HU205019B - Logic toy - Google Patents

Description

A találmány olyan logikai játékra vonatkozik, amelynek alaplapból, az alaplapot körülvevő oldalfalakból és fedőlapból álló játékháza van, és az alaplapon azonos élhosszúságú kockák vannak, minden kocka minden lapján egy-egy egymástól különböző jel van, az összesen hatféle jel a kockák lapjain azonosan van elhelyezve, és a játékban a feladat a kockák meghatározott cél szerinti átrendezése.

Számtalan olyan logikai játék ismert, ahol jelekkel ellátott jelhordozókat kell úgy átrendezni, hogy valamilyen előre elhatározott rendnek megfeleljenek. Ez a rend lehet a játékba „beépített”, pl. a jelhordozók egy ábra részeit viselik jelként, és csak egy helyes elrendezés lehetséges, és lehet a rend olyan is, hogy a játékosnak magának kell meghatároznia.

Napjainkig is legismertebb ilyen játék a Rubik-kocka, amelynél a kocka alkatelemek egy tengely elemen térben függőleges és vízszintes irányban elfordíthatok. A kocka alkatelemekből egy összetett kockaegység került kialakításra, a kocka alkatelemnek tekinthető részek száma 26 db. Az összetett kockaegység 6 db eleme egy színtartam lehetőségével, 12 db eleme két színtartam lehetőségével, 8 db eleme három színtartam lehetőségével rendelkezik. Összesen 9x6 azaz 54 db kocka oldala van. A játék lényege ana összpontosul, hogy egy 3x3-as 9 db kockaelemből álló összetett felület egy színre kerüljön beállításra és mind 6 db összetett felület különböző egyöntetű színbe kerüljön. Egy színnel maximum 9 db kocka alkatelem rendelkezik. Ettől függetlenül az összetett kocka más színvarációk kirakására is alkalmas, a variációk értékelése azonban térben, az összetett kockaegység mind a hat oldalán jelentkezik.

Ismertek ennél lényegesen egyszerűbb játékok is, amelyeknél a jelhordozőkon lévő jeleket egyetlen síkban kell vizsgálni. Ezek alapváltozatánál egy 4x4 egységnyi oldalhosszúságú alaplap oldalfalakkal van körülvéve, és az alaplapon 15 db egységnyi oldalhosszúságú négyzet van, amelyek tologatásával számokat lehet sorba rendezni. Ennek van olyan változata is, pl. a HU-179 913 sz. szabadalmi leírás szerint, ahol a négyzetek a játékmező egy részével együtt elforgathatok, vagy pl. a HU-185 987 sz. szabadalmi leírásból megismerhető megoldásnál meghatározott körülmények között a jelhordozókon lévő jelek a játékos szándékától függetlenül változnak meg.

Más fajtájú, de a játék célját tekintve azonos játékok azok, ahol a jelhordozók rendezése saját állandó tengelyük körüli forgatással történik, amilyen pl. a HU184027 sz. vagy a HU-184444 sz. leírásból ismerhető meg.

A most bemutatott logikai játékok különböző nehézségűek, és adott esetben komoly feladat elé állíthatják a játékost. Mégis azt kell mondani, hogy túlságosan kötöttek, egy játéknál a feladat variálásának lehetősége korlátozott.

A találmány célja az, hogy az ismertetett típusú logikai játékok variációs lehetőségét növelje, és ezzel elősegítse a játékos kézügyességének, koordinálási készségének és helyzetfelismerésének a fejlesztését. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy jelhordozóként kockákat alkalmazva, és mozgatási lehetőségeiket egymástól függetlenítve, de ehhez a játékost megfelelő számú lépés megtételére kényszerítve a variációs lehetőségjelentősen megnövelhető.

A találmány tehát logikai játék, amelynek alaplapból, az alaplapot körülvevő oldalfalakból és fedőlapból álló játékhaza van, és az alaplapon azonos élhosszúságú kockák vannak, minden kocka minden lapján egyegy egymástól különböző jel van, az összesen hatféle jel a kockák lapjain azonosan van elhelyezve, és oly módon van kialakítva, hogy az alaplap téglalap alakú, és a rövidebb oldalával párhuzamos válaszfallal egy négyzet alakú játéktérre és egy perdítőfolyosóra van osztva, a játéktér le van fedve teljesen a kockákkal, a perdítőfolyosónak az alaplap hosszabb oldalával párhuzamos mérete a kockák lapátlójával egyenlő, a játéktér magassága a kocka élhosszával, a perdítőfolyosó magassága a kocka lapátlójával egyenlő, a fedél legalább a játéktér felett átlátszó, a perdítőfolyosónál a rövidebb oldalfal felső éle és a perdítőfolyosó feletti fedélnek a rövidebb oldalfal felé eső éle között rés van, amelynek szélessége legfeljebb akkora, mint a kocka élbossza, a válaszfalban a két hosszabb oldalfal mellett egy-egy kapu van, a kapuk legalább akkorák, mint a kockák lapja, a kapukba egy-egy, a válaszfallal párhuzamos helyzetű és pályájú retesz nyúlik, és a reteszek működtetett kapcsolatban vannak a játékházon kívül elhelyezett mozgató elemekkel.

A találmány szerinti játék egyik előnyös kiviteli alakjánál a kockák lapjain lévő jelek különböző színek, amelyekkel a kocka lapja be van festve.

A találmány szerinti játék második előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a válaszfal kapuiba nyúló reteszek menetes orsók, amelyek az oldalfalban kialakított menetes furatba vannak behajtva, és a működtető elem a menetes orsó végeire rögzített forgatógomb.

A találmány szerinti játék harmadik előnyös kiviteli alakjánál a játékteret határoló rövid oldalfalban annyi átmenő furat van, ahány kocka van a játéktéren egy sorban, a furatokon tüskék nyúlnak át, a tüskéknek a játékházon kívüli vége egy-egy rugón át egy rögzítőkarnak támaszkodik.

A találmány szerinti játék negyedik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a játékteret határoló rövid oldalfalban egy a tüskékkel párhuzamos tengelyű menetes orsó van, amely átnyúlik egy, a rögzítőkaron lévő furaton, és egy menetes furatú gomb van rajta.

Végül a találmány szerinti játék egy előnyös kiviteli alakja az is, amelynél a rögzítőkaron egy furattal ellátott kengyel van, a menetes orsó kengyelen lévő furaton is átnyúlik, és a menetes furatú gomb a rögzítőkar és a kengyel között helyezkedik el.

A találmány részletesebben egy kiviteli példa alapján a mellékelt rajzok segítségével ismerhető meg, ahol az

1. ábra - a találmány szerinti játékot feíülnézetben, a

2. ábra - az 1. ábrán I-II-vel jelölt metszetben, a

3. ábra-az 1. ábrán Hl-mal jelölt metszetben, a

4. ábra - az 1. ábrán IV-gyel jelölt metszetben, az

5. ábra - a 2. ábrán V-tel jelölt metszetben mutatja be.

HU 205 019 Β

Az 1., 2. és 5. ábra egybevetéséből látható, hogy a játék lényegében az (1) alaplapból, a (2, 3, 4 és 5) oldalfalból, a (8 és 9) fedőlapból összeépített játékházból és a benne elhelyezkedő (12) kockákból áll.

A (12) kockák egyforma (e) élhosszúságúak, és minden lapjuk el van látva egy (S, P, Β, K, F, Z) jel valamelyikével. Jelen esetben a jelek színek, azaz az (S) jel sárga, a (P) jel piros, a (B) jel barna, a (K) jel kék, az (F) jel fekete, a (Z) jel zöld festést jelent, de bármilyen más jelek, például számok (1-től 6-ig), pontok (mint a dobókockák), ábrák (kör, négyzet stb.) is alkalmazhatók. Egy-egy (12) kockának tehát minden lapján más-más (S, P, Β, K, F, Z) jel van, azaz minden (12) kocka azonos módon a hat, (S, P, Β, K, F, Z) jel mindegyikét hordozza.

Az (1) alaplap egy téglalap alakú lap, amely egy, a rövidebb oldalával párhuzamos (6) válaszfallal egy (10) játéktérre és egy (11) perdítőfolyosóra van osztva.

A (10) játéktér négyzet alakú, és teljesen le van fedve a (12) kockákkal. Ez jelen esetben hatszor-hat egységnyi (10) játékteret jelent. A (10) játéktér méretei tehát lényegében a (12) kocka (é) élhosszának egész számú többszörösei. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezt a játék szempontjából lényeges elvi méretet meg kell különböztetni a gyakorlati méretektől, amelyek annyival nagyobbak, hogy a (12) kockák laza mozgását megengedjék. Ez a megjegyzés a többi, játékra jellemző méretre is vonatkozik.

A (11) perdítőfolyosó egyik mérete értelemszerűen megegyezik az (1) alaplap szélességével, míg az (1) alaplap hosszával párhuzamos (A) mérete a (12) kocka (a) lapátlójával egyenlő.

A (10) játéktér felett a 8 fedőlap átlátszó anyagból van, és az (1) alaplaptól mért (zni) magassága a (12) kocka (e) élhosszával egyenlő. A 2. ábrán látható, hogy a (8) fedőlap a (2, 3, 4) oldalfallal egy darabban is készíthető, ez azonban csak gyártási szempont, a játék lényegét nem érinti.

A (11) perdítőfolyosó felett a (9) fedőlap a (8) fedőlaphoz képest magasabban van elhelyezve, az (mf) magasság a (12) kocka (a) lapátlójával egyezik meg. A 2. és 3. ábrából látható, hogy a (9) fedőlap a (6) válaszfallal alkot egyetlen darabot, de ez is csak gyártási könynyebbség.

A (9) fedőlapnak az (1) alaplap rövidebb oldalával párhuzamos éle és az (5) oldalfal felső éle között egy téglalap alakú (13) rés van. A (13) rés (r) szélessége legfeljebb akkora, mint a (12) kocka (a) lapátlója. Erre az (r) szélességre a méretekkel kapcsolatos előbbi általános megállapítás nem vonatkozik, sőt az (r) szélességet inkább egy kicsit kisebbre célszerű választani, mert így a (12) kockák a játék rázogatása közben nem potyoghatnak ki.

A 4. és 5. ábrán látható, hogy a (6) válaszfalban a hosszabb (2 és 4) oldalfal mellett egy-egy (7) kapu van vágva, amely összeköti a (10) játékteret a (11) perdítőfolyosó val. A (7) kapuk a (12) kockák lapméretéhez illeszkednek, azaz a (12) kockák éppen átférnek rajtuk.

A (7) kapukba egy-egy (14) retesz nyúlik. Jelen esetben a (14) retesz egy (15) menetes orsó végén lévő csapként van kialakítva. A csapnak nem a reteszelés szempontjából van jelentősége, csak megakadályozza, hogy elvesszen, így valójában el lenne hagyható. A (15) menetes orsó elvileg a (2 és 4) oldalfalba, valójában, mivel ezek vékonyak, a rájuk szerelt (16) menetes tárcsákba vannak becsavarva. A (16) menetes tárcsák a tengelyvonalukkal jelzett (17) csavarokkal vannak rögzítve.

A játékházon kívül a (14) retesz össze van kapcsolva egy (18) mozgató elemmel. A (18) mozgató elem itt egy forgatógomb, amely (19) csavaranyák segítségével van a (15) menetes orsóra rögzítve.

Látható, hogy a (14) retesz mozgási pályája a (6) válaszfallal párhuzamos. Ezt a mozgási pályát akkor is (6) válaszfallal párhuzamosra célszerű választani, ha a (14) retesznek más a kialakítása, vagy a (18) mozgató elem máshol, pl. a (9) fedőlap felett van elhelyezve.

A játéknak nem szükségszerű, de hasznos része egy rögzítőszerkezet, amely teljes egészében az 5. ábrán látható.

Az 5. ábrán a könnyebb érthetőség kedvéért a (12) kockák nincsenek feltüntetve, elhelyezkedésüket az (1) alap (10) játékterén szaggatott vonalak érzékeltetik. Ahogy már szó volt róla, a (10) játéktéren hat sorban, soronként hat-hat (12) kocka van elhelyezve. A (6) válaszfallal ellentétes rövidebb (3) oldalfalban a soronkénti hat (12) kockának megfelelő helyzetben egy-egy átmenő (20) furat van. A (20) furatba egy-egy (21) tüske nyúlik bele.

A (21) tüskék nemcsak a (20) furatban vannak megvezetve, hanem a (3) oldalfalon kívül elhelyezett (23) rögzítőkarban is. A (23) rögzítőkar egy lap, amely minden (21) tüskénél egy-egy (29) hüvellyel van ellátva. A (29) hüvelyek egy-egy (30) menetes dugóval vannak lezárva. A (21) tüskék és a technikailag a (23) rögzítőkar részét képező (30) menetes dugók közé egyegy (22) rugó van helyezve. A (22) rugók lényegében a (23) rögzítőkarnak támaszkodva a (10) játéktér felé nyomják a (21) tüskéket.

A (3) oldalfalban egy (24) menetes orsó van rögzítve oly módon, hogy a (3) oldalfalban lévő menetes furatba van behajtva és a (31) kontraanyával van biztosítva. A (24) menetes orsó átnyúlik a (23) rögzítőkaron lévő (25) furaton.

A (23) rögzítőkarra a játékházzal ellentétes oldalán két (32) menetes csappal egy (27) kengyel van rögzítve. A (27) kengyel (28) furatán ugyancsak átnyúlik a (24) menetes orsó. A (24) menetes orsónak a vége a (27) kengyelen kívül egy (33) zárócsavarral van lezárva. A (23) rögzítőkar és a (27) kengyel közé a (24) menetes orsóra egy menettel ellátott (26) gomb van ráhajtva.

A most bemutatott játék használata a következő.

Mindenekelőtt el kell határozni a megoldandó feladatot. Legegyszerűbb feladat az lehet, hogy a (12) kockákat úgy kell átrendezni, hogy a felső, a (8) fedőlapon át látható lapokon egyforma, azaz kizárólag (S, P, Β, K, F vagy Z) jelek legyenek láthatók. A feladat nehezíthető azzal, hogy a megoldásához szükséges lépések számát a minimálisra kell csökkenteni, esetleg

HU 205 019 Β azzal, hogy meghatározott jelkonfigurációkat kell kirakni, vagy pl. ezek kombinációjával.

A kitűzött feladat megoldásában minden esetben a (12) kockák egymáshoz képest elfoglalt helyzetének megváltoztatása, illetve átforgatása vezet. Ehhez a művelethez a (11) perdítófolyosót kell felhasználni.

A (11) perdítőfolyosóba a (12) kockák úgy juttathatók, hogy a (6) válaszfalban lévő egyik (7) kaput szabaddá tesszük a (14) retesz eltávolításával. Ily módon vagy a (2), vagy a (4) oldalfal mellett elhelyezkedő (12) kockák csúsztathatok egyenként a (11) perdítőfolyosóba. A (11) perdítőfolyosóban a (12) kockák az (1) alaplap két oldalával párhuzamos tengelyük körül átforgathatok. A forgatással tehát a (11) perdítófolyosóba kerülő (12) kocka olyan helyzetbe hozható, hogy a felső lapján az (S, Ρ, Β, K, F, Z) jelek közül az előre elhatározott legyen.

Amikor a (2) vagy (4) oldalfal mentén elhelyezkedő (12) kockákat a (11) perdítófolyosóba juttatjuk, a játék enyhe rázogatásával kell a (12) kockák mozgását elősegíteni. A játék ezért „Rázóka” névvel is illethető. A rázogatás során a (10) játéktéren maradó (12) kockák is elmozdulhatnának. Ez lehet előny is, de többnyire inkább hátrány. Ezért a (14) retesz megnyitása előtt a (21) tüskékkel rögzíteni kell a (12) kockákat. Ehhez a (26) gomb forgatásával a (23) rögzítőkart a (3) oldalfal irányába szorítjuk, ezáltal a (21) tüskék átnyúlnak a (3) oldalfalban lévő (20) furatokon és a (22) rugók által közvetítve enyhe szorítóerőt fejtenek ki a (12) kockákra. A (22) rugók által kifejtett erő elegendő a (12) kockák biztonságos rögzítésére. így az egyik (14) retesz oldása után csak azok a (12) kockák fognak elmozdulni, amelyek az oldott (14) retesz felőli (2) vagy (4) oldalfal mellett helyezkednek el.

A (11) perdítőfolyosóban lévő (12) kockák visszavitele a (10) játéktérre kétféleképpen történhet.

Az egyik lehetőség az, hogy ugyanazt a (14) reteszt oldjuk, és ugyanazon a (7) kapun juttatjuk vissza, amelyiken a (11) perdítőfolyosóba ráztuk. Ezt akkor célszerű alkalmazni, ha már csak az érintett néhány (12) kocka mozgatására volt szükség.

Más a helyzet, ha a (10) játéktéren maradt (12) kockák átrendezése még hátravan. Ilyenkor a (11) perdítőfolyosóban lévő (12) kockák átrendezése után mindkét (14) reteszt zárt állapotban kell tartani, ugyanakkor a (26) gomb forgatásával a (23) rögzítőkarral kifejtett rögzítést fel kell oldani. Ekkor a játék rázásával a (10) játéktéren maradt (12) kockák a szabad helyre rendezhetők át. így az előzőleg játékban volt (7) kapuval ellentétes (7) kapu mögötti rész ürül le a (10) játéktéren. Ezután az itt lévő (14) retesz oldható, és a (11) perdítőfolyosón lévő (12) kockák visszarázhatók a (10) játéktérre.

A (12) kockák ügyes mozgatása esetén természetesen nem kell az adott (2) vagy (4) oldalfal melletti összes (12) kockát a (11) perdítőfolyosóba rázni. Mindig a kitűzött feladat ismeretében kell eldönteni a szükséges lépéseket.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Logikai játék, amelynek alaplapból, az alaplapot körülvevő oldalfalakból és fedőlapból álló játékháza van, és az alaplapon azonos élhosszúságú kockák vannak, minden kocka minden lapján egy-egy egymástól különböző jel van, az összesen hatféle jel a kockák lapjain azonosan van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy az alaplap (1) téglalap alakú, és a rövidebb oldalával párhuzamos válaszfallal (6) egy négyzet alakú játéktérre (10) és egy perdítőfolyosóra (11) van osztva, a játéktér (10) le van fedve teljesen a kockákkal (12), a perdítőfolyosónak (II) az alaplap (1) hosszabb oldalával párhuzamos mérete a kockák (12) lapátlójával (a) egyenlő, a játéktér (10) magassága (mt) a kocka (12) élhosszával (e), a perdítőfolyosó (11) magassága (mf) a kocka (12) lapátlójával (a) egyenlő, a fedél (8, 9) legalább a játéktér (10) felett átlátszó, a perdítőfolyosónál (11) a rövidebb oldalfal felső éle és a perdítőfolyosó (11) feletti fedélnek a rövidebb oldalfal felé eső éle között rés (13) van, amelynek szélessége (r) legfeljebb akkora, mint a kocka (12) élhossza (e), a válaszfalban (6) a két hosszabb oldalfal mellett egy-egy kapu (7) van, a kapuk (7) legalább akkorák, mint a kockák (12) lapja, a kapukba (7) egy-egy, a válaszfallal (6) párhuzamos helyzetű és pályájú retesz (14) nyúlik, és a reteszek (14) működtetett kapcsolatban vannak a játékházon kívül elhelyezett mozgató elemekkel (18).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a kockák.(12) lapjain lévő jelek különböző színek, amelyekkel a kocka (12) lapja be van festve.
3. 3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a válaszfal (6) kapuiba (7) nyúló reteszek menetes orsók (15), amelyek az oldalfalban (2, 3,4,5) kialakított menetes furatba (20) vannak behajtva és a működtető elem (18) a menetes orsó (15) végére rögzített forgatógomb (26).
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a játékteret (10) határoló rövid oldalfalban annyi átmenő furat (25) van, ahány kocka (12) van a játéktéren (10) egy sorban, a furatokon (25) tüskék (21) nyúlnak át, a tüskéknek (21) a játékházon kívüli vége egy-egy rugón (22) át egy rögzítőkamak (23) támaszkodik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a játékteret (10) határoló rövid oldalfalban egy a tüskékkel (21) párhuzamos tengelyű menetes orsó (24) van, amely átnyúlik egy a rögzítőkaron (23) lévő furaton, és egy menetes furatú gomb (26) van rajta.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a rögzítőkaron (23) egy furattal ellátott kengyel (27) van, a menetes orsó (24) a kengyelen (27) lévő furaton is átnyúlik, és a menetes furatú gomb (26) a rögzítőkar (23) és a kengyel (27) között helyezkedik el.