HU206215B - Process for producing 1-deoxy-15-doxo-1,15-epoxy-3-piperazinorifamycin derivatives and pharmaceutical compositions comprising same - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás a rifamicin új, szubsztituált piperazinszármazékainak előállítására.

A találmány szerint az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat állítjuk elő, amelyek képletében az-A_I-A₂-,-A₃-A4- és -A,-Ag- szerkezeti elemek azonosan etilén- vagy azonosan viniléncsoportokat jelentenek; vagy az -A,-A₂- és -A₃-A₄- elemek etiléncsoportok és az -A₅-A₆- elem viniléncsoport, alk jelentése legfeljebb 5 szénatomos alkilén- vagy álként léncsoport,

Rí jelentése legfeljebb 6 szénatomos alkanoilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést jelentenek vagy külön-külön hidrogénatomok,

R₅ jelentése hidrogénatom, 3-7 szénatomos cikloalkilvagy cikloalkenilcsoport, bifenil- vagy naftilcsoport, vagy helyettesítetlen vagy két vagy három 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített fenilcsoport,

R₇ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, azzal a kikötéssel, hogy ha -A]-A₂- -A₃-A₄- és -A₅A₆- azonosan viniléncsoport, R, trialkil-acetilcsoportot, R₃ és R₄ együtt kötést jelent, alk metiléncsoportot és R₇ jelentése hidrogénatom, akkor R₅ jelentése 2,6dimetil-4-(l-4 szénatomos alkil)-fenilcsoporttól eltérő.

A találmány tárgyát képezi továbbá a fenti vegyületeket hatóanyagokként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítása.

A gyűrűrendszer alapját képező számozás megfelel például a 4 005 077 számú USA-beli szabadalmi leírásban alkalmazottnak.

Az (I) általános képletű vegyületek több kiralitásközponttal rendelkeznek, ennek megfelelően a találmány tárgyához tartozik a vegyületek megfelelő optikai izomereinek, például diasztereomerjeinek az előállítása is.

A találmány szerinti vegyűleteknek lehetnek sóik, elsősorban gyógyszerészetileg alkalmazható sóik. Mivel a találmány szerinti vegyületek bázikus központtal rendelkeznek, savaddíciós sókat képeznek. Ezeket a sókat például szervetlen savakkal, így ásványi savakkal, például kénsavval, foszfor- vagy hidrogén-halogeniddel vagy szerves karbonsavakkal, így adott esetben például halogénatomokkal szubsztituált 1-4 szénatomos alkánkarbonsavakkal, például ecetsavval, adott esetben telítetlen dikarbonsavakkal, például oxál-, maion-, borostyánkő-, malein-, fumár-, ftál- vagy tereftálsavval, hidroxi-karbonsavakkal, például aszkorbin-, glikol-, tej-, alma-, borkő- vagy citromsavval, aminosavakkal, például aszpargin- vagy glutaminsavval, aromás karbonsavakkal, például benzoesavval vagy szerves szulfonsavakkal, így adott esetben például halogéncsoporttal szubsztituált 1-4 szénatomos alkánvagy aril-szulfonsavakkal, például metán-, brómbenzol- vagy toluolszulfonsavval képezzük. Megfelelő savaddíciós sók képezhetők a piperazinilgyűrű nitrogénatomjával is. A savas fenolos hidroxicsoporttal rendelkező vegyületek bázisokkal sókat, például alkálifém-, így nátrium- vagy káliumsókat képezhetnek. A vegyületek képezhetnek továbbá megfelelő belső sókat is. A találmány tárgyát képezi továbbá a gyógyszerészeti felhasználásra nem alkalmas sók előállítása is, mivel ezek például a találmány szerinti vegyületek vagy gyógyszerészetileg alkalmazható sóik izolálására, illetve tisztítására felhasználhatók.

Az alkilcsoportok 1-4 szénatomos alkilcsoportok, például metil-, etil-, propil-, izopropil-, η-butil-, izobutil-, szek-butil- vagy terc-butilcsoportok.

Az alkiléncsoportok jelentése 1-5 szénatomos alkiléncsoport, amely egyenes vagy elágazó láncú, például metilén-, etilén-, propilén- vagy butiléncsoport, valamint 1,2-propilén-, 2-metil-l,3-propilén- vagy 2,2-dimetil-l,3-propiléncsoport. Előnyösek az 1-4 szénatomos alkiléncsoportok, elsősorban a metiléncsoport.

Az alkeniléncsoportok jelentése 2-5 szénatomos alkeniléncsoport, amely egyenes vagy elágazó láncú, például l,3-prop-2-enilén-, l,4-but-2-és 1,4-but-3-enilén-, 1,3-but-2-eniIén-, 2,4-but-3-enilén-, l,5-pent-2-, -3- és -4-eniléncsoport. Előnyösek a 3-5 szénatomos alkeniléncsoportok.

A cikloalkilcsoportok 3-7 szénatomos cikloalkilcsoportok, jelentésük például ciklopropil-, buti!-, -pentil-, -hexil- vagy -heptilcsoport. Előnyös a ciklopentil- és ciklohexilcsoport.

A cikloalkenilcsoportok 3-7 szénatomos cikloalkenilcsoportok, amelyek egy kettős kötést tartalmaznak, ilyen csoportok például a ciklopropil-2-en-1 -il-. ciklobut-2-en-l-il-, ciklopent-2-en-l-il-, 3-en-l-il-. ciklohex-2-en-l-il, -3-en-l-il-csoport, továbbá a megfelelő cikloheptenilcsoportok.

Az alkanoilcsoportok legfeljebb 6 szénatomos alkanoilcsoportok, például acetil-, propionil-, butiril-, izobutiril- vagy pivaloilcsoport. Előnyösek az elágazó láncú 3-6 szénatomos alkanoilcsoportok, elsősorban a pivaloilcsoport.

Ismeretes, hogy azok a vegyületek, amelyek például a rifamicin-SV-ből származtathatók, kifejezett antibiotikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és például tuberkulózis kezelésére alkalmazhatók.

Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg alkalmazható sóik a vizsgálathoz használt szokásos farmakológiai kísérleti modellekben megfelelő antibiotikus hatást nem mutatnak.

Ezzel ellentétben a vegyületek meglepő módon jelentős lipidcsökkentő hatással rendelkeznek, ami állatkísérletekben, előnyösen emlősökben, például patkányokban, bizonyítható. így az igen kis sűrűségű (very low density), kis sűrűségű (low density), illetve nagy sűrűségű (high density) lipoproteinek (VLDL, LDL, illetve HDL) csökkenése a szérumban kétfajta kísérletben, így genetikailag hiperkoleszterinémiás hím patkányokban (A kísérlet) és normolipémiás, mindkét nembeli patkányokban (B kísérlet) kimutatható.

A kísérletekhez 180-240 g testömegű albínó patkányokat alkalmazunk, az állatok tetszés szerint kaptak szabványos patkánytápot és ivóvizet. Az A kísérlethez TiftRAI törzsbeli és a B kísérlethez IVa-WI Wistar törzsbeli Sprague Dawley állatokat használunk. A kísérleti vegyületet polietilénglikol-oldatban (közepes,

HU 206 215 Β

400 molekulatömegű) adjuk be orálisan a 8—10 patkányból álló csoportnak, naponta, 5 egymást követő napon. Az állatokat 2 órával az utolsó beadás után éteres altatásban a nyakukon kivéreztetve leöljük.

Elpusztulásuk előtt 16 órán át az állatok táplálékot már nem kaptak. Két-három patkány egyesített szérumához 0,05%-os vizes etiléndiamin-tetraecetsavoldatot és 0,01%-os vizes tiomerzaloldatot adunk. A szérum-lipoproteineket 1,006, illetve 1,040 sűrűségű sóoldatokban 78 000 g, illetve 109 000 g mellett ultracentrifugában 24 órán át centrifugálva elválasztjuk, és koleszterin- és triglicerid-tartalomra a Sigma Chemical Co. (St. Louis, MO, USA) által szállított tesztrendszerrel enzimatikusan analizáljuk.

A vizsgálatot antibiotikus hatásra például egyrészt in vitro végezzük, az Escherichia coli-nak az RNS-polimerázra gyakorolt gátlásához szükséges közepes effektív koncentrációja (EC₅o) meghatározásával, valamint a minimális gátló hatás (minimum inhibitory concentration, MIC) meghatározásával a szokásos lemezes vizsgálattal, másrészt in vivő, fertőzött egereken és patkányokon, az ED₅₀ (effektív dózis, amelynél a kísérleti állatok 50%-a életben marad) meghatározásával. Mikroorganizmusokként a fenti célra főképpen Mycobacterium tuberculosis TB H₃₇ Rv-t és Staphylococcus aureust használunk. A lipidcsökkentő indikációjú vegyületeknél az antibiotikus hatás hátrányosnak mutatkozott, mivel ezeknek elsősorban hosszú ideig tartó beadása az antibiotikumokra rezisztens miroorganizmus-törzsek képződéséhez vezethet.

A fent ismertetett kísérleti módszerekben a találmány szerinti vegyületek ismételt beadás esetében, kb. 0,1-50 mg/kg/nap dózistartományban jelentős hipolipidémiás hatást mutatnak, ezzel ellentétben a vegyületek a fenti kísérletekben minden említésre méltó antibiotikus hatástól mentesek.

így például kimutatható, hogy a kísérlet jellegétől függően, a találmány szerinti vegyületek minimális effektív dózisa egyszeri beadás esetében körülbelül 0, ΙΙΟ mg/kg, és a vegyületeket napi 30 mg/kg dózisban ismételten beadva az LDL frakció 50-70%-os csökkenése érhető el. Emellett a vegyületeknek antibiotikus hatása gyakorlatilag nincsen; az RNS-polimeráz gátlásához az EC₅₀ 100gg/ml dózissal még nem érhető el, és a MIC különböző patogén Staphylococcus törzsekre 130gg/ml felett van. Ezek az értékek körülbelül ezerszer nagyobbak, mint azok a koncentrációk, amelyek megfelelő hatáshoz általában szükségesek. In vivő, Staphylococcus aureusszal fertőzött egereket használva, a vegyületek 200 mg/kg egyszeri dózisban antibiotikusan hatástalannak mutatkoznak.

A találmány szerinti vegyületek elsősorban az LDL frakciót csökkentő hatásuk következtében, például mint hipolipidémiás szerek hiperlipidémiák, főképpen a Ha és Ilb típusúak és ateroszklerózis kezelésére használhatók, például hiperlipoproteinémia mint rizikófaktor esetében.

Ennek megfelelően az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg alkalmazható sóik mint gyógyszerek, például mint hipolipidémiás szerek hiperlipidémiák, főképpen a IIA és Ilb típusúak és érelmeszesedés kezelésére használhatók, hiperlipoproteinémia mint rizikófaktor esetében.

A találmány szerinti vegyületek gyógyászati készítmények, elsősorban hipolipidémiás és érelmeszesedés elleni szerek előállítására és terápiás és profilaktikus kezelésre alkalmazhatók. A találmány tárgyához tartozik a hatóanyagok· iparszerű előállítása is.

A találmány elsősorban azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében -Α,-Α₂-, -A₃-A₄-, —Aj—Aj—, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, alk jelentése alkiléncsoport, R! alkanoilcsoport, Rj hidrogénatom, cikloalkil- vagy valamelyik megadott arilcsoport és R₇ hidrogénatom.

A találmány előnyösen azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében -Α]-Α₂-, -Α₃-Α₄-, -A₅-A₆-, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, alk jelentése alkilénvagy alkeniléncsoport, emellett a kettős kötés az ahelyzetnél távolabb van a piperazin-nitrogénatomtól, Rí alkanoilcsoport, R₅ hidrogénatom, cikloalkil-, cikloalkenil-, vagy naftil- vagy bifenil- vagy helyettesítetlen vagy alkilcsoportokkal helyettesített fenilcsoport, és R₇ hidrogénatom vagy alkilcsoport.

A találmány főleg azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében -Α]-Α₂-, -A₃-A₄-, -Aj-A₆-, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, alk jelentése alkiléncsoport vagy 3-5 szénatomos alkeniléncsoport, emellett a kettős kötés a piperazin-nitrogénatomtól az a-helyzetnél távolabb foglal helyet, R, 2-6 szénatomos alkanoilcsoport, R₅ hidrogénatom, 3-7 szénatomos cikloalkil-, 3-7 szénatomos cikloalkenil-, naftil-, bifenilil-, helyetesítetlen vagy alkilcsoportokkal helyettesített fenilcsoport és R₇ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport.

A találmány különösen azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében -Α,-Α₂-, -Α₃-Α₄-, -A₅-A₆-, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, alk jelentése 1-5 szénatomos alkiléncsoport, R] 2-6 szénatomos alkanoilcsoport, R₅ hidrogénatom, 3-7 szénatomos cikloalkilcsoport, vagy szubsztituálatlan vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportokkal kétszeresen vagy háromszorosan szubsztituált fenilcsoport, vagy bifenil- vagy naftilcsoport és R₇ hidrogénatom.

A találmány elsősorban azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek vagy sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében -Α,-Α₂-, -A₃-A₄-, -A₅-Ag-, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, alk jelentése 1-5 szénatomos alkiléncsoport vagy 3-5 szénatomos alkeniléncsoport, emellett a kettős kötés a piperazin-nitrogénatomtól az α-helyzetnél távolabb foglal helyet, R, 3-6 szénatomos alkanoilcsoport, R₅ hidrogénatom, 3-7 szénatomos cikloalkil-, 3-7 szénatomos cikloalkenilcsoport vagy szubsztituálatlan vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportokkal szubsztituált fenilcsoport, vagy bifenilil- vagy naftilcsoport és R₇ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport.

HU 206 215 Β

Előnyösek azok az (1) általános képletű vegyületek és sóik, amelyek képletében -Aj-A₂-, -A₃-A₄-, -A₅-A₆-, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, R, 3-6 szénatomos alkanoil-, elsősorban pivaloilesöpört, alk jelentése 3-5 szénatomos alkilén- így 2-metiI-l,3-propiléncsoport és R₅ hidrogénatom, vagy alk jelentése 1-4 szénatomos alkilén-, elsősorban metiléncsoport és R₅ 3-6 szénatomos cikloalkil-, így ciklohexil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-, így ciklohex-3-en-l-il-, szubsztituálatlan vagy 1-4 szénatomos alkil-, elsősorban metilcsoportokkal szubsztituált fenilcsoport, így 2,5-dimetil- vagy 2,4,6-triemetil-fenilcsoport, bifenilil-, így 4-bifenílil- vagy naftil-, így 2-naftilcsoport és R₇ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkil-, így metilcsoport.

A találmány különösen azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében -Aj-A₂-, -A₃-A₄-, -A₅-Ag-, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, R, hidrogénatom vagy 2-6 szénatomos alkanoil-, elsősorban elágazó láncú 3-6 szénatomos alkanoilcsoport, alk jelentése 1-5 szénatomos alkilén-, elsősorban 1-4 szénatomos alkiléncsoport, R₅ hidrogénatom, 3-7 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoportokkal egyszeresen vagy többszörösen szubsztituált fenilcsoport, bifenilil- vagy fantilcsoport és R₇ hidrogénatom.

A találmány elsősorban azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében az -Α,-Α₂-, -A₃-A₄-, —Aj—Ag— szerkezeti elemek a megadott jelentésűek, R, elágazó láncú 3-6 szénatomos alkanoil-, így pivaloilcsoport, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, alk 1-4 szénatomos alkilén-, így metiléncsoport, R₅ 3-7 szénatomos cikloalkil-, így ciklohexil-, 3-7 szénatomos cikloalkenil-, így ciklohex-3-en-l-il-csoport; vagy 1-4 szénatomos alkil-, így metilcsoporttal kétszeresen vagy háromszorosan szubsztituált fenilcsoport, így 2-metilfeníl-, 2,3-, 2,5- vagy 2,6-dimetil-fenil- vagy 2,4,6-trimetil-fenilcsoport és R₇ egyrészt hidrogénatom, márészt 1-4 szénatomos alkil-, így metilcsoport,

A találmány elsősorban azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében az -Ά,-Aj-, -A₃-A₄-, -A₅-A₆szerkezeti elemek, R₃ és R₄ a megadott jelentésűek, alk

1- 4 szénatomos alkilén-, így metilén-, 2,3-propiién- vagy

2- metil-l,3-propiléncsoport, R, 3-6 szénatomos elágazó láncú alkanoil-, így pivaloilcsoport, R_s hidrogénatom, 36 szénatomos cikloalkil-, így ciklohexil-, fenil- vagy

2.4.6- tri(l-4 szénatomos alkil)-fenil-, így 2,4,6-trimetilfenilcsoport és R₇ hidrogénatom.

A találmány elsősorban azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében az -Α,-Α₂-, -A₃-A₄-, -A₅-A₆- szerkezeti elemek a megadott jelentésűek, R₃ és R₄ együtt kötést jelentenek, egyrészt alk 1-4 szénatomos alkilén-, elsősorban 2-metil-l,3-propiléncsoport és R₅ hidrogénatom, másrészt alk metiléncsoport és R₅ 2,4,6-tri(l-4 szénatomos alkil)-fenil-, elsősorban

2.4.6- trimetil-fenilcsoport és R₇ hidrogénatom.

A találmány elsősorban azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében az -A₍-A₂-, -A^A^, -A₅-A₆- szerkezeti elemek a megadott jelentésűek, R₃ és R₄ együtt kötést vagy hidrogénatomokat jelentenek, és egyrészt alk 1-4 szénatomos alkilén-, elsősorban 2-metil-l,3-propiléncsoport és R_s hidrogénatom, másrészt alk metiléncsoport és R₅ 2,4,6-tri( 1-4 szénatomos alkil)-fenil-, elsősorban 2,4,6-trimetil-fenilcsoport és R₇ 1-4 szénatomos alkil-, így metilcsoport.

A találmány elsősorban azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében az -A|-A₂-, -A^A^, -Aj-Ag- szerkezeti elemek vinilcsoportok Rj elágazó láncú 3-6 szénatomos alkanoil-, elsősorban pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, alk 1-4 szénatomos alkilén-, elsősorban 2-metil-I,3-propiléncsoport és R₅ hidrogénatom.

A találmány elsősorban azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében -A]-A₂- és -A₃-A₄etiléncsoportok és -A₅-A₆- vinilén- vagy etiléncsoport, R, elágazó láncú 3-6 szénatomos alkanoil-, elsősorban pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek vagy hidrogénatomok, alk 1-4 szénatomos alkilén-, elsősorban metiléncsoport és Rs 2,4,6-trimetil-fenilcsoport vagy alk 1-4 szénatomos alkilén-, elsősorban 2-metil-I,3-propiléncsoport és R_s hidrogénatom és R₇ hidrogénatom.

A találmány különösen azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítására vonatkozik, amelyek képletében -A₍-A₂-, -A₃-A₄- és -A₅A₆- etiléncsoportokat jelentenek, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek vagy hidrogénatomot jelentenek, alk-R₅ 2,4,6-trimetil-benzilcsoport és R₇ hidrogénatom.

A bevezetésben feltüntetett korlátozások a fentiekben definiált (I) általános képletű vegyületekre és sóikra is vonatkoznak.

A találmány tárgyát képezi elsősorban a példákban feltüntetett új vegyületek előállítása.

Az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat a találmány szerint a következőképpen állítjuk elő:

a) olyan (I) általános képletű vegyületek és sóik előállítására, amelyeknek képletében R₃ és R₄ együtt kötést jelent, egy (III) általános képletű vegyületet - a képletben R,’ jelentése legfeljebb 6 szénatomos alkanoilcsoport és a többi szubsztituens jelentése a fenti ciklizálunk, vagy

b) -Aj-A₂- és -A₃-A₄- helyén etiléncsoportot és -A₅-A₆- helyén viniléncsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy sóik előállítására egy (I) általános képletű vegyületet - a képletben -Α,-Ατ-, -A₃-A₄- és -A₅-A₆- jelentése azonosan viniléncsoport és a többi szubsztituens jelentése a fenti, a kikötést nem tekintve - vagy sóját hidrogénezzük, előnyösen palládiumkatalizátor jelenlétében, vagy . .

c) -Aj-A^, —A₃—Á₄— és —Aj—Ag— helyén etiléncsoportot és R₃ és R₄ helyén együttesen egy kötést vagy két hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű ve4

HU 206 215 Β gyületek vagy sóik előállítására egy (I) általános képletű vegyületet - képletben -A^A^ és -A₃-A₄-jelentése azonosan etilén- vagy viniléncsoport és -A₅-A₆jelentése viniléncsoport és a többi szubsztituens jelentése a fenti, a kikötést nem tekintve - vagy sóját hidrogénezzük, előnyösen platinakatalizátor jelenlétében, vagy

d) R₃ és R₄ helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy sóik előállítására egy (I) általános képletű vegyületet - a képletben R₃ és R₄ együtt kötést jelent és a többi szubsztituens jelentése a fenti, a kikötést nem tekintve - vagy sóját redukáljuk, előnyösen nátrium-bór-hidriddel, vagy

e) Rj helyén pivaloilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy sóik előállítására egy (III) általános képletű vegyületet - a képletben R,’ jelentése hidrogénatom, a több szubsztituens jelentése a fenti vagy sóját pivaloilcsoport bevitelével acilezzük, majd ciklizáljuk és kívánt esetben egy előállított (I) általános képletű szabad vegyületet sójává és/vagy egy sót (I) általános képletű szabad vegyületté vagy egy másik sóvá alakítunk át, és/vagy kívánt esetben egy előállított izomerkeveréket szétválasztunk.

A (II) általános képletű kiindulási anyagoknak azok a sói, amelyek savas fenolos hidroxicsoporttal rendelkeznek, a vegyületek említett módon képzett bázisos sói.

Az eljárásokban leírt és az alábbiakban ismertetésre kerülő reakciók önmagukban ismert módon végezhetők, például oldószer nélkül vagy általában egy megfelelő oldó- vagy hígítószer vagy ilyenek keveréke jelenlétében, emellett a reakciót szükség szerint hűtés közben, szobahőmérsékleten vagy melegítés közben, például körülbelül -80 °C és a reakciókeverék forráspontja közötti, előnyösen körülbelül -10 °C-+180 °C hőmérséklettartományban, szükség esetén zárt edényben, nyomás alatt, közömbös gázatmoszférában és/vagy vízmentes körülmények között hajtjuk végre.

a) eljárás

Az Rf alkanoilcsoport elsősorban pivaloilcsoport.

A (III) általános képletű vegyületek ciklizálását előnyösen melegítés közben végezzük, például kb. 50 °C és a reakciórendszer forráspontja, körülbelül 180 °C közötti hőmérséklettartományban, így kb. 100-170 °C hőmérsékleten.

Azoknak a (III) általános képletű vegyületeknek a ciklizálását, amelyek képletében az -Aj-A₂-, -A₃-A₄és -Aj-Ag-szerkezeti elemek etiléncsoportokat jelentenek, szobahőmérsékleten is elvégezhetjük.

A (III) általános képletű kiindulási vegyületeket például úgy állítjuk elő, hogy rifamicin-S-t vagy 3halogén-, elsősorban 3-bróm-rifamicin-S-t egy (Illa) általános képletű aminnal - a képletben X, alk, R_s és R₇ a fenti jelentésűek - reagáltatunk. A reakciót elsősorban a (Illa) általános képletű amin feleslegével végezzük, például körülbelül 0-100 °C hőmérséklettartományban. Ilyenkor a kínon- és a hidrokinon-forma keveréke képződik. Ezt a keveréket redukcióval, például katalitikus hidrogénezéssel a megfelelő hidrokinonná (rifamicin-SV-származék) alakítjuk (Ri=H). Az így kapott vegyületet megfelelő acilezőszerrel, például savanhidriddel, így pivaloil-kloriddal, bázis, így piridin jelenlétében kezelve, olyan (III) általános képletű vegyülethez jutunk, amelynek képletében R,’ alkanoilcsoport. Ha az -A(-A₂-, -A₃-A₄- és -A₅-A₆- szerkezeti elemek viniléncsoportok, akkor ezek a vegyületek (a közbülső műveletben is) például katalitikus hidrogénezéssel, a redukálószer megválasztása és a H₂-ekvivalens felvétele szerint a megfelelő tetrahidro-formákká (-Α,-Aj- és —A₃—A₄— etiléncsoportok és -A₅-A₆- viniléncsoport) vagy a hexahidro-formákká -A]-A₂-, -A₃-A₄- és A₅-A₆- etiléncsoportok) alakíthatók.

b)-d) eljárás

Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben az-A|-A₂-, -A₃-A₄- és -A₅-A₆- szerkezeti elemek viniléncsoportokat jelentenek vagy -A,-A₂és A₃-A₄- etiléncsoport és -A₅-A₆- viniléncsoport, redukcióval, például katalitikus hidrogénezéssel a megfelelő tetrahidro-(-A[-A₂- és -A₃-A₄- etiléncsoport és -A₅-A₆- viniléncsoport) vagy a megfelelő hexahidro-származékokká (-A_t-A₂-, -A₃-A₄- és A₅-A₆- etiléncsoport) alakíthatjuk. A többszörös kötés hidrogénezését hidrogénező katalizátor, előnyösen például nemesfémek, illetve ezek származékai, például oxidjai, így nikkel, Raney-nikkel, palládium vagy platina-oxid jelenlétében végezzük, amelyek adott esetben hordozóanyagra, például szénre vagy kalcium-karbonátra lehetnek felhordva. A homogén katalízishez használunk főképpen komplex ródiumvegyületeket is katalizátorként, így például trisz(trifenil-foszfin)-ródium(I)-kloridot. A hidrogénezést végezhetjük körülbelül 1-100 bar nyomáson. A megfelelő hexahidro-származékokat katalitikus hidrogénezéssel tovább hidrogénezhetjük, olyan (I) általános képletű oktahidro-származékokká, amelyek képletében R₃ és R₄ is hidrogénatom. Ha R₃ és R₄ együtt kötést jelent, akkor ez a kettős kötés az anzagyűrűben lévő további kettős kötések jelenlétében is megfelelő hidrid, főképpen nátrium-bór-hidrid alkalmazásával szelektíven hidrogénezhető. A reakciókörülményeket úgy választhatjuk meg, hogy először a 16,17,18,19tetrahidro-származékot állítjuk elő (a katalizátor például Pd/C) és ebből, illetve a megfelelő telítetlen kiindulási anyagokból kiindulva közvetlenül állítjuk elő a 16,17,18,19,28,29-hexahidro-vegyületeket, majd egy további H₂-ekvivalens felvételével jutunk a megfelelő oktahidro-származékokhoz (a katalizátor például platina-oxid). Az -A]-A₂-, -A₃-A4~ és -A₅-A₆- szerkezeti elemek hidrogénezési fokától függetlenül, az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, szelektíven hidrogénezhetek, olyan (I) általános képletű vegyületekké, amelyek képletében R₃ és R₄ hidrogénatom, például egy megfelelő hidrid, elsősorban nátrium-bór-hidrid alkalmazásával.

HU 206 215 Β

e) eljárás

Az Rf helyén hidrogénatomot tartalmazó (III) általános képletű kiindulási anyagba pivaloilcsoportot bevive spontán gyűrűzárási reakció is lezajlik.

Az (I) általános képletű vegyületek sói önmagában ismert módon előállíthatók. így például az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit úgy állítjuk elő, hogy a vegyületeket savval vagy megfelelő ioncserélő reagenssel kezeljük. A sók a szokásos módon a szabad vegyiiletekké alakíthatók, a savaddíciós sókat például megfelelő bázisos szerrel kezelve.

Az eljárási mód, illetve a reakciókörülmények szerint a találmány szerinti vegyületeket előállíthatjuk szabad formában vagy előnyösen sóik alakjában.

Tekintettel a szoros kapcsolatra, ami az új vegyületek szabad formái és sóformái között fennáll, az eddigiekben és az ezután következőkben a szabad vegyület vagy sói alatt értelem- és célszerűen adott esetben a megfelelő sókat, illetve a szabad vegyűletet is értjük.

Az új vegyületek, beleértve a sóképző vegyületek sóit is, hidrátjaik alakjában is előállíthatok vagy más, a kristályosításhoz használt oldószereket is magukba zárhatnak.

Az új vegyületek a kiindulási anyagok és munkamódszerek megválasztása szerint előállíthatók valamely lehetséges izomer vagy ezek keverékei formájában, például az aszimmetrikus szénatomok száma szerint, így lehetnek tiszta optikai izomerek, így antipódok vagy izomerkeverékek, így racemátok, diasztereoizomer-keverékek vagy racém keverékek.

Az előállított racemátkeverékek a komponensek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságai alapján önmagában ismert módon, például frakcionált kristályosítással a tiszta izomerekre vagy raccmátokra szétválaszthatok.

Az előállított racemátok továbbá ismert eljárásokkal szétválaszthatok az optikai antipódokra, például optikailag aktív oldószerekből végzett átkristályosítással, kiralis adszorbenseken végzett kromatografálással, megfelelő mikroorganizmusok segítségével, specifikus, immobilizált enzimekkel végzett hasítással, olyan beépülő vegyületek, például királis koronaéterek alkalmazásával, amelyek használatánál csak az egyik enantiomer lesz komplex vagy a racemátokat diasztereomer sókká alakítva, például egy bázisos végtermék-racemátot optikailag aktív savval, így karbonsavval, például borkő- vagy almasavval vagy szulfonsav val, például kámforszulfonsavval reagáltatva, és az így kapott diasztereomer-keveréket, például eltérő oldhatóságuk alapján a diasztereomerekre szétválasztva, amelyekből az előállítani kívánt enantiomer megfelelő szerrel kezelve felszabadítható. Előnyösen a hatásosabb enantiomert izoláljuk.

A C|₆-C₁₇ és C_Ig-C₁₉ kettős kötések hidrogénezésénél (Aj-Aj- és A₃-A₄- etiléncsoportok) még egy aszimmetrikusan szubsztituált szénatom (C₁₆) képződik. Ennek megfelelően két egymástól eltérő sztereoizomer elrendezés létezik a C₁₆ szénatomon, a CahnIngold-Prelog nómenklatúra rendszer szerint az R-, illetve az S-konfíguráció. Az l-dezoxi-15-dezoxo-l,15epoxi-rifamicin hidrogénezése a C,₆ szénatomot tekintve gyakorlatilag sztereospecifikusan megy végbe. A C,₆ szénatomot illetően, ahhoz, hogy a másik sztereoizomer formához jussunk, például olyan megfelelő (III) általános képletű hidroszármazékokból kell kiindulni, amelyek képletében R,’ hidrogénatom, a megfelelő sztereoizomer formákat például szokásos kromatográfiás eljárásokkal szétválasztani és ezután az így kapott (III) általános képletű vegyületeket megfelelőképpen acilezni és az e) eljárás szerint ciklizálni.

A találmány szerint előállított vegyületek lipidcsökkentő hatásának meghatározására alkalmazott kísérletek tapasztalatai alapján megállapítottuk, hogy a C₁₆ szénatomot illető két lehetséges sztereoizomer elrendezés egyike kiváltképpen erősen csökkenti a koleszterinszintet. A C₁₆ abszolút konfigurációját erre a sztereoizomerre eddig még nem sikerült megállapítani.

Ennek megfelelően a találmány tárgyát elsősorban azoknak a bevezetésben és a példákban ismertetett (I) általános képletű vegyületeknek és sóiknak az előállítása képezi, amelyekben a C_]6 szénatomon ilyen sztereoizoméria áll fenn.

A találmány tárgyához tartoznak az eljárás azon kiviteli alakjai is, amelyek szerint a kiindulási anyagot egy származéka, sója és/vagy diasztereomerje, racemátja, illetve antipódja formájában alkalmazzuk vagy elsősorban a reakciókörülmények között képezzük.

A reakciótermék feldolgozását és izolálását a találmány szerint előállított reakciókeverékből önmagában ismert módon végezzük, például a reakciókeveréket vízzel hígítjuk és/vagy adott esetben semlegesítjük vagy enyhén megsavanyítjuk (kb. 3 pH-értékig) vizes savval, így szervetlen vagy szerves savval, példái ásványi savval vagy előnyösen citromsavval, vízzel nem elegyedő oldószer, így egy klórozott szénhidrogén, például kloroform vagy metilén-diklorid hozzáadásával, ekkor a reakciótermék átmegy a szerves fázisba, amelyből a terméket a szokásos eljárásokkal izoláljuk, például az oldószeres fázist szárítjuk és bepároljuk és a maradékot kristályosítjuk és/vagy kromatografáljuk vagy más szokásos tisztítási módszerekkel állítjuk elő a terméket tiszta formában. Ha például a fenti reakció diasztereomer formák keverékét adja, akkor ez a keverék önmagában ismert módon, például frakcionált kristályosítással, kromatográfiás módszerrel stb. az előállítani kívánt egyes diasztereomer formákra szétválasztható.

A találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan kiindulási vegyületeket alkalmazunk, amelyek a bevezetésben említett kiváltképpen előnyös vegyületeket eredményezik. Az új kiindulási vegyületek, amelyeket speciálisan a találmány szerinti vegyületek előállításához dolgoztunk ki, az új (III) általános képletű vegyületek. Ezekben a vegyületekben az -A|-A₂-, —A₃—A₄—, —Aj—Ag—, R|, R₂, R₃, R₄₎ R₅, R₆, R₇, X és alk a mindenkori előnyös (I) általános képletű vegyületcsoportra megadott jelentésűek.

Az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat alkalmazhatjuk magukban vagy segédanyagokkal együtt, valamint más hatóanyagokkal keverve gyógyászati szerekként olyan betegségek vagy kóros állapotok

HU 206 215 Β gyógy- vagy megelőző kezelésére, amelyeket például a vér megnövekedett koleszterin- és/vagy trigliceridtartalma jelez és okoz. A találmány szerinti hatóanyagokat terápiásán hatásos mennyiségekben, előnyösen gyógyászati készítmények formájában, a szokásos gyógyszerészeti hordozóanyagokkal és/vagy segédanyagokkal keverve adjuk be a kezelésre szoruló melegvérűeknek, elsősorban embereknek. A melegvérueknek például fajtól, testtömegtől, kortól és az egyéni állapottól függően napi kb. 1-100, elsősorban kb. 3-50 mg/kg testtömeg dózisokat adunk be, amelyek súlyos esetekben túlléphetők.

A találmány tárgyát képezi a találmány szerint előállított vegyületeket vagy gyógyszerészetileg alkalmazható sóikat hatóanyagokként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítása is.

A találmány szerint előállított gyógyászati készítmények, amelyek a találmány szerint előállított vegyületet vagy gyógyszerészetileg alkalmazható sóját tartalmazzák, enterálisan, így orálisan, továbbá rektálisan és parenterálisan adhatók be a melegvérűeknek. A készítmények a farmakológiás hatóanyagot önmagában vagy gyógyszerészetileg használható hordozóanyaggal keverve tartalmazzák. A hatóanyag napi adagolása függ a beteg korától és egyéni állapotától, valamint a beadás módjától.

A találmány szerint előállított új gyógyászati készítmények például körülbelül 10-80%, előnyösen körülbelül 20-60% hatóanyagot tartalmaznak. Az enterális, illetve parenterális beadásra alkalmas gyógyászati készítményeket különböző dózisegység-formákban állítjuk elő, ilyenek a drazsék, tabletták, kapszulák vagy kúpok, továbbá az ampullák. Ezeket önmagában ismert eljárásokkal, például a szokásos keverési, granuláló, drazsírozó, oldó és liofilizáló eljárásokkal állítjuk elő. így orális beadásra alkalmas gyógyászati készítményeket állítunk elő úgy, hogy a hatóanyagot szilárd hordozóanyagokkal keverjük, az előállított keveréket adott esetben granuláljuk és a keveréket, illetve a granulátumot kívánt esetben vagy szükség szerint megfelelő segédanyagok hozzáadásával tablettákká vagy drazsémagokká feldolgozzuk.

Megfelelő segédanyagok elsősorban a töltőanyagok, így cukor, például laktóz, szacharóz, mannit vagy szorbit, cellulózkészítmények és/vagy kalcium-foszfátok, például trikalcium-foszfát vagy kalcium-hidrogénfoszfát, továbbá a kötőanyagok, így keményítőcsirizek, például kukorica, búza-, rizs- vagy burgonyakeményítő felhasználásával készítve, zselatin, tragantmézga, metil-cellulóz és/vagy poli(vinil-pirrolidon), kívánt esetben a szétesést elősegítő anyagok, így a fenti keményítők, továbbá karboxi-metil-keményítők, térhálós polivinil-pirrolidon, agar, alginsav vagy sói, így nátriumalginát; a segédanyagok elsősorban síkosító, síkosítást szabályozó és kenőanyagok, például kovasav, talkum, sztearinsav vagy sói, így magnézium- vagy kalciumsztearát és/vagy polietilénglikol. A drazsémagokat megfelelő, adott esetben a gyomomedvnek ellenálló bevonattal látjuk el, amihez többek között koncentrált cukoroldatokat használunk, amelyek adott esetben gumiarábikumot, talkumot, poli(vinil-pirrolidon)-t, polietilénglikolt és/vagy titán-dioxidot tartalmaznak, megfelelő szerves oldószerekkel vagy oldószerkeverékekkel készített lakkoldatokat vagy a gyomomedvnek ellenálló bevonatok előállításához megfelelő cellulózkészítmények, így acetil-cellulóz-ftalát vagy hidroxi-propil-metil-cellulóz-ftalát oldatait alkalmazzuk. A tablettákhoz vagy drazsébevonatokhoz színezékeket vagy pigmenteket adhatunk, például a különböző hatóanyagodózisok azonosítására és megjelölésére.

További, orálisan alkalmazható gyógyászati készítmények a dugós zselatinkapszulák, valamint a lágy, zárt, zselatinból és egy lágyítóból, így glicerinből vagy szorbitból álló kapszulák. A dugós kapszulák a hatóanyagot granulátum formájában, például töltőanyagokkal, így laktózzal, kötőanyagokkal, így keményítőkkel és/vagy síkositószerekkel, így talkummal vagy magnézium-sztearáttal és adott esetben stabilizátorokkal keverve tartalmazhatják. A lágy kapszulákban a hatóanyag előnyösen megfelelő folyadékokban, így zsíros olajokban, paraffinolajban vagy folyékony polietilénglikolokban lehet oldva vagy szuszpendálva, emellett a hatóanyaghoz stabilizátorokat is adhatunk.

A rektálisan alkalmazható gyógyászati készítmények például a kúpok, amelyek a hatóanyag és egy kúpalapanyag keverékéből állnak. Kúpmasszaként megfelelnek például a természetes vagy szintetikus trigliceridek, paraffinszénhidrogének, polietilénglikolok vagy nagyobb molekulájú alkanolok. Használhatunk rektálisan zselatinkapszulákat is, amelyek a hatóanyag és egy alapmassza kombinációját tartalmazzák. Az alapmassza anyagai például a folyékony trigliceridek, polietilénglikolok vagy paraffinszénhidrogének.

Parenterális beadásra elsősorban a hatóanyag vízoldható formájának, például vízoldható sójának a vizes oldatai, továbbá a hatóanyag szuszpenziói felelnek meg, így a megfelelő olajos injekciószuszpenziók, amelyeknél megfelelő lipofil oldószert vagy hígítót, így zsíros olajokat, például szezámolajat vagy szintetikus zsírsav-észtereket, például etil-oleátot vagy triglicerideket használunk; vagy megfelelnek a vizes injekciószuszpenziók, amelyek a viszkozitást növelő anyagokat, például nátrium-karboxi-metil-cellulózt, szorbitot és/vagy dextránt és adott esetben stabilizátorokat is tartalmaznak.

A hatóanyag adagolása függ a melegvérű fajától, korától és egyéni állapotától, valamint a beadás módjától. Normál esetben egy körülbelül 75 kg tömegű melegvérűnél orális beadás esetében a hozzávetőleges napi dózis körülbelül 150-1500 mg, előnyösen napi több egyforma dózisban beadva javasolható.

A találmány szerinti eljárás kiviteli módját az alábbi példák szemléltetik, amelyek azonban a találmány oltalmi körét semmiképpen nem korlátozzák. Az MMRspektrumokat célszerűen magasabb hőmérsékleten, körülbelül 80 °C-on dimetil-szulfoxidban vettük fel, a jelek kémiai eltolódását ppm-ben adjuk meg.

Az alapváz kémiai jelölése, amelyből a találmány szerinti rifamicin-származékok levezethetők, a következő:

l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-rifamicin, a hozzátartozó szerkezeti képlet az (V) képlet.

HU 206 215 Β

1. példa g 8-(0-pivaloil-)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicint (az (1) általános képletben az -Aj-A₂, -A₃-A₄- és —Aj—Ag— szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ 2,4,6-trimetil-fenilcsoport és R₇ hidrogénatom a disclaimer vegyülete) 100 ml etanolban 0,2 g 10%-os palládium/szén jelenlétében 25 °C-on és normál nyomáson a hidrogénfelvétel befejeződéséig hidrogénezünk, Ezután a katalizátort kiszűrjük és az oldószert vákuumban lepároljuk. A sötétvörös színű maradékot 200 g kovasavgélen kromatografáljuk, az eluens petroléter/etil-acetát 3:1 arányú keveréke. Két gyorsan mozgó vörös színű sávot figyelhetünk meg, amelyeket egy erős vörös színű fősáv követ. Ennek a vörös fősávnak az eluátumát elkülönítjük és bepároljuk. A maradék az epimertiszta 16,17,18,19-tetrahidro-8-(0-pivaloil)-1 -dezoxi- 15-dezoxo-1,15-epoxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l -il)-rifamicin (az (I) általános képletben az -A,-A₂- és -A₃-A₄- szerkezeti elemek etiléncsoportok és -A₅-A₆- viniléncsoport, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ 2,4,6-trimetil-fenil-csoport és R₇ hidrogénatom).

Az összegképlet C₅₆H₇₇N₃O_I2, a molekulatömeg 983 (talált, a tömegspektrum alapján).

'H-MMR (360 MHz, DMSO): jel a 30-as CH₃-ra, 1,4 ppm-nél (d, 3H).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 5 g 3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-SV (lásd: EP 244 398 számú európai szabadalmi leírás, 2. példa; a további példákban használt rifamicinSV-vegyületek előállítását például a 4005077 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertette), 50 ml száraz piridin és 4,5 ml pivaloil-klorid keverékét 30 percig 50 °C-on tartjuk. Ezután az oldószert vákuumban lepároljuk, az olajos maradékot etilacetátban feloldjuk és 2 n sósavval, pufferoldattal (pH=7) és nátrium-klorid-oldattal mosunk. Az oldatot vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk, a sárga színű maradékot éter/bexán keverékéből kristályosítjuk. így kapjuk az 1,8-di-(0-pivaloil)-3-[4(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-SV-t, amelynek olvadáspontja 203-204 °C.

Az összegképlet C_6IH_g3N₃O₁₄, a molekulatömeg 1081 (talált).

Hasonló módon állíthatjuk elő a további példákban használt l,8-di-(0-pivaloil)-vegyületeket is.

g l,8-di-(0-pivaloil)-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)piperazin-l-ilJ-rifamicin-SV-t 1000 ml 2-metoxi-etanolban melegítés közben feloldunk és nitrogénatmoszférában 5 órán keresztül visszafolyatással forraljuk. Ezután az oldószert vákuumban lepároljuk és a maradékot metanolból kétszer kristályosítjuk. így kapjuk a 8-(0-pivaloil)-I-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicint (az (I) általános képletben az -A]-A₂- -A₃-A₄és -Aj-Ag- szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, R] pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek. R₅ 2,4,6-trimetil-fenil-csoport és R₇ hidrogénatom).

Olvadáspontja 160-165 °C (etanolból kristályosítva).

Az összegképlet Cj₆H₇₃N₃O_l2, a molekulasúly 979 (talált).

'H-MMR (360 MHz, CDC1₃, TMS): 1,49 (s, 9H, 8-pivaloil-0).

2. példa g 1. példa szerinti terméket 800 ml etanolban feloldva 1,2 g kénsav és 1 g platinaoxid jelenlétében 25 °C-on és normál nyomáson 1 órán át hidrogénezünk. Ezalatt az idő alatt az anyag 1 ekvivalens (230 ml) hidrogént vesz fel. A katalizátort kiszűrjük, a szűrletet vizes nátrium-hidrogén-karbonátoldat hozzáadásával semlegesítjük, telített nátrium-kloridoldatot adunk hozzá és a hidrogénezett terméket etil-acetáttal többször kirázva extraháljuk. Az extraktumot szárítjuk és bepároljuk, a maradékot az 1. példa szerint kromatografálva tisztítjuk. Az erős fősávban lévő vörös színű anyag az epimertiszta 16,17,18,19,28,29-hexahidro-8(0-pivaloil)- 1-dezoxi- 15-dezoxo- l,15-epoxi-3-[4(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin (az (1) általános képletben az -A|-A₂-. -A₃-A₄- és -A₅-Ágszerkezeti eleinek etiléncsoportok, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport. R₃ és R₄ együtt kötést képeznek. R₅

2,4,6-trimetil-fenilcsoport és R₇ hidrogénatom).

Az összegképlet C₃₆H₇₉N₃Oi₂, a molekulatömeg 985 (talált).

'H-NMR (360 MHz, DMSO): a viniles protonok öszszes jele eltűnt.

3. példa

Hasonló módon, például a 2. példában leírtak szerint 5 g 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicint (az (I) általános képletben az -A|-A₂- -A₃-A₄- és -Ay-Agszerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, Rí pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅

2,4,6-trimetil-fenilcsoport és R₇ hidrogénatom a disclaimer vegyülete) 500 ml etanolban feloldunk és 0,5 g platina-oxid és 0,7 g kénsav jelenlétében szobahőmérsékleten és normál nyomáson, 4 ekvivalens hidrogén (körülbelül 460 ml) felvételéig hidrogénezünk. Ezután a katalizátort kiszűrjük, a szűrletet vizes nátrium-klorid-karbonátoldattal semlegesítjük, telített nátrium-klorid-oldatot adunk hozzá és a hidrogénezett terméket etil-acetáttal többször kirázva extraháljuk. Az extraktumot szántjuk és bepároljuk, a maradékot éterben feloldjuk. Állás után kikristályosodik a 16,17,18,19,28,29-hexahidro-8-(0-pivaloil)1-dezoxi-11,15-didezoxo-1,15 -epoxi-11 -hidroxi-3-[4(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin (az (I) általános képletben az -A,-A₂-, -A₃-A₄- és -Aj-Agszerkezeti elemek etiléncsoportok, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ hidrogénatom, R₅ 2,4,6-trimetilfenilcsoport és R₇ hidrogénatom). A kissé vörösbama kristályok éterből átkristályosítva színtelen lemezeket képeznek, a termék olvadáspontja bomlás közben 226-227 °C.

HU 206 215 Β

Az összegképlet C₅gH_gIN₃O_I2, a molekulatömeg 987 (talált).

4. példa

Hasonló módon, például az 1. példában a kiindulási anyag előállítására leírtak szerint állítjuk elő 1,8-di-(0pivaloil)-3-[4-(l-naftil-metil)-piperazin-l-il]-rifamicinSV 2-metoxi-etanolban 5 órán át végzett melegítésével a 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4(l-naftil-metil)-piperazin-l-il]-rifamicint (az (I) általános képletben az -A,-A₂- -Ay-A4- és -A₅-Ag- szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, Rj pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ 1-naftilcsoport és R₇ hidrogénatom), amely metanol/víz keverékéből vörös kristályok alakjában kikristályosodik. Olvadáspontja 207 °C.

Az összegképlet C₅₇H₆₉N₃O₁₂, molekulatömeg 987 (talált).

5. példa

Hasonló módon, például az 1. példában a kiindulási anyag előállítására leírtak szerint állítjuk elő 1,8-di-(0-pivaloil)-3-(4-izobutil-l-piperazinil)-rifamicin-SV-ből a 8(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-(4-izobutil-l-piperazinil)-rifamicint (az (I) általános képletben -Aj-A^, -A₃-A₄- és —Ag—Ag— szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk 2-metil-l,3-propiléncsoport, Rj pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek és R₅ és R₇ hidrogénatom), amelynek olvadáspontja 187-188 °C (metanol/víz keverékéből kristályosítva). Az összegképlet C5oH₆₉N₃O_i2, a molekulatömeg 903 (talált). 'H-MMR (360 MHz, CDClj: az izobutilcsoport jelei;

I /

0,92 (6H, (CH₃)₂CH), 2,16 (d, 2H, -CH₂N).

I \

6. példa

Hasonló módon, például a 3. példában leírtak szerint állítjuk elő hidrogénezéssel 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15dezoxo-l,15-epoxi-3-(4-izobutiI-l-piperazinil)-rifamicinből (az (I) általános képletben az -A,-A₂-A₃-A₄- és —Ag—Ag— szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk 2-metil-l,3-propilén-csoport, Rj pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ és R₇ hidrogénatom). A hidrogénezést platina-oxid jelenlétében, etanolból kénsav hozzáadásával végezzük, így kapjuk a 16,17,18,19,28,29-hexahidro-8-(0-pivaloil)-l-dezoxi11,15-didezoxo-1,15-epoxi-l 1 -hidroxi-3-(4-izobutil-1piperazinil)-rifamicint (az (I) általános képletben az -A]-A₂-, —A₃—A^- és -A_s-Ag- szerkezeti elemek etiléncsoportok, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ hidrogénatomok, R₅ és R₇ hidrogénatom és alk 2-metil-l,3-propiléncsoport). A gyengén vöröses színű kristályokat hexánból átkristályosítva színtelen négyzetes lemezkéket kapunk, az olvadáspont 150-160 °C.

Az összegképlet CgoH₇₇N₃0_I2, a molekulatömeg 911 (talált).

7. példa

Hasonló módon, például az 1. példában a kiindulási anyag előállítására leírt módon eljárva állítjuk elő 1,8di-(0-pivaloil)-3-[4-(4-fenil-benzil)-l-piperazinil)-rifamicin-SV-ből, a kiindulási vegyületet 2-metoxi-etanolban nitrogénatmoszférában 5 órán át melegítve a 8-(0pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4-(4-fenilbenzil)-l-piperazinil]-rifamicint (az (I) általános képletben -A|-A₂-, —A₃—A4— és -Ag-Ag- szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport. R₍ pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ 4-bifenililcsoport és R₇ hidrogénatom). A vegyület hexán/éter keverékéből vörös színű kristályok alakjában kristályosodik, amelyek 140 °C-tól olvadnak.

Az összegképlet C₅₉H₇|N₃O₁₂, a molekulatömeg 1013 (talált).

8. példa g 16,17,18,19-tetrahidro-8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15dezoxo-l,15-epoxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzÍl)-l-piperazinilj-rifamicin (az (I) általános képletben az-Aj-A^, -A₃-A₄- szerkezeti elemek etiléncsoportok, és az -Ag-Ag- viniléncsoport, metiléncsoport, Rí pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, Rg 2,4,6-trimetilfenilcsoport és R₇ hidrogénatom) 20 ml metanollal készített oldatához 5%-os metanolos nátrium-bórhidridoldatot csepegtetünk, amíg a reakcióoldat vörös színe eltűnik. Ezután az oldatot vizes aszkorbinsavval megsavanyítjuk, telített nátrium-kloridoldatot adunk hozzá és a reakcióterméket etil-acetáttal felvesszük. Az etil-acetátos extraktumot pufferoldattal (pH=7) mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk, így kapjuk a 16,17,18,19-tetrahidro-8-(0-pivaloil)- 1-dezoxi-l 1,15-didezoxo-1,15-epoxi-1 l-hidroxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifamicint (az (I) általános képletben az —Aj—Ay—, -A₃-A₄- szerkezeti elemek etiléncsoportok és -Ag-Ag- viniléncsoport, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃, R₄ és R₇ hidrogénatom, és Rg 2,4,6-trimetil-fenilcsoport).

Az összegképlet C₅₆H₇₉N₃O₁₂, a molekulatömeg 985 (talált).

'H-MMR (360 MHz, DMSO): 5,10 (dd, IH, H-28) +

6,39 (d, IH, H-29) (csak 2 jel a viniles protonokra);

5,79 (s, IH, H—15); 1,39 (d m felett, legalább 3H,

30-as CH₃).

9. példa g 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifamicint (az (I) általános képletben az-Aj-A^, -Ay-Af és -Ag-Ag- szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, Rg 2,4,6-trimetil-fenilcsoport, és R₇ hidrogénatom a disclaimer vegyülete) 100 ml tetrahidrofurán és 100 ml metanol keverékében feloldunk és az oldathoz keverés közben 0,2 g szilárd nátrium-bórhidridet adunk. 10 perc múlva a halványsárga reakcióoldatot vizes aszkorbinsavoldattal megsavanyítjuk, majd vizet és telített vizes nátrium-kloridoldatot adunk hozzá. A reakciókeveréket etil-acetáttal extraháljuk, az extraktumot pufferoldattal (pH—7) mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. Az olajos

HU 206 215 Β maradékot éter/pentán keverékéből kristályosítjuk. így kapjuk a 8-(0-pivaloil)- 1-dezoxi-l 1,15-didezoxo-1,15epoxi-1 l-hidroxo-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinilj-rifamicínt (az (I) általános képletben -A,-A₂-, -A3-A4- és —A5—A^— szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃, R₄ és R₇ hidrogénatom és R₅ 2,4,6-trimetil-fenilcsoport). Az anyag halványsárgás kristályokat képez, olvadáspontja 205 °C.

Az összegképlet C₅₆H₇₅N₃O|₂, a molekulatömeg 981 (talált).

'H-MMR (360 MHz, CDC1₃, 50 °C): 5,78 (s, IH,

H-15).

10. példa

Hasonló módon, például az 1. példában a kiindulási anyag előállítására leírt módon állítjuk elő l,8-di-(0-pivaloil)-3-[4-(2,5-dimetil-benzil)-l -piperazinilj-rifamicinből a 8-(0-pivaloil)- 1-dezoxi- 15-dezoxo- 1,15-epoxi-3-[4-(2,5-dimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifamicint (az (I) általános képletben az -A,-A₂-, -A₃-A₄- és _A₅-A₆- szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, R| pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ 2,5-dimetil-fenilcsoport és R₇ hidrogénatom), amely metanolból kristályosítva 220 °C-on olvad.

Az összegképlet C₅₅H_7lN₃O_l2, a molekulatömeg 965 (talált).

'H-MMR (360 MHz, DMSO-d₆): a 2,5-dimetil-benzilcsoport jelei 3,48 (—CH₂—), 2,27 és 2,32 (arom. CH₃) valamint 7,90 (1 arom. H) és 7,0 (centr. AB, 2 arom. H) ppm.

11. példa

Hasonló módon, például az 1. példában a kiindulási anyag előállítására leírt módon állítjuk elő l,8-di-(0-pivaloil)-3-(4-benzil-l-piperazinil)-rifamicinből kiindulva a 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3(4-benzil-l-píperazinil)-rifamícint (az (I) általános képletben -Α,-Α^-, -A₃-A₄_ és -A₅-A₆- szerkezeti elemek viniléncsoportok, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, alk metiléncsoport, R_s fenilcsoport és R₇ hidrogénatom). A vegyület metanol/víz keverékéből vékony kristálylapocskákat képez, a termék olvadáspontja 181-182 °C.

Az összegképlet: C₅₃H₆₇N₃O_I2, a molekulatömeg 937 (talált).

12. példa

Hasonló módon, például az 1. példában a kiindulási anyag előállítására leírt módon állítjuk elő az 1,8-di-(0pívaloil)-3-(4-ciklohexilmetil-1 -piperazinil)-rifamicinből kiindulva a 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxol,15-epoxi-3-(4-cikIohexilmetil-l-piperazinil)-rifamicint (az (I) általános képletben -Aj-A₂-, -A₃-A₄- és -A₅-A₆- szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ ciklohexilcsoport és R₇ hidrogénatom). A vegyület metanolból lemezkék alakjában kristályosodik, a termék olvadáspontja 155-156 °C.

,

Az összegképlet: C₅₃H₇₃N₃O_l2, a molekulatömeg 943 (talált).

13. példa

Hasonló módon, például az 1. példában a kiindulási anyag előállítására leírt módon állítjuk elő 1,8-di-(0-pivaloil)-3-[4-(ciklohex-3-en-1 -il-metil)-1 -piperazinil]rifamicin-SV-ből kiindulva a 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4-(ciklohex-3-en-l-il-metil)l-piperazinil]-rifamicint (az (I) általános képletben az -A|-A₂~, -A3-A4- és -A₅-A₆- szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, R₄ pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ ciklohex-3-en-l-ilcsoport, és R₇ hidrogénatom). A vegyület metanolból romboid lemezkék alakjában kristályosodik, a termék előzetes zsugorodás után körülbelül 165 °C-on olvad. Az összegképlet C₅₃H₇₁N₃O|₂, a molekulatömeg 941 (talált).

'H-MMR (360 MHz, DMSO-d₆): 5,66 (s, 2H, 2 olef. H \ a ciklohexénben), 2,26 (t, N-CH₂-CH=, s átfedés /

2,24-nél 30-as CH₃) ppm.

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

a) 5 g 3-bróm-rifamicin-S 50 ml tetrahidrofuránnal készített oldatához 2 g N-(cikIohex-3-en-l-il-metil)-piperazint adunk és a reakcióelegyet 20 °C-on 30 percig állni hagyjuk. Ezután az elegyet vizes citromsavoldat hozzáadásával megsavanyítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot szárítjuk és bepároljuk, így sötét maradék marad vissza. Ezt metanolban feloldjuk és az oldathoz vizes aszkorbinsavoldatot csepegtetünk. Eközben az oldat sárgára színeződik és rövid idő múlva kiválik a 3-[4-(ciklohex-3-en-l-il-metil)piperazin-l-il]-rifamicin-SV sárga színű kristályok alakjában, a tennék olvadáspontja 170-172 °C.

b) 5 g 3-[4-ciklohex-3-en-l-iI-metil)-l-piperazinil]rifamicin-SV, 50 ml száraz piridin és 4,5 ml pivaloilklorid keverékét 30 percen át 50 °C-on melegítjük. Ezután az oldószert vákuumban lepároljuk, az olajos maradékot etil-acetátban feloldjuk és 2 n sósavval, pufferoldattal (pH=7) és nátrium-kloridoldattal mossuk. Az oldatot szárítjuk és bepároljuk, így sárga maradék alakjában kapjuk a nyers l,8-di-(0-pivaloil)-3[4-(ciklohex-3-en-l -il-metil)-l-piperazinil]-rifamicinSV-t, amit további tisztítás nélkül dolgozunk fel.

14. példa

8-(0-pivaloi 1)-1 -dezoxi-11,15-d idezoxo-1,15-epoxi1 l-hidroxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]16,17,18,19,28,29-hexahidro-rifamicin (az (I) általános képletben az -A₍-A₂- -A₃-A₄- és -A₅-A₆- szerkezeti elemek etiléncsoportok, alk metiléncsoport, Rj pivaloilcsoport, R₃, R₄ és R₇ hidrogénatom és R₅ 2,4,6-trimetil-fenilcsoport, ez a 3. példa célterméke) metanolos oldatát feleslegbe vett vizes L(+)-aszkorbinsavoldattal megsavanyítjuk, vízzel erősen meghígítjuk és etil-acetáttal kirázzuk. Eközben a hexahidro-származék aszkorbinsavas sója az etil-éteres fázisba kerül. Az extraktumot vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk, így

HU 206 215 Β színtelen lakk formájában marad vissza a 8-(0-pivaloil)1 -dezoxi-11,15-didezoxo-1, 15-epoxi-l l-hidroxi-3-[4(2,4,6-trimetil-benzil)-1 -piperazinil]-16,17,18,19,28,29hexahidro-rifamicin aszkorbátja (az (I) általános képletben az-A! ~a₂-, —A₃—A₄— és -Ay-Ag- szerkezeti elemek etiléncsoportok, alk metiléncsoport, Rj pivaloilcsoport, R₃, R₄ és R₇ hidrogénatom és R₅ 2,4,6-trimetil-fenilcsoport). A vegyületet éter hozzáadásával etil-acetátból kristályosítjuk, a termék hosszú, vékony prizmákat képez, amelyek bomlás közben körülbelül 200 °C-on olvadnak.

15. példa

Hasonló módon, például a 14. példában leírtak szerint állítjuk elő a 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-ll,15-didezoxo-l,15-epoxi-ll-hidroxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)1 -piperazinil]-16,17,18,19-tetrahidro-rifamicin-S V-ből (a 8. példa célterméke) az olyan (I) általános képletű vegyület aszkorbinsavas sóját, amelynek képletében az -Aj-A₂-, -A₃-A₄- szerkezeti elemek etiléncsoportok és -A₅-A₆- viniléncsoport, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃, R₄ és R₇ hidrogénatom és R₅ 2,4,6trimetil-fenilcsoport. A só színtelen prizmákat képez, olvadáspontja bomlás közben 175 °C.

16. példa g 3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]16,17,18,19,28,29-hexahidro-rifamicin-SV (diasztereomerkeverék) 100 ml piridinnel készített oldatához keverés közben 0 °C-on 10 ml pivaloil-kloridot csepegtetünk, és a reakcióoldatot 4 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután a reakciókeverékhez vizet adunk, hígított sósavval megsavanyítjuk és etil-acetáttal extraháljuk a reakcióterméket. Az etil-acetátos extraktumot hígított savval, pufferoldattal (pH=7) és telített konyhasóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradék a két diasztereomer, vörös színű hexahidro-származékot tartalmazza, amelyeket kromatográfiásan szétválasztunk, a kromatografálást 1 kg kovasavgéloszlopon megismételjük, az eluens n-hexán/etil-acetát 3:1 arányú keveréke. Az ebben a rendszerben gyorsabban vándorló vörös színű sávot izoláljuk. Ez tartalmazza a diasztereomertiszta 16,17,18,19,28,29-hexahidro-8-(0-pi valoil)-1 -dezoxi- 15-dezoxo-1,15-epoxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicint (az (I) általános képletben az-Aj-A^, -A₃-A₄- és -A₅-A₆- szerkezeti elemek etiléncsoportok, alk metiléncsoport, R| pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ 2,4,6trimetil-fenilcsoport és R₇ hidrogénatom). Ez a 2. példa szerinti céltermék diasztereomerje.

Az összegképlet: C₅₆H₇₉N₃O₁₂, a molekulatömeg 985 (talált).

A kiindulási anyagot például a következőképpen állítjuk elő:

g 3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-SV 300 ml etanollal készített oldatához 0,5 g platina-oxidot adunk és 13 órán át szobahőmérsékleten és normál nyomáson hidrogénezzük. Ezután a katalizátort egy réteg kovaföldön kiszűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot etil-acetát és dietil-éter keverékéből kristályosítjuk. így kapjuk a 3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-16,17,18,19,28,29-hexahidro-rifamicin-SV-t (epimer keverék) sárga színű kristályok alakjában, amelyek 250 °C felett bomlanak.

A tömegspektrum: m/z=920 (M⁺+l) megfelel a C_5IH₇₃N₃O₁₂ összegképletnek.

17. példa g 16. példa szerinti termék 50 ml metanollal készített oldatához szobahőmérsékleten keverés közben addig csepegtetünk körülbelül 1%-os metanolos nátriumbór-hidrid-oldatot, amíg a kezdetben mély vörös színű reakciókeverék teljesen elszíntelenedik és a keverék halványsárga színt vesz fel. A reakciókeveréket sok vízzel hígítjuk, a redukált anyagot éterrel extraháljuk, az éteres oldatot pufferoldattal (pH=7) és telített nátrium-kloridoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A csaknem színtelen maradékot éterből többször kristályosítjuk. így kapjuk a

16,17,18,19,28,29-hexahidro-8-(0-pivaloil)-l-dezoxi11.15- didezoxo-11 -hidroxi-1,15-epoxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicint (az (I) általános képletben az -Aj-A₂- -A₃-A₄- és -A₅-A₆- szerkezeti elemek etiléncsoportok, alk metiléncsoport, R, pivaloilcsoport, R₃, R₄ és R₇ hidrogénatom és R₅ 2,4,6-trimetil-fenilcsoport), amely a 3. példa szerinti céltermék diasztereomerje. A színtelen kristályok 234-235 °C-on olvadnak. Az összegképlet C₅₆H₈|N₃O₁₂ a molekulatömeg 987 (talált).

‘H-MMR (360 MHz, DMSO-d₆; ppm): viniles H-jelek már nincsenek; különbség a 3. példa szerinti termék spektrumához viszonyítva csak nagyobb térerősségnél van, például: -0,28 (d, 3H), 0,29 (d, 3H), 0,60 (d, 3H) és 0,78 (d, 3H, anzagyűrű-metilcsoport), 1,40 (d, ~3H, H-30).

18. példa

8-(0-pivaloil)-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifamicin-SV toluollal készített 10%-os oldatát nyomásálló edényben 15 percig 170 °C-on melegítjük. Ezután a toluolt lepároljuk, a visszamaradó anyagot metanol/víz keverékéből kristályosítjuk. Két kristályosítás után 175 °C olvadáspontú kristályokat kapunk, ez az oltalmi körön kívüli 1-dezoxi-15-dezoxo1.15- epoxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]rifamicin (az (I) általános képekben az -A,-A₂-A₃-A₄- és -A₅-A₆- szerkezeti elemek viniléncsoportok, R, hidrogénatom, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, alk metiléncsoport, R₅ 2,4,6-trimetil-fenilcsoport és R₇ hidrogénatom).

A kiindulási anyagot például a következőképpen állítjuk elő:

a) 10 g 3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifamicin-S 100 ml piridinnel készített oldatához keverés közben 1,5 g (1,13 ekvivalens) pivalinsav-kloridot csepegtetünk és az elegyet 20 °C-on 10 percig reagálni hagyjuk. Ezután a reakciókeverékhez 10 ml metanolt adunk és még egy órán át keverjük. Ezután a reakciókeveréket vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot

HU 206 215 Β etil-acetátban feloldjuk, az etil-acetátos oldatot vizes nátrium-hidrogén-karbonátoldattal és telített nátriumkloridoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. Visszamarad a 8-(0-pivaloil)-3[4-(2,4,6,-trimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifamicin-S, amely éterből kékesfekete kristályokat képez, olvadáspontja bomlás közben 191-193 °C (körülbelül 162 °Cnál, valamint újra körülbelül 175 °C-on zsugorodik).

b) A kapott kinont tetrahidrofuránban feloldjuk, és az oldathoz keverés közben feleslegben cinkport és csepegtetve 1 n sósavat adunk addig, amíg a reakciókeverék sárga színű lesz. Ekkor a reakciókeveréket megszűrjük, a tetrahidrofurános oldatot telített nátrium-kloridoldattal kétszer mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és vákuumban alacsonyabb hőmérsékleten gyorsan bepároljuk. A sárga maradék a 8-(0-pivaloil)-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifamicinSV, amely ebben a formában közvetlenül felhasználható a gyűrűzárási reakcióhoz. Az anyag éterből narancssárga kristályok alakjában kristályosodik, olvadáspontja bomlás közben körülbelül 165 °C.

19. példa l,8-di-(0-pivaloil)-3-[2-metiI-4-(2,4,6-trimetil-benzil)piperazin-l-il]-rifamicin 8 ml 2-metoxi-etanollal készített oldatát nitrogénatmoszférában visszafolyatással melegítjük. Az 5 órás melegítés után az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A nyers terméket flash-kroinatográfiásan kovasavgélen tisztítjuk, és etil-acetát/hexán 1:4-2:3 arányú keverékével eluáljuk. így kapjuk a 8(O-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[2-metil4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-1 -il]-rifamicint (az (I) általános képletben az -A,-A₂-, -A₃-A₄- és -A₅A₆- szerkezeti elemek viniléncsoportok, R, pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, alk metiléncsoport, R₅ 2,4,6-trimetil-fenilcsoport és R₇ metilcsoport).

„A” izomer (a piperazingyűrű R₇=metilcsoportot tartalmazó szénatomját tekintve) olvadáspontja bomlás közben 140 °C.

MMR spektrum (300 MHz, CD₃OD): 6,80 (s, 2H).

„B” izomer (a piperazingyűrű R₇=metilcsoportot tartalmazó szénatomját tekintve) olvadáspontja bomlás közben 140 °C.

MMR spektrum (300 MHz, CD₃OD): 6,85 (s, 2H).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

4,45 g (5,75 mmól) 3-bróm-rifamicin-S 160 ml tetrahidrofuránnal készített oldatához szobahőmérsékleten hozzáadjuk 1,34 g 5,75 mmól 1-2,4,6-trimetil-benziI-3-metil-piperazin és 1,17 ml (8,17 mmól) trietilamin keverékét 160 ml tetrahidrofuránban, gyors csepegtetéssel. 10 perc múlva a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat a rekaciókeverékben kiindulási anyagot már nem mutat. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, így sötét színű szilárd maradékot kapunk, amit kovasavgél flash-oszlopon 4% metanolt tartalmazó metilén-diklorid-eluenssel kromatografálunk. így kapjuk a 3-[2-metil-4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-S-t.

MMR-spektrum (270 MHz, CD₃OD): 6,78 (2H, s).

g (1,08 mmól) 3-[2-metil-4-(2,4,6-trimetil-benzil)piperazin-iI]-rifainicin-S 40 ml metanollal készített oldatához szobahőmérsékleten 10 ml metanol és 10 ml víz keverékében oldott 2,14 g (109,8 mmól) nátrium-aszkorbátot csepegtetünk. Az adagolás befejezése után a reakciókeveréket egy órán át keverjük, ekkor a keverék színe vörösből narancs színűbe ment át, A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat 10% metanolt tartalmazó metilén-dikloridban kiindulási anyagot már nem mutat.

Az oldhatatlan részt kiszűrjük és a szűrletet csaknem szárazra pároljuk. A maradékot megosztjuk metiléndiklorid és telített nátrium-hidrogén-karbonátoldat között. A szerves extraktumot sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. így kapjuk a hidrokinin formát (SV) mint diasztereomerpárt, tekintettel a piperazingyűrű R₇=metilcsoportot tartalmazó szénatomjára. A termék sárga szilárd anyag. MMR (300 MHz, CD₃OD): 6,99 (s, 2H, „A” izomer);

6,95 (s, 2H,„B” izomer).

1,12 g (1,08 mmól) 3-[2-metil-4-(2,4,6-trimetiI-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-SV 20 ml metilén-dikloriddal készített oldatához 0 °C-on 25 mg dimetil-amino-piridint és 0,32 ml trietil-amint adunk, majd 6 ml metilén-dikloridban oldva 0,27 ml (2,20 mmól) pivaloil-kloridot csepegtetünk hozzá. A reakciókeveréket telített nátrium-hidrogén-karbonátoldattal és nátrium-kloridoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A nyers terméket kovasavgélen flashkromatográfiás módszerrel szétválasztjuk, az eluens etil-acetát/hexán 3:1. A piperazingyűrű R₇=metiléncsoportot tartalmazó szénatomját tekintve az 1,8-di(0-pi valoil)-3-[2-meti 1-4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin 2 izomerjét kapjuk.

„A” izomer: MMR (270 MHz, CD₃OD): 6,8 (s, 2H);

1,81 (s, 3H); Rf-értéke = 0,76 (etil-acetát/hexán 1:1) „B” izomer MMR (270 MHz, CD₃OD): 6,75 (s, 2H);

1,7 (s, 3H); Rf-értéke = 0,71 (etil-acetát/hexán 1:1).

20. példa mg 19. példa szerinti „A” izomer oldatát 10 mg platina-oxid, 0,02 ml ecetsav és 2 ml etil-acetát jelenlétében 3,4 bar hidrogénnyomáson 4 órán át hidrogénezzük. A katalizátort kiszűrjük és a nyers, kissé narancsszínű oldatot bepároljuk, majd kovasavgélen flashkromatográfiás módszerrel tisztítjuk, eluensként hexán/etil-acetát 2:1-1:1 keverékét használva. Az így kapott terméket éterrel eldörzsöljük, így kapjuk a

16,17,18,19,28,29-hexahidro-1 -dezoxi-11,15-didezoxo1.15- epoxi-ll-hidroxi-8-(0-pivaloil)-3-[2-metil-4(2,4,6-trimetiI-benzil)-piperazin-l-il]-rífamicint, olvadáspontja 140-142 °C.

MMR (300 MHz, CD₃OD): 5,76 (s, IH); 2,81 (széles d, 2H) és 2,88 (széles, t, 2H).

21. példa

Hasonló módon, például az 1. példában a kiindulási anyag előállítására leírt mórion állítjuk elő az l,8-di-(0pivaloil)-3-[4-(4-penten-l-il)-l-piperazinil]-rifamicinből kiindulva a 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo1.15- epoxi-3-[4-(4-penten-l-il)-l-piperazinil]-rifami12

HU 206 215 Β cint (az (I) általános képletben az -A|-A₂-, -A₃-A₄és -Aj-Ag- szerkezeti elemek viniléncsoportok, alk metiléncsoport, R] pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést képeznek, R₅ 3-butenilcsoport, és R₇ hidrogénatom). A vegyület metanolból lemezkék formájában kristályosodik, olvadáspontja 140 °C.

Az összegképlet C₅₁H₆₉N₃O₁₂, a molekulatömeg 915 (talált).

‘H-MMR (360 MHz, DMSO-d₆): az olefines oldalláncok jelei a multiplettekben, centrumok: 1,58 (2H), 2,09 (2H), 2,48 (2H), valamint 4,95 (együtt d-vel a Η-25-ből, együtt 2H), 5,04 (IH) és 6,86 (IH) ppm.

22. példa

Hasonló módon, például valamely előző példában leírtak szerint, állítjuk elő a következő vegyűleteket: a 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4(2,3-dimetil-benzil)-piperazin-1 - il]-rifamicint, 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4(2,6-dimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicint, 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-{4-[2(2,4,6-trimetil-fenil)-etil]-piperazin-l-il}-rifamicint, és a

8-(0-pi v aló il) -1 -dezox i-15 -dezoxo-1,15 -epoxi-3- {4-[ 1 (2,4,6-trimetil-fenil)-etil]-piperazin-l-il}-rifamicint.

Gyógyászati készítménypéldák

23. példa

Kapszulákat állítunk elő, amelyek 250 mg hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyag például olyan (I) általános képletű vegyület, amelynek képletében az —A,—A₂—, —A₃—A^- és -Aj-Ag- szerkezeti elemek etiléncsoportokat jelentenek, alk metiléncsoport, Rj pivaloilcsoport, R₃ és R₄ együtt kötést jelentenek, R₅ 2,4,6trimetil-fenilcsoport és R₇ hidrogénatom.

Összetétel 1000 kapszulára:

hatóanyag 250,0 g kukoricakeményítő 50,0 g poli(vinil-pirrolidon) 15,0 g magnézium-sztearát 5,0 g etanol, szükség szerinti mennyiségben

A hatóanyagot és a kukoricakeményítőt összekeverjük, és a poli(vinil-pirrolidon) 50 g etanollal készített oldatával megnedvesítjük. A nedves masszát 3 mm lyukbőségű szitán átnyomjuk és 45 °C-on megszárítjuk. A száraz granulátumot 1 mm lyukbőségű szitán megszitáljuk és 5 g magnézium-sztearáttal keverjük. A keverék 0,320 g-os részleteit 0 nagyságú dugós kapszulákba töltjük.

Hasonló módon használhatjuk hatónyag-komponensekként az 1-22. példák szerint előállított többi vegyületet is.

Claims (23)

1. Eljárás az (I) általános képletű rifamicinszármazékok és sóik előállítására - a képletben az-A₁-A₂-,-A₃-A₄- és -Aj-Ag- szerkezeti elemek jelentése azonosan etilén- vagy azonosan viniléncsoport, vagy az -Α,-Α^- és -A₃-A4~ elemek etiléncsoportok és az ^—Aj—Ag— elem viniléncsoport, alk jelentése legfeljebb 5 szénatomos alkilén- vagy alkeniléncsoport,

Rj jelentése legfeljebb 6 szénatomos alkanoilcsoport, R₃ és R₄együtt kötést jelentenek vagy külön-külön hidrogénatomok,

R₅ jelentése hidrogénatom, 3-7 szénatomos cikloalkilvagy cikloalkenilcsoport, bifenilil- vagy naftilcsoport, vagy helyettesítetlen vagy két vagy három 1-4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített fenilcsoport,

R₇ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, azzal a kikötéssel, hogy ha -Aj-A^, -A₃-A4~ és -A₅-Ag- azonosan viniléncsoport, Rj trialkil-acetilcsoportot, R₃ és R₄ együtt kötést jelent, alk metiléncsoport és R₇ jelentése hidrogénatom, akkor R₅ jelentése 2,6-dimetil-4-(l-4 szénatomos alkil)-fenilcsoporttól eltérő azzal jellemezve, hogy

a) olyan (I) általános képletű vegyületek és sóik előállítására, amelyeknek képletében R₃ és R₄ együtt kötést jelent, egy (III) általános képletű vegyületet - a képletben Rf jelentése legfeljebb 6 szénatomos alkanoilcsoport és a többi szubsztituens jelentése a tárgyi kör szerinti - ciklizálunk, vagy

b) -A|-A₂- és -A₃-Af- helyén etiléncsoportot és -Aj-Ag- helyén viniléncsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy sóik előállítására egy (I) általános képletű vegyületet - a képletben -Aj-A₂-, -A₃-A₄- és -Aj-Ag- jelentése azonosan viniléncsoport és a többi szubsztituens jelentése a tárgyi körben megadott, a kikötést nem tekintve - vagy sóját hidrogénezzük, előnyösen palládiumkatalizátor jelenlétében, vagy

c) —Aj—A₂—, -A₃-A₄- és -Aj-Ag- helyén etiléncsoportot és R₃ és R₄ helyén együttesen egy kötést vagy két hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy sóik előállítására egy (I) általános képletű vegyületet - képletben -Aj-A₂- és -A₃-A₄- jelentése azonosan etilén- vagy viniléncsoport és -A₅-Ag- jelentése viniléncsoport és a többi szubsztituens jelentése a tárgyi körben megadott, a kikötést nem tekintve - vagy sóját hidrogénezzük, előnyösen platinakatalizátor jelenlétében, vagy

d) R₃ és R₄ helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy sóik előállítására egy (I) általános képletű vegyületet - a képletben R₃ és R₄ együtt kötést jelent és a többi szubsztituens jelentése a tárgyi körben megadott, a kikötést nem tekintve - vagy sóját redukáljuk, előnyösen nátrium-bór-hidriddel, vagy

e) Rj helyén pivaloilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy sóik előállítására egy (ΙΠ) általános képletű vegyületet - a képletben R,’jelentése hidrogénatom, a többi szubsztituens jelentése a tárgyi körben megadott - vagy sóját pivaloilcsoport bevitelével acilezzük, majd ciklizáljuk, és

HU 206 215 Β kívánt esetben egy előállított (I) általános képletű szabad vegyületet sójává és/vagy egy sót (I) általános képletű szabad vegyületté vagy egy másik sóvá alakítunk át, és/vagy kívánt esetben egy előállított izomerkeveréket szétválasztunk.

(Elsőbbsége: 1989.04. 26.)

2. Az 1. igénypont szerinti a), b) vagy e) eljárás

16.17.18.19- tetrahidro-8-(0-pi valói 1)- 1-dezoxi- 15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazinl-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1988. 06. 30.)

3. Az 1. igénypont szerinti a), c) vagy e) eljárás

16.17.18.19.28.29- hexahidro-8-(0-pivaloil)-1 -dezoxi15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-ilj-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1988. 06. 30.)

4. Az 1. igénypont szerinti c) eljárás

16.17.18.19.28.29- hexahidro-8-(0-pivaloil)-l-dezoxi11.15- didezoxo-1,15-epoxi-11 -hidrox i-3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989. 04. 26.)

5. Az 1. igénypont szerinti a) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)-1 -dezoxi-15-dezoxo-1, l5-epoxi-3-[4-( 1 -naftil metil)-piperazin-l-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1988. 06. 30.)

6. Az 1. igénypont szerinti a) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)-!-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-(4-izobutilpiperazin-.l-il)-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1988, 06. 30.)

7. Az 1. igénypont szerinti c) eljárás

16,17,18,19,28,29-hexahidro-8-(0-pivaloil)-l-dezoxi11.15- didezoxo-l, 15-epoxi-ll-hidroxi-3-(4-izobutil-piperazin-l-il)-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989. 03. 02.)

8. Az 1. igénypont szerinti a) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4-(4-fenilbenzil)-piperazin-l-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk, (Elsőbbsége: 1989. 04. 26.)

9. Az 1. igénypont szerinti b), d) vagy e) eljárás

16.17.18.19- tetrahidro-8-(0-pivaloil)- 1-dezoxi-11,15didezoxo-1,15-epoxi-ll-hidroxi-3-[4-(2,4,6-trimetilbenzil)-piperazin-l-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989. 04. 26.)

10. Az 1. igénypont szerinti d) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-11, 15-didezoxo-l, 15-epoxi-11 -hidroxi-3[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04.26.)

11. Az 1. igénypont szerinti a) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)-1 -dezoxi- 15-dezoxo-1,15-epoxi-3-[4-(2,5-dimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04. 26.)

12. Az 1. igénypont szerinti a) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-(4-benzil-piperazin-l-il)-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04. 26.)

13. Az 1. igénypont szerinti a) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)- 1-dezoxi- 15-dezoxo-1,15-epoxi-3-[4-(ciklohexilmetil)-piperazin-l-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04. 26.)

14. Az 1. igénypont szerinti a) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[4(ciklohex-3-én-1 -il-metil)-piperazin-1 -il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04.26.)

15. Az 1. igénypont szerinti a) vagy e) eljárás 8-(0-pivaloil)-l-dezoxi-15-dezoxo-l,15-epoxi-3-[2metil-4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989. 04. 26.)

16. Az 1. igénypont szerinti c) eljárás

16,17,18,19,28,29-hexahidro-8-(0-pivaIoil)-l-dezoxi-11,15-didezoxo-l, 15-epoxi-ll-hidroxi-3-[2-meti 1-4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-íl)-rifamicin vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04. 26.)

17. Az 1. igénypont szerinti a)—e) eljárások bármelyike vagy a 2-16. igénypontok szerinti eljárás az 1-16. igénypont szerinti vegyületek gyógyszerészetileg alkalmazható sói előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04. 26.)

18. Az 1. igénypont szerinti a)-e) eljárások bármelyike az (I) általános képletű vegyületek aszkorbinsavas sói előállítására, azzal jellemezve, hogy megfeleő kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04.26.)

19. Az 1. igénypont szerinti a)-e) eljárások bármelyike az (I) általános képletű vegyületek (16S)-izomerjei

HU 206 215 Β előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04.26.)

20. Az 1. igénypont szerinti a)-e) eljárások bármelyike az (I) általános képletű vegyületek (l6R)-izomerjei 5 előállítására, azzal jellemezve,, hogy megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazunk.

(Elsőbbsége: 1989.04.26.)

21. Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy egy az 1-20. igénypontok 10 bármelyike szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületet vagy sóját - a képletben a szubsztituensek jelentése az 1. igénypontban megadott - a gyógyszertechnológiában szokásos hordozóés/vagy segédanyagokkal gyógyszerkészítménnyé alakítunk.

(Elsőbbsége: 1989.04.26.)

22. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként a 2., 3., vagy 5., 6. igénypontok bármelyike szerint előállított vegyületet vagy sóját alkalmazzuk.

(Elsőbbsége: 1988.06.30.)

23. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként a 7. igénypont szerint előállított vegyületet vagy sóját alkalmazzuk.

(Elsőbbsége: 1988.03.02.)