-replikáció gátlásaInhibition of HIV replication

A CEM-F sejteket 2xl04 CEM-F sejt/lyuk mennyiségben 96 lyukú lemezekre vittük (coating), és a vírus 50 TCTD50 mennyiségével 45 perc alatt jól összeráztuk. 45 perc után a lyukakba vittük a nukleozid származékokat, és a proliferáció esetében ismertetett módon inkubáltuk. A felülúszóban a virális antigén jelenlétét az alábbiakban bemutatásra kerülő antigén ELISA eljárással (antigén capture ELISA assay) hat nap után megmértük. A mérés két monoklonális antitestet alkalmaz a p24gag vírus fehérjével szemben (Hu, S. H. és társai, 1987, Natúré 328:721-723; és Kinney Thomas, E. és társai, 1988, AIDS 2:25-29).CEM-F cells were plated at 2x10 4 CEM-F cells / well in 96-well plates and shaken well with virus TCTD 50 for 45 min. After 45 minutes, the nucleoside derivatives were introduced into the wells and incubated as described for proliferation. The presence of the viral antigen in the supernatant was measured after six days using the antigen capture ELISA assay (presented below). The assay uses two monoclonal antibodies against the p24gag virus protein (Hu, SH et al., 1987, Natur. 328: 721-723; and Kinney Thomas, E. et al., 1988, AIDS 2: 25-29).

Antigén (capture) elisa eljárásAntigen capture procedure elisa

A mérés során a Microtiter lemezeket (96 lyukú lemezek) két monoklonális antitesttel vontuk be: 25-2 (ATCC #9407), és 25-3 (ATCC #9408), mindkettőt 1:2500 hígításban alkalmaztuk. Ezek az antitestek (capture reagents) specifikusak a p24, a p40, és a p55 HÍV gag fehérjékkel.Microtiter plates (96-well plates) were coated with two monoclonal antibodies: 25-2 (ATCC # 9407) and 25-3 (ATCC # 9408), each at a dilution of 1: 2500. These antibodies (capture reagents) are specific for the p24, p40, and p55 HIV gag proteins.

Konjugátumként szeropozitív egyén szérumából tisztított humán IgG-hez konjugált torma-peroxidázt (HRP) alkalmaztunk. Az abszorbanciát (450/630 nm) a szubsztrát [tetrametilbenzidin (TMB)) hozzáadása után mértük meg. Az OD értékeket három kategóriába sorolhatjuk: Kísérleti értékek = azon lyukak esetében kapott értékek, melyek sejteket, vírus inokulumot, és nukleozid származéko(ka)t tartalmaztak; Kontroll értékek = azon lyukak esetében kapott értékek, melyek sejteket, és vírust tartalmaztak; és Háttér értékek = azon lyukak esetében kapott értékek, melyek csak vírus inokulumot tartalmaztak. A háttér értékeket minden esetben kivontuk a kapott OD értékekből. A nukleozid származék(ok) antivirális hatását a kontroll p24gag kötésének %-ában adtuk meg. így például, amennyiben 20% értéket kaptunk, ez azt jelenti, hogy az indirekt úton, a p24gag kötésen keresztül mért vírus replikáció 80%-ban gátolt.The conjugate used was horseradish peroxidase (HRP) conjugated to human IgG purified from seropositive individual serum. Absorbance (450/630 nm) was measured after addition of substrate [tetramethylbenzidine (TMB)]. OD values can be divided into three categories: Experimental values = values obtained for wells containing cells, virus inoculum, and nucleoside derivative (s); Control values = values obtained for wells containing cells and virus; and Background values = values obtained for wells containing only virus inoculum. The background values were subtracted from the OD values obtained in each case. The antiviral activity of the nucleoside derivative (s) is expressed as a percentage of control p24gag binding. For example, if a value of 20% is obtained, this means that viral replication measured indirectly via the p24gag binding is inhibited by 80%.

Szincítia képzésSyncytia training

Mielőtt a felülúszót összegyűjtöttük az antigén ELISA eljáráshoz (antigén capture ELISA assay), a sejteket vizuálisan megvizsgáltuk. Ezzel ellenőriztük, hogy a fertőzés valóban megtörtént, és egyben ellenőriztük a sejtek állapotát is. A szincítiákat, bár meg nem számoltuk azokat, könnyű megfigyelni, mennyiségük az egyes lyukakban erőteljesen szembetűnő.Before the supernatant was collected for antigen capture ELISA, cells were visually examined. This verified that the infection was indeed occurring and also verified the condition of the cells. Syncytia, although not counted, are easy to observe, and their amount in each well is strongly conspicuous.

A citotoxicitás ellenőrzéseMonitoring of cytotoxicity

A D4T, és a DDI toxicitását a CEM-F gazdasejtekkel (ATCC CCL119)D szemben ellenőriztük. A CEMF egy, a CD4 receptorokat expresszáló T-sejt vonal, mely ezáltal megfelelő gazdasejt a HIV-fertőzéseknél. A d4T, és a ddl hatását a nem fertőzött sejtek proliferációjára a d4T-vel, és a ddl-vel kezelt, nem fertőzött CEM-F sejtekben történő timidin inkorporációval mértük.The toxicity of D4T and DDI was checked against CEM-F host cells (ATCC CCL119) D. CEMF is a T-cell line expressing CD4 receptors, which makes it an appropriate host cell for HIV infections. The effect of d4T and ddl on the proliferation of uninfected cells was measured by the incorporation of thymidine into d4T and uninfected CEM-F cells treated with dd1.

A HlV-nukleozid származék vegyületek által történő gátlásaInhibition of HIV nucleoside derivative by compounds

A p25gag génre irányuló in vitro mérések - a d4T-nek a ddl-vel alkotott elegye esetében - erősen szinergista hatást mutattak a p25gag expresszió gátlásában, és erőteljesebb antivirális aktivitást mutattak, mint az egyes önállóan vizsgált alkotók. A p25gag kötést vizsgáló mérések eredményeit az I. táblázatban foglaltuk össze. A d4T-nek a ddl-vel alkotott elegye és az egyes önállóan, azonos összkoncentrációban vizsgált alkotók esetében kapott eredményeket az 1. ábrán mutatjuk be. Az I. táblázatban olyan kísérleti sorozat eredményeit mutatjuk be, melyet a maximális antivirális hatás eléréséhez szükséges d4T, és ddl optimális koncentrációjának, és arányainak elérése céljából végeztünk el. Széles koncentráció tartományban végeztük el a vizsgálatot, az eredményeket az egyes származékok többféle vegyületben levő koncentrációjának logaritmikus növekedése szerint értékeltük, „checkerboard” minta segítségével.In vitro assays for the p25gag gene, in the case of a mixture of d4T with dd1, showed a strong synergistic effect on the inhibition of p25gag expression and a stronger antiviral activity than the individual components tested. The results of p25gag binding assays are summarized in Table I below. The results obtained with d4T mixed with ddl and the individual components tested at the same total concentration are shown in Figure 1. Table I shows the results of a series of experiments conducted to achieve the optimal concentration and ratios of d4T and ddl required for maximum antiviral activity. The test was performed over a wide range of concentrations, and the results were evaluated by logarithmic increase in the concentration of each derivative in several compounds using a "checkerboard" sample.

/. táblázat/. spreadsheet

A vírus replikációnak a d4T, és ddl hatására végbemenő százalékos gátlása*Percent inhibition of viral replication by d4T and ddl *

D4T koncentráció (uM) D4T concentration (uM) ddl koncentráció (μΜ) ddl concentration (μΜ) 0 0 0,1 0.1 1 1 10 10 100 100 0 0 - - 1 1 3 3 2 2 86 86 0,01 0.01 2 2 25 25 13,38 13.38 83 83 0,1 0.1 1 1 26 26 11 11 13 13 76 76 1 1 24 24 52 52 52 52 75 75 78 78 10 10 87 87 92 92 88 88 92 92 94 94

**

A p25gag kötések alapjanP25gag bindings based on

Amennyiben a d4T-t vagy a ddl-t alkalmazzuk az AZT-vel együtt, 1:10:50 koncentráció arányok mellett, kisebb szinergista hatást értünk el, mint a d4T és a ddl elegyítésekor elért szinergizmus (lásd III. táblázat).Using d4T or ddl in combination with AZT at 1:10:50 concentrations resulted in a smaller synergistic effect than the synergism obtained when d4T and ddl were mixed (see Table III).

Nukleozid származék vegyületekNucleoside derivatives

A 3H-timidin felhalmozódással kapott citotoxicitási mérések eredménye azt mutatja, hogy a vegyületben alkalmazott d4T és ddl a LEM-F sejtekre nézve nem mutat nagyobb citotoxicitást a vírus fokozott citotoxicitása ellenére, mint az ugyanilyen összkoncentrációban, önmagukban vizsgált vegyületek. A mérések eredményeit a d4T és a ddl széles koncentráció tartományában, vagy a d4Tés a ddl 1:1 arányú elegyében vizsgáltuk, és a II. táblázatban mutatjuk be.The results of cytotoxicity measurements of 3 H-thymidine accumulation show that the d4T and ddl used in the compound do not show greater cytotoxicity to LEM-F cells, despite the increased cytotoxicity of the virus, than the compounds tested alone at the same concentration. The results of the measurements were analyzed over a wide concentration range of d4T and ddl, or in a 1: 1 mixture of d4T and ddl, and were analyzed in Table II. is shown in Table II.

HU 208 254 ΒHU 208 254 Β

II. táblázatII. spreadsheet

Növekvő d4T és a ddl koncentráció hatása a CEM százalékos citotoxicitására*Effect of increasing concentrations of d4T and ddl on CEM percent cytotoxicity *

D4T koncentráció (μΜ) D4T concentration (μΜ) ddl koncentráció ( μΜ) ddl concentration (μΜ) 0 0 0,1 0.1 1 1 10 10 100 100 0 0 - - - - 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 3 3 1 1 10 10 1 1 3 3 3 3 9 9 14 14 100 100 19 19 26 26 31 31 28 28 75 75

* A 3H-timidin felvétel alapján* Based on 3H-thymidine uptake

A bemutatott adatok szerint a d4T és a ddl nukleozid származékok vegyületben alkalmazva erőteljes szinergista antivirális aktivitással rendelkeznek. így például, az I. táblázat adataira hivatkozva, az 1 μΜ koncentrációjú d4T 24 százalékos gátlást eredményezett a vírus aktivitására, míg a 10 μΜ koncentrációjú ddl 2 százalékos gátlást eredményezett a vírus aktivitására; ugyanakkor 1 μΜ d4T 10 μΜ ddl-vel alkotott elegyének hatására a HÍV aktivitására 75 százalékos gátlást kaptunk. Az 1. ábrán látható görbe a d4T, ddl, és a (d4T + ddl) antivirális aktivitását mutatja be, a nukleozidok azonos összkoncentrációja mellett; az ábrán világosan láthatjuk a d4T és a ddl szinergista hatását.The data presented show that the d4T and dd1 nucleoside derivatives have a strong synergistic antiviral activity when used in a compound. For example, with reference to the data in Table I, 1 μΜ of d4T resulted in a 24% inhibition of virus activity and 10 μΜ of ddl resulted in a 2% inhibition of virus activity; however, a mixture of 1 μΜ d4T with 10 μd ddl resulted in 75% inhibition of HIV activity. Figure 1 is a graph showing the antiviral activity of d4T, dd1, and (d4T + ddl) at the same total nucleoside concentration; the figure clearly shows the synergistic effect of d4T and ddl.

A keveredési index (Combination index; Cl) a drogkeverékek szinergista és antagonista hatásánál alkalmazott számszerűsített forma. A Cl értékét egy izobologram egyenlet alkalmazásával kaphatjuk meg, számítógépes szimulálással Chou eljárása szerint, lásd 3.1. fejezet. Amennyiben a Cl érték kisebb mint egy, a szinergizmusról beszélünk (azaz az egész érték nagyobb, mint az alkotók összege), amennyiben egynél nagyobb, antagonizmusról (azaz az egész érték kisebb mint az alkotók összege), és amennyiben egyenlő egygyel, additivizmusról (azaz az egész érték egyenlő az alkotók összegével). A III. táblázatban a (d4T + ddl), (d4T + AZT), és a (ddl + AZT) antivirális aktivitásának Cl értékét mutatjuk be, 1:10:50 arányú AZT, d4T és ddl koncentráció mellett.The Combination Index (Cl) is a numerical form used for synergistic and antagonistic effects of drug mixtures. The value of Cl can be obtained using an isobologram equation by computer simulation according to Chou's procedure, see 3.1. section. If the Cl value is less than one, we are talking about synergism (i.e., the whole value is greater than the sum of the constituents), if greater than one, antagonism (i.e., the whole value is less than the sum of the constituents); integer equals sum of creators). In III. Table IV shows the Cl of antiviral activity of (d4T + ddl), (d4T + AZT), and (ddl + AZT) at a 1:10:50 concentration of AZT, d4T and ddl.

III. táblázatIII. spreadsheet

Az anti-HIV-hatás Cl értékei a vírus 50, 70, és 90%-os gátlása mellettCl values for anti-HIV activity are 50, 70, and 90% inhibition of the virus

Vegyillet Dry Illet 50% 50% 70% 70% 90% 90% d4T + ddI d4T + ddI 0,024 0,024 0,049 0.049 0,16 0.16 d4T+AZT AZT + d4T 0,53 0.53 0,43 0.43 0,30 0.30 ddl + AZT ddl + AZT 0,77 0.77 0,74 0.74 0,75 0.75

A d4T, és a ddl szinergista kapcsolata következtében kisebb nukleozid koncentráció alkalmazásával is megfelelő vírus gátló hatást érhetünk el. A II. táblázat adatai szerint a d4T, és a ddl vegyület fokozott antivirális aktivitása nem jár fokozott citotoxicitással, és így szelektív antivirális aktivitás érhető el. Továbbá a d4T, és ddl külön-külön, vagy együtt történő alkalmazásával elérhető TD50 (toxikus dózis) érték létrehozására irányuló kísérletek eredményei szerint amíg a d4T, és a ddl külön-külön történő alkalmazásával elért TD50 érték 100 μΜ felett volt, addig a d4T, és ddl vegyületben 730 μΜ értéket kaptunk (az adatokat nem közöljük). Az 1:10:10 koncentrációjú AZT, d4T, és ddl vegyület citotoxicitásának Cl értéke azt mutatja, hogy a 90%-os HIV-gátlás eléréséhez szükséges koncentráció a d4T, és ddl vegyület esetében jóval alacsonyabb, mint azonos virocid koncentrációjú (d4T + ddl), (d4T + AZT), és (ddl + AZT) esetében, külön-külön (lásd IV. táblázat). így a d4T, és a ddl vegyülete sokkal virocidabb, mint a a d4T, és a ddl külön-külön tekintve, valamint a (d4T + ddl) kevéssé toxikus is. Ezáltal, a nukleozid származék vegyületek alkalmazásával, a HlV-fertőzések kezelésére irányuló terápiás kilátások jóval szélesebbé válnak; a terápiák során veszélyes, és fájdalmas szövődmények nélkül érhetünk el a betegeknél antiHlV-hatást.Due to the synergistic relationship between d4T and dd1, a suitable viral inhibitory effect can be achieved even at lower nucleoside concentrations. II. Table 4 shows that increased antiviral activity of d4T and dd1 does not result in increased cytotoxicity and thus selective antiviral activity can be achieved. In addition, the results of experiments to generate a TD 50 (toxic dose) value using d4T and ddl alone or in combination, while the TD 50 values obtained using d4T and ddl alone were above 100 μΜ, d4T and ddl gave 730 μΜ (data not shown). The Cl of cytotoxicity of 1:10:10 for AZT, d4T, and ddl indicates that the concentration required to achieve 90% HIV inhibition is much lower for d4T and ddl than for the same virocidal concentration (d4T + ddl). ), (d4T + AZT), and (ddl + AZT), respectively (see Table IV). Thus, d4T and ddl are much more virocidal than d4T and dd1, respectively, and (d4T + ddl) is also slightly toxic. Thus, the therapeutic prospects for the treatment of HIV infections by using nucleoside derivative compounds are much broader; during therapy, patients can achieve anti-HIV activity without dangerous and painful complications.

IV. táblázatARC. spreadsheet

A citotoxicitás Cl értékei 50, és 90%-os virális gátlásnak megfelelő nukleozid koncentráció mellettCytotoxicity Cl values at 50 and 90% viral inhibition at nucleoside concentrations

Vegyület Compound 50% 50% 90% 90% d4T + ddl d4T + ddl 2,17 2.17 6,40 6.40 d4T+AZT AZT + d4T 2,45 2.45 1,66 1.66 AZT + ddl AZT + ddl 2,21 2.21 2,37 2.37

SZABADALMI IGÉNYPONTOKPATENT CLAIMS

Claims (4)

SZABADALMI IGÉNYPONTOKPATENT CLAIMS 1. Eljárás HÍV replikációjának gátlására alkalmas készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy 2’,3’didezoxi-2’,3’-didehidro-timidint (d4T) és 2’,3’-didezoxi-inozint (ddl), 2’,3’-didezoxi-béta-fluor-inozint (Fddl), 2’,3’-didezoxi-bétafluor-adenozint (F-ddA) vagy 2’,3’-didezoxi-béta-fluor-citidint (F-ddC) legalább egy gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal együtt szokásos dózisformává alakítunk.A process for the preparation of a composition for inhibiting HIV replication, characterized in that 2 ', 3'-didehydro-thymidine (d4T) and 2', 3'-dideoxy-inosine (dd1), 2 ', At least 3'-dideoxy-beta-fluoroinosine (Fddl), 2 ', 3'-dideoxy-beta-fluoroadenosine (F-ddA) or 2', 3'-dideoxy-beta-fluorocytidine (F-ddC) in at least together with a pharmaceutically acceptable carrier, to form a standard dosage form. (Elsőbbsége: 1989. 09. 01.)(Priority: 09.09.1989) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy hatóanyagként d4T-t és ddl-t alkalmazunk.2. A process according to claim 1 wherein the active ingredient is d4T and dd1. (Elsőbbsége: 1989. 03. 17.)(Priority: March 17, 1989) 3. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a d4T-t és ddl-t 1:1 és 1:10 közötti tömegarányban alkalmazzuk.3. The process of claim 2, wherein d4T and dd1 are used in a weight ratio of from 1: 1 to 1:10. (Elsőbbsége: 1989. 03. 17.)(Priority: March 17, 1989) 4. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a d4T-t és ddl-t 1:5 tömegarányban alkalmazzuk.4. A process according to claim 3, wherein d4T and dd1 are used in a weight ratio of 1: 5.
HU902898A 1989-03-17 1990-03-16 Hiv inhibition by applying synergetic combinations of nucleoside derivatives HU208254B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US32493489A 1989-03-17 1989-03-17
US40190889A 1989-09-01 1989-09-01

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU902898D0 HU902898D0 (en) 1991-12-30
HUT57988A HUT57988A (en) 1992-01-28
HU208254B true HU208254B (en) 1993-09-28

Family

ID=26984692

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU902898A HU208254B (en) 1989-03-17 1990-03-16 Hiv inhibition by applying synergetic combinations of nucleoside derivatives

Country Status (19)

Country Link
EP (1) EP0464137A4 (en)
JP (1) JPH04504850A (en)
KR (1) KR920700653A (en)
CN (1) CN1045791A (en)
AU (1) AU5351490A (en)
CA (1) CA2050473A1 (en)
DD (1) DD301787A9 (en)
FI (1) FI914367A0 (en)
GR (1) GR1000618B (en)
HU (1) HU208254B (en)
IL (1) IL93783A0 (en)
NO (1) NO913659L (en)
NZ (1) NZ232912A (en)
OA (1) OA09555A (en)
PL (1) PL284343A1 (en)
PT (1) PT93449A (en)
WO (1) WO1990011081A1 (en)
YU (1) YU53790A (en)
ZW (1) ZW3290A1 (en)

Families Citing this family (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
ATE131730T1 (en) * 1991-05-16 1996-01-15 Glaxo Group Ltd ANTI-VIRUS PREPARATIONS CONTAINING NUCLEOSIDE ANALOGUES
AU4716299A (en) * 1998-06-24 2000-01-10 Emory University Use of 3'-azido-2',3'-dideoxyuridine in combination with further anti-hiv drugs for the manufacture of a medicament for the treatment of hiv
AU2002255707A1 (en) 2001-03-15 2002-10-03 Trustees Of Boston College, The Selective anti-viral nucleoside chain terminators

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AU570853B2 (en) * 1985-08-26 1988-03-24 United States of America, as represented by the Secretary, U.S. Department of Commerce, The Inhibition of infectivity and cytopathic effect of htlv-111/ lav by purine bases
GB8712115D0 (en) * 1987-05-22 1987-06-24 Hoffmann La Roche Pyrimidine derivatives
US4837311A (en) * 1987-06-22 1989-06-06 Hoffman-La Roche Inc. Anti-retroviral compounds
NZ226672A (en) * 1987-10-30 1991-07-26 Hoffmann La Roche 6-amino-9-(2,3-dideoxy-2-fluoro-b-d-threopentofuranosyl)-9h-purine derivatives and pharmaceutical compositions
US4908440A (en) * 1987-11-12 1990-03-13 Bristol Myers Company 2',3'-dideoxy-2'-fluoroarabinopyrimidine nucleosides

Also Published As

Publication number Publication date
GR900100189A (en) 1990-07-31
KR920700653A (en) 1992-08-10
OA09555A (en) 1993-01-31
CA2050473A1 (en) 1990-09-18
PT93449A (en) 1990-11-07
HU902898D0 (en) 1991-12-30
HUT57988A (en) 1992-01-28
FI914367A0 (en) 1991-09-17
EP0464137A1 (en) 1992-01-08
IL93783A0 (en) 1990-12-23
AU5351490A (en) 1990-10-22
DD301787A9 (en) 1994-01-13
CN1045791A (en) 1990-10-03
PL284343A1 (en) 1991-06-03
JPH04504850A (en) 1992-08-27
NO913659D0 (en) 1991-09-17
NZ232912A (en) 1992-06-25
WO1990011081A1 (en) 1990-10-04
YU53790A (en) 1993-05-28
ZW3290A1 (en) 1990-11-07
GR1000618B (en) 1992-08-31
EP0464137A4 (en) 1992-01-15
NO913659L (en) 1991-10-18

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP2656938B2 (en) Pharmaceutical composition for treating HIV infection comprising dsRNA and reverse transcriptase inhibitor
Richman et al. Failure of dideoxynucleosides to inhibit human immunodeficiency virus replication in cultured human macrophages.
Sarin et al. Inhibition of replication of the etiologic agent of acquired immune deficiency syndrome (human T-lymphotropic retrovirus/lymphadenopathy-associated virus) by avarol and avarone
Mitsuya et al. Inhibition of the in vitro infectivity and cytopathic effect of human T-lymphotrophic virus type III/lymphadenopathy-associated virus (HTLV-III/LAV) by 2', 3'-dideoxynucleosides.
JPH0125A (en) Pharmaceutical composition for treating HIV infection comprising dsRNA and reverse transcriptase inhibitor
Balzarini et al. 9-(2-Phosphonylmethoxyethyl) adenine (PMEA) effectively inhibits retrovirus replication in vitro and simian immunodeficiency virus infection in rhesus monkeys
US4861759A (en) Antiviral compositions and methods
EP0291633B1 (en) Use of 3'-azido-3'-deoxythymidine in the treatment or prophylaxis of human retroviral infections
JP2001500471A (en) Methods for improving the biological and antiviral activity of protease inhibitors
Finnegan et al. IL-10 cooperates with TNF-alpha to activate HIV-1 from latently and acutely infected cells of monocyte/macrophage lineage.
Hostetler et al. Greatly enhanced inhibition of human immunodeficiency virus type 1 replication in CEM and HT4-6C cells by 3'-deoxythymidine diphosphate dimyristoylglycerol, a lipid prodrug of 3'-deoxythymidine
Malley et al. Synergistic anti-human immunodeficiency virus type 1 effect of hydroxamate compounds with 2', 3'-dideoxyinosine in infected resting human lymphocytes.
AU630220B2 (en) Antiviral composition
US5084445A (en) 3'-azido-2',3'-dideoxy-5-methylcytidine
JP2001509479A (en) Nucleotide-containing composition
US5254539A (en) Method of treating HIV with 2',3'-dideoxyinosine
EP0216511A2 (en) Inhibition of in vitro infectivity and cytopathic effect of HTLV-III/LAV by 2'3'-dideoxycytidine
HU208254B (en) Hiv inhibition by applying synergetic combinations of nucleoside derivatives
US5077279A (en) 3'-azido-2',3'-dideoxy-5-methylcytidine anti-viral composition
Bilello et al. ZDV delays but does not prevent the transmission of MAIDS by LP-BM5 MuLV-infected macrophage-monocytes
AU3731989A (en) Chemotherapeutic composition for aids
Jeffries Targets for antiviral therapy of human immunodeficiency virus infection
CA2230086C (en) Method to improve the biological and antiviral activity of protease inhibitors
Fraternale et al. Inhibition of murine AIDS by combination of AZT and DDCTP-loaded erythrocytes
Broder Potential Mechanisms of Action Against HIV

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee