HU207840B - Fungicide composition, process for producing them and process for fungicidal protection - Google Patents

Description

A találmány tárgya fungicid készítmény, valamint eljárás hatóanyagának előállítására és eljárás gombásodás elleni védekezésre.

A 4-(ciano-N,N,Q-azoxi)-benzoesavat és néhány hasonló vegyületet megvizsgálták baktérium- és gombaölő tulajdonságok szempontjából. A 4-(cianoN,N,0-azoxi)-benzoesavat és metil-észterét baktériumés gombaölő tulajdonságúnak írják le [Trans. Mycol. Soc. Japan, 23, 225-234, (1984)]. További hasonló vegyületek előállítása és válogató vizsgálata is ismeretes [Eur. J. Med. Chem. - Chimica Therapeutica, JanFeb. 1977 -12. 1, 59—62]. Az előállított és megvizsgált vegyületek az (V) általános képlettel írhatók le, a képletben

Y jelentése 2-C1, 3-C1, 4-C1, 2-Br, 3-Br, 4-Br, 2NO₂, 3-NO₂, 4-NO₂, 2-OCH₃, 3-OCH₃, 4-OCH₃,

H vagy p-N(CH₃)₂.

Ismeretesek a 4-karboxi-fenil-azoxi-cianid-dimetilszulfoxid baktérium- és gombaölő tulajdonságai [Acta Crystallogr. SectB, 1975, B31(8), 2151-3].

Bizonyos további vegyületek baktériumölő tulajdonságait a (Kokai) J52 071 444 számú japán szabadalmi bejelentés írja le. A vegyületek (V) általános képletű vegyületek, amelyekben

Y jelentése 2-CH₃, 3-CH₃, 3-COOH, 3-C1, 3,4~C1₂,

2,5-CH₃ vagy Cl, [Chemical Abstract No. 87 :167 770],

A 2-(ciano-N,N,O-azoxi)-benzoesav előállítását, baktérium- és gombaőlő tulajdonságainak vizsgálatát ismertető közleményben [Journal of Antibiotics 6/1986, >4—8] beszámolnak arról, hogy a vizsgált vegyület a vizsgált gombákkal szemben nem mutat releváns aktivitást, és a baktériumokkal szembeni aktivitás csekély.

A 4558 040 és 4550 121 számú USA-beli szabadalmi leírásokban ismertetik a (2-alkil-3,4-dihidro-2H-lbenzopirán-8-il)-diazén-karboxilsav-észterek és a második szénatomon szubsztituált (2,3-dihidro-benzo-furán-7-il)-diazén-karboxilsav-észterek rovarölő aktivitását.

Feltárták az l-[(4-acetamido-fenil)-azo]-N-butilformamidot [Chem. Bér. 107(6), 1814-22 (19*4)], azonban nincs arra vonatkozó indikáció, hogy ez a vegyület biocid aktivitást mutatna.

A találmányi gondolat, alapjául bizonyos új vegyületek előállítása és ezen vegyületek gombákkal, beleértve a növényi kórokozó gombákat, szembeni hatásosságának felismerése szolgál.

A találmány szerinti megoldás olyan fungicid készítmény, amely hatóanyagként 0,5-95 tömeg% (VI) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelynek képletében

Q jelentése -NH-COR² általános képletű csoport, amelyben

R² jelentése hidrogénatom vagy adott esetben halogénatommal triszubsztituált 1-4 szénatomos alkil-, 1-8 szénatomos alkoxi- vagy fenilcsoport,

X jelentése cianocsoport, és n értéke 0 vagy 1, ismert hordozóanyagok mellett.

R² előnyös jelentése -CF₃-csoport.

A leírásban alkilcsoport lehet egyenes vagy elágazó láncú, előnyös a metil- és etilcsoport.

A (VI) általános képletű vegyületek újak.

Megjegyezzük, hogy a (VI) általános képletű vegyületek cisz- vagy transz-izomerként fordulhatnak elő, és ezen izomerek előállítása mind elválasztva, mind együtt a találmány tárgyköréhez tartoznak.

Szintén megjegyzendő, hogy a (VI) általános képletű vegyületek a (VIA), (VIB) és (VIC) általános képletű alakok bármelyikében előfordulhatnak.

NMR vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a (VIA) alak dominál a (VIB) vagy (VIC) alakkal szemben. Megjegyezzük azonban, hogy mindhárom alak előállítása a találmány tárgyköréhez tartozik.

A találmány tárgyköréhez tartozik továbbá eljárás gombásodás elleni védekezésre, amelynek során a védendő felületet az előzőekben definiált (VI) általános képletű vegyülettel kezeljük 0,5-15 kg/ha mennyiségben. A találmány szerinti eljárás szempontjából a kezelés helyszíne lehet mezőgazdasági vagy kertészeti jellegű, így a károsításnak kitett növények, ilyen növények magvai vagy ilyen növények termesztésére használt vagy használni kívánt tápközeg. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek aktivitást mutattak számos fontos gombafajjal szemben, így a pelyhes szőlőpenész, a szürke szőlőpenész, az árpa-penész, a korai paradicsomragya, a búzafoltosodás, a kelés utáni búzapenész és a búza barna foltosodása tekintetében.

A fentiekben meghatározott (VI) általános képletű vegyületek fungicid hatású vegyületekként alkalmazhatók.

A találmány szerinti fungicid készítményben hordozóként bármilyen anyag alkalmazható, amellyel a hatóanyag úgy formálható, hogy az kedvezően befolyásolja a kezelendő helyen történő alkalmazást vagy a tárolást, illetve a szállítást vagy kezelést.

Hordozóanyagként alkalmazható szilárd vagy cseppfolyós anyag, beleértve olyan anyagot is, amely szokásos körülmények között légnemű, azonban cseppfolyóssá van komprimálva. Bármilyen, biocid készítmények formálása során szokásosan alkalmazott hordozóanyagot használhatunk. A találmány szerinti készítmények 0,5-95 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

Alkalmas szilárd hordozóanyagok, többek között a természetes és mesterséges anyagok és szilikátok, közöttük a természetes szilikátok, így a diatómaföld: magnézium-szilikátok, így a talkum; magnézíum-alumínium-szilikátok, így az attapulgit és vermikulit; alumínium-szilikátok, így a kaolinit, montmorillonit és a csillám; kalcium-karbonát, kalcium-szulfát, ammónium-szulfát, szintetikus, hidratált szilícium-oxidok és szintetikus kalcium- vagy alumínium-szilikátok; elemek, így a szén és kén; természetes és mesterséges gyanták, így a kumarongyanta, poli(vinil-klorid) és sztirol-polimerek és kopolimerek, szilárd poliklór-fenolok, bitumen, viaszok és szilárd műtrágyák, így a szuperfoszfát.

HU 207 840 Β

Alkalmas cseppfolyós hordozóanyagok többek között a víz, alkoholok, így az izopropanol és glikolok, ketonok, így az aceton, metil-etil-keton, metil-izobutilketon és a ciklohexanon, éterek, aromás vagy aralifás szénhidrogének, így a benzol, toluol és xilol, petróleum-frakciók, így a kerozin és könnyű ásványolajok, klórozott szénhidrogének, így a szén-tetraklorid, perklór-etilén és triklór-etán. Gyakran alkalmasak különböző folyadékok keverékei is.

A készítmények formálása és szállítása gyakran koncentrált alakban történik, amelyet a felhasználó az alkalmazás előtt hígít. Kis mennyiségű felületaktív szer hordozóanyag jelenléte kedvezően befolyásolja ezt a hígítási folyamatot. Ezért a találmány szerinti készítményben előnyösen legalább egy hordozóanyag felületaktív szer. A készítmény például tartalmazhat legalább két hordozóanyagot, amelyek közül legalább egy felületaktív szer.

A felületaktív szer lehet emulgeálószer, diszpergálószer vagy nedvesítőszer; jellegét tekintve lehet nemionos vagy ionos. Alkalmas felületaktív szerek többek között a poliakrilsavak és lignin-szulfonsavak nátrium- vagy kalciumsói, legalább 12 szénatomos zsírsavak vagy alifás aminok vagy amidok etilén-oxiddal és/vagy propilénoxiddal alkotott kondenzációs termékei, glicerol, szóróitól, szacharóz vagy pentaeritrol zsírsav-észterei, ezek etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékei, zsíralkoholoknak vagy alkil-fenoloknak, így p-oktil-fenolnak vagy p-oktil-krezolnak etilén-oxid-. dal és/vagy propilén-oxiddal alkotott kondenzációs termékei, ezen kondenzációs termékek szulfátjai vagy szulfonátjai, alkálifém- vagy alkáliföldfémsók, előnyösen nátriumsók vagy legalább 10 szénatomot tartalmazó kénsav- vagy szulfonsav-észterek, így nátrium-lauril-szulfát, nátrium-szekunder-alkil-szulfátok, szulfonált ricinusolaj nátriumsói, nátrium-alkil-aril-szulfonátok, így dodecilbenzol-szulfonát és etilén-oxid polimerjei, és etilén-oxid és propilén-oxid kopolimerjei.

A találmány szerinti készítményeket formálhatjuk nedvesíthető porok, porzószerek, granulátumok, oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziókoncentrátumok és aeroszolok alakjában. A nedvesíthető porok általában 25,50 vagy 75 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak, és a szilárd hordozóanyagon kívül általában 30-10 tömeg% diszpergálószert és - 0-10 tömeg% stabilizálószer(eke)t és/vagy más adalékanyagokat, így behatolást vagy permettapadást fokozó anyagokat tartalmaznak. A porzószereket általában por-koncentrátumként formáljuk, amelyeknek összetétele hasonló a nedvesíthető porokéhoz, azonban diszpergálószert nem tartalmaznak, és azokat az alkalmazás helyén hígítják általában 0,5-10 tömeg% hatóanyag-tartalomig további szilárd hordozóanyag hozzáadásával. A granulátumokat általában 1,676-0,152 mm méretűre készítjük, és ennek során agglomerálási vagy impregnálási eljárást alkalmazhatunk. A granulátumok általában 0,5-75 tömeg% hatóanyagot és 0-10 tömeg% adalékanyagokat, így stabilizálószereket, felületaktív anyagokat, a hatóanyag kibocsátását lassító adalékokat és kötőanyagokat tartalmaznak. Az úgynevezett „szárazon folyó porok” viszonylag kisméretű granulátumokból állnak, amelyeknek hatóanyagtartalma viszonylag nagy. Az emulgeálható koncentrátumok általában az oldószeren és - amikor szükséges társoldószeren kívül 10-50 t/v% hatóanyagot, 2-20 t/v% emulgeálószereket és 0-20 t/v% egyéb adalékokat, így stabilizálószereket, behatolást elősegítő anyagokat és korróziós inhibitorokat tartalmaznak. A szuszpenziókoncentrátumokat úgy állítjuk össze, hogy stabil, kiülepedésre nem hajlamos, folyási képességgel rendelkező terméket nyerjünk, és ezek általában 10-75 tömeg% hatóanyagot, 0,5-15 tömeg% diszpergálószereket, 0,ΙΙΟ tömeg% szuszpendálószereket, így védőkolloidokat és tixotróp szereket, 0-10 tömeg% egyéb adalékanyagokat, így habzásgátlókat, korróziós inhibitorokat, stabilizálószereket, behatolást és permettapadást fokozó anyagokat és vizet vagy egy olyan szerves folyadékot tartalmaznak, amelyben a hatóanyag lényegében oldhatatlan; bizonyos szerves szilárd anyagok vagy szervetlen sók oldott állapotban jelen lehetnek a formált készítményben a kiülepedés megakadályozása céljából, vagy a víz fagyásgátló adalékaiként.

Vizes diszperziók és emulziók, mint a találmány szerinti nedvesíthető por vagy koncentrátum vízzel történő hígítása útján nyert készítmények szintén a találmány tárgyköréhez tartoznak. Az emulziók lehetnek „víz az olajban” vagy „olaj a vízben” típusú, sűrű, majonézszerű konzisztenciájú emulziók.

A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak egyéb alkotókat is, így más ismert vegyületeket, amelyek herbicid, inszekticid vagy fungicid tulajdonságokkal rendelkeznek.

A találmány tárgyköréhez tartozik továbbá a (VI) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló eljárás. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben Q jelentése a fenti - ciánamiddal reagáltatunk.

A reakció általában szerves oldószer, előnyösen halogénezett szénhidrogén, így kloroform, továbbá jódbenzol-diacetát jelenlétében megy végbe. A reakciót előnyösen -20 - +50 °C hőmérséklet-tartományban végezhetjük, a gyakorlati kivitelezés szempontjából kedvező a környezeti hőmérséklet.

(II) általános képletű vegyületet a következők szerint állíthatunk elő:

A) B) (IV) --(III) -—(II)

I C) t

Az A) reakciót elvégezhetjük többek között a nitrovegyületnek hidrazin-hidráttal történő reagáltatása útján hidrogénátvivő katalizátor, így szénre felvitt ródium jelenlétében, alkalmasan poláros szerves oldószer, így tetrahidrofurán jelenlétében, előnyösen -20 +50 °C hőmérséklet-tartományban, vagy vizet, redukálószerként ón(II)-kloridot, inért poláros szerves oldószert, így tetrahidrofuránt használva inért atmoszféra, így nitrogén alatt, nátrium-acetát jelenlétében alkalmasan környezeti hőmérsékleten.

HU 207 840 Β

A B) reakciót alkalmasan elvégezhetjük a hidroxilamin-származék oxidálószerrel, így egy Fe³⁺-vegyülettel, alkalmasan vas(III)-kloriddal végzett kezelés útján. A reakciót elvégezhetjük víz/poláros szerves oldószer, így víz/metanol keverékében, előnyösen hűtés közben. 5

A (C) reakciót elvégezhetjük a nitro-vegyület megvilágítása útján, a vegyületet előnyösen inért szerves oldószerben, így benzolban oldjuk. A megvilágításhoz közepes nyomású higanygőzlámpát alkalmazhatunk.

A nitro- és hidroxil-amin-vegyületek ismertek vagy 10 pedig ismert vegyületekből szokásos eljárásokkal élőállíthatók. A találmány tárgyához tartozik valamennyi (VI) általános képletű új vegyület előállítási eljárása.

A (IV) általános képletű (acil-amino)-nitrofenol kiindulási vegyületeket a szokásos körülmények között 15 előállíthatjuk analóg nitro-anilinekből alkalmas szerves savval, sav-halogeniddel vagy savanhidriddel. tipikusan R^{1 2}-OH általános képletű karboxilsavval végzett reakció útján.

(VI) általános képletű vegyületek előállíthatók az 20 irodalomban már ismertetett eljárásokkal analóg módon is [291 046 számú USA-beli szabadalmi leírás és Med. Chem. Chim. Ther. 1982, 17, 5, 482-4, The Journal of Antibiotics, Jan. 1975, 87-90, June 1986, 864-868; Eur J. Med. Chem. Chim. Ther. 1982, 17, 5, 25 482-484 és 1980, 15, 5, 475-478, és 1977 12, 1, 59-62; J. Chem, Soc., Chem. Commun. 1984, 323,

324; Chem. Ind. (Milán), 1977, 59(5), 385; Gazetta Chimica Italiana, 106, 1976, 1107-1110; Tetrahedron Letters, 38, 1974, 3431-3432; valamint a 4558 040 és 30 4550 121 számú USA-beli szabadalmi leírásokban].

A találmányt a továbbiakban példákkal illusztráljuk.

1. példa [2-N-Acetil-ami.no]-fenil-ONN-azoxi-ciamd elő- 35 állítása (R = 2-(N-acetil-amino)-fenil; X = CN, N-oxidált alak) 100 cm³ jégecetben lévő 13,8 g (0,1 mól) 2-nitroanilint 11 g (0,1 mól) ecetsavanhidriddel kezelünk. A reakcióelegyet 3 óra időtartamig visszafolyó hűtő alatt he- 40 vítjük, majd az oldószer maradékát elpárologtatva megszárítjuk. A (2-acetil-amino)-nitro-benzol temiéket izopropil-alkoholból kristályosítjuk (14,3 g, kitermelés: 84%). 3,4 g (0,02 mól) terméket és 0,1 g szénre felvitt ródiumkatalizátort adunk 20 cm³ tetrahidrofuránhoz, és az elegyet 0 °C hőmérsékletre hűtjük. Cseppenként 1,1 g (0,022 mól) hidrazin-hidrátot adagolunk, és a reakcióelegyet 2 óra időtartamig keverjük 0 °C hőmérsékleten. Az oldószert vákuum alatt eltávolítjuk, és a szilárd (2-acetilamino)-hidroxil-amino-benzol temiéket petroléterrel mossuk és szárítjuk. A kapott termék tömege 3 g (kitermelés: 90%), molekulatömege: 166.

Az elemanalízis eredményei: számított: C=57,8%, H=6,0%, N=16,9%;

talált: C=57,5%, H=5,9%, N=16,8%.

cm³ metanolban lévő 1,6 g (0,01 mól) hidroxilamint 0 °C hőmérsékleten 5,5 g (0,01 mól) vas(III)klorid 50 cm³ vízzel és 25 cm³ metanollal készített, cseppenként adagolt oldatával kezelünk, 0 °C hőmérsékleten végzett 1 órás keverés után a halványzöld, szilárd (2-acetil-amino)-nitrozo-benzolt szűrjük, vízzel mossuk, és szárítjuk. A kapott termék tömege 1 g (kitermelés: 65%), molekulatömege: 164.

Az elemanalízis eredményei: számított: C=58,5%, H=4,8%, N=17,l%;

talált: C=58,6%, H=5,0%, N=17,2%.

0,8 g (0,005 mól) nitrozo-vegyületet és 0,3 g (0,007 mól) cián-amidot 10 cm³ kloroformban 0 °C hőmérsékleten 1,7 g (0,0055 mól) jód-benzol-diacetát cseppenként adagolt oldatával kezelünk. A reakcióelegyet környezeti hőmérsékleten 2 óra időtartamig kezeljük, és az oldószert vákuum alatt eltávolítjuk. A maradékot szilikagélen végzett elárasztásos kromatográfiával tisztítjuk, eluálószerként toluolt használva. A kapott termék tömege 0,9 g (kitermelés: 88%), molekulatömege 204, olvadáspontja: 105 °C.

Az elemanalízis eredményei: számított: C=52,9%, H=3,9%. N=27,5%;

talált: C=52.6%, H=4,0%, N=27,0%.

A leírás bevezetőjében és az 1. példában közölt eljárásokhoz hasonló módon további vegyületeket állítunk elő. Ezeknek a vegyü leteknek az adatait az 1. táblázat tartalmazza. Az 1. táblázatban közölt rövidítésekkel kapcsolatban a (VI) általános képletre hivatkozunk.

1. táblázat

Példa szerinti vegyület	Q	X	n	Elemanalízis számított (%) talált (%)	op./fp. (°C)	móltömeg
C	H	N
	4-NHCOCH-,	CN		52,9	3.9	27,4	>40 742	204
		53,2	4.0	27,2
3.	2-NHCOO'C4H9	CN 1	55,0	5,4	21,4	127 128	262
55,0	5,4	21,4
4.	2-NHCHO	CN		50,5	3.2	29,5	220 223	190
	50,6	3,4	29,1
5.	2-NHCOCFj	CN		41,9	2.0	21,7	125 127	258
	42,5	2.3	21,3
6.	4-NHCOPh	CN ...		63,2	3,8	21,1	230 233	266
L	63,2	4,1	21,6

HU 207 840 Β

BJ. példa

A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek gombaölő hatását a következő vizsgálatokkal tanulmányozzuk.

(a) Közvetlen védőhatás Plasmopara viticola (Pvp) ellen

A vizsgálattal a közvetlen védőhatást tanulmányozzuk levelekre alkalmazott permet segítségével, cv Cabemet Sauvignon fajtájú szőlő leveleinek alsó felületét a hatóanyag 1:1 térfogatarányú víz/aceton elegyben készített oldatával, amely 0,04 tömeg% Triton-X-155 kereskedelmi nevű (oktil-fenol-polioxi-etilén) felületaktív anyagot tartalmaz, permetezzük be 1 kg/ha hatóanyagdózissal, 620 dm³/ha oldatot kijuttató terelőpályás permetezőt használva, és ezt követő 24 óra időtartam után szokásos üvegházi körülmények között a levelek alsó felületét megfertőzzük cm³-énként 10⁴ spórát tartalmazó vizes oldattal történő permetezés útján. A megfertőzött növényeket 24 óra időtartamig nagy relatív nedvességtartalmú térben tartjuk, további 5 napon keresztül szokásos üvegházi körülmények között, majd ismét a nagy relatív nedvességtartalmú térben további 24 órán keresztül. Az értékelés alapja a levél kártevőkkel borított felületének aránya százalékban kifejezve, az ellenőrző levelekhez viszonyítva.

(b) Közvetlen védőhatás Botrytis cinerea (Bcp) ellen

A vizsgálattal a közvetlen védőhatást tanulmányozzuk levelekre alkalmazott permet segítségével, a vizsgálatot az a) példában leírtak szerint végezzük azzal a különbséggel, hogy a leveleket cm³-enként 10⁵ konídiumot tartalmazó vizes oldattal fertőzzük meg.

(c) Pseudocercosporella herpotríchoides (Ph) elleni hatás

A vizsgálat in vitro jellegű. Mintákat készítünk oly módon, hogy acetonban oldott 2 mg hatóanyag 0,7 cm³ oldatát egyenletesen szétoszlatjuk 20 cm³ megömlesztett, feles hígítású burgonyadextróz-agar gélben (amelyet úgy készítünk, hogy 2 g burgonyakivonatot, 10 g dextrózt és 7,5 g agart feloldunk 1 dm³ vízben, és 121 °C hőmérsékleten 15 perc időtartamig sterilizáljuk), és a kapott 20 cm³-es részleteket 9 cm-es Petricsészében ülepedni hagyjuk. A kapott mintákban a hatóanyag koncentrációja 100 ppm. Leülepedés után hígítatlan burgonyadextróz agar gélen 20-22 °C hőmérsékleten, sötétben tenyésztett 3-4 hetes P. herpotrichoides tenyészet törzslemezének elülső pereméről vett két 5 mm átmérőjű korongot helyezünk mindegyik mintára azonos elrendezésben, a gomba tenyésztésiével felfelé. A mintákat 11 napon keresztül 20-22 °C hőmérsékleten sötétben inkubáljuk a kiértékelés előtt. Meghatározzuk az átmérő növekedését a korong szélességének kivonása útján, és az eredményeket azokon a mintákon meghatározott növekedéssel hasonlítjuk össze, amelyekben hatóanyagot nem tartalmazó 0,7 cm³ acetont oszlatunk szét 20 cm³ feles hígítású burgonya-agar gélben.

(d) Fusarium culmorium (Fs) elleni hatás

A vizsgálat talajöntöző oldat alkalmazásán alapuló spóraellenes vizsgálat. Felületükön sterilizált (var Waggoner fajta) búzamagvakat cm³-énként 7 x 10⁵ spórát tartalmazó vizes szuszpenzióban (60 mg mag/80 cm³ szuszpenzió) 22 °C hőmérsékleten 6 órán keresztül történő áztatással megfertőzünk. Ezt követően a magvakat virágcserepekben lévő homokba vetjük el 1 cm mélységben (cserepenként 5 magot). A megfertőzést és elvetést követő 1 nap múlva a hatóanyagot 10 kg/ha mennyiségben alkalmazzuk oly módon, hogy a homok felületét egyenletesen megöntözzük talajöntöző oldattal (a hatóanyag koncentrációja 0,36 g/dm³ 12 térfogat%-os aceton/víz elegyben). A virágcserepeket ezután üvegházban helyezzük el, 25 °C hőmérsékleten tartjuk, és kevés vízzel öntözzük. A megfertőzést követő 21. napon a kikelt növényeket eltávolítjuk a virágcserepekből, és gyökérzetüket óvatosan megmossuk. A vizuális kiértékelést a szár alsó részének és a felső gyökereknek fejlődési visszamaradása alapján végezzük az ellenőrző növényekhez viszonyítva.

(e) Erysiphe graminis f.sp.hordei (EG) elleni hatás

A vizsgálat levelekre alkalmazott permet segítségével végzett közvetlen spóraellenes vizsgálat. Kikelt (Golden Promise fajta) árpa leveleit megfertőzzük oly módon, hogy a hatóanyaggal történő kezelés előtt egy nappal penész konídiumával porozzuk be. A megfertőzött növényeket a kezelés előtt egy éjszakán át üvegházi környezeti hőmérsékleten és nedves levegőn tartjuk. A növényeket 1 kg hatóanyag/ha dózissal permetezzük be az (a) példa szerinti terelőpályás permetezővel. Megszáradás után a növényeket környezeti hőmérsékletű és nedvességtartalmú térbe visszük vissza hét napra, amit a kiértékelés követ. A kiértékelést a megfertőződött levélfelület ellenőrző levelekhez viszonyított százalékos arányának alapján végezzük.

(f) Altemaria solani (As) elleni hatás

A vizsgálat levelekre alkalmazott permet segítségével végzett közvetlen védőhatás vizsgálata. Fiatal paradicsomnövények levelének felső felületét az (a) példában leírtak szerint permetezzük be a hatóanyag oldatával. A növényeket 24 órán keresztül szokásos üvegházi körülmények között tartjuk, majd a levelek felső felületét megfertőzzük cm³-enként 10⁴ spórát tartalmazó vizes szuszpenzióval történő bepermetezéssel. A fertőzött növényeket 72 órán keresztül nagy nedvességtartalmú térben tartjuk, majd alacsonyabb nedvességtartalmú (50-70% relatív légnedvesség) térbe visszük. A kiértékelést a megfertőzés után 8 nappal végezzük.

(g) Puccinia recondita(Pr) elleni hatás

A vizsgálat levelekre alkalmazott permet segítségével végzett közvetlen védőhatás vizsgálata, (cv Brigand fajtájú) búzanövényeket kelés után 1-1,5 leveles állapotig nevelünk. A növényeket ekkor az (a) példában leírt terelőpályás permetezővel 1 kg/ha dózisú hatóanyaggal permetezzük be. A vizsgált vegyületeket oldatként vagy szuszpenzióként alkalmazzuk aceton és víz 50:50 térfogatarányú elegyében, amely 0,04 tömeg% (Tween 20 kereskedelmi nevű) felületaktív anyagot tartalmaz.

A kezelés után 18-24 órával a növényeket megfertőzzük úgy, hogy minden oldalról cm³-enként 10⁵ spórát tartalmazó vizes spóraszuszpenzióval permetezzük be. A megfertőzést követő 18 óra alatt a növényeket

HU 207 840 Β nagy nedvességtartalmú térben tartjuk 20-22 °C hőmérsékleten. ezt követően a növényeket környezeti üvegházi viszonyok között, azaz közepes relatív nedvességtartalmú térben és 20 °C hőmérsékleten tartjuk.

A növények károsodását a megfertőzés után 10 nappal értékeljük ki a károsodott felületű növények ellenőrzi! növényekhez viszonyított százalékos aránya alapján.

(h) Pyricularia oryzae (Po) elleni hatás

A vizsgálat levelekre alkalmazott permet segítségével végzett közvetlen kipusztulásos vizsgálat. 2024 órával a vizsgált vegyülettel végzett kezelés előtt a kikelt rizsnövények leveleit (virágcserepenként 30 növény) cm³-enként 10⁵ spórát tartalmazó vizes szuszpenzióval permetezzük be. A megfertőzött növényeket egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú térben tartjuk, és ezt követően hagyjuk megszáradni, mielőtt 1 kg hatóanyag/ha dózissal bepermetezzük az (a) példában leírt terelőpályás permetezővel. A kezelés után a növényeket 25-30 °C hőmérsékletű és nagy nedvességtartalmú rizsnevelő fülkében tartjuk. A kiértékelést a kezelés után 4-5 nappal végezzük el az üszkösödött felületek sűrűsége és a kipusztulás foka alapján az ellenőrző növényekhez viszonyítva.

(i) Uromyces fabae (Uf) elleni hatás

A vizsgálat levelekre alkalmazott permet segítségével végzett transzlaminális spóragátló vizsgálat. Virágcserepenként egy növényt tartalmazó virágcserepeket megfertőztünk oly módon, hogy emsénként 5 x 10⁴ spórát, továbbá kis mennyiségű Triton-X-55 kereskedelmi nevű felületaktív anyagot tartalmazó vizes szuszpenzióval permetezzük be minden levél alsó felületét a vizsgált vegyülettel történő kezelés előtt 2024 órával. A megfertőzött növényeket egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú térben tartjuk, üvegházi környezeti hőmérsékleten megszárítjuk, majd a levelek felső felületét 1 kg/ha hatóanyagdózissal permetezzük be az (a) példában leírt terelőpályás permetezővel. A kezelés után a növényeket üvegházi hőmérsékleten tartjuk, és a kiértékelést a kezelést követő 11-14 nap múlva végezzük el. A károsodást a foltok ellenőrző növényekhez viszonyított viszonylagos sűrűsége alapján értékeljük ki.

A fenti vizsgálatok eredményeit a 2. táblázat tartalmazza.

A tárgyalt vizsgálatok kiértékelése során a kezelt növényeket kezeletlen vagy pedig hígítóanyaggal lepermetezett ellenőrző növényekkel hasonlítottuk össze. Ennek eredményeképpen jelzőszámokat határoztunk meg az ellenőrző növényekre vonatkozó alábbi arányok alapján:

0: a károsodás 50%-nál kisebb meggátlása

1: a károsodás 50-80%-os meggátlása

2: a károsodás 80%-ot meghaladó meggátlása.

2. táblázat

Példa sz.	Pvp	Bcp	Ph	Fs	Eg	As	Pr	Po	Uf
1.			2	2					1
2.	2	2	2	2		2		1.
3.	2			1	1	1	1
6.	2				1

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fungicid készítmény, azzaljellemezve, hogy hatóanyagként 0,5-95 tömeg% (VI) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelynek képletében

   Q jelentése -NH-COR² általános képletű csoport, amelyben

   R² jelentése hidrogénatom vagy adott esetben halogénatommal triszubsztituált 1-4 szénatomos alkil-, 1-8 szénatomos alkoxi- vagy fenilcsoport,

   X jelentése cianocsoport, és n értéke 0 vagy 1, ismert hordozóanyagok mellett.
2. 2. Eljárás (VI) általános képletű vegyület előállítására, amelynek képletében

   Q jelentése -NH-COR² általános képletű csoport, amelyben

   R² jelentése hidrogénatom vagy adott esetben halogénatommal triszubsztituált 1-4 szénatomos alkil-, 1-8 szénatomos alkoxi- vagy fenilcsoport,

   X jelentése cianocsoport, és n értéke 0 vagy 1, azzaljellemezve, hogy egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben

   Q jelentése a tárgyi körben megadott ciánamiddal reagáltatunk.
3. 3. Eljárás gombásodás elleni védekezésre, azzaljellemezve, hogy a védendő felületet 0,5-15 kg/ha menynyiségű, a 2. igénypont szerinti eljárással előállított (VI) általános képletű vegyülettel vagy a 2. igénypont szerinti fungicid készítménnyel kezeljük.

   HU 207 840 Β ínt.Cl.⁵: C07 C245/06